Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

1580. FEBRUAR 13.. SZERDA xMla» Heti jogi tanácsok • Másodállás, mellékfoglal­kozás, megbízás. Több olvasónk tett fel az új munkaügyi szabályokkal kap­csolatban néhány figyelemre méltó kérdésit. A dolgozo megbízásban lát­ja el egy szomszédos vállalat j ütö'oe rendezésének ellenőrzé­sét. Csinálhatja-e ezt tovább? A másik kérdezőnk mellék- foglalkozásban tervez, mi lesz vele az új rendelkezések sze­rint? Az alapvető elv — úgy, mint eddig is — az, hogy a dolgozó képességét, szaktudá­sát elsősorban a főállású mun­kahelyén hasznosítsa. Ha a sa­ját vállalatánál is van fűtőbe­rendezés ellenőrzésére szerződ­tetett saját vagy külső munka- vállaló, akkor az az ésszerű, ha a dolgozó a saját vállalatá­nál látja . el esetlég kettős munkakörben ezt a feladatot. Ha kettős munkakörvállalás- *al ez nem oldható meg, ak­kor pedig a következőképpen: Ha a főállásban’ is ugyanezt a munkakört tölti be a dolgo­zó, akkor a vállalattal való megállapodás alapján, a tül- öradíjazásra vonatkozó szabá­lyok szerint' illeti meg őt a díjazás (25, 50, 100 százalék). Ha nem ez a főfoglalkozás szerinti munkaköre, de van szakképzettsége erre a munka­körre is,, akkor a munkaidőn túl végzett munkájáért a mellékállásra vonatkozó ren­delkezések szerint illeti meg a saját dolgozót a díjazás. Ha mellékfoglalkozásban fizikai munkára vállalkozik a dolgo­zó, havi 64 óra helyett a tör­vényes munkaidő feléig vállal­hat munkát, így pl. az az olva­sónk, aki a javító-szerelő vál­lalatnál napi 8 órában diszpé­cser vagy gépkocsivezető, a törvényes munkaidőn túl, havi 94 órában szerelhet villanyt, gázt, vagy tv-t mellékfoglalko­zásban, ha erre szakképzettsé­ge van és az egyéb feltételek is biztosítottak. Ilyen megoldásra korábban nem volt lehetőség, és úgy se­gítettek magukon a vállalatok s a dolgozók is, hogy amikor végeztek a főállásban, átmen­tek a szomszédba dolgozni, onnan pedig ide jöttek. Most például egy főállású munkaügyi előadó, SZTK-elö- adó stb. munkaidő után gépe­lést, ügyintéző dolgozó ügyvi­teli munkakörre is vállalhat saját vállalatánál munkát, ter­mészetesen olyan esetekben, ha egyébként a két munkakör ellátása nem összeférhetetlen. Hasonló ügyben most futott be szerkesztőségünkbe égy nyomdai művezető kérdése, hogy mivel szedő szakképzett­séggel is i-endeikezik, saját vállalatánál vállalhat-e mun­kaidő után gépi szedést. • Igen, vállalhat. Eddig úgy csinálták — írja olvasónk —, hogy munkaidő után leíiürciött, átöltözött és átment a másik nyomdába, és amikof ott végzett napi 2 órás munkájával, ugyancsak letisz­tálkodott, átöltözött, villamo- sozott... Az ottani dolgozó pedig az ő üzemükbe jött sze­dőmunkára ugyanolyan tortú­rával, mint levélírónk. Nem keil különösebb ma­gyarázat annak megértéséhez, hogy a korábbi helyzet meny­nyire gazdaságtalan volt, szemben a mostani lehetőség­gel. A saját vállalatánál, ahol nagyobb tapasztalattal rendel­kezik a dolgozó, hosszabb ide­je döigozik, jobban kamatoz­tathatja szaktudását, tapasz­talatát és ebből az eredménye­sebb munkából a népgazda­ságnak és a dolgozónak is haszna van. Visszatérve első levélírónk kérdésére, nincs akadálya, hogy tovább csinálja, amit ed­dig, de ha a dolgozói és a vál­lalati érdek úgy kívánja, az új szabálynak megfelelően kell eljárni, hangsúlyozom, hogy a vállalattal való külön megállapodás alapján. Ami tervezőmérnök olva­sónk kérdését illeti, reá is ugyanez vonatkozik, ha azon­ban ő túlóradíjazásra a jogsza­bály, illetve a kollektív szer­ződés szerint nem jogosult, akkor díjazás a mellékfoglal­kozási szabályok szerint illeti meg. • A munkaszerződésben vállalt feltételeket a vállalat­nak teljesítenie kell. D. Gy. olvasónk az egyik kutatóintézet kísérleti telepén dolgozik Kiskunlacháza köze­lében. Amikor a vállalattal munkaszerződést kötött, meg­állapodtak abban, hcigy bizto­sítanak egy kocsit a család részére hetenkénti bevásárlás­ra, orvoshoz szállításra és a gyerekek iskolába szállítására, tekintettel arra, hogy az állo­mástól, iskolától messze dolgo­zik. Ezt a kötelezettséget a munkáltató jó ideig teljesítet­te is, de egy KPM-ellenőrzes nyomán megszüntette — írja olvasónk. Ugyanakkor egy másik dolgozó — ha kellett, ha nem — különféle ügyeit intézte a rendelkezésre bocsá­tott kocsival, mondván, hogy orvoshoz viszi a gyerekeket. Csinálta pedig mindezt a te­lepvezető engedélyével. Miután az intézet mindenki­re nézve megszüntette a kocsi- használatot, olvasónk panasz- szal fordult az intézethez, a szakszervezeti bizottsághoz, de a mai napig nem kapott vá­laszt, és most már nagyon rossz helyzetbe került, mivel két iskolás gyermeke emiatt nem tudja folytatni a tanulást, és teljesen el vannak zárva jóformán mindentől, hiszen az állomás is kb. 10 km-re van a teleptől. Kétségtelen, hogy a vállalati gépkocsi Szabálytalan haszná­lata miatt, jogos volt a gépko­csihasználat megszüntetése. El kell azonban különíteni olva­sónk esetét a szabálytalanko­dókétól, mert azokat fegyelmi úton kellett volna felelősség­re vonni, az okozott kárt meg kellett volna téríttetni. Nem értünk egyet azonban azzal, hogy olvasónk családjá­val szemben is megszüntetés­re került ez az úgynevezett természetbeni járandóság. Nyilván a' megállapodásban kötött feltételek mellett vál­lalta olvasónk a jelenlegi munkahelyét, ezért az a taná­csunk, hogy forduljon az in­tézet munkaügyi döntőbizott­ságához és kérje a megállapo­dásnak megfelelően — szol­gálati jelleggel — a gépkocsi használatának biztosítását. Dr. M. J. A következő bírósági ügyek üzemi balesetes történetek. Balesetek — de nem bal ese­tek, hiszen főszereplőik előbb- utóbb sérelmük megfelelő or­voslására leltek. Talán fur­csán hangzik, de mindez nem is olyan természetes. Veszni hagyott ezrek Manapság ugyanis egy-egy üzemi baleset sorsa nemegy­szer különböző manőverek, ügyeskedések története. A vállalatok, intézmények veze­tése gyakran eltitkolni igyek­szik az ilyen eseteket, hiszen a jutalmak, prémiumok össze­ge többnyire nem független a jó baleseti statisztikától. Ha pedig a baleset elhallgatha- tatlan, a munkáltató nem rit­kán a dolgozóra igyekszik há­rítani minden felelősséget. A Pest megyei üzemek 1978-ban az esetek 35—40 százalékában a munkások elháríthatatlan magatartásában jelölték meg a baleset okát, holott ilyesmi csak egészen kivétele? eset­ben állapítható meg. (Tragi- kus-groteázk példával: ha egy vasutas a ginekre fekszik ...) Amennyire a vezetésnek el­lenére való dolog lehet a bal­eset rögzítése, legaláb annyi­ra fontos ez a megsérült sze­mélynek. A dolgozó kártéríté­si jogosultságának alapja a baleset megállapítása, csak­hogy a munkások jelentős ré­sze nincs tisztában ezzel. így lehetséges — s ez sok helyi szakszervezet érdekvédelmi munkáját minősíti —, hogy Pest megyében becslések sze­rint a dolgozók évente több száz esetben nem érvényesí­tik kárigényüket. Pedig aki nekivág, ha nemegyszer ideg­ölő procedúra árán is, de vég­ső soron bebizonyíthatja iga­zát, mint azt a következő esetek hősei is igazolják. Gondozó díj is jár A 67 éves H. E. a Pest me­gyei Tanács Semmelweis Kór­házában — közismert nevén a Rókusbán — dolgozott nyugdíjas takarítónőként. Egy késő őszi napon, 1977-ben az idős aszony a kórház udva­rán megcsúszott és elesett. H. E. combnyaktörést szenve­dett, s több mint egy évig táppénzes állományba került. Mivel betegsége ágyhoz kö­tötte, egy gondozó asszonyt kellett fogadnia, s egy férfi­val hozatta magápak az élei­nket. Egy esztendő alatt 16 ezer forintot kényszerült ki­fizetni ezért, miközben ter­mészetesen fizetés helyett csak táppénzt kapott. Az idős nő kérte a Rókustól, hogy költségeit térítsék meg, mi­vel üzemi balesetet szenve­dett, de a kórház beadványát elutasította. H. E. ezután munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, ám a D. B. határidő- késésre hivatkozott, s nem foglalkozott az üggyel. Végül a Pest megyei Mun­kaügyi Bíróságnak kellett el­járásra utasítania a döntő- bizottságot, amely másodszor­ra a panasznak részben helyt adott, s a gondozói díj 75 szá­zalékának (12 ezer forintnak) kifizetésére kötelezte a kór­házat. A maradék 25 száza­lékot a D. B. határozata sze­rint, az asszony vétkessége miatt maga/volt köteles vi­selni. Ezután következett, immár ötödik stációként ismét a bí­róság. A ma.:’.::"" Ti tanács megállapította, hogy a taka­rítónő vétkes magatartását — figyelmetlen közlekedését — a kórháznak bizonyítania kell. De mert erre semmilyen bi­zonyítékkal nem szolgált a Rókus, a bíróság végül teljes kártérítést (a maradék 4 ezer forint gondozási díjat, továb­bá 5900 forintot, mint a fi­zetés és a táppénz különbö- zetét) ítélte meg az idős asz- szonynak. Sérülés a kőbányában A második ügy főszereplőié az ürömi kőbánya egyik kő­fejtő munkása. L. A.-1 hat évvel a bányába kerülése után, 1978 áprilisában érte bajeset. A férfi éppen brigád­vezetőjének segített, amikor egy megakadt követ próbált tovább lökni, de hirtelen eey- másik szikladarab megcsú­szott és szétroncsolta, jobb ke­zének mutatóujját. L. Á. közel egy évig beteg- szabadságon volt. Időközben kérte a Kőfaragó és Épület- szobrászati Vállalattól, hogy a táppénze és átlagkeresete köz­li különbözetet fizessék ki. de hiába. Később a döntőbi­zottság a vállalat elutasító határozatát helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes az óvórendszabályokat meg­sértette. L. Á. ekkor fellebbezett a bírósághoz. Hivatkozott arra hogy a munkánál jelen voll a vállalat képviselője, a bri­gádvezető, így ha valóban óvórendszabályt sértett, főnö­ke figyelmeztethette volna Ilyesmiről azonban szó sem volt. A bíróság az ügyben ké­sőbb szakértőt is meghallga­tott, aki elmondta, hogy a bányában nem voltak bizto­sítva a biztonságos kőfejtés feltételei. Ezért a munkaügyi tanács megváltoztatva a ko­rábbi döntéseket, a vállalatot a táppénz és a fizetési közti különbözet, 29 ezer forint megtérítésére kötelezte. Ezen­kívül a munkáltató kötél«« viselni a dolgozó 1800 forin­tos ügyvédi költségét is. B. E. MOZIMŰSOR FEBRUÁR 11-XÖL 20-IG ABONV 14— 17: Transzszibériai expressz 18—20: Skarlátbetű* ABONY. Mese 15— 19: Két bors ökrüeske ABONY. Művést 16— 19: Hollönegyed» BUDAÖRS 11—17: A vágy titokzatos tárgya»» 17: Gulliver (du.) 15— 20: Bizalom* CEGLÉD, Szabadság 14—17: A botcsinálta hős (du.) Vasárnapi szülők»» (este) 18—20: A gyilkos a házban van (du.) Asszony féri nélkül» (este) CEGLÉD, Mese 14—20: A kis Muck története CEGLÉD, Művész 14—17: Csínom Palkó 18—20: Lila ákác DABAS 14—19: Csillagok háborúja I—II. DUNAHARASZTI 14—15: Asszony, férj nélkül* 16— 17: Hulot úr közlekedik 18—19: Az ötös számú vágóhíd** DUNAKESZI V. Cs 14—17: Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) 16—17: Vigyázat, rozmárok (du.) 18—20: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét.. .?* DUNAKESZI. J. A. 14: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 17: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét. . .?* 20: Az ordasok között ÉRD 14—15: Skalpvadászok* 17: Skalpvadászok® 18—19: Szót kérek I—II. FÓT 14—15: Minden szerdán* 16—17: Konvoj* 18—19: Sebességláz* GÖDÖLLŐ 14—20: Hair* GYAL 14—15: őszi szonáta* 16—17: Fekete fülű fehér Bim I—II. 18—19: Nick Carter, a szuperdetektív* MONOR 14—17: Az állatok válaszolnak (du.) Skarlátbetű* (este) 18—20: A botcsinálta hős (du.) Fedora (este) NAGYKÁTA 14—20: A jó, a'rossz és a csúf! . 1—II.*» NAGYKŐRÖS. A. J. 14—17: Mentsd meg SSapatát (du.) Asszony férj nélkül» (este) 18—20: A dzsungel könyve (du.) Vasárnapi szülők»» (este) PILISVOROSVAR 14—15: Severino 16—17: Koldus és királyfi 18—19: Meg kell ölni a szerelmet»» POMAZ 14—15: Az ötös számú vágóhíd** 16—17: Asszony férj nélkül* 18—19: Kalózok Jamaicában RÁCKEVE I*—15: Lidércnyomás» 16—17: A szabadság fantomja*» 17: Csermen (du.) 18—19: Orvosság a félelem ellen SZENTENDRE 14—17: Skalpvadászok» 18—20: Lidércnyomás» SZIGETSZENTMIKLÓS 14—15: Kalózok Jamaicában 16—17: Lidércnyomás» 18—19: Nálunk csend volt (du.) A szabadság fantomja»» (este) TÁPIÓSZELE 14—15: Orvosság a félelem ellen 16—17: A vasálarcos férfi 18—19: A vad hattyúk VÁC. Kultúr 14—17: A hajók a kikötőben robbannak (du.) Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét.. .?* (este) 18—20: Vigyázat, rozmárok (du.) Pantaleon és a hölgyvendégek***» (este) VÁC, Művelődési Központ 15: KeoYna 16: Nézd a bohócot*** 17: Éljenek a kísértetek VECSÉS 14—17: Az aranyember (du.) Bizalom* (este) * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. ** Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek; A Legfelsőbb Bíróság elöntései Mennyit ér a használt autó? Egy tisztviselő a tulajdonos­tól 27 ezer forintért használt autót vásárolt. Húszezer fo­rintot kifizetett, a többi négy hónap múlva vált esedékes­sé. A vevő azonban nem fize­tett, mire a hátralékos vétel­ár kiegyenlítéséért per indult ellene. A tárgyaláson az alpe­res részben a törvényben biz­tosított elállási jogára hivat­kozott, részben arra, hogy az autó értéke és eladási ára kö­zött feltűnően nagy különbség van. A Pestvidéki Járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest me. gyei Bíróság ellentétes ítélete­ket hozott. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkettőt hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határo­zat hozatalára utasította. — Aki használt autót vásá­rol, több hónapon, át üzemel­teti és később a kocsi műszaki állapotát és értékét kifogásol­ja, arra fokozottan hárul an­nak bizonyítása, hogy a for­galmi érték a kikötött vétel­árnál lényegesen alacsonyabb volt — hangzik a határozat. — Nem vitás, hogy az autó a vételkor használatra alkal­masnak bizonyult. A vevő az eladóval szemben mindaddig, amíg a hátralékos vételárért nem indult ellene per, szava­tossági igényt nem érvényesí­tett. A vétel előtt egy hónap­pal a kocsi a KPM műszaki felülvizsgálatán sikeresen megfelelt és forgalmi engedé­lye érvényes volt. A vevő az autót kipróbálta és azután vá­sárolta meg. Az alsófokú bíró­ságok által kihallgatott szakér­tők értékelő véleménye azon­ban hiányos és arra ítéletet alapítani nem lehet. Használt autó forgalmi értékének meg­állapításánál ugyanis nem mel­lőzhető az ilyen járművek pia­cán kialakult árak tisztázása. Csak összehasonlító forgalmi adatok alapján lehet a kérdést eldönteni. Tehát az új eljá­rásban a szakértői vélemé­nyek hiányosságait' pótolni kell. Energia a semmiből? Egy nyugdíjas az Országos Találmányi Hivataltól súly­erőgép című eljárására oltal­mat kért. A bejelentés szerint szerkezete külön eröbefektetéS nélkül energia termelésére al­kalmas. A hivatal a bejelen­tést elutasította. Végső fokon az ügyben ítélkező Legfelsőbb Bíróság a Találmányi Hivatal döntését helyben hagyta Csökkentik a reprezentációs költségeket Ésszerű takarékossággal A pénzügyminiszter — a kormány általános takarékos­sági intézkedéseivel összhang­ban — rendeletet adott ki a reprezentációs költségek csök­kentéséről. Ennek alapján a költségvetési intézményeknek, a vállalatoknak és más gaz­dálkodó szervezeteknek 25 szá­zalékkal kell csökkenteniük reprezentációs költségeiket az 1979. évi felhasználáshoz ké­pest. Egyidejűleg módosultak a külföldiek és a belföldiek ven­déglátására vonatkozó előírá­sok is. A rendelet lehetőséget cd arra, hogy a felügyeletet ellá­tó szervek egyes intézményeik, vállalataik körében — azok nemzetközi, illetőleg külpiaci kapcsolatai, tevékenységi kö­re és feladatai mérlegelés* alapján — a reprezentációs ke­retet átcsoportosíthassák. t A rendelkezés az állami és miás közösségi pénzeszközök­kel való körültekintőbb gaz­dálkodást, a gazdasági és tár­sadalmi szempontból egyaránt szükséges takarékosság éssze­rű követelményeinek érvénye­sítését szolgálja. A végrehaj­tás valamennyi szinten meg­követeld a vezetők fokozott fe­lelősségét és példamutatását. A rendelet a Magyar Köz­löny idei 10. számában jelent meg. A végzés indoklása szerint a szabadalmazhatóság felté­tele a gyakorlati alkalmazha­tóság. Nem felel meg ennek az olyan megoldás, ami o fi­zika törvéríyeivel ellentétben áll. Az energia-megmaradás elve fontos fizikai törvény. Eszerint energiát semmiből nem lehet teremteni, zárt rendszerben pedig a különbö­ző energiák összege állandó. A nyugdíjas tehát lehetetlen­re vállalkozott, amikor olyan szerkezetet kívánt létrehozni, amely energiabefektetés nél­kül hasznosítható energia ter­melésére alkalmas. Egyébként az alsófokú bíróság a szerke­zetét a helyszínen megtekin­tette, de az nem működött. Tehát ez is igazolja, hogy a fizika törvényeivel ellentétes műszaki megoldást gyakorlat­ban sem lehet megvalósítani Tíz nap rendeletéiből A társadalombiztosítási — nyugdíj — jogszabályok mó­dosításáról és kiegészítéséről a Magyar Közlöny 6. számá­ban találják meg az érdekei- tele az 1/1980. (L 30.) SZOT számú szabályzatot. A Munka Törvénykönyvé­nek az építésügyi ágazatban történő végrehajtására ugyan­itt jelent meg a 7/1980. (I. 30.) %VM. rendelet. A területrendezési és az építési tervpályázatokról ren­delkezik az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter a 8/1980. (II. 1.) ÉVM. számú rendeletében, amely a Ma­gyar Közlöny 7. számában jelent meg. A kutatási-fejlesztési-ter- melési társulások létesítésé­sének és működésének pénz­ügyi feltételeiről a 2/1980. (II. 1.) PM—Mü.M. rendelet rendelkezik, amely ugyancsak a Magyar Közlöny 7. számá­ban jelent meg. Az építőgép-kezelő munka­körök képesítéshez kötését és az építőgép-kezelők képzését a 6/1980. ÉVM—KPM. rende­let szabályozta, amely a Ta­nácsok Közlönye 3. számában jelent meg. A postai díjszabás módosí­tását és a földmérési és térké­pészeti tevékenységet szabá­lyozó 3/1980. KPM—ÁH., és a 4/1980. MÉM. rendelkezések ugyancsak a Tanácsok Közlö­nye 3. számában jelentek meg. , Perek, üzemi balesetek után ' Megítélték a kártérítést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents