Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

1980. FEBRUAR 13., SZERDA xMian Éves felújítás Ócsán Az ócsal kavicsbánya területén megkezdték az éves fel­újítási munkálatokat. Jelenleg a szállítószalagrendszer villany- szerelési és lakatosmunkái vannak soron. Halmágyi Péter felvétele A légiforgalom történetéből Hatvan éve, 1920. február 11-én alakult meg az első ha. zai légiközlakedési váilal&t, í Magyar Aeroforgalmi Rész­vénytársaság, amely előbb zártkörű kísérleti repüléseket folytatott, majd novemberben megkezdte a személyek szállí­tását és a küldeményeit továb­bítását. A polgári légijáratot nagyszabású repülőnap kere­tében, 20 ezer lelkes résztvevő jelenlétében a rákosmezei re­pülőtéren indították meg. A járat vonalai több városunkat érintették. A hazai légiforgalom alap­jait és kereteit megteremtő vállalat létrehozásának évfor­dulójáról a Közlekedési Mú­zeum kiállítással emlékezik meg. A tárlaton fényképekkel, dokumentumokkal idézik föl a magyar légiforgalom kezde­tét T ápiószentmártonban Szívesen dolgoznak közösen Egymillió forint — társadalmi munkából Csaknem 6000 lélekszámú község Tápiószentmárton. Mo­dern. kitűnően felszerelt áF? talános iskolájának politech­nikai műhelyéban_ az ifjú em­berek kézügyésségfejlesztő gyakorlatának vezetője Mészá­ros György tanár, aki egyben a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának elnöke is.. Kettős munkakörben — Hat éve éíeki és tanítok Itt. két éve pedig megválasz­tottak a bizottság élére. — Idefelé jövet azt mond­ták, hogy délelőtt az iskolá­ban találom, ha nem tanít, ak­kor meg valahol a f aluban ép­pen szervez valamit. Nehéz összeegyeztetni a kettőt? — Egyáltalán nem. Meg­szoktam, hogy az időmet be kell osztani. Ez soha nem is jelentett különösebb gondot. — Egyszemélyes bizottság? — Egyáltalán nem. Közvet­len munkatársammal, a tit­kárral — bár most éppen gyesen van —. mindent meg­beszélünk. S túl ezen, a párt, a tanács és a művelődési ház vezetői is segítik a munkát. Év elején közösen tervezzük meg a feladatokat, amelyek a köz­ségfejlesztésből a mi felada­tunk lesz. Az elsősorban a tár­sadalmi munkaakciók meg­szervezése és lebonyolítása. Válasz a cselekvésben — Mit csináltak tavaly? — Mintegy 400 ezer forint értékű társadalmi munkát ter­veztünk, de a végső számítá­sok azt mutatták, hogy egy­millió forint feletti értékét tett ki. Elkészült a sportpálya öl­tözője, két tanterem az isko­lának és a tanári szoba. — Ez nem csekélység, külö­nösen most, hogy a tanácsok is kevesebb pénzbői gazdál­kodnak. — Tény, hogy dolgozna» a községért az itt lakók. Inkább jönnek társadalmi munkára, mint gyűlésekre. Hogy pontos legyek: van egy mag, de az nagyon aktív. Azok minden al­kalommal ott vannak.' és ezek aztán magukkal húzzák a töb­bieket is. Mondok egy jellem­ző esetet: szétküldtem nyom­tatványokat. Kértem, írják rá, hánv órát riállalnafc. Alig jött vissza néhány papír, de ami­kor a munkára került a sor.. olyan sokan összegyűltek, hogy alig hittem a szememnek. Ez évben a tanács is kevesebb pénzzel gazdálkodik. Ismerem a gondokat és a lehetőségeket is, hogyan lehet segíteni. Tár­sadalmi összefogással készül majd el idén a közművesítés és a járda is. Sok tennivalónk lesz az öregek napközi ottho­nában és a közelmúltban át­adott szociális otthonban. Azt tervezzük, hogy gyakrabban látogatjuk majd őket, előadá­sokat és vetítéseket szervezünk a lakóinak. Szinte állandó fel- adatunkniak számít már az is, kola patronálása is. Mindenki hasznára — Nem sok szabad ideje le­het ... — Nekem ez. a munka je­lenti azt. Tudom, nem is éréz- néth jól, magam tétlenségben. Kicsit már a kötelességemnek is hiszem, mert ennek köszön­hetem, hogy megtaláltam itta helyem. Megbecsülnek, meg­keresnek olyankor is gondja­ikkal, amikor az történetesen nem is rám tartozik. Megvá­lasztottak, bíztak bennem, én pedig elvállaltam. Kötelessé­gem tehát úgy csinálni, hogy valóban hasznára is legyek a községnek. L. J. Az otthonteremtés hétköznapjai Lakásépítés, ifjúsági takarékbetéttel Van neked halvány gőzöd is arról, hogy Anikó milyen remekül ért a szá­lak összekuszálásához? Már ami a csa­ládi élet szálait illeti. Akár érdekel, akár nem, akár ráérsz, akár nem, én. elmondom. t így fakadt ki régi barátom, Zoltán, a 32 éves vegyészmérnök. Mert Anikó nála mindig téma. Hiszen a lánya is most lesz csak kétesztendős. Szokásos kora este volt. Átböngész­tem kedvenc, napilapomat. A munkahe­lyemen nincs lenetöségem olvasni, ha­zafelé döcögve a zsútoit buszon meg nincs türelmem. Elégedetten hajtottam össze áz újságot ás benéztem a kisszö- bába, mert gyanús volt nekem a csönd. Nem tévedtem. Anikó, a tőle, telhető legnagyobb buzgósággal - színes zsírkré­tával firkált a falra, amelyet néhány hónapja tapétáztattunk, mégpedig drá­ga import portékával. — Asszony, asszony — kapkodtam a levegőt és ijedten benyitottam a kony­hába, ahoi nejem a mosogatónál csörtö- gött. Szólj rá, hagyja abba!... — Dehogy is hagyod, édes porontyom — tiltakozott nejem és felém fordult. — Ne kösd gúzsba, lányunk alkotó fantá­ziáját. Itt a papa golyóstolla, kicsim. Ha már elkezd te,d, fejezd is be ... A csöppség megsejthetett valamit szóváltásunkból, mert így reagált: — Tee, tee... Erre a feleségem kezdte kapkodni a levegőt, majd megfulladt a gyönyörű­ségtől. — Látod, egy tevét rajzolt. Neked is ez a véleményed? Eléggé érthetetlen képet vághattam, mivel asszonyom azon nyomban felvi­lágosított: — Ha jól megnézed, egy te­vét láthatsz lakótelepi panellakásunk falán. Talán lépj hátrább, és koncent­rálj. / A szobs különböző pontjairól kezdiem szemlélődni, s. mintha'kezdett volna derengeni valami. Mintha való­ü'-eu, a j^aíon ban vágtatott volna ... Olyan- szélsebe­sen, hogy egyáltalán nem lehetett fel­ismerni, mi is az tulajdonképpen ... Hanem az elkövetkező napok! — folytatta Zoltán, a tisztes családapa, -r- Anikó igencsak formába lendült. A fürdőszobában, konyhában, a szekré­nyen és persze a falon — mindenütt a púpos. Kezdtem megutálni ezt az ár­tatlan jószágot. Kétkedésem eloszlatan­dó, feleségemhez fordultam. — Mik ezek a vonalak? — Fák, házak... — Szóval sétál a teve a lakótelepen a fák, a pánefházak között?! Hm ... Hm ... * A családi béke érdekében addig- addig edzettem magam, míg álmomban is vágtató tevéket láttam a kőrengeteg­ben. Persze ott voit a sivatag vándora az asztalaterítőn, a lepedőn. Aztán egy nap megjelent kedvenc drapp zakómon. De kitörésemre nejem a jéghegyek nyugalmával csak legyintett: — Lá­nyunk felfedezte a‘ színeket. Ahelyett, hogy örülnél... Neked aztán papolha­tok!... Hanem ideje lenne beszerezni temperafestéket, de lehet olaj is, nem gondolod? Tehát a papa most lemegy és megveszi... — Én inkább egy új zákót vennék — hebegtem. — Figyelemre sem méltatott. — Folytatta: — Aztán majd keretet veszünk. Hamarosan kiállítás lesz a bölcsiben, tudod-e? Erre fogtam az ollót és belnyírtam a zakómba. Kihasítottam az inkriminált részt. — Az első remekmű más kész is ... — Nyugi-nyugi, meglásd még sok örömed lesz a kis képzőművész-tehet­ségben. — Még néhány ilyen remek nap és összegyűlik az anyag, megrendezhetjük lányunk első' teveciklus-táiíatát — fe­jezte be gondolatát asszonyom. Én pedig egyre ellenállhatatlanabb­nak éreztem magam. — Itt az ideje már megmutatni a lá­nyunknak, hogyan ábrázolják a tevét a nagy mesterek. Hadd lássa, négy lába van ennek az állatnak ... Másnap beszereztem — egyéb hí­ján — egy szép kiállítású, vaskos köte­tet, amelyben mindenféle négylábúak voltak. Az egyik. lapon a Kara-Kum si- • vatag vándora, díszes páldányú két- púpú — Ez teve, látod!... Kétpúpú teve — magyaráztam. — És mert avatott szakemberek azt tanácsolják, hogy már a kétéves gyermekkel is úgy beszél­jünk, mint az értelmes felnőttel, ezt mondtam: — A kétpúpú vígan baktat a száraz sivatagban. —r Mivel a gyerek a fejét rázta, majd kissé elmélázott, fél­szemmel a tevét figyeltem. így történ­hetett meg, hogy hirtelen mozdulattal végighúzta krómoxidzöld festékbe már­tott mutatóujját mogyorószínű pan­tallómon. Ekkor éreztem, végleg fel­adom. Jöjjön, aminek jönnie kell. — Vau, vau — gügyögte kisvártatva Anikó, s feleségem íelvillanyozódott a gyönyörtől, szárnyalt, röpült, mert a kis esi közben mázolni kezdett a karton­papíron. — Erősödik, izmosodik a gyerek te­hetsége — szögezte le határozottan. — Eljutott a tőétől a vauig. Nézd, milyen modern feje van ennek a kutyusnak. Ez valami egészen új... Rögtön ugatni fóg, meglátod! A lányos apák ‘sorsába beletörőd­ve legyintettem. — Alkoss csak, alkoss, porontyom — dünnyöigtem és keresni kezdtem egy másik nadrágot a szek­rényben. Kovái Iván dás, felhasználás módjait, fel­kerestünk néhány családot. A Hurigarocoopnál dolgozik Tóth Ferenc rendszerszervező­ként, felesége komputerkezelő. — Törökbálinton építke­zünk. Feleségemnek voit ifjú­sági takarékbetétje, arra kap­tunk különkölcsönt és termé­szetesen az OTP által, nyújtott hitelt. Egy éve lesz, hogy ösz- szeházasodtunk, nemsokára jön a csemeténk is — teszi hozzá örömmel. Jelenleg, apá- méknál lakunk. — Szüleim Mezőkövesden laknak — veszi át a szót a kismama. — A téglát például csak ott tudtuk megkapni. Eh­hez hozzájön, a szállítási költ­ség, bizony nem olcsó mulat­ság! Ablakot Egerből hozat­tunk. Nem fogadják szívesen a, hitellevelet sehol! Egysze­rűen azt mondják a keresett építőanyagra: nincs! Ha aztán készpénzes vevő jön, egyből lesz minden! Két év alatt — Bennünket kötnek a ren­delkezések — szói közDe Koő Katalin. — Sokszor ellenőr­zünk, s ha ilyet tapasztalunk, eljárunk az illetőkkel szem­ben. A hitellevélre az eladó­nak a valódi árat keli ráírnia, nem manipulálhat! — Jó lenne aztán kiterjesz­teni a vásárlások lehetőségeit is — mondja tovább a fiatal­ember —, például a Vasértre. Fürdőszobához csempét, kádat és egyéb felszeretést másutt alig lehet kapni. Következő állomása utunk- nak a Fehérvári úti BHG. Itt dolgozik Haszek Ferenc. A szimpatikus fiatalember már a gyár portáján vár ben­nünket. — Mi szerencsések vagyunk, mért amióta létezik az ifjúsági takarékbetét, azóta fizetjük. Külön-külön, a feleségem is, én is. így aztán a házépítéshez a külötikölcsönnel együtt száz­hatvanezer forintunk gyűlt össze. Ehhez .jött még az OTP- hitel. és fel tudtuk építeni a családi házat két. év alatt, Budaörsön. Kilenc éve va­gyunk házasok, most, hogy megoldódik a lakásgondunk, szeretnénk családot! Invitál, ha Budaörsön járok, nézzem meg a házukat. Erre nem is kellett sokáig várni, mert amikor fölkeres­tem az . OTP budaörsi fiókjá­nak vezetőjét, Kaszap Máriát. volt alkalmam meglátni Ha­szekék házát is. — Területünkhöz tartozik: Budaörs, Törökbálint, Bíator- begy és Herceghalom — kez­di a tájékoztatást á fiókveze­tőnő. Több mint hétszáz ifjú­sági betétünk van. Nagyobb lenne az érdeklődés, ha ma- gáningatlan-vásárláshoz is fel lehetne például használni a hitelt. Sok idősebb ember köt­ne az unokájának, rokonának megállapodást velünk, ha nem lenne csuk tizennégy évtől kezdhető a takarékoskodás! Az én véleményem szerint nulla, évtől is lehetne ezt kezdeni. Tavaly 321-en indították el ezt a fajta takarékoskodást. Közülük 107-en a területünkön dolgozó műszaki katonák so­raiból. ' Áruvásárlási hitelhez nyol­cán, állami értékesítésű lakás- vásárláshoz kilencen, családi ház építéséhez pedig tízen vették igénybe az ifjúsági ta­karékbetéttel rendelkezők kö­zül a kedvező lehetőségeket. Látogassunk meg munkahe­lyén egy fiatalasszonyt, a kö­zelmúltban vásároltak lakást — ajánlja szíves invitálással a fiókvezető. Pár buszmegállónyit me­gyünk. A főútba betorkolló ut­ca már az új Budaörs felé ve­zet, amerre a lakótelep sok­emeletes házai sorakoznak. Az új épületen a felirat: Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. ■ * Albérletek után Fiatalasszony fogad bennün­ket. Szálát Imréné adminiszt­rátorként dolgozik a munka­ügyi osztályon. — Mi nagyon megszenved­tünk ezért a lakásért, de nem adnám oda semmiért — vágja ki egy , szuszra a kék köpenyes, vidám asszony. — A Lévai ut­cai kilencedik emeleti ötven­négy négyzetméter a miénk! És meséli az öt albérletet, a buszozásokat, a gyerekek lé­leknyomorító albérleti életét, majd a tanácsi szükséglakás enyhítőbb voltát. — Férjem esztergályos az MTA Számítástechnikai Auto­matizálási Kutató Intézetnél. Az ő vállalata támogatta a vásárlásunkat, az OTP hitelt adott és a különkölcsönt a ta­karékbetétünk után. A csak­nem félmilliót érő lakásért készpénzben mindössze a biz­tosítási díjat kellett fizetnünk: huszonöt forintot. Igaz. na­gyon szerényen élünk, beosz­tással, de van szép otthonunk! Mit mondjak? — elégedettek vadunk. Sorsok, vélemények egy-egy villanásban. S mindenütt a példa: a takarékosság. Bérczessy Lajos Három Trabant ára Elfüstölt gépkocsik \ dohányzásnál az emberi szervezet szinte minden sejtje károsodik — erre hívja fel a figyelmet az a kiállítás, ame­lyet a Ho Si Minh tanárképző Főiskolán nyitottak meg. Az adatokból kitűnik, hogy a do­hányfüst , élvezete közben mintegy százféle kémiái anyag kerül a szervezetbe. Egyetlen szí várnán . annyi a nikotin, mint amennyi gyomron át két ember halálát okozná. A do­hányzás károsan hat az ide­gekre. csökkenti a . fizikai erőnlétet, illetve ellenálló ké­pességet, és rákkeltő hatása is von. A kiállítás adatai megdöb­bentő képet festenek a do­hányzás anyagi vonatkozása: - róí: egy erős dohányos 20 éves korától öregségéig három Tra­bant személygépkocsi árát füs­töli el. A kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy a dohányzás az utóbbi időben fokozottabb mértékben terjed a fiatalok körében, ugyanakkor örvende­tesen gyarapodik a dohányzást ellenzők tábora. Útbaigazító trófeák Koronavesztés a Duna mentén Nyugtalan a tavaszt váró állatvilág a Gemenc: Állami Erdő- és Vadgazdaság terüle­tén. a Duna két oldalán húzó­dó több mint 100 ezer hektár­nyi erdőségben. A jó kondí­cióban telelő erdei állatok éí- vezik a hótakaró nélküli sza­bad mozgást, s a természetes éle’emszerzés Lehetőségét. Megjelentek az első újszülött vadmalacok, s a rókák már kölykeiknék lesik a zsák­mányt. A megújhodás legbiz­tosabb jele a gímszarvasok ko­ronavesztése, amely különle­ges eseménynek számít a re­zeivé turnban. Az elhagyott trófeát ugyanis összegyűjtik az erdei munkások, a vadászok.« ebből következtetnek az állo­mány fejlődésére, a várható agancsrakodásra. A puska nél­küli zsákmány 20—25 tonná­nyi agancs, amelynek leg­szebb példányai a geménci er­dészet keselyűsí múzeumát gyarapítják. A tar bikák újabt 120 nap alatt növesztik fejdí­szüket,: amely gyakran 10—11 kilót is nyom. I — Pest megyében több mint huszonötezer elő ifjúsági taka­rékbetét-számla van — mond­ja bevezetésként Köő Katalin, az OTP Pest megyei Igazga­tóságának propagandistája. A jelenlegi rendelet értelmében 14 éves kortól harmincéves korig köthetnek a fiatalok kedvezményes megállapodást fiókjainkkal. Az idén szeptem­berben lesz tíz éve, hogy elin­dítottuk útjára a fiatalok szá­mára a takarékoskodás ilyen formáját. A megye középiskoláival, szakmunkásképző intézeteivel jó kapcsolatot építettünk ki. Az ösztöndíjból, zsebpénzből már rendszeresen félretehet­nek a serdülő gyerekek, így is gondolván a jövőre. Ha a sor­katonai szolgálatot teljesítő fiatalember például nem üres zsebbel indul neki a leszerelés után az életnek, micsoda könnyebbség az! A műszaki alakulatoknál szolgálók leghű­ségesebb takarékoskodóink! — Mint említette is, évtize­des tapasztalat áll az új kezde­ményezés mögött. Azóta fejlő­dött is ez á fajta takarékossá­gi forma? — Természetesen többet le­het havonta betenni, jelenleg már a felső határ nyolcszáz forint, személyenként, olyan megoldás is van, hogy például lakásépítésnél négyévi befi­zetés után az OTP megelőlege­zi a fiataloknak a teljes öt évre a hitelt. Az államf szerv­től való lakásvásárláson, csa- ládiház-építésen kívül, áruvá­sárlásra is fordítható, igen kedvező fizetési és hitelfelté­telek mellett! Hitellevélre nehéz Egyre népszerűbb a vállala­toknál az úgynevezett R-alap-, ra kötött ifjúsági takarékbetét­megállapodás. — Mit jelent ez valójában? — A dolgozóknak a vállalat részesedési alapjából egy' bizo­nyos összeget biztosítanak ha­vonta az ifjúsági takarékbetét befizetésére. Ezt természetesen olyanok kapják, akik erre ér­demesek, akikre számítanak a továbbiakban is! — Csaknem ötszáz vállalat­tal, intézménnyel, tsz-szel van lyen takarékossági megállapo­dása fiókjainknak. S hogy közelebbről, az élet­ül is lássuk az ifjúsági ta­karékbetéttel való gazdálko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents