Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Átad ff ék a Pm Bfke^ksffuuieféseffteff e • Ünnepi megemlékezés Harmincat éve szakad Budapest Budapest felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartot­tak tegnap este a Vígszínház­ban. Az ünnepségen megjelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, á Központi Bizottság titkára, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes. Az el­nökség tagja volt az ünnep­ségekre hazánkba érkezett szovjet delegáció vezetője, Leonyid Boriszov, az SZKP moszkvai bizottságának titká­ra. Vlagyimir Szivenov vezér- ezredes, az ideiglenesen ha­zánkba^ állomásozó szovjet i déli hadseregcsoport parancs­noka, ♦ Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. valamint a főváros felszabadításában részt vett Karfa S zép pénzt lehet ma keresni olyan kazá­nokkal, amelyekben mezőgazdasági hulladék —•' elsősorban gabonaszalma és kukoricaszár — égethető el. ,Az energiaszűke világ­szerte újjáélesztette az or­runk előtt levő, de egy ideig szinte semmire sem becsült anyagok, mellék- termékek, hulladékok érté­két, hasznát. A kecsegtető haszonnak egy baja van csak, de az meglehetősen nagy baj: nem hazai válla­latok pénztárába folyik be. Ilyen kazán ugyanis hazai gyártásban nincsen. (A me­gyében működik, egy, az ácsai Vörös Október Ter­melőszövetkezetben, kül­földről vásárolták, számí­tások szerint két-három esztendő alatt megtérül az ára.) Holott kézenfekvő: összehasonlíthatatlanul ol­csóbb a saját hulladékával — szalmájával, szárával— megszárítani a gabonát, a kukoricát, mint az egyre drágább gázolajjal. S az olajárak robbanásszerű nö­vekedése 1973-ban kezdő­dött ... Lett volna idő gon­dolni az ilyen égetőberen­dezések kelendőségére, az­az: tervezésére, gyártására, a meglevő szárítóberende­zések bizonyos típusainak átalakítására, de úgy lát­szik, a hét esztendő kevés volt ahhoz, hogy az érin­tett körben bárki is föléb­redjen ... Ha most hirtelen tágít­juk a kört, s leírjuk, hosz- szú esztendők óta a hazai mezőgépipar az ágazat üze­meinek összes gép- és bé- rendezés-berílházásaiból mindössze negyven, negy­venkét százalékot fedez termékeivel, azaz az éven­kénti — átlagot véve — tíz- milliárd forintos befekte­tés java importáruk ellen­értéke, akkor már arra is választ kaptunk,, miért nem törekedett, igyekezett va­laki az említett kazánt gyártani. Minek az? Minek akkor az ilyesmi, amikor szinte bármi vevőre talál — s nemcsak a mezőgépipar­ban —, az is, aminek ré­gen lejárt az ideje műszaki értelemben, de hát viszi a vevő, mert nincs helyette más. A szakemberek ter­mékekre éppúgy fölállíta­nak korfát, mint egy-egy iparterület termékszerke- -- tének egészére. A termé ,c korfája azt mutatja, ■ gyár­tása mely szakaszában — fölívelő, lehajló stb. — tart, a termékszerkezeté pedig azt állítja elénk, a teljes értékesítésből miként ré­szesednek a különböző konstrukciós korú áruk. R ögtön ehhez az előb­bihez fűzve a tényt: o hazai gépipar ter­mékeinek átlagos kora nyolc esztendő. Az átlag­adatban nagy eltérések mo­sódnak össze, hiszen van . olyan területe a gépipar­nak, ahol az áruk korfá­ján alig növekszik a csúcs, ám annál dúsabb, ritkítat- lanabb az alsó ágak lom­bozata; másfél évtized az ott készített cikkek korát­laga, s ez bizony akkor is meghökkentő, elgondolkoz­tató, ha mindenre akad ve­vő. Ahogy elgondolkoztató a hazai mezőgépipar része­sedése a szükségletek ki­elégítéséből, szinte társ nél­kül állunk ilyen értelem­ben a nemzetközi mezőny­ben. S az elgondolkoztatás- ra késztető tények akkor is igazak, ha figyelembe vesz- szük: a mezőgépek behoza­tala, az így rendelkezésre álló eszközök műszaki színvonala előnyösen ha­tott a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésére, ered­ményeinek gyors növeke­désére, s ugyanakkor lé­péskényszerbe sodorta a hazai mezőgépgyártást, an­nak megmutatásával, mi az, ami kellene, ami a most ez a korszerű fogalmának megfelel. Eredmény: erre a kihí­vásra sok tekintetben a ha­zai gépipar jelesül vála­szolt, egyrészt kooperációk létrehozásával, másrészt saját tervezésű, gyártású berendezések, egész beren­dezéscsaládok előállításá­val. A gond forrása ott van, hogy a mezőgépipar nem függetlenítheti magát a gépipar egészének álla­potától, helyzetétől. Attól például, hogy az öntvények örökösen visszatérő hiánya miatt saját öntészetek lét­rehozására kényszerült, s gyakran magának kell sze­relvényeket, kötőelemeket készítenie az erre szakoso­dott vállalatok helyett. N apjainkban ritkaság­nak számít az olyan vállalat, mint a me­gye legnagyobb gyára, a Csepel Autógyár, ahol egy évtized alatt teljes egészé­ben kicserélődött a ter­mékszerkezet, azaz a teljes értékesítést olyan áruk al­kotják, amelyek -előállítá­sa a hetvenes években kez­dődött meg. Nem kisebbíti az autógyáriak érdemeit, de reálissá teszi a képet, ha hozzátesszük: csakis így tarthattak lépést ipar­águk haladásával, hiszen a közlekedési eszköz iparban a termékek korátlaga hat esztendő. Ennek az adat­nak. a hat évnek, minden bizonnyal nagy része van abban, hogy a gépipar e részterepén készült áruk állják a nemzetközi ver­senyt; folyamatos a fejlesz­tés, ahogy - folyamatos a termelékenység növelése, a gyártáskorszerűsítés. S itt jutunk el a korfa lényegé-'* hez, ahhoz, hogy ez az áb­ra vagy statisztikai táblá­zat nem puszta illusztráció, holt adatok történelmi múl­tat jellemző csoportosítása, hanem olyan helyzetkép, amelyről leolvasható a hol­nap. Leolvasható, hiszen ott, ahol folyamatosan növek­szik a termékek korátlaga — azaz: hiába kerülnek gyártásra új áruk, ha a régieket változatlanul ké­szítik —, aligha lehet nagy piaci sikereket tervezni, így van igazi súlya an­nak az adatnak, hogy a gépipari termelés egészé- nek. 34 százaléka tartozik a kilenc esztendeje ,vagy annál régebben először gyártott áruk csoportjába! Ha képletesen is, de a lé­nyeget jól érzékeltetve: ebből a harmincnégy szá­zalékból lenne mit elhagy­ni, hogy helyette például a bevezetőben említett kazá­nok készülhessenek... S mennyi ilyen „kazán” kí­nálkozik, értő szemre, cse­lekvő kézre, jól működő érdekeltségre hatásos ver­senyeztetésre várva! A kor­fa túlzottan dús alsó lom­bozata sok olyan éltető nedvet szív el, amire a csúcsnak, a növekvő hajtá­soknak lenne szüksége. Mégis, egy esztendő alatt a gépiparban három újon­nan gyártott termékre mindössze egy megszünte­tett jutott. Mészáros Ottó egykori harcosok és számos közéleti személyiség. Az ünnepséget Méhes bajos, az MSZMP KB tagja, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára nyitotta meg. Ezt köve­tően Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a Főváro­si Tanács elnöke mondott ün­nepi beszédet. Leonyid Boriszov ünnepi beszédében tolmácsolta a moszkvai dolgozók üdvözle­tét és jókívánságait. Emlékez­tetett Leonyid Brezsnyev és Kádár János szavaira; arra, hogy barátságunk s együtt­működésünk szilárd és szün­telenül fejlődik, hiszen a Ma­gyar Népköztársaságot és a Szovjetuniót a sokoldalú együttműködés, és a kölcsö­nös bizalom fűzi egymáshoz. Budapest felszabadulásának alkalmából nagyszabású dísz- ünnepséget rendeztek Moszk­vában is, ★ Tegnap ünnepséget tartot­tak a Városházán és átadták a Pro Űrbe Budapest kitün­tetéseket. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága a Pro Űrbe aranyérmet adomá­nyozta: halála után, Mező Imrének, aki most lenne 75 éyes, és a . szocializ­mus védelméért vívott harc­ban vesztette életét 1956-ban; Arató József villanyszerelő­nek, a Budapesti Elektromos Művek dolgozójának; Bán Tivadarné mérnöktanárnak, a Kvassay Jenő Ipari Szakkö­zépiskola igazgatóhelyettesé­nek; Kállai Ferenc Kossuth- díjas kiváló művésznek; dr. Laczkó Edének, a Bajcsy- Zsilinszky-kórház főigazgató főorvosának. (Lapunk 3. oldalán közöl­jük megemlékező írásunkat a főváros felszabadulásáról.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRIG EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ara 1,20 forint 1980. FEBRUÄR 13., SZERDA Wiss&uyiag gyorsan megfér iMé keiffség Minőségjavulás, profilbővítés I í-.fU.*I.*«.» 4® • J FT I te j A Telefongyár nagyhutai gyárában napokon belül befe­jeződik az a beruházás, amely­től niind a vezetők, mind a dolgozók sokat várnak. Hogy miért? — arra Rigó Mihály főmérnök válaszolt: — Néhány na^ múlva elké­szül az új, mintegy száz négy­zetméteres hőkezelő kamra, amelyet egy régi épületiből alakítottunk át. így rövidesen négy hőlkamra működik majd. Közülük három már a helyén van. Két kamra a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei üzemében készült, egy pedig, amelyik már üzemel, az -NSZK-ból származik; automa­ta vezérléssel mintegy 100 ki­logramm anyag hőkezelésére képeis^ — Mi a hőkezelő kamrák gyakorlati 'haszna? — A mágneses anyagok vé­dőgázos hőkezelése lesz az új részleg feladata. A jelfogók gyárfásához szükséges alkaitré­r—v" Baráti légkörű megbeszélés Gromikót fogadta Indira Gandhi Brezsnyev üzenete India miniszterelnökéhez Kedden hivatalos baráti lá­togatásra Indiába érkezett Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere. Gromikót Új-Delhi repülőterén kollégája — Na- raszimha Rao indiai külügy­miniszter és más indiai hiva­talos személyiségek, valamint a szocialista országok Űj-Del­hibe akkreditált diplomáciai képviseleteinek vezetői fogad­ták. Amdrej Gromiko kedden ta­lálkozott Nilam Szandzsiva Reddi indiai köztársasági el­nökkel. A két politikus baráti légkörű megbeszélést folyta­tott, amelyben áttekintették a két ország kapcsolatainak kér­déseit és néhány nemzetközi problémát. A nap folyamán Andrej Gromiko találkozott Indira Gandhi miniszterelnökkel is, és átadta neki Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének üzene­tét. A meleg, baráti légkörben és a kölcsönös megértés szel­lemében lezajlott beszélgetés során a szovjet—indiai viszony kérdéseivel foglalkoztak. Han­got adtak készségüknek, hogy erősítsék és fejlesszék a kap­csolatokat arról a szilárd alap­ról kiindulva, amelyet a két ország béke-, barátsági és együttműködési szerződése je­lent. A megbeszélés folyamán a jelenlegi, nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéseit is megtárgyalták. Már tavasszal kapható A budaörsi TEXELEKTRO az idén 340 millió forint értékben állít elő különböző termékeket. Az elmúlt évben készült el az érdi új üzem­ház. Itt ké­szül a holland INTERBAG- cég részére az első félévben 45 ezer bőrönd. És a vásárlók körében nép­szerű hűtőtáska is, amelyből az első félév­ben 10 ezret szállítanak a belkereskede­lemnek. Koppány György {elvétele üzemben az NSZK gyártmányú Boréi védőgázos, darus, automata vezérlésű hökamra, mely egyszerre 100 kilogramm anyag üzembiztos hőkezelésére képes.- Halmágyi Péter felvétele szék hőkezelését végzik- azo­kat, amelyeket az átviteltech- niikiai berendezések készítésé­nél használnak fel. Üj technológiai ág születik ezzel; a budapesti és a bugyi gyáregységben készülő alkat­részeket is itt hőkezelők. Ez a budapesti gyárnak is nagy se­gítség, mert jelentősen bővít­hető az alkatrészek választéka. — Akt is el kell mondani, hogy néhány embernek új munkahelyet teremt ez a be­ruházás, amely határidőre el­készült, Egyúttal minőségjavu­lást is várunk az új részlegtől, ami termékeink értékét növe­ld. A hőkezelőre tehát égetően szükség volt, aiz előbbiek mel­lett már csak azért is, mert így a múlté lesz az eddig al­kalmatlan, korszerűtlen és el­használódott technológia. Az előzetes közgazdasági számítások arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a 6—7 millió forintos beruházás gyorsan megtérül, mivel az új techno­lógia bevezetése egyben profil­bővítést eredményez. Ennek révéin pedig jelentős tőkésex­porttal számolhatunk a jövő­ben — mondta befejezésül a főmérnök. S. P, Több tejet — olcsóbban Folytatódnak a zárszátnadó közgyűlések A zárszámadások időszakát éljük. Kedden délelőtt Vac- szentlászlón, a művelődési házban az ünneplőbe öltözöt­ten várakozó sokaság ezúttal nem a kultúra értékedre, ha­nem a Zöldmező Termelőszö­vetkezet gkzdálkodási ered­ményeire volt kíváncsi, Furulyás János, a szövetke­zet elnöke, mint néhány év óta, ezúttal is sikeres eszten­dőről adhatott számot. Nem véletlen, hogy az elsősorban szarvasmarha-tenyésztéséről és fóliás palántaneveléséről hí­ressé vált gazdaságban épp e két ágazat produkált újabb, a további gazdálkodást is meg­határozó sikereket. Tavaly ké­szült el a kísérleti jellegű, 772 férőhelyes szakosított tehené­szeti telep, s hatezer négyzet- méteren fűthető palántaneve­lő területet alakítottak ki. Gazdálkodásuk, mutatója, hogy a mérleg szerinti eredmény 1979-iben meghaladta a 28 mil­lió 900 ezer forintot. A közgyűlés nemcsak a be­számolót, hanem az idei terv- feladatokiat is egyhangúlag el­fogadta. A Komarov és a Ga­garin ifjúsági brigádok nevé­ben Lénárt István 'esztergá­lyos munkaversenyre szólítot­ta fel a szövetkezet szocialista brigádjait a célkitűzések meg­valósításéban, túlteljesítésé­ben. (A Zöldmező Termelőszövet­kezetről szóló riportunk a 3. oldalon.) Jugoszláv pártküldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására — Boriszláv Milosevicsnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnöksége végrehajtó titkárhelyettesének vezetésével — február 11—12- én jugoszláv pártküldöttség tartózkodott hazánkban. A delegációt fogadta Győ­ri Imre, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. Be- recz János, a KB osztályveze­tője megbeszéléseket folyta­tott a küldöttséggel a magyar —jugoszláv kapcsolatok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, s egyeztették az ívrcviuu vn £c a .ttckt: tcr kétéves együttműködési mun­katervét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese és Milan Veres, Ju­goszlávia budapesti nagykö­vete. KÖZELET Púja Frigyes külügyminisz­ter táviratban fejezte ki jókí­vánságait Nguyen Co Thach- nak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága tag­jának, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszteré­vé történt kinevezése ' alkal­mából.

Next

/
Thumbnails
Contents