Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

1980. FEBRÜÄR 12., KEDD 5 i an Föidhőbányászat Az energiatakarékosság szük­séges, üe önmagában kevés. Feltétlenül szükséges olyan energiaforrások feltárása, ame­lyek az ország területén meg­találhatók, s gazdaságosan ki termeihetök. A paksi atomerő­mű építése egy megoldási le­hetőség. Azonban van még más is. A geotermikus energiáról van szó. Néhány tapogatódzó jellegű kísérlet már megkez­dődött Szegeden, Szentesen és Szigetváron. Az eddigi tapasz­talatok meglepő eredményeket hoztak. Először is bebizonyoso­dott, hogy a jóformán korlát­lat mennyiségbe« megtalálható termálvizet gazdaságosan lehet felhasználni fűtési célokra. Ki­derült, hogy a termálkút fúrá­sa ugyanannyiba keiül, mint egy olajkúté, ám ugyanannyi energiát is szolgáltat. Sok éven át kutattunk olaj után, s csalódottak voltak a szakemberek, amikor ezer és ezer méter mélységekből csak forró víz tört föl, Ilyenkor a megfúrt kutat bebetonozták, betömitek, és elmentek fúrni máshová. A termálkutak Csip- kerózsika-álmukat akasszák. S ki tudja, meddig? Beláthatatlan lehetőségek rejlenek pedig a geotermikus energia felhaszná­lásában. Ebben Pest megye sem kivé­tel. Itt is van jócskán termál­víz. S van, ahol már a fel­színre hozták, mint például Ráckevén, ahol a fürdő vízellá­tását termálkútról biztosítják. Ezerszáz méter mélyről buzog fel a 43 Celsius-fokos meleg víz. S ez még hidegnek mond­ható ahhoz a 79' fokos forró vízhez, amely 1500—-1700 méter mélyen várja, hogy feltárják. Az ÉVM, az OVH, a ráckevei tanács és a helyi Aranykalász Termelőszövetkezet, valamint a társadalmi szervezetek összefo­gásával most elindult itt vala­mi. Országos tervpályázatot hirdettek az itt található ter­málvíz hasznosítására, s az eh­hez kapcsolódó létesítmények megtervezésére. A termelőszö­vetkezet biztosítja a pénzt a 6 hektáros terülefeh felépítendő üvegházgazdasághoz. Ha csak erről volna szó, már akkor is örülhetnénk a kezdeményezés­nek. Az országos tervpályázat­ban azonban már ennél lénye­gesen több szerepel: ezer la­kás meleg vízzel való ellátása, gázzal kombinálva a fűtése, a meleg vízzel fűtött és ellátott szabadidő-központ, sportpályák, öltözők, vállalati, szövetkezeti üdülők építése, s ki tudná még felsorolni, mennyi minden. Hangsúlyoznunk kell: ez csak tervpályázat, de bármennyi is valósul meg belőle, ennek csak örülhetünk. Remélhetőleg a már nem is távoli jövőben mindennapos szóhasználatunk egyik eleme lesz a föidhőbányászat. Kovács Attila .Ernő Csöndes marad a telki domb Hasznos célt szolgálnak a kertek Csecsemőtől serdülőig Ezer gyerekágy A növekvő kereslethez iga­zítják a Balaton Bútorgyár gyártmánystruktúráját. Eddigi fő profilja, a közületi bútorok rovására 50 százalékkal növe­lik a lakásberendezési tárgyak mennyiségét. Elsősorban a hiánycikk-ként nyilvántartott kis- és variálható bútorok ké­szítésére rendezkedtek be. Az év slágerének ígérkezik az őszi BNV-n bemutatott és ott nagy sikerrel szerepelt Kombi elnevezésű gyerekágy és pá­lyázó, amelyet nem nő ki a használója, hiszen úgy variál­ható, hogy a csecsemőnek és a serdülőnek is kényelmes fek­hely, pólyázó vagy polcrend­szer alakítható ki belőle. Az eredeti tervek szerint az idén, ezei* darabot szándékoztak gyártani, tekintettel azonban a rendkívüli keresletre, a gyár szocialista brigádjai vál­lalták, hogy terven felül — to­vábbi ezer darabot készítenek belőle. Ha az ember Budakeszi falói Telki, Budajenő, Perbál irá­nyába veszi útját, Telki hatá­rában egy kopárnak tűnő domb hátán, szeszélyesen egy­más mögé épült hétvégi házak sorát pillantja meg. Közel és távol sehol tavacska vagy leg­alább egy patak. A kutató szem csak a domb mögött hú­zódó budakeszi erdő elvéko­nyodó sávját láthatja. Akár­hányszor arra jártam, mindig csodálkozva és kíváncsian bámultam a kecses faházakat, kőépületeket. Mindig föltettem magamnak a kérdést — amire ugyan sohasem tudtam vála­szolni —, vajon kik ennek a mini üdülőtelepnek a tulajdo­nosai, miért vettek pont itt telket és mit csinálnak mond­juk, a , rekkenő nyári meleg­ben? Pár napja aztán végére jártam. Az újoncok Azt hiszem, a tél egyik szép vasárnap déleiőttje volt. Való­színű ennek köszönhettem, hogy a telkeken meglepően sok ember tartózkodott. Talá­lomra kopogtam be az egyik sötétszínűre pácolt faházikó­ba. Kolovratnik Béláék né­gyesben (szülők, hároméves forma kisfiú, nagyapa) jöttek ki. — Csak pár órát maradunk, ebédre hazamegyünk. — Mióta üdülőtulajdonosok? — Még újoncok vagyunk, tavaly vettük át a telket ház­zal együtt. — Miért választották pont ezt a helyet? — Több oka is volt Buda­pesten az ötödik kerületben lakunk. Ez a hely nagyon kö­zel van. És belszerettünk. Nem tudja elképzelni, milyen csönd van itt és micsoda levegő! Jöjjön, nézze ezt a tágas pano­rámát körös-körül. — Van víz, villany? — Csak villany, Víz sajnos nincs. — Mit lehet csinálni víz nélkül? — Miért? Kihozunk a kocsi­ban egyszerre száz liter vizet is. A Balatontól meg a Velen­cei-tótól pedig az isten ment­sen I« Rosszabb az már, mint Budapest. — És nyáron, amikor min­denki itt van, akkor sincs zaj? — Nincs. Mindenki kulturál­ton viselkedik. Azonkívül, biz­tosan észrevette, milyen szép tágasan osztották fel a terüle­tet. Reméljük, hogy így is marad! Festői kilátás Simon István ex mer ültén, egyedül tett-vett a ház körül. — En, kérem, az elsők kö­zött voltam, aki telket vásá­roltam itt. — Mikor építette a házát? — Nem építettem, hanem építem, elég régóta, de hát magam csinálom. — Sokat van kint? — Amikor csak tehetem. Nem lehet betelni a festői ki­látással. Tiszta időben a zsám- béki templomromot is látni. És csönd van! A legszebb zaj, amit itt hallani, a szeptemberi szarvasbőgés. — Ért a gazdálkodáshoz is? — Ezeket a gyümölcsfákat mind magam ültettem. Azelőtt nem értettem az ilyesmihez, itt kint tanultam meg. Szere­tem csinálni. Iioli Jánosék három éve te­lektulajdonosok. — Nagyon megkedveltük a szép környéket, sokat süt a nap. — Nem bánta meg, hogy megvette a telket? — Nem én! Ezt a jó levegőt, méghozzá alig félórányira Bu­dapesttől, hol találom? A víz? Jó lenne, de azért valahogy anélkül is megoldjuk. Hasznos ötlet — Ezek után már arra is kíváncsi lettem, hogy tulaj donképpen ki ennek az üdülő­telepek a gazdája? A hivatalos nevén Telki hétvégi üdülőtelep, 7-es számú építési körzet tulajdonosa a két község: Budajenő-Telki — mondta Mózes Ernő tanácsel­nök. — Ügy tudom, a dombon valaha szőlőművelés folyt. Miért parcelláztak itt és mi­kor? — Elöregedett és kipusztult a szőlő, üres pusztaság, senki­földje maradt a domb. Egé­szen 1970-ig nem is történt ott semmi, néha-néha kecskét, birkát legeltettek rajta. A já­rási pártbizottság egyetértésé­vel 1970-ben úgy döntöttünk, hogy azokat a területeket, me­lyeket nem lehet bevonni a nagyüzemi művelésbe, érté­kesíteni kell. így született meg a terv a teliki domb üdülőöve­zetté alakítására. Felparcel­láztuk a területet, néhány bu­Kislaká sokhoz Hőszigetei a poroton-tégla A Bataszéki Vá2kerámia- gyárban az idén összesen egy­millió hétszázezret gyártanak a kiváló hőszigetelő tulajdon­ságú poroton téglából, első­sorban a kis lakás-építkezések­hez. Ez 200 ezerrel több a ta­valyinál, s a tapasztalatok szerint a poroton téglából épí­tett lakásokban csaknem a harmadával kevesebb tüzelő­anyagra van szükség. Az ösz- szes hazai téglaíajta közül ez a legjobb hőszigetelő tulajdon­ságú, súlya fele a tömör tég­láénak, a térfogatsúlya a víz­nél is könnyebb, szilárdsága is igen kedvező, csupán a hangszigetelő képessége ma­rad el a többiekétől. Szakem­berek az egy-kétszintes há­zak, gazdasági épületek gaz­daságos építőanyagának tart­ják, a magasabb épületeknél pedig vázkitöltő elemként használható. Jobb hatásfokú fűtést Monitoron a kéménykürtő dapesti vállalattal szerződést kötöttünk, kiépítettük a vil­lanyhálózatot, az utakat. Na­gyon olcsón adtuk a telkeket. — A tanácsnak megérte? — Nagyon hasznosnak bi­zonyult az üdülőtelep kialakí­tása. Több szempontból is. Az addig parlag területek ugyanis kiskertekké váltak, amelyek­ben a tulajdonosok többsége megtermeli magának a zöldsé­get, gyümölcsöt. Más: a telke­kért kapott összeget a két község fejlesztésére fordíthat­tuk. Valóban ettől számitható az a gyors fellendülés, ami fő­ként Telkin megindult. Nyá­ron a kereskedelem forgalma is jócskán megnövekedik. Nem bővül — Tervezik a telep tovább­fejlesztését?­— Nem. Az utolsó 21 telket tavaly adtuk ki, ezeket már tartós használatra. Kétszáz hétvégi ház van itt, a tulajdo­nosok mind budapestiek. — És a vízellátás ? — Sajnos, a közeljövőben erre nem kerül sor. Amikor a községek vízellátási problé­máit már megoldottuk, akkor az üdülőre is sor kerülhet. Más beruházást sem terve­zünk. A múlt évben nyitottuk meg az új bekötő utat a főút­hoz. Ezek szerint a tulajdonosok vágyát — maradjon tágas, csöndes a Telki-domb — semmiféle erőltetett bővítés nem fogja megzavarni. S. Horváth Klára. Dísznövények melegházból Nyár a télben A csepeli Duna Tsz haszantoa-tezer négyzetméternyi üveg­háza alatt több mint harminc fajta dísznövényt termesztenek. A képen: géppel ültetik a Croton nevű cserepes dísznövényt. Otthont teremték dicsérete Tartalmat kaptak a napok, az évek Televíziós kamerákkal, mo­nitorokkal, URH adó-vevők­kel felszerelt fehér- köpenyes mérnökök, a Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat szakemberei a napok­ban 'megkezdték a különböző kéménybajok feltárását. A háztetők világát új műszerük­kel. a nagy látószögű, cső ala­kú kamerával járják, amely feltérképezi a kémény- belsők eddig nem észlelt repedéseit, dugulásait. A kazánok tisztításánál is újabb módszereket alkalmaz­nak. Ma már bevált gyakorlat a vállalatnál, hogy vegyszeres permetezéssel tisztítják a fű­tőberendezéseket. Ez nemcsak jobban megtisztítja a füstjá- ratoikat, hanem védőréteget is képez rajtuk, amely meggá­tolja a korróziót, s így meg­hosszabbítja a kazánok 'élet­tartamét. A tüzelőanyag-meg­takarítás mellett az is előnye az új eljárásnak, ho-gy csökkenti a légszennyező­dést. Mostanában van a legtöbb dolga a Kéményseprő- és Tü­zeléstechnikai Szolgáltató Vál­lalat szakembereinek a több mint 1 millió 100 ezer főváro­si kéménnyel, hiszen jórészt ebben az időszakban derül ki, hogy közülük néhány túlságo­san huzatos, kormos, rendelle­nesen szellőzik. Az üzemzava­rokon még így is 48 órán be­lül segítenek. A kéményseprők feladata, a gáz- és az olajtüzelésből ke­letkező égéstermékek hatásá­nak vizsgálata, az ilyen tüze­lőberendezésekkel kapcsola­tos műszeres megfigyelések'és szervizmunkák is. A pontos mérésekkel sokat tehetnek a levegő tisztaságának védel­méért, az energiatakarékossá­gért. A berendezések hatásfo­kának ellenőrzésével, a töké­letes égés biztosításával ugyan­is — máskülönben kárba ve­sző — energia takarítható meg. A háztartások többségében gáztüzelésnél 70, olajtüzelésnél 60, széntüzelésnél pedig 40 szá­zalékos a fűtőanyag haszno­sulása. A vállalat szolgáltatá­sának igénybevételével 9—10 százalékkal lehet javítani a tüzelés hatásfokát Miért kell dicsérni azt, ami magától értetődő, miért kell beszélni arról, ami rendjén való? Törődni az öregeikkel, gondoskodni, róliuk. ez ma már olyan természetes. Valóban így .van? Menjünk el Sízó nélkül a gondoskodás szép ' példái mellett? Nem. ahogy a hibákat szóvá tesszük, ne fukarkodjunk az elismerés­sel sem! Márpedig csak az el­ismerés hangján' lehet szólni a magykátaá járási hivatal és a tápiósaentmártoni községi ta­nács közös munkájáról, amely életre hívta a tápiószemtmár- tond általános szociális ott­hont. Ez az épület hatvan ma­gányos, idős embert fogad be. Országos összefogás Dr. Vámos Erzsébet, a nagy­kátiai járási hivatal egészség­ügyi osztályvezetője telkem­re kötötte, ne feledjem el a társadalmi munkások hosszú névsorát. Mindenkit felsorolni képte­lenség, csak kiérné! hetek né­hányat közülük A községi termelőszövetkezetet, a győri Graboplast kollektíváját, a Dunaújvárosi Vasmű öntőit, a Fővárosi Szerelőipari Vállalat szocialista brigádjait és Tó- ayer Győző szobafestőt. Áldo­zatos munkájuk eredménye az újjávarázsolt otthon. A tápiószentmártoni szociá­lis intézmény szinte országos összefogással épült. Azok a diákok, akik valaha ide jár tok, rá sem ismernének a fel újított épületre. A szobák, a fürdő és a mosdó, a társalgó és a konyha, valamennyi újjá­született. Kár vakja talán szót is vesztegetni, ha csupán ezért kaphatnának dicséretet. Hi­szem láttam már igazán szép, korszerű otthonokban szomo­rú, boldogtalan embereket. De azt az elesett mozdulatot fe­ledni nem lehet, amikor Aszó­di Jánosné pénzügyi előadó simogatja az egyik gondozott, Aranka 'némi kézét' — csupán széretabbői. ■ Ez a kedves jelenet maradt mag bennem akkor isé amikor a helyiségeket járva kísérőim, Tóth. Lászlóné főinővér és Aszódi Jánosiné pénzügyi elő­adó az építés 11 hónapos tör­ténetéről beszélt,. Aszódi né egész idő alatt részt vállalt szinte yalaimenmyi munkából, ha kellett, maltert kevert, tíe kifutó is volt, ha a . szükség úgy hozta. Éhezik a jó szót Valamennyien., akik az ott. hon teremtéséről szóltak, nem önmagukat, hanem egymást dicsérték. A főorvosmő a hely beli asszonyokat és annyi mást, aki önzetlenül segített A régi alkalmazottak (előtte az itt levő diákotthonban dol­goztak) arra az időre, amíg az építkezés tartott, a telefon­gyárban vállaltak munkát, s amikor itt kezdődött meg a hajtás, azonnal visszajöttek. Mészáros Istvánná szakács ugyan, de takarítást is vállalt addig, amíg nem kellett főz­nie. Most, hogy ismét a kony­ha gazdája, keresi a kedvét va­lamennyi. gondozottnak. Az új felszerelés még nem érkezett meg, de azért süti a finom krumplis pogácsákat, nehe­zebb körülmények között is. — Az idős. magányos em­ber sokszor ugyanúgy élvezi a jó szót, mint a gyerek. Láttam a múltkor, mennyire ízlett a főztöm, hát igyekszem olyat készíteni, amit szívesen esz­nek. Igaz, ezzel a kis sütő­vel lassúbb a munka — mutat a. tűzhelyre. —■ Legfeljebb ki­csit megnyújtom a munkaidő­met. A személyzetet — érthetően — 'a nők jelentik. A főnővé- ■ren kívül hamarosan kilenc gondozónő foglalkozik a la- kókikaL Ma még 36-an van­nak, de agy héten belül bené­pesül valamennyi szoba. Kü­lön laknak a férfiak, a nők, a házaspárok. A tegídősébb á két 91 éves asszony. s a leg­fiatalabb pedig 65 éves. Örömmel teszik dolgukat A gondozást az itt szolgála­tot tevők többsége nem tanul­ta. A főnővér férje tanította meg őket például borotválni, hiszen a reszkető öreg kezek már elvétik- a mozdulatot. — Erőn felül törődnek va­lamennyiünkkel, s végtelenül türelmesek mindenkihez — mondja az otthon alkalmazot­tairól Gurha Károlyné, aki szinte az elsők között lett la­kója a szép intézetnek. — Nehéz munkát vállaltait. Életem során nem voltam tü­relmes soha, de tőlük még azt is megtanulom. Margit néni magas kora, el­lenére a szellemileg frissek közé tartozik. A közösség öaz- szakovácsoláséért mindent megtesz. Levelet ír mások he­lyett, elszámolást készít az egyéni bevásárlóknak. Ott hasznosítja megát, ahol csak tudja. — Hoztam magámmal egy csomó kézimunkát, hogy le­gyen mi vei eltölteni az idő­met — mondja —, de azóta még elő sem vettem. Annyi a dolgom, hogy nem érek rá ezzel pepecselni. Végi-e azt ér­zem, hosszú idő után, isimét szükség van rám. Tőle tudom azt is, hogy a gondozók szolgálati és szabad ideje gyakran ös. zefpnódito. j Szólhatnék még annyi más- I .ról. Pékiául arról, hogyan reu- i dették be az asszonyok kará­csony előtt fáradságot nem kí­mélve a szobákat. Vagy 3, megszámlálhatatlan értékű segítségről. De a legfontosabb talán mégis az, hogy a magá­nyos, idős emberek eme ottho­nában mindent áthat a szere­tet és a gondoskodás. Ismét értelmet, tartalmat kaptak a sokasodó évek S zalai Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents