Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

Kommunista műszak Újabb csatlakozók _A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat pártértekezle­téhez hat üzemegység jutta­tott el táviratot, melyben be­jelentette, hogy csatlakozik a Sziklai szocialista brigád fel­hívásához. A csatlakozók kö­zött találjuk az öntőtechnikai üzem Arany János szocialista brigádját, a váci I-es főmér­nökség szocialista brigádjait, a VI-os pártalapszervezet, a központi telep szocialista bri­gádjait, a III-as pártalapszer- vezetet és velük együtt csatla­kozó öt üzem KISZ-eseit is. A kommunista műszakot már­cius 22-én tartják. Tmnásskoxrsak a városi párférfekexiefek r 1 r •• h r rr\ jzamadas ot évről Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1979. június 29-i határozata alapján — a szer­vezeti szabályzatnak megfele­lően — márciusban összeül pártunk XII. kongresszusa. A kongresszusra készülve a me­gye valamennyi pártszervezete számot adott az utóbbi öt esz­tendő munkájáról, sorra-rend- re megtartották a nagyüzemi, nagyközségi, községi pártérte­FEST MEGYEI VILÁ5 PROLETÁRJAI £€YESÜU£TiK! Talaj csaK aKKOT eruemes elren­delni, ha az, amit elrendel­tek, reális, végrehajtható, egyébként lesz egy újabb valami, amit elrendeltek, de ami papíron marad, mert megvalósíthatatlan. S azért megvalósíthatatlan, mert hiányoznak a feltételek, esetünknél maradva: az érdekeltség abban, hogy haszonnal legyen értékesít­hető a pábé-gázos fűtő- és vízmelegítő készülékek so­ra, amire a januárig érvé­nyes termelői árrendszer alig nyitott módot. Feltétel továbbá a technikai, tech­nológiai alapok kialakítása, akár a nagyobb palackok töltését, akár készítését nézzük, s az sem mellékes tényező, hogy viszonylag megbízható ismeretek le­gyenek arról, mennyi is a tényleges igény az ilyen készülékek, palackok iránt, azaz mekkora a piaci befo­gadóképesség, a fizetőképes kereslet? Ennek a kérdés­sornak a megválaszolása után — részben elvben, részben gyakorlati cseleke­detekkel — nyílt volna reá- , lis eshetőség arra, hogy széles körben megkezdőd­jék annak használata, ami az egyénnek és a népgazda­ságnak , egyaránt előnyös. Mint sok másban, itt is a fordítottja következett be a vázolt sorrendnek. Y as-műszaki kereske­dőkké! beszélgetve — évente például gáz­tűzhelyből 10—11 ezer da­rabot adnak el a megyé­ben — ismétlődően hallom a panaszt: miközben min­den oldalról zeng a taka­rékosság szükségessége a gyasztó fülébe, valójában árukínálatukban hiányoz­nak a korszerű főző-, fűtő-, vízmelegítő készülékek. Korszerűség alatt elsősor­ban az energiahasznosítást értve, mert hiszen ez, s nem a sütőt megvilágító lámpácska ad alapot a jel­ző használatára. Elkerülve a félreértést: nagy szükség van a figyelmeztetésre a fogyasztók körében, lehet takarékosabban fűteni, főz­ni, világítani, ám még na­gyobb szükség van olyan technikai választási lehető­ségre, ami befolyásolja a fogyasztót, mert dönthet valamik között. Most ugyanis alig-alig dönthet. Eszközökj kínálat híján nem teheti meg, mert például bármennyire is célszerűnek látszik sok csa­lád számára az olajtüzelés helyett, mondjuk, a szén előnyben részesítése, az egyszerű kályhák a tartó­san hiánj’zó cikkek közé sorolódnak a megye keres­kedelmében. Amint az egyik helyen megfogalmaz­ták: az áruszállító teher­gépkocsiról elkelnek. Ami­kor tehát bizonyos, jogos kívánalmakat megfogalma­zunk, akkor nem árt azzal is tisztában lenni, ezeknek a kívánalmaknak megfelel­ni ilyen és ilyen feltételek közepette lehet. S ha a fel­tételek hiánvoznak, akkor inkább várni kell a kívá­nalmak hangoztatásával, gyorsan lé öve a feltételek ivében, mert máskülön­ben a kívánalmak óhajjá töpörödnek. A realitások talaja persze legtöbbször szürkébb, mint a kívánal­mak színes világa, ám ahogy nagy dolgainkban megtanultuk, úgv a kicsi­nyekben is meg kell tanul­nunk: ezen a talajon ha­ladjunk. Mészáros Ottó K egy esztenao aiaw> 1975 és 1979 vége kö­zött a megyében hat­vanezerrel növekedett a háztartások összességén be­lül a propán-bután gázt használók száma, s nap­jainkban túlhaladja a •260 ezret. Nemcsak érdekesség, hanem az életkörülmények bizonyos jellemzőire is fényt vető adat: amíg a megye lakossága az ország teljes népességének valami­vel több, mint kilenc száza­lékát alkotja, addig az ún. palackos gázt felhasználók táborából a részesedés ti­zenhárom százalék. Az élet- körülmények folyamatos változásának ezen a terüle­ten újabban apró jellemző­je, hogy friss hiánycikket teremtett a szükséglet, s ez a 22 kilogrammos pébé- gáz-palack. Ez az úgyneve­zett nagy palack a fűtésre, vízmelegítésre szolgáló ké­szülékek táplálója, s bár el­sősorban közületi igények kielégítője lehet — így pél­dául gyermekintézményeké —, a lakosság körében is gyorsan növekszik az ér­deklődés. Amit bizonyít: egyre több helyen szögezik az újságíró mellének a kér­dést, miért nem lehet ná-. luk hozzájutni ehhez a kí­vánatos holmihoz — csu­pán föliratkozni lehet rá, igénylőként a cseretelepen —, illetve: most már lesz nagy palack, hol kaphatók —, miért nem vásárolha­tók meg hosszas utánjárás nélkül — a hozzá tartozó vízmelegítő, illetve fűtőké­szülékek? Szó sincs arról, hogy va­lamilyen új státusszimbó­lum az említett igény táp­lálója. Sokkal inkább a ké­nyelem, az ésszíerű megta­karítás lehetőségének emlő­jén cseperedik föl ez a friss szükséglet, mert hiszen a palackozott gáz használata jóval gazdaságosabb, mint a fűtőolajé, kezelése egy­szerűbb, tisztább, tárolása könnyebb. Előnyök serege szól tehát mellette, ám van egy bökkenő: a fogyasztás körében létrejövő új igé­nyek, szükségletek kielégí­téséhez meg kell teremteni — mégpedig szerteágazó te­repen — a termelési hátor­szágot. Például abban, hogy az amúgy is túlterhelt töl­tőállomásokon fogadhassák a nagyobb palackokat, a cseretelepeken szintén meg­legyenek ennek a techni­kai feltételei, a gyártó kel­lő mennyiségben bocsássa ki — csupán 1979-ben kezdték meg a termelést — a nagyobb tároló tartályo­kat a másik gyártó a pébé- gázzal működtethető fűtő­éi vízmelegítő készülékek­ké tegye ugyanezt. M madjunk a realitá­sok talaján: esvik napról a másikra nem fog tömegesen tért hó­dítani a nagyobb palackok használata, az olajjal mű­ködtetett készülékeket csak lassan váltja fel a gázt égető, bármennyire is taka­rékos utóbbi a fogyasztó, valamint a népgazdaság számára. Amikor azonban ezt a következtetést azok­nak mondom, akik máris indulnának a palackokért, azt kapom válaszként: miért nem, lehet az ilyes­mit elrendelni...? S ez a fölfogás, ez a szemlélet az, ami érdekes, ami figyelmet érdemel. Való igaz: valaminek az elrendeléséhez nem szüksé­geltetik más. csupán elha­tározás. Valamit azonban ^ ■ ........ -----­ké zietekét, amelyeken a kom­munisták összegezték az ered­ményeket, reális elemzést ad­tak a beszámolók arról, hol, hogyan tettünk eleget a XI.) pártkongresszus határozatai*- ban megjelölt feladatoknak. Vasárnap újabb, fontos állo­másához érkeztek a pártszer­vezetek az MSZMP XII. kong­resszusát előkészítő munká­juknak; megkezdődtek Pest megyében a városi párt- értekezletek. Először Érd, Nagykőrös, Szentendre városá­ban, illetve a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon hívták össze a kommunisták küldöt­teit. A tanácskozásokon el­hangzott beszámolók, felszóla­lások, határozatok azt bizo: nyitják, hogy a párttagság — a pártonkívüliek egyetértő tá­mogatásával — felelősséggel, eredményesen dolgozott a XI. kongresszus határozatainak ér­telmében azért, hogy lépésről lépésre fejlődjék lakóhelyük, s ezzel együtt a megye gazda­sági, politikai, társadalmi és kulturális élete. Érvényesült, tovább erősödött a párt, a munkásosztály vezető szerepe, a kommunisták politikai és cselekvési egysége. (A vasárnap megtartott pártértekezletekről lapunk 2— 3. oldalán tudósítunk.) XXIV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Är» 1,2« forint 1980. FEBRUAR 12., KEDD Megkezdődött Varsóban a LEMP kongresszusa Varsóban, a kultúra és tu­domány palotájában hétfőn délután négy órakor megkez­dődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszu­sa. Több mint hárommillió párttag képviseletében 1847 vá­lasztott küldött vesz részt a munkajeCJegű tanácskozáson, amelyen nemcsak az 1975-ben tartott, előző kongresszus óta eltelt időszak mérlegét von­ják meg, hanem a hetvenes évek, az elmúlt évtized ered­ményeit is értékelik. Zoídérf-márrius Primőrök premierje Több mint öt és fél ezer va­gon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fél tavaly a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs Kereskedelmi Szö­vetkezeti Vállalat vagy közis­mertebb nevén a Pest megyei Zöldért. Az említett mennyi­ségnél természetesen nagyobb mennyiségű volt az értékesí­tett áru, hiszen 1978-ban je­lentékeny tételeket raktároz­tak el télire, és hoztak forga­lomba az elmúlt esztendő első hónapjaiban. Az összes termék meghaladta a 6100 vagont. Horváth Mihálytól, a vállalat Igazgatójától kapott tájékoz­tató szerint az árbevétel megközelítet­te az 1 milliárd forintot. Hogy mégsem zárnak számot­tevő nyereséggel, annak min­denekelőtt a két évvel ezelőtti burgonyadömping az oka. A nagykereskedelem ugyanis drágábban vette meg a terme­lőtől a krumplit, mint ahogy azt eladta. A cég, amely 45 mezőgazda- sági termelőszövetkezettel, két állami gazdasággal és kilenc Áfész-szel áll (kapcsolatban, nemcsak a megye lakosságá­nak ellátásából veszi ki ré­szét. Az átvett áruból 500 va­gonnal jutott a fővárosba, és mintegy 680 vagonnal expor­táltak. Némely növényféleség­ből a szárazság okozta termés­kies esek miatt a tervezettnél jóval kevesebbet vásároltak föl. Különösen á káposztafé­lékkel bánt mostohán az idő­járás: szinte valamennyi szö­vetkezetben jelentősen csök­kentek ennek az őszi zöldség­félének a hozamai. Az idei szerződéskötések gyakorlatilag befejeződtek. A kapott tájékoztató szerint az idén sok termelőszövetkezet számára előnyösebbek a felté­telek, a megállapodások a ko­rábbinál hosszabb időtartamra szólnak, ezáltal kiegyenlítőd­nek az egyes évjáratok jöve­delmei közötti nagy különbsé­gek. A Pest megyei Zöldért az idén kereken 7200 vagon árura szerződött a termelők­kel, a cikkeken belül valame­lyest csőikként a kézimunka­igényes növények aránya. A tsz-ek számára ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a friss fogyasztású zöldségek betaka­rítása. A városellátásban jelentős szerepet játszó gyáli Szabad­ság Tsz ez évben 340 hektár földön termeszt majd zöldsé­get és burgonyát. A produk­tum felét adják el a Zöldérb- nek, a további 50 százalékot pedig saját bolthálózatukban értékesítik, vagy a konzerv­gyárakba szállítják. Az első nagyobb mennyi­ségű zöldség márciusban kerül a nagykereskedelmi for­galomba: kereken 700 ezer fej salátát szednék le az említett időszakban. Az ágazat 45 millió forint árbevételt jelent a gyáli Szabadság Tsz szá­mára. Meghívott vendégként 32 kommunista és munkáspárt delegációja van jelen. Megfi­gyelői minőségben három eu­rópai szocialista párt képvisel­teti masát, ezenkívül delegá­ciót küldött a Béke és Szocia­lizmus, című folyóirat szerkesz­tősége. A meghívott testvérpártok küldöttségeinek túlnyomó több­ségét központi bizottsági titkár, illetve annak megfelelő rangú személyiség vezeti. A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének élén Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára áll. A Magyar Szocialista Mun­káspárt delegációját Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. A kongresszust az Intema- clonálé eléneklése után Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára nyitotta meg. Rövid be­szédében méltatta az eredmé­nyeket, amelyeket az ország a párt vezetésével ért el. Hang­súlyozta, hogy Lengyelország sziláid tagja a szocialista or­szágok közösségének, hű a proletár internacionalizmus eszméihez. Javaslatára a kül­döttek egyperces néma felál­lással adóztak a párt 1975 óta elhunyt harcosai emlékének, Ezután a kongresszus meg­választotta elnökségét, titkár­ságát, a mandátumvizsgáló és a határozatmegszövegező bi­zottságot, majd úgy döntött, hogy á keddi plenáris ülés után szerdán 18 munkabizott­ságban folytatják a • munkát, ezzel több száz küldöttnek ad­va lehetőséget a hozzászólás­ra. A kongresszus elnökségének soraiban foglaltak helyet a testvérpártok küldöttségeinek vezetői, valamint a Lengyei Demokrata Párt és az Egye­sült Parasztpárt elnöke. Miután a központi bizottság jelentését a két kongresszus között végzett munka értékelé­séről már korábban írásban kapták meg a delegátusok, a megnyitó beszéd és az ügyren­di kérdések tisztázása után Ed­ward Gierek megkezdte a po­litikai bizottság programban*- molójának ismertetését. • (Edward Gierek beszámoló* ját lapunk 4. oldalán ismertet­jük.) Alkatrészek Monorról Épül a csirkevonal Alapanyag a hasal erdőkből Cegléden a Fű­rész-, Lemez- és Hordóipari Válla­lat gyáregységé­ben a mintegy 220 millió forintos költséggel meg­épült a székülés-, és támlaüzem. A műhelyeket a leg­korszerűbb finn és NSZK-beli gépek­kel rendezték be. Az üzemben évente 6000 köb­méter székülést és támlát állítanak elő, ebből a legna­gyobb hazai part­nerük a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat, amely 1800, míg a Balaton Bútorgyár 800 köbmétert használ fel termékeihez. Az idén 1300 köb­métert már ex­portra szállítanak olasz, osztrák és NSZK-vásári ok­nak mintegy 600 ezer dollár érték­ben, A gyáregy­ségben a hazai er­dők bükk-, nyár­és égerfatermését dolgozzák fel. Kép és szöveg: Koppány György A monori Mezőgép Vállalat nem .szűkölködik megrendelé­sekben; egész évre lekötötte termelőkapacitását. Nagy fel­adatot jelent számukra, hogy az Iránba szállítandó két vá­góhidat április végére befejez­zék. Összességében 2,4 millió dolláros exportról van szó, s az idén még csaknem 600 ezer dollár értékű gépet és be­rendezést kell kiszállítaniuk. Nem kevésbé fontos a szo­cialista országokba irányuló export teljesítése. Az NDK-ba hús- és baromfiipari vágóhi­dakhoz küldenek különféle be­rendezéseket. alkatrészeket és pótalkatrészeket. A Szovjet­unióban a KGST-országok összefogásával épül egy .ba­romfifeldolgozó-vonal, amely óránként 6 ezer broiler- csirkít képes feldolgozni. Ehhez Monorról alapgépeket s egyéb berendezéseket szállíta­nak. Ismeretes, hogy Szekszárdon kiemelt beruházásként készül az ország legújabb húskombi­nátja. Ide több mint 100 millió forint értékű gép és berende­zés érkezik a vállalattól. Mind-, emellett természetesen tovább­ra is részt vesznek a mező- gazdasági gépek pótalkatré­szeinek gyártásában. Eddig 210 millió forintos megrendelés érkezett, jóval kevesebb, mint a műit évben. Tavaly ugyanis 300 millió forint értékű pótal­katrészt készítettek. Minthogy a gazdaságok mostanában ke­vesebb új génét vásárolnak, mint az előző években, s a meglevőket igyekeznek job­ban kihasználni — valószínű­leg több alkatrészre, lesz szükség. Ha azonban a meg­rendelők év közben jelentkez­nek a rendkívüli igényekkel, félő, hogy a vállalat nem tud eleget tenni a megrendelések­nek. Hiszen — mint említet­tük — termelői kapacitását ja­nuár első felében lekötöt­te. A monori Mezőgép egyéb, ként az idén is folytatja 8 Pest megyei gazdaságok szá­mára a mezőgazdasági gépek garanciális javítását és szer­vizellátását, s ha igény lesz rá, bővítheti is ezt a szolgál­tatást. Ebben az évben mint­egy 840 millió forintos terme­lési értékkel számolnak — de nem lehetetlen, hogy elérik a 900 millió forintot. a KOZELET Leonyid Boriszov, a moszk­vai pártbizottság titkárának vezetésével hétfőn Budapestre érkezett a moszkvai pártbi­zottság delegációja. A küldött­ség — az MSZMP Budapesti Bizottságának meghívására — részt vesz a főváros felszaba­dulásának 35. évfordulóját kö­szöntő ünnepségeken. A dele­gációt a Ferihegyi repülőtéren Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára fogadta. Ott volt V. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti, nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke hétfőn fogadta Ahmed Abdo Rageh rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél­átadáson jelen volt Garai Ró­bert külügyminisztet-helyettes. Abbas Dowlatshahi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete az iszlám forrada­lom győzelmének első évfor­dulója. Irán nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a Thermal Szállóban. A fogadáson megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, és dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális éle­tünk több képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents