Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

PEST MEG'YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1980. FEBRUÁR 9., SZOMBAT Hét termelőszövetkezetben Megtárgyalják a terveket is Zárszámadó közgyűlések a járásban A február hagyományosan az összegzés, az értékelés és a tervezés időszaka a mezőgaz­daságban. Mielőtt elkezdődne a naigy tavaszi munka, vala­mennyi közös gazdaságban zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésekre hívja a vezető­ség a tagságot, hogy megvon­ják az eimúiit év mérlegét, is­mertessék áz eredményeket, a gondokat, s hogy beszámolja­nak munkájúikról a termelő- szövetkezetek választott bi­zottságai. Járásunkban hat termelő­szövetkezet és egy szakszö­vetkezet tevékenykedik Valamennyiben befejezés­hez közeledik a mérleg el­készítése. s ma délelőtt 9 órakor Pilisen, az Arany­kalász Tsz-ben tartanak először zárszámadást. Négy nappal később, február 13-án Vasadon, a Kossuth Szakszövetkezet tagsága gyű­lik egybe. Február 15-én a gombai Fáy András, 16-án a sülysápi Tápióvölgye, 20-án a vecsési Ferihegy tsz-ben tart­ják meg a zérszámadó köz­gyűlést. Járásunk legnagyobb közös gazdaságában, a Rákosmezeje Tsz-ben újszerű módon há­rom részközgyűlésre kerti! sor. A tagság létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy köz- gyűlésen ismertessék az elért eredményeket, az idei felada­tokat. Ezért február 21-én Maglódon, 22-én a XVII. ke­rületi Dózsa György és a Vaj­da Péter utcai Ganz-MÁVAG művelődési központban tar­tanak részközgyűlést. Mindhárom helyen a kö­zös gazdaság felelős párt- és gazdasági vezetői szá­molnak be az eredmények­ről. Február 22-én lesz a zár­számadás a monori Kossuth Tsiz-ben is. Előzetesen csak annyit, i hogy általában valamennyi közös gazdaság jó évet zár, mindenütt számíthatnak a ta­gok és alkalmazottak kisebb- nagyobb nyereségrészesedés­re, vagy jutalomra. A tervtárgyalás, mint köz­tudomású, az idén nagyobb feladatot ró a tervek összeál­lítóira és azokra is, akik el­fogadják azokat, hiszen az új gazdasági szabályzókat figye­lembe véve, a korábbiaknál is alaposabb, a gazdaságosságot, .az eredményességet szolgáló elképzeléseket kell érvényesí­teni. Az idei terveket egyéb­ként január 10-ig kellett elküldeni valamennyi me­zőgazdasági nagyüzemnek a felsőbb szervekhez. Járásunk legnagyobb mező- gazdasági üzemében, a Mono­ri Állami Gazdaságban is ké­szítik a múlt évi mérleget. A végleges eredmény február végére várható, s úgy terve­zik, hogy az eredményeket munkahelyi termelési tanács­kozásokon ismertetik majd a dolgozókkal Gér József Tavalyi mérleg Arányosan a bevételekkel Jelentős értékű társadalmi munka A járási hivatal pénzügyi osztálya elkészítette a tavalyi fejlesztési alap zárszámadását. A módosított bevételi elő­irányzat 63 millió 106 ezer fo­rint volt, a bevételi teljesítés 62,4 millió, s ez 99 százalékos teljesítésnek felel meg. A célcsoportos beruházások­nál Mendén két lakás elké­szült, csak a hiánypótlási munkák húzódtak át erre az évre. Pilisen is ebben az esz­tendőben fejeződik be két ál­lami lakás építése. Monoron óvodák építéséhez, kivitelezéséhez fogtak hozzá, a befejezések az első negyed­évre válthatók. A kiadások egyensúlyban vannak a tanácsok bevéte­leivel. Gyömrőn, az Arany János ut­cai óvoda műszaki átadása megtörtént, de a kicsinyek csak ebben a negyedévben tudnak beköltözni az új épü- letszámyba. A betervezett kiadási fel­adatok között szerepelt a maglódi 50 személyes óvoda építése. Mivel a területet bő­víteni kellett, és az ehhez Kiscsoportok, szakkörök Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: j 12-től 16 óráig és vasárnap dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Mono- ri-erdőn, Csévharaszíon, Vasa­don ég Péteriben: központi ügyelet (Monoron, az egész­ségházban), Maglódon és Ecse- ren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet: (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Űri), üllőn: dr. Balázs László, Ve- csésen: dr. Szilvás Balázs tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál Maglód, Dózsa Gy. u. 7. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton reggel 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén Kulturális program Gyömrőn, 7 órától: zene; 13.30-tál: balatit-itianfolyam, 16- tól : a nők klubjának első fog­lalkozása, 19-től: táncest, a Soampoló együttes közremű­ködésével. Mendén, 14-től: a gyermek­klub foglalkozása. Monoron, 15-től: a gyermek­klub összejövetele, a mozi­ban, 16-tól: A hegyi barlang titka, 18-tól és 20-tól: Zsaru. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás. Úriban, 17-től: vidám far­sangi mulatság. Falun élő fiatalok hete Megyei döntők Monoron Versenyek — öt sportágban Nyugdíjasklub alakul Előadások, farsangi vigasságok szükséges engedélyt későn kapták meg, ez a beruházás áthúzódott erre az évre. A tanácsok igyekeztek ki­használni a területükön mű­ködő gazdasági egysegek köz­reműködését fejlesztési felada­taik megvalósításához, társa­dalmi munkával, s pénzügyi hozzájárulással egyaránt. Tavaly a gazdasági egysé­gek 9 millió 493 ezer fo­rint hozzájárulást biztosí­tottak a településfejleszté­si feladatok megoldásához, ebből 2 millió óvodai bővítés­re, a többi összeget átépítésre, általános iskolák fejlesztésére, ifjúságpolitikai célokra hasz­nálták fel, 1979-bei a járás gazdasági egységei ts a lakosság együt­tesen 29 millió 154 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 271 forint. A Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága márciusban készíti el a megyei verseny értékelését, s ekkor dől el, hogy szűkebb pátriánk, s községeink hánya­dik helyen végeztek a telepü­lésfejlesztési versenyben. G. J. Gyorsabb áruterjesztés Gyártók és kereskedők Gazdag programot ígér a gyömrői Petőfi Sándor Műve- lődési Ház februári munka- terve is. Február 13-án Afrika őser­deiben címmel dáiafilmes él­ménybeszámolóra kerül so-r, 15-ón a Papírárukészítő Ipari Szövetkezetben, 18-án a Mo­nori Járási Szolgáltató Szövet­kezetben, ugyanezen a napon a 2-es számú iskolában lesz különböző témájú ismeretter­jesztő előadás. Február 28-án, a kéozőmű- vés.zelá előadássorozat kereté­ben Marsovszky Endre festő­művész tartja meg korábbról elmaradt előadását A kép megjelenése a művészetben címmel. A kü’ömböző klubok, kiscsoportok, szakkörök a szo­kásos időpontban tartják fog­lalkozásaikat ebben a hónap­ban is. Február 17-én erdélyi élménybeszámoló lesz, 24-én pedig vidám farsangi mulat­ság tánc versen nyel egybe­kötve. Az idősebbek figyel­mébe ajánljuk a 21-i nyugdí- jasfcalálkozót, amelyen hivata­losan is megalakul a művelő­dési ház nyugdíjasklubja. Ezt a rendezvényt az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár művelődési központjával kö­zösen szervezi a gyömrői in­tézmény. Tavasz a télben címmel mű­soros estre kerül sor február 23-án '19 órakor a művelődési ház nagytermében. A házigaz­dák: a7, IKARUS gyárba Gyömrőről bejáró dolgozók lesznek. A Textilipari Kutató Inté­zetben kifejlesztették a hid­ramid szálait, amelyből — más anyagokkal keverve — kiváló tulajdonságú divatkelmék ké­szíthetők. Ennek alapján meg­kezdték a Bajai Finom posztó Vállalattal közösen kifejlesz­tett hidinamid és poiiakriilnit- ril, illetve poliészter alapanya­gú hurkolt „Marko” és „Hid­ra” elnevezésű textíliák gyár­tását. amelyek rendkívül ru­galmasak, nem gyúródnék, mérettartóak és jó nedvszívó hatásukkal kellemes közérze­tet biztosítanak. Hidramid szál felhasználá­sával több női ruhamodell, al­sóruházati termék gyártása is elkezdődött. A vásárlók azon­ban hiába keresik e korszerű alapanyagú termékeket, a bol­tokba még nem érkeztek meg. A fejlesztéstől a gyártásig, a forgalomba kerülésig hosszan tartó út lerövidítését, az új­donságok megismertetését, el­terjesztését, gyártásának meg­szervezését és mielőbbi árusí­tását segíti az a 30 fős szak­embergárda, amely a Textil­ipari Kutató Intézetben ala­kult az év elején. Az új termékek elterjeszté­se, e1 fogadtatása sok esetben akadályba ütközik, és mivel a gyárt mán vfej lesatők eddi g csak a gyártó vállalatokkal álltak kapcsolatban, inem kap­tak megfelelő visszajelzést a vásárlók ítéletéről, igényeiről. E gondon úgy kívánnak se­gíteni, hogy szorosabb fcaposo- I latoicra törekszenek több ke­reskedelmi szervvel. Társulások alakításával cé­lul tűzték ki egyes speciális alapanyagok és árucsoportok, .mint például a munkaruhák, bölcsődei-óvodai textíliák gyártásának és kereskedelmi forgalomba kerülésének meg­szervezését, kezdve az alap­anyaggyártástól a konfekcio­nálásig és az árusításig. Ilyen társaság a már működő Med- text, amely az egészségügy te­rületién használatos textíliák további korszerűsítésével, ké­szítésével, forgalmazásával foglalkozik és azokat a minő­ségüket garantáló védjeggyel látja el. Az új termékek gyártásának megkezdésekor jelentkező mű­szaki problémák megoldásá­ban is segít ez a szakember- gárda'. A gyári szakemberek­kel együttműködve megterem­tik az eljárás alkalmazásának fettételeit, technológiai leírást adnak, felhívják a figyelmet a hibalehetőségekre, és az ott dolgozókat betanítják. Az új berendezések kipróbálásával párhuzamosan megvizsgálják,, hogy milyen nagyságrendiben, milyen korszerű termékek ké­szíthetők gazdiasásosan, és sa­ját piackutatásuk felmérése alapján milyen kereslet vár­ható. Barangolás a járásban Évszázados emlékek nyomában Amikor az első vonat elindult... A KISZ Pest megyei bizott­sága által szervezett „Falun élő fiatalok hete” rendezvény- sorozat, sportversenyeinek megyei döntőire holnap Mo­noron kerül sor. A járási KlSZ-bizottság és a járási testnevelési és sportfelügyelő­ség által rendezendő verseny megnyitója délelőtt 9 órakor kezdődik a József Attila gim­názium tornatermében. A me­gye járásainak és városainak fiataljaiból álló csapatokat — összesen mintegy 15 csapat közel 300 versenyzőjét — Fo­dor Sándor járási titkár kö­szönti, majd Babati Lajos, a Pest megyei KISZ-bizottság sportfelelőse tart számukra technikai eligazításit. Ezt köve­tően a versenyek 10 órakor kezdődnek, mind az öt sport­ágban. A sakk, asztalitenisz és tollaslabda sportágak ver­senyeire a gimnáziumban ke­rül sor, a teremfoci és a lég­puskás lövészet megyei dön­tőire pedig a Kossuth Lajos általános iskolában. A sakk­versenyen a csapatokat öt fér­fi és öt női versenyző képvi­seli az egyéni döntőben, csak­úgy mint a tollaslabdában. Az asztalitenisz sportágban 6—6 férfi és női versenyző indul járásonként az egyéni és pá­ros számokban. A légpuskás lövészetre a Kossuth iskola padláslőterén kerül sor, me­lyen a csapatok 3 férfi és • 2 női versenyző alkotja. A leg­nagyobb érdeleiődéssel kísért teremfoci-küzdelmekre járá­sonként egy-egy csapat nevez­het —i kivéve a monori járást, ahonnan három — és szerez­het jó helyezést. A küzdelem kieséses rendszerben bonyo­lódik 4—4 fős csapatok rész­vételével, kétszer hétperces játékidőben. Valamennyi versenyre a helyszínen lehet nevezni a döntők megkezdése előtt. A rendezők szívesen várnak min­den versenyzőt és szurkolót a helyszínen, hogy ezáltal minél érdekesebb és színvonalasabb megyei döntőkre kerüljön sor vasárnap délelőtt a járási székhelyen. Monor legrégibb műemléke a középkori alapokra épült református templom. Monor Árpád-kori tele­pülés. Először II. Béla alatt 1173-ban történik róla említés. A király francia fe­leségével hazánkba jött Ay- nard lovag, aki Zsámbék és Perbál mellett Monoit is bir­tokul kapta. Akkoriban Mo- nort még Monamak hívták. A név eredetét a következő­képpen magyarázzák: Ha meg­kérdezték a telepesektől, hogy kik ők, akikor így vála­szoltak : „Monairiak vagyunk” azaz „Mj Aynardiaik” vagyunk. Adó — kétfelé Monoit az Aynard család magvaszakadtéval a Maróthi- család kapta meg Zsigmond- tól. Csere útján a község rö­videsen az egri püspök bir­tokába kerül. A török idők alatt a falu kétfelé fizetett adót: a tőrüknek és Egernek. Már_már úgy látszott, hogy a falu átvészeli a török urai­mat, amikor 1683-ban. a si­kertelen bécsi ostrom után, a török feldúlta, nem kímélve a református lelkész Bagdányi Péter életét sem. Ezért aztán a török kiűzése után, az 1690- es összeírás néptalan hely­ként említette Monort. Csak a XVIII. század elején kezdett újra benépesülni, a birtokos újra az egiri káptalan lett. s az is maradit 1910-ig. A Rá- íóczi-szabariságharc alatt csá- .aári zsoldosok dúlták fel a iobbára protestáns községet. úzután nyugalmasabb idők következtek a lakosságra. Egy nevezetes dátum: 1847. szep­tember 1-én indul az első vonat Monorról Ceglédre. Újabb emlékezetes esemény a falu életében az, hogy a sza­badságharc egyik legnagyobb csatájának, a tápióbioskei csa. tárnak sebesültjeit Monoron ánolték, többek között Beöthy Kálmán tüzérhadnagyot is, aki sajnos nem élte túl sú­lyos sebesülését. Vörös márvány sírköve a nemrég megnyílt szentendrei skanzenbe került át Monorról. A szabadságharc bukása után is elevenen éltek a 48-as eszmék a község lakóiban. Ezt bizonyítja, hogy az országban az elsők között emeltek szob­rot Kossuthnak. Egy emléke, zetes virtus szintén a Habs- burg-ellenességre utal. Az 1839-es őszi nagy hadgyakor­latot Monor környékén tar­tották. Monoron a Kuc~era- féle házban volt beszáll ásóivá a vezérkar, s ahogy már szo­kás volt, • a házra kitűzték a sárga-fekete Hafosburg-lobo- gót. A magyar homvédtisztek és a bor által feltüzelt ifjú­ság éjszaka letépte és a sárba tiporta a zászlót. A másnap megérkező király nehezmé­nyezte ezt. s mily különös vé­letlen. ekkor leszakadt alatta a nedves talajra épült tri­bün. Neves alkotók Ebben az időben Manor vá­rosként szerepelt, s ekkor ala­kul ki a község jelenlegi ké­pe is. Mai lapunk elődje, s szintén Monor és Vidéke cí­mű lap, 1901-ben indult. s június 30-án a 25. számmal meg is szűnt, hogy helyet ad­jon a Monor kerületi La­poknak. Monor, ha nem is dicseked­het olyan híres férfiakkal mint a Gombán élt Fáy And­rás, vagy a Nyál-egyházán született Nyáry Pál, azért meg kell említenünk, hogy a községben élt és alkotott Pósa Lajos, a neves népdal- költő és meseíró. Monor történetének meg­ismerése után induljunk el a községben egy rövidke sétára. A Kossuth utcá­ban találjuk a református templom korabarokk műem­lék jellegű épületét, melyet 1882-ben teljesen átépítettek eklektikus stílusban. A temp­lom melletti hangulatos kert­ben álló kopjafák a régi te­metőből valók, állítólag az egykor Monorra települt szé­kelyek tűzték sírjaikra a köp- - fafákat. A református temp­lommal ételiemben a klassz;- cizáló, késő barokk katolikus templom- áll. Néhány lépés­sel távolabb Nepomuki Szent János 1842-ben állított klasz- szicista szobra érdeméi fi­gyelmet. Polgár Zoltán A kopjafák a régi temetőből valók ... A szerző (elvételei 4

Next

/
Thumbnails
Contents