Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
Tanulni nem késő Munka után, az iskolapadban A műveltség kötelesség Erősen besötétedett, régen villanyt kellett gyújtani már. Világosak a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola ablakai. A tanterem padjaiban felnőttek ülnek. Szülői értekezlet zajlik, vagy szülők akadémiája van? — Egyik sem. A dolgozók iskolájának tanulói ismerkednek a fizika törvényeivel, a matematikával. A külterületi, kecskéscsárdai iskolába, a' városközponthoz mérten isten háta mögé is begördült az imént egy mik- rokbusz. Tulajdonosa a Beton- útépítő Vállalat. A buszból kiszálló emberek nem szerszámokat. malteros kanalat hoztak magukkal, hanem könyvet, füzetet, iskolatáskát. Tanulni jöttek, munka után. Szeretnék befejezni egykor félbemaradt általános iskolai tanulmányaikat. — A felnőttoktatás sok éves múltra tekint vissza — mondja Oláh István, a dolgozók általános iskolájának igazgatója. — A mondás, hogy tanulni sohasem késő, örök érvényű. Bármily nagy az igyekezet, hogy az ifjúság tizennégy éves koráig végezze el az általános iskolai tanulást, fejezze be a nyolcadik osztályt, bármily sok a kedvezmény, a lehetőség, azért mégis vannak lemorzsolódások. Kihelyezett tagozatok Ügy is mondhatnám, hogy újra termelődnek. Ennek sokféle oka van, családi, társadalmi, anyagi és egyéb. Egész listára valót lehetne felsorolni. Olyan akadályok ezek, amelyeket le lehet, le kell győzni. Ha másként nem megy, hát azzal, hogy ki-ki a munka mellett fejezi be az általános iskolát. Az üzemekben, gyárakban, termelőszövetkezetekben egyre inkább a tanult emberekre, a feladatokhoz hozzáérett gondolkodókra, tervezőkre, tettre készekre van szükség. Ez esetben pedig az alapműveltség, az új befogadására kész, friss szellem nélkülözhetetlen. Az alapműveltséget az általános iskola elvégzését igazoló okmány, a bizonyítvány tanúsítja. A felnőttoktatásra már nyár végén megkezdődik a szervezés. Hirdetmények, plakátok, faliújságok, kiadványok adnak tájékoztatást a lehetőségekről. Ösztönzik azokat, akik elmaradtak. Több munkáltató termet, helyet ad a kihelyezett általános iskolái tagozatnak. Néhány éve. amikor szinte mozgalom jellege volt az általános iskolai felső oktatásnak, Cegléden számos gyár, üzem irodája, tanácsterme lett tanterem, hetente többször is. A felnőttoktatásban évtizedes, szép és nehéz munkája fekszik Tátrai He- zsőné, Darányi János, Léde- czi Béla és Báli Ferenc pedagógusoknak, Szűcs Bélának, Bárdos Endrének. Először írni, olvasni — A most zajló tanévben 116-an jelentkeztek a különböző osztályokba, köztük 37 nő. Vannak, akik az ötödikes és hatodikos, illetve a hetedikes és nyolcadikos tananyagot intenzív tanfolyamon sajátítják el. Természetesen felnőttekhez mérik a tudnivalókat. Levelező tagozaton azok tanulnak, akiknek a munkaköre nem teszi lehetővé, hogy hetente kétszer jöjjenek iskolába, vagy erőt éreznek ahhoz, hogy a tananyagot heti egyszeri találkozás és oktatás segítségével elsajátítsák. Vannak alapismereti tanfolyamok is. Ezeket azok számára kell szervezni, akik megfelelő gyakorlás, vagy más ok miatt szinte elfelejtettek írni, olvasni. Esetleg vagy csak egyikhez, vagy csak a másikhoz értenek valamennyire. Évekkel ezelőtt az általános iskolai esti és levelező oktatásnak háromszor ennyi résztvevője volt. A tankötelezettségi törvény szigorú végrehajtása eredményeként évről évre csökken azoknak a száma,' akik nem végzik el az általános iskolát. A túlkorosok, tanévet vésztők, visszamaradót- tak a dolgozók iskolájában pótolják áz elmulasztottakat. Régebben több üzemben volt kihelyezett' oktatás. Jó lenne, ha a következő tanévben is kell: támogatást kapnánk és a dolgozókat érdekeltté tennék a nyolcadik osztály elvégzésére. Már. nem a nyugdíjas kor felé járókat, hanem a jóval fiatalabbakat kell megnyerni tanulásra. Ösztönzés, segítség Kihelyezett csoport tanul most a Táncsics iskolában. Példásan segíti a felnőtt oktatást a Városgazdálkodási Vállalat, az ÉVIG ceglédi gyára és a CEGLÉDTEJ is. A kecskéscsárdai iskolában három tanulócsoport van, egy pedig a Lenin Tsz területén, a Vörös Csillag iskolában. A munkahelyek érdemben segítik a tanulókat. Nagyra értékelhető, ahogy az ÉVIG igyekszik minden dolgozóját ösztönözni: jutalmat, órabéremelést helyeznek kilátásba — és meg is adják —, ha valaki tanulásra szánja magát, hogy az általános iskolát befejezze. Tanulmányi szabadság jut a vizsgákra felkészüléshez. Ennek a szervezés eredményeiben is mutatkozik a hatása. Most, a tanév második felében egy csapat felnőtt már fellélegezhetett a hetedik osztályos tananyag , után, s a nyolcadikos tankönyveket bújhatja. Bizonyára lesznek követőik. Eszes Katalin Á PEST NEGYEI HÍRLAP, KÜLÖNKIADÁSA 1 4 CEGLÉDI JÁPÁS ás Ce^Üdvabos rész XXIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1980. FEBRUÁR 9., SZOMBAT Közvetlen tárcsázható % A központban automata kapcsol Csúcsidőben zsúfoltak a vonalak A ceglédi telefontulajdonosok immár hetedik esztendeje örülhetnek-bosszankodhatnak, azon, hogy városunkat bekapcsolták a hazai távhívóhálózatba. Pásztor Ernővel, a Bu- dapestvidéki Postaigazgatóság ceglédi főközpontvezetőjével beszélgettünk erről a jó néhányunkat érintő és érdeklő telefontémáról. Crossbar — A magyar nyelvben lassan már meghonosodóban van a közhasználatú „crossbar” kifejezés. Mit is jelent ez az idegen szó? — A crossbar szó egy automata távkapcsolási rendszer megnevezése, az eddig ismert távhívó központok közül a leggyorsabb kapcsolást biztosítja. Maga a rendszer a svéd Ericsson-cég szabadalma, s 1974 óta már Cegléden is ki-ki közvetlenül feltárcsáz-, hatja pécsi, szegedi vagy’ akár szombathelyi ismerőseit is — néhány másodperc alatt kapcsolást teremtve. — Csúcsidőben is? Készülékre várva — Délelőtt kilenctől áélután négy óráig valóban előfordulhat, hogy néhány percet várni . kell a távhívóhangra. Mindegyik beszélgetést csak a budapesti központunkon keresztül bonyolíthatunk, s mindössze húsz áramkör köti össze Ceglédet a fővárossal. Mivel mindegyik ceglédi főállomás be van kötve a rendszerbe, megeshet, hogy mindegyik egyszerre akar telefonálni. A szolnoki rádió műsora Február 11-től 17-ig Hétfő: 17.00: Hírek. 17.05: Népszerű szimfonikus muzsika. 17.15: A pánértekezleitek- ről jelentjük. 17.35: Törökszentmiklósi kórusok énekelnek. 17.40: Fejlődő városok: Túrkeve, Törökszentmiklós. 17.55: Könnyű hangszerszóló. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Melódiakoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Soul ritmusban. 17.15: Űttö- röhíradó. 17.25: Kunhegyesi, kunsági népdalokat énekel Melis György és Solti Károly. Közben: Üzemi lapszemle. 17.35: A magunk erejéből is. 17.45: A Neoton együttes felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Funky ritmusban. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: mai dalok: Dinnyés József és a Kaláka együttes énekel. 17.15: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök,' 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazinműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeo. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 9.00: Hét végi kaleidoszkóp. (A tartalomból: Hírek. Lapszemle. Sokakat érdekel. A héten történt. Hét végi karcolat, sport- és kulturális program. Előzetes jövő heti műsorainkból.) 9.30: Csíki Pál újszászi énekes és a szolnoki Horváth Béla népi zenekarának felvételeiből. 9,50: ö eljött vadászni, ő meglőtte. 10.10: Régi lemezalbumok, dalok. Zalatnai Sarolta és Kovács Kati első nagylemezéről. 10.30: Műsorzárás. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. 9.05: A kecskeméti szimfonikus zenekar játszik. 9,25: A kecskeméti jurátus. 9.50: A Santapa együttes felvételeiből. 18.00—18.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Pontos recept szerint Takarmáiiyfápok a keverőüzemből Ellátják a nagyüzemeket és a háztájit Az évenkénti egyhónapos karuantarxási szüneteket leszámítva, tizenkilenc esztendeje mar, hogy folyamatosan három műszakban üzemel a Budapesti és Pest megyei Gabo naj or galnii és Malomipari Vállalat ceglédi takarmánykeverő üzeme. Éves termelési tervük 1962- ben mindössze 380 vagon takarmánytáp elkészítése volt. Tavaly már 2230 vagonos teljesítményt értek el. Ez a mennyiség biztosítja a járás, Cegléd és Nagykőrös termelő- szövetkezeteinek és kistermelőinek ellátását. A Gabonaforgalmi Vállalat hat nagyobb és két kisebb Pest megyei üzeme közül a termelési értékeredmény alapján a második helyen áll a ceglédi: tavaly 120 millió forintnyi árut szállítottak el a keverőüzemből. E pillanatban tizennégy termelőszövetkezettel állnak szoros és közvetlen kapcsolatban. Legkomolyabb vevőjük a ceglédi Lenin Tsz: főként intenzív sertéstápféleségeket vásárol hizlaldája részére, minden évben 400, de legkevesebb 360 vagonnal. Tavaly tizenhat- millió forintot fizetett be a takarmánykeverő számlájára. Hasonló volumenben szállít el Sok könyvbői választhatnak Huszonhatezer kötet közül válogathatnak az albertirsai könyvtár olvasói. Szalisznyó Erzsébet és Grim Gyuláné könyvtárosok — a képen — könyvet kölcsönöznek. Apáti-Tóth Sándor felvétele a csemői November 7. Tsz is baromiieiedelt a ceglédi üzemből: a 300—320 vagon tápon évenként — egy nevelési ciklusban — egymillió szárnyas gyarapodik. A legnagyobb megrendelők közöl megemlítendő még a nagykátai Magyar—Koreai Barátság és a nagykőrösi Mészáros János termelőszövetkezet: mindkettő baromfitápot igényel, előbbi évi 220, utóbbi 87 vagonnal. Természetesen nemcsak a nagyüzemi szektor, hanem a kistermelők házjáji állatállománya részére is készülnek különféle tápok az . üzemben. A kisgazdaságok igénye eléggé változó, s a viszonteladói hálózat jelzései alapján a keverőüzem igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a háztáji kereslethez. Télen a sertés-, tavasszal inkább a baromfitáp az, ami jobban kell a gazdáknak. így 1979-ben a baromfieledelből 80, a sertéstápból 255 vagonnal vásároltak a viszonteladók a szezonban. (Az összes szerződéses háztáji igény egyébként tavaly 4752 vagon volt — s a ceglédi keverő és a Gabonaforgalmi Vállalat társüzemei rendben le is szállították ezt a mennyiséget.) Milyen alapanyagokat is használnak fel a tápkészítéshez? Acs József, a keverő üzemvezetője elmondotta, hogy a tápok összetétele általában 60—65 százalékban szemestermény (kukorica, takarmány- oüza, árpa), s 30—3a s zúzáiéit- oan nnportienérje (orazil szójadara, marokkói vagy dán Halliszt, valamint olasz vagy osztrák húsliszt). A keverő a Gaponatroszx áltál megadott szigorú recept szerint dolgozik, s bár a mennyiségi arányok változhatnak, az egyes áltotta- karmányok összetevőinél mindenkor kötelező a megnatáro- zott béltartalma értékmutatók tartása. A tápoktól való — bizonyos fokig érthető — kezdeti idegenkedés már nem tapasztalna« sem a nagy-, sem a kis- üzeiríi tenyésztők körében. Az esex.eges kellemetlen mellékízt sem a halliszt okozza, hanem a kedvezőtlen körülmények. Például a légcserehiány vagy a magas páratartalom. Az idei tervekről szólva az üzemvezető elmondotta, hogy a huszonöt százalékos létszám- hiány ellenére, az igényeknek megfelelően, 1980-ban is előállítják a 2300 vagon körüli mennyiséget, természetesen úgy, mint eddig, ezután is ügyelve a jó minőségre. Amire az eddiginél nagyobb gondot fordítanak majd, az a kistermelők ellátása: a tavalyinál jóval több tápot juttatnak el a magánszektorba, a viszonteladói hálózaton keresztül. E cél eléréséért idén is, akárcsak tavaly, két kommunista szombatot tartanak majd a ceglédi takarmánykeverő üzemben. Vörös István Olvasónk írja Közkedvelt a galambsport Szép sikerek a területi versenyen Halasi Attila, Cegléd, Kossuth Ferenc út 61/a. szám alatti olvasónk egy városunkban népszerű időtöltés, a pos- iagalambsport eseményéről adott hírt levelében. Az A—25-ös Postagalamb Egyesület a közelmúltban megtartotta a múlt évet értékelő beszámoló közgyűlését, amelyen Sallai Ferenc elnök ismertette tavalyi tevékenységüket. Az egyesület anyagi gondok nélkül, a kijelölt feladatokat ellátva működött, a versenyeket zökkenők nélkül lebonyolították. A sportág iránti érdeklődésre vall, hogy több fiatal jelentkezett soraikba, köztük abonyiak is. A ceglédi, egyesület a Szolnok és környéke versenykérü- lethez tartozik, és tagjaik szép eredményeket értek el. Juhász Gábor második, Molnár Károly harmadik,. Csi- csely István tizenötödik helyezést ért el. Az egyesületi versenyen: 1. Juhász Gábor, 2. Molnár Károly, 3. Csicsely István, 4. Sallai Ferenc. Az 1980-ra megválasztott vezetőség elnöke Darányi Ferenc, titkára Molnár Károly lett. A versenybizottság elnöke Kónya István. — Türelem szükségeltetik tehát itt is, csakúgy, mint a telefonkészülékre való várakozásnál ... Hány új előfizetőt kapcsolnak be évente? — Keveset. Három-négyszáz kérelmező nevét tartalmazza a listánk, van olyan közülük nem egy, aki már hat-nyolc éve bejelentette az igényét. A- jelentkezőket egyébként hét kategóriába soroljuk. Szükséges a rangsorolás. hiszen például az orvosok lakásából semmiképp sem hiányozhat a telefon. A belépési díj egyébként magánelőfizetőknek szó! óállomás esetén 6000, ikerálk is esetén 4000 forint, plusz a tényleges szerelési költség, akárcsak a fővárosban. — Érkezik-e reklamáció a számlákkal kapcsolatosan? — Igen, de hozzáteszem, hogy a legtöbbje megalapozatlan. Sokan panaszolják: a helyi beszélgetés rovatban indokolatlanul magasak az összegek. Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy a központi számlálóberendezésünk együtt számolja el a helyi és a távolsági beszélgetéseket is. Túlszámlázás tehát nem létezik, ha el is romlana a számláló, legfeljebb kevesebbet számolna, de többet semmiképp sem. Kábelhiba esetén — beázáskor — azonban valóban előfordulhat, hogy az egyik előfizető a másik rovására telefonálgat. Ilyenkor természetesen jóváírjuk a megkárosított telefontulajdonos számláját. Öt segélykérő — Lesz-e ceglédi telefonkönyv? — Kettő is van már; az egyik a Pest—Nógrád—Komárom—Fejér megyei, amely a teljes ceglédi távbeszélőnévsort tartalmazza, a másik pedig az 1973-ban kiadott, úgy nevezett kis telefonkönyv, amelyben a mostani előfizetők mintegy kétharmadát tartalmazza. Külön, „nagy” ceglédi könyv kiadását sem most, sem a távolabbi jövőben nem tervezik. — Mi a helyzet a városbeli nyilvános telefonokkal? — Cegléd kül- és belterületén tizennégy nyilvános állomás található, s ez a szám. ha mindegyik működne, elég is lenne. A rongálok azonban „gondoskodnak” arról, hogy legyen mit karbantartanunk: egy dolgozónk csakis ezeknek 'a készülékeknek a javításán, helyreállításán dolgozik, nem ' mintha egyéb teendője nem volna. — Segélykérő telefonok? — Kimondottan ezt a célt mindössze öt készülék szolgálja a külterületeken. Tanyakörzetenként azonban minden iskolában, termelőszövetkezetben és állami gazdaságban lehetőség van arra. hogy a tűzoltóknak, mentőknek vagy a rendőrségnek telefonáljanak. Nem kalkulálják be — Van-e mód o,rra, hogy az épülő új társasházak lakásaiba beszereljék a telefont? — Sajnos, a beruházók nem veszik bele az építési költségékbe a kábelfektetési és egyéb járulékos munkákat, így a tízemeletesnél alacsonyabb házakban csak jóval nagyobb ráfordítással létesíthetők új állomások. Az új toronyházak esetében azonban már könnyebben megy a dolog. A magasság miatt ugyanis csak úgy adnak ki ezekre lakhatási engedélyt, ha valamilyen tűzjelzés! lehetőséget biztosítottak az építők. A „vésztelefon” csatornáiba ’aztán már az előfizetők telefonhuzaljai is beszerelhetők. V. L
