Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

1980. JANUÄR 11., PÉNTEK Kr^ßfrSfm Szállítási korkép Nőtt a személy- és áruforgalom Zökkenőmetntessn, különö­sebb feszültség nélkül látta el a múlt évi személy- és áruszállítási feladatokat a Vo­lán, amelynek eredményei va­lamivel meghaladták a terve, zettet. A szakma időarányo­san teljesítette az V. ötéves terv erre az időszakra előírt követelményeit is, a személy- szállítás teljesítménye 6 szá­zalékkal, az áruszállításé 3,6 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Korszerű típusok Az idén a személyforga­lomban 79 millióval több, összesen 1 milliárd 590 millió utast várnak. Az autóbusz­közlekedés legfontosabb fel­adata az utazási igények ki­elégítése. Ez nem kevés, hi­szen a korábbi évekénél keve­sebb autóbusz beszerzésére van lehetőség, s az új kocsik többsége is a selejtpótlást szolgálja. Ezért arra kénysze­rülnek, hogy mintegy 280 autóbusz, selejtezését később­re halasszák. A kiemelt vá­rosokban befejezik a régi autóbuszok cseréjét, a többi megyeszékhelyen a kocsiállo­mány 85 százaléka áll majd korszerű típusokból. A taxi­közlekedésben is nagyobbak az igények, mint a fejlesztési lehetőségek, ezt azonban- az üzemiképesség fokozásával, az urh-s forgalomirányítás bővítésével ellensúlyozzák. Az áruszállítási teljesítnié- nyek fejlődési üteme a mér­sékeltebb népgazdasági igé­nyek miatt csökken, a tervek szerint a tavalyinál 2,4 szá­zalékkal több, 193,6 millió tonna áru továbbítására ké­szülnek fel a Volán-vállala­tok, amelyek gyakorlatilag csak a meglévő járműállo­mánnyal gazdálkodhatnak. Kisebb igény A fprrááok csökkentése kö­vetkeztében a tavalyinál ke­vesebb, 2,6 milliárd forint áll a Volán rendelkezésére, be­ruházásokra. Az összeg több­ségét járműbeszerzésre — egyebek között 759 autóbusz, 2249 teherautó és 863 pótko­csi, 540 személygépkocsi és 183 rakodógép vásárlására — fordítják. Építésre nem . egé­szen 500 millió forint jut. — Nehéz feladatokat oldot­tunk meg, feszített programot hajtottunk végre az esztendő végén. Minden szállítási igényt kielégítettünk, s nem volt fennakadás az export- szállításoknál sem. Kucsera Károly osztályve­zető-helyettes és Kövér Lász­ló áruforgalmi csoportvezető jellemezte így az elmúlt év végét a MÁV Budapesti Igazgatóságán. Az állomásokon néhol méo der bánya. Félmillió tonna a váci Cement és Mészművek, 400 ezer, a pilisvörösvári ás­ványbánya és 300 ezer tonna a szobi kőbánya szállítási igé­nye. Téli időjárás A tehergépkocsi-szállításo­kat a Volán 1. számú Vália­látni cukorrépa-szállítmányo kát. Az őszi termés maradéka most érkezik be a gyáraltba. Az év első napjaiban egyéb­ként nehezen indul be a for­galom, az átlagosnál jóval ki­sebb a szállítási igény. A hi­deg, fagyos időjárás miatt szünetel az olyan tömegáruk szállítása, mint például az építkezések alapanyagaként szolgáló kő és betonkavics. A délegyházi kavicsbányában például az év első tíz napjá­ban még nem tudtak ter­melni. Az igazgatósághoz tartozó vonalakon az idén 43 millió 700 ezer tonna áru szállítását tervezik, s ennek 28,3 százaié­ira a Pest megyei forgalom. A legjelentősebb partnerek közé tartozik — évi 3 millió tonna áruval — a Dunai Kő. olajipari, Vállalat. Ezután kö­vetkezik 1 millió tonna be- tonkaviccsal a délegyházi só­lat bonyolítja Pest megyében. Négyezer gépkocsijából álta­lában 800—900 dolgozik a megyében. Január elején azonban, vagy 300-nak nem volt fuvarja. Ezt a téli időjá­rás, valamint a partner ka­vics- és kőbányák termelési problémái okozták. A Cegléd környékén még szállításra váró cukorrépát a szolnoki gyárba fuvarozzák a válla­lat gépjárművei. A nagykő rösi konzervgyárba naponta 60—80 gépkocsit rendelnek ki, de egyre növekszik a DCM és más üzemek szállítási igé. nye is. — Régi tapasztalat, hogy az év elején kisebb a forga­lom — mondja Tencer Ró■ bért igazgatóhelyettes. — Mégis arra ösztönözzük a vál­lalatokat, éljenek az első ne­gyedévi kedvezményes elő­szállítások lehetőségeivel. Így enyhül a nyári és az őszi szállítási dömping. Bért - a munka alapján! Kinek csorbult a tekintélye? A nemzeti vagyon 18 száza­lékát adják a termőföldek, ér­tékük kétszerese az egyéb ter­mészeti erőforrásokénak. Az elmúlt 30 évben 120 000 hek­tárral csökkent a termőterü­let —, ez egy nagy mezőgaz­dasági megye teljes művelt földterületét teszi ki, —, en­nélfogva az elmúlt években jogszabályokkal, különböző rendelkezésekkel igyekeztek fékezni a kedvezőtlen* jelensé­geket. A cél az, hogy a földet maradéktalanul és hatéko­nyan használják ki a terme­lők, a tulajdonosok és a bér­lők. Az intézkedések nyomán eddig mintegy hetvenezer hektárt kitevő kihasználatlan területet újra a mezőgazdasá­gi termelés körébe vontak. A nagyüzemek földcserékkel mintegy 100 000 hektáron ja­KétmiT.ó dolgozó nő szorgalmas munkája Erősítse a család szerepét A Magyar Nőik Országos Ta­nácsa tegnap a Parlament va­dásztermében megvitatta a párt közelgő XII. kongresszu­sának országos vitára bocsá­tott irányelveit. Az ülésen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Erdei Lászióné, az MNOT el­nöke vitaindítójában hangsú­lyozta: a magyar nőtársada­lom egyetért a párt politikájá­nak irányvonalával, és minden erejével támogatja annak ér­vényesítését. Pártunk számít­hat több mint kétmillió dolgo­zó nő szorgalmas, fegyelme­zett, hatékony munkájára. Örömmel állapította meg, hogy a párt nőpolitikái hatá­rozatának megvalósítása so­rán kedvezően változtak a nők munka- és életkörülményei. Javasolta: a párt-, a társadal­mi és a tömegszervezetek to­vábbra is kísérjek figyelem­mel a nők tényleges egyenjo­gúságának érvényesülését, bát­rabban, következetesebben tárják fel az ezt gátló ténye­zőket. Ügy vélte: a kongresz- szusi irányelvek reálisak, összhangban vannak a nép­gazdaság lehetőségeivel. He­lyeselte, hogy az életszínvonal­politikában a párt elsősbrban azokra a feladatokra hívja fel a figyelmet, amelyek megvaló­sítása leginkább elősegítheti a családok életkörülményeinek javítását. Szükségesnek mon­dotta, hogy a kongresszus fog­lalkozzon a családdal, mint a szocialista emberi együttélés alapközösségeivel, s ismétel­ten erősítse meg a család sze­repét, hivatását a szocialista embertípus kialakításában. A vitában elhangzó javas­latokat, a testület állásfoglalá­sát eljuttatják a párt központi bizottságához. vították meg a gazdálkodás helyi feltételét, 1500 hektáron pedig az elaprózott területeket magánszemélyekkel cserélték ki' és így tették egységessé. Hivatalos, hatásági földrende­zés volt 35 ezer- hektáron; a szétszórt kisebb földrészeket nagyüzemi táblákba rendez­ték. Javított a helyzeten, hogy a nagyüzemi művelésre nem alkalmas részekből mintegy 1100 hektárt tartós használat­ba adtak magánszemélyeknek. Szigorúan elbírálták a műve­lési kötelesség teljesítését is. Figyelemre méltó, hogy négy év alatt 44 ezer hektárnyi par­lagterületet vontak művelésbe. A „még kintlevő” 9—10 ezer hektárt is folyamatosan kap­csolják be a mezőgazdaság vérkeringésébe. Mérséklődött a művelésből való földkivonás üteme, a korábbi erőteljes fo­lyamat az elmúlt két évben negyedére „fékeződött”. Folya­matosan visszafoglalja a me­zőgazdaság a művelésből ko­rábban kivont és azóta nem rendeltetésszerűen használt te­rületeket is. Például 30 000 hektáron az elhagyott régi bá­nyák, beruházási, felvonulási területek, elhagyott útrészek helyén már ismét gazdálkod­nak. A pártalapszervezetek életé­ben döntő, vezetőségválasztó taggyűléseknek mintegy egy- harmadán túljutottak a budai járásban. Nyolcvgnhat alap­szervezet többségében a ko­rábbi tisztségviselőket válasz­tották meg újra. A jelölőbi­zottságok, a párttagok véle­ménye találkozott: mindössze harminc százaléka cserélődött ki — főként — a vezetőségi tagoknak, illetve párttitkárok­nak. Nem túlzás eme tények ismeretében azt állítani: az alapszervezetek életére a stabi­litás a jellemző. Kongresszusra, az MSZMP XII. kongresszusára készü­lünk. A tisztségviselők újravá­lasztásával egy időben a párt­tagság a kongresszusi irányel­veket is megvitatta. Vélemé­nyek, olykor keményen fogal­mazott, „fésületlen” mondatok. De az alaphang, a szándék egyértelműen jelzi: az MSZMP KB irányelveit ma­gáénak vallja a párttagság. Fontos mellékmondat A zsámbéki Vegyesipari 'Szövetkezet korántsem sorol­ható a nagyüzemek közé. Mégis érdemes a kongresszusi irányelvekhez kapcsolódó vita néhány mondatát feleleveníte­ni. A gazdasági helyzethez, a szabályozók változásához, a takarékossághoz kapcsolódó kérdések mellett az „aktákat gyártó”, adminisztratív létszá­mot .sokallták. Sürgették át­irányításukat a termelő mun­kába. Életszínvonal-politikán­kat taglalva pedig a differen­ciált, szigorúan a munka sze­rinti bérezést, az indokolatla­nul magas jövedelmek — me­lyek mögött munka alig-alig lelhető fel! — megszüntetését sürgették. Hogyan élünk, hogyan él­nek ma Magyarországon? — kérdésben az ügyeskedők le­hetőségeinek beszűkítése mel­lett az: ..újkori r,^ranyjáz”, is sz óba került. Tehát mindaz, amit a kongresszusi irányel­vek is taglalnak, a megoldás­ra váró kérdések közé sorol­nak. Többről van itt szó, mint a kongresszusi irányelvek megértéséről, az egyetértés­ről. A megjelölt célokkal, a megfogalmazott tennivalókkal a párttagság azonosul, sajátjá­nak tekinti. Hangzatos nagy szavaknak tűnnek özek — bár korántsem azok. Következete­sebb vezetést, s számonkérést ennek megfogalmazásával sem maradtak adósak a zsám- békiak. A vita az irányelvek helyi vetületét adta. S közben egy mellékmondat is elhangzott. Igaz, más alap­szervezetben is felvetődött a kérdés, de finomabban, árnyal­tabban. A mellékmondat, mely nem is mellékes — kér­dés formájában hangzott el, megállapítást takar: Kinek csorbult a tekintélye az utób­Efözos beruházások, együttes hasson Kialakulóban a gödöllői agrárcentrum bi években? A válasz meg­szívlelendő, s igaz: a párt te­kintélye töretlen, de a közép­vezetőké nem! Azt hiszem, ehhez nem kell különösebb kommentár. Eléig, ha az érin­tettek az őket illető bírálaton kicsit elgondolkoznak... Papírból elég Jó dolog, ha mindenki a maga területén, munkahelyén nézi- meg: a kongresszusi irányelvek alapján milyen feladatok várnak rá. Ezt tet­ték a VÍZÉP budaörsi alap­szervezetének kommunistái is. Gazdasági helyzetünk, s a ta­karékosság — ezt a két kér­dést kapcsolták egybe. A he­lyi, saját lehetőségeikre hív­ták fel a figyelmet: a mini­mális üzemanyag-fogyasztás nem elérhetetlen, ha a nehéz­gépek vezetői, kezelői eszkö­zeiket megfelelő műszaki ál­lapotban tartják. A személyes felelősség, pél­daadás ugyancsak elengedhe­tetlen a munkaerkölcs meg­szilárdításában. Nemcsak a VÍZÉP kommunistái vallják ezt, hanem például a pilis- csaba-jászfalui mészüzem kommunistái is. Ugyanakkor az agitáció fontossága kapott hangsúlyt. Szokatlan megfo­galmazásban irányították rá a figyelmet a személyes meg­győzés fontosságára. Mond­ván: papírból már lenne elég... De az agitációs mun­kában a személyes vélemény- cseréknek a jelentősége sem lebecsülendő. Elismerő szavak illették azt a társadalmi méretű gondos­kodást, mely a nagycsaládo­soknak, s a kis jövedelemből élő nyugdíjasoknak szól. Az egészségügyi fejlesztések, az eddigi eredmények sem kerül­ték el a párttagság figyelmét. Elég, ha megyehatáron belül például a kerepestarcsai kór­házra, annak ismételt fejlesz­tésére utalunk. ; Szabályozó lenne elég — ahogy az egyik párttag mond­ta Ürömön, az AGROCOR taggyűlésén —, csak hát az értelmezések körül nincs min­den rendben. Ha egy kérdést több minisztérium szabályoz, nem ártana, ha ők maguk is egyeztetnének. Nem fordul­hatna elő, hogy a vállalati el­lenőrzések során derül ki: ahány ház, annyiképpen értel­meznek ... Hogy mik a teendőink, fel­adataink, arra egyértelmű vá­laszt adnak az irányelvek — fogalmazta meg a vita során például az ISG, a Rozmaring Mgtsz, valamint a budakeszi községi pártbizottság is. A Mechanikai Művekben gazda­sági, építő munkánk kérdé­seire adtak választ. A haté­konyság gyarapítása, az éssze­rű takarékosság, a minőségi követelmények emelése a ten­nivaló. Az államigazgatási te­vékenységben, így a tanácsok munkájában túl soknak vélik a formális, a bürokratikus ele­meket. Rugalmasabb, éssze­rűbb ügyintézést várnak, kér­nek. Következetességet Következetesség az intézke­désekben, a munka- és üzem- szervezésben ma már elenged­hetetlen. Alapkövetelmény mindez — mutattak rá a Me­chanikai Művekben. Csakúgy, mint a többi alapszervezetben a fegyelem kérdésére. A fe­gyelemnek, a céltudatos cse­lekvésnek kell áthatnia a munkaidő minden percét. Nem holnap, hanem már ma. S eb­ben vállalnak a párttagok pél­daadást. Nem mintha a több­ség ezzel eddig adós maradt volna. Kongresszusra készülünk. A készülődés jegyében azonban újabb eredményeket, munka­sikereket szeretnénk felmutat­ni. S nemcsak szeretnénk, ha­nem akarunk is. Ez az aka­rat nyilvánult meg a vezető­ségválasztó taggyűléseken, a kongresszusi irányelvek vitá­jában. S ez az akarat nem ön­célú. Értjük, érezzük, hol „szo­rít a cipő”, mik a tenni­valóink. Az alapszervezetek feladataival • foglalkozó fejeze­te az irányelveknek ugyancsak találkozott a tagság egyetérté­sével. Éppen ezért minden alapszervezet legfontosabb ten­nivalói között tartja számon a feladataink végrehajtására való ösztönzés fokozását, az ellenőrzést, a segítség adását, a következetes, a fegyelmezett munkát. S nem Is kell ennél több. Ha a közös , akarat ér­vényre jut — márpedig ér­vényre jut! — méltóképpen köszöntjük pártunk XII. kong­resszusát. Varga Edit KNCS- vizsgálat Vissza a széntüzeléshez Az elmúlt évben megjelent miniszteri utasításnak megfe­lelően a mezőgazdaság és élel­miszeripar tudományos és ok­tatási intézményei felülvizs­gálták a beruházási elképze­léseket. s ennek nyomán közös elhatározásra jutottak: prog­ramjaikat úgy alakították, hogy lehetőség szerint együttes haszon származzék belőle. A fejlesztések újraértékelése nyomán helyileg is közel ke­rülnek egymáshoz az intézmé­nyek, s tudományos anyagtá­raik, műszerparkjuk hozzáfér­hetőbbé válik. , A Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet Kecskemétre telepítésének korábbi beruhá­zási programját — amelynek megvalósítására az eredeti el­képzelések szerint 300 millió forintra lett volna szükség — módosították. Az ismételt elemzések nyomán végül is 60 millió forintra sikerült csök­kenteni a budapesti intézet el- költöztetésének költségeit. Az áttelepülést egyébként az in­dokolja, hogy a tudományos központ ily módon közelebb kerül a termelői körzethez. A kecskeméti városi tanács be­vonásával arról döntöttek, hogy a kutatóközpontot a vá­roson kívül egy — különben beiskolázási gondokkal küzdő — mezőgazdasági szakmun­kásképző intézetben helyezik el.'Az iskolát pedig behozzák a város egy másik oktatási intézménye, a mezőgazdasági szakközépiskola mellé, úgy hogy a továbbiakban a két ok­tatóhely szociális és oktatási létesítményeinek egy részét együttesen használják majd. A kutatóintézet ugyanakkor új laboratóriumi épületet kap, és természetesen új rendeltetésé­nek megfelelően átalakítják az iskolaépületet is. Hasonló meggondolások ve­zetik a kialakuló gödöllői ag­rárközpont beruházási felada­tait. Mint már többször írtuk, a város, amely egyetemével, me­zőgazdasági, műszaki intézeté­vel és Kisóllattenyésztési Ku­tató Intézetével már eddig is egyfajta szellemi központnak számít, és kellő színvonalú műszaki kultúrával rendelke­zik. otthont ad az újonnan szervezett állattenyésztési és takarmányozási tudományos központnak. Ez egyesíti az ál­lattenyésztéssel kapcsolatos kiterjedt, de korábban gyak­ran párhuzamos tudományos munkát és műszaki fejlesztést. A tudománypolitikai bizottság határozata szerint későbbi idő­pontban Gödöllőre települ majd a Budapesten működő Növényvédelmi Kutató Intézet is, amely közvetlenül az egye­tem szomszédságában folytat­ja működését. Szegeden szintén olyan be­ruházási elképzeléseket valósí­tanak meg, amelyek az anya­gi eszközök takarékos, de fo­lyamatos és célszerű felhasz­nálását eredményezik. A Ga­bonatermesztési Kutató Inté­zet és több gazdaság közös be­ruházást irányzott elő, mégpe­dig kölcsönös anyagi érdekelt­ség alapján. Az ilyen jellegű fejlesztés nemcsak az elmélet gyakorlati átültetését segíti, hanem egy helyre hozza a műszerparkot és a szakmai anyagok teljes választékát is. Széles körű országos vizsgá­latot indított a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a válla­latok, szövetkezetek energia­gazdálkodási tevékenységének felmérésére és az előírt ener­giatakarékossági követelmé­nyek ellenőrzésére. A fővá­ros és 15 megye gazdálkodó szerveire kiterjedő energia­racionalizálási vizsgálat indí­tásaként szerdán és csütörtö­kön kétnapos felkészítő érte­kezletet tartottak Velencén, a KNEB oktatási központjában. Az országos vizsgálatban részt vevő népi ellenőröknek, területi munkabizottsági vezetőknek az ország energiahelyzetérői és energiatakarékossági lehe­tőségeiről ár. Juhász Ádám nehézipari minisztériumi ál­lamtitkár tartott előadást Az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt két ötéves tervben az ipari beruházások 30—40 százalékát energiater­melő beruházásokra fordítot­tuk. Az energiafogyasztás nö­vekvő terheit jelzi, hogy jelen­leg egy kilowatt erőműi kapa­citás létesítése átlag 50 ezer forintba kerül, amelyhez a hálózatfejlesztés 15 ezer fo­rintnyi költsége járul. Az idén záruló V. ötéves tervben pél­dául 100 milliárd forintot köl­töttünk erőműépítésre, ugyan­akkor az energiafelhasználás racionalizálására országosan mindössze 2—3 milliárd forint jutott. Ennek a felemás hely­zetnek az az oka, hogy a gyakorlatban különvált az energiatermelés és az energia­felhasználás tervezése, s az energiagazdálkodási intézkedé­sek legfeljebb utólag javítják a kialakult, aránytalan, pazarló felhasználást. Dr. Juhász Ádám felhívta a népi ellen­őrök figyelmét arra, hogy pél­dául 1 millió tonna olaj több­letimportját csak 25 milliárd forint értékű exportfejlesztő beruházás tarthatja egyensúly­ban, és a széntüzeléshez ké­pest fűtőolaj felhasználása esetén kétszeres, gázolajener­gia alkalmazása esetén négy­ötszörös az azonos kalória- mennyiségre jutó költségnöve­kedés. Az energiatakarékosság leg­kézenfekvőbb módja a széntü­zelés visszaállítása ott, ahol gazdasági és műszaki akadá­lyai nincsenek. így többek között az ipari kazánok, az építőanyag-ipari égetőkemen­cék és a városi távfűtőrend­szerek korszerű széntüzelésé­vel évente milliárdokat taka­ríthatnánk meg. Hasonló nagyságrendű energiamegtaka­rítást eredményezne a korsze­rűbb elektromos fogyasztóké­szülékek, például a tranziszto­ros televíziók, többprogramú tűzhelyek, hőtárolós' kályhák elterjesztése és az elektromos fogyasztási csúcsidők kiegyen­lítése is — mondotta az állam­titkár. A most kezdődő és az év közepéig tartó KNEB-vizsgálat az energiatakarékossági ren­delkezések betartásának ellen­őrzésével és az energiaraciona­lizálás jó példáinak, az im- portenergia-helyettesítés ered­ményes módszereinek össze­gezésével komoly segítséget nyújthat az irányító szervek­nek a hatékonyabb energia- gazdálkodás megvalósításához. Földhasznosítás, -védelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents