Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

ABOMVI KRÓNIKA Munkaversenyben Gazdagabb Sett a nagyközség Elfogadták az új cselekvési programot Ülést tartott az abonyi pártbizottság, amelyen érté-' kelték a település tavalyi gaz­dasági eredményeit, majd megvitatták és elfogadták a pártbizottság 1980-ra kidolgo­zott gazdaságpolitikai cselek­vési programját. A testület megállapította, hogy a nagy­község 1979-ben a célkitűzé­seknek megfelelően fejlődött, a mezőgazdasági és ipari üze­mek többet és magasabb szín­vonalon termeltek, szépült és gazdagodott a település. A pártbizottság múlt évre készített cselekvési prog­ramjában első helyen a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a hozamok nö­velése áll. Búzából, a legfontosabb gabo­naféleségből 48 mázsa hektá­ronkénti átlagtermést határoz­tak meg, ezt azonban a kedve­zőtlen, aszályos időjárás miatt sehol sem tudták elérni. A legmagasabb hozam a Ságvári Endre Tsz-ben volt, ahol át­lag 40 mázsát takarítottak1 be egy hektárról. A nyár végén, illetve az ősszel érett és beta­karított növények többségéből viszont sikerült a meghatáro­zott termésátlagot elérni, sőt helyenként túlteljesíteni. A József Attila Tsz-ben kukori­cából a tervezett 70 mázsa he­lyett 80,65 mázsa, az Űj Világ Tsz-ben pedig paradicsomból 350 mázsa helyett 459 mázsa termett hektáronként. A ki­emelkedő hozamokat a korsze­rű agrotechnikai eljárások al­kalmazásával és a nagy ter­mőképességű fajták kiválasz­tásával tudták elérni. Az állat- állomány szálas és tömegta­karmánya megvan, sok mel­lékterméket, kukoricaszárat, répaszeletet hasznosítottak. A vártnál alacsonyabb gabona- termés mintegy 10 millió fo­rint veszteséget jelent a há­rom közös gazdaságnak. Az el­veszett forintokat sikerült pó­tolni, erre mindenütt külön intézkedési tervet dolgoztak ki. Az állattenyésztésben a tej­termelés fokozása volt a fő feladat. A tejelő szarvasmar­ha-állománynál a tehenen- kénti 4 ezer 100 literes tejter­melést határoztak meg, de ez több lett: az egy tehénre jutó átlag tejtermelés ugyanis el­érte a 4300 litert. Folytatódott a szarvasmarha-állomány sza­kosítása, a sertéstenyésztés és hústermelés a szakosított ser­téstelepen és a Ságvári Endre Tsz központi telepén egyaránt tervszerűen haladt. A tervben ugyan nem szerepelt, de jól bevált a József Attila Tsz-ben a pecsenyeliba-tenyésztés, ez jelentős nyereséghez juttatta a gazdaságot. A háztáji és kise­gítő gazdaságokat a korábbi években megkezdett szakoso­dás szerint még hatékonyab­ban támogatták. Megfelelően valósultak meg a termelőszö­vetkezetek beruházásai, köz­tük a legfontosabb, a 640 fé­rőhelyes szakosított szarvas­marhatelep, melyet a három mezőgazdasági üzem közösen épít. Mind a három tsz-ben számottevően bővült a gép­park, több új, nagy teljesítmé­nyű gépet vásároltak. Az ipari üzemekben az el­telt tizenkét hónapban tervszerűbb és zavartala­nabb volt a termelés, mint a korábbi években. A település és egyben a járás legnagyobb üzemében, a Me­chanikai Művek gyáregységé­ben 97 százalékra teljesítették az éves tervet, részben az alapanyagok hiánya, részben kooperációs nehézségek miatt. Ettől függetlenül a gyáregy­ség munkáskollektívája jól dolgozott, a termelési érték 22—25 százalékkal volt maga­sabb, mint 1978-ban. Kisebb lemaradás van még a BÉR ru­házati szövetkezet abonyi üze­ménél, ez főként a munkaerő- hiány következménye. Határ­időre befejezték a téglagyár rekonstrukcióját, az új eszten­dőre csak a hiánypótlások csúsztak át. A gyárban az épít­kezés alatt is zavartalan volt a termelés, így éves tervüket jelentősen túlteljesítették. Eredményesen dolgozott a töb­bi ipari és szolgáltatóüzem is. a legtöbb helyen állandósult a létszám. Munkaerőgondja a konzervtelepnek volt. Jó reggelt, új év! A hosszú pihenő utón ez nap is úgy kezdődött, mint többi. Már kora hajnalban szállító autók gördültek meg­szokott útvonalaikon bolttól boltig, vitték a tejet, tejtermé­ket, péksüteményt. Fél hétkor kattogott a pénztárgép, s bár a pánztárosnő ujjai még gém- beredettsk voltak a hidegtől, azért igyekezett, amennyire csak tudott. A városszéli gyá­rakhoz, üzemekhez vivő autó buszok sok utast szállítottak, kerékpárral kevesen, gyalogo­san annál többen igyekeztek munkahelyükre. Az utcái lámpák fénye havon dermedt, jégén csillant. Elkezdődött a dolgos, mun­kás új esztendő. Kilenc órára még a nap is kisütött. Cegléd a hazai lapokban A Magyarország tavalyi, no vember 25-i száma a magyar —francia kapcsolatokról írt. A cikkből értesülhettünk arról, hogy a Le Matin című fran­cia lap — Magyarországgal foglalkozva — a ceglédi Ma­gyar—Szov jet Barátság Terme­lőszövetkezetet is bemutatta olvasóinak, ismertetve a gaz­daság munkáját, eredményeit. A Magyar Nemzet a lakó- helyszépítási társadalmi mun­káikról írt november 23-i szá­mában. Példaként említette, hogy Cegléden a MÁV szocia­lista brigádjai is 1300 óra társadalmi munkát vállaltak, hogy megteremtsék az állomás területén a kulturált utazás feltételeit. ★ A Képes Újságban, a no­vember 17-i számban riport jelent meg, Védelem a ter­mőföldnek címmel. A cikkben a ceglédi járási földhivatal ve­zetője dr, Somodi István is nyilatkozott. ★ A Szövetkezet és a Kerté­szet, Szőlészet című folyóira­tok novemberi száma arról a tanácskozásról és bemutató­ról írt, amelyet a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter- meíőszövé’.kézét rendezett, a vízfüggönyös, fólia alatti haj- teitásról. Ä PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉ SZ ÉPL,. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK XXIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1980. Hírünkéi viszik a világba ¥endágfogacSás és idegenforgalom Bővítik szolgáltatásaikat Az idegenforgalom több ál­lami és népgazdasági ágazatot is érintő terület, de a lagér- dekeltébbek természetesem a magyar és a külföldi turisták. Ssmkinek seim mindegy, hogy hol — és hogyan tölti el a szabadságát. A Ceglédre láto­gató vendégsk sokszor szóvá tették: nincs megfelelő szállo­da a városban. Tavaly, köz- megelégedésre, orvosolták a panaszokat. Kortestanya volt A Kossuth szálló ódon épü­lete utoljára fél évszázada — még Nemzeti Kávéház korá­ban — láthatott hasonló zűr­zavart. Régen a választási csa­tározások színhelye, jótorkú kortesek tanyája volt, 1979 februárjától június végéig vi­szont jóniéhány mesterember fészkelte be” magát ide, nogy véghez vigyék a nagyrekonst- rukciót. A szálloda mostani gazdá­ja, a Pest megyei vendéglátó­ipari Vállalat ceglédi igazga­tósága kívül-belül felújította a századforduló táján épült házat. Megszüntették a négy­ágyas szobákat, tizenhármat alaikíitottalk ki, jórészt két­ágyasakat, összesen 28 férő­hellyel. Kicserélték a vendé­geknek azelőtt oly sok álmat­lan éjszakát okozó, recsegő bútorokat is. A régi ágyakat, szekrényeket évtizedetekéi ez­előtt, a margitszigeti Nagy­szálló nullára leírt, tűzifának szárat készletéből vette á vál­lalat jogelődje. A teljes felújítás az éttermi Versenyek a zöld asztalnál Játékvezetőket képeznek Asztalitenisz Az asztalí'teniszezők 1979-es versenyidényét két egyéni ranglistaviadal zárta, melyen ott voltak a Ceglédi VSE fel­nőtt és utánpótlás korú játé­kosai. A Ganz-MÁVAG versenyén Hcrczi az újoncok között a legjobb nyolc közé verekedte be magát, serdülőknél a főtáb­lára került. Az ifjúságiak sze­replése elmaradt a várttól, bár most sorsolásuk sem volt ked­vező: a tizenhat között Hor­váth Aranyositól, Kottlár a DVTK-s Laczkótól szenvedett vereséget, Gyura Jánosával (BVSC) nem bírt, már a 32 kö­zött. Felnőtteknél Kudelich Rózsával (DÉLÉP) az oldalán meglepetésre bejutott a leg­jobb nyolc férfi páros közé, a Karsai, Péter és a Németh, Kocsis II (G-anz-MÁVAG) ket­tős egy fordulóval hamarabb búcsúzott a mezőnytől. Egyé­niben a 32 közé jutásával Kar­sai, Kudelich és Péter szerzett ranglista pontokat. Miskolcon a város felszaba­dulási emlékversenyén Harczi értékes eredményt ért el: a serdülők között legyőzte a szám egyik esélyesét, a mis­kolci Molnárt, s az elődöntőbe jutásért vívott találkozón szenvedett vereséget. Az ifjúságiak most is na­gyon rosszul játszottak, s csak Kottlárt nem érheti közülük szemrehányás, aki betegen versenyzett. Horváth és Gyura játékára azonban nincs ment­ség, a jövőben, hogy számolni lehessen velük, jóval többet kell nyújtaniuk. Ez különösen Horváthra vonatkozik, aki ki­nőtte az ifjúsági korosztályt, s januártól a felnőttek JSSäuStt kell bizonyítania. A felnőtteknél már ceglédi színekben szerepelt a Bp. Spartacustól igazolt Bánlaki, aki a legjobb tizenhat közé került be. Ott Nozicskától (BVSC) kapott ki. Karsai- és Péter újra bever eked te magát a 32 közé. Németh szereplése viszont csalódást okozott: a még serdülő korú Káposztás­tól (KSI) kapott ki, a selejte­zők folyamán. Párosban a CVSE színeiben utoljára sze­replő Kovács nyert, Takács II- vel az oldalán, a Németh, Ko­csis ÍZ páros bronzérmet nyert. Kézilabda A járási kézilabda szakszö­vetség a játékvezetők számá­nak növelése, a gárda felfris­sítése érdekében játékvezetői tanfolyamot szervez, melyre azok jelentkezését várja, akik tehetséget éreznek a kézilab­da-játékvezetés iránt. Jelent­kezni írásban lehet, január 26-ig, a sportfelügyelőség cí­mén (Cegléd, Rákóczi út 14.). Torna Budapesten, a Tornacsar­nokban rendezték meg a sportakrobatifcai II. osztályú magyar bajnokságot, melyen jól szerepeltek a Ceglédi VSE tornászlányai. A bajnoki cí­met Vörös Erika szerezte meg, Randos Gabriella holtverseny­ben a második, Prohászka Tí­mea a negyedik helyen vég­zett. ★ Cegléden a Vasutasban kez­dő kisleányokból szervezik meg a tornaszakosztály után­pótlását. A CVSE óvodás ko­rú, 5—6 éves lányok jelentke­zését várja. A sportcsarnok­ban hétfőtől péntekig Váradi László edző fogadja az érdek­lődőket. U. I* és a konyhai nész átépítését is beleértve — kétmillió forint­jába került a vállalatnak. Pénzügyi bűvészmutatvány ? Nem: a munkálatok nagyob­bik felét saját kmrbantartó személyzetük végezte el­A Kossuth a rekonstrukció révén a kisegítő szálláshely kategóriából a C/2-esbe került, s ez évben már egycsillagos szállodaként tartják nyilván — ha ugyan nyilvántartják — az útikönyvek. Az előrelépés természetesen a szobaáraknál is megmutatkozik majd. Egy­előre még 115 forint a két­ágyas szóiba bére egy éjszaká­ra. Feleennyi teán zárt, de jóval szerényebb körülmények kö­zött a vékonyabb -Dénztórcd- júak is megalhatnak a város­ban: a Bocskaiban. A mostani gazda jogelődéé által 1970-ban nyitott fogadó rekonstrukció­ját jelenleg nfem tervezik: nem érné meg a ráfordítást. A szo­bák kihasználaitsága a Kos­suthban ugyan nyolvanszáza- lékos. mégsem rentábilis a. szállói! üzemeltetése. (1978-as adat: 350 ezer forintos defi­cit!) A vállalatnak azonban a két ceglédi szállóján kívül mintegy száz vendéglátóipari egysége van a ceglédi és a monori járásban. Összforgal­muk tavaly 204 millió forint volt, s tulajdorkéonen ezek az üzletek ..tartják el” a veszte­séges szállóüzemágat. rom és négyágyas szobák te­hát tulajdonképpen munkás­szállások, aminek leginkább a lakás tulajdonosa örüL Nem kell minduntalan ágyneműt cserélni, bejelentői a,pókkal szaladgálni — és állandóan otthon tartózkodni, vendégre várva. Nincs versengés Új besorolás Az IBUSZ ceglédi irodája egyáltalán nem akar versen­geni a vandéglátóipariakikal, sőt az évek során meglehető­sen szoros együttműködés ala­kult ki közöttük. Kényszer,- j megoldásként ugyanis hét évig a Kossuth szálló portá­ján működött a kirendeltség. Forgalmának mindössze há­rom százalékát teszi ki a íi- zetővendógszolgálaiti szobák kiadása. A városközpontban és a külterületeken összesen 85 helyen 200 személyt tudnak el­szállásolni. A vendégszobák berendezése és ára is eltérő: elsöostzály apartmanoktól (önálló, lakás, fürdőszobával), a harmadik kategóriás alvóhe­lyekig (ósdi bútorok, vízmele- g.'iíési lehetőség, lavór), terjed a skála. A férőhelyek 94 százalékát az a száznyolcvan lengyel, finn és osztrák államoolgár foglal­ja el, akik immáron második esztendeje dolgoznak Távlö­szeién, a KGYV-foen, illetve a ceglédi hordógyárban. A liá­Kimond ottan idegenforgal­mi célokat így aztán csak né­hány elsőoisztályú szoba szol­gál az átutazóknak, turisták­nak. Január elsejétől egyéb­ként — az új kategóri abeso- rolás után — ötven százalék­kal növekszik a szobabér, de nem mindenhol: néhány ven­dégszobát alacsonyabb osztá­lyúvá minősítettek át. Vélhetően emiatt sem a szállóvendégek, sem pedig a bérbeadók — nem fognak or­réin i sokáig. Utóbbiak a társadalom leg­különbözőbb rétegeiből kerül­nek ki. Legtöbbjük rá is. szo­rul az effajta jövedelem-ki­egészítésre, de éppen ők azok, akik nem.gyarapodhatnak túl­ságosan: komfort nélküli la­kásuk a legjobb esetben _ is csak másodosztályú minősí­tést kaphat. Az IBUSZ állandóan bőví­ti a vendégszoba-hálózatot, ennek nincs is akadálya, bár a bérbeadóik sokszor szóvá te­szik a vendégeik okozta ..kel­lemetlenségeket”. Idős hölgy panaszolta nemrég: a nála la­kó nászutasok befelé fordítot­tak egy képet a falon, mond­ván; nem tudják elviselni az olajban megörökített szentöle- tű férfiú szemrehányó tekin­tetét. Azért a iráni is megújította a szerződését, s idén előrelát­hatóan további 20—25 szobá­val: plusz 30—40 férőhellyel várja a város a turistákat, az átutazókat. ★ Cegléd nem jelentős idegen- forgalmi központ, így a vá­rost most sam és később sem fenyegeti turistainvázió. Ami mégis vonzza az idegeneket i az az alföldi táj fschikosch— I goulasch-rom antikétól mentes, I ám mégis tipikusan magyar | jellege. Illik és kell is, hogy megfelelő körülményeket biz­tosítsanak a huzamosabb ideig vagy akár az egy-kiét napra itt-tartózkodóknak. Mart nem mindegy, hogy a kanadai, koreai, svéd vagy dán vendég milyen hírét viszi városunk­nak — és Magyarországnak — távoli hazájába. Vörös István Ma, a Tévébörze műsorába' A víziüggönyös fóliatelepről Ceglédi tsz foglalkozik vele A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság ‘Termelőszövetkezet 10 ezer négyzetméteres felüle­tű, termálvízfüggönyös fóliate­lepet épített fel és üzemeltet. Ez a megoldás még országo­san egyedülálló. A telep a Kertészeti Egyetem szakmai segítségével készült és nagy jövője van. Megfelelően kivá­lasztott növénykultúrákkal jó gazdasági eredményt lehet el­érni. A fóliatelepet megfelelő (12—14 Celsius-fokos) hőmér­sékletű kútvízzel is ki lehet használni, épp ezért bizonyára azok, akik kertjeikben fólia alatti növénytermesztéssel fog­lalkoznak, érdeklődnek ez iránt. A termelőszövetkezet nem zárkózik el, sőt állandó jel­leggel bemutatásra ajánlja te­lepét mindenkinek. Közös gaz­daságok képviselőit éppúgy szívesen látják, mint az egyé­ni termelőket. Az építésről, a technológiáról ismertetőt ad­nak. Tervezik, hogy a jövőben komplett tervekkel és szaporí­tóanyaggal is segítik a háztáji és kisegítő gazdaságokat. A szükséges anyag beszerzéséről, értékesítéséről a tsz gazdabolt­ja gondoskodik. Csütörtökön, január 3-án délután 18 óra 25 perckor a televízió Tévébörze műsorában részletesen szó lesz erről a módszerről, amellyel nem ke­vés fűtő-anyagot, olaj- és gáz­energiát lehet megtakarítani. Az eredményes gazdálkodást a mezogazaasagi es az ipari üzemek oen elősegítette a kö­zelgő XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. A kereskedelem legfonto­sabb feladatául a lakosság jobb ellátását jelölték meg. Sajnos, ez nem teljesült, a ko- ráobi évekhez viszonyítva mi­nőségi változás nem történt. Késtek a kereskedelmi beru­házási program felújításával. Nem oldotta meg az Afész a háztáji és kisegítő gazdasagok szervezett támogatását. A TuZEP teljesítette tervét, bár az év folyamán a tüzelő- és az építőanyag-ellátás időnként akadozott. A községfejlesztés kiemelt része volt a Tószegi úti gyer­mekintézményhez tartozó száz­személyes óvoda és konyha, valamint a Kossuth téréit a 15 lakásos lakóház építése. Mind­két építkezés a tervezettnél lassaboan haladt. A vízellátás az év első hat hónapjában gyakran akadozott, a második félévben viszont már jobb volt. Elkészült az expressz ve­zeték és ennek következmé­nyeként meggyorsultak a víz­bekötések. A különféle együtt­működési megállapodások jól szolgálták a községpolitikai feladatok végrehajtását. A nagyközségi pártbizottság 1980-ra készített gazdaságpoliti­kai cselekvési programja az MSZMP KB 1979. december 6-i határozatának szellemében készült. Az ipari termelést 5—6, a mezőgazdasági termelést 8 százalékkal kell növelni ebben az évben Abony- ban. A termelőszövetkezetek a növénytermesztési ágazatban az 1978-as eredményeket kell hogy alapul vegyék. Közepes időjárási viszonyok mellett gabonából a hektáronkénti 48 mázsás átlagtermés mindenütt elérhető, a takarmánykukori­ca-termőterületet a lehetősé­gekhez mérten növelni kell a 70 mázsás hektáronkénti ter­mésátlag érdekében. A cukor­répa-terület nagysága nem változik, a cél továbbra is a 100 mázsás átlagtermés eléré­se kell hogy legyen. A napra- iorgóhozamok nagyságát 25 mázsában határozták meg. Változatlan nagyságú terüle- :en, gazdaságosan kell termel­ni kertészeti növényeket. Fo­tózni kell a zöldségfélék elő- leldolgozását. A rét és legelő avítását a helyi pénzügyi le- íetőségek és megyei támogatás mértékéig gyors ütemben kell végezni. Mindenütt fordítsa­lak nagy gondot az ipari ere- ietű anyagok takarékos fel- lasználására — jelöli a cselek­vési program. Az állattenyész- ésben is növelni kell a hoza­mokat. A szarvasmarha-tenyé- zetben a tehenenkénti 4300 lite- •es tejtermelésnek meg kell ennie. Sertéstenyészetben az így anyára jutó hústermelést !0—22 mázsában határozták meg. Általában nagyobb gon- lot kell fordítani a takarékos ibrakfelhasználásra, az eddigi- lél nagyobb mértékben kell elhasználni a növénytermesz- ;és melléktermékeit. A nagyközségben működő pari üzemek feladata, hogy a munkáslétszámot feltöltsék és illandósítsák. Fordítsanak mindenütt na­gyobb gondot a munkások szakosítására és tovább­képzésére, avítsák a termékek minősé­gét, bővítsék az exportterme- ést, növeljék a gazdasági ha- lékonyságot. Javítsák min- lenütt a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A keres- cedelem gondoskodjon a jobb iruellátásról, a választék bő­vítéséről. Az ötödik ötéves érv idejére tervezett beruhá­zások ütemét az Áfész g/orsít- ;a meg, tegye szervezetté a láztáji és kisegítő gazdaságok érmékéinek felvásárlását. A cözségfejlesztésben a folya­matban levő beruházások be- ’ejezésére kell törekedni. A cselekvési programban ioglaltak- megvalósulását a végrehajtó bizottság folyama- osan figyelemmel kíséri. Gy. F,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents