Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

I 1980. JANUÁR 9., SZERDA Heti jogi tanácsok 9 Szolgálati lakás bérlőjéül csak olyan személy jelölhető ki, aki a lakás felett rendel­kezni jogosulttal munkavi­szonyban áll. Egyik olvasónknak a mun­kaviszonya felmondás útján megszűnt. Szolgálati lakásban lakott, ennélfogva jóhiszemű, jogcím nélküli használóként maradt a lakásban. A volt munkáltatóval hosszú ideig huzakodás folyt, mert a fel­ajánlott lakások nem voltak megfelelőek. Most végiül olyan Jakást ajánlott fel a volt vállalat ideiglenesen, amely szántén a vállalaté. Olvasónk azt kér­dezi, elfogadja-e ezt a lakást. Nehéz tanácsot adni ebben az esetben, ezért csak véle­ményünket tudjuk olvasónk­kal közölni. Az nem vitás az elmondot­tak alapján, hogy olvasónk jóhiszemű lakáshasználó, en­nélfogva elhelyezéséről a volt munkáltatónak kell gondos­kodnia. A jogszabály szerint, a felajánlott lakásnak megfe­lelőnek kell lenni ahhoz, hogy a vállalat a jogszabályban elő­irt kötelezettségének eleget tegyen. Márpedig az ugyan­csak szolgálati lakás felaján­lást nem lehet megfelelőnek tekinteni, egyrészt mert jogi­lag sem tehetné meg a vál­lalat, másrészt pedig amint írja olvasónk, ideiglenesen kapná meg azt a lakást is. Nekünk az a véleményünk, ragaszkodjon végleges megol­dáshoz, tehát egy minden szempontból megfelelő csere­lakáshoz. 9 A szóbeli végrendeletről. Néhányszor már foglalkoz­tunk a végrendelkezések jogi formáival, tartalmával, most egyik olvasónk érdekes kér­déssel fordult hozzánk. Nagy­nénje súlyos sérüléssel kór­házba került Megoperálták, állapota javult és már ter­vezgette jövőjét is. A rokon­látogatások kapcsán, való igaz, tett olyan kijelentéseket, hogy majd olvasónk fogja őt öreg napjaiban eltartani és egyéb ingóságait, ingatlanát is reá kívánja hagyni. Ezt kö­vetően néhány héttel, nem az említett sérülésből kifolyóan, hanem mert egyik szobatár­sának halála nagyon megráz­ta, ő maga is rosszul lett és nemsokára meghalt. Olvasónk most, az írásbeli végrendelet nélkül elhunyt rokon hagyatékára igiényt tart, és ebből kifolyóan a vér­szerinti leszármazókkal vitája támad. Olvasónk azt kérdezi, mi­lyen esélye lehet, megkaphat­ja-e a hagyatékot? Ennek elbírálásánál több szempontot kell figyelembe venni. Először is aiz elhunyt által említett kijelentések vég- rendelkezésnek foghatók-e fel, azután, hogy a szóbeli végrendelkező nyilatkozatát az elhunyt életét fenyegető rendkívüli helyzetben tette. Véleményünk, hogy az em­lített rokon szájából elhang­MOZIMŰSOR 1980. január 10-től 1980. január 16-ig ABONY 10—U: SZTROGOFF MIHALT 12—13: A BLOKÁD FOLYTATÁSA I—IL 14—16: PANTALEON ES A HÖLGYVENDÉGEK ••• ABONY, Mese 12—15: MICHAELKA HÓVIHARBAN ABONY, Művész 12—15: CSILLAGOS PERC BUDAÖRS 10—13: SEVERINO 14—16: KONVOJ» CEGLÉD. Szabadság 10—13: az Állatok . VÁLASZOLNAK du. 10—13: PANTALEON ÉS A HÖLGYVENDÉGEK ••• este 14-rl6: MEGTALÁLTAK A 7. SZÁZADOT du. 14— 16: A BLOKÁD FOLYTATÁSA I—H. este CEGLÉD, Mese 10—16: ÖRÖK FIATALSÁG BIRODALMA CEGLÉD, Művész 10—16: ÉRINTÉS •• DUNAHARASZTI 10—11: A HAJOK A KIKÖTŐBEN ROBBANNAK 15— 13: ARANY VADASZOK • 14—15: BIZALOM» DUNAKESZI, V. Cs. 10—13: NYOMORULTAK 1—0. 12—13: GABOR DIÁK du. 14—16: SEBESSÉGLAZ» DUNAKESZI, Rákóczi 10—11: KENTAUROK I—H. 12—13: AZ ASSZONY IS EMBER 14—15: A VAGY TITOKZATOS TÄRGYA •• DUNAKESZI, i. A. 10: KENTAUROK I—II. 13: NYOMORULTAK I—II. 14: LILIOMFI ÉRD 10—11: PANTALEON ÉS A HÖLGYVENDÉGEK ••• 13: PANTALEON ÉS A HÖLGYVENDÉGEK ••• 14—15: SEVERINO FÓT 10—11: REJTELMES SZIGET 12—13: KEOMA 14—15: AHOVA LÉPEK OTT FÜ NEM TEREM • GÖDÖLLŐ 10—13: KOLDUS ÉS KIRÁLYFI du. 10—13: ÉJFÉLKOR INDUL ÜTJARA A GYÖNYÖR •• 14—16: A NAGY BALHÉ GYAL 10—11: BIZALOM 12—13: A KÉTBALKEZES ÉS , AZ ÖRÖMLÁNY 14—15: az Állatok VÁLASZOLNAK MONOR 10—16: A JÖ, A ROSSZ ÉS A CSÜF I—II. este ••• 10—13: ÉGIG ÉRŐ FÜ du. 14—16: GYERE,' IGAZODJ EL du. NAGYKATA 10—13: FEKETE FÜLŰ FEHÉR BIM I—II. 14—16: FOLYTASSA KLEO NAGYKÖRÖS, A- J. 10—11: MAR EZ IS PROBLÉMA? • 12—13: MEGHÍVÁS EGY GYILKOS VACSORÁRA • 14—16: KALÓZOK JAMAICÁBAN PIUSVOROSVAR 10—11: KALÓZOK JAMAICÁBAN 12—13: DON QUIJOTE ÜJRA LOVAGOL I—II. 14—15: CSALÁDI ÖSSZEESKÜVÉS • 10—11: A SKARLÁT BETŰ • POMÁZ 12—13: FÉRFIAK NÉLKÜL 14—15: ARANYVAD ASZOK • RÁCKEVE 10—11: GYILKOS A TETŐN •• 12—13: A SKARLÁT BETŰ • 14—15: 2X2 néha 5 SZENTENDRE 10—13: KONVOJ 14—16: KOLDUS ÉS KIRÁLYFI du. 14—16: ÉJFÉLKOR INDUL ÜTJARA A GYÖNYÖR ••• SZIGETSZENTMIKLÓS 10—11: KEDVES SZOMSZÉD» este 10—11: GYERE, IGAZODJ EL du. 12—13: GYILKOS A TETŐN •• este 12—13: PÉNTEK A BENSZÜLÖTT du. 14—15: A SKARLÁT BETŰ» TÁPIÓSZELE 10—11: A SZIKLABARLANG TITKA 12—13: FOLYTASSA KLEO 14—15: FEKETE FÜLÜ FEHÉR BIM I—II. VÁC, Kultúr 10—13: SEBESSÉGLAZ* 14—16: NYOMORULTAK I—II. este 14—16: A SZIKLABARLANG TITKA du. VÁC. Művelődési Központ 11: AHOVA LÉPEK, OTT FU NEM TEREM • 12: JOE HILL BALLADÁJA 13: KIS MUCK TÖRTÉNETE VECSÉS 10—13: PÉNZHEGYEK KIRÁLYNŐJE du. 10—13: POLICE PYTHON 357 *• este 14—16: VÉGZETES ARANYRÖGÖK du. 14—16: SZÁGULDÁS GYILKOSSÁGOKKAL • este DABAS 10—11: NOSZTY FIÜ ESETE TÓTH MARIVAL 12—13: JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL *• este 13: KEGYETLEN TRÉFA du. 14—15: SZÓTAGREJTVÉNY •• • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek! •** Csak 18 éven felülieknek! zott kijelentések még akkor sem minősülnének vegrendel- kezési akaratnak, ha valóban életét fenyegető, közvetlen halála előtt tetté volna azo­kat. Ilyen körülmények kö­zött úgy látjuk, semmi esé­lye nincs olvasónknak, hogy a vér szerinti örökösöktől el­perelje a hagyatékot. 9 Az ingatlan-nyilvántartás­ról. N. J. váci olvasónk felhá­borodott levélben adja tud­tunkra, hogy 5 éve keresi már, ki vette fel szőlője és gyü­mölcsöse után a kártalanítást. Elmondja, hogy 40 évvel ez­előtt vette a területet, ő te­lepítette be gyümölcsössel, szőlővel. Volt ott neki egy kis virág- és zöldségkartészete is, de 1974-ben a cementgyár ré­szére kisajátították. Pénzt nem kapott, mert hi­szen egész más néven szere­pelt az ingatlan és a helyraj­zi számok is ismeretlenek vol­tak. Fogalma sincs, honnan vették az ingatlan-nyilvántar­tásba, hogy az új helyrajzi számon 0218/70. hrsz. ingatlan N. J. és F. E. tulajdona, a megnevezés sem azonos, mert a gyümölcsöst a Kispmcevölgy címen tartják nyilván, holott a régi megnevezése szántó a Középgombás dűlőben. Olvasónk, amikor a csaló­dás érte, ment a tanácsihoz, ment a földhivatalhoz, ami­lyen szerv csak létezett, min­denhová fordult — írja leve­lében. Hivatkozik rendeletek­re, így többek között a föld­törvényre is, hogy a zártkert­ben a személyi tulajdonnal rendelkező tulajdonosok ré­szére a rendezés előtti föld­jüket kell meghagyni. Szó sze. rint közli levelében velünk azt is, amit a cementgyár írt részére, hogy nem zárható ki problémájával kapcsolatban az, hogy amikor a 7305 és 7306 hrsz. ingatlanát a 0218/70. hrsz. ingatlanba beolvasztva, állami tartalék ingatlanként vették kezelésbe, ennek elle­nében kártalanításként cse­reingatlant kapott ugyanúgy, mint a szomszédja. tizekből következik, hogy amikor vál­lalatunk a 0218/70. hrsz. in­gatlanra nézve is megkérte a kisajátítást, az már állami tu­lajdonban volt és így azt ke­zelésbe vettük, még pedig az 1974. november 13-án kelt 3134/6/1974. sz. tanácsi hatá­rozat alapján. Tanácsként még azt is írja a kisajátító cementgyár — szerintünk is helyesen —, ha önnek az az álláspontja, hogy 1962-ben a földrendezéskor tévesen vették ingatlanát ál­lami kezelésbe és ennek fe­jében lemondás hiányában csereingatlant nem kapott, forduljon a Váci Városi Ta­nács mezőgazdasági osztályá­hoz. Olvasónk oda is fordult, onnan — mint írja — több­felé küldözgették, megoldás azonban 5 év óta nincs. Tanácsunk, az állampolgár ide-oda küldözgetése helyett, vizsgálják ki az illetékes szer­vek, hová lett N. J. földje. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Egy aktkép bonyodalmai Kolléganőm időközben el­hunyt férje, tudtomon kívül, magához vette fürdőruhás fo­tómat, amelyről aktképet fes­tett, majd arról fényképeket készíttetett. Ezek a fényképek most az özvegynél vannak, s rám nézve sértő megjegyzé­sek kíséretében mindenkinek, még nyilvános helyen is mu­togatja, terjeszti. Kérem a bí­róságot, kötelezze őt ennek ab­bahagyására, állapítsa meg, hogy jogsértést követett el, rendelje el a nála levő fény­képek megsemmisítését és fi­zessen tízezer forint nem va­gyoni kártérítést. Így hangzott egy tisztviselő- nő keresete, amelynek alapján a városi bíróság tárgyalást tű­zött ki az ügyben, de a perbe­vont özvegy, bár az idézést megkapta, nem jelent meg. Ennek ellenére a bíróság a tárgyalást megtartotta. A tisztviselőnő felmutatta a für­dőruhás és az arról készült aktfestményt ábrázoló fény­képet. Igazolást csatolt arról, hogy az özvegyet munkaadója, a vele szemben tanúsított mi­nősíthetetlen magatartásért, igazgatói figyelmeztetésben ré­szesítette. A bíróság meghagyást bo­csátott ki, amelyben megálla­pította: az özvegy megsértette a személyhez fűződő jogokat, kötelezte, hogy a képek ter­jesztésével hagyjon fel, s tíz­ezer forint kártérítést fizessen. A fellebbezés hiányában jog­erős bírósági meghagyást azon­ban törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és a városi bí­róságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára köte­lezte. — A tisztviselőnő kereseté­ben nincs adat arra, hogy kol­léganője magatartásából mi­lyen kára származott — hang­zik a határozat — Ezért a tíz­ezer forint nem vagyoni kár­térítés fizetésére irányuló ké­relmének teljesíthetősége ag­gályos. Az eljárt bíróságnak a tisztviselőnőt fel kellett volna hívnia azoknak a bizonyíté­koknak a megjelölésére, ame­lyekből megállapítható, hogy az özvegy által elkövetett jog­sértés a társadalmi9életben va­ló részvételét tartósan vagy sú­lyosan megnehezítette, illetve, hogy a nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszö­böléséhez a kárpótlásul kért összeg megfizetésére szükség van. Ezt az új eljárásban kell tisztázni. Volt-e dugott pénze a férjnek? — Amikor férjemtől elvál­tam, a vagyonközösség meg­osztásában is egyezséget kö­töttünk — adta elő egy asz- szony a járásbíróságon. — An­nál nagyobb volt a megdöb­benésem, hogy volt férjem, aki nyomban újból megnősült, nem sokkal később értékes telket vásárolt, amelyre egy­millió forintot érő házat épít­tetett és új családjával ebben lakik. Erre csak úgy volt módja, hogy házasságunk alatt teljes jövedelmét nem adta haza, s így jelentős olyan megtakarított pénze volt, amiről nem tudtam, s amely­nek fele engem illet. Ezért százezer forintra igényt tartok. — Nem igaz, amit feleségem állít védekezett a volt férj. — A telekre és a házépítésre második feleségem és annak szülei adták a pénzt és nagy összegű OTP-kölcsönt is vet­tünk feL A járásbíróság, majd a me­gyei bíróság a keresetet eluta­sította. Az volt az álláspont­juk, hogy értékes ház építése még nem bizonyítja, hogy ab­ban a asszonytól elvont és a vagyonközösséghez tartozó pénz is van. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvására, a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és új bizonyí­tást rendelt el. A határozat indoklása sze­rint az eljárt bíróságoknak a volt férjet el kellett volna számoltatniuk, miből vásárolta a telket és építtette a házat. Szakértőt kell meghallgatni, hogy a költségeket második felesége vagyonából, családi támogatásból, kettőjük jöve­delméből és OTP-hitelből fe­dezhette-e. Ezek tisztázását feltétlenül szükségessé teszi, hogy h férfi a telket nem sok­kal házassága felbontása után vásárolta, s alig egy év alatt* igen jelentős értékű házat építtetett. Tehát meg kell ál­lapítani: az építkezés mikor, milyen tervek alapján kezdő­dött, mikor vették fel az OTP-hitelt. Csak ezután lehet eldönteni, hogy a volt férj ál­tal említett anyagi források elegendők voltak-e a ház fel­építéséhez. Ellenkező esetben a férfinak nyilatkoznia kell, hogy a szükséges többletkölt­séget miből fedezte. A bizo­nyítás eredményétől függ, hogy a kereset alapos-e. Az élettárs öröksége Hosszú évekig tartó életkö­zösség után az asszony el­hunyt. A hagyaték miatt élet­té reá és az asszony gyer­meke között per keletkezett, amely végső fokon a Legfel­sőbb Bíróságon dőlt el. A férfi tagadta az élettársi viszonyt és ennek igazolására arra hivatkozott, hogy több, nagyobb összegű, de különbö­ző névre szóló betétkönyv maradt. Ennek nincs perdön­Tíz nap rendeletéiből A vendéglátói árak szabá­lyozásáról intézkedik a 23/1979. (XII. 15.) Bk. M.—ÁH számú rendelkezés (Magyar Közlöny 88. szám). A mezőgazdasági termékek és szolgáltatások önköltség- számításának rendjéről az 50/1979. (XII. 15.) PM. számú rendelet intézkedik, amely szintén a Magyar Közlöny 88. számában jelent meg. Műhelyépítő szövetkezet Ugyanitt olvashatják az érde­keltek az 51—52—53/1979. (XII. 15.) PM. számú rendele­teket, amelyek a műhely-, üz­lethelyiség-építő és fenntartó szövetkezet gazdálkodási és elszámolási rendjéről, a tartó­san lekötött forgóeszközök nö­vekményének finanszírozásá­ról és az illetékekről rendel­keznek. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. sz. r. módosí­tásáról az 51/1979. (XII. 20.) MT. rend. rendelkezik. (Ma­gyar Közlöny 89. sz.). A vállalati gazdálkodó szer­vezetek , adóigazgatására vo­natkozó eljárás szabályairól az 54/1979. (XII. 20.) PM. szá­mú rendelet rendelkezik. (Ma­gyar Közlöny 89. sz.) tő jelentősége — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság —, mert egymagában a takarékbetét­könyv elnevezése (jeligéje) sem a tulajdonjogot, sem az önálló gazdálkodást nem bi­zonyítja. Az a körülmény, hogy az elhunyt CSÉB-köt­vényének kedvezményezettje a gyermeke volt, az élettársi vi­szony fennállását szintén nem cáfolja. Ezzel szemben a kap­csolatot megerősíti, hogy a temetési segélyt a férfi vette fel. Ezek után az élettárs azt állította, hogy ha közösei is gazdálkodtak, a közös vagyon­hoz akkor is az elhunyt csak 30 százalékkal járult hozzá. Tanúvallomások azonban meg­cáfolták ezt, mert kiderült, hogy egyforma kerestük volt, A továbbiakban arról kel­lett dönteni, hogy az életkö­zösség ideje alatt vásárolt családi ház mennyi része illeti meg a gyermeket. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bí­róság álláspontja az volt, hogy nem a vételkori, hanem a jelenlegi forgalmi értékét kell figyélembe venni. A ház fele részét a gyermek örökli. Ennek ellenértékéül a férfi 150 ezer forintot tartozik fi­zetni, ezenkívül az egyik be­tétkönyv fele összegét; 20 ezer forintot Is. Jó néhány jogerős bírói ítélet is igazolja már, hogy a Polgári Törvénykönyv leg­utóbbi módosításakor (1977- ben) indokoltan került a kár­okozásért való felelősség új szabályai közé a nem vagyoni károk megtérítésének köte­lezettsége is. A jogszabály most előírja, hogy a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a kár­okozás a károsultnak a társa­dalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. Az ilyen következményeket rend­szerint szakértők meghallga­tásával állapítja meg a bíró­ság. Kp onös tekintettel korára Egy 16 éves ipari tanuló közlekedési baleset vétlen ál­dozataként mindkét alsó vég­tagjára megbénult, izomereje minimálisra csökkent, fogó­készségét elvesztette. Az or­vosszakértő megállapította, hogy a károsult véglegesen,. Bírói ítéletek igazolják A nem vagyoni kár megtérítése A szocialista humanizmus elvének alapján százszázalékosan rokkant, minden alapvető életműködés­hez segítséget igényel. A bíró­ság ezért teljes egészében helyt adott a keresetnek, és jogerősen 230 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki. Az igényelt összeg, mint pénzbeli kárpótlás — hangzik az ítélet —, így is csak kis mértékben szolgálhat nem va­gyoni kára enyhítésére, külö­nös figyelemmel fiatal korára. Kóros elváltozás? Egy másik ügy felperese szintén közlekedési baleset miatt combnyaktörést szen­vedett, s ezért több hónapig állt gyógykezelés alatt. A bal­esettel okozati összefüggésben levő betegállománya idején szívinfarktus miatt is kórházi ápolásra szorult. Két hónapon át ágyban fekvő beteg volt, majd további hat hónapig csak szobában, mankókkal, il­letőleg bottal tudott mozogni. Keresetében 15 ezer forint nem vagyoni kár megállapítá­sát kérte, arra hivatkozással, hogy a balesettel összefüggő mozgásképtelensége, később pedig mozgáskorlátozottsága a társadalmi életben való rész­vételét lehetetlenné tette. Or­vosszakértői vélemény alapján a bíróság megállapította, hogy a combnyaktöréssel kapcso­latban kóros elváltozás nem történt, s a nyolc hónapi moz­gáskorlátozottság nem számít a felperes életét tartósan meg­nehezítő időszaknak, ezért a vagyoni káron felüli követelés megítélésére nincs jogalap. Józan mértéktartással A módosított Polgári Tör­vénykönyv szóban forgó fele­lősségi szabályát csak azok­ban az esetekben alkalmazzák, amelyeknél a károkozó maga­tartás a törvény 1978. március 1-i hatályba lépése után tör­tént. Az igazságügyi orvos­szakértők azt is elmondták, hogy a bírói gyakorlat a szo­cialista humanizmus elvét fi­gyelembe vevő, a társadalom erkölcsi értékítéletével talál­kozó, józan mértéktartás alap­ján formálódik. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents