Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

2 2wrer "W Kfunap 1980. JANUÁR 9., SZERDA Veszélyes hatalmi játék Brown haditechnikát ad el Kínának Teng Hsziao-ping kínai ve­zérkari főnök és miniszterel­nök-helyettes Harold Brown amerikai hadügyminiszterrel kedden folytatott tárgyalása után az amerikai küldöttség szóvivője bejelentette: az Egyesült Államok olyan kor­szerű, mesterséges holdak adatainak fogadására és fel­dolgozására alkalmas földi fel­vevőállomást ad el Kínának, amely katonai célokra is fel­használható. Az amerikai Landsat—D elnevezésű rend­szerről van szó, amelyet ugyan polgári célokra terveztek, de amelynek komputerei és egyéb korszerű berendezései katonai célokra is felhasználhatók. A nyugati politikai és sajtó­körökben hangoztatják, hogy a kínai—amerikai tárgyalások várható eredménye sokkal in­kább propagandisztikus, mint­sem gyakorlati értékű lesz. Ugyanakkor eléggé általános az a vélemény, hogy a Pe- kingben folyó tárgyalás az egész világ békéjét és bizton­ságát fenyegető, veszélyes ha­talmi játék kezdete lehet, mert megnyithatja az utat egy nyíltan szovjetellenes amerikai—kínai—japán kato­nai szövetség létrehozása előtt. Asszad köszöntése Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden táviratban üdvözölte Hafez Asszadot, az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártja (a Szí­ria Baath Párt) Köziponti Bi­zottságának főtitkárát, a Szí­riái Arab Köztársaság elnö­két, a Baath Párt főtitkárává történt újraválasztása alkal­mából. Sariat-Madari nyugalomra int Irán több városában helyre állt a rend Sariat-Madari ajatollah kedden elítélte a hívei és Khomeini követői között a múlt hét végén kirobbant ösz- szetűzáseket, amelyek mintegy ötven ember halálát okozták — jelentette a teheráni rádió. Az ajatollah felszólította az irániakat, hogy a nemzeti egység érdekében óvakodja­nak a mohamedánok között széthúzást szító „mérgező esz­méktől”. Sariat-Madari egy héten belül már másodszor szólította fel követőit, hogy hagyjanak fel Khomeini-elle- nes fellépéseikkel. Az Irán déli részén fekvő Hormozgan tartomány váro­sainak többségében helyreállt Újabb terrorakciók Itáliában A szicíliai Palermóban ked­den délelőtt eltemették a va­sárnap meggyilkolt haladó polgári politikust, Piersanti Mattarellát. Az autonóm jo­gokat élvező tartomány mi­niszterelnökét az olasz politi­kai élet legfelső vezetői, köz­tük Pertini köztársasági elnök kísérték utolsó útjára. A ko­porsó mögött több ezres tö­meg haladt. A temetés alatt a dolgozók országszerte 15 perces szolidaritási sztrájkkal fejezték ki együttérzésüket az özveggyel és a meggyilkolt haladó politikai elveivel. Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja kedden délelőtt, spanyolországi látogatásának második napján a Moncloa- palotában megtartotta első hi­vatalos megbeszélését Adolfo Suarez spanyol miniszterel­nökkel. Miközben Mattarellát te­mették, Milánóban újabb, sú­lyos terrorakciót követtek el ismeretlenek. Egy terrorista csoport géppisztollyal agyon­lőtt három rendőrt, akik egy URH-gépkocsin utaztak. A merénylők elmenekültek a helyszínről, és eddig nem si­került elfogni őket. Forlani és Bartolomei, a kereszténydemokraták két ve­zető politikusa kedden közzé­tett nyilatkozatukban elvetet­ték annak gondolatát, hogy a kommunistákkal együtt kor­mányozzon pártjuk. A nyugatnémet kormányfő ezután a Prado-múzeumot te­kintette meg és délután Felipe Gonzalezzel, a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt főtitkárával találkozott. a nyugalom — jelentette a teheráni rádió. Bandar Lan- geh (ahol a hétvégi megmoz­dulások a legtöbb áldozatot követeltek) és Bandar Abbas kikötővárosok utcáin őrjára­tok cirkálnak az elmúlt na­pok véres összetűzései után. Ibrahim Jazdi volt külügymi­niszter, Khomeini külön meg­bízottja a helyszínre utazott, hogy az ottani síita és szunni­ta közösségek egyházi vezetőit együttműködésre bírja a to­vábbi vérontás megelőzése ér­dekében. Szerdán Husszein síita már­tír imám gyásznapja alkalmá­ból egész Irán területén fel­vonulásokat tartanak. A szent városnak tekintett Qumba ve­zető utak mentén a biztonsági erők ellenőrző pontokat állí­tottak fel, mivel Irán főügyé­sze figyelmeztetett, hogy „az amerikai imperializmus ügy­nökei zavargásokat provokál­hatnak a szerdai vallási ese­mény leple. alatt”. Irán 50 százalékos részese­désre tart igényt nyersolaja feldolgozásából eredő profitok után — jelentette be Ali Ak- bar Moinfar Irán kőolajipari minisztere. Schmidt a Moncioa-palotában Háttér Őrségváltás Indiában ■ Abszolút többséget kapott az 8 Indira Gandhi vezette Nemzeti 8 Kongresszus (I) Párt az indiai ^ általános választásokon. Az ed- ^ dig összeszámlált szavazatok 8 alapján a szavazásra kiírt 525 > választási körzet közül 265-ben ^ győzött. Ellenfelei megssmmi- í; gitő vereséget szenvedtek. INDIA NEM TARTOZIK azoknak a világhatalmaknak a sorába, amelyek döntően befolyásolják a világpolitikai események menetét. Nincse­nek atomfegyverei, sem olyan mennyiségű bombázó repülő­gépe, vagy hadihajója, hogy Washingtonban — ahol az utóbbi időben az „erőpolitika” vált újra a mércévé — kato­nai „ütőerejét” számon tarta­nák, s ebben a washingtoni „értékrendben” a tábornokok attól tartanának, hogy India képes „nyomást gyakorolni” szomszédaira. Van azonban egy másfajta „értékrend", amelyben Indiát „magas árfolyamon" jegyzik. Ez az el nem kötelezettsége és békés egymás mellett élés­re való törekvése, amellyel földünk második legnépesebb országa, a maga hatszázötven­millió lakosával rendkívüli te- : kintélyt vívott ki. Ha India nem is befolyásolja katonai erejével a világpolitikai törté­nések menetét, nem lehet kö­zömbös senki számára, hogy e hatalmas országban, amely négy évtizede még brit gyar­mat volt, hogyan alakulnak az események. Hiszen 650 millió ember földünk összlakosságá­nak durván számítva, majd egyötöde, s így akaratuk, vé­leményük, még akkor is rend­kívül fontos, ha mintegy há- romnegyedrészük írástudatlan, s a szavazók száma, akiket a választólistákba felvettek a most lezajlott eseményen, csak az ország lakosságának egy részét jelentik. AHHOZ TEHÁT, hág? az indiai belpolitikai események alakulását megértsük, sok dolgot kell egyszerre figye­lembe vennünk. Mindenek­előtt azt, hogy ez a hatalmas népességű ország honnan, mi­lyen alapokról indult el, ami­kor angol gyarmatból függet­len állammá változott. E so­rok írója maga is láthatta ezt, amikor Indiában járhatott. Láthatott olyan atomreaktort, amely egyenrangú technoló­giájú á legfejlettebb országo­kéval, de járt olyan gazdasá­gokban, ahol faekével szánta­nak, s olyan városokban, ahol az utcákon a járda éjszakán­ként annyira tele volt alvó hajléktalanokkal, hogy lépni sem lehetett. S végighallgatta a tervezésügyi minisztérium­ban a főosztályvezetőt, amint keserűen mondta, hogy meg­tervezik ugyan a munkanél­küliségnek a népszaporulathoz arányított emelkedését, de ez az egyetlen szám, amelyet mindig messze túlteljesíte­nek ... Indira Gandhi 1977-es vá­lasztási vereségének, amely egy időre véget vetett a Nem­zeti Kongresszus Párt több évtizedes uralmának és a mi­niszterelnök asszony 11 éves kormányzásának, éppen egyik oka volt a kényszerű születés­szabályozás, azaz az, hogy erőszakosan, akaratuk ellené­re sterilizáltak tömegesen fér­fiakat, hogy így leszorítsák a születések számát. Egy továb­bi ok volt a rendkívüli álla­pot, amelyet állandóvá tettek Indira Gandhi kormányzásá­nak utolsó éveiben, s amelyet arra használtak fel, hogy bí­rói eljárás nélkül börtönbe vessenek ellenzéki politikuso­kat, személyiségeket. A Nem­zeti Kongresszus Párt jobbol­dali szárnyának nyomására, fokozatosan eltértek azoktól a haladó, demokratikus normák­tól, amelyek India független­sége óta, Gandhi és Neru ide­jén, sőt Nehru leányának, In­dira Gandhi kormányzásának első éveiben is oly nagy nép­szerűséget biztosítottak a Kongresszus Pártnak. EZT AZ ÁLTALÁNOS elé­gedetlenséget és kiábrándulást kamatoztatta a maga javára a Dzsanata néven egyesült el­lenzéki pártszövetség, amely­nek egyetlen programja a rendkívüli állapot és a töme­ges sterilizálás elleni fellépés volt. De hogy a pártszövetség­nek, amely az 1977-es válasz­táson győzelmet aratott és így kormányt is alakíthatott, mennyire nincs elképzelése India égető problémáinak megoldására, ezt magam is tapasztalhattam abból a be­szélgetésből, amelyet 1977. no­vemberében a Béke-világta- nács palesztin szolidaritási ér­tekezletén részt vett indiai delegáció egyik tagjával, az akkori munkaügyi miniszter­rel folytathattam, ö elmond­ta, hogy egyenesen a börtön­ből került a Dzsanata párti kormány miniszteri bársony­székébe. A munkaügyi minisz­ter síkraszállt a „szabad ver­seny” érvényesülése mellett az iparban csakúgy, mint a me­zőgazdaságban, de ennél to­vább nem is jutott. Amikor arról kérdeztem, hogy mit akarnak tenni India gazdasá­gi fejlesztésére, a tömegek nyomorának enyhítésére, ki­tűnt, hogy a Dzsanata egyes pártjai között nézeteltérések vannak a jövőt illetően. Helyszíni beszámoló Kabulból Zavartalanul folyik az élet Gyorsan normalizálódik az élet Afganisztán kétezer éves múltú fővárosában, Kabulban, nem egészen két héttel a for­dulat után. A változást — Hafizullah Amin bukását — az 1978 áprilisában győztes forradalom új szakaszaként említik a felelős vezetők, s így szól róla a sajtó is. Mint Patak Károly, az MTI kiküldött tudósítója jelenti, a kormányhivatalokban és intéz­ményekben bizonyos személyi változások végbementek, de a munka fennakadás nélkül folytatódott. Tanítás nincs, mivel Afganisztánban az isko­lák és felsőoktatási intézmé­nyek nagy vakációja minden­kor a téli hónapokra esik. A közművek, a szolgáltatások működése zavartalan, az élet minden szférájához szükséges apparátusok a változás külső jelei nélkül folytatják tevé­kenységüket. Zsibong az élet a kabuli ba­zársoron, s az üzletek áruellá­tása a régi. Egyes közintéz­mények érthetően, fokozott katonai védelem alatt vannak, ám az Amin-rendszer marad­ványainak ellenállása már régen megszűnt a fővárosban. Ennek tanúja a több mint A brit gyarmati hatóságok megsértették a rhodésiai tűz- szüneti egyezményt azzal, hogy a volt Muzorewa-kor­mányzat katonai és rendőri erőit'hatalmazták fel „a tör­vényesség és a* rend biztosí­tására” — jelentette ki Salis- buryben egy tömeggyűlésen Joseph Msika, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) főtitkára. Hangsúlyozta, hogy a volt Salisbury rendszer ala­kulatai továbbra is zaklatják azoknak a vidékeknek a la­kóit, ahol a Hazafias Front rendezkedett a kabuli Hotel Intercontinentalban, fényképe­zi a nyugodt Darlaman negye­det, ahol Hafizullah Amin az utolsó éjszakáját töltötte, a Pashtunistan Square-t, a táv­író- és telefonközpont épüle­tét, ahol a december 27-i rö­vid összetűzések következté­ben a nemzetközi hírforgalom egyelőre csupán részlegesen működik, és a főváros többi nevezetességét. Afganisztán visszautasít min­den olyan politikai nyomást, amelyet gazdasági eszközök­Carter amerikai elnök hét­főn kijelentette: amennyiben a Teheránban fogvatartott túszokat bíróság elé állítanák, kész Irán számára nagyon komoly következményekkel járó lépések megtételére. Az NBC amerikai televíziós tár­saságnak adott interjújában az elnök — az ez évi választá­sokra gondolva — igyekezett egyszerre a határozottság és a megfontoltság látszatát kel­szabadságharcosad nagy nép­szerűséget élveznek. Joseph Msika a ZAPU kö­zel száz aktivistájának társa­ságában hétfőn érkezett meg a rhodésiai fővárosba, a szom­szédos Zambiáiból. A ZAPU a Hazafias Front zászlaja alatt nagy lendülettel fogott hozzá a választási kampány­hoz. Elsősorban arra törek­szik, hogy megismertesse a front célkitűzéseit azokkal a tömegekkel, amelyekhez az illegalitás hosszú éveiben nem sikerült szólnia. kel gyakorolnak az országra. Egy Kabulban közzétett hiva­talos nyilatkozat — azzal kap­csolatban, hogy a közös piaci országok fontolóra vették az élelmiszer-szállítások leállítá­sát — hangsúlyozza: az Af- ganisztáni Demokratikus Köz­társaság visszautasít minden olyan segítséget, amelyet poli­tikai feltételekhez kötnek. „Függetlenségünkkel és szabadságunkkal sosem fogunk üzletelni, vagy csere­ügyleteket kötni” — szögezi lt a kabuli nyilatkozat. teni, de kijelentései nyílt fe­nyegetéseket is tartalmaztak. Az Egyesült Államok élni kíván azokkal a lehetőségek­kel, amelyeket Szomália, Omán és Kenya ajánlottak fel szá­mára arra vonatkozólag, hogy az amerikai haditengerészeti és légi erők használhatják az ezekben az országokban meg­lévő katonai létesítményeket — mondotta az elnök, ezek a tervek arra irányulnak, hogy biztosítsák az amerikai kato­nai jelenlétet a Perzsa-öböl térségében. Az amerikai kormány ked­den újabb hidegháborús lépé­seket jelentett be a Szovjet­unió ellen, jóllehet elismerte: az afganisztáni kérdés kap­csán alkalmazott „megtorlás” népszerűtlen az amerikai gaz­dasági élet, a társadalom leg­különbözőbb köreiben és ál­dozatokat kíván a lakosságtól. A washingtoni lépések so­rában a legújabbak, hogy fel­függesztik a New York-i szov­jet és a kijevi amerikai kon­zulátus felállításának előké­születeit és csökkentik az Egye­sült Álamokba irányuló szov­jet légijáratok számát. Hat el nem kötelezett or­szág — a Fülöp-szigetek, Ja­maica, Banglades, Niger, Zam­bia és Tunézia — kormánya kedden utasította ENSZ-kül­szaz külföldi újságíró, aki be­Megsértették a tűzszünetet A brit gyarmati hatóságok különös intézkedése Rhodesiában Carter hidegháborús intézkedései Fokozzák a feszültséget Indira Gandhi pártja érte el a leg­jobb eredményt az indiai válasz­tásokon. Képünkön: a 62 éves po­litikuson egy új-delhi választókör­zetben, a választások után. Az 1977-es választási vere­ség után ugyan a Nemzeti Kongresszus Párt két frakció­ra szakadt, s ez látszólag eleinte a Dzsanata párt hely­zetét erősítette, mivel ellenzé­ke a szakadás által átmeneti­leg meggyengült. Kitűnt azon­ban csakhamar, hogy a Kong­resszus Párt I-veil jelzett cso­portjának (Indira Gandhi frak­ciója) hasznára váltak a tör­téntek, mert a jobboldali ele­mek váltak ki elsősorban so­raikból, s alakítottak külön pártot. A DZSANATA PÁRTRÓL csakhamar kitűnt, hogy nem más, mint olyan laza pártszö­vetség, amelyet csak az In­dira Gandhi-ellenesség tartott össze a választási hadiáraiban. Kormányzásának éveiben ál­landósultak a kormányválsá­gok, a belső viszálykodások. A kabinet képtelen volt megbir­kózni a nyersanyagár-robba­nás és a rossz termés nyomán bekövetkezett gazdasági gon­dokkal. A pénzromlás elérte a 22 százalékot, s szétzilálódott az oly fontos központi irányí­tás. Ez a helyzet vezetett oda, hogy nem kínálkozott más ki­út, mint a választások két év­vel való előbbrehozása. Eze­ket a választásokat tartották meg két menetben január el­ső napjaiban. Indira Gandhi megújulást ígért, demokra­tikus, haladó politikát. Az ál­tala vezetett Nemzeti Kong­resszus Párt ennek eredmé­nyeként megszerezte az ab­szolút többséget, s nemcsak kormánytöbbsége lesz elsöprő, hanem a jelek szerint meg­lesz a kétharmados többsége ahhoz is a parlamentben, hogy megváltoztassa a Dzsanata párt által az országra kény- szerített alkotmányt, amelyet Indira Gandhi akadálynak ítél meg az ország jövendő fejlő­cIpqp plntt INDIRA GANDHI máris hi­tet tett az el nem kötelezett­ség és a szomszédaival — el­sősorban a Szovjetunióval — való jó kapcsolatok tovább­fejlesztéséért. India stratégiai helyzete egyébként szintén fontossá teszi ezt a hatalmas, több millió négyzetkilométer kiterjedésű országot a wa­shingtoni tábornokok számára. Az amerikai vezetés nem is titkolta, hogy jobban szerette volna, ha Indiában a jobb­oldal kerül kormányra a vá­lasztások nyomán. Indira Gandhi már a választási ered­mény ismeretében fejezte ki aggodalmát a nyugati hiszté­riahadjárat miatt, amelyet az úgynevezett „afgán kérdés” körül folytatnak. Főleg amiatt, hogy az Egyesült Államok fo­kozni kívánja fegyverszállít­mányait Pakisztánnak, s ezzel elmérgesíti a helyzetet. Indira Gandhi óvott a helyzet kiéle­zésétől, amely — mint rámu­tatott — nagy veszélyeket je­lentene Indiára nézve. Az Af­ganisztánnak nyújtott szovjet segítségnyújtás indokait vázol­va, Gandhi asszony hangoztat­ta, hogy „a legutóbbi fejlemé­nyek előtt az Egyesült Álla­mok és Kína beavatkozott Af­ganisztánban". Arkus István dötíságét, hogy kérje: a köz­gyűlés rendkívüli ülésszakon foglalkozzék az „afganisztáni fejleményekkel”. I ...rr mi n —————m CS AK RÖVIDEN... AZ AMERIKAI békeharco­sok szolidárisaik a hős kam­bodzsai néppel, amely a népi forradalmi tanács vezetésével egy évvel ezelőtt új életet kezdett — jelentette ki Mi­chael Myerson, az Amerikai Béketanács elnöke a kambod­zsai szolidaritási nap alkal­mából. MAURITÁNIA új külügy­miniszterének Ahmed Ould Abdallah helyébe, Mohamed El Mokhtar Ould Zamelt ne­vezték ki. A 300 ÉVES Francia Tudo­mányos Akadémia első női tagjává választották Yvonne Choquet-Bruhat matematikust. A FÜLÖP-SZIGETEK fővá­rosában megnyílt az úgyneve­zett „77-ek csoportjának” ázsiai regionális értekezlete, amelyen 40 ázsiai fejlődő or­szág képviselői vesznek részt. Az új világgazdasági rendet követelő országok tanácskozá­sukon megvitatják a fejlődő országok gazdasági együttmű­ködésének bővítését, így egye­bek között „a 77-ek csoportjá­nak” egységes fellépését a nemzetközi nyersanyagpiacon a multinacionális nagyvállala­tok káros befolyása ellen. FELEMELTÉK a benzin, a diesel- és a fűtőolaj árát ked­den Spanyolországban. Átlag­ban négytől nyolc százalékos a drágulás. A TÖRÖKORSZÁGI Bafra városában ismeretlen merény­lők megöltek két elemi isko­lai tanítót, másik kettőt pe­dig megsebesítettek. A tette­sek elmenekültek. Ezzel tízre emelkedett az elmúlt 48 órá­ban Törökországban elkövetett gyilkos merényletek áldozatai­nak száma.

Next

/
Thumbnails
Contents