Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. _A„ CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLtiD vaoos RfeszÉRE XXIV. ÉVFOLYAM 5. SZÄM 1980. JANUÁR 8., KEDD Sokoldalú felügyelet A lakosság ellátását segítik Közös ellenőrzéseket tartanak A nehézkes hivatali nyelve­zet is jelzi, hogy itt. valami összetett feladat elvégzéséről lehet szó: termelés-, ellátás­felügyeleti osztály. A városi tanácsoknál működik néhány év óta, Cegléden Sárik János- né, a vezetője. Munkájukról, hivatali teendőikről érdeklőd­tünk tőle. — Pontosabban mely terü­letek felett gyakorolnak ellen­őrzést? —• A szövetkezeti ipar, a kisipar, a kereskedelem, a kisegítő és háztáji gazdasá­gokkal kapcsolatos néhány tennivaló tartoznak hozzánk. Osztályunkon kereskedelmi főelőadó, ipari csoportvezető, a szövetkezeti felügyeletet el­látó főelőadó és mezőgazdasági előadó működik. A felsorolt tevékenységi körökön kívül gazdasági ágazatként hozzánk tartozik a piac- és vásárfel­ügyelet, a homokbánya mű­ködtetése, a szérűskert, a gyepmester, a négy mezőőr. Ez év januárjáig a városbeli kerékpármegőrzők is az osz­tály alkalmazásában álltak. — Hány kisiparos működik a városban és miként ellenőr­zik munkájukat? — Négyszáz személy rendel­kezik iparigazolvánnyal vagy működési engedéllyel. Ezeket a dokumentumokat mi adhat­juk ki, illetve vehetjük visz- sza. Az ipar megszüntetése, bővítése vagy szüneteltetése ugyancsak hatáskörünkbe tar­tozik. Az árellenőrzés, a kal­kulációk helyessége, a cégtáb­lák használata,, a nyitvatar­tási idő betartása, a vásárlók könyvének megfelelő elhelye­zése, a pénztárkönyv vezeté­se, a közegészségügyi előírások betartása szintén az ezzel fog­lalkozó munkatársunk fel­ügyeleti körébe tartozik. — Az ipari szövetkezeteket nyilván könnyebb szemmel tartani, hiszen azokból csak hét van. — Ezen a téren más szem­pontok alapján kell eljárnunk. Elsősorban törvényességi fel­ügyeletet gyakorlunk. Ezenkí­vül arra ' ösztönözzük őket, hogy — a városbeliek igényé­nek megfelelően — emeljék szolgáltatásaik színvonalát, szélesítsék körét. Két éven­ként törvényességi vizsgálatot tartunk minden helyen, a közbeeső esztendőkben utó- vizsgálatokkal győződünk meg arról, hogy az észlelt hiányos­ságokat kijavították-e? Min­den esetben az alaoszabály és a működési szabályzat értel­mében kell tevékenykedniük. Ezen a területen a szövetke­zeti vezetők mind jobb segítő­társai a különféle bizottságok, amelyek egyre felelősségtelje­sebb tevékenységet fejtenek ki a belső ellenőrzésben. — A mezőgazdaság milyen feladatokat ró a termelés-, el­látásfelügyeleti osztályra? — A földvédelemmel kez­dem. A város határában levő állami földterületek hasznosí­tásáról kell gondoskodnunk, Tudnunk kell, hogy milyen célra veszik igénybe és ho­gyan művelik ezeket. A ko­rábbi években az osztály vagy kétezer hobbikertet parcellá­zott a városbelieknek. Most is számon tartunk háromszáz igénylőt, ám egyelőre — a vá­rosfejlesztési tervekkel kap­csolatos teendők egy részének elvégzéséig — szüneteltetjük a tartós használatba vételt en­gedélyező szerződések megkö­tését. — A kisegítő és háztáji gaz­daságok működési feltételei­nek megteremtését kell szor­galmaznunk. Fontos, hogy az efölött védnökséget vállaló termelőszövetkezetek gondos­kodjanak elegendő takarmány­ról, ' tápról, 'tenyészállatról, szaporítóanyagról, megfelelő termékforgalmazásiról. Ezzel kapcsolatban az Állatforgalmi Vállalattal és az áfésszel is összeköttetésben vagyunk. El­lenőrizzük a felvásárlótelepe' két, a szerződéseket. — Eddig sok fontos részte­rületről szó esett, de a lakos­ság figyelmének középpontjá­ban mégis csak a kereskede­lem áll. Az ellátással kapcso­latban milyen feladatúk van? — Kétszáz állami és szövet­kezeti üzlet működik ,a vá­rosban, továbbá hatvanhat magánkereskedő tevékenyke­dik. Az a célunk, hogy egy- egy területet átfogóbban, ala­posabban megvizsgáljunk, mint eddig. Nemcsak a hely­beli központú kereskedelmi vállalatokkal vagyunk napi kapcsolatban, hanem a buda­pesti székhelyűekkel is. Azt az utat is végigjárjuk, amíg1 az áru a nagykereskedelemtől el­jut a fogyasztókig. Például egy 1980-ra tervezett vizsgálat keretében a tej ellátással fog­lalkozunk. A kereskedelmi fe­gyelem érvényesülését is szá- monkérjük. Az üzletek nyitva- tartásánál elemezzük, hogy a vásárlók szempontjából meny­nyire megfelelő ez? Munkánk­ban új vonás, hogy a Hazafias Népfronttal, a Népi Ellenőr­zési Bizottsággal és a városi szakmaközi szervezettel egyez­tetett vizsgálatokat végzünk, hogy a felesleges párhuzamos munkát elkerüljük. — Hogyan fogadják az érin­tett partnerek hatósági ellen­őrzéseiket? — Azon vagyunk, hogy ne okvetetlenkedőket, akadékos- kodókat lássanak bennünk, hanem olyan társakat, akik ugyanazért a célért, a kultu­ráltabb és színvonalasabb ke­C EG LEDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó 2 szobás szö­vetkezeti lakás azon­nali beköltözéssel va­lamint 2—300 négy­szögöl szőlő épülettel városhoz tíz percre. Érdeklődni, Cegléd, Csatorna utca 10. Bútorozott szoba, konyha és fürdőszoba használattal kiadó. Érdeklődni lehet, Ko­vács József Cegléd, Dobó utca 23. szám. Szalag utca 20. számú szoba, konyhás ház azonnal bekötözhe- tően eladó Érdeklőd­ni: Cegléd, Örkényi út 925. (Gerje-telep után.) Eladó gáztűzhely pa­lackkal és konyhabú­tor. Cegléd. Szalag utca 3. szám. Megkímélt állapotban lévő Uránus jótállásos TV eladó. Érdeklőd­ni lehet: Palásti László, Cegléd, Koz­ma Sándor utca 5/a. B. lház II. em. 9. délután 16 órától. Elcserélnem tanácsi 2 szoba összkomfortos központi fűtéses laká­somat tanácsi kertes lakásért. Cegléd, Koz­ma Sándor utca 5'1. I. emelet 5. ajtó, C léocsőház. ____________ Be költözhető családi ház Cegléd. Szélma­lom zug 4'a. szám alatt eladó. Érdeklőd­ni . lehet 16 óra után és vasárnap Cegléd Török Ignác utca 21. szám._________________ Sk oda 1000 MB sür­gősen eladó. Cegléd, Pesti út 72. szám. Tanya sürgősen el­adó, szobabútorral együtt, közel a vá­roshoz és köves út­hoz. Tanya területe jószágtartásra is al­kalmas. Érdeklődni lehet: Aranyi Lajos- nénál. Cegléd, XIV. kerület Kernács te­lep 23. (Külső Jász­berényi útnál). Központban garázs kiadó. Érdeklődni le­het este vagy vasár­nap. Cegéd, Jókai utca 17. szám. F.lcnderföldÖn beépít­hető 3 db kb. 190 négyszögöl telkek el­adók. Érdeklődni le­het : özv. Halmi Fe- rencnénél, Cegléd, XIV. kér. Csákány utca 27. s.zám alatt. reskedelemért, a bővebb áru­választékért, a hálózat fejlesz­téséért munkálkodunk. Sze­retnénk, ha közreműködésünk­kel a kereskedelmi vállalatok is közelebb kerülnének egy­máshoz, szervezettebb és sok­oldalúbb lenne az, árubeszer­zés. elkerülhetők lennének a főleg ünnepek közeledtével tapasztalható kisebb zökkenők — mondotta Sárik Jánosné, a városi tanács termelés-, ellá­tásfelügyeleti osztályának ve­zetője. T. T. Pia: áramszünet A DÉMÁSZ ceglédi kiren­deltsége értesíti a lakosságot, hogy Cegléden a külső Pesti úton és a téglagyári dűlőkben hálózatépítés miatt áramszü­net lesz kedden, január 8-án reggel 8 órától délután 16 óráig. Az érintett terület la­kóinak szíves türelmét kérik munkájukhoz. Heivenezer íü/dővenJég Összehangolják az igényeket Gyógyhatású vizét sokan dicsérik Beszélik: egy berceli bácsika a ceglédi fürdőben felejtette a botját. A vasútállomásról ban-, dukolt vissza érte. Gyógyfürdőreklámmak is be­illik a fenti történet. S miért ne lenne hihető? Hiszen ta­valy 3268 SZTK-beutalit za­rándokolt el a Széchenyi útra, hogy a termálmedencében gyógyítgathassa, fájós végtag­jait. Bár a 64 fokos forrás nem gyógyvíz, csak gyógyhatású, a betegek közül sokan mégis es­küsznek rá: a rendszeres für­dőzés — havonta négy-öt al­kalommal — használt, sokat javult az állapotuk. Többen még erre is rálicitálnak, mondván: „mintha újjászület- tem volna., ’’ Betegek és sportolók Az orvosok véleménye is hasonló, igaz, valamivel óva­tosabb optimisták, de állítják: a ceglédi termálvíz, természe­tesen 36 Celsius-fokra lehűt­ve, valóban enyhítheti a reu­matikus fájdalmakat. Ha nem így lenne, bizonyára nem is osztogatnák a fürdő- és kád­beutalókat, de az orvosi masz- százsjegyeket sem. Utóbbiból tavaly 1126-ot kaptak kézhez a betegek, s ugyanennyiszer ke­zelte őket a fürdőben dolgozó két szakavatott és gyakorlott masszőr. Mostanában mintha többet panaszkodnának a beutaltak. Nem, nem a kezük, lábuk, ha­nem az fáj nekik, hogy a vízi­labdázók miatt minden szer­dán és pénteken déli tizenkét órától, télen legalábbis — ki­szorultak a fürdőből. (Egy fél nap kell ugyanis ahhoz, hogy a vizet kicseréljék, 28 fokosra lehűtsék: csak így lehet egész­ségkárosodás nélkül úszni ben­ned A ceglédi pólósoknak te­lente meg kell elégedniük a heti kát tréninggel. Sovány edzéslehetőség, de ha Lakatos István tanítványai nem állná­nak olyan y előkelő helyen az OB II-ben, még ez sem ada­tott volna meg nekik. Dúl a háború a betegek és a sportolók között, no persze csak képletesen. Vitázik a két ellentábor, de az élet megy to­vább. Múlik az idő, a termál­fürdő tetőszerkezete pedig csendesen rozsdásodik. Mert a víz nemcsak gyógyít, hanem rombol is: a pára korrodáló hatása miatt egy szakvéle­mény szerint le kell bontani vagy meg kell erősíteni a te­tőt. Évekkel ezelőtt mondták ki ezt a verdiktet — azóta sem történt semmi. Elöregedett épület Joggal kérdezheti bárki: mire várnak az illetékesek? Egyszerű a válasz: pénzre! Méghozzá sok pénzre, mert nemcsak a tetőszerkezettel van baj, hanem a faliakkal, a zuhainyozóhelyiEsgekkel, a cse­kély hozamú kutakkal, a gáz- talanító berendezéssel, a ter­mál öltözőivel, a strandme­dence kafoinsoraival is. Feles­leges lenne . tovább sorolni a problémákat, hiszen ezek a gondok ismertek szinte min­den városbeli lakos előtt. Pénz, pénz, pénz és megint Szakmája családi örökség A hátikosár ma is használatos A hótól szikrázó téli tájban — itt, Albertirsán — a kilenc­venéves Hlinka Artúr kosár­fonó nádfödeles, pöttömnyi há­za megható látvány annak, aki szívvel-lélekkel átérzi egy ma­gányos ember fáradhatatlan, drámai erőfeszítését. Hlinka Artúr kosárfonó egyedül él és dolgozik ebben a szeleket alig marasztaló házban. Fonja a kosarakat. Ég benne a terem­tés vágya, vonzza őt a szép igénye, hogy aztán piacokon és vásárokon árulhassa a porté­káit. 1 Fények, tárgyak Kinn, az utcán, higanygőz- lámpa varázsol szinte - nappali fényt, itt, bent, a földes kony- hácskában petróleumlámpát gyújt Hlinka Artúr, hogy amíg beszélgetünk, láthassuk egy­más arcát, szemét. A csikótűz­helyben lobog a tűz, lábamhoz kedves kutyája kuporodik, ő meg biztat, kérdezzem csak, szívesen válaszol. A petró­leumlámpa fényénél hosszan kutatjuk, vizsgáljuk egymás arcát Arra gondolok, hogy volt olyan kor, amikor az em­ber közvetlen és természetes módon elégítette ki igényeit, használati tárgyait — amelyek formájukban és hasznosságuk­ban mindig összhangban vol­tak környezetükkel — mag(a készítette. S ma talán ezért is csodáljuk a fazekasolcat, a fa­faragókat és a kosárfonókat, mert. tárgyaik természetes anyagból készülnek, funkció­jukat tökéletesen betöltik, s mindegyik használati tárgy egy-egy konkrét személyhez kötődik. — Hogyan lett magából ko­sárfonó? — kérdeztem. Ha valakit taníthatna — Családi hagyomány — mondja ez a szikár, vékony, madárcsontú öregember —, apámtól örököltem a mester­séget, annak ellenére, hogy tör­vénytelen gyereknek számítot­tam, mivel szüleim nem vol­tak megesküdve. Taksonyban, Cegléden, Szolnokon voltam alkalmazott. 1920-ban önálló kisiparos lettem Lajosmizsén. Albertirsára 1930-ban kerül­tem. — Hogyan telik egy napja? — Korán kelek, elmegyek kenyérért, tejért a boltba. Majd begyújtok a sparhertba, ellátom a háztartást, a ház kö­rül teszek-veszek. Megfőzöm az ebédet, aztán fonom a ko­sarakat. Van ezerkétszáz fo­rint nyugdíjam, a helyi KIOSZ és a tanács is segít, szóval, jól kijövök. — Hogy viseli a magá’nyt? — Azért nem vagyok telje­sen egyedül, itt van mellettem a Bo’oi kutyám. Esténként rá- diózok, olvasgatok. Csak a be­szélgetés hiányzik. — A ház körüli munkákban elfogadná az úttörők segítsé­gét? — Még bírom a munkát, de ha lenne olyan fiatal, akit ér­dekel a kosárfonás mestersége, szívesen látnám. Megmutat­nám neki, elbeszélgetnénk. — Mi mindent tud csinálni a fűzfavesszőből? — Régen jó dolog volt a ko­sárfonás, kevesebb volt az ipa­ri tefmék. Van árjegyzékem utazó-, kupé- és kézikosarak­ról, ruha- és bútorporolókról, vesszőből font kerti bútorok­ról és közönséges kosarakról. Fűzvessző-kötegek — Mit készítettek még, amit ma már más anyagból gyárta­nak? — Fontunk gyerekkocsit, napellenzőt, nyugágyat, virág- és könyvállványt, lámpatartót, spanyolfalat, gyermekágyat, de mondhatnám az olyan hasz­nálati tárgyakat is, mint a függönytartó, tükörráma, kefe­tartó, gyümölcskosár. — Hányféle kosár volt? — Volt fakosár, palackkosár, háti kosár, ezt ma is használ­ják a svábok. Aztán a kenyér­kosár. A mosó-, krumpliszedő, osztó-, kukoricatörő, piaci díszkosár. — Honnan szerzi a fűzfa­vesszőt? — Tószegről, Vezsenyből ott termelik — hozatom. Egy mázsa fűzfavesszőért már 3500 forintot is elkérnek. —r Látom, a sarokban ott állnak a fűzfavesszők. — Még dolgozgatok — i mondja, és hosszan a szemem­be néz —, de már inkább a magam gyönyörűségére .,. Hlinka Artúr kilencvenéves kosárfonó a szakma szépségei­ről mesél. Szeme fénye ilyen­kor — mint sötétben gyújtott petróleumlámpa lángja — fel- lobban hirtelen, és széppé va­rázsolja a múltat és az emléke­zés. Major János pénz kellene ... A fürdő ugyan hatszázezer forint támogatást kap a városi tanácstól minden évben, de ez az összeg a tart­hatatlan műszaki állapotok is­meretében — még a hideg víz­re se elegendő. Miközben a tanács és a Vá­rosgazdálkodási Vállalat ille­tékesei azon törik a fejüket, hogyan biztosítsák a felújítás­hoz szükséges összeget — ad­dig a strandélet, ha nem is zavartalanul, de megy tovább. Tavalyi adatok: a már emlí­tett SZTK-beutal,iákon kívül még huszonötezren keresték fel a termálfürdőt. A nyitott strandnak május 1-től szep­tember 20-ig harmincötezer vendége volt. Több mint nyolcezer kád- és zuhanyje- gyet adtak el a pénztárban. (Cegléden e pillanatban 6—7 ezer -lakásban nincs fürdőszo­ba.) KeitőS'zázhatvannégy gyermeket tanítottak meg úszni, és ezenkívül még meg­számlálhatatlan alkalommal tréningezhettek itt a minősí­tett és amatőr ’sportolók, pél­dául a Kossuth Kupára vagy az i'zsrrú spartiakiádokna ké­szülve. Summázva: az elmúlt év­ben összesein 68 ezren fordul­tak meg a városi fürdőben. (Tavalyelőtt 82 ezren. Az 1979- es csökkenés a kedvezőtlenebb időjárásnak tudható be.) r Úszásoktatás Van hát igény a termál- és a tisztasági fürdő használatá­ra, a lubickolásra és a sporto­lásra is. (Főként a tömegsport és az úszásoktatás az, amelyet szorgalmazni kellene.) Hegedűs Józsefnek, a fürdő vezetőjének aiz a véleménye, hogy a bajokon csak széleskö­rű társadalmi összefogással le­hetne segíteni. Persze, ő sem úgy gondolta, hogy a legin­kább érdekeltek, a reumások állnának neki kutat fúrni, te­tőt javítani.. Hát akkor kik? Talán a sportolók? A városbe­li üzemek dolgozói végeznék a szakmunkákéit, a gimnazisták a segédmunkákat? Elképzelhető, hogy sokakat lehetne mozgósítani a sürgős feladat megoldására. De in­dulótőke nélkül — semmit sem ér a lelkesedés. Vörös István A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi Iemezüzemé- ben a tavalyi próbaüzemelés után már teljes kapacitással dol­goznak. A képen: méretre szabják az égerfából hántott leme­zeket. Halmágyl Péter felvétele l A messzit Vezsenyből viszik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents