Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

»80. JANUÄR 8., KEDD %Mtían 3 Szörp Szobrot Az idén 18 mil­lió palack szörpöt és kétféle bort palackoznak a Gyümölcsfeldol­gozó Önálló Kö­zös Vállalat szo­bi üzemében. Egy műszak alatt csak­nem 40 ezer pa­lackot töltenek meg, melynek nagy részét teher­autóra rakva az ország különböző részeibe szállít­ják. Barcza Zsolt felvétele A jobb mozgalmi munkáért tíaS^k&zépvezefök képzése Pest megyében has ziláltságot jelent, ami B&afwányosoti estepgeáifeal A népgazdaság igénye szerint Muissiók te goefoifléi égiretemen A gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos kutatási, fejlesztési tevékenységével, a rendelkezésre álló kapacitásaival a jövőben az eddigieknél fokozot­tabban kíván bekapcsolódni a gyakorlat által felvetett problémák megoldásába. Különösen fontos feladatának tartja — nem utolsó sorban a hagyományok ápolása­ként — szűkebb környezete, Pest megye mezőgazdasá­gának ilyen jellegű támogatását is. Ehhez nem nélkü­lözheti a megyei vállalatok, intézmények konkrét kuta­tási, fejlesztési igényeinek alapos ismeretét. Kérjük ezért, hogy tájékoztassa az egyetem vezetőségét a je­lenlegi és az elkövetkező időszakban várható kutatási­fejlesztési problémáiról, esetleges konkrét tudományos­termelési együttműködési elképzeléseiről. ' A társadalom fejlődésének következtében a vezetők mun­kájával szemben támasztott követelmények — elsősorban tartalmi szempontból — egyre fokozódnak. Ez a tendencia természetesen vonatkozik az ifjúsági mozgalomra is. Csak az a KISZ-vezető tudja meg­oldani feladatát, képviselni a fiatalok érdekeit, aki jól isme­ri a párt politikáját, az ifjúsá­gi mozgalom célkitűzéseit, módszereit és ezt munkájában is érvényesíteni tudja. Természetesen ez vonatko­zik a járási-városi, községi, üzemi KISZ-bizottsági tagok­ra, illetve a KISZ politikai képzés rendszerében dolgozó vezető propagandistákra, úgy­nevezett középvezetőkre, hi­szen ők segítik, irányítják közvetlenül az alapszervezetek munkáját. E vezető réteg , to­vábbfejlődése érdekében hozta létre a KISZ Központi Bizott­sága 1975-ben, a jelenlegi for­mában működő, hathetes kö­zépvezető tanfolyamokat. Pest megyében 1975-ben ad­ták át Sződligeten a KISZ- vezetőképző iskolát, amely Li- geti Károly, a Szovjetunióban, Omszk megyében hősi halált halt internacionalista nevét vette fel. Azóta minden évben, szeptembertől júniusig öt-öt .tanfolyamot szerveztünk. A tanulmányi program Alapvető célkitűzés, hogy a tanfolyam résztvevői ismerjék meg társadalmunk felépítését, a párt politikájának legfonto­sabb feladatait, az ifjúsági szövetség munkáját, társadal­munkban elfoglalt helyét, sze­repét, munkamódszerét, s eze­ket az ismereteket a gyakor­latban is alkalmazni tudják.^ Ezt a célkitűzést csak jóM előkészített és tartalmas prog­rammal lehet elérni. Ezeknek kidolgozása alapvetően a tan­testület feladata. Az előadók előkészítő munkájukban építe­ni tudnak a KISZ Központi Bizottsága által előkészített tematikára. A tanulmányi program során egyebek között a társadalom politikai rend­szeréről, a politikai vezetés fogalmáról, a KISZ nevelő munkájának műszeréről, a szocialista tervgazdálkodásról, a KISZ agitációs és propagan­datevékenységéről kapnak tá­jékoztatási Majdnem harminc. előadás hangzik el a hat hét során. Az ott hallottakat az osztály- és csoportfoglalkozásokon, az osz­tályvezető tanárok segítségé­vel dolgozzák fel a tanfolyam résztvevői. Az egyes témakö­rök jobb elsajátítása érdeké­ben területi látogatásokat szervezünk, ahol az elhang­zottakat összevethetik a gya­korlattal. \ Az alaptematikára építve, a reszortfelelősök számára kü­lön foglalkozásokat tartanak. Tanulmányi programjuk a te­rületükre vonatkozó ismere­tekből ad bővebb tájékozta­tást. így például a propagan­dista tanfolyamon részleteseb­ben foglalkozunk az ideológiai munkával kapcsolatos kérdé­sekkel. A tanulmányi program tar­talmas végrehajtását a tan­testület rendszeresen ellenőrzi, a hat hét során hat írásos és két szóbeli beszámolóval. Ezek alapján minősítik a résztve­vők tanulmányi munkáját. A kiváló címet a tantestület a tanfolyam KISZ-bizottságával közösen ítéli oda annak a fia­talnak, aki a kiemelkedő ta­nulmányi munka mellett a mozgalmi és közösségi felada­tok elvégzésében is helytáll. Az eddig végzettek 8 százaléka részesült ebben az elismerés­ben. Es g szabad időben? ff tanfolyam bentlakásos, tehát nagyon fontos, hogy a szabad idős program kereté­ben jusson elég idő a kikap­csolódásra, a művelődésre és közösségi programokra. Azért is lényeges ez, mert sokan a munkapad mellől érkeznek az iskolába, és számukra szokat­lan a napi nyolc óra tanulás. A szabad idős programok­nak kialakult hagyományai vannak. Az első hét végén, az iskolái ICISZ-vezetőségak, il­letve a KISZ-bizottság megvá­lasztása után tartják az osztá­lyok a névadó ünnepségeket. Munkásmozgalmunk egy-egy kiemelkedő alakjának ismer­tetik tevékenységét, idéznek beszédeiből, írásaiból vagy megelevenítik életének fonto­sabb eseményeit. Az ifjúság­mozgalmi klubestek kereté­ben a kommunista ifjúsági mozgalom kiemelkedő esemé­nyeit idézik fel. A rendezvé­nyeken a fiatalok filmeket mutatnak be, dokumentumo­kat ismertetnék. Ezek az estek segítenek a történelmi ismere­tek bővítésében és érzelmileg is nagy hatásúaik. Minden tanfolyamon sor ke­rül színház-, mozi-, múzeum- látogatásra, hetente több al­kalommal sportolásra is lehe­tőség nyílik. Sok esetben sike­rült egy-egy neves előadómű­vészt meghívnunk. Hétvége­ken kirándulások, sportvetél­kedők zajlanak és természete­sen a tanfolyam résztvevőinek mindig rendelkezésére áll a tv, a könyvtár, ahol a politi­kai jellegű könyvek mellett szépirodalmi alkotások közül is válogathatnak. A szabad idős programokat az iskola KISZ-bizottsága önállóan szer­vezi a hallgatók igényei alapi­ján. Nem hhet közömbös Az elmúlt tanfolyamon 1112-en végezték el a hathetes tanfolyamot, közülük 671 a fi­zikai dolgozó, a résztvevők 60 százaléka. Ez az arány megfe­lel a megyei KISZ-vezetőségek összetételének, összesen 342 nő végzett, ez 31 százalék, s bizony kevés. A későbbiekben ennek az aránynak a javításá­ra kell törekednünk. A húsz tanfolyam alatt 1600 középvezető képzésére lett | volna lehetőségünk, de csak 1112-t tudtak tanfolyamainkra 1 elküldeni. Ez 70 százalékos ki­ugyancsak alacsony. Ennek el­sősorban az az oka, hogy a j munkahelyeken sokszor nagy j nehézséget jelent a hathetes távoliét, s így nem tudnak hoz­zájárulni a tanfolyamon való részvételhez. A fiataloknál is előfordul, hogy családi, mun­kahelyi, tanulmányi okok miatt nem tudnak vállalkozni a tanfolyamok elvégzésére. A gazdasági feladatok növe­kedése miatt, várhatóan egyre nagyobb gondot jelent a vál­lalatok számára a fiatal KISZ-vezetők hathetes tanfo­lyamra küldése. A mozgalmi munka színvonalának tovább­fejlődése azonban ma már csak ezekkel a tanfolyamok­kal biztosítható, s a tartalma­sabb KISZ-munka gazdasági eredménye nem lehet közöm­bös a vállalatok számára. Ezért, nagyon fontosnak tart­juk, hogy a vállalatok, intéz­mények vezetői és a pártszer­vezetek továbbra is hatéko­nyan támogassák a fiatalok beiskolázását a hathetes tanfo­lyamokra Kovács János, a sződligeti KISZ-vezetőképző iskola igazgatója Az egész világon, Magyaror­szágon s Pest megyében is nagy figyelemmel fordulnak az em­berek a fiatalok, a legifjabbak problémái felé. Bizonyára ez indította arra a megye vörös­kereszteseit, hogy a veszélyez­tetett gyermekek ügyét a ko­rábbiaknál is alaposabb vizsgá­latnak vessék alá. S természe­tesen az is, hogy a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa kitűzte a célt: a vöröskeresz­tes szervezetek folyamatosan derítsék fel, kik a veszélyez­tetett fiatalok, kísérjék figye­lemmel a sorsukat... Szomorú adatok Pest megyében esztendőről esztendőre nő a veszélyezte­tett gyermekek száma. Nyolc éve 4 ezer 274-en voltak, há­rom éve 5 ezer 323-an. Idén már 6 ezer 214 a veszélyezte­tett fiatal falvainkban, váro­sainkban, s — érdekes az adat — kereken egyharmaddal van­nak többen, mint ahányan a tanácsok gyámhatósági sta­tisztikáiban szerepelnek. Eze­ket állapította meg az a vö­röskeresztesek vizsgálata, amelynek eredményeit a közel­múltban hozták nyilvánosságra a szervezet Pest megyei veze­tőségének ülésén. r Mi is derült ki? Mindenek­előtt az, hogy nem egyformán gyakori a veszélyeztetettség a megye eltérő területein. A leg­fertőzöttebbnek bizonyult a gödöllői járás, ahol nyolc hí­ján 1 ezer 300 a veszélyezte­Aífcgó vizsgálódás A körlevéllel, melyben a fenti sorok olvashatók, rövid és csattanós választ ad dr. Udvari László professzor, tu­dományos rektorhelyettes, a neki szegezett kérdésre: mi­lyen az egyetemen a tudomá­nyos kutatómunka és a gya­korlat kapcsolata. A dolog azért nem ilyen egyszerű. A professzor készsé­gesen szolgál ..bővebb magya­rázattal is: — Az utóbbi években na­gyon tervszerűen, szervezetten folyik a kutatómunka az egyetemen. A tudománypoliti­kai határozatot követően egy- egy fő területre koncentráltuk a kutatásokat, s kevesebb té­mában, de átfogóbban vizsgá­lódunk. Részletesebb és ala­posabb választ keresünk az elmélet és főként a gyakorlat által felvetett egy-egy , kér­désre. S hogy melyek ezek? Rang­sort felállítani nagyon nehéz, nemcsak azért, mert minden kutatónak saját témája a leg- foiitosabb, hanem azért is, mert az egyetemi kutatás fő irányai a mezőgazdaság egé­szére kihatnak. A növény ter­mesztés és a környezet, a ke- mizálás és a biológia legfon­tosabb összefüggéseit vizsgál­ják. A lúdtenyésztés komplex fejlesztésénél a nagyüzemi módszerek hatásait kutatják. Fontos feladat a mezőgazda­ság számára a vadgazdálkodás fejlesztése is. E kutatási terü­tett fiatal, de magas a mono- ri járási 759~es, ceglédi járá­si 733-as, és budai járási 701- es szám is. Bár, ha meggondoljuk, nin­csen az a szám, amely e te­kintetben „alacsony” lenne, hiszen amíg egyetlen fiatalt Is úgy kell nyilvántartania a tár­sadalomnak, hogy egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlő­dését külső tényezők fenyege­tik, addig aligha lehetünk nyugodtak. Még szomorúbb okok Sokoldalú, alapos vizsgáló­dást végeztek a vöröskereszte­sek, s akik segítettek nekik: a tanácsok szakemberei, az egészségügyi dolgozók, védő­nők, pedagógusok, az úttörő- és KlSZ-szervezetek. Nem is eredménytelenül,' ezt bizonyít­ja, hogy a veszélyeztetettség okairól ma többet tudunk. Például azt, hogy az egészség- ügyi, anyagi, s a gyermekek magatartásából fakadó veszé­lyeztető tényezők még együt­tesen sem okoznak akkora kárt, mint az úgynevezett környezeti okok. i A súlyosabb fertőző beteg­ségben. ideg- vagy elmebeteg­ségben szenvedő gyermekek alig teszik ki az összes veszé­lyeztetettek egy tizedét. S csak kis százalék jut az agresszív magatartású, csavargó, iskola­kerülő, a bűnözésre hajlamos gyermekekre, akiknél a maga­tartásuk okozza a gondot let felelőse is a gödöllői egye­tem. Az utóbbi években ke­rült a gazdálkodás legfonto­sabb kérdései közé a munka- és üzemszervezés, a munka- és egészségvédelem a mezőgaz­dasági üzemekben, az élelmi­szeriparban, valamint az er­dő- és fagazdaságokban. S még 1976-ban, az első energia­gondok jelentkezésekor meg­kezdték a kutatómunkát az ésszerű energiafelhasználásért. A kompolti kutatóintézetben a talaj termékenységének 'fo­kozásával kapcsolatban értek el szép eredményeket, különö­sen a lejtős területeken. Biztató eredmények S ha már az eredmények­ről esett szó, dr. Udvari Lász­ló néhány figyelemre méltó példával is bizonyítja, a ku­tatók felfedezései nagyon is a gyakorlati munka részei lesz­nek a gazdaságokban, üzemek­ben. — Széleskörűen ismertettük a kidolgozott energiatakarékos technológiákat — sorolja —, műszert szerkesztettünk, amely megbízhatóan kimutat­ja, mennyit volt ténylegesen üzemben a munkaidő alatt a traktor, vagy a gépsor. A teljesség igénye nélkül, idekívánkozik még az erjesz­tőkádakhoz konstruált elszí­vóberendezés, vagy a silók rendkívül veszélyes tisztítását megoldó, automata és hordoz­ható szerkezet. Megbízásokban ugyanis nincs hiány. Jó néhány Pest Egy fokkal gyakoribb ve­szélyforrás, ha a szülők mun­kaképtelenek vagy csökkent munkaképességűek, esetleg, ha sokgyermekes a család, s ezért anyagiakban szűkölkö­dik. De emiatt is csupán 1 ezer 134 fiatal veszélyeztetett. Háromszor ennyien vannak i azok, akiknél a környezeti ok játszik szerepet! Nézzük hát e legutóbbi cso­portot. A semmit vagy leg­alábbis keveset mondó kör­nyezet szó helyett találóbb lenne talán a család. Arról van szó ugyanis, hogy a szü­lő, vagy szülők alkoholizmusa, erkölcstelen életmódja, rossz példája, a családi nevelés hiá­nyosságai idézik elő a leg­több, s legnehezebben orvo­solható bajt. Elvégre a beteg gyermekek többsége gyógyít­ható, a szociális intézkedések­kel pótolható a pénz hiánya, a neveletlen gyermek is ne­velhető — legfeljebb nehezeb­ben, mint társai —, de mit le­het kezdeni a neveletlen szü­lővel? ... Tettek‘és teendők Az imént említettük: több módja is akad a segítésnek. Hogy csak néhányat soroljunk: az egyszerűbb esetekben a gyámhatóság egyszeri vagy rendszeres segélyeket adhat, sőt iskolaruhát, tanszert is vá­sárolhat a rászoruló gyermek­nek, megkönnyítheti fejlődé­sét. A bonyolultabb esetek­ben kötelezheti például a szil­megyei termelőszövetkezet — a dabasi Fehér Akác, a Szi- lasmenti, a galgamácsai ösz- szefogás, a vácszentlászlói Zöldmező — rendszeresen megbízza az egyetem kutatóit, a gyakorlati munkájukat se­gítő problémák megoldásával. Nem véletlen tehát, hogy ami­kor arról készítenek szám­adást, hogyan segítették a gyakorlati életet, zömében Pest megyei példák sorakoz­nak. Összhang a gyakorlattal — Mindig igyekeztünk meg­találni az összhangot a gya­korlattal, hisz az öncélú kuta­tás nem sokat ér .— fejtegeti a tudományos rektorhelyettes. Igyekeztünk eddig is a nép­gazdaság igényeihez igazítani témáinkat, megtörtént, hogy módosítottuk is, a fontosabb feladatok kerültek előtérbe. Így lesz ez ezután is. Az ener­giafelhasználással kapcsolatos kutatásokat fokozott lendület­tel folytatjuk. Nem mellékes, mikor tudunk hasznosítható ötleteket letenni a népgazda­ság asztalára. Külön program­ként foglalkozunk a mezőgaz­dasági szállítások szervezésé­vel. Itt is sok-sok tényleges és átvitt értelemben vett ener­giát pocsékolunk el ma még. Az egyetem építészei azt ku­tatják majd, hogyan lehet ol­csón, célszerű istállókat, me­zőgazdasági épületeket készí­teni. Az új témák indításához már felkészültek. Nemcsak az egyetem, hanem a város ag­rárcentrum jellegéből adódóan, a tangazdaság, a MÉM Mű­szaki Intézete, a Kisállatte­nyésztési Kutató Intézet is részt vesz a megoldásra váró kutatásokban. S besegítenek a Pest megyei gazdaságok is. Eddig már több mint húsz helyről válaszoltak az említett körlevélre, s várják az egye­tem kutatóinak támogatását ahhoz, hogy a tudomány leg­újabb eredményeit hasznosít­va, hatékonyan, gazdaságosan, korszerűen gazdálkodhassanak. Gáspár Mária löt iskolakerülő gyermeke rendszeres iskolába járatására, szabálysértési bírságokat róhat ki, elrendelheti a szülő alko­holelvonó kúrára küldését, s a legsúlyosabb ügyekben úgy intézkedhet, hogy a gyermeket állami gondozásba vegyék. Intézkedhet. De vajon hoz­ható-e intézkedés, amelynek nyomán végképp leszokik va­laki az alkoholról, végképp változtat életmódján? Ez a felismerés vezette a vöröskereszteseket arra, hogy elmélyítsék ifjúságvédelmi munkájukat. A korábbiakról néhány szót: Pest megyében a hivatalos pártfogók mellett 23 vöröskeresztes társadalmi pártfogó foglalkozik veszélyez­tetett fiatalokkal. Az állami gondozott gyermekek csalá­dokhoz történő kihelyezésével, a nevelőszülők kiválasztásával, s képzésükkel is, végül az így létrejött új családok látogatá­sával sokat tettek a vöröske­resztesek. A szülők iskolája című tanfolyamöt évente 400 örökbefogadó és nevelőszülő részvételével tartják. A munkahelyen is A megelőzés ügyében !s előbbre szeretnének lépni, ezért a tavalyi ősztől minden veszélyeztetett gyermek sorsá­ra egy-egy vöröskeresztes ak­tivista ügyel. S hogy mi min­dent terveznek még? Csak címszavakban: a lakóterületi vöröskeresztesek kapcsolatot keresnek majd a veszélyezte­tett gyerekek szüleinek mun­kahelyével, az ottani Vöröske­reszt-szervezettel. elősegítik, hogy az ártó családi környe­zetből mielőbb elkerüljön a fiatal, s teendőik között tart­ják számon az alkoholizmus elleni határézottabb, kitartóbb küzdelmet. v. a p. Veszélyeztetett fiatalok Pest megyében A családi nevelés hiányosságai A Vöröskereszt ifjúságvédelmi munkája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents