Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

Szerződéskötések időkén Növekszik a termelési kedv X Pest—Nógród megyei Ä1- latforgalmi és Húsipari Vál­lalat még tavaly megkötötte a szerződéseket az állami gazda­ságokkal, a termelőszövetke­zetekkel. Az elképzelések sze­rint a kistermelőidtől a két megyéből — tehát a kisegítő- és háztáji gazdaságokból — 250 ezer darab hízott sertést vásárolnak fel. Az idei összesítések sze­rint mintegy négyszázezer darab hízott sertést vár­nak az állami gazdasá­goktól, a tsz-ektől, s a kistermelőktől. X ceglédi tangazdaság például ötvemhaibezer darab hízott sertést ad át f ldolgozásra 1980-ban a PENOMAH-mak. Az ellátás, a feldolgozás alapját jelentő négyszázezer sertés természetesen nem je­lenti a két megye teljes hí- zottsertés-áUományának fel­vásárlását. Hiszen a számítá­sok szerint a két megye, úgy­nevezett regionális húsüzemei — a gazdaságok tulajdonában levők — is számottevően be­lejátszanak az ellátásba. Szarvasmarhából már évek óta negyvenezer darab kerül a PENOMAH vágóhídjaira, fel­dolgozásra. Az idén ugyancsak negyvenezer darabot vásárol fel a gazdaságoktól a válla­lat Súlypont M eglehetősen sokáig nézett ' egyforma arccal ránk az ipar egy-egy területe; Az ipar­ágon, iparcsoporton belüli eltérések, különbözőségek nem bizonyultak jelentő­seknek; az egyenlősítési törekvések, irányzatok nem­csak a bérezésben, a jöve­delempolitikában voltak föllelhetők, hanem abban is, ahogy egy-egy iparterü­let vállalatai fejlődtek. A mindig egy kicsivel többet fölfogás alapján nem lát­szott érdemesnek kilógni a sorból; sem előre szaladni, sem hátul kullogni. Annál inkább kifizetődőnek bizo­nyult — ám korántsem a népgazdaság számára — ott lenni a középmezőnyben, az átlagban. Aminek egye­nes következménye — s erről természetesen nem kizárólag a vállalatok te­hetnek, hanem oka, eredő­je a szabályozási, ösztön­zési környezet is — a mai helyzet: az iparágon, ipar­csoporton belüli fejlesztés szelektivitása szintén meg­hökkentően új követel­ményként hat. Annyira szo­katlan, hogy némely eset­ben a politikai, társadalmi szervezetek sem tudnak mit kezdeni azzal, hosSkü éveken át annyira gyakor­lattá vált a súlypontok nél­küli haladás, azaz: a min­denben tegyünk egy-egy lé­pést. Sokszori átszervezés elle­nére is jó ideig ez jelle­mezte a Mezőgép Tröszt vállalatait. Annyi minden­nel foglalkoztak és annyi mindennel kellett utasítás sok, kijelölések alapján foglalkozniuk —, hogy ma­gának annak a kérdésnek a megválaszolása sem bi­zonyult egyszerűnek: mit hogyan gyártanak ezeknél a cégeknél. Keserves győzkö- dés árán sikerült elfogad­tatni azt a fejlesztési prog­ramot, amely néhány fő fejlesztési súlypontot jelölt ki, s amelynek alapján vol­tak olyan cégek, ahol — így például a monori Me­zőgép Vállalatnál — két- háfom esztendő alatt telje­sen kicserélődött a termék- választék, s olyan termelő­helyek is, ahol a korábbi gép- és berendezésgyártást az alkatrész- és részegység­termelés váltotta fel. Ez utóbbi viszont — érdekes jellemzője a gondolkodás- módnak — az érintettek számára tragédiának lát­szott, lefokozásnak, bár ténylegesen sokkal értéke­sebbé tette, teszi tevékeny­ségüket, mint amilyen az eddig volt. V állalati körben kezdett változásról tettünk említést, s napjainkra ez az irány a tárca egészé­nek fejlesztésében súly­ponttá vált; a hatodik öt­éves terv előmunkálatai már úgy zajlanak a tröszt vállalatainál is, a miniszté­riumban is, hogy a mező- gazdasági és az élelmiszer- ipari gépek gyártása a ki­emelt fő célok között sze­repel, olyan előkelő társa­ságban, mint például a közúti járműfőegységek, az elektronikai ipar meghatá­rozott területei. Annak ér­zékeltetésére, mennyire szükségszerű az ilyen és hasonló súlypontok kijelö­lése, csak egyetlen tényt említünk: a gépipar össz­termelésének csupán hu­szonegy százaléka éri el a nemzetközi színvonalat! Ami köznapibb nyelvre le­fordítva annyit tesz, hogy ezek a versenyképes áruk. Ugyanakkor a teljes áruki­bocsátás harmincnégy szá­zaléka tartozik az alacsony hatékonyságú csoportbaf ám előállításukat — külön­féle okok, így ellátási kö­telezettségek, valamint a megfelelő helyettesítő áruk híján — nem lehetséges be­szüntetni. Leírhatjuk: a termelő- tevékenységben semmi nem marad következmények nélkül, azaz a korábbi köz- gazdasági környezet, a hosszú ideig szinte mozdu­latlan termékszerkezet — a fejlesztések másodlagosként kezelése — hatásait, fe­szültségeit fölhalmozva, összegyűjtve kell most már viselnünk. Annak markáns kifejeződése az előbb em­lített harmincnégy száza­lék, hogy mindent életben akartunk tartani, mindent gyártásra érdemesnek ítél­tünk. Nemcsak a külpiaci feltételek változása az oka a mostani, kétségtelenül fe­szített tempójú teendőink­nek, hanem oka a korábban is megtehető, de meg nem tett lépések nyomasztó adóssága, az adósság föl­számolásának kényszere, elkerülhetetlensége. T agadhatatlan: ezeknek a feladatoknak a súly­pontjai — a megye iparán belül tizennégy ilyen területet, termékcso­portot, -családot tarthatunk számon — nagy teherként jelenítődnek meg a mun­kahelyi kollektíva számára. A teherrel azonban most már — az új szabályozás­nak köszönhetően — arányban áll az eredmény, a siker lehetősége, ígérete! S ez lényeges változás a korábbiakhoz képest, ami­kor a vállalati teljesítmé­nyeknek szinte semmiféle kapcsolatát nem lehetett fölfedezni a vállalati kere­setekkel, s azon belül a személyi jövedelmekkel. Csupán jelzésre szorítkoz­va: a súlypontokat jól ér­zékelő, alkalmazó Dunai Kőolajipari Vállalat ko­rántsem tartozott — tartoz­hatott! — a remekül fizető munkahelyek közé a íhe- gyében. Napjainkban hozzá kell szokni ahhoz a gondolat­hoz, hogy nemcsak egy-egy. vállalat ugrik majd ’ki a sorból az iparág hasonló egységeihez képest, hanem vállalaton belül is lesznek kiemelkedő — s yele szem­ben : megtűrt — termékek. A Mechanikai Műveknek korántsem olyan jövedel­mező minden áruja, mint a nagynyomású festőaggregát, ahogy az Ikladi Ipari Mű­szergyárban is a különbö­ző motortípusokat ilyen ér­telemben ég és föld vá­lasztja el egymástól. Eddig, ha akarta. is a gyártó, nem ugrathatott ki valamit, mert mindent számon kér­tek rajta, s nem az volt a fontos, a súlypontokat jól választotta-e meg. Remél­hető, az, elbírálók mérlege is kicserélődik a termékek javához hasonlóan, s ez a mérleg a korábbiaknál ér­zékenyebb, megbízhatóbb lesz annak megmutatásá­ban, a helyi súlypontok ott vannak-e, ahol a társadal­mi érdekeltségnek megfe­lelően lenniük kell. Mészáros Ottó Az 1979-as év mérlege a feldolgozást, az ellátás alapját jelentő mennyiségeket nézve kedvező képet mutat. Az ál­lami gazdaságok a szerződött 64 ezer darab vágósertést át­adták. Az előzetes megállapodás, kötelezettségvállalás ér­telmében a termelőszövet­kezetek év végén ötezer darab hízott sertést küld­tek- a vágóhídra. Nyolcvanötezer darabot fel­dolgozott a húsipari váiilalat. Szarvasmarhát 32 ezret a me­zőgazdasági nagyüzemek ne­veltek, a háztáji-, és kisegítő gazdaságok mindössze nyolc­ezerrel járultak hozzá az el­látás javításához. A felvásárlást jelző szám­adatok mellett döntő, hogy a PENOMAH milyen ellátást biztosított. A kereslet tavaly eltolódott, mégpedig az ol­csóbb árfekvésű baromfihúst és a halat keresték a házi­asszonyok. Ez a fcaresletelto- Iódás az értékesítésben meg­mutatkozott. A PENOMAH 80 vagonnal kevesebb sertéshúst, húskészítményt adott el, mint egy évvel korábban. Éppen ezért mutattak be olcsóbb ár­fekvésű húskészítményeket például Cegléden és Vácon. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM 5. szám Ara 1,20 forint 1980. JANUÁR 8., KEDD Negyvenöt helyen dolgoznak A PÁÉV & tiem&raéások pótlásáért A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat pillanatnyilag is negyvenöt építkezésen dol­gozik. Ezek a folyamatban le­vő beruházások ha elkészül­nek, értéküket tekintve mint­egy 500—600 millió forintot képviselnek. Ilyen folyamat­ban levő, téliesített beruhá­zásnak számít a gödöllői mű­velődési központ építése is. A 112 millió forint értékű beru­házást az idén, november ele­jén kell átadnia a PÁÉV-nek rendeltetésének. A téliesítés jegyében ezt az épületkomp­Magyar felszólalás a ET-ben Támogaiiuk a fér&sssBetEms hcBadásérf kiizeié csSgéss ssépef A Biztonsági Tanácsnak az afganisztáni helyzettel foglal­kozó vitájában vasárnap fel­szólalt Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője. Egybek közt rámuta­tott: Mint a múltban Vietnam, Kambodzsa és Irán népe, most Afganisztán. népe került szembe a haladás ellen küz­dő imperialista erőkkel. Ezután emlékeztetett arra, hogy a külföldről támogatott aknamunka megakadályozá­sára az afgán vezetők számos alkalommal kértek katonai se­gítséget a Szovjetuniótól, hogy eredményesem verhessék ■vissza az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság meg­döntésére törő külső és belső ellenség támadását. Egyetértünk az afgán kül- ügyminisizter által itt kifejtett állásponttal — folytatta a ma­gyar ENSZ-nagykövet — amely szerint az afgán veze­tők többszöri kérése nyomán nyújtott szovjet segítség tel­jes összhangban áll az ENSZ alapokmányával és a két or­szág 1978 decemberében alá­írt szerződésével. A történtek kizárólag Afganisztán bel- ügyét képezik és nem tartoz­nak másra, mint a két érin­tett országra: Afganisztánra és a Szovjetunióra. Hollai Imre néhány adatot idézett arra vonatkozóan, hogy irályán magatartást tanúsít a nemzetközi ügyekben az Egyesült Államok, amely most terjeszkedéssel és egy másik ország megtámadásával vá­dolja a Szovjetuniót. Amerika jelenleg 429 állandó támasz- pántot és 3000 egyéb katonai rendeltetésű létesítményt tart fenn a világ 30 országában. A második világháború óta az Egyesült Államok 215 katonai akciót hajtott végre más or­szágok ellen. A magyar ENSZ -nagykövet figyelmeztette azokat az or­szágokat, amelyek most hoz­zájárulnak az Egyesült Ál­lamok által kezdeményezett hisztéria-kampány szításához, hogy ezzel a hidegháborús hangok felerősödését segítik elő és veszélyeztetik az elmúlt időszak pozitív eredményeit. Hollai Imire végül a ma­gyar nép és kormány támo­gatásáról és szolidaritásáról biztosította az országa társa­dalmi haladásért küzdő szu­verén, demokratikus és el nem kötelezett afganisztáni népet. lexust termogenerátorral fű­tik. A végleges nyílászáró szerkezetek már a helyükön vannak. A bent dolgozó mun­kásokat a téliesre fordult idő­járás viszontagságai ellen fó­liával és, nádpallóval történt lezárások védik. A válaszfala­kat rakják helyére, s az úgy­nevezett belső, épületgépészeti munkákat végzik. Itt oldották meg legjobban a téliesítést. Ezzel egy időben a kere­pes tar csaj kórház II. üte­mének, az új pavilon szerkezetének kivitelezése is foiyik. A téliesítés itt elsősorban technikai és technológiai ne­hézségeket okozhat. Hiszen a pilléreken álló monolit vasbe­tonszerkezet csak a napi mí­nusz ötfokos középhőmérsék­let mellett készülhet. Ugyanis a különböző, speciális eszkö­zök — így például a gőzölés­hez szükségesek — nem áll­nak a PÁÉV rendelkezésére. Csökkentett óraszám — heti negyvenórás munkaidő — mellett sincs azonban fenn­akadás pillanatnyilag munká­jukban. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kivite­lezésekkel időarányosan jól állnak. Minden remény meg­van arra, hogy 1981. augusz­tus 20-án a gyógyítómunka szolgálatába állítsák az új épületet is. Sokkal nagyobb gondot je­lent a dunakeszi szolgáltató komplexumhoz tartozó A3C- áruház határidőre történő ki­vitelezése. Ugyanis ezt az építkezést nem tudta megfe­lelően téliesíteni a PÁÉV. A szerkezeti elemek szerelése ké­sett — október elején kapták meg a szerkezeteket — így a tetőszigeteléssel, a homlokzati elemek szerelésével nem ké­szültek el a hideg beállta előtt. A becslések szerint ily módon már egy hónapos az ütemtervtől való lema­radásuk., S ha még ráadásul kéthetes komolyabb hideg, netán erő­sebb havazás is beköszönt — veszélyeztetve látszik az idei március végi átadása a kereskedelmi objektumnak. Ugyancsak téliesített körül­mények között pótolják a la­kásátadásban meglevő, még tavalyi lemaradásukat. Az idén, az első negyedévben 353 lakást kell átadnia rendelteté­sének a PÁÉV-nek. Budake­szin, Érden, Szigetszentmikló- son, Gödöllőn — de lehetne a felsorolást tovább folytatni — a lakásépítés téliesítése. meg­oldott. Részben a végleges, va­lamint a vállalat által erre az alkalomra igénybe vett spe­ciális fűtésekkel. Ily módon azonban jól haladnak a belső, szakipari munkákkal. Szénnel, koksszal, fűtő­olajjal biztosítják a télie­sített építkezéseiken a megfelelő hőmérsékletet. A nyílászáró szerkezeteket ponyvával, nádpallóval, fóliá­val szigetelték. Fóliából pél­dául a téliesítésekhez eddig 37 mázsát használtak fel. A cá! azonban az, hogy a lema­radásokat behozzák, az épít­kezéseket az eredetileg meg­jelölt, vállalt határidőre adják át rendeltetésüknek. V. E. Georges fflarshtsh vesefésévei Moszkvába érkezett a Francia KP küldöttsége Hétfőn délután Moszkvába érkezett a Francia Kommu­nista Párt küldöttsége Georges A lőBsffak gárhafók Hötakaró akt! vm az- ország Hull a hő... és nemcsak a kéklő hegyeken, mert szom­baton nyugat felől az egész országra fokozatosan, kiterje­dő havazás kezdődött. Szeren­csére nem kísérte szél és hó­fúvások, Pest megyében hó­akadályok nem keletkeztek ugyan, de a forgalom így is jelentősen lelassult, közúton és símen egyaránt. Mint a MÁV forgalmi osz­tályától megtudtuk különö­sebb gond nincs. Számítani lehet viszont arra, hogy a személyszállító vonatok 10— 15 perces késéssel közlekednek. Az Ütinfoirm ügyelete szarint a megye valamennyi közle­kedési útvonala járható. Per­sze azért nem árt az óvatos­ság, főként az alsóbbrendű útvonalakon. Bár a hókotrók és a folyamatos sózás nyomán Sehol sincs hóakadály vagy el­jegesedés, ám a latyakos utak fokozottabb elővigyázatosság­ra intenek. A Volántól meg­tudtuk, hogy ha némi késés­sel is, de etz idáig minden já­’ rat közlekedik. Miután említettük a hava­zás veszélyeit, szóljunk kelle­mesebb oldaláról is. Megyénk kedvelt síparadicsomában Do­bogókőn kitűnő minőségű, sportolásra alkalmas hótakaró várja a síaőket, szánkózókat. Hasonló a helyzet az ország más téli sportok űzésiére al­kalmas tájain is. A Bükikben és a Mátráiban már 25—30 centiméter a hótakaró vastag­sága és nagy forgalmat bo­nyolítanak le a sífelvonók. Az éjszakai műszak után friss sóval és homokkeverékkel töltik fel a szórókocsikat a KV.\1 Közúti Igazgatóság váci üzemmérnökségén. Barcza Zsolt felvétele Marchais-nak, a párt főtitká­rának vezetésével. Az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására érkezett küldöttség tagjai között van Maxime Gremetz, a párt politikai bi­zottságának tagja, valamint az FKP több más vezetője. A re­pülőtéren a delegációt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja és Borisz Ponomarjov, a Politi­kai Bizottság póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és más személyiségek köszöntötték. Az FKP küldöttsége meg­beszélést folytat az SZKP de­legációjával az időszerű nem­zetközi kérdésekről, beleértve a közel- és közép-keleti hely­zetet, valamint a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről, a két párt kapcsolatairól is. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Heng Sam- rmt, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizott­sága elnökét, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnö­két január' 7-e, a kambodzsai népnek a Pol Pót—leng Sary rendszer felett aratott győzel­me első évfordulója alkalmá­ból. A Hazafias Népfront or­szágos tanácsa ugyancsak táv­iratban köszöntötte a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságát. Dr. Hildegard Hammbrü­cher, az NSZK külügyi állam- minisztere, aki a Német Szö­vetségi Köztársaság kulturális hetének megnyitására érkezett hazánkba vasárnap elutazott Budapestről. Á vendéget a Ferihegyi repülőtéren Meruk Vilmos, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnökhelyet­tese és J ohannes Baiser, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete bú­csúztatta. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents