Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-31 / 25. szám
4 1980. JANUÄR 31., CSÜTÖRTÖK A művészi alkotások érzelmi hatása lemérhető az ember személyiségének, erkölcsének fejlődésében. A sokrétű műveltség ma már nem nélkülözheti a társadalomtudományi, műszaki és természettudományos alapismereteket. Formális elemek A művelődési házak egy részében azonban még mindig hiányoznak ezek a témák a programokból. A havi műsorfüzetekben például aránytalanul több a képzőművészeti kiállítás, a művészeti rendezvény. Sokhelyütt a közönség állítólagos igényeire vagy igénytelenségére hivatkozva, szívesebben rendeznek semleges, vitatható értékű szórakoztató műsorokat, s alig bukkanunk napjaink időszerű közgazdasági kérdéseit megvilágító előadásokra vagy a korszerű életmód néhány égetően, fontos kérdésével foglalkozó rendezvényre. Néhány formális .előadáson kívül nem igén foglalkoznak a művelődé, si intézmények a lakosság ter- mésziettudományos ismereteinek gyarapításával. Pedig ezek az ismeretek, közvetve ugyan, de szerepet játszanak a munkahelyen a termelékenység növelésében, a munkakultúra fejlesztésében is. A közművelődési tervek és műsorok készítésében ma még sok az emberek igényeit figyelmen kívül hagyó formális elem, sokszor a népművelő személyes érdeklődési köre alapján, készülnek el a tegyek. Uj törekvések A megye művelődési szakembereinek többsége érzi ezieket a gondokat. Az utóbbi időben néhány helyen új tö- rekvések figyelhetők meg. Szentendre új lakónegyedében az elmúlt években épült háztömbök között például lakótelepi klubot nyitottak. Az új kolónia lakói itt tálalnak egymásra, s hamarosan kialakulnak a hasonló városrészekben egyébként annyira hiányzó emberi kapcsolatok, rendszeresen napirenden vannak az életkörülményeket taglaló kérdéseik. A dunabogdányi művelődési házban kedd esti bea szokványos formától eltérő, nagy érdeklődést "kiváltó ismeretterjesztő sorozat. Az érdi városi művelődési központ tudományos fantasztikus klubja színes, változatos, a fiatalok életkori sajátosságaihoz igazodó módszerekkel szolgálja az e korosztálybeliek természettudományos ismereteinek fejlesztését. látványosnak bizonyára nem mondható a ceglédi Kossuth Művelődési Központ különleges gyermekklubjának működtetése, amelynek nem egészen pontos elnevezése a cigánygyermekek klubja. Minden olyan 6—14 éves korú hátrányos helyzetű gyereket befogadnak ide, akinek a család lakáskörülményei, vagy más okok miatt nem lehet része az életre felkészítő játék örömében. Ennek a munkának nincs még elmélete, pedagógiai múltja. Feltehetően sok kudarcon keresztül érik el majd a céljukat azok, akik e fontos rétegpolitikai feladatot kapták, vagy vállalták. Olyan feladatokat oldanak meg, melyeket az idejáró, főleg kisegítő iskolás gyerekek körében tenni kell. Fésülik a babát, hogy a gyerekek is fésül- ködjenek, tűbe fűzik a cérnát, együtt varrják meg az elszakadt ruhát, fogmosásra tanítják őket és közösen felfedezik a dalolás örömét. Váljanak általánossá Sablonmerutes, a közönségnek programokat szerkeszteni ugyanis fáradságosabb, mint bejegyezni a naptárba a haknielőadás idejét, s azt, hogy az előadó miről, mennyit beszél majd. A cél mégis az, hogy ez utóbbi kedvező példák váljanak minél általánosabbá, mert a közművelődés csak így töltheti be társadalmi szerepét, s juthat közelebb fokról fokra eredeti céljához. Kovács T. István Már formálják, pontosítják az idei, 51. könyvhét könyviistáját, programjait. Az ünnepi A TOLDIN A SOR Dalűis idők Rajzfilmet készítenek a Toldiból. A János vitéz és a Ludas Matyi után újabb irodalmi remekmű megfilmesítésén dolgoznak a Pannónia Animációs és Rajzfilm Stúdióban. Gémes József és munkatársai Arany János Toldi-trilágiája alapján mondják ei Toldi történetétA Toldi életútjának legfontosabb történéseit nyomon követő filmben nem hangzanak el az elbeszélő költemény so. raj, ugyanis a nemes veretű szöveget nem tudnák idézni átdolgozás nélkül. Gémes József ezért Is választott úgy. hogy próbálják felidézni a jól ismert történetet Technikai újításra is készül a stáb. A kilenc rajzoló a hagyományosan két ember munkáját igénylő ceruzarajzodás- kifestes munkafolyamatát egyesítve közvetlenül celluloidra festi — korabeli stílusban — a figurákat könyvhét országos szervezőbizottságán elmondták: idén,május 30-a és június 6-a között kerül sor kulturális életünk kiemelkedő eseményére. A fővárosban ez alkalommal a VI. kerület lesz a központi rendezvények házigazdája: a Liszt Ferenc téren tartják május 30-án az ünnepélyes megnyitót. A vidéki rendezvénysol rozat nyitányának színhelye május 31-én — Szeged lesz. A szervezők gondos válogatás, alapos megfontolás alapján döntenek arról, mi kerüljön a kiadók gazdag könyvter- mésébőll az ünnepi könyvheti listára. A korábbi évekhez hasonlóan ez alkalommal is mintegy száz újdonsággal jelentkeznek a kiadók. Változatlanul a mai magyar irodalom áll majd a középpontban, az elképzelések szerint a listára kerülő művek kétharmada magyar szerzők alkotása lesz. Ugyancsak fontos szempont a válogatásnál, hogy minél több új mű, első kiadás szerepeljen az újdonságcsokorban. Számos mű a József Attila születésének 75. évfordulóját köszönti. Évi hatmillió hanglemez A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat dorogi gyárában az idén hatmillió lemezt készítenek hazai és külföldi vásárlóiknak. Képünk a lehallgatószobában készült, itt ellenőrzik az elkészült hanglemez minőségét. KÖZMŰVELŐDÉS — TARTALMASABBAN Sablonmentes, vonzó programok szélgetések címmel kezdődött SZÁZ ÚJDONSÁG Hazai szerzők tollából ÜNNEPI KÖNYVHÉT: MÁJUS 30-JÚNIUS 6. SZÍNHÁZI ESTÉK Troilus és Cressida a Nemzeti Színházban Aktuálisabb kicsengésű darab alig akad Shakespeare életművében, mint ez a jelentéktelenebb drámái között számon tartott mű. f Mitől aktuális? Attól, hogy korunk — és más korok — legégetőbb kérdéseinek egyikéről, a háborúról szól, méghozzá úgy, hogy bemutatja, miként tesz tönkre minden emberi értéket, mint silányít el minden eszményt, miképp aljasít le minden nemes érzelmet a háború. Teszi mindezt egy klasszikus történet, a trójai háború kereteibe ágyazva — de e keretet, s az ismert nevű eposzi hősöket csupán ürügyül használva Shakespeare-t : gyanis édeskeveset izgatja a klasszikus ókor, egyáltalán a korhűség (más drámáiban is fütyült rá), meg nem is, nagyon ismeri ezt a homéroszi világot (a nagy görög eposzok ekkor, az 1600-as évek legelején még jószerivel felfedezésre várnak; a történetek a római irodalom közvetítésével terjednek el). Öt az izgatja, hogy még a ■legszentebb célok meghirdetésével folyó öldöklés is gúnyos tréfa, mert minden és mindenki (ahogy ma mondanánk) manipuláció áldozata. Shakespeare (megint csak mai szóval) deheroizálja a hősöket és a vezé- eket. A csillogó görög hős, Akhilleusz, sértődékeny, hiú, beképzelt és alattomos; harc helyett a sátrában fetreng fiúszeretőjével, Patrokl osszál. A másik görög hős, Ajax, buta izomkolosz- szus, aki még verekedni is ostoba, de eltékeny Akhilleuszra, ezért mindenbe bel eheecelhető. Agamemnon, a görög hadak vezére, határozatlan, mitugrász figura. Nesztor, az agg bölcs, szenilis, izómenésben szenvedő vénember. Meneiaosz spártai király, akinek világszép felesége, Heléna az ürügy a trójai háborúra, bamba felszarvazott, akin görögök és trójaiak egyaránt jót röhögnek. A ravasz Ulisszesz úgy forgatja ujja körül a görög vezérkart, ahogy akarja, mert egyedül ő tud eszméket hazudni az értelmetlen harc mögé. Ügy manipulálja társait, mint egy hipnotizőrbe oltott militarista propagandafőnök — miközben maga egy percig sem hisz az egészben. És a trójaiaknál? Hektór, a nagy hős, egy idejétmúlt lovagias harcmodor áldozata lesz — ugyanakkor tudja, hogy a küzdelem értelmetlen. Párisz a Helénát elrabló királyfi, jelentéktelen kis fickó, akit éppen kiszemeltek az akcióra. Maga Heléna pedig szajha, aki szintén csak eszköz a nagyobb érdekektől vezetett főszereplők kezében. Maradna két fiatal hős, Troilus, a legfiatalabb trójai királyfi és Cressid-, a görögökhöz disszidált trójai főpap, Calchas Trójában maradt lánya, ök egymásba szeretnek, de még ebben is van manipuláció: Pandarusz, a vén kerítő boronálja össze őket, mert egy ilyen frigy jól jöhet még. Ez a fel- iobbanó szerelem azonban csak egy éjszakát él .meg; Cressidát a nász utáni reggelen kicserélik egy trójai fogságba esett görög főtiszttel, anélkül, hogy megkérdeznék, ő akarja-e ezt? Minden érték elpusztul, illetve el- pusztítható hát, hősiesség, szerelem, becsület, hit, erkölcs. Therszitésznek, a mocskos szájú görög csavargónak van igaza, aki megveti ezt az egész ügyet, és ezt az egész görög és trójai népséget. Hetedik éve folyik a háború, még három év kell Trója bevételéhez, de értelmet addig sem nyer ez a harc; csak magyarázatokat, az érdekek és ellenérdekek bonyolult szövevényét, mag néhány ezer újabb halottat fog kitermelni. Katarzis nem lesz, a darabjaira hullott világrendet nem rakja újra össze senki, s nem jön helyébe új, más sem. Keserű végkicsennés, A Nemzeti előadásában, Székely Gábor rendezésében, mintha eltolódna ez a keserűség a komédia irányába. Már a nyitó jelenetben, Pandrrusz felléptében ezt a hangütést kapjuk. Kállai Ferenc szinte vénasszonyos öreg kerítő- je ettől fogva a darab főszereplőjévé emelkedik; mintha ő mozgatná a cselekményt, s hozzá lenne igazítva mindaz, ami —• és ahogy — a színen történik. Pedig hát hiába Troilus és Cressida a darab címe, ők csak mellék- szereplők, s Pandarusz is az. Furcsa módon Shakespeare nem írt főszerepeket ebben a darabban, s ez nem is zavaró. A Nemzeti előadásában azonban minden jel arra mutat, hogy Pan- darusznak ilyen központi szerepet kívántak adni. Ez elviszi az előadást a komikum felé, s minden ebben a fénytörésben jelenik meg. Sőt, úgy tűnik, Székely Pandarusz utolsó, epilógus funkciójú monológja felől nézi az egész darabot, s nem az idáig vezető ívet rajzolja meg. Ezzel a dráma kicsengése megváltozik; nem érezzük eléggé, mennyire egy erkölcsi rend és egy háborús ideológia leépüléséről, le- meztelenedéséről szól ez a mű. Üjabb hangsúlyeltolódást jelent Therszitász alakjának - beállítása. Ö nem csak mocskolódó élősdi, hanem az az állandóan megrugdalt szolga, aki sok mindent helyesen lát, de igaza altkor sem- lehet, ha igazságokat mond ki. öze Lajos esvébként hatásos alakítása így önálló betétként hat. Né- hän^an ugyancsak önálló számokat adnak elő: Vajda László, a buta izom- pacsirtát, Ajax figurájában, Kálmán György, a ravasz manót, Ulisszeszként, Cserhalmi György, a hiú és sunyi sztárt, Akhilleuszként. Takács István HETI FILMJEGYZET Az ötös számú vágóhíd Jelenet Az ötös számú vágóhíd című amerikai filmből Egy kissé korosodó, enyhén kopaszodó amerikai férfi, idillikusán szép környezetben levő házában magányosan üldögélve, Írógépbe pötyögteti a múltja, a jelene, sőt, a jövője emlékfoszlányait, élmény- töredékeit. miközben asszociációs tudatfolyama szabadon mozog térben és időben. Furcsa, néhol zaklatott, néhol hidegen tárgyilagos vándorlás ez egy ember tudatának nedői között. Az illető neve — Pilgrim —- angolul zarándokot, vándort jelent. Beszélő név — s nem véletlenül. Billy Pilgrim, George Roy Hill amerikai rendező filmjének hőse, önnön, életének idősíkjai között vándorolva, modem amerikai Everymanként egyszerre egy konkrét karakter, konkrét eseménysorok. közé helyezve, s egyszerire egy társadalom, azon belül egy társadalmi, réteg, s e réteg életformájának jelképe. . Az alap persze nem a rendező munkájánál keresendő. Az ötös számú I vágóhíd nagy könyvsiker volt, megjelent nálunk is vagy hét éve. Írója, az Amerikába vándorolt német családból szármázó Kurt Vonnegut, olyan könyvet alkotott. melyben a második világháború és Amerika, az amerikai poi. és a háború viszonya egymáshoz a főszereplők. Billy Pilgrimmel tulajdonképpen semmi egyéb nem történik, mint hogy belekeveredik a háborúba, besorozzák, s ettől a pillanattól kezdve addigi szép, nyugalmas, jómódú amerikai polgár-élete maga a kiszámíthatatlan, irreális pokol lesz. A háború foszlányokra tépi a megdönt- hetetlenül és megsebezhesetlenül szilárdnak hitt amerikai életformát; az amerikai polgár eszméi, képe a világról, a nem amerikai népekről gyógyíthatatlan sérüléseket szenvednek, s az értékrend és világkép eme nagy összezúzatá- sában megtöretik, összezúza- tik, de legalábbis ösözekuszá- lódik maga az ember ;s. A világ érthetetlenné, abszurddá, nevetségessé és értelmetlenné válik. Ezzé válik főként azért, mert ilyen a háború. A háború pedig mindent magához idomít, aljasít, alacsonyít; ímindent és mindenkit. Billy Pilgrim végigmegy ezen az úton, s a végére érve nem óhajt továbbra is a normális emberek módján élni. Vagy talán ő lesz normális és a többiek különcök? A film nagyjából ugyanazokat a kérdéseket veti fel, mint a könyv. Hiányzik azonban belőle a töprengésnek, a gondolatoknak az a megszenvedett mélysége, ami Vonnegut művére jellemző. A néhol bravúros szerkesztésmód, a valóban lenyűgöző vágások, átkötések, a kesernyés humor és a rezignált elmélkedések egy biztos szakmai felkészültségű rendező keze munkáját dicsérik. de mindezt a szakmai biztonságot kissé túlságosan előtérbe is állítják. George Roy Hill nagyon érdekes filmet csinált — de nem többet. És ez egy kicsit kevés. Fedora Billy Wilder, a hetvenes éveiben járó amerikai rendező (itthon legalább a Legénylakás című filmje ismerős) ebben a mimikájában a nagy filmsztárok kegyetlen és kíméletlen világába viszi a nézőt. Ez rendjén is lenne; a téma mindig érdekes, mindig le lehet vele kötni a nézőt. A dolog mindössze (?) azon múlik. miről és hogyan mesél a film. Nos. a Fedora egy hajdani nagy filmsztárról, Fodoréról mesél, akit mindenki imádott, akinek számtalan világhírű szerelme volt. Hemingicaytől Churchillig, és aki, félvén az öregedéstől, egyre fiatalabbá operáltatta magát, míg egy napon az újabb kúra nem sikerült és Fedora örökre eltorzult. megrútult. Maradt viszont a legenda, melyet életben kellett tartani — így Fedora. az örökké fiatal sztár szerepét átvette a lánya ... Mígnem a lány is pórul járt, részint mert narkomániás lett részint mert beleszeretett egy filmsztárba, aki hozzá ugyan illett volna, de Fedorához, a jó hatvanas matrónához nem, A vég: öngyilkosság, pompázatos temetés és egy falvédőre hímezhető közhely-tanulság: senki nem cserélhet sorsot és arcot. Amiből csak annyi következik, hogy ezúttal Billy Wilder a semmit tupírozta fel látványos és terjengős filmmé. Ez a hajdani nagy sztár, .meg az ő története a többszörös csavarások, sejtelmes vágások, rejtélyesnek szánt kuszaságok és mondvacsinált álkonfliktusok dacára is: teljességgel érdektelen, unalmas és szellemtelen. Mindeme fájdalmakra az egyetlen gyógyír: számos jelenet egy görög szigeten, Korkirán (Korfu) játszódik egy pompás villában. A táj, a tenger és a villa igaziak, és ennyi álság közepette már ez is miami... Szelíd motorosok Dennis Hopper világhírűvé vált filmjét idestova nyolc éve mutatták be nálunk. A mostani felújítás tehát jószerivel bemutató számba megy hiszen időközben szinte egy új héző-generáeió nőtt fel, illetve vált mozilátogatóvá. Az ó számukra feltétlenül új élmény a film, a régebbi mozilátogatók pedig örömmel üdvözölhetik — s nézik meg valószínűleg újra. A Szelíd motorosok egy sajátos problémákkal és konfliktusokkal terhes időszak, az 1960-as évek végének képe és lenyomata. Mint ilyennek, szinte már dokumentum-értéke van, amellett persze, hogy kitűnően megcsinált film is. Szerkezetében — mely az alapmű, Kerouac Ütőn-jának utazás-szerkezetét alkalmazza — az az izgalmas, hogy egy kalandfilm feszültségét teremti és tartja fenn. Eszközeiben friss és meghökkentő, mondandójában pedig máig aktuális. mert a manipulált erőszak és a semmit meg nem oldó társadalmon kívüliség ellen beszél. T. L
