Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

4 1980. JANUÄR 31., CSÜTÖRTÖK A művészi alkotások érzel­mi hatása lemérhető az em­ber személyiségének, erköl­csének fejlődésében. A sok­rétű műveltség ma már nem nélkülözheti a társadalomtu­dományi, műszaki és termé­szettudományos alapismerete­ket. Formális elemek A művelődési házak egy részében azonban még min­dig hiányoznak ezek a témák a programokból. A havi mű­sorfüzetekben például arány­talanul több a képzőművé­szeti kiállítás, a művészeti rendezvény. Sokhelyütt a kö­zönség állítólagos igényeire vagy igénytelenségére hivat­kozva, szívesebben rendeznek semleges, vitatható értékű szórakoztató műsorokat, s alig bukkanunk napjaink idő­szerű közgazdasági kérdéseit megvilágító előadásokra vagy a korszerű életmód néhány égetően, fontos kérdésével fog­lalkozó rendezvényre. Néhány formális .előadáson kívül nem igén foglalkoznak a művelődé, si intézmények a lakosság ter- mésziettudományos ismeretei­nek gyarapításával. Pedig ezek az ismeretek, közvetve ugyan, de szerepet játszanak a munkahelyen a termelé­kenység növelésében, a mun­kakultúra fejlesztésében is. A közművelődési tervek és mű­sorok készítésében ma még sok az emberek igényeit fi­gyelmen kívül hagyó formális elem, sokszor a népművelő személyes érdeklődési köre alapján, készülnek el a teg­yek. Uj törekvések A megye művelődési szak­embereinek többsége érzi ezieket a gondokat. Az utóbbi időben néhány helyen új tö- rekvések figyelhetők meg. Szentendre új lakónegyedében az elmúlt években épült ház­tömbök között például lakó­telepi klubot nyitottak. Az új kolónia lakói itt tálalnak egy­másra, s hamarosan kialakul­nak a hasonló városrészekben egyébként annyira hiányzó emberi kapcsolatok, rendszere­sen napirenden vannak az életkörülményeket taglaló kér­déseik. A dunabogdányi mű­velődési házban kedd esti be­a szokványos formától eltérő, nagy érdeklődést "kiváltó is­meretterjesztő sorozat. Az ér­di városi művelődési központ tudományos fantasztikus klub­ja színes, változatos, a fiata­lok életkori sajátosságaihoz igazodó módszerekkel szol­gálja az e korosztálybeliek természettudományos ismere­teinek fejlesztését. látványosnak bizonyára nem mondható a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ kü­lönleges gyermekklubjának működtetése, amelynek nem egészen pontos elnevezése a cigánygyermekek klubja. Min­den olyan 6—14 éves korú hátrányos helyzetű gyereket befogadnak ide, akinek a csa­lád lakáskörülményei, vagy más okok miatt nem lehet ré­sze az életre felkészítő játék örömében. Ennek a munká­nak nincs még elmélete, pe­dagógiai múltja. Feltehetően sok kudarcon keresztül érik el majd a céljukat azok, akik e fontos rétegpolitikai feladatot kapták, vagy vállalták. Olyan feladatokat oldanak meg, melyeket az idejáró, főleg ki­segítő iskolás gyerekek köré­ben tenni kell. Fésülik a ba­bát, hogy a gyerekek is fésül- ködjenek, tűbe fűzik a cér­nát, együtt varrják meg az elszakadt ruhát, fogmosásra tanítják őket és közösen fel­fedezik a dalolás örömét. Váljanak általánossá Sablonmerutes, a közönség­nek programokat szerkeszteni ugyanis fáradságosabb, mint bejegyezni a naptárba a hak­nielőadás idejét, s azt, hogy az előadó miről, mennyit be­szél majd. A cél mégis az, hogy ez utóbbi kedvező pél­dák váljanak minél általáno­sabbá, mert a közművelődés csak így töltheti be társadal­mi szerepét, s juthat közelebb fokról fokra eredeti céljához. Kovács T. István Már formálják, pontosítják az idei, 51. könyvhét könyviis­táját, programjait. Az ünnepi A TOLDIN A SOR Dalűis idők Rajzfilmet készítenek a Tol­diból. A János vitéz és a Ludas Matyi után újabb irodalmi re­mekmű megfilmesítésén dol­goznak a Pannónia Animációs és Rajzfilm Stúdióban. Gémes József és munkatársai Arany János Toldi-trilágiája alapján mondják ei Toldi történetét­A Toldi életútjának legfon­tosabb történéseit nyomon kö­vető filmben nem hangzanak el az elbeszélő költemény so. raj, ugyanis a nemes veretű szöveget nem tudnák idézni átdolgozás nélkül. Gémes Jó­zsef ezért Is választott úgy. hogy próbálják felidézni a jól ismert történetet Technikai újításra is készül a stáb. A kilenc rajzoló a ha­gyományosan két ember mun­káját igénylő ceruzarajzodás- kifestes munkafolyamatát egyesítve közvetlenül cellu­loidra festi — korabeli stílus­ban — a figurákat könyvhét országos szervezőbi­zottságán elmondták: idén,má­jus 30-a és június 6-a között kerül sor kulturális életünk kiemelkedő eseményére. A fővárosban ez alkalommal a VI. kerület lesz a központi rendezvények házigazdája: a Liszt Ferenc téren tartják má­jus 30-án az ünnepélyes meg­nyitót. A vidéki rendezvénysol rozat nyitányának színhelye május 31-én — Szeged lesz. A szervezők gondos váloga­tás, alapos megfontolás alap­ján döntenek arról, mi kerül­jön a kiadók gazdag könyvter- mésébőll az ünnepi könyvheti listára. A korábbi évekhez ha­sonlóan ez alkalommal is mint­egy száz újdonsággal jelent­keznek a kiadók. Változatlanul a mai magyar irodalom áll majd a közép­pontban, az elképzelések sze­rint a listára kerülő művek kétharmada magyar szerzők alkotása lesz. Ugyancsak fontos szempont a válogatásnál, hogy minél több új mű, első kiadás szere­peljen az újdonságcsokorban. Számos mű a József Attila születésének 75. évfordulóját köszönti. Évi hatmillió hanglemez A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat dorogi gyárában az idén hatmillió lemezt készítenek hazai és külföldi vásárlóiknak. Ké­pünk a lehallgatószobában készült, itt ellenőrzik az elkészült hanglemez minőségét. KÖZMŰVELŐDÉS — TARTALMASABBAN Sablonmentes, vonzó programok szélgetések címmel kezdődött SZÁZ ÚJDONSÁG Hazai szerzők tollából ÜNNEPI KÖNYVHÉT: MÁJUS 30-JÚNIUS 6. SZÍNHÁZI ESTÉK Troilus és Cressida a Nemzeti Színházban Aktuálisabb kicsengésű darab alig akad Shakespeare életművében, mint ez a jelentéktelenebb drámái között számon tartott mű. f Mitől aktuális? Attól, hogy korunk — és más korok — legégetőbb kérdé­seinek egyikéről, a háborúról szól, méghozzá úgy, hogy bemutatja, miként tesz tönkre minden emberi értéket, mint silányít el minden eszményt, mi­képp aljasít le minden nemes érzel­met a háború. Teszi mindezt egy klasszikus történet, a trójai háború kereteibe ágyazva — de e keretet, s az ismert nevű eposzi hősöket csu­pán ürügyül használva Shakespeare-t : gyanis édeskeveset izgatja a klasszi­kus ókor, egyáltalán a korhűség (más drámáiban is fütyült rá), meg nem is, nagyon ismeri ezt a homéroszi vilá­got (a nagy görög eposzok ekkor, az 1600-as évek legelején még jószerivel felfedezésre várnak; a történetek a római irodalom közvetítésével terjed­nek el). Öt az izgatja, hogy még a ■legszentebb célok meghirdetésével fo­lyó öldöklés is gúnyos tréfa, mert min­den és mindenki (ahogy ma monda­nánk) manipuláció áldozata. Shakespeare (megint csak mai szó­val) deheroizálja a hősöket és a vezé- eket. A csillogó görög hős, Akhilleusz, sértődékeny, hiú, beképzelt és alatto­mos; harc helyett a sátrában fetreng fiúszeretőjével, Patrokl osszál. A má­sik görög hős, Ajax, buta izomkolosz- szus, aki még verekedni is ostoba, de eltékeny Akhilleuszra, ezért mindenbe bel eheecelhető. Agamemnon, a görög hadak vezére, határozatlan, mitugrász figura. Nesztor, az agg bölcs, szenilis, izómenésben szenvedő vénember. Me­neiaosz spártai király, akinek világ­szép felesége, Heléna az ürügy a tró­jai háborúra, bamba felszarvazott, akin görögök és trójaiak egyaránt jót röhögnek. A ravasz Ulisszesz úgy for­gatja ujja körül a görög vezérkart, ahogy akarja, mert egyedül ő tud esz­méket hazudni az értelmetlen harc mögé. Ügy manipulálja társait, mint egy hipnotizőrbe oltott militarista pro­pagandafőnök — miközben maga egy percig sem hisz az egészben. És a trójaiaknál? Hektór, a nagy hős, egy idejétmúlt lovagias harcmodor áldo­zata lesz — ugyanakkor tudja, hogy a küzdelem értelmetlen. Párisz a Helé­nát elrabló királyfi, jelentéktelen kis fickó, akit éppen kiszemeltek az akció­ra. Maga Heléna pedig szajha, aki szintén csak eszköz a nagyobb érde­kektől vezetett főszereplők kezében. Maradna két fiatal hős, Troilus, a legfiatalabb trójai királyfi és Cressid-, a görögökhöz disszidált trójai főpap, Calchas Trójában maradt lánya, ök egymásba szeretnek, de még ebben is van manipuláció: Pandarusz, a vén kerítő boronálja össze őket, mert egy ilyen frigy jól jöhet még. Ez a fel- iobbanó szerelem azonban csak egy éjszakát él .meg; Cressidát a nász utáni reggelen kicserélik egy trójai fogság­ba esett görög főtiszttel, anélkül, hogy megkérdeznék, ő akarja-e ezt? Minden érték elpusztul, illetve el- pusztítható hát, hősiesség, szerelem, becsület, hit, erkölcs. Therszitésznek, a mocskos szájú görög csavargónak van igaza, aki megveti ezt az egész ügyet, és ezt az egész görög és trójai nép­séget. Hetedik éve folyik a háború, még három év kell Trója bevételéhez, de értelmet addig sem nyer ez a harc; csak magyarázatokat, az érdekek és ellenérdekek bonyolult szövevényét, mag néhány ezer újabb halottat fog kitermelni. Katarzis nem lesz, a da­rabjaira hullott világrendet nem rak­ja újra össze senki, s nem jön helyé­be új, más sem. Keserű végkicsennés, A Nemzeti előadásában, Székely Gá­bor rendezésében, mintha eltolódna ez a keserűség a komédia irányába. Már a nyitó jelenetben, Pandrrusz fellépté­ben ezt a hangütést kapjuk. Kállai Fe­renc szinte vénasszonyos öreg kerítő- je ettől fogva a darab főszereplőjévé emelkedik; mintha ő mozgatná a cse­lekményt, s hozzá lenne igazítva mind­az, ami —• és ahogy — a színen tör­ténik. Pedig hát hiába Troilus és Cres­sida a darab címe, ők csak mellék- szereplők, s Pandarusz is az. Furcsa módon Shakespeare nem írt főszere­peket ebben a darabban, s ez nem is zavaró. A Nemzeti előadásában azon­ban minden jel arra mutat, hogy Pan- darusznak ilyen központi szerepet kí­vántak adni. Ez elviszi az előadást a komikum felé, s minden ebben a fénytörésben jelenik meg. Sőt, úgy tű­nik, Székely Pandarusz utolsó, epiló­gus funkciójú monológja felől nézi az egész darabot, s nem az idáig vezető ívet rajzolja meg. Ezzel a dráma ki­csengése megváltozik; nem érezzük eléggé, mennyire egy erkölcsi rend és egy háborús ideológia leépüléséről, le- meztelenedéséről szól ez a mű. Üjabb hangsúlyeltolódást jelent Therszitász alakjának - beállítása. Ö nem csak mocskolódó élősdi, hanem az az állandóan megrugdalt szolga, aki sok mindent helyesen lát, de igaza altkor sem- lehet, ha igazságokat mond ki. öze Lajos esvébként hatásos ala­kítása így önálló betétként hat. Né- hän^an ugyancsak önálló számokat adnak elő: Vajda László, a buta izom- pacsirtát, Ajax figurájában, Kálmán György, a ravasz manót, Ulisszeszként, Cserhalmi György, a hiú és sunyi sztárt, Akhilleuszként. Takács István HETI FILMJEGYZET Az ötös számú vágóhíd Jelenet Az ötös számú vágóhíd című amerikai filmből Egy kissé korosodó, enyhén kopaszodó amerikai férfi, idillikusán szép környezetben levő házában magányosan ül­dögélve, Írógépbe pötyögteti a múltja, a jelene, sőt, a jövő­je emlékfoszlányait, élmény- töredékeit. miközben asszociá­ciós tudatfolyama szabadon mozog térben és időben. Fur­csa, néhol zaklatott, néhol hi­degen tárgyilagos vándorlás ez egy ember tudatának nedői kö­zött. Az illető neve — Pilg­rim —- angolul zarándokot, vándort jelent. Beszélő név — s nem véletlenül. Billy Pilg­rim, George Roy Hill ameri­kai rendező filmjének hőse, önnön, életének idősíkjai kö­zött vándorolva, modem ame­rikai Everymanként egyszerre egy konkrét karakter, konkrét eseménysorok. közé helyezve, s egyszerire egy társadalom, azon belül egy társadalmi, ré­teg, s e réteg életformájának jelképe. . Az alap persze nem a ren­dező munkájánál keresendő. Az ötös számú I vágóhíd nagy könyvsiker volt, megjelent ná­lunk is vagy hét éve. Írója, az Amerikába vándorolt né­met családból szármázó Kurt Vonnegut, olyan könyvet al­kotott. melyben a második vi­lágháború és Amerika, az amerikai poi. és a hábo­rú viszonya egymáshoz a fő­szereplők. Billy Pilgrimmel tulajdonképpen semmi egyéb nem történik, mint hogy belekeveredik a háborúba, be­sorozzák, s ettől a pillanattól kezdve addigi szép, nyugalmas, jómódú amerikai polgár-élete maga a kiszámíthatatlan, ir­reális pokol lesz. A háború foszlányokra tépi a megdönt- hetetlenül és megsebezhesetle­nül szilárdnak hitt amerikai életformát; az amerikai pol­gár eszméi, képe a világról, a nem amerikai népekről gyó­gyíthatatlan sérüléseket szen­vednek, s az értékrend és vi­lágkép eme nagy összezúzatá- sában megtöretik, összezúza- tik, de legalábbis ösözekuszá- lódik maga az ember ;s. A világ érthetetlenné, abszurd­dá, nevetségessé és értelmet­lenné válik. Ezzé válik fő­ként azért, mert ilyen a há­ború. A háború pedig min­dent magához idomít, aljasít, alacsonyít; ímindent és min­denkit. Billy Pilgrim végig­megy ezen az úton, s a végé­re érve nem óhajt továbbra is a normális emberek módján élni. Vagy talán ő lesz nor­mális és a többiek különcök? A film nagyjából ugyanazo­kat a kérdéseket veti fel, mint a könyv. Hiányzik azonban belőle a töprengésnek, a gon­dolatoknak az a megszenve­dett mélysége, ami Vonnegut művére jellemző. A néhol bra­vúros szerkesztésmód, a való­ban lenyűgöző vágások, át­kötések, a kesernyés humor és a rezignált elmélkedések egy biztos szakmai felkészültségű rendező keze munkáját dicsé­rik. de mindezt a szakmai biztonságot kissé túlságosan előtérbe is állítják. George Roy Hill nagyon érdekes fil­met csinált — de nem többet. És ez egy kicsit kevés. Fedora Billy Wilder, a hetvenes éveiben járó amerikai rendező (itthon legalább a Legényla­kás című filmje ismerős) eb­ben a mimikájában a nagy filmsztárok kegyetlen és kí­méletlen világába viszi a né­zőt. Ez rendjén is lenne; a téma mindig érdekes, mindig le lehet vele kötni a nézőt. A dolog mindössze (?) azon mú­lik. miről és hogyan mesél a film. Nos. a Fedora egy hajdani nagy filmsztárról, Fodoréról mesél, akit mindenki imádott, akinek számtalan világhírű szerelme volt. Hemingicaytől Churchillig, és aki, félvén az öregedéstől, egyre fiatalabbá operáltatta magát, míg egy napon az újabb kúra nem si­került és Fedora örökre el­torzult. megrútult. Maradt vi­szont a legenda, melyet élet­ben kellett tartani — így Fe­dora. az örökké fiatal sztár szerepét átvette a lánya ... Mígnem a lány is pórul járt, részint mert narkomániás lett részint mert beleszeretett egy filmsztárba, aki hozzá ugyan illett volna, de Fedorához, a jó hatvanas matrónához nem, A vég: öngyilkosság, pompá­zatos temetés és egy falvédő­re hímezhető közhely-tanul­ság: senki nem cserélhet sor­sot és arcot. Amiből csak annyi követ­kezik, hogy ezúttal Billy Wil­der a semmit tupírozta fel látványos és terjengős film­mé. Ez a hajdani nagy sztár, .meg az ő története a többszö­rös csavarások, sejtelmes vá­gások, rejtélyesnek szánt ku­szaságok és mondvacsinált ál­konfliktusok dacára is: tel­jességgel érdektelen, unalmas és szellemtelen. Mindeme fáj­dalmakra az egyetlen gyógyír: számos jelenet egy görög szi­geten, Korkirán (Korfu) ját­szódik egy pompás villában. A táj, a tenger és a villa iga­ziak, és ennyi álság közepette már ez is miami... Szelíd motorosok Dennis Hopper világhírűvé vált filmjét idestova nyolc éve mutatták be nálunk. A mos­tani felújítás tehát jószerivel bemutató számba megy hi­szen időközben szinte egy új héző-generáeió nőtt fel, illet­ve vált mozilátogatóvá. Az ó számukra feltétlenül új él­mény a film, a régebbi mozi­látogatók pedig örömmel üd­vözölhetik — s nézik meg va­lószínűleg újra. A Szelíd motorosok egy sa­játos problémákkal és konf­liktusokkal terhes időszak, az 1960-as évek végének képe és lenyomata. Mint ilyennek, szinte már dokumentum-érté­ke van, amellett persze, hogy kitűnően megcsinált film is. Szerkezetében — mely az alapmű, Kerouac Ütőn-jának utazás-szerkezetét alkalmazza — az az izgalmas, hogy egy kalandfilm feszültségét terem­ti és tartja fenn. Eszközeiben friss és meghökkentő, mon­dandójában pedig máig ak­tuális. mert a manipulált erő­szak és a semmit meg nem oldó társadalmon kívüliség el­len beszél. T. L

Next

/
Thumbnails
Contents