Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA H BL m IÁ-ÓEGll£DI JAPÁS ás C^lIq^MROsTeszIiRS XXIV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1980. JANUÁR 30., SZERDA Ismeretterjesztés Abonyban Tudomány, művelődés mindenkinek Népszerűek a viták, a fórumok A tudományok eredményeinek ismertetésére, terjesztésére 1953-ban alakult meg a mai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Neve akkor Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat volt. Alig egy esztendő alatt kiépítette megyei, majd járási szervezeteit, amelyeket ma már a helyi, üzemi csoportok szervesen kiegészítenek. Tagjai, mintegy húszezer értelmiségi, rendszeresen tartanak előadásokat, ismertetve a különféle tudományok legfrissebb eredményeit, álláspontját, átfogó képet adnak a hallgatóságot érdeklő témakörökről, rendeznek vitákat, fórumokat, amelyeken az előadásokon felvetett kérdésekkel foglalkoznak. A TIT tevékenységének gerincét az előadások adják. A statisztikai adatok tanúsága szerint sok az érdeklődő, országosan százezres az előadások száma, a hallgatóságé pedig több millió. A munkás-, mezőgazdasági, ifjúsági és más akadémiákon az előadássorozatok népszerűek. Abonyban évtizedek óta létezik tudományos ismeretterjesztő csoport. Először a ceglédihez tartozott, öt esztendeje azonban már önálló. Nem könnyű, szívós munkát igényelt a kezdeti időszak, viszont ma már a nagyközségben 13 TIT-akadé- mia működik, látogatói az intézmények, üzemek, termelő- szövetkezetek dolgozói. Az érdeklődők sorában fiatalt, nyugdíjast szép számmal egyaránt találni. Tavaly 98 ismeretterjesztő előadást tartottak, ezeken több mint 2400 ember vett részt. A programok nagy részét helybeli előadók tartották meg, hozzáértéssel, felkészülten. A témákat és az előadókat a hallgatóság kérheti, választhatja. Nem ritka, hogy neves egyetemi tanár az abo- nyi TIT-előadás meghívott előadója. Legutóbb Tömöry Tamás egyetemi tanár, a Lakásunk című könyv szerzője volt az előadó, a Szép otthon című ismeretterjesztő rendezvényen. Szívesen hallgatta az abonyi közönség más alkalommal a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, vagy az ELTE egy-egy tanárának előadását.- A televízió Változó világ című műsorsorozatának előadói a témáról tartott előadásra jöttek el. A szép eredményeket új feladatok követik. A munkahelyek, intézmények többnyire olyan TIT- akadémiák indítását kérik, amelyeknek anyaga a saját területükhöz kapcsolódik. A termelőszövetkezetek mező- gazdasági sorozatot kérnek, a kertbarátok köre szívesen hallgatja a növénytermesztési, kertészeti ismereteket. A tanácstagok Abony múltjával, jelenével foglalkoznak, az iskolákban a szülők akadémiája ad pedagógiai, gyermek- nevelési, pszichológiai ismereteket a szülőknek. Foglalkoznak a jutalmazás és büntetés témakörével, a serdülőkor t problémáival. Általános — i nem szorosan vett — szakmai témát csak néhány csoport kért. A tűzoltók például a Hold meghódításáról hallgattak nemrég előadást, a művelődési ház kézi- munka-szakkörösei Lengyelország természetrajzával, életével, kultúrájával ismerkednek meg. A TIT feladatai közé tartozik a közművelődési programnak megfelelően, hogy az egyéni általános műveltséget, annak bővülését segítse, ezáltal az egész társadalom műveltségét emelje magasabb szintre. A TIT szervezői, előadói most arra kell hogy törekedjenek: ne csak szakmai, hanem az általános műveltséget segítő előadásokat kérjen a hallgatóság. Mint Skultéty Sándor, az abonyi művelődési ház igazgatója, a TIT-csoport vezetője mondta: „Nem csak azt kell adnunk, amit kérnek az emberek, hanem azt is, amit kérniük kellene.” Csilléi Béla Van elegendő zöldség, gyümölcs Ügy látszik, sietős volt a dolguk a keddi piacozóknak Cegléden, mert a piactér már kora délelőtt megüresedett. Kevés magánárus kínálta portékáját és aki a hideg ellenére kimerészkedett, az igen sietett a vásárlással. Alapvető zöldség és gyümölcsfélékből általában minden kapható, megfelelő a város ellátása. Van burgonya, hagyma, káposzta, sárgarépa és gyökérzöldség, kapni céklát, egy idő óta téli f eketeretket is. Az árak hasonlóak, mint a környező városok piacain. Burgonyát, hagymát több élelmiszer bolt is árusít, eat a ZÖLDÉRT már necchálós csomagokban, egv és kát kilogrammos adagolásban szállítja. Az áru minősége — mind a kistermelőké, mind a raktárból szállí- tottaké — jónak mondható. Időnként csak a káposzta fagyos, de annak „nem árt” — minit mondják. Tojás, gomba és hal kevés Múzeumban a nyomdagép Nyomdaipari-történeti kiállítás nyílik február 3-án a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az egykori Sárik-nyomda anyagát láthatják majd az érdeklődők. A kép előterében: Máté Bertalan történész, muzeológus egy régi nyomdagépet állít össze. Apáti-Tőül Sándor felvétele kerül a piacra. A tojás drága. A kiskertesek, akik nyáron friss termésükét hozzák eladni, most lekvárt, befőttet, paradicsomlevet, savanyúságot is kínálnak, házi készítésűt, zamatosat. Kiterjedt szolgáltatás Sikerrel járt az átszervezés Korszerűsítik a karbantartó műhelyt Néhány éve sokak által felvetett panasz volt, hogy a kertes házak hagyományos építésű ámyókszékeit nincs aki kiürítse. Az erre hivatott akkori tőzegkitermelő vállalatnak sem embere, sem elegendő eszköze nem volt erre a célra. Ez a kényes téma nem csekély közegészség- ügyi jelentőséggel bír, s nyilván ennek is szerepe volt abban, hogy a többi közt ilyen feladattal is megbízott cég tavaly nyáron új elnevezést kapott. Azóta Pest megyei Településtisztasági Kommunális Vállalat ceglédi szervesüzeme felirat díszük a Batthyány utcai szerény irodaépület ajtaja felett. Junó László üzemvezető tájékoztatása szerint Cegléd és Nagykőrös városán kívül hatáskörükbe tartozik a ceglédi, a monori és a nagykátai járás. Tavaly két kirendeltséget létesítettek, az egyiket Nagy- kátán, a másikat Vecsésen keikét kihelyezett szippantóko- csival. Nagykőrösi telephelyüket — gazdaságossági és üzemszervezési okok miatt — felszámolták. Oda Ceglédről járnak át járműveik. Kisebb rezsivel, létszámmal, üzemanyag-megtakarítással számoltak, amikor így döntöttek. Az 1979-ben végrehajtott tí- pusegységesítóssel és beszerzéssel Prága szippantókocsi- jai'k száma tizenhétre emelkedett. Ez a géppark m;ír elegendő a teendők ellátásához. Tavaly Dél-Pest megye településeiről 200 ezer köbméter szennyvizet szállítottak el. Munkájuk középpontjában a lakosságnak nyújtandó szolgáltatás áll, amelyet az állam jelenleg is dotációban részesít. A régi típusú illemhelyek tisztításához új módszert vezettek be: gépi úton vízzel hígítják a fekáUát és úgy szivattyúzzák a tartálykocsikba. Ez higiéni'kusabb a korábbi eljárásnál, a környezetre, az ezzel foglalkozókra kevésbé ártalmas. (Munkásaik védőoltást kapnak és az utóbbi két évben fertőzésből eredő megbetegedés nem fordult elő náluk.) Jelentős mértékű közületi megrendeléseknek is eleget tesznek. A nagyobb vállalatok, gyáraik, mint például a ceglédi vágóhíd, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Tiszámén ti Vegyiművek derítőiből ugyancsak elszállítják a szennyvizet. Száznegyven céggel kötöttek szerződést. Ez a tevékenység szabadáras, tehát jövedelmezőbb. A múlt évben 11,8 millió forint árbevételre tettek szert, ami 11,5 százalékkal magasabb a tervezettnél. A szervesüzem nem titkolt gondja, hogy kocsijaik tartalmát nem könnyű elhelyezni. Vecsésről például Üllőre vagy Monorra kell juttatai a szállítmányt és ez húsz kilométeres utat jelent minden esetben. Nagykőrösön is csak ideiglenes megoldást engedélyeztek számukra. Cegléden a tanács a Körösi út mentén a Kőkunyhó dűlőben jelölt ki helyet számukra. Nagy méretű gödröket ásnak, s az ezekbe kerülő fekáliát tőzeggel keverik össze. Ezt parképítő részlegük kertészeti célra hasznosítja. Az ipari szennyvíz ugyancsak gödrökbe kerül, onnan elszivárog, majd földréteggel betemetik idővel az árkokat. Nem túl szerencsés megoldás. A tervek szerint, ha kiépül a város biológiai szennyvíztisztító rendszere, akkor befogadhatja a szippantókocsik tartalmát is. A jelenlegi ürítőhelyek a településektől távol esnek, megfelelő útjuk sincs, s ily módon járműveik a szükségesnél jobban rongálódnak, hamarabb pusztulnak el. Tapasztalataik szerint a magáraházaknál használt derítők, emésztőgödrölk jelentős része nem felel meg az építészeti előírásoknak: nem zárt rendszerűek, ennélfogva tartalmuk elszivárog a talajban, s félő. hogy előbb-ütóbb a vízrécegeket is szennyezd. Dolgozóik munkabrigádokbaw tevékenykednek és — amint Junó László megfogalmazta — a lakosság udvarias kiszolgálására törekednek. Mutatott egy halom cédulát is. amelyeket minden megrendelő megkap, s ha elégedett az üzem munkájával, beküld a központba. Ez a vállalatnál kibontakozott versenymozga. lomnak éppúgy része, mint a fokozott üzemanyag-takarékosság Cegléden gerjed műhelyük foglalkozik a kocsik karbantartásával. Korszerűsítése az idén esedékes. A tervek már készülnék, s ha rendelkezésükre áll a szükséges négymillió forint, jobb körülmények között hatékonyabban dolgozhatnak- majd. Akkor saját autóikon kívül a parképítő részleg gépeit is ők javíthatják. Az alkatrészellátás gondjai őket is érintik, hiszen a Csehszlovákiából származó Prágákhoz nehéz beszerezni a tartozékokat. T. T. Tiszaörsön, lázi áron Aratják a nádat Ötödik esztendeje, hogy a TSZKER ceglédi területi központja a fertődi nádgazdaságnak nádat avattat a Tiszántúlon, a Duna—Tisza közén, yáll-alták a kitermelhető nádasak felkutatását és a szükséges géptől az elszállíttatásig mindenről gondoskodnak. A munkáslakás-építés története Házsor a város szélén „Az építésre vonatkozva mi is tisztelettel bejelentjük... azért hogy kevesebbe kerüljön mind egyik házat eggyüt- tesen kívül belől be tapasztjuk díjmentessen. A vályog verést közülünk való emberek ki verik csak azért hogy jó legyen elkészítve ..szól Sárközy Márton és 31 társának aláírásával ellátott kérelmező, sürgető levél. Az építendő munkásházakra igényt tartó személyek foglalkozására vonatkozóan szinte semmiféle adat nem áll rendelkezésünkre. Életkoruk 23 és 74 év között volt, átlaga meghaladta a 40 évet és családonként 3—4 gyermekük volt. A politikai helyzetben időközben beállt gyökeres változás új irányt szabott a ceglédi munkásházépítési akció amúgy is döcögő szekerének. A Tanácsköztársaság időszakában, de már a réptanács ülésén is szóba került, hogy javítani kell az áldatlan la- kás viszonyokon. Az események tragikus alakulása miatt erre nem kerülhetett sor. A Pesti út és a Csokonai út által határolt nagy kiterjedésű városi tulajdonjogú ingatlanból a város vezetősége — többek között állami füzes céljaira, polgári fiúiskolái gazdasági gyakorlóterületül, vi- tézségi telkekül, rokkantotthon létesítésére — .tekintélyes kiterjedésű iagatlant adott át 1920-ban, melyek területéhez viszonyítva a mezőgazdasági munkáslakások létesítésére átengedett földdarab csekély kiterjedésű volt, 1921 TAVASZÁN a város vezetősége 11 házhelyet engedett át mezőgazdasági munkáslakás-építés céljára a város szegénysorsú lakosainak — négyszögölenkénti tíz koronás vételárban — a Csokonai utca és a Pesti út által határolt Csíkos-szélen. Hogy ez a lakásszám mennyire nem elégítette ki az igényeket, azt a korábban idézett levelek kivonatai is alátámasztják, és bizonyítékul szolgálnak az 1930-as évek ceglédi lakásviszonyairól beszédesen valló szociális összeírásai. Máté Bertalan történész Kossuth Múzeum 1908 végén az államépíté- szeti hivatal javaslatiéra módosították a terveket. A városi mérnök véleménye alapján a város vezetősége úgy döntött, hogy .. egy-egy munkásház oly nagy összegbe kerülne, hogy annak házbérre szánt összegből leendő törlesztésére vagyontalan napszámos ember nem képes — s igy ez úton a cél nem éretnék el.. A házakra azonban egyre inkább szükség volt. Urbán Pál társai nevében is, levéllel fordult a földművelésügyi miniszterhez és többek között ezt írta: „...Ha sor kerül házépítésre, hadd csináljanak minél több munkát az emberek, mert így időt és költséget is megtakaríthatnának ... mivel Czegléd városához sok olyan üres hely tartozik, melynek a város semmi hasznát nem veszi, teljesen ingyen adhatna munkás házhelyeket... itt Czegléden igen sokan vagyunk abban a helyzetben, hogy a magas ház bért alig bírjuk fizetni és .., hogy a czeglédi házatlan munkások részére 100 ,., ház építésére kegyeskedjék a szükséges pénzt ki utalványozni.” 1910 elején az alispán igazoló jelentést kért a ceglédi polgármestertől, hogy mi az oka és akadálya annak, hogv a városban akadozik a munkáslakások építésének ügye. A polgármester — átlátszó módon — azzal védekezett, hogy a városi mérnök időközben megbetegedett (!) és helyettese mindeddig nem volt képes erre az ügyre sort keríteni. Nem felelt meg a tényeknek ez sem, a valóságtól pedig igencsali messze volt az az állásfoglalás is,, miszerint a vagyontalan' házigénylők képtelenek lennének a ház árának lakbér fejében történő törlesztésére. Az énítendő házakra igényt tartók többsége azon kívül, hogy magát „fizetőképesnek” vallotta még tovább ment, és a munkálatok végzésére is vállalkozott. az építendő házak teleknagysága Cegléden 180—200 négyszögölnyi legyen. A javaslat szerint a házak szoba, konyha, kamra beosztású épületek legyenek, amelyeknek felépítéséhez — vályogvetés, teherszállítás, kerítéskészítés, ta- p^sztás, stb. — a lakáshoz jutók is nyújtsanak segítséget. A ceglédi képviselőtestület úgy döntött, hogy a munkásházak építésére a Csíkos-szélen egy tagban levő, majd 300 katasztrális , holdnyi területű ingatlanból 11 házhelyet jelöl ki, mégpedig két házhelyet 225—225, kilencet 180—180 négyszögöl területtel. Az építkezés ügye ezen a ponto-n meg is akadt. A ceglédi polgármester ezt írta a sürgető alispáni levélre: „...Gubody Ferenc polgármester úr elhalálozása folytán, úgy ezen, mint egyéb nem felette sürgős és nem az adminisztráció rendes menetéhez tartozó ügy lekerült a napirendről.” Hogy mennyire sürgős volt a munkásházak építésének megindítása, arra Urban Félék 1908 tavaszán kelt levele elegendő bizonyíték. „A czeglédi munkások, kiknek háza nincsen az előtt évekkel munkás házak építését kértük a Magyar kir. földmívelésügyi ministeriumtól... ennél fogva tisztelettel kérjük Czegléd város Tek. polgármesterét és a Tek. tanácsot, hogy az említett 25 000, huszonötezer koronát méltóztassanak az általunk kért czélra felhasználni, illetve a kérelmezett munkás lakásokat lehetőleg ezen évben felépíteni.. A VAROS VEZETŐSÉGE sorozatos árlejtéseket tartott, hogy a legolcsóbb vállalkozókat fogadhassa fel a házak felépítésére. Az alispáni hivatal sürgetésére — időközben ugyanis,, a Soltiak a nekik juttatott összegből felépítették a munkáslakásokat — a ceglédi polgármester újabb kibúvókat keresett. a mült szazad végén századunk elején Magyarország az eg; 11 növekvő gazdasági és politikai hatalommal bíró burzsoázia befolyása ellenére, súlyos feudális maradványokkal terhelt agrárország volt. Függetlenül attól, hogy az 1897—1898-as országos méretű földmunkás- és szegényparaszt megmozdulások nem hoztak gyökeres változást, híven tükrözték a tömegek elkeseredésének fokozódását. A kivándorlók számának növekedése és a munkaerő más módon való elvesztésének lehetősége az uralkodó osztályok figyelmét egyre inkább a határozott megoldásra irányította. A megoldás egyik vélt eszköze az 1907. évi „gazdasági munkásházak állami támogatásáról” szóló törvénycikk lett volna, amely a mezőgazdasági munkaerő gúzsbakötését, a munkaadóhoz való rögzítéséi és biztosítását szolgálta. Az 1907. évi 46. törvénycikk alapján a földművelésügyi minisztérium által engedélyezhető kedvezmények megadásánál azokat a településeket részesítették előnyben, „amelyek a munkásházak építését ingyen telek vagy kert létesítésére is alkalmas telek adományozásával” elősegítették. A minisztériumi kölcsön feltétele volt, hogy a helyi törvényhatóság saját ingatlan- vagyonából ingyen vagy igen mérsékelt áron juttasson területet a felépítendő házakhoz. 1907 februárjában kapta meg Cegléd város polgármesteri hivatala a vármegyei közgyűlés határozatát, amely azt tartalmazta, hogy a 25 ezer koronányi minisztériumi kölcsönt Cegléd és Solt község egyenlő arányban használhatja fel munkáslakások építésére, mivel ezek felépítését „ezeken a helyeken... a legindokoltabbnak ...” látják. Leszögezte a határozat, hogy
