Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

1980. JANUÁR 30., SZERDA tlfxrtt "djjPs' V x/unap Heti jogi tanácsok TÖBB OLYAN OLVASÓI LEVÉL ÉRKEZETT HOZZÁNK, AMELYEKBEN A LAKÁSCSERÉKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK UTÁN ÉRDEKLŐDNEK. VAN EZEK KÖ­ZÖTT TÁRSBÉRLETI LAKÁSCSERE ÜGY, ÉS MAS ESET IS. ÉPPEN EZÉRT A FELTETT KÉRDÉSEKET ESZERINT TÁR­GYALJUK. KeII-e a lakásban lakó társbérlő hozzájárulása a társ­bérleti lakás cseréjéhez? Ilyen esetben nem szüksé­ges a többi társbérlő hozzá­járulása. Előfordult olyan eset is, hogy a csereszerződést ké­sőbb azért kellett hatálytala­nítani, mert az egyik cserélő félnek eltartási szerződése volt, és ehhez nem szerezte be az eltartó hozzájárulását. Ebből is okulni lehet, mert ilyen esetben szükséges az el­tartó hozzájárulását is meg­szerezni. Sokszor a lakásban levő al­bérletek is megnehezítik a csere lebonyolítását. Ha a cse­re folytán az albérlő is megy a bérbeadóval, szükséges az albérlő hozzájárulását is meg­szerezni. És mikor nem kell az al­bérlő hozzájárulása? — kér­dezi egy másik olvasónk. Akkor, ha az albérlő vissza­marad és a másik bérlő a ko­rábbi feltételekkel azonos mó­don biztostíja az albérlő ad­digi elhelyezését. ❖ A lakásügyi hatóság mikor kötelesé a cserét megtagadni? A lakásügyi hatóság a la­káscseréhez kért hozzájáru­lást köteles megtagadni, ha — a cserélő fél a csere úl- jián, lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szo­baszámú lakáshoz jutna; — a lakáscseréhez a jog­szabályban említett érdekel­tek (tulajdonos, bérbeadó, ha­szonélvező, egyes esetekben a közületi szerv, bérlőtárs) nem járultak hozzá; — a társbérleti lakrész cse­réje esetén, a lakás-részbe tar­tósan beteg személy kerülne, i'lletőiiag az abba együtt be­költöző személyek száma meg­haladná a lakásigény mértéké­nek alsó határa szerint meg­állapított befogadóképessé­gét; — az elcserélni kívánt ta­nácsi bérlakásra létesített la­kásbérleti jogviszony határo­zott időre vagy valamely fel­tétel bekövetkezéséig szól; — a felek szándéka tényle­gesen nem lakáscsere, hanem a lakásbérleti jogviszony jog­ellenes átruházására irányuk <♦ Mit kell tudni a bérlaká­sok cseréjéről? A lakáscserék bármilyen- egyszerűnek is tűnnek első lá­tásra, alapjaiban sokszor elég­gé bonyolultak. A legegysze­rűbb, amikor két egyforma értékű lakás bérlője megegye­zik a cserében. Ha egyik vagy mindkét lakás állami lakás, a csere lebonyolítása a tanácsi szervekre tartozik. Bonyolul­tabb a dolog, ha állami bér­lakás és magántulajdonú (családi ház, öröklakás, tár- sash-áz) cseréjéről van szó. Olykor problémát jelent az is, amikor egy lakást akarnak két lakásra vagy több lakást akarnak egy lakásra, kettes vagy hármas cserével lebonyo­lítani. A f-entiekíbői is látható, hogy szinte ahány csere, annyiféle, és ez mind különféle jogi problémákat is felvethet. Any- nyit azonban már elöljáróban leszögezhetünk, hogy állami lakás cseréjéire szerződést csak írásban lehet megkötni. Nem állami lakás esetében is. szük­séges a bérbeadó (ia tulajdo­nos. a haszonélvező) hozzájá­rulása a cseréhez. Sokszor , van olyan elképzelésük a cserében Megyei hatáskörben Egyszerűbb lesz az eljárás A polgári perrendtartás mó­dosítása újabb lépést jelenít azoknak a jogszabályoknak a sarában, amelyeknek célja jogrendszerünk továbbfejlesz­tése. Ez a törvényerejű ren­delet tovább egyszerűsíti a polgári eljárásit és gyorsítja a perek elbírálását. / Járásbíróság 1 millióig Tapasztalati tény, hogy a perek gyors és hatékony elbí­rálása könnyebb, ha az első fokon eljáró bíróságok minél ■közelebb vannak a lakosság­hoz. Ez az elv azonban eddig csak korlátozottan érvénye­sült. A tvr most bővíti a já­rásbíróságok hatáskörét: a va­gyonjogi pereknél 300 ezer­ről 1 millió forintra emeli fel azt az értékhatárt, amely fe­lett már a megyed bíróság ítélkezik első fokon. A tvr. biztosítja, hogy az azonos típusú ügyekben lehe­tőleg azonos bíróságok dönt­senek. A kisajátítási, kártala­nítási perekben ugyanis elő­fordult, hogy — mivel más és más volt a kisajátított ingat­lanok értéke — a járásbíró­ság és a megyei bíróság is el­járhatott. A jövőben egysége­sen az a járásbíróság fog el­járni, amelynek területén van az ingatlan. így az ilyen perekben egységes lehet a megítélés, a bírói gyakorlat. Jogsegély: hasonlóan az ügyvédekhez A szakszervezeti jogsegély- szolgálat nemcsak a jogi tájé­koztatásban, hanem a dolgo­zók jogi képviseletét illetően is igen fontos szerepet lát el. Mindeddig azonban a polgári perrendtartásról szóló- törvény nem szabályozta a jogsegély- szolgálat eljárásbeli szerepét és helyzetét. Ez a gyakorlat­ban helyenként zavart oko­zott. A tvr. értelmében a jog­segélyszolgálat ugyanolyan joggal képviselheti a dolgo­zókat a polgári perben, mini például az ügyvédek. A bíróságokról szóló tör­vényt koránban úgy módosí­totta az Elnöki Tstiács. hogv a munkaügyi bíróságok t munkaügyi perek mellett el­járnak a szövetkezei tagsági és a társa da 1 ombi zt osítási vi­tákban is. A munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viták sok tekintetben hasonlóak, s az előbbiekkel szorosan össze­függnek a munkaügyi, a tár­sadalombiztosítási viták is. In­dokolt tehát e perekben egy­séges bírósági eljárás. Ezeket az egységes eljárási szabályo­kat alkotta meg a tvr. Figye­lemmel volt a munkaügyi vi­ták elbírálásánál a módosí­tott Munka Törvénykönyvé­nek szabályaira, de nem hagy­ta figyelmen kívül a szövet­kezeti tagsági viták sajátossá­gait sem. Az egységes elbírá­lás lehetővé teszi, hogy a dolgozók — a szövetkezeti ta­gok is — mind a munkaügyi, mind a társadalombiztosítási vitákban azonos bírósághoz fordulhassanak. így a munkaügyi bíróság is jobb áttekintést kap egy-egy vállalat vagy szövetkezet bel­ső helyzetéről, hiszen az em­lített perek jelentik a válla­lat (a szövetkezet) és a dol­gozók (a tagok) közötti viták zömét. Vállalati, szövetkezeti viták Változtak a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények stb.) közötti viták elbírálásának szabályai is. Az új szabályozás lényegesen egyszerűsíti a ha­tásköri rendelkezéseket, növe­li a járásbíróság hatáskörébe tartozó gazdasági perek szá­mát, a fontosabb jogvitákat pedig egy bíróság kezébe összpontosítja, ami a joggya­korlat egységét biztosítja. Meg­szűnik a Legfelsőbb Bíróság e perékben eddig fennállott el­ső fokú hatásköre, és ezek az ügyek a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak ha­táskörébe kerülnek. Így egye­di ügyek intézése helyett a Legfelsőbb Bíróság még fo­kozottabb gondot fordíthat a bíróságok elvi irányítására. Annak nam lesz akadálya, hogy a Legfelsőbb Bíróság kiemelkedően fontos ügyeket elbírálás végett továbbra is hatáskörébe vonhasson. részt vevőiknek, hogy a csere folytán például családtagi minőségben bejelentett idegen személy vagy az albérlő is ön­álló bérlővé vagy bérlőtárssá legyen. Jó tudni azonban, hogy nem lehet bérlő, illetve bérlőtárs az, aki előzőleg nem volt az. Egy esetben azonban bérlő­társsá válhat, mégpedig az a személy, aki a bérlőnek kö­zeli hozzátartozója (házastárs) vagy legalább 5 évig együtt Laktak. Ha magánszemélyek kötnek lakáscsere-szerződést, még ha a cserélendő lakások között nincs is állami bérlakás, fel kell sorolni, hogy kik azok a személyek, akik a cserélendő lakásba együtt költöznek, il­letve ha valaki visszamarad, az milyen jogcímen történik. A csereszerződésben a lénye­ges adatoknak szerepelniük kell. Nem kerülhet utótag jogi bonyodalmakba például a bér­lőtárs, ha a többi bérlőtárs is hozzájárult a cseréhez. Szabad szombaton munká­ra köteiezhetőek-e az egészség- ügyi dolgozók? A ráckevei egészségügyi dol­gozókat az ügyeletesek kivé­telével, szabad szombatra az e havi szakmai-politikai kon­ferencia keretében, kötelező jelleggel, úgynevezett előadód ankétra behívták. A dolgozók felvetették la­punknál, hogy a szabad szom­batos dolgozókat lehet-e köte­lezni, munkaidőn kívüli, elő­adói ankéton való megjele­nésre. Igen, kötelezhetők. A Munka Törvénykönyve szerint, a hét minden napja munkanap. Abból kell kiin­dulni, hogy a folyamatos be­tegellátás biztosítását nem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Az ápolás természete miatt, az egészségügyi dolgozók Szabad napja nem feltétlenül esik szombatra. Sőt, a szabad na­pokat össze is lehet vonni és együttesen kiadni. Idevonatko- zóan utalunk az egészségügyi miniszter 40/1976. számú uta­sítására; ha a túlmunka díja­zásra jogosult egészségügyi dolgozót szabad napon munka­végzésre veszik igénybe, és az igénybe vett többlet szabad­nap helyett, más napot elhá­ríthatatlan okból nem lehet kijelölni, az ilyen napon vég­zett munkáért pótlék nélküli túlóradíjat kell folyósítani. Túlóradíjazásra jogosultak ál­talában az ügyviteli dolgozók és a fizikai állományú dolgo­zók. Az ügyviteli dolgozók alatt a beosztott egészségügyi szakdolgozókat kell érteni. A .túlmunka díjazásra nem jogo­sult dolgozó a berendelés alatt végzett munkáért díjazásra nem tarthat igényt. Az úti­költség megtérítése azonban minden ilyen rendkívüli be­rendelés esetén megilleti a dolgozókat beosztásukra való tekintet nélkül. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság dönlései Maradjanak a nagyszülőknél? Amikor a házastársak el­váltak, két kiskorú gyermekük bírósági határozattal az anyai nagyszülőkhöz került. Az apa négy évvel később, arra hi­vatkozva, hogy újból meghá­zasodott, rendes lakása, jöve­delme van, a gyerekek gondo­zását felesége vállalja, nála történő elhelyezésükért pert indított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíró­ság, helyt adott a keresetnek. Törvényessági óvásra azonban a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyez­te és az apa kérelmét elutasí­totta. — A családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a gyerme­kek elhelyezésének megváltoz­tatását abban az esetben lehet berni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, később lényegesen megváltoztak, .a gyermekek tes­ti, értelmi, erkölcsi fejlődése jelenlegi környezetükben már nincs biztosítva és érdekük a másik szülőnél vagy más he­lyen történő elhelyezésüket te­szi szükségessé — hangzik a határozat. — A nagyszülők ragaszkodtak unokáikhoz. Egyebek között arra is hivat­koztak, hogy az apa rendszer­telenül, néha évekig sem lá­togatja a gyermekeket. Az apa ezt tagadta, s kijelentette: legalább évente kétszer fölke­reste őket A tárgyaláson azonban beismerte, hogy egy éve nem találkozott velük. Az is, kiderült, hogy a nagyszü­lők unokáikat hosszabb időre, nyaralásra szívesen átenged­ték volna apjuknak, az azon­ban ezzel a lehetőséggel nem élt. Viszont az apa sem vi­tatta, hogy a nagyszülők a kicsinyekről minden tekintet­ben megfelelően gondoskod­tak, az idős házaspár lakáskö- rülményei pedig az övénél jobbak. — Mindezekből nyilvánvaló, hogy megfelelő szülő-gyerme­ki kapcsolat nem alakult ki «—• hangzik a határozat. — A gyerekeknél az anyai és az apai szerepet a nagyszülők töl­tik be és biztosítják azt a csa­ládi környezetet, amelyből va­ló kiemelésük a kicsinyek ér­dekével ellentétes volna. Halálos verekedés Véres esemény játszódott le egy vidéki italbolt előtt. Záróra után egy tsz-tag és egy asztalos között az utcán szóváltás támadt, amelynek he­vében az asztalos a másikat megütötte. Ezek után a tsz- tag, azzal a szándékkal, hogy elégtételt vesz, hazasietett kö­zeli lakására, magához vett egy hosszú konyhakést, vi sz­aza ment a verekedés színhe­lyére és a ,még mindig ott tartózkodó asztalost négy­szer megszúrta. A szerencsét­len ember a kórházba szál-, lítás után meghalt. A me­rénylőt erős felindulásban el­követett emberölés miatt hat­évi szabadságvesztésre ítél­ték. Az elhunyt ember özve­gye férje támadója ellen kár­térítési pert indított, amely­ben a temetéssel és a sírkő- állítással kapcsolatos költse­Tíz nap rendeletéiből A zöldség- és gyümölcs­naigykereskedeleim kockázati alapjáról az 1/1980. Bk. M. számú rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 1. számában jelent meg. Az áruk házhoz fuvarozási díjának megállapításáról ugyanitt jelenít meg a 2/1980. (I. 7.) KPM—ÁH. sz. rende­let. A földmérési és térképészeti munikák díjszámításáról a 2. sz. Magyar Közlönyben je­lent meg az 1/1980. (I. 11.) MÉM—ÁH. számú rendelet. A belkereskedelmi dolgozók alapbérének megállapításáról szóló rendelkezések alkalma­zásáról ugyanitt jelent meg a 3/1980. (I. 11.) MüM.—Bk. M. számú rendelkezés. A kereskedelmi vámtarifa módosításáról a 3. sz. Magyar Közlönyben jelent meg az 1/1980. (I. 16.) MT. számú ren­delet. Az építési-szerelési árakról a 4. sz. Magyar Közlönyben jelent meg a 3/1980. (I. 19.) ÉVM—ÁH. számú rendelet. A műsoros előadásokon fel­lépő zenekarok felszerelései­nek személyi tulajdonú gép­járművel történő szállításáért fizethető díjtételekről a Mű­velődésügyi Közlöny 2. szá­mában jelent meg hivatalos közlemény. gek megtérítésén kívül havi özvegyi járadékot is köve­telt. Előadta, hogy munkaké­pesség-csökkenése miatt ke­reső foglalkozást nem tud vállalni. Az alsófokú bíróságok el­lentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a támadót havi járadék és ötezer forint temetési költség megfizetésé­re kötelezte. A határozat megállapította, hogy a tragi­kus esemény bekövetkeztében az elhunyt is közrehatott, ezért az asztalos csak a kár hetven százalékát tartozik viselni. A jószándék kiszámí­tásánál figyelembe kell ven­ni, hogy a haláleset óta el­telt idő alatt a tsz-tagok jö­vedelmében lényeges válto­zások történtek. Ezért az al­sófokú bíróságnak új eljárás­ban hivatalból tisztáznia kell, hogy az elhunythoz hasonló korú, szakképzettségű és mun­kakörű termelőszövetkezeti tagok jövedelme miként ala­kult és így állapítsa meg o havi özvegyi járadék össze­gét. Megyei kezdeményezés Pályázat — ügyvédeknek Megjelent a Pest megyei Ügyvédi Kamara elnökségének negyedéves tájékoztatója. Bevezetőjében dr Kenéz Tibor, a kamara elnöke arról adott számot, hogy lezajlottak a megye ügyvédi munkaközösségeinek vezetőválasztó taggyűlései. A tájékoztató beszámol a közelmúlt eseményeiről: dr. Lu­kács Tibor főosztályvezetőnek, az ügyvédek állami felügyele­ti hatósága új vezetőjének a megyei kamaránál tett látoga­tásáról. Arany István elnökletével ülést tartott a Pest megyei Ta­nács jogi és igazgatási bizottsága; itt dr. Kenéz Tibor adott tájékoztatást a megyében tevékenykedő ügyvédek munkájáról. Tudósít a lap a kamara fegyelmi tanácsának munkájáról, s az elmúlt időszakban történt személyi változásokról. Az utolsó oldalon érdekes pályázati felhívást találunk. Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az 1979. évi január 23-án megtartott ülésén meg­vizsgálta a jogalkotás jogpolitikai irányelvei érvényesülésének tapasztalatait és egyben meghatározta a további feladatokat is. A KB megállapítása szerint a védői munka a nyomozati el­járás szakaszában még sok kívánnivalót hagy maga után. Annak érdekében, hogy a védői tevékenység az említett időszakban eredményesebb legyen, a Pest megyei Ügyvédi Ka­mara elnöksége a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója tiszteletére — az ügyvédi munkaközös­ségek részére pályázatot hirdetett. Ennek négy pontba foglalt feltételeit eljuttatták az ország valamennyi rokon munkakö­zösségéhez. A Pest megyei Ügyvédi Kamara elnöksége a pályázaton első helyezést elért ügyvédi munkaközösségeknek 20 ezer forint, a második helyezetteknek 10 ezer forint és a harmadik helyezést elérteknek ötezer forint összegű jutalmat állapít meg. A pályázatokat 1980. június 30-ig lehet benyújtani a PÜK-höz, ünnepélyes eredményhirdetés: november hetedikén. Papp Rezső CsecsemőgySíkosság Abonyban Miért nem adta állami gondozásba? Az eszkimó társadalom — írja egy szakkönyv — a gye­rekülést mindmáig nem ítéli el. Fent északon ti rendkívül kedvezőtlen természeti körül­mények között a csecsemő életbenhagyásáról vagy el­pusztításáról minden család maga dönt... Jómódúak a tettesek Magyarországon az ilyen esetek többsége mögött merő­ben más típusú szegénység áll, egyfajta szellemi szegénység, iskolázatlanság, egészségügyi tájékozatlanság. Nálunk ta­nyákon. falvakban, elmaradott viszonyok között élő nők, leányanyák végeznek újszü­löttjükkel — többnyire. Újabban azonban időről idő­re bíróság elé kerülnek egé­szen más helyzetű elkövetők is. Múlt év novemberében tár­gyalták az Albertirsa egyik kife­jezetten jómódú házában tör­tént bűnesetet, ahol egy há­romgyerekes anya ölte meg csecsemőjét. A közelmúltban pedig újabb gyerekülés miatt hirdettek ítéletet a Pest me­gyei Bíróságon. A vádlottat, a 33 éves abonyi R. J-nét két fia és két kislánya várta haza tárgyalás után. R. J-néék sem szegények, Abonyban házuk, Szigetszentmiklóson telkük van. A kereskedelmi iskolát végzett asszony pár hónap­pal a történtek előtt görögor­szági utazáson vett részt. Terhességét a 33 éves vád­lott 1979 májusában vette ész­re. Orvoshoz azonban nem for­dult, férje és szülei pedig — nehezen hihető vallomása sze­rint — nem is sejtették, hogy másállapotos. Ennek már az is ellentmond, hogy a nő mun­kahelyén — egy söröző kony­hájában — bár a legnagyobb melegben is bő köpenyben dolgozott, az asszonykollégák mégis észrevették a batyut... Megválaszolatlan kérdések A bűncselekmény október 3-án történt. R. J-né ezen az éjszakán erős fájdalmakra éb­redt. Vallomása szerint ekkor csendben kiment a fürdőszo­bába, s ott hosszú vajúdás után megszülte ötödik gyer­mekét, egy kisfiút. A csecse­mőt egy frottírköpenybe csa­varta, majd elrejtette sufni­jukban a satupad alá. Másnap reggel gyengesége, kimerült­sége ellenére dolgozni ment, de néhány óra múlva rosszul lett. R. J-nét kórházba szállí­tották, s ott már hiába lett volna bármiféle titkolózás. — Miért nem íratott fel fo­gamzásgátlót, ha nem akart több gyereket? — kérdezte a bírónő. — Bisecurint szedtem, mégis megtörtént — mondta a vád­lott, de szavait a tanúk meg­cáfolták. Sem az abonyi kör­zeti orvos, sem a patikus nem adott rendszeresen tablettát az asszonynak. Miért nem véde­kezett tehát R. J-né? — ezt éppúgy nem lehetett tudni, mint azt, hogyha már meg kel­lett szülnie a gyereket, miért nem helyezte el állami gon­dozásban? Hiszen százak vár­nak gyakran éveket arra, hogy örökbefogadhassanak egy gye­reket Felfüggesztett szabadságvesztés A kérések megválaszolatla­nul maradták, R. J-né bűnös­ségét azonban a megyei bíró­ság megállapította. A büntető­tanács az állandó bírói gya­korlatnak megfelelően enyhítő körülményként vette figye­lembe a szülő nő rendkívüli testi-lelki állapotát, valamint azt, hogy a vádlottnak négy kiskorú gyermeke van, s vé­gül 1 év börtönre ítélte az asz- szonyt. A szabadságvesztés végrehaitását a bíróság két évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítéletbe az ügyész és a vádlott is belenvugodott, így az jog­erőssé vált.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents