Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

* V 1980. JANUÁR 30., SZERDA v/Kvjtfti 3 ifiús ági furísmus ki országban önmagunkat SZEGÉNY K. T., egykori osztályfőnököm az általános­ban —t megszállott országjáró volt. (Lett volna ő tébolyult világcsavargó is, da akikori­ban a politikai határok ... szó­val. határt szabtak lelkesedé­sének.) Erőszakos ember volt. ma­gányos is, így azután kirándu­lásain. vasárnaponként, magá­val cipelte a fél osztályt, szankciókkal fenyegetve az elmaradókat. Nem éppen he­lyes pedagógiaelv volt e kény­szer. de tény: a Pest környé­ki túrahelyeket azóta tenye­remként ismerem, nem felejt­ve egy sziklát az Oszolynád, a Rám-szakadék szurdokját, a Hármasba tár-hegy zugait. És nemcsak a túrák helyé­re. de hangulatára is emlék­szem. Szájam tele dióízzel — énekelhetném Cseh Tamással —, agyamban felbukkan egy rég elfeledtnek vélt árc, osz­tálytársamé, ahogy spricceli rám a Lajos-forrás vizét. K. T. megszállottságát ml sem bizonyítja jobban, hogy nyaranta tíznapos, kéthetes utakat szervezett nekünk. Eh­hez ugyanis valami hihetetlen erőre volt szükség, nem lévén a diáfcturizmusnak semmilyen központi irányítója, szervező­je. így K. T. már ősszel leve­lezni kezdett a szilvásvárad! iskolával, a miskolci vendég­lővel, az egri turistaházzal, hogy tizenöt-húsz srác majda­ni világracsodálkozásának materiális keretet adjon: az élményhez ételt, esti szállást. VILÄGRAC30DÄLK0ZÄ- SUNK természetesen alig volt tudatos. Élveztük a kiadós hegymászásokat, lestük a szomszéd telken sátorozó pé­csi lányoscztályt, és nem az or­szágot, mint olyant figyeltük. De íme, huszonvalahány év után, az emlékfoszlányok ösz- szeszövődnek agyamban, és ha hallom a nevet: Nagyvázsony, Vásárhely, öriszentpéter — egykori élményeim helyezik el őket tudatom Magyaror- szág-íérképén. Otthon va­gyok. K. T. akkoriban magányos farkasnak számított, egyedi esetnek. Ha élne, örülne. Idén már csaknem egymillió fia­tal, köztük általános iskolás bolyong majd az országban — szervezetten. A pedagógusok továbbra sem nélkülözhető, összefogó, irányító, túrabo- nyolító munkáját ma már or­szágos hatáskörű, kiépített kapcsolatokkal, szállás- és vendéglátóhelyekkel rendel­kező nagyvállalat segíti: az Express. Az ifjúsági és diák utazások többségét ők szerve­zik, szánkó- és sítúrákat, sportprogramokat, műemlék-, néprajzi, irodalmi, barlang-és vártúrákat, és az utazási jegy beszerzésével, kedvezményes szállásbiztosítással, az étke­zés megszervezésével, idegen- vezetéssel segítik az iskolai tanulmányi kirándulásokat. Üdülőtelepein, köztük a leg- nagyobbon, a Verőcemarosin. évente sok ezer fiatalt lát vendégül. Mielőtt bárki Express-dj- csőítő ódának tartaná íráso­mat. sietek bejelenteni: nem annak szánom. Két okból sem. Az egyik: maga az Express is gondokkal küzd. Kevés a szál­láshelye, főleg Budapesten. Bár magas szintű elvi döntés született róla, de némely okta­tási intézmény még mindig ódzkodik kollégiumait nya­ranta az ifjúsági turizmusnak átengedni. Az állam jelentős anyagi támogatással lehetővé tesz egyéni túrákat, igen ol­csón, ám az erre jogosító iga­zolványokat az Iskolák, a KISZ-szervezetek és ezek tag­jai — alig használják. Me­gyénkben is csak a lehetsé­gesnek a töredékét vették igénybe. A MÁSIK OK, amiért most, e sorokban, nem csak az ifjú­sági utazási irodát illeti elis­merés, egyszerű: ugyanis nem­csak az Express bonyolítja ezeket a túrákat. Jócskán akad egyéni kezdeményezés, lelkes KISZ-titkáré, agilis osz­tályfőnöké, érdeklődő műveze­tőé, K. T. utódaié. Gondolok itt — hogy csak néhányat említsek — a Pestvidéki Gép­gyár természetbarátaira, a nagykőrösi iskolák srácaira. És gondolok azokra, akik se­gítik őket, a szülőkön kívül a Csepel Autó, a ráckevei Arany­kalász vezetőire, akik pénzzel, de egyebekkel — így például különbusszal — is támogatják a környék iskoláit ország- világmegismerő útjaikon. Hogy a mai fiatalok az or­szágban magukat és az orszá­got magukban megismerjék, hogy a hazát látó, világban gondolkozó felnőtté váljanak — még töbjD Expressre, K. T- ra, Aranykalászra lenne szük­ség. Andal György SH Közös a cél, az akarat, a félti Deveh etettem erődítmény- nak tűnt első pillantásra a porta. Az idős bácsika a sorompót kezeli. Kovács néni meg a belépőcédulákat állít­ja ’w Gömbi, a pulikutya pedig ameddig lánca engedi, elébe megy az érkezőnek. A fogadtatás azonban sokkal melegebb, mint az előjelekből hinné az ember. Mindegy, ho­va megy, szívesen fogadják. Tapasztalatból tudom. A por­tás ugyan nem a legnagyobb ember a gyárban, de az igaz­gató, a párttitkár, a törzsgyár vezetője mindig szakít arra néhány percet, hogy megkér­dezze: hogyan telt a napom, A jpártiroda? Az emeleten van, könnyen megtalálja. Az ajtó mindig, mindenki előtt nyitva áll. Ezek a szavak kísértek űtamra, arra a találkozóra, mely során megismerkedtem Juhász Ferenccel, a Monori Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalat központi törzsgyá­ra pártala,pszervezet ének tit­kárával. Január 10-én válasz­totta meg titkárává a válla­lati központ, és a törzsgyár nyolcvan fős alapszervezete. A hétköznapokról, a titkári teen­dőkről beszélgetünk. A köte­lezettségekről, a bizalomról, a tennivalókról. Hallgassuk csak, hogyan vall: — A pártiroda a régi. ben­ne csak a titkár az új. Az elődöm a törzsgyár vezetője lett. Jobbára tudom, ismerem, miből tevődik össze a mun­kám, a kötelezettségem. A választást megelőző ciklusban nártvezetőséai tag voltam. Kö­telezettségek? Elöljáróban ta­lán úgy fogalmaznám: az alapszervezet tagságának bi­zalma kötelez! Együtt a veze­tőséggel az átgondolt cselek­vésre. Űtravalót Is kantunk bőven, a kongresszusi irány­elvek vitájában. Mert az irányelvekben megtalálta a párttagság a tennivalóit. Igaz, nem névre szólóan. A szigo­rúbb gazdasági körülmények, követelmények között is olvan összhangot kell teremtenünk a gazdasági és a pártmunká- ban, melv az adott gondok megoldását segíti. Tehát a c—’ekvési egységről beszélek. 1YT im mondok úiat, a párton kívüliek is. itt a «várban sokat és sokszor foglalkoztak az irányelvekkel. S ők is meg­fogalmazták: a jövőben hatá­rozottabban lépjünk fel a rendszerünktől, a szocialista társadalomtól idegen megnyil­vánulásokkal, ideológiával szemben. Itt, ebben a szőkébb körben, amit egy központ, a törzsgyár jelent. A XII. kong­resszustól, a majd hozott ha­tározatoktól pedig nem keve­sebbet: a számonkérés névre szóló legyen! S a kis dolgok, hibák miatt se hunyjunk sze­met. Fellépést a mulasztókkal, a gazdasági feladatokat, a párthatározatokat úgy felibe- harmadáha végrehajtókkal szemben. Az alkalmazotti állomány csak-csak gyarapodott az utóbbi években. Itt gyárka­pun belül nem számottevően. De megfogalmazta a párttag­ság: az alkalmazottak, nem termelő fizikaiak, a kisegítők, a termelést kiszolgálók ará­nya ne gyarapodjon tovább. Tehát mindent el kell követ­nünk azért, hogy a közvetle­nül, értéket előállító fizikai munkások aránya növekedjen. Az irányelvek foglalkoznak a gépiparral, s ezen belül az élelmiszeripari gépgyártással is. Ebből kiindulva, a felada­tokat, a velünk szemben állí­tott követelményeket ismerve mindent elkövetünk azért, hogy a fejlesztés alatt álló vagy már kifejlesztett gyárt­mányaink minél rövidebb idő alatt jussanak el a felhaszná­lókhoz. Tehát a húsipari vál­lalatokhoz. A nagyberuházá­sok mielőbbi befejezéséért mi is tehetünk valamit. I gaz, a pártápításről még J nem esett szó. Elsősor­ban a fizikaiak, a fiatalok, a nők arányát szeretnénk javí­tani az alapszervezetben. Ne­hézséget okoz azonban a pártápításben, sok a fiatal műszakink. Megérettek arra, hogy párttagok legyenek, de esetenként késleltetjük felvé­telüket. Természetesen a fizi­kai munkások javára. Az egyensúlyt tartjuk. Komoly, s mielőbbi meg­oldást sürgető kérdés a mun­ka szerinti differenciálás. Nem túlzás, nálunk alapalv: a jö­vedelmek egyetlen meghatá.o- zója az elvégzett munka. A minőségről sem feledkezve meg. Valami jól adaptálható, egyértelmű szabályozás azon­ban nem ártana. Feltételeit ül kell megteremteni. De az is igaz: a szakmai bértáblá­zat felső határától esetenként is csak öt százalékban térhe­tünk el. Az igazán jól dolgo­zó vezetők erkölcsi, anyagi megbecsülésén is javíthat­nánk — fogalmazták meg a pártcsoport-értekezlaten. Van ebben azért igazság! Lehet, hogy azért beszélek, mert engem ez a cipő is szo­rít: a nem vezető beosztású fejlesztők, termelésszervezők, termelést irányító műszakiak jövedelme elég alacsony. Per­sze, minden, s így ez is, vi­szonyítva igaz. Az emberek azonban viszonyítanak. De egy beosztott, diplomás mér­nök jövedelme is alatta ma­rad ínás területeken dolgozó diplomásokénak. Ezt lehetne azért mérlegelni az iparvál­lalatoknál. A napi gondok, amiről iga­** zán szívesen, értőn be­szél Juhász Ferenc. Halksza- vú, de úgy hírlik, emögöítko- rántse véljen senki határozat­lanságot feltételezni! Ha ön­magáról beszél, adatokat so­rol. Az élelmiszeripari gép­gyártásban eltöltött huszonöt év dátumait, fontosabb ese­ményeit kapásból sorolja. Az utóbbi őt évben a sertés- és marhavágó húsipari vonalak gépeinek fejlesztésén dolgo­zott. Gépésztechnikus. Értője a szakmának, az emberi cse­lekedetek mellett sem me«” el szó nélkül. Szeretek vitat­kozni — vallja magáról. — Mart vita nélkül nem ne­gyünk előre. Márpedig közös a cél, az akarat, a tett. S mind­ezért, ahogy eddig is. becsü­lettel akarok tovább dolgozni! Varga Edit A mozgalmi évre készülve Akcióprogram-kiegészítés a Pest megyeiKiSI-szervezetek számú a A KISZ tervezési rendszeré­hez igazodva megyénk KISZ- bizottsdga 1979 decemberében tárgyalta meg és fogadta el azokat a szempontokat, ame­lyeket alapszón vezetetnie szá­mára az 1980/81-es mozgalmi évre szóló akcióprogramok ké­szítésekor ajánlunk. Nem volt célunk a teljes körű, részletes programadás, hiszen az igazán pezsgő, von­zó KISZ-élet alapja az, hogy a fiatalok saját elgondolásaik­ból minél többet tudjanak megvalósítani az alapszerve- zetek nyújtotta keretek között. Ugyanakkor a KISZ Közpon­ti Bizottsága olyan „közpon­ti” akcióprogramot fogadott el, amely minden korábbinál jobban figyelembe vesd a IÍISZ-tagíság réteg- és kor- összetétele szerinti differenciá­A KISZ Pest megyei Bi­zottsága az 1980/31-es moz­galmi évben — alapul véve a megyei ifjúságpolitikai mun­ka eredményeit és sajátossá­gait — az alábbi kiemel ke­dden fontos politikai felada­tokra hívja fel a megye ifjú- kommunistáinak figyelmét: valamennyi KISZ-tagunk alapvető kötelessége az MSZMP XII. kongresszusán, illetve az azt megelőző me­gyei pártértekezleten születő határozatok megismerése és azok végrehajtásában való ak­tív közreműködés; az országos KlSZ-érte- kezlet dokumentumaiból, továbbá az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága 1979. október 30-i határozatá­ból adódóan el kell érni, hogy a KISZ tömegbefolyása első­sorban a fizikai dolgozó fia­talok koréban nőjön és ennek eredményeként javuljon a KISZ szervezettsége az ipari és mezőgazdasági üzemekben; megyénk fiataljai köte­lezettségeik becsületes teljesítésével járuljanak hozzá a megyei pártbizottság gazda- ságpolitikai cselekvési prog­ramjában megfogalmazott fel­adatok sikeres megoldásához, aktívan és miinél eredménye­sebben vegyenek részt az MSZMP XXI. kongresszusa és hazánk felszabadulása 35. év­fordulójának tiszteletére tett munkaverssny-felajánlásolk tciljez.it írében; miniéi nagyobb aktivitás­sal vállaljanak részt a fiatalok jelentős társadalmi összefogás révén újjászülető börzsönyi úttörővasút re­konstrukciós munkáiból — tevékenységükkel segítsék elő, hogy azt 1981 nyarán átad­hassuk. Ügy ítéltük mag, hogy Pest megye ICISZ-szervezetei közül elsősorban a lakóterületen dolgozók részére szükséges a megyei szintű elképzelések csokorba kötése. Éppen ezért — és a bevezetőben vázoltak miatt — a megyei KlSZ-bi- zottság csupán egy akcióprog­ram-kiegészítést készített és fogadott el, mégpedig a lakó- területi KISZ-szervezetek szá­mára. A szocialista életmód ki- j bontakozásának fontos színte­re a lakóhely. Megyénk fiatal­jaiban erőteljes az igény a la­kóterületi KlSZ-munka to­vábbfejlesztésére. Készek a közéletbe aktívan bekapcsolód­ni. A lakóterületi politikai mun­kának fontos alkotóeleme az ifjúságpolitika. Ebben a tevé­kenységben meghatározó sze­repet töltenek be az ottani KISZ-szervezetek. A fiatalok nevelése széles körű társadal­mi munkamegosztást igényel. Ennek a munkamegosztásnak szerves része a KlSZ-szerve- zetek tevékenysége. Elsősorban a mezőgazdasági, de az ifjú­munkás, az értelmiségi és a tanulók központi akcióprog­ramja tartalmazza ezen KISZ- szervezetek lakóterületi fel­adatait. Az elmúlt időszak tapaszta­latai alapján lakóterületi alap- szervezeteink kezeljék kiemel­ten az agglomeráció helyzeté­ből adódó sajátos feladatokat, a bejáró dolgozók, cigányfia- talok, gyesen, levő kismamák problémáit. Rendezvényeik, program­jaik’ szervezésekor törekedje­nek a lakóterület KISZ-en kí­vüli fiataljainak minél na­gyobb számú bevonására. Já­rási-városi bizottságaink ér­jék el, hogy lakóterületi alap­szervezeteink tevékenysége ezen rétegek soraiban telje­sedjen ki. /. Hatékonyság, minőség Saját réteg-akcióprogramunk alapján egyéni feladatvállalá­saik között feltétlen szerepel­jen munkahelyi és tanintézeti kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Kisérjék figyelemmel tagjaik termelő, és tanulmányi mun­káját, és taggyűléseken, ve­zetőségi üléseken elemezzék az esetlegei hiányosságokat. Te­gyünk javaslatot ezek meg­szüntetésére. Járuljanak hozzá a taná­csok települ'éspolitikai (fej­lesztési) koncepcióinak kiala­kításához, s ezek ismeretében vállaljanak helyi védnöksége­ket a beruházások, rekonstruk­ciók felett. A társadalmi munka-akciók tűzzék ki célul a településfej­lesztési célok megoldását, szo­ciális és tömegsport-létesítmé­nyek építését, karbantartását, a környezet fásítását. Gyűjt­senek minél több vas-, fém-, papír- és textilhulladékot, fá­radt olajat A települásipolitilkai (fejlesz­tési) célokhoz, a környezetvé­delem által támasztott igé­nyekhez kapcsolódva vegyenek részt az Alkotó Ifjúság pályá­zaton és kiállításon. Szorgal­mazzák és kísérjék figyelem­mel a hasznos javaslatok be­vezetését. A „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” jelszó jegyében ve­gyenek részt a KISZ Radar- mozgalomban. Irányítsák a fi­gyelmet a környezetszennye­zésre, a lakóhelyen tapasztal­ható negatív jelenségekre anyagpazarlásra, a hanyag munkavégzésre. //. Poiitikusabban, aktívabban A KISZ KB 1980/81-es me­zőgazdasági akcióprogramjá­ban megiogalmazotitak alap­ján tervezzék meg a lakóterü­leti alapsaervezetskban a po­litikai nev-elömunka feladatait. A politikai képzés tervezé­sekor mérjék fel a helyi párt- szervezet által kínált lehető­ségeket, s kezdeményezzék a fiatalok részvételét a pártok­tatásban. A vitakörök tamati- kájáfiak összeállításába kap­csolódjanak be az alap&zerve- zetek tagjai. Érjék el, hogy növekedjen a vitakörökben a KlíZ-en kívüliek száma, A tömegrendezvónyeK, pél­dául a FIN’81 megrendezésé nél használjuk fel az eddigi jó tapasztalatokat. Törekedje­nek újszerű, fiatalos, vonzó programok összeállítására. Tartsanak kapcsolatot a testvér úttörőközösségekkel, is­mertessük meg velük a KISZ- életet. A nemzeti és nemzet­közi ünnepek rendezvényeit szervezzük közösen. A KISZ-tagokkal szemben támasszák követelményként az idősebbekkel való rendszeres törődést. E tevékenységükhöz használják fel a helyi párt­szervezet és tanács útmutatá­sait. A „Fiatalok az idősebbek­kel” akció legyen szerves ré­sze mozgalmi munkánknak. A párt közelgő XII. kong­resszusa előtt tekintsék ki­emelt fontosságúnak a már. ciusban megrendezésre kerülő „Tiszta, kulturált környeze­tünkért” akciót. A továbbiak­ban is ennek szellemében mű­ködjenek együtt a tanáccsal, a HNF- és a Vöröskereszt- szervezetekkel. Az idei tanácstag- és kép­viselőválasztások eredményes megrendezése érdekében vál­laljanak feladatokat. Támo­gassák a helyi Hazafias Nép­front-szervek előkészítő, szer­vező, végrehajtó tevékenysé­gét A mozgalmi munkában dif­ferenciáltan jelentkezzen a ci­gányfia talokkal való törődés. Agitáció és propaganda for­dítson nagyobb figyelmet a ciginyítiatalckról alkotott reá­lis, helyes kép kialakítására. Ismerjék meg a területükön működő cigányklubok tevé­kenységét, segítsék munkáju­kat. Érjék el. hogy a cigány­fiatalok körében is növeked­jen a KISZ szervezettsége. Keressük azokat a módsze­reket amelyek segítségével a gyesen levőket mind hatéko­nyabban be tudjuik vonni a mozgalmi munkába. Sajátossá­gaik figyelembevételével ad­junk számukra konkrét meg­bízatásokat ///. Edzett ifjúságért A mezőgazdasági akciőprog. ram konkrétan tartalmazza a tömegsportmozgalom tovább­fejlesztéséhez szükséges tudni­valókat. Mktiv&üfés cw SÍQM-fsen ÍV. Müveit ifjúságért Ä Jobb ellátás érdekében A kohászat és a gépipar a korábbinál szerényebb terme­lésnövekedés mellett csak gyorsabb ütemű termelési szer­kezetváltással, a minőség fo­kozottabb ellenőrzésével, a ter­melékenység és a jövedelme­zőség javításával érhet el jobb eredményeket a megváltozott gazdálkodási körülmények között, s csak így maradhat versenyképes az exportpiaco­kon is. A minisztérium dolgo­zóinak még nagyobb szaktu­dással, szigorúbb ellenőrzéssel és több kezdeményezőkészség­gel kell segíteniük e törekvé­seket — hangsúlyozta Soltész István miniszter, kedden a tár­ca aktívaértekezletén, amelyen az MSZMP múlt év decembe­ri határozatainak végrehajtá­sát elemezték, s kijelölték az abból adódó idei legfontosabb feladatokat. A miniszter szólt az ellátási, értékesítési gondokról is. Mint mondta, kiemelten kezelik a lakossági ellátás javítását. Alapvető fogyasztási cikkek­ből kiegyensúlyozott ellátást kell biztosítani, s fontos, hogy a keresett, olcsó termékekből megfelelő választék legyen. Mindebben a gépipar is érde­kelt. A belkereskedelemmel mintegy 50 fő termékcsoport­ban már egyeztették a rende­léseket, de a tapasztalatok szerint a konkrét vállalati szerződéseket nehézkesen, vontatottan kötik. Amire az ipar vállalkozott arra szerződ­ni kell, s ütemes szállítással ki kell elégíteni az igénye­ket. Nem engedhető meg, hogy olyan termékekből — mint például az automata mosó- gén —, amelyeket jelentős költségekkel fejlesztettek hiány legyen. A lakóterületi alapszerveze­tek művelődési tevékenységé­nek alapján a „Művelt ifjúsá­gért. korszerű műveltségért” akció sorozat foglalja magá­ba, melyhez részletes segítsé­get nyújt a mezőgazdasági ak­cióprogram végrehajtási út­mutatója. Kezdeményezzék lakóterüle­tünk összes fiataljának kul­turált szórakozását biztosító feltételek kialakítását. Az akcióprogramok csupáa arra vállalkozhatnak, hogy fel­villantják azt a sokszínű vá­lasztékot. amely KlSZ-szer- vezeteink számára biztosítja a megnövekedett feladatok kö­zött is a tartalmas, fiatalos mozgalmi munka kereteit. Végeredményben tehát az akcióorogramok annyit ér­nek majd. amennyit belőlük a KISZ-szervezetek megvalósíta­nak. DR HUSTI ISTVÄN, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents