Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
6 ^xMiap 1980. JANUAR 29., KEDD Három év a háború küszöbén A történelemből a legtöbb embert a közelmúlt érdekli, azoknak az időknek a története felülről, amelyeket maga is átélt alulnézetben. Mert ez a történelem mindig titkokkal terhes még, a nagy politika ügyeiből sok mindent nem hoznak nyilvánosságra a kortársak életében. Is Mere 'len dokumentumok Éppen az adja a különös érdekességet annak a könyvnek, amelyet Péter János volt külügyminiszterünktől közölt A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok történetéről címmel a Kossuth Könyvkiadó, hogy a Szovjetunió külügyminisztériumának levéltárából nemrég közlésre adott dokumentumokat is ismertet. Részben ezek révén újszerűén világítja meg a legújabbkori történelmünk sorsdöntő három évének eseményeit, a magyar kormány cselekedeteit és ezek magyarázatát, valamint a Szovjetuniónak Magyarország iránti akkori politikáját. Sz a három év: 1939, 1940 és 1941 Azaz tulajdonképpen 1938. október 14-ének két eseményétől indul el a történet — mert hiszen történet terebélyesedik az eseményeit, dokumentumok, megjegyzések mögött. E napon egyfelől Darányi Kálmán miniszterelnök látogatást tett Hitlernél és felajánlotta az ország csatlakozását a paktumhoz, másfelől ugyanezt a kérdést ugyanezen a napon a moszkvai japán nagykövet is szóba hozta a magyar követnek... A kötet naplója Innen ívelnek az események 1941 júliusáig, a kifejletig, amelyről néhány héttel utóbb Saronov szovjet követ a következőket jegyezte föl egyebek között: „Június (a könyvben sajtóhibásan van itt július) 27-én Skljarenko elvtárssal együtt déli 12 órára behívtak a Külügyminisztériumba Vörnléhez, aki jelentette, hogy «tekintettel a szovjet hadseregnek Kassa elleni semmivel sem indokolható támadására, a magyar kormány úgy tekinti, hadiállapot van a Szovjetunió és Magyarország között». Én kijelentettem, hogy semmiféle szovjet repülőgép nem bombázott magyar várost. Hát sinszkij — aki különben háborúnak minősítette a magyar lépést — azt is megjegyezte, hogy Magyarország is kerülhet nehéz helyzetbe, hiszen Magyarországnak is vannak kisebbségei. Nem ez volt az egyetlen figyelmeztetés, amit az akkori magyar politika nem vett figyelembe. Németh Ferenc Nem tartozik másra? Tabu. Titok. Nem tartozik másra. Túl sokan, s túl sokáig vélekedtek efféleképp a nemi életről, a nőgyógyászati problémákról, a családi életről. Pedig a négyszemközti bizalmas beszélgetések a barátnőkkel, barátokkal, korántsem nyújtottak, nyújtanak kellő tájékozottságot. Bizonyos dolgokról nem tudni — főként, ha testünkről, egészségünkről, családi bolElmúlt századok tanúi A romantikáinak népes tábora lehet nálunk ma is. Mi másra gondoljunk látva Walter Scott nagy hazai reneszánszát. Nyilvánvalóan nem a közönség ellenéire, hanem az érdeklődésre alapozva jelenteti meg az Európa Könyvkiadó a múlt századi nagy skót regényíró újabb meg újabb köteteit. Puritánok utódai A most új kiadásiban megjelent regény, A puritánok utódai (Szinnai Tivadar fordításában, Bart István utószavával olvashatjuk) az író első regényei közé tartozik. Miután nagy sikert aratott romantikus történelmi elbeszélő költeményeivel — amelyek a skót középkor legendás világát verselték meg — fölhagyott Scott, mert úgy látta, hogy Byron színrelépésével átpártol tőle a közönség, akkor fordult figyelme e témavilág prózai, regénybeli földolgozása felé. S e műfajban évente egy-egy újabb sikert arató munkával jelentkezett. Olyik évben nem is csak eggyel: 1916-ban például a második megjelent munkája — s egyúttal az ötödik regénye — volt A puritánok utódai. Az író 45 éves volt akkor. Könyve témájául Skócia történetének egy kis epizódját — a skót presbiteriánusok egyik, felkelését és a megtorlásul indított expedíciót — választotta. Celestina Lépjünk hátrább az időben! Az Európa érdekes vállalkozása Fernando de Rojas: Celestina című dramatizált regényének kiadása. Lehet persze, hogy ez a meghatározás nem igaz, mindenesetre olyan párbeszédes, jól komponált történetről van szó, amelj'et egyeseic regénynek, mások drámának tartanak, mindenesetre több szereplője szavaiból, párbeszédeiből kerekedik ki a történet, amely meglehetősen zegzugosan és eredeti formájában aligha előadható- an huszonegy jelenetre — ha úgy tetszik felvonásra — tagolódik, végkimenetelében tragikomikus. Az íróról a kutatás kiderítette, hogy jogot végzett, majd 1517-ben letelepedett egy helységben, amelynek utóbb főbírója lett, és 1541_ben halt meg. Ó maga e műve előszavában azt írja, hogy a történetet készen találta mint névtelen művet, s ezt belefoglalta egy jelenebben a maga munkájába. „Olvasóm, ne szégyellő, s ne félj szólni róla I mind e bujaságról, miről itt beszéltem”, írja a művéhez fűzött egyik versben, hangsúlyozva, hogy mindezt nemes szándékkal veti papírra, mert „hitvány földi voltunk ostorozni" vágyik, s „jót a rosz- szal elegyítve” mutatja be. A történet egyébként arról szól, hogy a művelt, kellemes, ám szegény nemes ifjú, Calis- to egy nem kevésbé nemes és tiszta, de dúsgazdag lányba: Melibeába szeret. Celesti- na, az álnok és ravasz kerítőnő segíti őket egymáshoz. Ámde a szerelmesek, éppen mikor beteljesülne boldogságuk, „szörnyű és keserves sorsra jutnak”. Rómeó és Júlia? Rokonok! Ruháiját Harmadjára még tovább hátrálva a múltba egy könyvszépséggel találkozunk. Omár Khajjám Rubáijátját Szabó Lőrinc fordításában újfent kézibe vehetjük Szász Endre illusztrációival és Szántó Tibor tipográfiai terve szerint, az Európa jóvoltából a Nyomdaipari Fényszedő Üzem és az Egyetemi Nyomda munkájaként. Omár Khajjám, azaz Ghi- jász-ad-Din Aroül-Fafch Oma ibn Ibrahim al-Kajjámu (így persze kicsit hosszabb) 1022 és 1122 között élt — mindkét végipont bizonytalan. A tudós perzsa költő matematikus, csillagász és fizikus is volt — hazájában elsősorban természettudósként \ ismerték. Négysoros epigrammaszerű versei, ruhái a múlt század közepe táján jutottak el először az európai közönséghez angol fordítás révén. Mintegy két és fél száz ilyen verset tulajdonítanak neki. Vekerdi Józsefnek e kiadáskor írt előszava bő történelmi hátteret fest e műhöz és részletesen elemzi a perzsa költő költészetét és a fordítást is. Szabó Lőrinc a múlt századi angol fordításból kiindulva magyarította szépen, érdekesen, erőteljes atmoszférikus és stílusegységben a kötetben foglalt százkét négysorost. Régi idők felfogásainak, vágyainak tanúi e könyvek. N. F. dogságunkról van szó — veszélyesebb, mint pirulva akár, de őszintén feltárni gondjainkat. A tudatlanság, a problémák irreális megítélése sok baj okozója volt már, a jótékony hallgatás sok kórt súlyosbított. Vitathatatlanul keveset tud ma még az emberek zöme önnön magáról. Testéről, amely csak látszólag titkolni való, s gondjairól, melyek csak látszólag kényes kérdések. Nem ok nélkül lett kelendővé dr. Kovács Lajos elsőként 1974-ben megjelent kötete, A nőorvosnál, melyet ezúttal hatodízben, s javított, bővített változatban ad közre a Medicina Könyvkiadó. Az előszóban így fr a szerző: Ez a könyv nem orvosi tanulmány, nem enciklopédia a nő egészségtanának, hanem azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek leggyakrabban hangzanak el a nőorvosi rendelőkben, a terhességi tanácsadókon, a szülőszobán.., Nézzük hát, miről is szól a kötet: a házasélet harmóniája, az érzelmek és a test, a nászéjszaka, a testi vágy ingadozásai, tudnivalók a női szervezetről, a szoptatás hatásairól, a testápolásról, a havi ciklusról, a fogamzásgátlásról, annak módszereiről, a terhesség lefolyásáról, a vetélésről, a koraszülésről, a nőorvosi vizsgálatokról, arról, mi vár a szülőszobába lépő nőre. Tapasztalt nőorvos dr. Kovács Lajos, s úgy vallja: nincsenek kényes kérdések. Úgy véli, hogy sok súlyosnak tartott kór, szégyellt zavar valójában könnyen orvosolható. Tudja — írja —, hogy a nőbeteg könnyűszerrel talál olyan szakembert, aki meghallgatja panaszait anélkül, hogy bírálná, segít úgy, hogy nem ítéli el. Ö maga is erre törekszik, könyvében, s ez az igyekezete bizonyára sok olvasója mindennapi életét teszi könnyebbé. V. G. P. Infrastruktúra és közérzet A téli könyvvásáron került az olvasók kezébe egy hosszú című, érdekes szakkönyv: Az infrastruktúra térbeli rendszerei és területi hatásmechanizmusa. Az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. Szerzője dr. Zoltán Zoltán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, a földrajztudományok kandidátusa. Azelőtt Cegléden élt; a helyi és a Pest megyei tanács tagja volt, s korábbi műveiben is gyakran ír megyénkbeli, a budapesti agglomerációba tartozó településekről. Senkit ne riasszon el a túlzottan komolynak ható cím. A kötet 180 oldala mind izgalmas, érdekes. Ilyen kérdéseket boncolgat: Miért nincsen nálunk fejlettebb autósztráda? Hogyan áll a közúti és a vás- úti közlekedés versenye? Melyek a hazai telefonellátás fő gondjai? Miért nem fejlettebb Magyarországon a víziközlekedés? Miért a legzsúfoltabb a lakásállomány azokban a nagyvárosokban és ipari központókban, ahol a legtöbb lakás épül? Dr. Zoltán Zoltán húsbavágó, mindenkit érintő kérdéseket boncolgat. Az infrastruktúra fogalmát több mint egy évtizede sokan használják és mégis viszonylag keveset tudnak róla. A szerző bebizonyítja: azért kel Ismernünk az infrastruktúra kérdéseit, mert mindennapunk S ’ /tsJ !t(tJ 1 <t .. KSMPWs, . $ f/ LjT, 0* , t/ ' Á'1 <op qJP /7ái <v ✓ v $ MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐK, SERTÉSTENYÉSZTŐK! A sertéstenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági kistermelők ebben az évben is előnyös feltételekkel, hitelben vásárolhatnak nagy tenyészértékű vemheskoca süldőket AZ ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALATOKTÓL A kocasüldők a legjobb nagyüzemi tenyészetekből és a kistermelői tartási körülményeket jól bíró fajtákból származnak. A tenyészállatok vételára 5900 Ft. A vételárat az átvételtől számított másfél éven belül lehet kiegyenlíteni. Kérjük, hogy vásárlási szándékukról értesítsék az Adatforgalmi és Húsipari Vállalatok járási kirendeltségeit Ällatf forgalmi és tfliisipari Tröszti LAPOZ GATÓ milyen? — kérdezte Vörnle. Én feleltem, hogy neki, mint külügyminiszter-helyettesnek ez bizonyára világosabb, mint előttem, a lapokban közölték, a repülőgépek »álcázottak* voltak, s a magyar kormány megvizsgált néhány bombamaradványt. Mindenesetre — fűztem hozzá, hivatkozva Molotov elvtárs közlésére T- a szovjet kormánynak sohasem volt szándéka rontani Magyarországhoz fűződő kapcsolatait. Vörnle azt felelte, hogy számára ez a Kassa ellen folytatott támadás teljesen érthetetlen." A legnyugodtabb határvonal E három év alatt Magyar- ország diplomáciai kapcsolatai a Szovjetunióval meglehetősen eseménydúsak voltak. A bevezetőben már említett an- tikomirrtem paktumhoz valc csatlakozásról például diplomáciai úton nemhogy nem tájékoztatták időben a szovjel kormányt, hanem kifejezetter félrevezették. Ezt egy elhide- gülés követte, a követekei visszahívták, de a kapcsolata, hivatalosan nem szakítottál meg. Amikor pedig Németország és a Szovjetunió mej nem támadási szeződést kötött akkor a magyar kormány sürgősen felelevenítette a kapcsolatukat. A későbbiekben a viszont i magyar területi politika úgí befolyásolta, hogy a versail- les-i békeszerződés vonta határok módosításáért a kormány Hitler kegyeit kereste A Szovjetunió minden egye esetben kimutatta, hogy < békés, jószomszédi viszonj fenntartását kívánja a közö: — akkor kárpáti — határon (Ez a határ Európa legnyugodtabb határvonala, mondtí 1940 januárjában Patyomkir szovjet miniszterhelyettes.) Ez nem zárta ki azt. hogj véleményét őszintén kifejezze Nemtetszését nem sértő módon adta tudtul, még olyar eset után is, mint amikor < magyar csapatok megszálltál Jugoszlávia egy részét. A magyar követ jelentése (ami ez esetben összehasonlíthatunl Visinszkij külügyi népbiztoshelyettes feljegyzésével) szerint: Jugoszlávia megszállása i legszomorúbb impressziót váltotta ki a szovjet kormánynál mert alig négy hónappal c magyar—jugoszláv barátság Szerződés megkötése után történtek az események, s Vilétkérdései, alapvetően befolyásolják a közérzetünket. Ha helyesen határozzuk meg fejlesztési stratégiáját, több lesz hazánkban az elégedett fogyasztó, az elégedett ember. P. R.
