Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
1980. JANUAR 5., SZOMBAT p Nagy kincset érő adottságok Közvetlen kapcsolat az üzemekkel a művelődésben is Indul a kő télen-nyáron Kőhegybe markol a gép ■■ -•• .... ; ' -> • Télin sem lassul a munka a dunabogdányi kőbányában. Egy műszakban 609 tonna terméskövet szállítanak a Duna szabályozási munkáihoz. Emlékőrző nevek Szerb utca — Török köz Kinevezés A szentendrei városi tanács végrehajtó bizottsága dr. Zá- borszky Magdát január 1-től kinevezte a Szentendrei Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézmény Bőr- és Nemibeteg- gondozó Intézet vezető főorvosává. A kinevezés a 39/1975. Eü. M. <—MŰM. sz. együttes utasításának megfelelően 1983. december 31-ig szól, amikor újonnan ismét elbírálandó. Dunabogdányi programok. Jtanuár 7-én, hétfőn délután 16 órakor a klubteremben Meseklub lesz a gyerekek részére. Téma: a négy évszak az irodalomban, a zenében és a képzőművészetben. Január 8-án kedden, dr. Röhricht Judit vezetésével az orvosi rendelőben Kismamaklub lesz Téma: az anyatejes táplálás fontossága. Január 9-én, szerdán három esemény is lesz. 16.30-kor a bábcsoport foglalkozása a színpadon, 17 órakor az irodában a Klubszínpad foglalkozása és 18 órakor, a klubteremben az Asszonyklub rendezvénye lesz, amelyen dr. Nagy Sándor az egészséges életmódról tart előadást. Szentendre, ismert adottságainál fogva kulturális központ, de vajon ez a kincset érő adottság, hogyan hat a város-járás lakóira, mit profitálnak belőle, egyszóval milyen a terület közművelődése. Énről beszélgettünk Szabó Ferenccel, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. T ermészetes partnerek — Á város közművelődését az országos és' megyei dokumentumok alapján az MSZMP városi bizottságának közművelődési feladatterve és a városi tanács közművelődési intézkedési terve határozta meg úgy, hogy a közművelődési tevékenységen belül kiemelt feladat a munkásművelődés színvonalának emelése. — Ez igen széles skálát takar, vajon az osztály kap-e segítséget valahonnan? — Igen, kap. Szubjektíve, és objektíve is. Először említeném talán a város atmoszféráját, amely véleményem szerint mindenkire hat: másodszor azokat a szerveket, intézményeket, amelyeknek ugyancsak kiemelt feladatuk a közművelődés elősegítése. Ezek az intézményeik nekünk természetes partnereink. Ilyen a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Pest I megyei Múzeumok Igazgató- I sága, és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. — Ügy tudom, a művelődés- ügyi osztály legutóbb 1977- ben számolt be tevékenységéről a végrehajtó bizottság előtt. Mi történt azóta? — A közművelődés a beszámoló óta jelentősen megváltozott, tartalmasabbá, sokszínűbbé vált. Bővült a köz- művelődési intézményhálózat is. Megnyílt a Szentendrei Képtár, a Barcsay Gyűjtemény éa a Kerényi Múzeum. Átalakult, kibővült a Kovács Margit Múzeum. Korszerűsítettük az ifjúsági klubot és az izbégi klubot. Sajnos még mindig nem kielégítő a gyermek- könyvtár és a Pannónia telop, valamint a pisimányi fiók- könyvtár elhelyezése. Mu nkásművelőd és a területen — Beszélgetésünk elején ' említette a munkásművelődést. Hogyan fejlődött az a városban napjainkig? — A közművelődési intézmények évről évre öisszeállít- ják kulturális ajánlásaikat az üzemek dolgozói, a szocialista brigádok részére. A múzeumok például közvetlen kapcsolatot tartanak a szocialista brigádokkal, tárlatvezetést szerveznek részükre. Ami viszont az osztály tevékenységét illeti, mi évente felkeressük az üzemeket a dolgozók általános műveltségének felmérése és a dolgozók iskolája szervezése miatt. Komplex vizsgálatokat tartunk s javaslatokat teszünk. A felmérésekből tudjuk, hogy még mindig indokolatlanul sok az általános iskola VIII. osztályát el nem végzett dolgozó. Viszont örvendetes, hogy a könyvtári tagok és rendszeres olvasók között növekedett a munkások száma. Hetvenöt bemutató-*• Az elmúlt években a város kulturális arculatát tovább színesítette a színházi és zenei élet fellendülése... — Igen. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár színházterme méltó kerete ennek. A fővárosi színházak mellett vidéki, sőt külföldi színházakkal, például a szabadkaival tartunk rendszeres kapcsolatot. Az elmúlt 4 év alatt 75 bemutatót, köztük 22 magyar szerző darabját láthatta a közönség. Az előadások látogatottsága 80 százalékos volt Természetesen a hivatásos társulatok mellett elősegítjük amatőr társulatok bemutatkozását, fellépését is. A színházi élmény elmélyítését szolgálja a színházbarát kör tevékenysége. Ami a zenei életünket illeti, az valóban isimét fellendült. Immáron tizenkét éve van zenetagozatos oktatásunk, tehát a zene megkedveltetését már a gyerekeknél kezdjük. A nagymúltú városi kórus és a népszerű Vujicsics együttes mellett a múlt esztendőben megalakult a Szentendrei Kamarazenekar, majd a furulya- kvartett. A beszélgetésből kitűnt, sok minden történik a városban a közművelődés fellendítése érdekében. de az is bebizonyosodott, hogy az komplex feladat Terjedelmes levelet küldött szerkesztőségünkbe Tóth Béla nyugdíjas tanár. Az alábbiakban leveléből idézünk: Mi budakalásziak, örömmel olvastuk a Pest megyei Hírlap 1979. évi november 17-i számában, a szentendrei mellékletben, a Lesz-e jó ivóvíz Budakalászon? című riportot. Megtudtuk belőle, hogy menynyi huzavona van a Luca széke módjára, nagyon lassan készülő budakalászi vízhálózat körül. A Laza munkafegyelmet, a munkások kocsmázá- sát hagyjuk most. Nézzük a be nem tartott határidőket: 1978. december 15., 1979. március 31., és végül Titton Miklósnak, a kivitelező — Közép- dunamenti Vízgazdálkodási Társulat — elnökének legújabb határidős ígérete: 1979. december 15. Felderült minden budakalászi lakos arca, aki a cikket olvasta: végre... végre nemcsak ígéret, hanem, ivóvíz is lesz. Balgán azt hittük, hogy a kivitelezők túlteljesítették tervüket, mert már december 6Szentendre életében egy. távoli esemény játszott fontos szerepet. Az 1389-i rigómezei csatában fogságba esett a szerbek vesére, Lázár cár, akit a szultán később lefejeztetett. A törökök elől a szerbek nagy csoportokban Magyarország felé húzódtak, itt kerestek menedéket Egy csoportjuk eljutott Szentendrére is. Ez volt a szerbek első betelepülése. A második megjelenésük Zsigmond király idejében, 1434-ben történt* a galambod csata után. A legnagyobb, a harmadik bevándorlásukkor, 1690-ben magukkal hozták Lázár cár csontjait, és a Duna-parton kis fatemplomot emeltek tiszteletére. Később egy hazaköltöző csoport a cár földi maradványait hazavitte Szerbiába. án megjelent a viz az utcai csapokban a Fürst Sándor utcában és környékén. Nem hittünk a szemünknek. Siettünk a csapokhoz. Igaz, lassan, ce- ruzavastagságban folyt csak a víz, s öt-hat perc kellett, mire a vödör tele lett; és a víz sárga volt még az iszaptól. Ennek is nagyon örültünk, főzésre, inni nem használtuk. Sajnos, ö-ömünk korai volt — három napig tartott az egész. Akkor elzárták a csapokat, s azóta megint nincs víz. Sem a Fürst Sándor utcában, sem a Sallai Imre utcában, sem a Templom utcában, de még a tanácsháza környékén, a főutcán sincs. Pedig december 15. — a határidő — régen elmúlt. Kérdezzük Titton Miklóstól, mi lesz a legközelebbi határidő, amit majd megint nem tartanak be? És feltesszük az említett riport címkérdését újra: Lesz-e jó ivóvíz Budakalászon? Olvasónk kérdéseihez nincs mit hozzátennünk. A valódi válasz mindenképpen a vízi A cár nevét utca nem őrzi, de a templom helyén, a Vörös Hadsereg út 11. számú ház mellett keresztet emeltek. Ez hirdeti Szentendrén Lázár cár emlékét. Zsigmond király egyébként szívesen fogadta a menekülő szerbeket, és kiváltságokkal könnyítette helyzetüket. ★ A törökök gyors előrenyomulása miatt azonban egyre bizonytalanabbá vált Szentendrén is a betelepült szer- bek, de a magyarok élete is, 1526 után megpecsételődött az ország sorsa. A török pusztítás városokat, falvakat törölt el a föld felszínéről. 1541, Buda eleste után Szentendre sorsa is eldőlt. A törökök feldúlták a Pilist, és Szentendre egyre jobban elnéptelenedett. 1559-ben Musztafa budai defterdár bevételi jegyzéke szerint Szentendrén még 38 ház állt, Pilis megye adatlajstroma szerint 1588-ban már csak hat porta volt. A város véres csatározások színhelye lett. 1595-ben ugyan visszafoglalták Viseg- ráddal együtt a törököktől, 1605-ben azonban újra elesett. Úgy tűnt, a török megszállás végleges lesz. A fordulópontot 1686 jelentette, amikor visszafoglalták Budát a töröktől, s ezután innen is elhúzódtak az oszmán seregek. A törökök uralmát nemcsak két utcanév jelzi — Török köz és Törökvölgyi út —, hanem a Kígyó utcában még ma is áll két török eredetű lakóház. Az emeleten lakószobák vannak, a földszint raktárként szolgált a megszállóknak. Az ablakokat a padlóhoz közel építették a törökös ülésnek megfelelően. Török eredetű az egyik városrész, Pismány neve is. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter Szentendre város díszpolgárai Szentendre város tanácsa hogy méltó módon megörökítse, megkülönböztetetten elismerje azoknak a személyeknek a tevékenységét, akik Szentendre általános és sokoldalú fejlődéséért folytatott, vagy ehhez közvetlenül kapcsolódó munkában kimagasló eredmény- nyel vettek részt, az 1974. évi 1. számú tanácsrendeletben-megteremtette a díszpolgár cím adományozásának feltételeit. A tanács ennek alapján évzáró ülésén a Szentendre város Díszpolgára címet adományozta a város felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Pála Károlyné nyugdíjas tanácselnök-helyettesnek és Pirk János festőm űvésznek. Pala Károlyné Salgótarján szülötte, Szentendre város díszpolgára. Mikor Meglátta a napvilágot, 1917-ben, Salgótarján vasas- és bányászváros, Szentendre álmos Duna menti település, ahova csak 1928-ban hoz némi színt a megalakuló művésztelep. Vasas családból — édesapja hengerész, bátyja acélgyári munkás — származott, s élharcosa lett Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak. „1929. március 4—5. 2000 salgótarjáni bányász sztrájkja, mellyel a nagy számú elbocsátások ellen tiltakoztak.” „1930. július 26. A salgótarjáni üveggyár igazgatósága új munkabátrrendszert vezetett be, a munkások emiatt beszüntették a munkát.” „1932. május 22. A salgótarjáni szénmedence 1200 munkásának értekezlete hangsúlyozta á szervezkedés fontosságát.” Az idézetek jelzik Pála Károlyné, ^ akkor még Imre Ilona eszmélésének időszakát Sztrájkok, bérharcok között élte ifjú életét. Ezek voltak az egyetemi évek. Legfontosabb tantárgy: osztály öntudat. A háború átviiharzott az országon, Salgótarján szabad lett. Pála Károlynénak egyenes volt az útja a Magyar Kommunista Párthoz. Sokrétű és sok irányú politikai és társadalmi munkát végzett fáradhatatlanul. 1950-ben, az öttiónapos pártiskola elvégzése után Budapestre helyezték, s 1951-ben, az ízig-vérig Nógrád megyei asszony találkozott Pest megyével. A megyei MNDSZ titkára lett, s 1953-ban országgyűlési képviselővé is megválasztották. Közben elvégezte a tanácsakadémiát, s 1965. április 5-én megérkezett Szentendrére, s ott szíven ütötte a város varázsa. Beosztása: tanácselnök-helyettes. Budapesten lakott, Szentendrén élt. — Ebben az időszakban gyors fejlődésnek indult városunk — mondotta Bertalan Ferenc vb-titkár az ünnepi ülésen —, a nagy beruházások építése ekkor vette kezdetét... Pála Károlyné rendkívül sok segítséget nyújtott. Közreműködött az új művészteleo megépítésében ..., a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrére telepítésében . . Hat évig, 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott a városban, a városért. Most nyugdíjas, régi budapesti lakásában lakik, de szíve ma is Szentendrén él. — Salgótarján volt az első otthonom — mondja csendesen. — Szentendre lett az igazi. Piik János A műteremben meleg, ám mégis kemény világ fogad. A művek a parasztok, a hajdanvolt földmívesek világát tükrözik, amit csak az álromantika pingált idillé. Pirk János ceruzája, ecsetje olyanná, amilyen valóban volt: meleggé és keménnyé. Kodolányi és Illyés világa az, ahonnan a festő, Pirk János elindult. Portrét festeni a festőről? Gyarló eszközeimmel? Felvázolni életútját, amely „hosz- szú, mert messze kezdődött”? Nem. Mit tudnák újat mondani a művészről, amikor vásznain már megelőzött. — A galántai mezítlábasokhoz tartozom, akiknek Kodály egyik művét ajánlotta ■— mondja a festő. Származása, gyermekkora, a falusi szegényemberekről és a paraszti munkáról szerzett első élményei egész életre elkötelezték a kék szemű nagyapa-nevelte galántai gyereket. Mint tekintélyes mester önzetlenül és készségesen segített sok fiatal amatőr festőt a művészet elsajátításában ... — 1944-ben jöttünk Szentendrére feleségemmel és két kicsi gyerekkel — emlékezik a művész. — Miután a háborúban mindent elvesztettünk és 10 évi munkám is elpusztult — nehezen éltünk. Napszámba jártam. Kertásást, favágást vállaltam. 1953-ban már az ötödik gyerekünk született. Feleségem ereje akkor tört meg s azóta sem jött helyre, 1955- ben volt Szentendrén az első kiállításom, 1957- ben Munkácsy-díjjal jutalmaztak. Kilenc évig vezettem Szentendrén a képzőművészeti szakkört, sok erővel és buzgalommal. 1958- ban a Szocialista Kultúráért érdemérmet kaptam, 1973-ban pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát. Most is dolgozom, amely életemnek a legfőbb mozgatója, s ezt teszem majd fogyó erőm utolsó napjáig, mert a művészet gyönyörű és nehéz szolgálat, a lélek legszebb szárnyalása ... Amit Pirk János elvesztett Nagybányán, megtalálta Szentendrén: emberi, meleg befogadó közösséget. — Nem járunk már a fonóba — mélázik csöndesen — és nem lessük a lányok Orsóit sem. Sovány gebékkel sem szántanak a szatmári fekete földeken. Kaszán volt társaim mind a mennyekben már és drága nagyapám kék szemei sem mosolyognak többé felém... Cikkünk nyomán Lesze jó ivóvíz Budakalászon?
