Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
fwC JANUÁR 25., PÉNTEK ki egész társadalomhoz szélé dokumentum A kongresszusi irányelvekről tárgyuk a KISZ KB Az ifjúságpolitikai szemfáongeessxusfáU kmagiresssmsi^ (&.) Nemcsak kenyérrel keli ellátni sai között az öregekről törté. Fiatalok és nők A törvény végrehajtásáért Központi napirendként az ifjúságpolitikai határozat és aiz ifjúsági törvény végrehajtásáról tárgyalt csütörtöki ülésén a Fogyasztási Szövetke. zetek Pest megyei Szövetségének elnöksége, Tuza Sán- dorné dr. elnökletével. A megyében, a fogyasztási szövetkezetek tagságának egynegyede harminc éven aluli fiatal, akik tevékenyen kiveszik részüket a szövetkezetpolitikai feladatok megoldásából, de még — a kedvező változások ellenére is — kevesen vannak a választott testületekben, az igazgatóságokban, területi intéző bizottságokban. Az áfészekben, takarékszövetkezetekben igyekeznek mindent megtenni azért, hogy jól képzett fiatalok kerüljenek az áruházaiéba, boltokba, a takarékszövetkezeti kirendeltségekbe. S jóllehet munkakörülményeik sokat javultak, személyes boldogulásukhoz egyre több támogatást kapnak munkahelyüktől, akad még bőven tennivaló a határozat .és törvény végrehajtásáért. Kedvezőbb képet alkothatott a testület a nőpolitikái határozat végrehajtásával ■ kapcsolatban. Itt a legfőbb feladat, hogy a már elért ^eredményeket megtartsák. A testület a továbbiakban fontos szövetkezetpolitikai Jellegzetes alföldi kép fogadott bennünket tegnap délelőtt az abonyi Űj Világ Tsz központjába vezető úton. Kerékpárosok kisebb-nagyobb csapata karikázot.t a havas aszfalton, ezúttal azonban nem mindennapi teendőinek ellátására, hanem, hogy részt vegyen az immár hagyományosán január második felében megrendezendő zárszámadó közgyűlésen. Országos rekord Á szövetkezet ez idáig viszonylag keveset hallatott magáról, aminek feltehetőleg a kis terület és az alacsony létszám is oka lehetett: mindössze 1800 hektáron gazdálkodnak, s a termelésben aktívan tevékenykedők csupán 170-en vannak. Pedig akad nevezetessége elegendő a szövetkezetnek. Tagjai a soroksári paradicsomtermesztési rendszernek, nevük szerepel a ceglédi mezőgazdasági gépjavító állomás alapítói között. A kísérletező, vállalkozó kedv nem idegen tehát e szinte nagy családként élő termelő- szövetkezettől. Míg az 1970-es évek elején egyáltalán nem foglalkoztak paradicsommal, jelenleg Magyarországon, de talán Európában is a legnagyobb összefüggő, 323 hektár területtel rendelkeznek. Szinte valamennyi folyamatot gépesítették, csupán a betakarítás idején van szükség kézi munkára. Nemcsak a megyéből, de az ország különböző tájairól is felkeresik őket a szakemberek. Nem csoda, ha a siker melléjük szegődött. Paradicsomból jóval az országos átlag fölötti, hektáronkénti 460 mázsás hozamokat értek el. Mészáros Gyula, a tsz elnöke beszámolójában elmondta, hogy a zöldségtermesztésnek ebből az ágazatából származik a nyereségnek csaknem egy- harmada. Az Űj Világ Tsz- ben egyébként 2000 vagon zöldséget dolgoznak fel évente, köztük a paradicsomból 11300 vagon levet préselnek ki. — A tavalyi sikerekben ugyan nagy szerepe volt a kedvező időjárásnak, de ez nem helyettesíthette a fegyelmezett munkát: a szakszerű növényvédelmet, a gyors betakarítást és a tagok immár híressé vált szorgalmát — .állapította meg az elnök. Bírálta viszont a konzervgyárakat, amelyek a kelleténél kevesebb segítséget adtak. Állandó goúpontak is megfelelő hangsúlyt kapnak a kiemelkedően fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozó kongresszusi irány, elvek őszinte, reális hangú helyzetelemző és feladatmegjelölő dokumentumában — állapította meg csütörtökön a KISZ Központi Bizottsága. Az új székházban tartott tanácskozáson részt vett, és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára bevezető előadásában összegezte az előzetes eszmecserék tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a XII. kongresszust előkészítő . fontos dokumentum a párt politikájának és társadalmunk életének a legfontosabb kérdéseit tartalmazna — nemcsak a párttagokhoz, a párt szervezeteihez, hanem egész társadalmunkhoz szólóan. Az irányelvekben kifejtett célok élénk érdeklődésre találtak a fiatalok köréiben, akik a megfogalmazottakkal alapvetően egyetértenek. Az előzedot okozott a ládahiány, emiatt a termés egy része kárba veszett. Édesség Ahányból Az 1970-es esztendő szigorú feltételei meggyőzték a gazdaságot arról, hogy bizonyos termékekkel célszerűtlen foglalkozni. Ráfizettek a dinnyére és úgy határoztak, hogy az idén felhagynak termesztésével. Eldöntötték, a jelentéktelen állatállományukat sem tartják tovább, a szarvasmarha-tenyésztés ugyanis hosszú évek óta csak kiadásaikat növeli. Rájöttek, hogy le kell venni a terméklistáról a szegfűt is, az energiahordozók drágulása • következtében. Az idei tervekről szólva Mészáros Gyula hangsúlyozta, hogy a fejlődés üteme az idén sem csökkent: az árbevétel 50 százalékkal nő, a nyereséget pedig 3 millió forinttal, 23,6 százalékkal kívánják emelni. Ezeket a feladatokat a korábbi termékstruktúrával megoldani nem lehet. A megye más szövetkezeteihez hasonlóan ezért bővíteni akarják a melléktevékenységet, megkezdték egy édességet gyártó üzem építését. A 15 millió forintos beruházás áprilisban fejeződik be. Számításaik szerint a kivitelezés mindössze hat hónapot vesz majd igénybe. Az új ágazat mintegy 10 millió forintos nyereséghez juttatja a termelőszövetke*- tet 1980-ban. Kiváló dolgozók Az elnöki beszámolót követő vitában többek között felszólalt Komáromi György, az építészeti ágazat dolgozója. Sürgette az új beruházás befejezésének gyorsítását. Javasolta, hogy a paradicsom- betakarítást a jelenleginél is jobban gépesítsék. Komáromi György, aki húsz éve tagja a szövetkezetnek, egyébként nemrégiben került át a megszüntetett állattenyésztésből az építőbrigádba, és mint elmondta: új munkahelyén nem került anyagi hátrányba. Szebeni Zoltán, a szövetkezet KISZ-titkára arról beszélt, hogy még több gondot kell fordítani a fiatalok beilleszkedésére, hiszen a gazdaság dolgozóinak átlagéletkora nem haladja meg a 35 évet. Boros Arnold, a Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségétes beszélgetésekből, véleménynyilvánításokból is kitűnt, hogy a fiatalok szerint: az irányelvek őszinte, reális hangvétele mind a helyzet megítélésében, mind a feladatok megjelölésében — méltó a párt eddigi politikájához. Hangot kapott most a KB ülésén, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében elért minden vívmányunknak a fiatalok sokáig hasznát látják. Csökkentek a társadalmi egyenlő.tl ansí ágak, ugyan elekor közülük néhány újratermelődik. Így például a pályakezdés, a családalapítás időszakában a lakáshoz jutás nehézségei fokozott gondot jelentenek a fiataloknak. Átfogóan javítani kell a diákok állami támogatásának rendszerét, valamint a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok élet- körütményeit és tanulási feltételeit — fogalmazták mega KISZ KB ülésén. Az ülés részvevői kifejezőre juttatják: a KISZ Központi Bizottsága az egész magyar ifjúság és politikai tömegszeirveaete megbecsülésének fontos jeleként értékeli az irányelvek véleményezésének megtisztelő lehetőségét. nek laboratóriumi vezetője hangsúlyozta a talajvizsgálatok fontosságát, amelyekkel nagy mennyiségű műtrágya takarítható meg, ugyanakkor a termésátlagok is növekednek.. . . Tarkó Sándor, -a nagyközségi pártbizottság titkára köszönetét mondott a termelő- szövetkezetnek a községfejlesztés érdekében nyújtott anyagi támogatásért. Az Űj Világ Tsz az elmúlt esztendőben másfél millió forinttal járult hozzá Abony községpoliSkai célkitűzéseinek megvalósításához. Kiemelte, hogy a termelőszövetkezet tagsága az idei nehézségek ellenére bizakodó hangulatban készül az új feladatok megvalósítására, keresi az új megoldásokat. A zárszámadó közgyűlés a beszámoló és az 1980. évi terv elfogadása után megválasztotta a bizottságok új tisztségviselőit. A közgyűlés kitüntetések átadásával ért véget. A szövetkezet kiváló dolgozója cimet 15-en kapták meg. Valkő Béla Viszonylag egyszerű lenne a képletes kenyérrel, azaz munkával — s annak fejében munkabérrel —, nyugdíjjal, családi pótlékkal, tehát a különféle címeken kifizetett pénzzel ellátni az állampolgárt. Viszonylag lenne ez is egyszerű, mert hiszan napjainkban a megye lakosságának már több, mint a tizennyolc százaléka nyugdíjaskorú! A két kongresszus közötti időszakban — sok mással egyetemben — egyre sürgetőbben fogalmazódott meg az időskorúak helyzetének áttekintése —, amire a megye néhány településén a tanácsok és a népfrontbizottságok ösz- szefogása szolgáltatott jó példát —, fokozott támogatásuk szükségessége, fgy fogalmazta meg ezt a feladatot az MSZMP XI. kongresszusának határozata: „Országunkban a szocialista állam és a család egyaránt kötelességének tekinti a törődést az idős emberekkel. Életszínvonal-politikánkkal összhangban fokozzuk tt róluk való gondoskodást. Nagy vívmányunkat, nemzetközileg is elismert társadalombiztosítási rendszerünket egységesítjük, nyugdíj- rendszerünket lehetőségeink szerint fejlesztjük." Természetes btt Megtörtént, megtörtént — ez 'kerülhet a teendők mellé, hiszen a korábban sok vitára okot adó, úgynevezett ipari és termelőszövetkezeti nyugellátás ma már egységes keretekkel működik, s annak is már több, mint egy esztendeje, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat emelték. Mégis csak pénzről írnánk? Azért említjük, hogy kifejezhessük: a társadalom kötelességárzete — mint ezer másban — nem rekedt meg annál, amit rendelkezések alapján adni kell. Az 1975 és 1979 közötti esztendőkben a megyében működő tanácsok és a társadalmi szervezetek figyelme fokozott mértékben ölelte át azt a sajátságos területet, ahol az időskorúak helyezkednek el — s leírjuk még egyszer, a nyomaték kedvéért: a megye minden száz lakosából tizennyolc tartozik ide —, amit bizonyít a szociális segélyezésre fordított összegek növekedése, négy év alatt 14 millió forinttal, az öregek napközi otthonának bővítése — a jelzett időszakban a korábbi helyek másfélszeresére —, s az szintén, hogy a társadalom különböző csoportjainak áldozat- készsége erősödött. Csak utalunk arra: a megyében jó néhány szocialista brigád — s nem csupán ipari, hanem mezőgazdasági kisközösség is — már nem szerepelteti vállalánő gondoskodást, mert az annyira természetes lett számukra, annyira nincs benne vállaláshoz alapot adó különlegesség. Egészen más területre átlépve: a Pest megyei pártértekezleten, 1975. március 1—2- án sok és jogos' bírálat hangzott el o közlekedésre, nagy figyelemmel arra, hogy a megyében — csak az anyagi ágakban! —, naponta 190 ezren utaznak munka- és lakóhelyük között, azaz a közlekedés lényeges tényezője a tömegek mindennapjainak s éppen ezért: politikai kérdés, fontos eleme a közhangulatnak. Nem az új, M3-as autópályára hivatkozunk — bár ennek egy kilométere átlagosan ötvenmillió forintba került —, nem az új autóbuszpályaudvarokra, hanem egészen aprónak látszó dologra. A Szentendrére, a Gödöllőre közlekedő úgynevezett HÉV- szerelvények korszerűsítésére. Arra, hogy egy MIO, M10—A jelű szerelvény, azaz azok, amelyek újként szolgálatba léptek, 18 millió forintba kerülnek darabonként. S ennek az összegnek az ismeretében már eaészen más hangsúlyt kap az az általánosnak tetsző_mondat, amely így olvasható az MSZMP Központi Bizottsága irányelveiben: a XII. kongresz- szusra: „A személyszállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget." Megint más területre kalandozva: a XI. kongresszus évében 29 ezer gyermek kaphatott óvodai elhelyezést, napjainkban pedig számuk túl van a negyvenezren. S ez csak egyetlen mozzanat a gyermekintézmények és az alsófokú oktatás kiemelt feladatának teljesítéséből a megyén belül, hiszen ugyanilyen okkal hivatkozhatnánk az általános iskolák korábban soha nem tapasztalt mértékű fejlesztésére is.. -S itt. nem, arról van szó, hogy az ‘említetteket és a hozzájuk hasonlóakat — valamikori rossz beidegződés alapján — „szép ajándékot kapott a lakosság” alapon értékeljük, hiszen a közpénzek soha nem alakulnak át ilyesmivé, jogos szükségletek kielégítésének forrásává annál inkább. Kalandozásunk a kenyéren túli társadalmi kötelezettségek és juttatások terepén mindössze arra szolgál, hogy érzékeltessük: rendkívül szerteágazó feladatokat kell folyamatosan megoldania elsősorban a tanácsoknak, de a többi, a lakosság ellátásában szerepet játszó szervnek, sl* r- vezeínek, intézménynek is. Ezek a szerteágazó feladatok az összefoglaló dokumentumokban nem többet, néhány mondatot, egy bekezdést foglalnak el, ám fontosságuk a mindennapi életben az egyén számára gyakran sok minden mást megelőz. A prioritások ügye Ha például beteg valaki, akkor kétségtelen, neki éppen a körzeti orvosi hálózat teljesítőképessége a leglényegesebb — ha vásárolni megy, akkor a kereskedelmi egységeké. Az állampolgár szemszögéből érthető a fontossági sorrendek örökös változtatása, ám a területfejlesztés, a településfejlesztés nem váltogathatja így a sorrendeket, ahogy hivatalosan jelölik ezt, a prioritáso- Izat. Éppen ezért minden tervezési időszakban — legyen ez egy esztendőre terjedő program, vagy éppen középtávú, azaz öt évre vonatkozó terv — meg kell határozni a fejlesztési súlypontokat, rangsorolni az igényeket, gyakran olyan áron, hogy jogos, de az emberek kisebb csoportját érintő szükségletek hátrább kerülnek, vagy kielégítetlenek maradnak. Nem könnyű belátni, elfogadni azt, hogv ami egy-egy településen belül égetően sürgősnek ítéltetik, az járási vagy megyei összesítésben valahol a mezőny közepére vagy éppen a végére kerül. S azt sem egyszerű igazságosnak tartani, hogy az egyik város „gyorsabban”, a másik „lassabban” megy előre, bár valójában mindössze arról van Szó: bizonyos időszakban, bizonyos területeken valamelyik település a többihez viszonyítva, előbbre jutott, ám — addig hátrább állt! Első ízben a párt X. kongresszusa. határozatában kaptak helyet a területfejlesztés fő céljai és irányai, s már gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva, a XI. kongresszus szólhatott csak erről. Számunkra örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy a megye fejlődése — a tervezési-gazdasági körzeteken belül a központi iparvidék részeként — jelentősen meggyorsult a hetvenes években, s ez a tempó a XI. kongresz- szus után is töretlen maradt, sőt, némely területen fokozódott. Ebben döntő része volt annak, amit — országos tapasztalatként, de a megyére is messzemenően érvényesen — az MSZMP Központi Bizottsága irányelvei a XII. kongresz- szusra így fogalmaznak meg: „Fejlődött a tanácsok nép- képviseleti jellege, önkormányzati szerepe, államigazgatási tevékenysége. Növekedett önállóságuk a város- és községpolitikában, jobban élnek nagyobb hatáskörükkel és a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel, eredményesebben vesznek részt az össztársadalmi feladatok megoldásában.” Célratörően folytatódott a XI. kongresszus óta eltelt időben is a megyében az államigazgatás szervezetének korszerűsítése — újabb nagyközségek, közös tanácsok létrehozása, várossá nyilvánítás —, módszereinek hatásosabbá tétele. Ez. utóbbira vonatkozóan elég utalni a középfokú oktatási intézmények teljes körének felügyeleti jogára, amelyet a városi tanácsok kaptak meg, azután a mezőgazdasági irányító és felügyeleti tevékenység átszervezésére, az ügyfélszolgálati irodák megnyitására, egészen addig, hogy napjainkban az 1975-ös helyzethez képest jóval kisebb a harminc napon túl elintézett ügyek aránya az Ösz- szes ügyiraton belül. Jelentősen nőtt a tanácsi szakigazgatásban dolgozók iskolázottsága, a testületi ülések rendszeresebbek, alaposabbak, mint korábban, a határozatok jobban előkészítettek. Közös cselekvéssel Mindezt azért említjük, mert ma sokkal közelebb van az állampolgárhoz a közigazgatás — ügyeinek javát helyben intézheti el —, mint 1975- ben, s ez politikai döntéseknek, a X. és a XI. pártkongresszus állásfoglalásának a következménye. Fogalmazhatunk úgy is: az elvontnaklátszó. mert elkerülhetetlenül általános érvényű határozatok így kapják meg gyakorlati formájukat a legkisebb településen éppúgy, mint a megyei tanács végrehajtó bizottsága tevékenységében, s ilyen módon válnak az állampolgár számára is közvetlenül érzékelhetővé. Az ilyen tényezőknek minden bizonnyal nagy a hatása arra, hogy bár még hátravan az 1980-as esztendő, például a váci járásban eddig ötven százalékkal túlteljesítették a társadalmi munkának azt a tervét, amelyet az ötödik ötéves terv tel- 'jss időszakára állítottak össze. A megyében pedig — aminek maradandó emléke, s joggal, országos jelentőségű bizonyítéka a kerepestarcsai kórház — a két kongresszus közötti időszakban addig soha nem tapasztalt aktivitást mutatott a lakosság: áldozatkészsége a tervekben nem szereplő létesítmények sorát segítette tető alá, tetemesen hozzájárult a közművek — elsősorban a vízvezeték-hálózat — bővítéséhez, az utak, járdák rendbetételéhez. Nemcsak az elvi egyetértésben, hanem a közös cselekvésben is nagyot léphetett előre a megye településeinek túlnyomó része a két kongresszus közötti öt eszterr- dőben. Mészáros Ottó Következik: TUDNI ÉS ÉRTENI Ólra késiül a csempe Az Épületkerámiaipari Vállalat mendei telephelyén tavaly 290 ezer négyzetméter burkolólapot gyártottak. Képünkön: az osztályozó részlegben dobozolják a lapokat. Ilalmágyi Péter felvétele •kérdésekben hozott döntést. Paracficsoitifermesitás felsőfokon Bizakodó hanguBafEeam készülnek asz ffeiadafokrer
