Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
"xJfMan 1980. JANUÄR 24., CSÜTÖRTÖK AZ ELTE N Szakfordítóéi tolmácsképzés Szakfordítókat és tolmácsokat képez az Eötvös Loránd Tudományegyetem fordító- és tolmácsképző csoportja. Az ismereteket a jelentkezők — A magyar felsőoktatási intézmények felvételi tájékoztatója 1980. című kiadványban kö- aöltektől eltérően — nyolchónapos tanfolyamon sajátíthatják el: az intenzív nyelvoktatás szeptembertől januárig, a levelező oktatás pedig. februártól júniusig tart A jelentkezés határideje: május 15. Az alkalmassági vizsgákra júniusban kerül sor. A részvételi díj 6 ezer forint. Ugyancsak eltérnek a felvételi tájékoztatóban közeitektől a jogászképzés egyes feltételei. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán az idén szeptemberben csak a nappali és az esti tagozaton indul képzés. Az esti tagozatra a Budapesten és közvetlen környékén lakók adhatják be jelentkezési kérelmüket. A levelező tagozatokra pályázók a Szegedi József Attila Tudományegyetem, illetve a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára jelentkezhetnek. Szegeden és Pécsett szeptemberben csak a aappali és a levelező tagozaton indul képzés. A tájékoztató kéziratának nyomdába kerülése után született döntés arról is, hogy az ELTE bölcsésztudományi karának levelező tagozatán meghirdetett négyéves pszichológus kiegészítő képzésre csak vidéki lakosok, és pszichológus munkakörben dolgozók jelentkezhetnek. Budapestiek számára esti tagozaton nem kezdődik pszichológus kiegészítő képzés. Nagyobb esély- lyel pályázhatnak viszont azok az idén érettségiző vagy korábban végzett fiatalok, akik általános iskolai tanári diplomát szeretnének szerezni a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán, illetve a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. E két intézmény nappali fagozatára ugyanis az eredetileg tervezettnél 50—50-nel több pályáiét vehetnek fel. AMI ERDEKEL... Milyen, ha választhat a tanuló ? Nem mindegy: azt tanulhatja-e az ember, ami iránt érdeklődik, vagy azt, amit muszáj. A szentendrei járás 11 általános iskolája egy-egy hetedik osztályában a tanév eleje óta kísérlet folyik: szabadon választhatnak a gyerekek, egyelőre két tantárgy között, szándékuk, irányultságuk szerint ... Fakultatív oktatás Olvasóink előtt sem ismeretlen már a kifejezés: fakultativ oktatás. Hogy milyen ennek általános iskolai változata, azt firtattuk Budakalászon. Elöljáróban még annyit: a hetedik A osztályban tizenket- ten a német nyelvet, tizenöten a kertészeti gyakorlatot választották. A szó a gyerekeké: — Anyuék is az Óbuda Tsz kertészetében dolgoznak. Szeretem a virágokat, a növényeket, s ha lehet, kertész leszek. Tetszik, hogy sokféle a munka, a növényház takarításától a magvetésig, a paradicsomszedésig, jó az is, hogy nincs osztályzat, nem kell otthon tanulni. Aki figyel a gyakorlaton, az érti a dolgát — így Kurtz Éva. Nedelykov Milán és Berta Márta németül tanulnak: — Azért választottuk, mert az elméleti tantárgyak jobban mennek, s az oroszból sem rossz az osztályzatunk. Főleg beszélgetünk, az órákon játszunk, éneket tanulunk, s kevesebb nyelvtant. Azután az is kiderül, hogy Milán még nem választott szakmát, gimnáziumban szeretne továbbtanul, Márta pedig külkereskedő kíván lenni, éz pedig nem megy nyelvtudás nélkül... üzente Andrea és Jován Sándor a nyáron is • dolgoztak a kertészetben, pénzt is kerestek, 6—700 forintot. Andrea szerint már az is érdekes volt, jhogs; rfiunka 4 közúti látta a 'szüléit.' Mndöri ötthöi) paradicsomot, paprikát termeszt, borsót és babot. Most is van egy ládányi palántája, mindennap locsolni kell, mert az előszobában meleg van. Bár ő nem akar kertész lenni — inkább az autószerelés vonzza —, a növények megmaradnak hobbinak. Tankönyv nélkül Páris Anna a fakultatív németet oktat’a. — Akkora volt az érdeklődés, hogy a kísérleti csoporton kívül még egy tizenkét tagú hetedikes társaság összejött, hogy németül tanuljon. Nincs tankönyv, s ahol a fakultatív kísérlet zajlik, mindenütt a hat-nyolc éveseknek készült Képes nyelvkönyvet forgatják a gyerekek. Az órák hasonlatosak a többi nyelvi tanórához, de kevesebb a grammatika, több a beszélgetés. Siposné Tordas Katalin a fakultatív kertészeti gyakorlatot vezeti: — A kísérletvezető szabadj kezet kapott. Nálunk sincs tankönyv, nincs még központi tanterv, munkafüzet sem. A tanulókkal s a termelőszövetkezet szakemberével együtt beszéltük meg: mit, mennyit, hogyan oktassunk. Csak szóban értékeljük a gyerekek munkáját és tudását. S még egy érdekesség: ez a választás nem végleges, akinek közben módosul az érdeklődése, a következő tanév elején újból választhat. A foglalkozási tervet elkészítettük, s idén az iparszerű növényház! zöldségtermesztéssel, jövőre a dísznövényekkel foglalkoznak a gyerekek. Eddig már vetettek magot, pa- lántáztak, tehát a gyakorlatban ismerték meg a munkafolyamatokat, s többet is. Például a dolgozók közösségét, a nagyüzemet, a munkafegyelmet. Alapvető célunk, hogy a tanulók olyan élményekhez, ismeretekhez jussanak, amelyek nevelő hatásúak, hogy tudatosítsuk és általánosítsuk a tapasztalataikat. Előnyök — távlattal Hammer György, a budakalászi általános iskola igazgatóhelyettese: — Az Országos Pedagógiai Intézet felkérésére több kísérlet is folyik iskolánkban, s ezak egyike a fakultatív oktatás. Ügy terveziK, hogy 1982- től minden általános iskolában bevezetik. A gyerekek érdeklődésük, terveik figyelem- bevételével választhatnak a tantárgyak közül, az iskola adottságait, környezetét ,is felhasználva. Nálunk például a mezőgazdasági környezet tette lehetővé a kertészet oktatását, s ezzel módot találtunk a pályaválasztás könnyítésére, a gyakorlat elmélyítésére. Nemzetiségi a település, s régóta lappangó igényt elégít ki a nemet nyelvoktatás. A három hetedik osztályunk közül csak az egyik lett kísérleti osztály, s az igazsághoz tartozik, hogy hetente négy órával továbo tanulnak enne* az osztálynak a kisdiákjai, mint társaik. De az eddigiek azt bizonyítják, hogy megéri... Szikra Gyula, az Óbuda Tsz üzemmérnöke, a kertészeti foglalkozások vezetője: — Érdekeltek vagyunk abban, hogy részt vállaljunk az oktatási kísérletben. Rajtupk is múlik, kik jelentkeznem a nyolcadik osztály elvégzése után mezőgazdasági szakmunkásképző intézetbe. Ma dolgozóink 40 százaléka szakképzett, s jó lenne, ha arányuk 60—70 százalékra növekedne... Az is fontos számunkra, hogy a legmodernebb nagyüzemet ismerjék meg, az ott dolgozó emberek életét, mert minden valószínűség szerint ez vár rájuk, ha a kertészetet választják élethivatásul. Nem jó, ha hamis illúziókkal állnak munkába. — Arra törekszünk, hogy mindig értelmes munkát adjunk a gyerekeknek, s mert kíváncsiak, meg is magyarázzuk minden munkafázis okát, menetét Megesett, hogy egy- egy foglalkozást későbbre halasztottunk, éppen azért, hogy szakmunkát végezhessenek a tanulók, ne segédmunkát De megvan az eredménye, mert élvezik a gyerekek a gyakorlatot Az egyiik kislány még órán kívül is bejött megnézni: kikelt-e az általa vetett paprikamag...- V. G. P. AZ NDK-CENTRUM TERVEI Az évfordulók jegyében Húszéves fennállását ünnepli az idén a Német Demokratikus Köztársaság budapesti Kulturális és Tájékoztató Központja. A jubileumi év programjáról tegnap délelőtt Erwin Skeib igazgató tájékoztatta a sajtó munkatársait. A népszerű NDK-centrum rendezvényei ebben az évben is a két nép barátságának erősítését egymás kulturális, tudományos és műszaki eredményeinek minél jobb megismerését szolgálják. A felszabadulás 35. évfordulójának tiszteletére rendezik meg — április 4-i kezdettel — az antifasiszta M egnyílt és három nap után már be is csukott az a tárlat, amelyen a fizika a grafikával szövetkezett — Csáji Attila festőművész dr. Kroó Róbert lézerszakértővel —, s a képzőművészet és fizika ezen elsők között megvalósult találkozását háttérként Victor Máté elektronikus zenéje kísérte. Megérezte a közönség az újszerűséget, — nagy számban érkezett, s boldog lehetett, aki sorszámot kapva, meg is nézhette e ma még rendkívülinek számító tárlatot. Az is volt, rendkívül érdekes. íme, igy fogalmaz Csáji Attila: A lézersugár az átvilágított anyag különleges fényképét állítja elő, elrejtve annak megszokott látásmódunkkal megfigyelhető szerkezetét. S a fizikus, dr. Kroó Róbert: Ezen lehetőségek egyik jellemző példája a lézerfény nem sík- felületű áttesző anyagokon való áthaladáskor keletkező in- terferenciaábra, melyen világos. a lézerfény színével azonos színű, és sötét csíkok szintvonalszerűen váltakoznak. Erősen természettudományos mindkét vallomás, kétségtelen azonban a hatás esztétikai jellege. Ez utóbbi megállapítást már a kritikus teszi. Azt is. hogy echnika és művészet ilyen Lézergrafika ? KIÁLLÍTÁS A NEMZETI GALÉRIÁBAN összefogása ott folytatja a rajzírás lehetőségeit, ahol Nicolas Schöffer abbahagyta. Kozmikus utazásban lehet részünk, valami újat sejthetünk meg az anyag és a lét törvényeiből. Sodró iz81IITVÍIT Úi TÉUÉUltlT sejtek osztódását. Nincs megállás. Nincs, mert ahol a grafika véget ér, a lézersugár új távlatokra lendíti. S ez a megközelített világ a megismerés új korszakát is jelenthetik. A fogalom legjobb értelmében jelzem: galom lesz úrrá raj- _____________ „_______ tü nk, amikor a pt- LÉZER INTERFEREHClflK szinte mellékes, .hogy ros és zöld színsejt e technikai, zenei, hevesen élni és robogni grafikusi varázslat hármas al- kezd, a színes fény mes- kotója a Csáji—Kroó—Victor tersógesen született nyaláb- trió, a lényeg, hogy megvalósult. jai megsejtetnek valamit a S az is örvendetes, hogy a köbelső tér törvényeiből, a meghódított idő és tér végtelenségéből. Mintha Hartung vo- nalkötegei és Hincz Gyula vulkanikus perpetuum mobile- jének állandósulását érzékelnénk e színes, termő száguldásban, Miró magfúzióját. Festészetet és a festészeten túli mezőket. Intenzív piros pontok születnek lágyabb vörös sávokká. Extragalaktikus teret jeleznek, üstököspályát, tejútrendszert s ugyanakkor a zönség azonnal megérzi, ha valami rendkívüli történik. Hónapra elegendő számmal jelent meg a három napon. Az is stílusos volt. hogy e bemutatóval egy időben a Nemzeti Galéria aulájában Nagy István földrögös öregasszonyát láthatjuk. E folyamat előzményét. Múltat, jelent. Művészetet, amely megmarad. Művészetet, amely születik. Losonci Miklós film hetét, melynek ' során számos kiemelkedő alkotást láthatnak majd a nézők. A többi szocialista ország budapesti kultúrközpontjaival együttműködve emlékeznek meg a Varsói Szerződés fennállásának 25., valamint Lenin születésének 110.. évfordulójáról: Irodalmi programjaik egy része is jubileumokhoz kapcsolódik. Áprilisban a nagy német költő, Friedrich Schiller születésének 175. évfordulójáról és József Attiláról emlékeznek meg. A régies német irodalom kedvelőinek bizonyára nagy élményt nyújt majd a szerelmi költészet klasszikus művelőjének, Walter von der Vogelwetdének műveiből rendezett előadás. Élénik kapcsolata van az NDK-centrumnak a különböző magyar nagyüzemekben dolgozó olyan brigádokkal, amelyek a német munkásmozgalom nagyjainak nevét viselik. Ennek keretében kerül sor 1930-ban a Wilhelm Pieck, az Ernst Thälmann, a Rosa Luxemburg brigádok találkozójára, tapasztalatcseréjére. Az elmúlt évek során több száz magyar fiatal szerzett diplomát a szocialista német állam egyetemein és főiskoláin. Az egykori NDK-ösztön- díjasok klubjában az ő számukra rendeznek műszaki-tudományos előadásokat, közösségi programokat. Mindig nagy népszerűségnek örvendenek a Deák téri épületben látható kiállítások. Ennek Idei sorozatában februárban fiatal képzőművészek mutatkoznak be, márciusban a berlini képzőművészeti főiskola hallgatóinak műveiből rendeznek tárlatot, míg szeptemberben az elmúlt 3 év legszebb kivitelű könyvei kerülnek a tárlókba. Természetesen ebben az esztendőben is szívesen látnak minden érdeklődőt a nagyszámú filmvetítésen, s a kultúr- központ valamennyi egyéb rendezvényén. YV. B. HETI FILMJEGYZET Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? Pécsi Ildikó, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? című új magyar film főszereplője. Sehogy, mert a legnagyobb szerelem éppen azért volt a legnagyobb, mert nem lehet elfelejteni —, azaz azért nem lehet elfelejteni, mert a legnagyobb volt. Szász Péter új filmje ilyen aforisztikusan foglalható ösz- sze. De, mint minden aforizmában, ebben is sok minden sűrűsödik. Hogy mi, mik — ez tulajdonképpen maga a film. Szász egy véletlen eset villanásából indítja a történetet. Egy brit utasszállító gép a köd miatt London vagy Nyugat- Európa helyett Budapesten száll le; a gépen van egy negyvenes éveiben járó, jómódú, gránátos termetű, igen vonzó hölgy, bizonyos Bette Cuzzle a férjével. Bette éjszaka, miután férjét néhány altatóval elszenderítette, belóg a városba, és felkeresi régi barátait, mert hogy a vonzó angol hölgy valamikor a prózai Szvetics Berta névre hallgatott, és híresen szép leány volt. A legősibb foglalkozást űzte,. de ettől még halálosan szerelmes lehetett Kántor Feribe, a fiatal kommunistába, akit 1944 telén a nyilasok öltek meg. És ezzel az emlékkel vált át Szász a köznapias indító fordulatról a film tulajdonképpeni meséjére. Ez a mese pedig a háborúba zuhant, a nyilas és a náci rémuralom alatt nyögő Budapest rémes telének eseményei körül forog. Elénk kerülnek a film akkor még ifjú hősei: fiatal ellenállók, lelkes fiúk, rosszlányok, nyilasok, jószívű hekusok, — egy korszak képe tárul fel, a ma ötven körüli nemzedék ifjúságának ideje. Szász hol visszalendíti a cselekményt a múltba, hol előrehozza a jelenbe; emlékképek, történetek, villanások, mondatok, szituációk halmozódnak egymásra, fonódnak össze és válnak ismét szét. Sorsok mozaikképe áll lassan össze, kisebb vagy nagyobb emberi drámák tárulnak fel. s miközben a néző előtt fokozatosan egybekapcsolódnak a képsorok, összekötődnek a szálak, rá kell ébredni: már regen nemcsak arról a szerelemről szól a mese, amely Bertát és Ferit összekötötte, s nem is arról, hogy „a fiúk” mind szerelmesek, voltak Bertába (és mindegyiküknek „megvolt”). Még csak nem is egy sebtében összever- buvált baráti találkozó különös légköre a fontos, vagy hogy kiből mi lett (vagy mi nem lett) azóta. Szász fokozatosan rávezet bennünket, hogy hőseinek volt egy közös legnagyobb szerelme: a fiatalságuk, a lázas tettekkel és még lázasabb reményekkel teli fiatalság, amely elmúlt ugyan,’ de elfelejteni nem lehet, mert — és itt jön az aforizma. A Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? így lényegében véve egy nemzedék filmje, mely nemzedékbe beletartozik a „külföldre szakadt hazánklánya”, Berta- Bette is, de a film távolról sem csak róla szól. Szász önnön nemzedékének képe ez, s mint ilyen, önportré és önvizsgálat. Nem hiányzik, belőle persze a Szásztól természetesnek ható sok ötlet, a humor, a csavarások, a képi és szövegpoénok, s nem hiányzik belőle valamiféle nosztalgikus líra sem. Akik emlékeznek még első rendezésére, az 1967-ben készült Fiúk a térről-re, mintha egy kicsit annak a folytatását is látnák ebben a filmben. Mintha az ottani srácok élettörténetét folytatná — azo- két vagy kortársaikét, egyre- megy, hiszen ugyanannak a nemzedéknek a megélt dolgait meséli most is. A mesélésben kiváló színészgárda segíti: mindenekelőtt a Bette-Bertát alakító nagyszerű Pécsi Ildikó (és az ifjú Bertát megszemélyesítő András Judit), Avar István, Bodrogi Gyula, Mécs Károly, Kozák László — és egy „civil”: Ajtai A. György. Andor Tamás fényképezése híven közvetíti a nosztalgikus tónust, vagy a dokumentumszerű londoni felvételekkel a jelen ridegebb valóságát. Gondviselés Alain Resnais, a hatvanas évek elején tetőző francia „új hullám” egyik iegmantánsabo egyénisége, szívesen beszél filmjeiben arról a hol csendes, hol drámai erózióról, mellyel az idő koptatja, morzsolja, őr- li az emberi életet, az emberi emlékezetet, az emberi sorsot. Űj filmje, a Gondviselés is erről ' szól — legalábbis egyik rétegében. Hőse, az öreg — éppen 78. születésnapja megünneplésére készülő — sikeres és gazdag író, . Clive Lángban, egy lidércnyomásos, betegségtől, fájdalmaktól gyötört ' éjszakán, félig bódultán a fájdalomcsillapítóktól és a megivott több üveg fehér bortól, visszapillant az életére, a műveire, s miközben felidézi a fiatalságát, elhunyt felesége alakját és a családja tagjait, egyben végiggondolja utolsónak szánt regénye cselekményét is. E regény hőseiül két fiát és a menyét választja, de kiforgatja őket valódi karakterükből:. talán így áll bosz- szút rajtuk az öregek fura rosszindulatával, talán így akar elégtételt szolgáltatni önmagának ? Is-is. Resnais-t Itt elsősorban maga a pszichológiai folyamat izgatja: az életével számot vető művész alakja, meg az az alkotáslélektani rejtély, hogy miképp áramlik át a műbe az alkotót körülvevő köznapi valóság, hogyan lesz a tények morzsáiból és a fantázia játékából művészi produktum, s mi mindent él ki ebben a produktumban az alkotó önnön, személyes traumáiból, indulataiból, sikereiből és kudarcaiból. Resnais mestere ennek a térben és időben felbontott, ide-oda hullámzó, lebegő stílusnak (emlékezzünk csak első nagy sikere, a Szerelmem, Hiroshima, vagy a későbbi Tavaly Marienbadban iskolát teremtő asszociációs technikájára). A Gondviselésben Resnais eszközei teljesen kiérleltek, s négy remek színésze — John Gielgud, Dirk Bogarde, Ellen Burstyn és David Warner — tökéletes munkát végez. Takács István I