Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

"xJfMan 1980. JANUÄR 24., CSÜTÖRTÖK AZ ELTE N Szakfordító­éi tolmácsképzés Szakfordítókat és tolmácso­kat képez az Eötvös Loránd Tudományegyetem fordító- és tolmácsképző csoportja. Az is­mereteket a jelentkezők — A magyar felsőoktatási intéz­mények felvételi tájékoztató­ja 1980. című kiadványban kö- aöltektől eltérően — nyolchó­napos tanfolyamon sajátíthat­ják el: az intenzív nyelvokta­tás szeptembertől januárig, a levelező oktatás pedig. feb­ruártól júniusig tart A jelent­kezés határideje: május 15. Az alkalmassági vizsgákra jú­niusban kerül sor. A részvé­teli díj 6 ezer forint. Ugyancsak eltérnek a fel­vételi tájékoztatóban közei­tektől a jogászképzés egyes feltételei. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán az idén szeptemberben csak a nappali és az esti tagozaton indul képzés. Az esti tagozatra a Budapesten és közvetlen kör­nyékén lakók adhatják be je­lentkezési kérelmüket. A leve­lező tagozatokra pályázók a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem, illetve a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára jelent­kezhetnek. Szegeden és Pé­csett szeptemberben csak a aappali és a levelező tagoza­ton indul képzés. A tájékoztató kéziratának nyomdába kerülése után szü­letett döntés arról is, hogy az ELTE bölcsésztudományi ka­rának levelező tagozatán meg­hirdetett négyéves pszicholó­gus kiegészítő képzésre csak vidéki lakosok, és pszicholó­gus munkakörben dolgozók je­lentkezhetnek. Budapestiek számára esti tagozaton nem kezdődik pszichológus kiegé­szítő képzés. Nagyobb esély- lyel pályázhatnak viszont azok az idén érettségiző vagy ko­rábban végzett fiatalok, akik általános iskolai tanári diplo­mát szeretnének szerezni a Szombathelyi Tanárképző Fő­iskolán, illetve a Nyíregyhá­zi Bessenyei György Tanár­képző Főiskolán. E két intéz­mény nappali fagozatára ugyanis az eredetileg terve­zettnél 50—50-nel több pályá­iét vehetnek fel. AMI ERDEKEL... Milyen, ha választhat a tanuló ? Nem mindegy: azt tanulhat­ja-e az ember, ami iránt ér­deklődik, vagy azt, amit mu­száj. A szentendrei járás 11 általános iskolája egy-egy he­tedik osztályában a tanév ele­je óta kísérlet folyik: szaba­don választhatnak a gyerekek, egyelőre két tantárgy között, szándékuk, irányultságuk sze­rint ... Fakultatív oktatás Olvasóink előtt sem isme­retlen már a kifejezés: fakul­tativ oktatás. Hogy milyen en­nek általános iskolai változa­ta, azt firtattuk Budakalászon. Elöljáróban még annyit: a he­tedik A osztályban tizenket- ten a német nyelvet, tizenöten a kertészeti gyakorlatot vá­lasztották. A szó a gyerekeké: — Anyuék is az Óbuda Tsz kertészetében dolgoznak. Sze­retem a virágokat, a növénye­ket, s ha lehet, kertész leszek. Tetszik, hogy sokféle a mun­ka, a növényház takarításától a magvetésig, a paradicsom­szedésig, jó az is, hogy nincs osztályzat, nem kell otthon tanulni. Aki figyel a gyakor­laton, az érti a dolgát — így Kurtz Éva. Nedelykov Milán és Berta Márta németül tanulnak: — Azért választottuk, mert az el­méleti tantárgyak jobban mennek, s az oroszból sem rossz az osztályzatunk. Főleg beszélgetünk, az órákon ját­szunk, éneket tanulunk, s ke­vesebb nyelvtant. Azután az is kiderül, hogy Milán még nem választott szakmát, gimnáziumban sze­retne továbbtanul, Márta pedig külkereskedő kíván lenni, éz pedig nem megy nyelvtudás nélkül... üzente Andrea és Jován Sándor a nyáron is • dolgoztak a kertészetben, pénzt is ke­restek, 6—700 forintot. Andrea szerint már az is érdekes volt, jhogs; rfiunka 4 közúti látta a 'szüléit.' Mndöri ötthöi) paradi­csomot, paprikát termeszt, borsót és babot. Most is van egy ládányi palántája, min­dennap locsolni kell, mert az előszobában meleg van. Bár ő nem akar kertész lenni — in­kább az autószerelés vonzza —, a növények megmaradnak hobbinak. Tankönyv nélkül Páris Anna a fakultatív németet oktat’a. — Akkora volt az érdeklő­dés, hogy a kísérleti csoporton kívül még egy tizenkét tagú hetedikes társaság összejött, hogy németül tanuljon. Nincs tankönyv, s ahol a fakultatív kísérlet zajlik, mindenütt a hat-nyolc éveseknek készült Képes nyelvkönyvet forgatják a gyerekek. Az órák hasonla­tosak a többi nyelvi tanórá­hoz, de kevesebb a grammati­ka, több a beszélgetés. Siposné Tordas Katalin a fakultatív kertészeti gyakorla­tot vezeti: — A kísérletvezető szabadj kezet kapott. Nálunk sincs tankönyv, nincs még központi tanterv, munkafüzet sem. A tanulókkal s a termelőszövet­kezet szakemberével együtt beszéltük meg: mit, mennyit, hogyan oktassunk. Csak szó­ban értékeljük a gyerekek munkáját és tudását. S még egy érdekesség: ez a választás nem végleges, akinek közben módosul az érdeklődése, a kö­vetkező tanév elején újból választhat. A foglalkozási tervet elké­szítettük, s idén az iparszerű növényház! zöldségtermesztés­sel, jövőre a dísznövényekkel foglalkoznak a gyerekek. Ed­dig már vetettek magot, pa- lántáztak, tehát a gyakorlat­ban ismerték meg a munkafo­lyamatokat, s többet is. Pél­dául a dolgozók közösségét, a nagyüzemet, a munkafegyel­met. Alapvető célunk, hogy a tanulók olyan élményekhez, ismeretekhez jussanak, ame­lyek nevelő hatásúak, hogy tudatosítsuk és általánosítsuk a tapasztalataikat. Előnyök — távlattal Hammer György, a budaka­lászi általános iskola igazga­tóhelyettese: — Az Országos Pedagógiai Intézet felkérésére több kísér­let is folyik iskolánkban, s ezak egyike a fakultatív okta­tás. Ügy terveziK, hogy 1982- től minden általános iskolá­ban bevezetik. A gyerekek ér­deklődésük, terveik figyelem- bevételével választhatnak a tantárgyak közül, az iskola adottságait, környezetét ,is fel­használva. Nálunk például a mezőgazdasági környezet tette lehetővé a kertészet oktatását, s ezzel módot találtunk a pá­lyaválasztás könnyítésére, a gyakorlat elmélyítésére. Nem­zetiségi a település, s régóta lappangó igényt elégít ki a nemet nyelvoktatás. A három hetedik osztályunk közül csak az egyik lett kísér­leti osztály, s az igazsághoz tartozik, hogy hetente négy órával továbo tanulnak enne* az osztálynak a kisdiákjai, mint társaik. De az eddigiek azt bizonyítják, hogy meg­éri... Szikra Gyula, az Óbuda Tsz üzemmérnöke, a kertészeti foglalkozások vezetője: — Érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy részt vállaljunk az oktatási kísérletben. Rajtupk is múlik, kik jelentkeznem a nyolcadik osztály elvégzése után mezőgazdasági szakmun­kásképző intézetbe. Ma dolgo­zóink 40 százaléka szakkép­zett, s jó lenne, ha arányuk 60—70 százalékra növeked­ne... Az is fontos számunkra, hogy a legmodernebb nagy­üzemet ismerjék meg, az ott dolgozó emberek életét, mert minden valószínűség szerint ez vár rájuk, ha a kertészetet választják élethivatásul. Nem jó, ha hamis illúziókkal áll­nak munkába. — Arra törekszünk, hogy mindig értelmes munkát ad­junk a gyerekeknek, s mert kíváncsiak, meg is magyaráz­zuk minden munkafázis okát, menetét Megesett, hogy egy- egy foglalkozást későbbre ha­lasztottunk, éppen azért, hogy szakmunkát végezhessenek a tanulók, ne segédmunkát De megvan az eredménye, mert élvezik a gyerekek a gyakor­latot Az egyiik kislány még órán kívül is bejött megnéz­ni: kikelt-e az általa vetett paprikamag...- V. G. P. AZ NDK-CENTRUM TERVEI Az évfordulók jegyében Húszéves fennállását ünnep­li az idén a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti Kulturális és Tájékoztató Köz­pontja. A jubileumi év prog­ramjáról tegnap délelőtt Erwin Skeib igazgató tájékoztatta a sajtó munkatársait. A népszerű NDK-centrum rendezvényei ebben az évben is a két nép barátságának erő­sítését egymás kulturális, tu­dományos és műszaki eredmé­nyeinek minél jobb megisme­rését szolgálják. A felszabadulás 35. évfor­dulójának tiszteletére rende­zik meg — április 4-i kez­dettel — az antifasiszta M egnyílt és három nap után már be is csukott az a tárlat, amelyen a fizika a grafikával szö­vetkezett — Csáji Attila festő­művész dr. Kroó Róbert lézer­szakértővel —, s a képzőmű­vészet és fizika ezen elsők kö­zött megvalósult találkozását háttérként Victor Máté elekt­ronikus zenéje kísérte. Meg­érezte a közönség az újszerű­séget, — nagy számban érke­zett, s boldog lehetett, aki sor­számot kapva, meg is nézhet­te e ma még rendkívülinek számító tárlatot. Az is volt, rendkívül érdekes. íme, igy fogalmaz Csáji Attila: A lézersugár az átvilágított anyag különleges fényképét állítja elő, elrejtve annak megszokott látásmódunkkal megfigyelhető szerkezetét. S a fizikus, dr. Kroó Róbert: Ezen lehetőségek egyik jellemző példája a lézerfény nem sík- felületű áttesző anyagokon va­ló áthaladáskor keletkező in- terferenciaábra, melyen vilá­gos. a lézerfény színével azo­nos színű, és sötét csíkok szintvonalszerűen váltakoznak. Erősen természettudományos mindkét vallomás, kétségtelen azonban a hatás esztétikai jel­lege. Ez utóbbi megállapítást már a kritikus teszi. Azt is. hogy echnika és művészet ilyen Lézergrafika ? KIÁLLÍTÁS A NEMZETI GALÉRIÁBAN összefogása ott foly­tatja a rajzírás le­hetőségeit, ahol Ni­colas Schöffer abba­hagyta. Kozmikus utazásban lehet ré­szünk, valami újat sejthetünk meg az anyag és a lét tör­vényeiből. Sodró iz­81IITVÍIT Úi TÉUÉUltlT sejtek osztódását. Nincs megállás. Nincs, mert ahol a grafika véget ér, a lézersugár új távla­tokra lendíti. S ez a megközelített világ a megismerés új kor­szakát is jelenthetik. A fogalom legjobb értelmében jelzem: galom lesz úrrá raj- _____________ „_______ tü nk, amikor a pt- LÉZER INTERFEREHClflK szinte mellékes, .hogy ros és zöld színsejt e technikai, zenei, hevesen élni és robogni grafikusi varázslat hármas al- kezd, a színes fény mes- kotója a Csáji—Kroó—Victor tersógesen született nyaláb- trió, a lényeg, hogy megvalósult. jai megsejtetnek valamit a S az is örvendetes, hogy a kö­belső tér törvényeiből, a meg­hódított idő és tér végtelen­ségéből. Mintha Hartung vo- nalkötegei és Hincz Gyula vulkanikus perpetuum mobile- jének állandósulását érzékel­nénk e színes, termő szágul­dásban, Miró magfúzióját. Festészetet és a festészeten túli mezőket. Intenzív piros pontok születnek lágyabb vö­rös sávokká. Extragalaktikus teret jeleznek, üstököspályát, tejútrendszert s ugyanakkor a zönség azonnal megérzi, ha valami rendkívüli történik. Hónapra elegendő számmal jelent meg a három napon. Az is stílusos volt. hogy e be­mutatóval egy időben a Nem­zeti Galéria aulájában Nagy István földrögös öregasszony­át láthatjuk. E folyamat előz­ményét. Múltat, jelent. Művé­szetet, amely megmarad. Mű­vészetet, amely születik. Losonci Miklós film hetét, melynek ' során számos kiemelkedő alkotást láthatnak majd a nézők. A többi szocialista ország buda­pesti kultúrközpontjaival együttműködve emlékeznek meg a Varsói Szerződés fenn­állásának 25., valamint Lenin születésének 110.. évfordulójá­ról: Irodalmi programjaik egy része is jubileumokhoz kap­csolódik. Áprilisban a nagy német költő, Friedrich Schil­ler születésének 175. évfordu­lójáról és József Attiláról em­lékeznek meg. A régies német irodalom kedvelőinek bizonyá­ra nagy élményt nyújt majd a szerelmi költészet klasszi­kus művelőjének, Walter von der Vogelwetdének műveiből rendezett előadás. Élénik kapcsolata van az NDK-centrumnak a különböző magyar nagyüzemekben dol­gozó olyan brigádokkal, ame­lyek a német munkásmozga­lom nagyjainak nevét viselik. Ennek keretében kerül sor 1930-ban a Wilhelm Pieck, az Ernst Thälmann, a Rosa Lu­xemburg brigádok találkozójá­ra, tapasztalatcseréjére. Az elmúlt évek során több száz magyar fiatal szerzett diplomát a szocialista német állam egyetemein és főisko­láin. Az egykori NDK-ösztön- díjasok klubjában az ő szá­mukra rendeznek műszaki-tu­dományos előadásokat, közös­ségi programokat. Mindig nagy népszerűség­nek örvendenek a Deák téri épületben látható kiállítások. Ennek Idei sorozatában feb­ruárban fiatal képzőművészek mutatkoznak be, márciusban a berlini képzőművészeti főisko­la hallgatóinak műveiből ren­deznek tárlatot, míg szep­temberben az elmúlt 3 év leg­szebb kivitelű könyvei kerül­nek a tárlókba. Természetesen ebben az esz­tendőben is szívesen látnak minden érdeklődőt a nagyszá­mú filmvetítésen, s a kultúr- központ valamennyi egyéb rendezvényén. YV. B. HETI FILMJEGYZET Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? Pécsi Ildikó, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? című új magyar film főszereplője. Sehogy, mert a legnagyobb szerelem éppen azért volt a legnagyobb, mert nem lehet el­felejteni —, azaz azért nem le­het elfelejteni, mert a legna­gyobb volt. Szász Péter új filmje ilyen aforisztikusan foglalható ösz- sze. De, mint minden aforiz­mában, ebben is sok minden sűrűsödik. Hogy mi, mik — ez tulajdonképpen maga a film. Szász egy véletlen eset vil­lanásából indítja a történetet. Egy brit utasszállító gép a köd miatt London vagy Nyugat- Európa helyett Budapesten száll le; a gépen van egy negyvenes éveiben járó, jó­módú, gránátos termetű, igen vonzó hölgy, bizonyos Bette Cuzzle a férjével. Bette éjsza­ka, miután férjét néhány al­tatóval elszenderítette, belóg a városba, és felkeresi régi ba­rátait, mert hogy a vonzó an­gol hölgy valamikor a prózai Szvetics Berta névre hallga­tott, és híresen szép leány volt. A legősibb foglalkozást űzte,. de ettől még halálosan szerelmes lehetett Kántor Fe­ribe, a fiatal kommunistába, akit 1944 telén a nyilasok öl­tek meg. És ezzel az emlékkel vált át Szász a köznapias indító for­dulatról a film tulajdonkép­peni meséjére. Ez a mese pe­dig a háborúba zuhant, a nyi­las és a náci rémuralom alatt nyögő Budapest rémes telének eseményei körül forog. Elénk kerülnek a film akkor még ifjú hősei: fiatal ellenállók, lelkes fiúk, rosszlányok, nyila­sok, jószívű hekusok, — egy korszak képe tárul fel, a ma ötven körüli nemzedék ifjúsá­gának ideje. Szász hol vissza­lendíti a cselekményt a múlt­ba, hol előrehozza a jelenbe; emlékképek, történetek, villa­nások, mondatok, szituációk halmozódnak egymásra, fo­nódnak össze és válnak ismét szét. Sorsok mozaikképe áll lassan össze, kisebb vagy na­gyobb emberi drámák tárul­nak fel. s miközben a néző előtt fokozatosan egybekapcso­lódnak a képsorok, összekö­tődnek a szálak, rá kell éb­redni: már regen nemcsak ar­ról a szerelemről szól a mese, amely Bertát és Ferit össze­kötötte, s nem is arról, hogy „a fiúk” mind szerelmesek, voltak Bertába (és mindegyi­küknek „megvolt”). Még csak nem is egy sebtében összever- buvált baráti találkozó külö­nös légköre a fontos, vagy hogy kiből mi lett (vagy mi nem lett) azóta. Szász fokoza­tosan rávezet bennünket, hogy hőseinek volt egy közös leg­nagyobb szerelme: a fiatalsá­guk, a lázas tettekkel és még lázasabb reményekkel teli fia­talság, amely elmúlt ugyan,’ de elfelejteni nem lehet, mert — és itt jön az aforizma. A Hogyan felejtsük el éle­tünk legnagyobb szerelmét? így lényegében véve egy nem­zedék filmje, mely nemzedék­be beletartozik a „külföldre szakadt hazánklánya”, Berta- Bette is, de a film távolról sem csak róla szól. Szász ön­nön nemzedékének képe ez, s mint ilyen, önportré és önvizs­gálat. Nem hiányzik, belőle persze a Szásztól természetes­nek ható sok ötlet, a humor, a csavarások, a képi és szöveg­poénok, s nem hiányzik belőle valamiféle nosztalgikus líra sem. Akik emlékeznek még el­ső rendezésére, az 1967-ben készült Fiúk a térről-re, mint­ha egy kicsit annak a folyta­tását is látnák ebben a film­ben. Mintha az ottani srácok élettörténetét folytatná — azo- két vagy kortársaikét, egyre- megy, hiszen ugyanannak a nemzedéknek a megélt dolgait meséli most is. A mesélésben kiváló színészgárda segíti: mindenekelőtt a Bette-Bertát alakító nagyszerű Pécsi Ildikó (és az ifjú Bertát megszemé­lyesítő András Judit), Avar István, Bodrogi Gyula, Mécs Károly, Kozák László — és egy „civil”: Ajtai A. György. Andor Tamás fényképezése híven közvetíti a nosztalgikus tónust, vagy a dokumentum­szerű londoni felvételekkel a jelen ridegebb valóságát. Gondviselés Alain Resnais, a hatvanas évek elején tetőző francia „új hullám” egyik iegmantánsabo egyénisége, szívesen beszél filmjeiben arról a hol csendes, hol drámai erózióról, mellyel az idő koptatja, morzsolja, őr- li az emberi életet, az emberi emlékezetet, az emberi sor­sot. Űj filmje, a Gondviselés is erről ' szól — legalábbis egyik rétegében. Hőse, az öreg — éppen 78. születésnapja megünneplésére készülő — si­keres és gazdag író, . Clive Lángban, egy lidércnyomásos, betegségtől, fájdalmaktól gyö­tört ' éjszakán, félig bódultán a fájdalomcsillapítóktól és a megivott több üveg fehér bor­tól, visszapillant az életére, a műveire, s miközben felidézi a fiatalságát, elhunyt felesége alakját és a családja tagjait, egyben végiggondolja utolsó­nak szánt regénye cselekmé­nyét is. E regény hőseiül két fiát és a menyét választja, de kiforgatja őket valódi karak­terükből:. talán így áll bosz- szút rajtuk az öregek fura rosszindulatával, talán így akar elégtételt szolgáltatni ön­magának ? Is-is. Resnais-t Itt elsősorban maga a pszicholó­giai folyamat izgatja: az éle­tével számot vető művész alakja, meg az az alkotáslé­lektani rejtély, hogy miképp áramlik át a műbe az alkotót körülvevő köznapi valóság, hogyan lesz a tények morzsái­ból és a fantázia játékából művészi produktum, s mi mindent él ki ebben a pro­duktumban az alkotó önnön, személyes traumáiból, indula­taiból, sikereiből és kudarcai­ból. Resnais mestere ennek a térben és időben felbontott, ide-oda hullámzó, lebegő stí­lusnak (emlékezzünk csak el­ső nagy sikere, a Szerelmem, Hiroshima, vagy a későbbi Tavaly Marienbadban iskolát teremtő asszociációs techniká­jára). A Gondviselésben Res­nais eszközei teljesen kiérlel­tek, s négy remek színésze — John Gielgud, Dirk Bogarde, Ellen Burstyn és David War­ner — tökéletes munkát vé­gez. Takács István I

Next

/
Thumbnails
Contents