Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-23 / 18. szám
1980. JANUAR 23., SZERDA mto» 7 Heti jogi tanácsok • Melyik időszakban elért kereset alapján állapítják meg az öregségi nyugdíj összegét? Az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál több időszak keresete közül lehet választani. Egyes időszakokat hivatalból vesznek figyelembe, más időszakot csak akkor, ha a nyugdíjigénylő azt kéri. A főszabály az — feltéve, hogy az igénylő más időszak figyelembevételét nem kéri —, hogy az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét* közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozásban elért kereset havi átlaga alapján állapítják mag. Az említett öt év közül olyan három év vehető figyelembe, amelyben az igénylőnek naptári évenként legalább 180 naptári napra és a három évben összesen legalább 730 naptári napra keresete volt. Mezőgazdasági szövetkezeti tagnál a három naptári évbe olyan év számítható be, amelyben a férfi legalább 150, a nő 100 munkanapot teljesített. Ha az igénylőnek a nyugdíjazását megelőző öt naptári év között — az említett feltételek hiányában — nincs figyelembe vehető három éve, vagy, ha az számára kedvezőbb, a nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő időben elért kereset havi átlaga alapján állapítják Gazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt kiemelt témakörben szerepel a mezőgazdasági jogalkalmazás azoknak a törvényességi vizsgálatoknak a programjában, amelyeket az első .félévben végeztet el a legfőbb ügyészség. Két vizsgálattal keresnek választ arra, miért keletkezik gyakran bírósági ügy a termékértékesítési szerződésekből. illetve hogyan intéződnek a tagsági viták, miként folytatják le a döntőbizottsági eljárásokat a szövetkezetekben. Az első téma hátteréhez tartozik. hogy a gazdálkodó szervezetek egymás közti kapcsolatteremtése, együttműködésük szervezése és megvalósítása gazdasági szerződésekkel történik. A mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és értékesítéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek együttműködésének jogi eszköze a mezőgazdasági termékértékesítési meg, ha ezalatt van legalább 730 napi keresete, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak legalább 300, nőnek 200 munkanapja. Olyan esetben pedig, amikor nem lehet figyelembe venni az egyik időtartam alatti keresetet sem, mert az előírt feltételek az igénylőnél hiányoznak, vagy a keresetre vonatkozó adatok nem állapíthatók meg, a nyugdíj ösz- szegét az igénylő utolsó munkakörének átlagos keresete alapján állapítják meg. Ha az utolsó munkakör figyelembevétele — az igénylő előző foglalkozásaira tekintettel — nem megnyugtató, a társadalombiztosítási bizottság a nyugdíj összegét a korábban betöltött és az igénylőre jellemző munkakörben is megállapíthatja. A havi átlagkereset,, kiszámítását elektronikus számítógép végzi. Gépi úton történik az öt év közül a legjobb három év kiválasztása is. • Mely időszakok átlagkeresetét választhatja az Igénylő a nyugdíj megállapításához? Az öregségi nyugdíjat igénylő a következő időszakokban elért keresetének az átlaga között választhatja a számára legkedvezőbbet: a) Választhatja a nyugdíjazását közvetlenül megelőző átlagszámítási időszakot, amelyet aiz előző kérdésnél részletesen ismertettünk. Ha . az igénylő nem jelöl meg másik időszakot, hivatalból ennek az időszaknak a keresete alapján melőszővetkezeteknél a tagsági viták intézésének gyakorlatát, illetőleg törvényességét. Elsősorban a szövetkezeti döntőbizottságok munkájára kíváncsiak: a tagok ügyeinek intézésekor vajon mindenben a törvényes előírásoknak és a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megfelelően járnak-e el? A vizsgálatot kiterjesztik egyebek között a fegyelmi, a kártérítési ügyekkel, a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével, a munka díjazásával, a háztáji gazdasággal, a segéllyel kapcsolatos tagsági vitákra. A jogszabályok helyes alkalmazásán túl az egyéni és a társadalmi érdek összhangjának érvényesülését is elemzik az ügyészek. állapítják meg a nyugdíj öszszegét b) A nyugdíjazás előtti időszak helyett az igénylő kérelmére az öregségi nyugdíj ősz- szege megállapítható az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltésének évében ennek az életkorának' a betöltéséig, valamint a közvetlenül megelőző öt naptári év közül a legkedvezőbb három naptári év alatt elért kereset havi átlaga alapján is, ha az igénylő az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséig legalább tízévi szolgálati időt szerzett. Az említett öt naptári év közül ebben az esetben is olyan három naptári év vehető figyelembe, amelyben az igénylőnek naptári évenként legalább 180 naptári napra és összesen a három évre legalább 730 naptári napra keresete volt. Mezőgazdasági szövetkezeti tagnál a három naptári évbe olyan év számítható bé, amelyben a férfi legalább 150, a nő 100 munkanapot teljesített. A nyugdíj összege megállapítható az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését megelőző negyedik naptári év első hónapjától az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséig elért kereset átlaga alapján is, ha ez idő alatt az igénylőnek legalább összesen 730 napi keresete van, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak legalább 300, nőne^ 200 munkanapja és az igénylő az említett életkorig szerzett legalább tízévi szolgálati időt. c) Az igénylő . kérelmére' megállapítható az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíjra jogosító életkort öt évvel megelőző életkor betöltésének évében ennek az életkornak az eléréséig, valamint ezt az életkort közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három év alatt elért kereset havi átlaga alapján is, ha az Igénylő az említett életkor betöltéséig legalább tíz évi szolgálati időt szerzett. Az említett öt naptári év között ebben az esetben is olyan három naptári év vehető figyelembe, mint az előző esetben. A nyugdíj összege megállapítható az öregségi nyugdíjra jogosító életkort öt évvel korábbi életkor betöltését megelőző . negyedik naptári év első napjától az említett életkor betöltéséig terjedő idő alatt elért kereset átlaga alapján is, ha az igénylőnek ez alatt az idő alatt van összesen legalább 300, nőnek 200 munkanapja, és az igénylő az említett életkorig szerzett legalább tíz évi szolgálati időt. Dr. M. J. Módosítások Bérleti díjak Miből lesz bírósági ügy? Vizsgálat a termelőszövetkezetekben szerződés. A jogalkalmazási gyakorlatban számos olyan jelenséggel lehet találkozni, amely kedvezőtlenül befolyásolja, sérti valamelyik szerződő fél gazdasági érdekeit. Előfordul például, hogy a gazdálkodó szerv monopolhelyzetét kihasználva egyoldalú előnyt biztosító, a másik fél érdekeit sértő szerződési feltételeket köt ki, vagy egyszerűen nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek, s ezzel mind a szerződő partnerének mind a népgazdaságnak kárt okoz. Az ügyészi vizsgálattal — amelynek során 11 megyéből összegyűjtik a « szerződési fegyelem helyzetével és alakulásával kapcsolatos lényeges adatokat —, az a cél, hogy a kedvezőtlen jelenségek visz- szaszorítására kezdeményezzenek a szerződési fegyelmet erősítő és a további jogalkalmazási gyakorlatot javító intézkedéseket. Minden megyében felülvizsgálják a főügyészségek a terÄZ 1971-BEN megjelent kormányrendelet, illetve a végrehajtására kiadott ÉVM- rendelet részletesen felsorolja azokat a helyiségeket, amelyek bérleti díjait a két jogszabály alapján kell megállapítani. A bérleti díj mértéke függ attól, hogy a bérlemény milyen településkategóriába és mely bérleménycsoportba tartozik. (Vagyis városban, vagy falun, üdülőhelyen, garázs, bolt stb.) A jogszabályok rendelkezései főbb vonatkozásaiban továbbra is alkalmazandók, a bérleti díjak mértékének vonatkozásában - viszont jelentős változást hozott a korábbi jogszabályt módosított 32/1979. MT sz. rendelet. Az új bérleti díjtételekről a módosító jogszabály lényeges előírásai a következőkben foglalha- tók-össze: Legfontosabb kiemelni,, hogy a módosítás következtében a bérleteket megállapító melléklet helyébe új melléklet lépett. A két melléklet összehasonlításában kitűnik, hogy az „A— D” bérleménycsoportba tartozó helyiségek bérleti díja kétszeresére, míg az „E” bérleménycsoportba tartozó helyiségek bérleti díja a településkategóriától függően 33—46%kal emelkedik. A MÓDOSÍTOTT JOGSZABÁLY (különböztet aszerint is. hogy a bérbeadott helyiség állami tulajdonban, magántulajdoniban van-e, illetőleg részben állami, részben magárutu- tulajdonban van. Különbség van az új bértétel alkalmazhatósága szerint abban is, hogy a bérbeadásra mikor került sor. Az 1971. július 1. napján, vagy az azt megelőzően létesített és 1980. január 1. napján még fennálló bérleti jogviszony esetében az állami tulajdonban álló helyiségek bérét az új bértétel szerint kell megállapítani. A nem állami tulajdonban álló helyiségek bérleti díjának megállapításánál csak lehetőség van az új bértételek alkalmazására, nem kötelező jelleggel. Az 1971. július 1. napja után létesített és 1980. január 1. napján még fennálló, továbbá az 1980. január 1. után létrejött bérleti jogviszony esetében a „B—E” bérleménycsoportba tartozó, állami tulajdonban álló helyiségek bérét az új bértétel alapján kell megállapítani. Nemzetközi együttműködés Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tájékoztatója a külföldi kapcsolatokról ^ A jogalkalmazói munkának, ezen belül az ügyész- $ ségek tevékenységének nélkülözhetetlen eleme a szoros § együttműködés a külföldi országok társszervezeteivel, | hatóságaival. Erre legtöbbször akkor kerül sor, ha ma- | gyár állampolgár külföldön vagy idegen állampolgár or- & szagunkban követ el bűncselekményt. Hogyan bővült az utóbbi esztendőikben a büntető el- 5 járás lefolytatásában szükséges együttműködés — erről ^ adott tájékoztatót dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népközei társaság legfőbb ügyésze. Jogsegélyszerződés 30 országgal A magyar ügyészségnek tartalmas munkakapcsolatai vannak a külföldi igzságügyi szervekkel. Elsősorban a szomszédos szocialista országok ügyészségeivel és más igazságügyi hatóságaival alakult ki gyümölcsöző együttműködés. Közös feladatainkat többnyire nemzetközi egyezmények írják elő. Köztük is legfontosabbak a kétoldalú jogségélyszerződé- sek. Jelenleg több mint 30 országgal van ilyen szerződésünk. Az ebben foglaltak nélkülözhetetlen iránytűiként szolgálnak például olyan kérdések eldöntéséhez, hogy mikor lehet kérni a másik államtól bűn- cselekményt elkövető állampolgárunk kiadatását, mikor ajánlhatjuk £el, hogy a hazánkban bűncselekményt elkövető külföldi állampolgárok ügyében odahaza folytassák le az eljárást A rendelkezésék rögzítik azt is, milyen ügyészi feladatokat kell kölcsönösen megoldani. Büntető ítéletek elismerése... A szocialista országok azonos társadalmi berendezkedése, jogrendszereinek hasonlósága nemcsak léhetővhanem indokolttá is teszi, hogy kétoldalú megállapodásainkat időről, időre korszerűsítsük, az az új belső szabályozással törvénykönyvünk szabályai szerint lehetőség van a külföldön hozott büntető ítélet elismerésére, illetve arra, hogy a külföldi bíróság ítéletiét nemzetközi szerződés alapján itthon is végre lehessen hajtani. A szocialista országok között erre vonatkozóan többoldalú egyezmény jött létre. A közös feladatok eredményes, gyors valóra váltását ma már négy szocialista ország legfőbb ügyészségével kötött együttműködési megállapodás is elősegíti. A legutóbbi ilyen megállapodást Mongólia legfőbb ügyésziével írtuk alá. Természetesen igen jó, tartalmas és közvetlen kapcsolataink vannak a többi szocialista ország ügyészségével is. Tevékenységünkről rendszeresen tájékoztatjuk _ egymást. Az ügyészségek vezetői és munkatársai gyakran találkoznak kétoldalú konzultációidon, tapasztalatcseréken, s kölcsönösen tanulmányoznak egy-egy időszerű jogi kérdést. A közvetlen tapasztalatcserékre jó példa a határmenti megyei főügyészségek és a szomszédos országok határmenti ügyészségei — köztük a Kárpáton túli, a szlovák, a vajdasági ügyészségek — között kialakult együttműködés. A gazdálkodás törvényességéről Ügy vélem, nemzetközi kapcsolataink gyümölcsözőbbé tételében tavaly újabb lépést tettünk élőre. Jóllehet egy-egy konkrét téma kapcsán a szocialista országok legfőbb ügyészei már korábban is szerveztek: közös tanácskozást Az első igazán átfogó konzultációt tavaly októberben tartottuk meg Szófiában. Az európai szocialista országok legfőbb ügyészein kívül ott volt a Mongol Népköztársaság, a Kubai Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság ügyészségének vezetője is. E széleskörű találkozó fa témája a gazlálkodás törvényessége feletti ügyészi felügyelet volt. Olyan mindaey- nyiunkat érintő kérdés ez, amely a szocialista társadalom mai fejlettségi fokán a szocialista törvényesség biztosításának egyik alapvető és meghatározó fontosságú feladatát jelenti. A szófiai tanácskozáson arról is határoztunk, hogy a .jövőben a szocialista országok legfőbb ügyészei rendszeresen tartanak hasonló konzultatív találkozókat — mondotta befejezésül dr. Szíjártó Károly. A Legfelsőbb Bíróság döntései Nyaraló vagy autó? A házaspár életközösségük alatt 300 ezer forintnyi közös vagyont szerzett, mégpedig egy 200 ezer forintra becsült, télen is használható, fűthető hétvégi házat, egy 70 ezer forint értékű személyautót és 29 ezer forintra tehető ingóságokat Két, egymásba nyiló szo- bájú tanácsi bérlakásban laktak. A férj otthagyta feleségét, gyermekét és egy nőhöz költözött, majd válópert indított. Az alsófokú bíróságok a férjet kötelezték, hogy a volt közös lakást harminc nap alatt ürítse ki, az asszony pedig ezért fizessen neki 9 ezer forint kárpótlást. Á hétvégi háA BEBEADÓ £S A BÉRLŐ megállapodása határozza meg a nem állami tulajdonbán álló helyiségek bérét, valamint az állami tulajdonban álló helyiségek közül az „A” bérleménycsoportba tartozó helyiségek bérét. Az így megállapított bér mértéke azonban az új bértétel-táblázatban rögzített bér mértékének kétszeresét nem haladhatja meg. Az új szabályozás — hasonlóan az előző rendelkezéshez — a bérbeadó kötelességévé teszi az új bérleti díj közlését az alábbiak szerint: A jelenleg fennálló bérleti jogviszony esetében a bérbeadó köteles az új bér összegét megállapítani és azt a bérlővel legkésőbb 1979. december 31. napjáig írásban közölni. Az új bérleti díj alkalmazása szempontjából is jelentősége van annak, hogy a bérlemény állami tulajdonban van-e. Ha igen, úgy a? állami és a szövetkezeti bérlő 1980. január 1-től kezdődően már a felemelt bérleti díjat kötgles megfizetni. A NEM ÁLLAMI tulajdori- ban álló helyiségek bérlőinek felemelt bérfizetési kötelezettsége két ütemben lép életbe. 1980. január 1-től á bérlőknek a teljes béremelés felével növelt korábbi bért, míg 1981. január 1. után pedig a teljes, felemelt összegű bért kell fizetniük. Gy. Gy. zat — 100 ezer forint megváltási ár ellenében — teljes be- költözhetősóggel a férjnek adta és neki ítélte az autót «is, természetesen éhtékkiegyenlí- tés ellenében. A marasztalási összegből 80 ezer forintot tizenöt nap alatt, a fennmaradt összeget havi 1500 forintos részletekben keli törlesztenie. Ezenkívül gyermektartási díj fizetésére is kötelezték. Az ingóságokat megosztották közöttük. Ezt az ítél ötét a másodfokú bíróság helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A vagyonközösség! igények rendezésénél arra kell törekedni, hogy epi/ifc házastárs se jusson méltánytalan előnyhöz. A jogerős Ítélet az asszony érdekeit messzemenően nem vette figyelembe, de törvénysértő is. A házastársak vagyonrészét lehetőleg természetben kell kiadni. Az asz- szony a nagyobb értékű vagyontárgyakból semmit sem kapott. Ha az alsófokú bíróságok abból indultak ki, előkeli segíteni, hogy a volt férj lakásproblémája megoldására a Az apaság megállapítása iránt indított perben, ahogy az rendszerint történni szokott,- a fiatalember mindent tagadott. A csecsemő kilenchóna- pos volt, an " — r~á. az anyára, valamint a fér ára vércsoportvizsgálatot rendeltek el. Az eredmény: a beperelt fiatalember apasága kizárt. Ezek- után a járásbíróság a keresetet elutasította. A döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. A megállapítás szerint a vizsgálatot a férfinál egy hó. nappal később végezték el. mint az anyánál és a gyerak- néL Ilyen esetben Ke anyát nyaralót kapja, ezt nem teheti elvált felesége érdeloeit és törvényt sértő módon. Ameny- nyiben ugyanis a férfi az ingat lan részét egy összegben nem tudja megváltani, akkor eladhatja az autót, tehát maga döntheti el: az autót kívám- ja-e megtartani vagy az ingatlanilletőséget egy összegben megváltani. Ilyen vagyoni helyzet mellett a több éves részletfizetési kedvezmény megadása törvénysértő. — Annak is jelentősége van — hangzik tovább a határozat —, hogy a hétvégi ház megváltásának biztosítására az asszony 80 ezer forintot letétbe helyezett. Amennyiben őt, jogosították volna fel a ffii- gáhozváltásra, ez az összeg és a volt férjnek jutó autó a megváltási árat fedezné. Egyébként is ez felelne me% a családjogi törvény rendelkezéseinek, mert így mindegyé kük a neki járó vagyonrészt természetben kapná meg. Minthogy .tehát több lehetőség van a volt házastársak vagyonközösségének méltányos megosztására, ezért meghallgatásukkal teljesítőképességük ismételt, gondos és alapos megvizsgálásával kell a kérdést eldönteni. értesíteni kellett volna, hdgy a vérvételnél személyesen vagy képviselője útján részt vehet. Ez azonban nem történt meg, ami eljárási szabálysértést jelent. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul kimondta: tekintve, hegy » vérvétel alkalmával a csecsemő csak kilenchónapos volt, egyéves kora betöltése után a vizsgalatot meg kellett volna ismételni. Az Országos Igazságügyi Intézet álláspontja szerint ugyanis egy éven aluli gyermekek vértulajdons&g- jellegei megállapításánál bizonytalan eredménnyel is számolni kell, ezért ajánlatos azt az egyéves kor betöltése után újból elvégeztetni. Szükség esetén antropológiai vizsgálatot is el kell rendelni. Az apaság megállapítása prolongálva
