Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

Örömök, veszélyek a télben Az elmúlt napok hideg, csapadékos időszaka kedvez a téli sport kedvelőinek. A ligeti tó befagyott vizén naponta több száz korcsolyázóval lehet találkozni. A tartós hideg következ­tében zajlani kezd a Duna. Ilyenkor a part mentén sok kis­gyereket látni, pedig a csúszós kövek rendkívül sok veszélyt rejtenek. Irinyi Károly (elvételei Két hír az iskolákból Sikerrel zárult a gyermekkönyvhét Pályaválasztás! tanácsadó A városi tanács művelődés­ügyi osztálya a napokban ér­tékelte a II. országos gyer­mekkönyvhét helyi tapaszta­latait. A fő cél: a mesekönyv és a gyermekirodalom népsze­rűsítése, az olvasás tudatossá tétele volt. Ezenkívül töre­kedtek a gyermekek olvasóvá nevelésére, a világnézeti ne­velés elősegítésére, a termé­szettudományos világkép ki­alakítása A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár felhívá­sára az óvodákban a hirdető- táblán, az iskolákban az el­lenőrző könyvön keresztül népszerűsítették a gyermek- könyvhét gondolatát. A ter­mészettudományos világkép megismerése érdekében csil­lagászati órákat tartottak, rendhagyó természetrajz órá­kat szerveztek. A könyvtárak mindennap rendkívül nyitva­tartási hirdettek. Az úttörők a könyvtárbizományosok irá­nyításával — elsősorban a gyermekirodalomból — könyv- árusítást szerveztek. Ennek eredményeként az óvodákban és iskolákban 85 ezer forint értékű könyv talált gazdára. Pályázatot hirdettek több iskolában a nyolcadikosok ré­szére Móricz Zsigmond életé­ről, műveiről, valamint könyvborítók tervezésére. Vác- ra látogatott Dallos Jenő író és dedikálta ifjúsági könyveit. Dr. Krizsaneczné Németh Edit játékos tornát rendezett. Sza­való- és mesemondóversenyt tartottak több csapatnál, a legjobbkkat könyvvel jutal­mazták. A széles körű meg­mozdulás hasznos kezdemé­nyezés volt: a könyvet állítot­ta az érdeklődés középpont­jába. Könyvvel, kiadvánnyal kap­csolatos az az értesülésünk is, hogy a Neveljünk együtt/-so­rozat harmadik kis története jelenik meg a napokban. Tavaly, a gyermekév alkal­mával Vácott kiadtak egy tá­jékoztatót az óvodás gyerme­kek szüleinek és utána meg­jelent az Iskolás lesz a gyer­mekem című ismertető, amely részletes tájékoztatást adott a város általános iskoláiról, a napközi otthonokról, az úttö­rőmozgalomról. A sorozat befejezéseként, Zsebesi István iskolaigazgató gondozásában, kiadják a váci pályaválasztási tanácsadót. Ez segíti az általános iskolai ta­nulmányokat befejező fiatalok továbbtanulását, bemutatja a város középiskoláit, szakmun­kásképző intézetét és azokat a gyárakat, üzemeket, ahol vár­ják a jelentkező fiata'okat. Papp Rezső XXIV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1980. JANUÄR 22., KEDD Őrbottyán: Az elismerés továbbra is kötelez Idei tennivalók a téglagyárban Az építőipar egyik legősibb, s ugyanakkor legfontosabb alapanyaga a tégla. Bár az utóbbi évtizedekben több te­kintetben is megváltozott, kor­szerűsödött az építkezések jel­lege, ez a „sárból, agyagból” készült anyag eddig jól kiállta a „próbát”, s így valószínűleg még hosszú ideig meghatáro­zói a lesz az otthonaink elké­szítésének ... Gépesített munka Az Épületkerámiaipari Vál­lalat őrbottyáni kettes számú téglagyára az ország egyik legkorszerűbb gyára az ipar­ágon belül. Építését 1974-ben kezdték el. s két évvel később már be is fejeződtek a mint­egy 60 milliós kapacitásra tervezett téglagyár munkála­tai. — Gyárunk fő profillá az ikersejt tégla gyártása, bár ké­szítünk burkoló téglákat is — mondotta Tóth Jenő gyárve­zető. — Műszakilag valóban a mi gyárunk az egyik legkor­szerűbb az országban. A munkafolyamatok mindenütt gépesítettek, s így elmondhat­juk, hogy a gyártás során a teljes téglamennyiség az em­beri kéz érintése nélkül ké­szül el. Az eredetileg tervezett ka­pacitást már az elmúlt évi tervek is jóval meghaladták 1979-ben a gyárban 62 millió kisméretű tégla gyártása volt az éves terv, melyet 67 mil­lió 100 ezerre sikerült teljesí­teni. Csakhogy még ezzel a túlteljesítéssel sem sikerült az építőipar téglaínségét felol­dani, olyan magasak voltak az igények, hogy még legalább 4—5 millió plusz téglára lett volna szükség azonkívül, amit legyártottunk , Vác az irodalomban Krúdy a váci Kúrián Egy lebontásra váró kis óbudai házban étterem van, melynek falán tábla jelzi, hogy Krúdy Gyula gyakran volt vendége. Talán sokan nem tudják, hogy egy váci épületnek is gyakori vendége volt az író, ez pedig az egykori Kúria vendéglő, a mai Március 15. téren; az az épület, amelyben jelenleg az SZTK rendelőinté­zet van. Többek közt az „őszi utazá­sok a vörös postakocsin”, című művében cseng vissza a váci látogatások emléke úgy, aho­gyan Krúdynál szokott, han­gulatfestésbe rejtett éles tár­sadalombírálattal a város szá­zadfordulói viszonyairól. Mi­vel Krúdyt nem lehet „lefor­dítani”, adjuk át a szót az írónak: „Déltájban a váci Curia szálloda elé ért a társaság. A püspöki város reménytelenül aludt a háztetőkre ereszkedett ködben, mintha a föld alól hangzana a fegyház rabjainak csörömpölése... A kihalt ko- csikenőcs-szagú utcákon oly­kor egy céltalan lovas tiszt bandukolt unott sarkantyúi­val, papok mentek oly tragi­kusan, mint az elhibázott élet; és festett arcú lányok riká­csolva nevettek, mint az elha­gyott menyasszony győzelmes vetélytársnője esküvői ruhá­ján ... A szép váci nők persze ilyenkor Pesten vannak. Sok bevásárolni valójuk van. Azon csodálkozom, hogy kevés há­zasságtörési dráma játszódik le, mikor a szép nők gyakran új kalapban térnek vissza Pestről az esti vonattal... A váci szép nők olyanok, mint Pest vadgalambjai. Beszállnak a kormos városba ... Palóco- san beszélnek a szerelemről, és muskátlit felejtenek kedve­süknél. Hosszas meggondolás után vásárolnak egy fátyolt, és töprengve gondolnak Vác- ra. Megtisztult lélekkel, vá­gyakozva és boldogan mennek haza az esti vonattal, mint a madarak fészkeikre.” Krúdy világa egy letűnt kor romantikája, melyben a pró­zai dolgok megszépülnek, de a sorok közül mást is ki lehet érezni: azt a tehetetlen tes- pedtséget, melyben Vác szá­zadvégi és századfordulói tár­sadalma élt, és amely világ- szemléletnek és életérzésnek a hátterében ott állott — többek közt — a város iparosodásá­nak kényszerű késleltetése, meggátlása. Valkó Magdolna Kedden­A Vox Humans a rádióban Január 22-én, kedden 18 órakor a Kapcsoljuk a 6-os stúdiót sorozatban a váci Vox Humana ' énekkar ad egyórás hangversenyt. Vezényel Mak­iári József. Műsorukban Vic­toria, Lechner, Pepping, vala­mint Bárdos Lajos, Udvardy László, Lajtha László és Karai József müvei szerepelnek. A gyárban már korábban bevezették a teljesítmény utá­ni bérezést, s ezzel sikerült megvalósítani a munka sze­rinti elosztás elvét. A munká­sok többsége Vácrátótról és Örbottyánból jár be dolgozni, de szép számmal akadnak olyanok is, akik távolabbi községekben laknak ugyan, de számításaikat ebben a gyár­ban találták meg. A dolgozók szociális körül­ményei megfelelőek. Erre már a gyár építésekor is nagy hangsúlyt fektettek. Az itt dolgozó mintegy 130 munkás­nak a fele, szakmával is ren­delkeznie T eljesítménybérben — Nyolc szocialista brigád dolgozik a gyárban. Az ő mun­kájuk eddig is jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy a felada­tainkat eredményesen tudjuk végrehajtani. Talán nem szá­mít dicsekvésnek, de vállala­ton belül 1979-ben immár harmadik alkalommal nyertük el a kiváló gyár vándorzász­lót, amely a jövőben is köte­lez bennünket.' Fegyelem, munkamorál Ebben az évben, az építő­ipar szükségleteinek kielégíté­se mellett, az egyik legfonto­sabb tennivalónak a munka- fegyelem és a munkamorál további javítását határozták meg. Az energia felhasználása terén lényegesebb változás nem várható, mivel az ipar­ágon belül még mindig az őr- bottyániak állnak az egyik legjobb helyen. A gyár az el­múlt évben például villanyra és gázra, mintegy 18 millió fo­rintot fieetett ki. Idén, a ta­valyi árváltozások miatt, a tervezett energiafelhasználás összege a gyárban megközelíti a 25 millió forintot. Cs. J. Vác a hazai lapokban A Népszabadság ismertette Pest megye idei fejlesztési ter­vét és megemlítette, hogy Vá­cott az év második felében 32 munkahelyes, új szakorvosi rendelőt avatnak. — A Szövet­kezet című hetilap meghirdet­te a szövetkezeti néptáneosok VIII. országos találkozóját és versenyét; ennek kapcsán március 22—23-án Vácott lesz az egyik, minősítést nyújtó te­rületi bemutató. — Az Izzó nevű üzemi újság beszámolt arról, hogy Mizser Pál, a Vá­cott élő és alkotó festőművész -ellátogatott a váci fényforrás- és alkatrészgyárba, ahol a mű­velődési bizottság által rende­zett Találkozások című prog­ram egyik vendége volt. — A Népszava arról írt, hogy a Be­ton- és Vasbetonipari Művek váci telepén födémbál és testet gyártanak, ami iránt országo­san nagy a kereslet. A kong­resszusi verseny során eddig százezer darab födémbél'ástes- tet juttattak a hazai TÜZÉP- teíepekre. — Az Élet és Tu­domány felelevenítette, hogy az első vidéki ABC-óruháza- kat Vácott nyitották meg a hatvanas évek első felében, azóta ez az üzlettípus általá­nossá vált, a három nagybetűs jelzéssel országszerte találko- 'ZUiiik. — A Petőfi Népe képes­riportot közölt a Kiskun Mú­zeum félegyházi kiállításáról, ahol látható egy 1915-ben, Vá­cott épített világóra. Puskás József készítette és 17 világ­város időszámítása olvasható le róla. P. R. Deákvári esték Erdőn, mezőn... Színes csokor várja ma este a Ságvári-klub közönsé­gét, s a műsor szerkesztői visszatértek a Deákvári esték eredeti funkciójához. Megis­mertetni a-városrész és a vá­ros szűkebb és tágatob kör­nyezetét, érdekes műsorszá­mokkal szórakoztatni a kö­zönséget, és aktuális informá­ciókkal szolgálni. Mindezt egyetlen órában, hogy a tele­vízió esti főiműsorával se kell­jen kankumrálni. A már többször is országos fórumon és külföldön járt nagybörzsönyi Pávakör ének­kara és citeraegyüttese ma­gyar és német népdalokat mu­tat be. — Ápoljuk kertjeinket — mondják a természeti kör­nyezethez vonzódó lakótele­piek. A deákvári kertbarátok most szervezik klubjukat, s ezzel kapcsolatban a kósdi tsz agrárszakembere szolgál hasz­nos információkkal. Kertba­rát lehet-e, akinek nincs föld­je? Lehet-e állami telkeket bé­relni, s hol, milyen távolságra a várostól? — ezekre a kér­désekre Versényi Péter mező­gazdász, a váci városi tanács munkatársa válaszol. Közkívá­natra ismét lesz diaporáma bemutató is. Ezúttal Magyar Ferenc: Erdőn, mezőn, vadvi­zeken című összeállítását ve­títik. A Sáigvára, a DCM dolgozói­nak klubja, ahol a Hazafias Népfront körzeti bizottsága rendezi ezt a műsort. A klub vezetői és rendezők szüntele­nül hangoztatják, hogy a DCM dolgozóival együtt szeretettel várják a Deákvári estékre az öregdeákváriakat, a lajos.tele- pieket, a városrész távolabbi pontján lakóikat is. Részvéte­lükkel együtt a további mű­sorokra vonatkozó javaslata­ikra is számítanak. Az est ma — kedden — fél hétkor kez­dődik. A váci Szőnyi Tibor Kórház hatodik emeletén február má­sodikén 11 órakor Losonci Miklós ’művészettörténész nyitja meg Uhrich Zsigmond festőművész tárlatát. Aznap fél 12-kor a negyedik emele­ten dr. Faragó László, a kór­ház közművelődési bizottságá­nak az elnöke mond besezédet a Móricz Zsigmond életét és munkásságát bemutató kiállí­táson. 2601, Vác, Pf. 32. énjén a 4-es a Radnóti útra Mi a Radnóti iskola környé­kén lakó Forte gyári dolgozók segítséget szeretnénk kérni. A Volán 4-es számú helyi jára­ta a Híradó út és a Forte kö­zött szállítja a dolgozókat. A Híradó út környéke gyéren lakott terület A Rozmaring, A délszláv folklór emlékei A magyarországi .horvát költészet értékes emléke ke­rült napvilágra: megtalálták Sztipo Erbity búcsúztató éne­keinek 6640 sornyi szövegét. A szlavóniai születésű Erbity 1910. és 1949. között a Pécs közelében fekvő Németi falu tanítója volt, verseket és szín­műveket írt, magyarról hor- vátra fordított. Mint tanács­tisztviselő vonult nyugalomba, irodalmi munkássága isme­retlen maradt a közvélemény előtt. Sarosácz György mohácsi múzeumigazgató, a hazai dél­szláv folklór ismert kutatója bukkant rá az Erbity-hagya- tékra. Ennek legérdekesebb része a csaknem másfél száz búcsúztató, amelyet a kántor­ként is működő költő maga szerzett és énekelt a temetése­ken. A búcsúztatók a horvát népköltészet verselési módját követik, igen erőteljes és ki­fejező a nyelvezetük, s a szerző gyakran merítette mon­danivalóját a hazai horvát népéletből. A hazai délszláv nyelvterü­leten ez az első ilyen jelle­gű gyűjtemény. Bizonyára másutt is készültek hasonló búcsúztatók, de az idők fo­lyamán elkallódtak, elvesztek. A folklórértékű Erbity-fűzés nemcsak a nemzetiségi műve­lődéstörténetet gazdagítja, ha­nem a versekben megörökí­tett események, helyzetek, utalások révén — a nemzeti­ségiek . körében folytatott szociológiai kutatások számá­ra is érdekes adalékkal szol­gálhat. Sarosácz György most feldolgozza az Erbity-életmű- vet, s annak legértékesebb ré­szét nemzetiségi szöveggyűjte­ményben is közreadják. Rezeda és Ibolya utca lakói nagyrészt Forte gyári dolgo­zók — itt épültek a gyár mun­káslakásai. Reggelente erről, a környékről körülbelül negy­ven ember indul a Híradó út felé, köztük kisgyermekes anyák is. Kértük már tanácstagi be­számolón, és levélben kértük a Volánt is, de választ nem kaptunk rá. Most ismét kérjük — a több kisgyermekes anya nevében, is —, irányítsák a 4-es helyi já­ratot a Radnóti úti megálló­hoz, hogy megszűnjön ez a népvándorlás, a hajnali hi­degben, sötétben. ★ Á szakszervezeti bizottság a kérést jogosnak tartja, és sze­retné, ha főleg a téli időszak­ban a kérést teljesítenék. Országh Ferenc, a Forte gyár szb-titkára Új pályák épülnek Éledő teniszélet Terembajnokság, párosverseny Mióta a televízió is közve­títi a teniszversenyeket, s kü­lönösen most a Király Kupa során megélénkült az érdek­lődés a tenisz iránt. Valaha Vácott élénk teniszélet folyt. Sokan emlegetik szívesen a hajdani versenyeket. Ügy tű­nik, egy idő óta ismét élénkül a teniszsport. Gödön a Duna- menti Tsz sportkörének kere­tében működik szakosztály, melynek tagjai eleddig saját maguk fedezték a pálya fenn­tartásával járó valamennyi kiadást. Ősszel, a DCM épített pa- Ivát, s úgy hírlik a rendelő- intézet megépülése után a kórház mellett is kialakítanak egyet. Bekapcsolódott az Egyesült Izzó is, decemberben már te- rembajnokságot is rendeztek melyet február 1-én párosver­seny követ.

Next

/
Thumbnails
Contents