Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

t Nyersgumi Vietnamból Növekvő árucsere A magyar—vietnami áru­csere-forgalom 1980-ban eléri a 33 millió rubel értéket. Ex­portcikkeink között* először szerepelnek nagy teljesítmé­nyű mosó* és vasalógépek, villanybojlerek. Kivitelünkben a gyógyszer, a textilmsteráru, különböző híradástechnikai berendezések, valamint a ve­gyi termékek a legfontosabb tétel. A vietnami partnerek fő­ként nyersgumit, kávét, teát, s újabban nyúlbőröket szállí­tanak. Idén szélesítik a köz­kedvelt vietnami balzsamok választékát is. Vágányfelúyíffás a megyéiben Új gépsort béreinek * A MÁV az idén folytatja a [ pályafenntartási asnl.i naivak- knr s7.&rűsít.pcpt I vp.zpfcnip plmnm Három fő vonalon végeznek vágányfelújítást: a hegyeshal­min — ennek Pest megyei szakaszán már befejezték a munkálatokat.—, Budapest és Hatvan, valamint a főváros és Szolnok között. A régi, 48 ki­logramm,'méter síneket na­gyobb teherbírású sínekre cserélik ki. ezek méterenként 54 kiló súlyúak. Koller György, a MÁV Bu­dapesti Igazgatósága építési és Utólag S zónoki kérdésként sze­gezte mellemnek a gö­döllői járás vezetői­nek egyike, tudom-e, ör­vendetesen gyarapodó óvo­dáik közül mennyi találha­tó üzemi kezelésben? Nem tudtam. Mindössze kettő, felelte a maga fogalmazta kérdésre, majd arról be­szélt, bár a termelőhelyek legtöbbje kejlő részt Vállalt és vállal a gyermekintéz­mények e típusának gyara­pításában — újak emelésé­ben és meglevők bővítésé­ben —, ami a fönntartást illeti, ott a tanácsoknak kell állniuk mindenkor az egyre nagyobb összegű számlát. Az üzemek ugyan­is a hetvenes években nem törték magukat, hogy saját intézményeket alakítsanak ki, igaz, a területi óvodák mindenki számára hozzá­férhetők, míg az üzemi in­tézményeknél gyakran akadály lehet, fölvegyék-e annak csemetéjét, aki nem az érintett helyen dolgozik? S további dilemma, vajon egyáltalán célszerű-e az üzemi kezelésben levő gyer­mekintézmények hálózatá­nak bővítése, sőt vannak, akik magát a hálózat fönn­tartását is kérdésesnek vé­lik, azzal érvelve: az üze­mi 1 szociálpolitikának az ilyesmi nem tartozik a von­záskörébe. Hosszú ideje zajlanak er­ről — de nemcsak erről, ha­nem általában a szociálpo­litikai munkamegosztásról — a vitáig, s nem az a baj, hogy vitatkoznak az érin-, tettek, sokkal inkább gon­dok forrása az utólagos okosság. Mert persze nem a gödöllői járásban fölbuk- kanó gond ez, hanem min­denütt föllelhető. Most kü­lönösen, mivel szűkösebbek a lehetőségek, az érintettek számára értékesebb lett a forint, lévén nehezebb hoz­zájutni, megkeresni. A kér­dés ezért napjainkban úgy fogalmazódik meg — tisz­telet a kivételnek —, va­jon annak idején, azaz a hatvanas évek végén és á hetvenes évek elején, he­lyes volt-e hagyni, hogy fo­kozatosan - csökkenjen a megyében az üzemi fönn- * tartású bölcsődék, óvodák száma, beletörődni abba, munkahelyek sora egyszeri megváltással — a tanács­nak átutalt összeggel — le- tehesse válláról a gondot, s a gyermekük elhelyezésé­vel küszködő foglalkozta­tottjait a tanácshoz utasít­hassa? T agadhatatlan, az előbb vázolt dilemmának ré­sze vám abban, hogy a példaként említett gödöl­lői járásban az óvodáknak mindössze öf százaléka — mert a két intézmény egyenlő öt százalékkal — üzemi kezelésű, a többi ta­nácsi, hivatalosan, területi. Ilyesfajta dilemma azonban sok van. Egészen más terü­letre átlépve. Időbe telt an­nak fölismerése, hogy a szakmunkástanuló képzés­ben döntő a jelentősége a lakóhelynek, azaz annak, az ifjú miként tudja érvénye­síteni jogosultságát az ok­tatás e formájára lakóhe­lye körzetében. Őszintén szólva ennek fölfedéséhez nem szükségeltetett külön­leges tudomány, elegendő lett volna hozzá a n.api ta­pasztalat, annak a logikus összefüggésnek a kdhámozá- sa a valóság bonyolult szö­vevényéből, hogy ott a leg­nagyobb gond a minimális szakmunkásigények kielé­gitése is, ahol a körzetben nincs képzés, képzés meg azért nincs, mert — éppen a szakmunkás-utánpótlás akadozása miatt — hiány­zik annak ipari háttere. Bűvols körnek látszik, s ilyen bűvös körben jár hosszú esztendők óta pél­dául Gyömrő, Gyál, Vecsés, ahonnét fiatalok népes se­rege — körzetük lévén fe­hér folt a szakmunkáskép­zésben — áramlik évről év­re a fővárosba, s ha már ott tanult, akkor munkaválla­lóként is marad ott. Eköz­ben az említett települése­ken a legszérényebb szak- munkásigényék is 'irreális­nak, mert kielégíthetetlen­nek bizonyulnak, azaz: ve­szélyeztetik annak az ipari — s nemcsak ipari, ha­nem szolgáltatási, mezőgaz­dasági — tevékenységnek az elért színvonalát is, ami kialakult már, gyökeret eresztett. Ha, ugyanis nem növekszik a feladatokkal egyetemben a szakmunkás- létszám — azaz: az úgyne­vezett kvalifikált munka- erő aránya az összes foglal­koztatotton beiül —, akkor vagy a feladatok mennyi­ségét vagy azok milyensé­gét —; tehát: minőségét — kell mérsékelni. M ost. már, utólag, ez a helyzet is világos, csak­hogy: egy kialakult ál­lapoton jóval nehezebb vál­toztatni, mint megelőzni a társadalmi érdekek szem­szögéből kedvezőtlen irány­zatok létrejöttét, kibontako­zását. Az utólagos okosság­nak mindig az a veszélye, hogy jóval nagyobb terhe­ket hárít a társadalomra — közvetlenül az érintett szervekre, de közvetve és végső soron mindenkor a társadalomra —, mint amennyibe az előzetes lé­pések kerültek volna. Igaz, utólag könnyebb okosnak lenni, mint előzetesen, té­nyeket egyszerűbb mérle­gelni, mint lehetséges irányzatokat fölismerni, sú­lyozni, szétválasztani. Az egyszerűbb azonban drá­gább, sokkal, sokkal többe kerül, mint az időben tett intézkedés, s ráadásul a végeredmény is szeré­nyebb, mert már csupán toldása, toldása valaminek, ami lehetett volna testre szabott. Ha most úgy gondolja az olvasó, hogy mulasztókat, felelősöket kutatunk a va­lóság bozótjában, akkor té­ved, mert Valójában a mu­lasztó, a felelős nem más, mint az a tervezési metó­dus, amely országosan ér­vényesül ilyen kérdések­ben, s ez az állapotokból, s nem a folyamátokból . való kiindulás. A termelőtevé­kenység tervezése is hosszú időn át magán viselte en­nek jegyeit — sajnos, ma sem mondhatjuk, hogy tel­jesen megszabadult tőle —, s még inkább így volt, van ez a háttérás, azatok, az úgynevezett infrastruktúra összehangolt mozgásának megkomponá 1 ásában. Szük­ségszerű tehát: a hatodik ötéves terv most folyó elő­munkálatai — országosan, mert a megyei tervezés el­választhatatlan .az országos metódustól — bátrabban tá­maszkodjanak a folyamatok elemzésére, a kapcsolat- rendszerek föltárására, s kevésbé arra. hogy a mai állapotokat egyszerűen rá­vetítsék a holnapra. Mert ez csak arra e’ég. hogv utólag majd megint okosak legyünk. M. O. osztályának ba - hozzálátnak Túra és Hat­van között, illetve Monor és Pilis térségében a vágányok fektetéséhez. A hagyományos, krampácsoló módszerrel na­ponta 5—600 méternyi új vá­gányt tudnak elkészíteni. Ez kevés. Minthogy a forgalom a korszerűsítés során sem szü­netel, sokáig tart az úgyneve­zett vágányzár, amikor a sze­relvények nem közlekedhet­nek. Másrészt: munkaerőhiány gátolja a nagyobb iramú ha­ladást. Ezért egy osztrák gyorsfek­tető, vágányépítő gépsort he­reinek a nyári időszakra. Ez naponta 1600—1800 méter vá­gányt fektet le. A terv sze­rint a gépsor az idén 45 kilo­méteres szakaszon helyezi el az új vágányokat. E gyorsaság révén kevesebb ideig lesz vá­gányzár, zavartalanabbá köz­lekedhetnek a vonatok. Az új technológiához az is hozzátartozik, hogy a síneket különleges ragasztóval illesz­tik össze. Így nemcsak gyor­sabb, hanem biztonságosabb is lesz a vasúti közlekedés. P. J. Népfronttaláikozó A Hazafias Népfront Or­szágos Takácsának kezdemé­nyezésére az érvényben levő együttműködési egyezmény alapján magyar—csehszlovák határmenti népfronttalálkozót tartottak tegnap Mosonmagya­róváron. A Hazafias Népfront küldöttségét Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Hazafias Népfront Or_ ezágos Tanácsának főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Eremit küldöttségét dr. Tomas Trav- nicek, a Csehszlovák Nem­zeti Promt Központi Bizottsá­gának alelnöke vezette. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ar» 1,20 forint 1980. JANUÁR 22., KEDD ■wwwhimiiwii iwwji—inwh i—ii i min>iai«w i1 m iia~niTWTBWiri8BnriMHwan»wnBMMrawMMBn«wnM«nr~ A ma és a hoissap k&wefefménye , Legolcsóbb beruházás a szervezés A vállalatok nagy részének szervezetét, belső irányítási, információs és ösztönzési rendszerét úgy kell korszerű­síteni, hogy a belső mecha­nizmus fejlesztése tartson lé­pést a struktúrában és a technikai feltételekben bekö­vetkező változásokkal — álla­pította meg a közelmúltban a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium a . vállalati szervezés helyzetét áttekintve. Sok esetben ugyanis még ma is az a helyzet, hogy bár a gazdálkodás napról napra növekvő követelményeinek megfelelően a termékszerkezet átalakításában sikerül jelen­tős előrelépést elérni, a kor­szerű gyártmányok termelését elavult módszerekkel rosszul kihasznált állóeszközökkel, az élőmunka és az anyagok nem kellően racionális felhaszná­lásával irányítják. Érdemes áttekinteni, hogy Pest megye gépipari vállalatai közül hol vannak olyan kez­deményezések, vagy már meg­valósított szervezési formák, melyek hozzásegíthetnek a korszerű termék—korszerűtlen szervezet ellentmondásának feloldásához. Az idegenforgalmi szezonra készülnek Igényesebb vendégfogadás Már készülnek az idegen­forgalmi szezonra a Dunaka­nyar vendéglátóipari egységei. A szentendrei járási áfész egész sor éttermet és üzletet modernizál a téli és tavaszi hónapokban. A tahi Vöröskő Étterem új berendezést kap, az eddig eszpresszóként működő helyi­séget pedig sörözővé alakítják át. Hamarosan elkezdődik Du- nabogdányban a Vadász ven­déglő tatarozása" és a konyha felújítása. Az étterem a tava­lyi nyitva tartási renddel szemben, idén már reggeltől fogadja a vendégeket. A hegyi túrázók számára jó hír: lesz egytálétel ezentúl a korszerűsített berendezésű pi- lisszentlászlói italboltban, s az áfész felújítja a közkedvelt pócsmegyeri Eper csárdát is. Nagyobb átalakulás vár a pilisszántói italboltra, amely­ből melegkonyhás kisvendég­lő lesz és bevezetik itt a köz- étkeztetést is, ami a helybeli lakosság ellátását javíthatja. A vendéglőkön kívül a szö­vetkezet Pócsmegyeren a ve­gyesboltot önkiszolgáló élel­miszerüzletté alakítja.-át. A korszerű üzem- évs munkaszervezés lényeges területe a szerelés gépesítése. A Ganz Műszer Müvek gödöllői Árammérőgyárában az elmúlt években számos új munkamódszert honosítottak meg az áram­mérők sorozatgyártásánál. • , Barcza Zsolt felvétele sát, a tényleges műszakszám növelését szolgálják. A Me­chanikai Műveknél, például számítógépes terhelésvizsgála­tokat végeztek, az Ipari Sze­relvény- és Gépgyárban pedig nagyteljesítményű gépek Átfogó terhelési rányítási rendszer megvalósításához lá­tott hozzá a Pestvidéki Gép­gyár a Kohó- é's Gépipari Szervezési és Számítástechni­kai Intézet közreműködésével. A Mechanikai Művek szintén korszerűsíteni kívánja ver­senyképes termékeinek elő­állítási .folyamatát, s az eh- h^z kapcsolódó tevékenysége­ket. A legjelentősebb változás a Csepel Autógyárban várha­tó, ahol a közelmúltban üzembe helyezett R 40-es tí­pusú számítógép — felváltva elöregedett elődjét — bizto­sítja a korszerű termelésirá­nyítás műszaki feltételeit. A kapacitások, a nagyérté­kű állóeszközök, gépek, be­rendezések kihasználtságával kapcsolatban végrehajtott szervezési intézkedések első­sorban a veszteségek féltárá­Gazdaságpolitikai előadás a megyei pártbizottságon A gazdasági irányítás és a i szabályozók aktuális kérdései- 1 ről tartott előadást tegnap i Ivóléüzem épül Érden Évente 100 hektár új gyümölcsöst telepítenek Évről évre nő hazánkban az idítőital-fogyasztás és mind­jobban megkedvelik az embe­rek a különböző tiszta gyü- mölcsleveket. Országosan is jelentős gyümölcsös területtel rendelkezik a Törökbálinti Állami Gazdaság, amelynek 1500 hektáron van gyümölcsö­se. EJjből a legnagyobb terü­letet az őszibarackos teszi ki, 600 hektárt. Ezenkívül cse­resznye. íjieggy, szilva és cse­megeszőlőjük van. Az állami gazdaság vezető­ségét már régen foglalkoztatta a gondolat, hogy ehhez a ter­mőterülethez gyümölcsfeldol­gozó üzemet épít. Az elképze­lés valósággá lett. Érd hatá­rában 75 millió forintos költ­séggel részben saját erőforrás­ból. részben hitelből gyű* mölcsnektárüzemet építenek. A kivitelezést a gazdaság szakemberei vállalták. Az üzemcsarnok 2 ezer négyzet- méter alapterületű, és jelenleg a belső gépi szerelési munkák ’iái tartanak. Elsőként a mű­anyagflakont gyártó üzem ké­szült el. Az itt készülő ivó’e- vet ugyanis 2 deciliteres és fél literes flakonokba töltik majd. A négy NSZK-ból vásárolt műanyagflakon-gyártó gépet a Borsodi Vegyikombinát bizto­sította a gazdaságnak'. Telje­sen hazai alapanyagból készül a csomagolóanyag. A tervek szerint az lején már 150 vagon termék hagy­ja el az érdi üzemet. Teljes kapacitását azonban — 400 vagon termelést — három év múlva éri el az üzem. K. Oy. délután a megyei pártbizott­ság székházéban Horváth László, az MSZMP Központi Bizottságának, tagja, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese. A nagy érdeklődéssel kí­sért előadásra — melyen meg­jelent Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Ara­tó András. Balogh László és Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkárai — meg­hívót kaptak a megyei párt- bizottság tagjai, a megye or­szággyűlési képviselői, a tár­sadalmi és tömegszervezatek vezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai én titkárai, valamint . a me­gye nagyüzemeinek politikai, gazdasági vezetői. A VOITH típusú műanyagflakon-gyártó üaemben már «kipróbálták a gépeket. műszakszámának emelése volt a cél. k A munkaerő jobb kihaszná­lására kínál lehetőséget egye­bek között a 3M munkaszer­vezési módszer, a többgépes munka elterjesztése, az ügy­vitel területén pedig a közép­gépesítés hordoz jelentős tar­talékokat. Ezek a módszerek jól segítették a Mezőgép Tröszt hatékonyságának javí­tását is. Számos szervezési intézke­dést hajtottak végre a válla­latok a készletgazdálkodás és beszerzés területén is. Bár ezek együttesen sem tudták befolyásolni a készletek ösz- szességénak növekedését. A törekvések közül ugyancsak említést érdemel a Mezőgép Tröszt munkája, itt a gazdasá­gosság érdekében korszerűsí­tették és szűkítették a termé­kek körét. A vállalati szervezés tehát fejlődött, sokasodnak a jó példák — ez azonban nem adhat okot az elégedettségre. A jelenleginél lényegesen na­gyobb ütemben és szélesebb körben kell teret biztosítani a szervező munkának, hiszen beruházási, fejlesztési eszkö­zökben igencsak szűkölködő napjainkban fokozottan érvé­nyes a régi igazság; a-legol­csóbb beruházás a szervezés. W. B. KÖZELET Do Muoi, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével vasárnap el­utazott hazánkból az a kül­döttség, amelyik részt vett a rnagyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 8., buda­pesti ülésszakán. A vendégeket a Fért hegyi repülőtéren Bor­bánét János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese búcsúz­tatta. Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter, valamint Do­mingos COelho da Cruz ango­lai egészségügyi miniszter ve­zetésével megkezdődött tegnap Budapesten a magyar—ango­lai gazdasági, és műszaki-tu­dományos vegyes bizottság el­ső ülésszaka. Sólyom Ferenc, a SZOT titkárának vezetésével teg­nap szakszervezeti küldöttség utazott Csehszlovákiába, a szocialista országok szakszer­vezeti központjai ifjúsági kér­désekkel foglalkozó tanács­kozására.- »

Next

/
Thumbnails
Contents