Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
Wir . é yr-w *ECm 6 X/ imup 1980. JANUÄR 20., VASÄRNAP A fiiiemiieperektoE az újítási díjig Gondolatok a polgári Ítélkezésről írta: dr. Csernek Gyula, a Pest megyei Bíróság elnökhelyettese A családi ház tulajdonosa az egyik perben azt sérelmezte, hogy szomszédjának akácfájáról a levelek áthullanak az ingatlanára, amelyet nemrég parkosított és tönkreteszik külföldi gyártmányú fűnyírógépét, mellyel a pázsitot gondozza. Ezenkívül a levéltetvek is kárt okoznak virágjaiban, a fa pedig árnyékot vet parkjára. Azt kérte a bíróságtól, kötelezzék szomszédját a fa jtivágására. Végül két igazságügyi szakértő meghallgatása után a bíróságon abban egyeztek meg, hogy a szomszéd időnként nyesegetni fogja akácfáját. Egy másik perben túra hivatkozva kérték a szomszédot házának átalakítására kötelezni, hogy főzőfülkéje ablakából esténként kiszűrődik a fény és rávilágít a felperes ablakára. A kérelmet a bíróság természetesen elutasította. A társadalomban végbemenő változások tükre Rossz szomszédság török átok — tartja a régi közmondás. Szerencsére az ilyen fii- lemileperek száma csökkenőben van. Emelkednek viszont a személyi tulajdonnal, kártérítéssel, a különböző szerződésekkel és az örökléssel kapcsolatos jogviták. A polgári perek szerkezetének átalakulása tehát hűen tükrözi a társadalomban végbemenő, különösen az életszínvonal emelkedésével járó változásokat. Sajátos módon nőnek a családjoggal kapcsolatos viták, amelyek már meghaladják valamennyi ügy felét. Ide tartoznak a házasság felbontása, az apaság megállapítása, a gyermek elhelyezése, a házassági vagyonközösség megszüntetése iránti perek. Az eddigiekből is következik, hogy nem minden bírósági ügy alaptalan szomszédjogi per. A legtöbb valódi jogsértés orvoslására irányul. A vélt érdekek érvényesítésére induló perek is nagyrészt jóhiszemű magatartásból fagadnak. Nem szabad tehát elmarasztalóan megítélni a jogkereső lakosságnak azt a részét sem, amely a saját ügyével szemben elfogult és ebből eredően — nem rosszhiszeműen . -r~ részben vagy egészben eredménytelennek bizonyul perbeli kérerme. Mindezek bizonyítják, hogy kiegyensúlyozottabb társadalmi viszonyaink között a bűnözés mellett egyre nagyobb jelentősége van az állampolgárok vagyoni és személyi viszonyait szabályozó polgári ítélkezésnek. A polgári ítélkezés súiyát növeli az is, hogy egyre inkább részt vesz olyan, a társadalomra káros jelenségek visszaszorításában, amelyet korábban a büntetőjog eszközeivel kívántunk megoldani. Például a jogosítvány nélküli iparűzés esetében a bíróság megállapítja a kontárszerződés érvénytelenségét és intézkedik a visszajáró szolgáltatásnak az állam javára történő marasztalása iránt. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága felismerte a polgári ítélkezés egyre növekvő szerepét és az 1979. július 24-i végrehajtó bizottsági ülésen megvizsgálta, hogy az igazságszolgáltatásnak e fontos területén hogyan érvényesülnek c jogalkalmazás jogpolitikai itányelvei. Elemezte az ítélkezési tevékenységet és ennek alapján megszabta a továbbfejlődés főbb feladatait. A jogalkalmazók felelőssége Amint említettem, a perek többségét a családjogi vonatkozásiak teszik ki. Ezek között is a legtöbb a bontóper, valamivel több, mint az országos átlag. Hazánkban 1976- ban 100 476 pár fogadott örök hűséget az anyakönyvvezető előtt, ezzel szembén a bíróságok ugyanebben az évben 27 089 házasságot felbontottak. A válásoknak nemzetközileg is kimag'--'' aránya nagyobb felelősségre készteti a jogalkalmazót. A megye bíróságai a jogpolitikai irányelveknek megfelelően védik és szilárdítják a házasság és a család intézményét. A bontóperek többségét a nők kezdeményezik, akik mind kevésbé fogadják el a hagyományos munkamegosztást, amely szerint munkájuk, hivatásuk gyakorlása mellett rájuk hárul a háztartás, a gyermeknevelés minden terhe. A Pest megyére sajátosan jellemző bontóokok közé tartoznak a bejáró életmód, a megyébe beköltözők beilleszkedési nehézségei és a sokszor megoldatlan lakáshelyzet. Érdekes jelenség, hogy a lakás megszerzése után sok esetben az egyik fél nyomban kéri a házasság felbontását! A feleség a lakás birtokában ugyanis már nem tűr el mindent, a férj pedig belefárad, belefásul a lakásért folytatott, évekig tartó küzdelembe és az elnyűtt kapcsolat helyett más személynél keres gondtalanabbnak vélt életet. Fő szempont: a gyermek védelme A bontópereknek több mint a felében a házastársairTtpye- ző akaratnyilvánítással úgy kérik a házasság felbontását, hogy a bíróságon a vitás kérdésekben megegyeznek és nem tárják fel az életköz" -.3 ég megromlásához vezető körülményeket. E kulturált magatartásmóddal szemben gyakori az is, hogy kapcsolataik felszámolását az egymás tott. A másik perben az apa közei 3 évig megakadályozta, hogy a bíróság ítélete alapján a gyermeket az anyjánál helyezzék el. Arra is képes volt, hogy a végrehajtó sérelmére hivatalos személy elleni erőszakot kövessen el. A bíróság természetesen az elhelyezés iránti perekben sohasem az egyik vagy másik szülő, hanem mindig a gyermek érdeIránti gyűlölködés, bosszú, az anyagiasság hatja át. Ennek áldozata többnyire a közös gyermek, aki után tartásdíjat kell fizetni. A volt közös lakás használatának rendezésénél is érvényesülnek a családvédelmi érdekek. így nem ritkán elkeseredett harc indul meg a gyermekért. A küzdelem során nemtelen eszközöket is igénybe vesznek. Az egyik per tanúsága szerint a különélő férj kihasználta azt az alkalmat, amikor a gyermeke az iskolából hazafelé ment, barátai segítségévei a gyermeket gépkocsiba tuszkolta és ismeretlen helyre hajtatandó beteg feleségének a fizetéséből — kis részletekben — visszafizetni az elköltött pénz felét. A példák szaporítása nem szükséges. Mint ahogy mindenki elítéli a szocialista erkölcstől idegen ehhez hasonló magatartást, akképpen a bíróság is minden eszközzel fellép az ilyen jellegű jogsértő cselekményekkel szemben. Természetesen az állampolgárok egyéb vagyoni és személyi viszonyait szabályozó más jogvita is a bíróság elé kerül. Ezek igen sokrétűek. Se szeri, se száma a különböző szerződésekből eredő petéknek. A motorizáció elterjedése például átalakítja az életviszonyokat és ezzel újfajta jogi problémákat szül. A személygépkocsik számának növekedésével kapcsolatosak a következő esetek: A négyszög alakú, 7 lakásos házat a lakók megvásárolták az államtól és társasházzá alakították át. Ezt követően az egyik tulajdonos a ház által körülzárt, közös udvaron létesítendő garázsban akarta elhelyezni addig az utcán tartott Trabantját, a többi tulajdonos azonban nem járult hozzá a garázsépítéshez. A bíróság is úgy látta, hogy a hozzájárulás megtagadása nem törvény- sértő. A kicsi, zárt udvaron nem lenne hely több garázsnak. Miért kerüljön társainál előnyösebb helyzetbe az, aki hamarabb tudott gépkocsit vásárolni. A másik perben a tulajdonos csak úgy tudja megközelíteni a családi házát, ha a szomszédja telkén, átvezető másfél méter széles utat — amelyre úgynevezett szolgalmi joga van — használja. A több évtizedes út kiszélesítését a bíróságtól akkor kérte, amikor máshol lakó fia gépkocsit vásárolt. Előadása szerint a gépkocsival nem lehet a lakás ajtajáig bejönni, és gyermekének egy- egy látogatás alkalmával sokat kell gyalogolnia. A bíróság a kérelmet természetesen alaptalannak találta. Pályák helyett Erdei tornaszerek Alig több mint tíz esztendeje, hogy a világon megépítették az első erdei tomapá- lyákat. Hazánkban a Pilisi Parkerdőgazdaság területén az elsők között alakították ki a sokrétű pihenést, felüdülést nyújtó pályákat. A tapasztalatok azonban azt bizonyították, a felnőttek, a gyerekek, s az idősebb kirándulók túl hosszúnak, túlságosan bonyolultnak találták a másfél kilométeres szakaszokat, nehezen tudták az előírt szabályokat betartani. Ezért aztán, a jövőben nem épülnek tornapályák. Ennek ellenére nem maradnak mozgási lehetőség nélkül az erdő szerelmesei. Az erdőben szétszórtan tornaszerek fogadják majd a kirándulókat. Természetesen a tisztásokon, játszótereken csoportosan is elhelyeznek belőlük néhányat. A tornaszereket kivétel nélkül az erdő adja. A különféle formájú fatönkökön, padokon, nyújtókon, köveken, ki-ki kedve szerint teheti próbára erejét, ügyességét, nem kötik majd szigorú szabályok gúzsba vállalkozó hajlamát. Ne vállaljuk a postás szerepét Az idegenforgalom árnyoldalai Érdekes és tanulságos kiállítást láthatnak a fővárosba látogatók a Belügyminisztérium Népköztársaság útja 55. szám alatti kiállítótermében. Az idegenforgalom árnyoldalai című kiállítás célja mindenekelőtt a megnövekedett turizmus lehetőségeivel visszaélő bűnözők közelmúltban elkövetett bűncselekményeinek bemutatása, a turizmussal kapcsolatos bűnözés megelőzése. Két kiállítóteremben, 88 tablón ismertetik a vám- és devizaszabályokat, a Büntetőtörvénykönyv ide vonatkozó paragrafusait, a törvény megsértőivel szemben alkalmazott büntetési eljárásokat. Tizenegy tabló a külföldre kiutazó magyar állampolgárok jogait és kötelességeit tartalmazza. Megtörtént eretek alapján, figyelmeztet: senki ne vállalja a postás szerepét, ne hozzon- vigyen levelet, csomagot magával, ha nem ismeri pontosan. mit tartalmaz a küldemény. A kiállítás egyik üvegszekrényében elkobzott kvarcórák tömege, a másikban műszaki cikkek, számítógépek, elektronikai műszerek, külföldről származó ékszerek, aranytárgyak, melyekből milliós hasznot reméltek a csempészek. Illusztris példákon keresztül a csempészet módszereivel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A kiállítás látogatói számára naponta kétszer levetítik Az idegenforgalom vámszedői című filmet, szerdán és pénteken délután 3—6 óra között vámügyi kérdésekre adnak választ, útlevélügyekben kedden és csütörtökön ugyancsak az említett órákban lehet a vám- és útlevélhatóság tisztjéhez fordulni, személyes ügyekben. A kiállítás március 20-ig tekinthető meg Budapesten. Volán-ellenőrzés a közutakon iawöüta félezer szabálysértés A teherautó sofőrjének arca meglepetést tükrözött. A papírok szerint pótkocsis járművel szállítja a háztartások fűtőolaját, ám amikor az ellenőrök megállítják — a pótkocsi sehol! Most mi történjék? Mielőtt a keresztkerdésekre sor kerülne, megoldódik (?) a rejtély ... Jegyzőkönyv készül Nehéz a szűk, forgalmas utcácskákban a közlekedés, a fordulás ilyen havas, jeges télidőben — hangzik a. magyarázat, hát félreállították a pótkocsit, amíg le nem rakják róla az árut. Az ellenőrök szíve azonban nem lágyul meg az indoklás hallatán. Mivel a rakomány tételes ellenőrzését nem lehet elvégezni, jegyzőkönyv készül. Lehet, hogy éppen emiatt nem Minden rendben, mehet tovább Nyerészkedési szándék miatt érvénytelen A használt gépkocsi adásvétele is számos per forrása. Uj gépkocsit rendszerint hosz- szú várakozás után lehet beszerezni, a kielégítetlen kereslet miatt a használt gépkocsi forgalmi értéke magasabb, mint műszaki értéke. Ebből eredően az eladók sokszor a konjunktúrát kihasználva jogtalan vagyoni előnyre törekednek, másrészt a türelmetlen vevők könnyelmű vételi ajánlatokat tesznek, amit később megbánnak. Nyerészkedési szándék miatt érvénytelennek nyilvánította a bíróság azt a szerződést, amellyel az eladó az általa 12 500 forintért vásárolt Trabantot nyomban továbbadta 35 000-ért. A másik per tényállása szerint a felperes egy autójavító műhelyben meglátott egy nyugati gyártmányú gépkocsit, ami egy szempillantásra úgy megnyerte a tetszését, hogy másfél órán belül nyélbe ütött egy cserét. Az így megszerzett gépkocsit fél évig használta, majd különböző jogcímeken cserepartnerét 45 000 forint visszafizetésére kérte kötelezni. A számos perfajta közül jelentőségénél fogva ki keil emelni az újítási pereket. A gazdasági fejlődés előmozdítása szempontjából rendkívül fontos érdek fűződik az alkotó munka kibontakoztatásához. Az újítómozgalom a műszaki haladás társadalmi erőforrása. A jelenlegi szabályozás azonban nem eléggé ösztönző. Az újítási díjat ugyanis a bérköltség (vagy részesedési alap) terhére kell kifizetni, ami viszont csökkenti a jutálomra, prémiumra stb. felhasználható összeget. Ezen ellentmondás következménye, hogy a vállalatok sokszor késleltetik az újítási díjak kifizetését, vagy azokat alacsonyabb összegben állapítják meg. A bíróságok az egyéni és a társadalmi érdek összhangjának megvalósítására törekednek. két tekinti fő szempontnak. A házassági közös vagyon tárgyai egyre gyarapodnak és gyakran ezzel együtt nő a kistulajdonosi érzés, a kapzsiság, a gátlástalan önérvényesítés. Ha a feleket összekötő érzelmi szálak elszakadnak, sokszor elszabadul a pokol. Az 54 éves férj brutális magatartásával arra kényszerítette idős feleségét, hogy hagyja el a lakást. A közös vagyont képező takarékbetétkönyv nála maradt, az abba betett 250 000 forintért 28 éves új élettársának ajándékképpen ingatlant vásárolt, majd a bíróságon nagy» lelkűén felajánlotta, {íogy hajA törvényesség szellemében Pest megyében évente mintegy 50 000 polgári peres és nem peres ügyet intéznek a bíróságok. Évente tehát százezrek érdekeltek abban, hogy az igazságszolgáltatási tevékenység megfeleljen a követelményeknek. Az említett ügyekben hozott határozatok 87,7 százalékát a felek nem fellebbezik meg, így azok első fokon jogerőre emelkednek, vagyis megegyeznek az állampolgárok értékítéletével. A fellebbezett ügyek 45,2 százalékát a másodfokú bíróság hagyja helyben. Ezek az adatok is arra utalnak, hogy a bíróságok tevékenységében áltálában érvényesül a törvényesség. A polgári ítélkezés azonban nem hibamentes. Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága által nyújtott elvi iránymutatás mielőbbi megvalósítása a biztosíték az ítélkezés színvonalának további emelkedésére. A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek, a törvényességnek és az időszerűség követelményeinek maradéktalan megvalósításával töltheti be a bíróság felelősségteljes társadalmi szerepét: a jogkereső lakosság szolgálatát. lesz könnyebb az olajos kanna, mire eljut a megrendelőkhöz ... Mindenki védelmében — Hány szabálysértésre derítenek fényt a közutak ellenőrei? — Öt-hatszáz is előfordul havonta — mondja Doni Zoliin, az l-es számú Volán csoportvezetője. — Ez természetesen nem mind súlyos vétség, de a kis szabálysértések felett sem hunyhatunk szemet. Többnyire olyan esetekről van szó, amelyekről a fuvaroztatóknak nem származna kára. inkább csak a mundér becsületének védelmét szolgálják. Illetve, nemcsak. Ezek az úgynevezett kis ügyek is balesetekhez, a későbbiekben esetleg a népgazdaságot, a társadalmat vagy az egyént súlyosan megkárosító, már-már a bűntény határát súroló esetekhez vezethetnek, ha nem vesszük elejét időben. — Például? — Ha mondjuk piszkos, még inkább elhanyagolt állapotban van a gépkocsi, vagy nem vezetik folyamatosan a menetlevelet. Súlyos következményekkel járhat, ha a gépkocsit illegálisan, otthon tárolják, nem állnak be a garázsba. Előfordulhat, hogy ellopják .. Sőt, bűncselekmény elkövetésére is felhasználhatja eltulaj- donítója. — Volt már rá példa? — Konkrétan a mi területünkön nem, de minden megtörténhet ... — Hogyan reagálnak a vétkesek? Párban - perben — Ellen-őreink párban járnak, több okból. Az, hogy ki miként viseli el, ha rajtakapják valamilyen szabálytalanságon, az illető vérmérsékletétől is függ. Van, aki elismeri, mások nem éppen barátságos szavakkal magyarázkodnak. De ettől még a tény, tény marad és ellenőreink nem tekinthetnek, s nem is tekintenek el tőle. az ellenőrzési — Mekkora területük? — Az egész megye. Gyakorlatilag valamennyi gépkocsit ellenőrzünk, azt is, amelyik csak áthalad a megyén. Ebből világosan kitűnik, hogy nálunk nincs hiány a munkában; mind a huszonkét ellenőr állandóan úton van. Munkájuk haszna — a trükkök kiszűrése — elsősorban népgazdasági szinten jelentkezik. Hiszen elsődleges feladatunk a társadalmi tulajdon védelme a közutakon. És nem utolsósorban, természetesen megbízóink, a fuvaroztatók maximális kiszolgálása. L. J. No, lássuk csak! Az ellenőrök figyelmét a légszennyezés sem kerüli el. Tóth György felvétele!
