Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

1980. JANUÁR 18., PÉNTEK 3 Export és rekoiBsfrsikeiá Gépalkatrészekért készáru Hosszú időn keresztül el­sősorban az öntödéjéből kike­rült termékek alapján ismer­ték a Könnyűipari Alkatrész- gyártó és Ellátó Vállalat,' a KAEV váci gyárát. A külön­böző könnyűipari gépek gyár­tásához szükséges öntvények és alkatrészek mellett 1970-ben jelentek meg a nagyobb mű­szállá bonyolultságú termékek: ebkor kapcsolódott be a vál­lalat a szovjet SZTB szövőgé­pek gyártási kooperációjába. Pontos szállítás — A megállapodás értelmé­ben Magyarország részegysé­geket szállít a Szovjetunióba, s cserébe kapja a korszerű, komplett gépeket — tájékoz­tat a “részleteikről - Kovács Ferenc igazgató. — A KAEV 2. számú gyára készíti a szál- lítópályát, a 3-as gyár a mik- rovetélőt. s ezek hozzánk ke­rülnek, a 7-es gyárba. Mi a meghaijtóművet és a bordalécet gyártjuk, s a komplett szállít­mány innen indul útnak ka­mionban a Szovjetunióba. Annak idején természetesen nem ment könnyen az újra valló átállás. Az első évben még csak 20 garnitúra meghej- tóművet és bordalécet készítet­tek a váciak, s meg kellett küzdeni a nagyobb pontossá­got igénylő munka betanulá­sának gondjaival is. — Ma már pontosan, ne­gyedéves ütemezésben teljesít­jük a szovjet partner igényeit, s tavaly 3900 garnitúrát szál­lítottunk le, határidőre —foly­tatja Kovács Ferenc. — Ezek értéke 115,4 millió forint volt, ami gyárunk teljes termelésé­nek nagyobbik hányadát je­lenti. De a kisebbik hányaddal sem keli szégyenkezniük a váci gyár dolgozóinak. Az üzem méreteihez képest jelen­tős. csaknem 29 millió forint értékű tőkés exportra készült árut — víz- és csatomaháló- zati berendezéseket — gyár­tottak tavaly, nem éppen ked­vező körülmények között. Ön­tödéjükben ugyanis — ahol a kemény valutát hozó termékek készülnek — javában folyik a rekonstrukció. — Az átalakítások, korszerű­sítések célja kettős: egyrészt a fizikai munka megkönnyítése, másrészt a minőségi öntvények gyártási feltételeinek megte­remtése — mondja az igazgató» Így asz eddiginél lényegesen jobb minőségű termékeket önt­hetünk majd, s . lehetőségünk lesz gömbgrafitos öntvények előállítására is. Az utánpótlás hiánya Az igazgató szerint a teljes költségeit tekintve 23 millió fo­rintba kerülő beruházás gyor­sabban is mehetne, de az épí­tési munkákkal megbízott Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat lassan halad a kemence alapjainak elkészítésével, s ad­dig a szerelést sem lehet meg­kezdeni. Ezzel együtt bíznak benne, . hogy az idén teljes egészében birtokba vehetik a megújult öntödét. Szükségük is lesz rá. Nem­csak a már említett tőkés ex­port fokozásiának lehetőségét teremti majd meg a moderni­zált üzemrész, hanem korsze­rűbb körülmények között ké­szülhetnek az S Z T B - p rogram- hoz szükséges öntvényeik is. S az sem utolsó szempont, hogy a nagyvállalat más gyár­egységei részére is -jobb minő­ségben adhatják majd a cipő­ipari, a fonó- és szövőgépek­hez az öntvényeket. — A korábbi években időn­ként gondot okozott a fluktuá­ció? Változott-e a helyzet? — Tavalyi nyitó- és zárószá­munk megegyezett, s bár év közben még tapasztalhattunk némi mozgást, összességében azt mondhatjuk, hogy a lét­szám stabilizálódott. Persze' változatlanul vannak gondjaink is. például az öntő szakmunkások utánpótlása szinte megoldhatatlannak lát­szik. Jó gazdálkodás Tüsk&rikák a kúi k&riíS A tél kemény próbája Két napja még csikorgó hi- d«*J, ropogó hó tette próbára jiz embereket, a gépeket. Most meg a védettebb helyeken, a településeken, a városok ut­cácskáiban latyakos, tapadós a a hó. A talaj mélyebb rétegei, azonban még fagyottak. Pilis- szentivánon, a. , Bányatelep^ utcában a közkifolyót, a ku­tat barátságos fénnyel csalo­gató tűz fonja körül. Az olaj­jal átitatott törekből „font” koszorúk vonzzák a gyereke­ket. Igaz, csak tisztes távolból bámulják a táncoló lángnyel­veket. A tűz, mely aránylag gyorsan kialszik, melegíti a tálájt, hogy a kút vizet adhas­son, ne fagyjon be. Pár kilométerrel odébb, Pi- Uscsaba és Püisvörösvár kö­zött, az országút mentén, a félléhszárig érő hóban, a „sen­ki földjén” darupálya épül. A szakadó hóban kerül helyére a berendezés lelke, a motor. A Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat emberi dolgoznak' a tere­pen. Az időjárás viszontagsá­gainak fittyet hányva reggel hattól délután ötig, hatig dolgoznak. Hát nincs szabott munkaidő? — szegezem a kér­dést Elek Gábornak, a gépé­szeti csoport vezetőjének, s Széli István, betanított mun­kásnak. • — Van munkaidőnk. De ad­dig dolgozunk, míg nem jön értünk a busz. S ebben az idő­járásban bizony nem ritka, hogy egy órát is várni kell. S mit tehet az ember? A vára­kozás idejét is munkával tölti Helyére emelték a darupálya Tű/karika táncol a kút körül. Halmágyi Péter felvételei el. Nem gémberednek meg a tagjai, nem ácsorog ebben az embert próbáló hidegben, hó- bap — magyarázza Széli Ist­ván, az ötvenkét éves munkás. S a következő pilanatban már fürgés mászik a létrán, vissza a majd hatméteres magasság­ba. A két település — Piliscsa- ba és Püisvörösvár — között elterülő, erdős, lakatlan részen a MÁV megbízásából a vasúti töltés vízelvezető alagútjának aknájához készül a darupá­lya. Január tizen­ötödikén bizony nem volt ritka do­log, hogy a szer­számok össze- fagytak. A letett csavarhúzó odafa­gyott a motorhoz, a dróttekehcshez. A városi ember fagyban. hóban, csikorgó hidegben sietősebbre fogja lépteit, összébb húzza magán ka­bátját. Bosszanko­dik á villamos­vagy buszmegál­lóban a késések miatt. Az autósok az indítással baj­lódnak. A szabad ég alatt dolgozók viszont kényszerű­ségből állják a fagyos reggelek, a hófelhőt rázó sze­lek próbáját. t, a motort Varga Edit Az év első napján életbe lé­pett új gazdasági szabályozók minden' vállalat életében ko­moly változásokat, hoztak. A tőkés export gazdaságosságá­hoz igazodó 'belföldi árképzési szabályok, következtében a KAEV is a korábbiaknál ki­sebb nyereséggel számolhat csak 1980-ban. (Bár itt meg kell jegyezni, hogy magának a váci gyárnak a nagyvállalati átlagnál gazdaságosabb a tő­kés exportja, a nyereségcsök­kenés azonban — mivel az ár- képzés.^szabályíji ezt jiz átla­got''' veszik ' 'üagyejémbé — érinti.) — A csökkenő eredmény egyértelműen azt jelenti, hogy fokozódni fog a költségérzé­kenység. nagyobb szükség lesz a szó valódi jelentése szerinti gazdálkodásra. Amíg 28 millió forint volt a nyereség, az 1 millió forintos költségtétel nem sokat jelentett. Ha vi­szont csak 4—5 milliós ered­ménnyel számolhatunk, ugyan­az az 1 millió máris döntő je­lentőségűvé válik. így aztán ebben az évben minden eddi­ginél nagyobb szerephez jut az anyag- és energiatakarékosság, s az ezt elősegítő intézkedések. Annál is inkább, ment a re­konstrukció okozta gondok kö­zepette is a tavalyinál nagyobb tervet kell teljesítenie a gyárnak: 172,8 millió forint termelési értéket kell előállíta­niuk. s ennek jelentős részét továbbra is a szovjet partner részére készülő SZTB-részegy- ségek adják. Weyer Béla Új lehetőség Fejlesztési ofep A mezőgazdasági nagyüze­mek fejlesztése 1980-ban, az új szabályozó rendszer életbe lépésével körültekintő terve- ző-korszerűsítő munkát kí­ván. Az ágazat különleges helyzeténél fogva azonban — mindenekelőtt az eltérő ter­mészeti hatások és a nem mindig egyenletes értékesítési lehetőségek miatt — bizonyos mértékű, de mindenkor józan kockázatvállalásra is szükség van. Ezt a gazdaságok egy ré­sze — kihasználva az új sza- bálypzás adta lehetőséget — az idén tudatosan beépítheti a fejlesztési tervekbe, miután lehetővé vált, hogy a mező- gazdasági alaptevékenység után is — nemi csupán az ipa­ri tevékenységi alapján, mint eddig — fnűszaki-fejlesztési alapot képezzenek. A lehetőség jól kiegészíti a fejlesztés helyi erőforrásait. A gazdaságoknak mindenekelőt* azért előnyös, mert az új ala­pot a költségek terhére Í10Z7 hatják létre, s így nem adóz­nak utána. Teljes egyetértéssel, bizalommal A kongresszusi irányelvek vitáinak tapasztalataiból Több mint egy hónappal a párt xii. kongresszusa irányelveinek megjelenése után megállapítható, hogy a megye politikai köz­véleménye nagy várakozással és minden te­kintetben egyetértéssel fogadta az irányelve­ket* A megye párttagsága is széles körű esz­mecserét folytatott, mindenekelőtt a pártcso- portökjoan a dokumentumokról. A vezetőségvá­lasztó. taggyűléseken az irányelvek, vitája azért váltott ki a korábbiaknál is nagyobb ak­tivitást, mért a pártszervezetek vezetőségei véleményt kértek a tömegszervezetek aktivis­táitól, gazdasági vezetőktől, párton kívüli dol­gozóktól is. A pártaliapszervezetek taggyűlé­sein az aliapszervezeti titkárok a vélemények­re támaszkodva a vitaindítóban, mindenek­előtt azokra a fejezetekre irányították a fi­gyelmet, .amely az adott területek párttagsá­gát a leginkább érinti. A legtöbb helyen az irányelvekből adódó tennivalókat összetkap- cso’lták a helyi feladatokkal. A vitában eddig a párttagságnak mintegy ötödé vett részt. A megye pártalapszervezetei- ben a fogadtatás mindenütt kedvező volt, ta­lálkozott a párttagság egyetértésével. Általá­nosítható vélemény, hogy az irányelvek he­lyesen tartalmazzák a XI. kongresszus hatá­rozata végrehajtása során szerzett tapasztala­tokat és a hiányosságok feltárásával irányt mutatnak a következő időszak feladataira. Az irányelvek alapjában' optimista hangvétele is egyetértéssel találkozott a párttagság köré­ben. A pártszervezetek úgy ítélik meg, hogy az irányelvek vitája megfelelő alapot ad ar­ra, hogy annak szellemében valamennyi párt- szerv számításba vegye a politikai munka mai értékét, és meghatározza a jövő időszak cselekvését. Számtalan esetben kifejezésre juttatták annak értékét, hogy a párttagság mellett, a pártomkívüliek is a demokratizmus szellemében véleményt mondhatnak a kong­resszusi irányelvekről. A vitaindítókban és a véleményekben mindenütt kiemelték az irányelvek azon megállapítását, hogy a párt politikája az el­múlt több mint két évtizedben sikeres volt. A vitában több helyen megfogalmazták, hogy a politikai irányvonal alapján vált lehetővé a párt vezető szerepének fejlesztése, a szö­vetségi politika erősítése, a szocialista társa­dalmi rend fejlődése. Megyénk pártalapszervezeteiban egyetérte­nek azzal, hogy a párt politikai irányvonala a politika hatékonyabb képviselete mellett, maradjon változatlan. Több helyen megálla­pították, hogy az irányelvek mindenki szá­mára érthetően, világosam fogalmaznak, és ér­tik, hogy az eredményeink megtartása érdeké­ben az eddigieknél fegyelmezettebb, lazasá­got nem tűrő munkára van szükség. A párt­tagság egyöntetűen pozitívan értékeli, hogy a párt a hagyományoknak megfelelően a kong­resszusi előkészületekbe bevonja az egész né­pet, az ország nyilvánosságát. Egyetért a hely­zetelemző megállapításokkal, célkitűzésekkel és feladatokkal, azokat reálisnak tartja. Széles körben bizalom nyilvánul meg a párt politi­kája iránt. Többen kinyilvánították, meg kell valósítanunk, amit leírtunk. A felszólalók egyetértenek hazánk kül­politikai tevékenységével. Hangot adtak an­nak, hogy építőmunkánk folytatásának alap­vető feltétele a béke megőrzése. Megelégedés­sel szóltak hazánk és a szocialista országok békepolifikájáról.® Cegléd és Nagykőrös váro­sokban kiemelték a szovjet—magyar barátság együttműködés meghatározó jelentőségét. So­kan hangsúlyozták a szocialista országok egy­ségének fontosságát és egyetértettek a párt és a kormány azon törekvéseivel, mellyel az egység erősödését szolgálják a KGST-ben és a Varsói Szerződésben. A felszólalók egyértel­műen elítélik a vezető tőkés országok reak­ciód körei által szított fegyverkezési hajszát. Elismerően szólnak azokról a higgadt és poli­tikai döntésekről, valamint.megalapozott fegy­verzetcsökkentési javaslatokról, melyeket a Szovjetunió kezdeményezett. Társadalmi és politikai viszonyainkról sízó­lók megerősítették, hogy társadalmunk veze­tő osztálya a munkásosztály. Több taggyűlé­sen kiemelték a munkás-paraszt szövetség jelentőségét, mint társadalmi rendünk politi­kai alapját. Főleg a gödöllői és ceglédi járás­ban fogalmazták meg, hogy tovább kell lép­ni a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság szakmai, politikai és általános mű- ve'tségi színvonalának emelésében. Kritikaként tették szóvá, hogy sok helyen magas az alkalmazotti létszám, és a tanácsok­nál a kívánatosnál több a papírmunka. A gazdálkodás kérdéseivel foglalkozók azt az igényt fogalmazták meg, hogy az üzem- és munkaszervezés, valamint a munkafegyelem megszilárdítása során a felső és a helyi veze­tés teremtse meg a folyamatos munkafeltéte­leket. Igényelték, hogy határozottan és követ­kezetesen lépjenek fel a munkafegyelem meg­sértőivel szemben. .Szinte valamennyi taggyű­lésen megfogalmazták, hogy az 1980-as gaz­dasági év terveit az irányelveknek megfelelő, a szigorú és_ ésszerű takarékosság elveit fi­gyelembe véve kell meghatározni. A gazda­ságban fokozni kell a tervszerűséget, a gyor­san változó körülmények igénye miatt rugal­masabb, tervvariációkat kellene kidolgozni, fogalmazták meg Százhalombatta kommunis­tái. ’ Kinyilvánították az egyetértést több. tag­gyűlésen abban, hogy növelni kell minden szinten a teljesítménykövetelményeket. Egyetértenek a végzett munka alapján törté­nő differenciálással, de. kérik, hogy ehhez, minden esetben alkalmazkodjon bérpolitikánk is. A váci járás párttaggyűlésein a munkaerő ésszerű foglalkoztatásának szükségességét,^ az alkalmazotti és adminisztratív létszám csők-, kentését vetették fel. Felhívták a figyelmet az idős dolgotok megbecsülésére, valamint a fia­talok munkára nevelésének fontosságára. Nagy számban mondtak1 véleményt a tag­gyűléseken az irányelvek életszínvonal-poüti-' kai megállapításairól is. Kivétel nélkül he­lyeslik, az irányelvek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a nagycsaládosok, nyugdí­jasok életkörülményeinek javítására. Sorsuk­kal való törődést fontos politikai kérdésnek tekintik. A budai és a ráckevei járásokban fo­galmazták meg, hogy a magánlakás-építés nagy terheket ró, főleg a fciskeresetűekre és a nagycsaládosokra. Bonyolultnak tartják azen­ged élyezési eljárásokat. Főleg az ipari üze­mekben élénken reagáltak a munka nélkül szerzett jövedelmek kérdésére, és több helyen azok határozott visszaszorítását igényelték A párttagság megértéssel vette tudomásul, hogy a VI. ötéves tervben az életszínvonal emelke­dése mérsékeltebb lesz, a nehezebb gazdasági feltételek mellett. Általános egyetértés fogad­ta áz ötnapos munkahétre történő áttérés ter­vezését, elismerve azt, hogy ehhez nagyobb szervezettségre, hatékonyabb munkára és a jelenlegi munkaidőalap megtartására van szükség. Élénk érdeklődés nyilvánult meg az ideoló­giai és művelődéspoliti kai feladatok iránt. El­hangzott, hogy ideológiai munkáinkat az eddi­ginél is differenciáltabban és tervszerűbben kell végezni. Növelni kell az igényességet: a párttagság a vitákban határozottabban száll­jon szembe a társadalmunktól idegen néze­tekkel. Egyetértenek a közérdek tiszteletben tartósával, a közösségi szellem erősítésével, de több helyen szóvá tették, hogy a helyi veze­tőktől is elvárják a jobb példamutatást. Igé­nyelték, hogy az oktatás minden szintjén fo­kozódjon a világnézeti nevelés, és az intézmé­nyek a szakmai tudás gyarapítása mellett for­dítsanak nagyobb figyelmet a gyakorlati élet­re való nevelésre. Űunakeszi és Gödöllő vá­rosban az emberek szemléletbeli, magatartás­beid formálását a kollektívák nevelő erejére támaszkodva sürgették. Igényli a párttagság a szocialista életmód normáinak fejlesztését, ki- terjesztésüket az emberi kapcsolatokra, a szocialista együttélés viszonyaira. Indokolt­nak tartják a határozottabb fellépést a kis­polgári' életmód és a közömbösség ellen. Meg­fogalmazták, hogy a tudományos kutatás fej­lesztéséről az irányelvek helyesen szólnak, és azt jónak tartják. Viszont a tudományos ku­tatások gyakorlati alkalmazása még sok időt vesz igénybe. Igénylik, hogy a kutatók és gya­korlati szakemberek együttműködése e téren tovább javuljon. Kitűnik az irányelvek eddigi vitájából, hogy a megye párttagsága a párt politikáját minden területen elfogadja és jónak tartja. A taggyűléseken kifejezték készségüket, hogy a várhatóan nagyobb feladatok megoldásá­ban aktívan és példamutatóan részt vesznek. A párt vezető szerepének, a párt és a töme­gek kapcsolatának további erősödése érdeké­ben hangsúlyozták a pártellenőrzés fokozá­sát, a meglevő határozatok következetesebb végrehajtását. Helyeslik az irányelveknek azt a megállapítását, hogy a pártegység meg. követeli a nézetek és a különböző vélemé­nyek. ütközését, valamint a pártszerű bírála­tot is. Párttagságunk úgy értékeli, hogy a párt te­vékenységének középpontjában a jövőben is a' gazdasági munka javítása álljon. Ezért az a vélemény, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az üzemi és szövetkezeti párt- szervezetek munkájára. Igen fontosnak tart­ják a Központi Bizottság érvényben levő ká­derpolitikái határozatának következetes, gya­korlati Végrehajtását. Több pártalapszervezet- ben elismeréssel szóltak a pártmunka stílu­sának fejlődéséről, azonban igénylik a moz­galmi jelleg további erősödését és a helyen­ként tapasztalható formális vonások megszün­tetését. Több pártalapszervezetben kiemelték a po­litikai nevelőmunka továbbfejlesztésének fon­tosságát. Annak a véleményüknek adtak han­got, hogy javítani kell a dolgozók körében az agitációt és propagandát, valamint a pártta­gok személyes példamutatását. A megye párttagságé nagy felelősséggel, teljes egyetértéssel tárgyalja a taggyűléseken a XII. kongresszus irányelveit. Kinyilvánítot­ták, hogy amennyiben a kongresszuson azo­kat határozattá emelik, minden erejükkel részt vesznek megvalósításában. Ogy látják, hogy a legfontosabb feladat a jó -határozatok következetes végrehajtása. A Központi Bi­zottság irányelveinek a párttaggyűlésen történt megerősítése a megye kommunistáit elvszerű­ségre és példamutató munkára ösztönzi. Az alapszervezetek többségében a kongresszusi irányelvekkel összhangban vitatták meg, s hagyták jóvá az 1980-as év alapszervezeti, gazdaságpolitikai cselekvési programját. Ez az alapja az irányelvekben megfogalmazottak végrehajtásának. A .vezetőségválasztó taggyű­léseken megválasztott küldöttek a közeljövő­ben az üzemi, községi és intézményi pártérte­kezleteken tolmácsolják az alapszervezetek párttagságának véleményét, és fogalmazzák meg tettnek észségüket a XII. kongresszus irányelveinek megvalósításában. DR. ARATÖ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents