Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
1980. JANUÁR 4., PÉNTEK xMt, av Vakáció-e a vakáció? Hivatalsegédnek, gondnoknak, igazgatónak Hosszúra nyúlik az idei téli szünet, december 22-től január 9-ig tart. Budakeszin az általános iskola és gimnázium épülete az új esztendő első munkanapján korántsem volt kihalt... Egy zsák tornacipő — Vakáció? Ilyenkor kerül sor az év végi elszámolásra — kezdi Barbacsy Imréné, az iskola gazdasági vezetője. S mindjárt számokat is mond — tanulócsoportonként 133 ezer forintnál többet költöttek, " napköziscsoportonként 172 ezernél többet. — Még most is vásároltunk: 40 ezer forintért egy dagasztógépet a konyhának, s ha maradt volna pénzünk, burgonyahámozót is vettünk volna. — A gondnokságon dolgozók nem pihennek. A könyvelő, a gondnok az ünnepnapokat kivéve minden áldott nap itt van, s én is csak a két ünnep közötti napokra vettem ki szabadságot. Akad munkánk most éppen elég. A téli nagytakarítás, mázolás, a radiátorok festése, öt tanterem (pvc-padló) burkolása. Azután nem szünetel a napközi sem, a konyhaiak sem pihenhetnek. A napközi épületében nagy a felfordulás. A folyosón bútorok, szerszámok. Itt készül a melegpadló. Rapolder Józsefné hivatalsegéd: — Bizony a takarítónak nincs téli szünete. Tizennégy terem jut rám, s a tisztasági helyiségek. Érdemes megnézni, a padok, bútorok összefirkálva, a falon lábnyomok... Amíg tart a munka, csak az ablakokat tisztíthatom, a vakáció utolsó napjaira marad a tennivaló java: az ajtók, ablakok, a függönymosás, a takarítás. Mert mindennek ragyognia kell, mire jönnek a gyerekek. — S hogy mit találtam a padokban? Két zsáknyi tornacipőt, kiskabátot, füzetet, ceruzát, tollat .őrzök. — Csak az ünnepnapokon pihenhettem volna, de otthon is takarítottam, főztem — három gyermekem van —, azután disznót is vágtunk... Könyvtár és edzés Az iskola főépületében ugyancsak dolgoznak. A radiátorokat festik, ahol kell, a törött üvegeket cserélik, a leszakadt fogasokat javítják. A folyosón tréningruhás férfi jön, Weiperth László testnevelőtanár: — A Vasas atlétagyerekeinek edzőtáborát vezetem most: fél napot itt az iskolában, fél napot a pasaréti sportpályán. Hét kollégám közül még négyen tartanak edzéseket a szünetben. Ha hideg marad az idő, fellocsoljuk az udvart is, hogy korcsolyázhassanak. — Természetesen nem üres a könyvtár sem, minden délelőtt 9-től 12-ig kölcsönzők — így Szabó Lászlóné, pz iskolakönyvtár vezetője. — Ma is jártak itt kilencen. Akad közöttük, aki ilyenkor egészíti ki tudását, írók, zeneszerzők életrajza után kutat. Segítek kikeresni a könyvet, összeállítani az irodalomjegyzéket. Most A fejlődő Kocsér Iskolát, bölcsődét építettek Kocsér kis község, amely — erejéhez mérten — figyelemre méltó fejlesztési programot hajt végre az utóbbi években. A termelőszövetkezeti támogatás igénybevételével már a korábbi tervciklusban felépült az új emeletes napközi otthonos általános iskola, amelynek létrejöttéhez jelentős mértékben hozzájárultak a munkahelyek szocialista brigádjai és a község lakói. , , A kocséri irányító testületek a továbbiakban is feladatuknak tekintették a gyermek- intézmények gyarapítását. Ezzel a település érdekét szolgálják. hiszen évente általában 30—35 gyerek születik, és bölcsődei elhelyezésük — arra alkalmas intézmény hiányában — megoldhatatlan volt. Az óvoda is bővítésre szorult. Előbb az óvodát tették alkalmassá egy újabb csoport befogadására, majd a termelőszövetkezetek által felajánlott pénzt, saját megtakarított fejlesztési forintjaikat és a lakosság erre a célra felajánlott pénzét összetéve. a tetemes megyei támogatással kiegészítve. tavaly a tavaszon elkészült a húsz gyereknek helyet adó bölcsőde. A tanács ötödik ötéves tervének eredeti programjában hatmillió forint felhasználásával számolt, ez azonban kiegészült a szövetkezetektől kapott összeggel és a megvet tanács által nyújtott támogatással. A lakosság lakásépítési szándéka nem ütközik akadályba: elegendő telek áll az építkezők rendelkezésére, kedvező áron. Többszintes épületeket emelni, telepszerű építkezési módot választani azonban egyelőre, az alapvető közművek hiányában, nem lehet. Három tanácsi lakás építése szerepel a tervben, s ezek közül egv 1976-ban elkészült, egy 1979-ban épült, a harmadik pedig az idén. A to- váébb lakban is nagy jelentősége lesz e program folytatásának, mivel az iskola több pedagógusa nyugdíjba megy, a letelepítendő fiatalokat lakással kell fogadnia a községnek. A tervciklusban bővült a villanyhálózat. Nyolcszázezer forint felhasználásával azokba a tanyákba is eljutott a fény. amelyek hosszabb ideig fennmaradnak. Költöttek a járdaépítésre is. ám az erre szánt summa egy részét anyagra fordítják és a lakosság maga rakja le a- járdalapokat. Több mint félmillió forintot fordítottak az új napköziotthonos iskola teljes berendezésére. A tornaterem megépítésére nem került sor. ám nem mondtak le róla. később ismét előveszik ezt a témát. 1976-ban 1,6 millió forint költséggel felújították a Kossuth Lajos utca egy szakaszát, s a hozzá tartozó belvízelvezető rendszert is rendbe hozták. Költöttek még pe- dagóguslakás felújítására. a művelődési ház berendezéseinek cseréjére. A termelőszövetkezeti tagság és a községbeli emberek valamennyien szívügyüknek tekintik Kocsér fejlődését. Ezt mutatta az a jelentős anyagi hozzájárulás, amellyel a célok megvalósulását támogatták A tervidőszakra eredetileg 400 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek, ám ezt a mennyiséget jóval túlszárnyalják. A kocséri községi tanács időben hozzálátott a VI. ötéves terv előkészítéséhez. Az előzetes elgondolások szerint folytatni kell a pedagógusoknak szánt szolgálati lakások építését. Az óvodában új konyha létesítése szükséges, de az épület belső átalakítása, a központi fűtés felszerelése is fontos. Tornateremnek kell csatlakoznia az iskolához. Az újonnan parcellázott , házhelyekhez járdáról és villanyról kell gondoskodni. A belterületi felszíni csapadékvizek elvezetése ugyancsak halaszthatatlan célkitűzés. A község már ma is a rendezett, szén és virággal díszített települések közé tartozik. A korábbi piactér helyét is csinosítani fogják. A Hazafias Népfront és a Vöröskereszt helyi aktíváinak közreműködésével még rendezettebb képet mutathat Kocsér. A lakosság társadalmi munkájára a jövőben is számítanak. T. T. vetélkedőt tartunk a felső tagozatosoknak, s ekkor értékeljük a Nagy a világ című olvasópályázat eredményét. A napköziben épp szabad- foglalkozás van. A gyerekek a maguk hozta játékokkal tevékenykednek, van, aki hajtogat, van, aki rajzol. Molnár Melinda negyedik B-s: — Otthon egyedül lennénk a testvéremmel, Ferivel, mert a szüléink dolgoznak. Itt több gyerek is van. A legszívesebben? Babaruhát varrnék... — Túsz Ferenc és Kapa- lyagné Zsigmond Anna vigyáz a harmincöt gyerekre. Tőlük tudom meg, hogy ma kevesebben jöttek, összesen vagy 80-an kérték a szünidőre a napközit. A program délelőtt tv-nézés volt, délután még nem tudni, mi lesz, mert más lesz ügyeletben. Voltak már a gyerekek János-hegyi kiránduláson, s a közeli erdőben is sétáltak. Moziba, múzeumba Pestre kéne menni, inkább csak a teremben játszanak. Munkában a pedagógusok Szabó Gyula igazgató: — Mit keresek itt ilyenkor? Van dolgom bőven. Például a bérfejlesztés, a minősítési terv, a munkaköri leírások átdolgo- velési terv tisztába tétele. Be- zása, s az ötéves távlati nenézek a napközibe is, elfoglaltságot ad az új épület avatásának előkészítése. Heteken belül elkészül a nyolctantermes könnyűszerkezetes épület, a gyerekek is vállaltak társadalmi munkát, a takarításnál segédkeznek. A megyei tanácson lesz egy tárgyalás, oda is el kell mennem. Az igazgatóhelyettesek felváltva tartanak ügyeletet. És bár a másfél ezer diák pihen, a nevelőknek nem vakáció ez. A 97 pedagógus közül 42-en részt vesznek a népszámlálásban. Kilencen tanulmányi szabadságon vannak, e napokban kezdődnek a pedagógiai főiskolákon a vizsgák. Az alsó tagozatos, napközis és magyar—történelem szakos nevelőknek továbbképzéseket tartottak a szünidőben. A többiek legalább kétszer egy-egy fél napot a napköziben töltenek. Csak azok maradtak otthon, akik betegállományban vannak, vagy akik a közelmúltban tértek vissza a gyermekgondozási segélyről, s kicsi még a gyerekük. Szóval a különbség számunkra csupán anmyi: a vakációban nem tanítunk ... V. G. P. Közérdekű fejlesztés Több pihenőerdő A települések közvetlen közelében kialakított pihenőerdők jelentik nagyon sok esetben a városi lakosság egyetlen kapcsolatát a természettel, ennélfogva a MÉM erdőátalakítási fejlesztési programjának a szó szoros értelmében közérdekű haszna van. Az év minden hónapjában a látogatók seregeit fogadó pihenőhelyekkel, erdei pályákkal, esővédőkkel és szalonnasütőkkel ellátott terület 1979- ben már csaknem 75 ezer hektárra kerekedett. A sikeres programot — amely különben jelentős mértékű állami támogatást élvez — az erdőgazdaságok tovább folytatják. 1980-ban a jelenleg mintegy 100-ra tehető pihenő- erdők számát további 8—10- zel növelik: Több ezer hektárnyi erdőben teremtik meg a kikapcsolódás lehetőségét, egyebek között Nagyatádon és Orosházán. Szállítja a Szigetfő A srigetszentmiklósi Szigetfő Szakszövetkezet húsüzeme Pest megye egyik legismertebb kisüzemei közé tartozik. A hurkát, kolbászt, disznósajtot, a különböző szalonnákat és füstöltárukat, a zsírt és tőkehúst — évente mintegy százhúsz vagon árut — a Dunakanyar, a főváros és a ráckevei járás üzleteibe szállítják. Félmillió pár gyermekcipő ♦- Új üzemcsarnok épül Cegléden Cegléd, Fűtőház utca. Jobbra a vasúti sínek s a fordító- korong: vénséges-vén mozdony pöfékel rajta. Nem kimondottan ipari negyed ez a környék. Mégis, ebben az utcában található a Pest megyei Műanyagipari Vállalat gyermekcipőgyára. Frontáttörés — Bébitipegőket, gyermekcipőket, -szandálokat, -csizmákat és bundacipőket gyártunk 18-astól 38-as méretig — mondja Szabadi Mihályné főkönyvelő. Csak belföldre dolgozunk. — Mi a helyzet a hazai gyermekcipőfronton? — Sokáig gond volt az ellátással: a mennyiséget és minőséget illetően egyaránt Lassan, de fokozatosan javult a helyzet. A ceglédieknek nagy részük volt a gyermekcipófront-áttö- résban. A PEMÜ 1977-ben vette át ézt a kisüzemet a jogelődtől, s idén már 510 ezer pár kiscipő készítését tervezték el — 79 millió forint értékben. Rövid sétára indulunk az üzemiben, A gyártósor leg kezdetén László Ottóné a borzológép mellett tevékenykedik. (A borzolás: a ragasztás előművele- te.) Előre leszabott cipőtalpakat helyez egy gyorsan forgó henger és egy éles fogú fésű közé. Egy villanás: messze röppennek a talpak — a másik oldalon. Le, a földre. Lászlóné lehajol, összeszedeget minden darabot. — Nem fárasztó ez a hajlong ás? — Már megszoktam — mondja az asszony. — Azért valami háló vagy keret jó lenne, hogy felfogja ezeket. Naponta ezer párat is megcsinálok, s a fele leesik. Az kereken ezer törzshajli- tás naponta. Radikális fogyókúra. A gyártósoron Egy gépsorral odébb, a hidraulikus szabászgépen Szűcs Eszter dolgozik. A legjobb munkások egyike, 130—140 százalékos a teljesítménye. — Ha nekidurálom magam, csak akkor — mosolyog Szűcs Eszter szerényen. —Hogy mit kell tudni a szabásznak? Nem árt egy kis kombinációs készség, mert nem mindegy, hogyan helyezem el a szánnintát a bőröm. Minél kevesebb bőrből. minél több csizmaszárat kihozni — ez a cél. Vörös Márta a varrógépsoron dolgozik. Csizmaszár-visz- szahajtás szegese a feladata, s míg ezt kimondja, már meg is csinált egyet a napi penzum, a száznyolcvan pár közül. SietßeLö Y’ annak foglalkozások, amelyek eleve málabúval töltik el művelőiket; aligha hihető, hogy tevékenysége közben derű sugározhat, mondjuk, a temetkezési vállalat alkalmazottjáról, vagy az éppen foglalni készülő végrehajtóról. Ezúttal azonban egy olyan foglalkozást próbálunk hozzávetőlegesen körvonalazni, amelynek a mélabú nem szükségszerű szakmai feltétele, mégis: a munka velejárója. A vállalatok belső ellenőreiről van szó. A mélabú azonban nem e munka természetéből ered, még akkor sem, ha az ellenőrzés általában nem kelt különösebb örömöt az érintettekben. Ezúttal azonban inkább arról az okról — úgy is mondhatnánk: társadalmi okról — érdemes szólni, amely ezt a széles körben megfigyelhető, szomorúságra hajló magatartást kiváltja. A belső ellenőröket, amint utaltunk rá, az ellenőrzöttek nem fogadják örömmel, s megbízóik sem kedvelik őket különösebben. Pontosabban: a vállalati belső ellenőrzés helye, presztízse, a gazdálkodási folyamatban betöltött helye az, ami ezt a borongást kiváltja. A lényeg persze korántsem e foglalkozási kör pszichológiai állapota — ennél sokkal fontosabb a társadalmi, gazdasági hátrány, amely abból származik, hogy sok helyütt, sőt, túlnyomórészt, a belső ellenőrt egyfajta fizetett kritikusnak — már-már fizetett ellenfélnek — tekintik a vállalatoknál. Két minisztertanácsi határozat is rögzíti, hogy a vállalat belső ellenőrzését közvetlenül a vezetőnek, az igazgatónak kell irányítania, de sok helyütt a vezető nem tart igényt erre, amit az is tükröz, hogy az ellenőr nem az ő irányításával működik. Másrészt, ha jól meggondoljuk, a belső ellenőr tevékenységéből eleve következik, hogy — ha jól dolgozik — feltárja a belső zavarokat, az előírások, a szabályok megsértését, esetleg jogszabályok be nem tartására, visszaélésekre is fényt deríthet. (Bár a félreértések megelőzéséért jeenőröh gyezzük meg: fő tevékenysége nem ez, a vállalati ellenőr nem nyomozó, hanem a munkát ■ segítő, az ügymenet zavarait elhárító támasza a vezetésnek.) A gazdaságirányítás módosításakor, 1968- ban alakult ki a vállalati-szövetkezeti belső ellenőrzés mai rendszere, abból az ésszerű meggondolásból kiindulva, hogy az önállóság, a felelős helyi döntés méltán feltételezi a folyamatos — és ugyancsak önálló — ellenőrzést, amire a vezető, mintegy saját munkája kontrolljaként is alapozhat. A gyakorlat azonban sok helyütt arra mutat, hogy ha ez a kontroll hibákat tár fel •— márpedig éppenséggel nem az ellenőr feladata, hogy folyamatosan jutalmazási javaslatokhoz gyűjtsön anyagot —, akkor munkájára nem tartanak különösebben igényt. Az esetek nagy hányadában ezt nem közlik a belső ellenőrrel, mindössze: nem kedvelik. Ami — a vállalati szervezés sajátos nyelvezetén kifejezve — azt jelenti, hogy irányítását szépen-lassan átengedik, mondjuk, a főkönyvelőnek, később a pénzügyi osztályvezetőnek; a fizetésemeléskor sem rá gondolnak elsőként — miért is, hiszen legutóbb is kiteregette azt a csúnya ügyet. A z idén érvénybe lépett szabályozórendszer ■r* alighanem minden intelemnél erőteljesebben figyelmezteti a vállalatokat a belső ellenőrzés nélkülözhetetlen szerepkörére. Az új árképzési módszerek, a tisztességtelen haszon módosított szabályai, a vállalati jövedelemszabályozás feszesebb gazdálkodásra késztető paragrafusai és egész sor más változás arra intenek, hogy most még inkább hasznos, sőt elkerülhetetlen a belső lehetőségek teljesebb feltárása, egyszersmind a belső zavarok elhárítása, a szabálytalanságok megelőzése. S jóllehet, a bonyolultabb gazdasági feltételek nem éppen alkalmasak a derűsebb életszemlélet emlegetésére, ahhoz mégis nagy közérdek fűződik, hogy oldódjék a belső ellenőrök már-már szakmai ártalomnak tűnő borús hangulata. Tábori András nie kell, mert mellétté a szalag, ha csigalassúsággal is, de folyamatosan kúszik előre. Onnan veszi le. oda rakja vissza a megmunkálandó, illetve kész darabokat. Csak egyet kérdezek. v Karrier — Arra kell különösen vigyázni — válaszolja Márta —, hogy le ne szaladjunk a csiz- maszártetőről. Akkor törik a tű, akkor van az idegeskedés. Hegedűs Józsefné, a művezető ilyenkor zsebből adagolja a tűkét , — Drága jószág az ICH-tű — mondja Hegedűsné. — Ma még csak tíz óra van, s már hatot kiosztottam a töröttek helyett. A művezető ebben az üzemben tanulta a cipészszakmát — mint mondja: „valamikor régen ...” Aztán felfelé ívelt a pályája: „egy ideig Pesten, a Minőségiben dolgoztam, rengeteget tanultam ott”. Visszajött Ceglédre, két évig dolgozott szalagon, majd három esztendeig szakoktatóskodott: nem rejtette véka alá az ismereteit. öt éve a kismamaszalag irányítója. — Ha valaki betegeskedik, hiányzik, hát beugrók helyette én. a szalagra — mondja. Kiss Józsefné, a meós na- Donta ezerötszázszor nyomja bele a bélyegzőt a kis cipőkbe. — Mi a legelemibb követelmény e>rv csizmával szemben? — Két fő szemoont van — mondja. — A színegyezés és az, hogy egyforma méretű legyen a jobb és a bal cipő. A legfontosabb, kényelmes-e a lábbeli, az már az üzletben derül ki. Elmenőben bekukkantunk a férfiöltözőbe. A zuhanyozóban nem látom a hideg és meleg víz elegyítéséhez szükséges keverőtelepeket a csapokon. Forró zuhany — Nekem kell majd felszerelni ezeket itt is, a női fürdőben is — mondja Tamasovszki József segédmunkás. — A téemkások nem vállalják. Kérdezze meg, hogy miért nem! — Nem vagyunk mi vízszerelők — mondja az egyik tmk- lakatos. — Igaz, a Józsi bácsi se az ... De van nekünk amúgy is elég dolgunk. — És ha valaki leforrázná magát? A férfi megvonja a vállát: — Inkább csak mi fürdünk itt. Mi meg vigyázunk. Vigyázzanak a többiek is. Kifelé jövet kísérőm letisztított. letarolt terepre mutat: — Ezek már az idei rekonstrukció előkészületei. Űj, nagy üzemcsarnok épül itt. új szalagrendszerrel. Ha igaz, 1981-re elkészül. Negyvenmillióba kerül majd. A várva várt üzemfelújítás talán meghozza a tmk-sok munkakedvét is. S ami a fő: segít kiszélesíteni a munkássá válás egyre kézzelfoghatóbb folyamatát is. Vörös István
