Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
1980. JANUAR 16., SZERDA Vtcxa | K/uitap Heti jogi • Az üzemi balesetről. Sz. h donmyi olvasónk még a múlt év január 19-én balesetet szenvedett a munkahelyén. Lábszártörése volt, amellyel 8 hét után kiírták munkára. Mivel testsúlyát nem bírta el a beteg lába, egy teljes nap ledolgozása után 3 hét fizetett szabadságra ment, majd újból betegállományba került. Az orvosi szakvélemény szerint, táppénzes éve lejártáig keresőképtelen. Olvasónk azután érdeklődik, hogy melyik időtől számít a táppénzes ideje, mivel most január 19-én munkába kell állnia. Az üzemi baleseti jelleg nem teljesen állapítható meg olvasónk leveléből. Ez azonban közömbös a táppénz megállapítását illetően, mert hiszen az az irányadó, hogy beteg volt, vagy nem volt beteg. Ha a lábtörés a munkahelyen történt, és nem vettek fel az esetről baleseti jegyzőkönyvet, ez sem jelentheti, hogy ne ismerjék el a baleset üzemi jellegét. Ha a vállalat megtagadná a fizetés és táppénz közötti különbözet kifizetését és az egyéb kárának megtérítését, akkor a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell kérelemmel fordulni. Elutasítás esetén a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel élni. Ha azonban a baleset nem üzemi baleset jellegű, akkor is január 19-től kezdődött betegállománya, bár ez a betegállomány a fizetett szabadság idejével megszakadt. Mint ismeretes, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától egy, gü- mőkóros megbetegedés esetén 2 évig jár a táppénz. A táppénzes jogosultság időtartamának kiszámításánál figyelembe kell venni a kereső- képtelenséget megelőző, folyamatos biztosításban időt, valamint az előzményeket. Ha a biztosított betegség miatt válik keresőképtelenné, és ennek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már kapott táppénzt, azaz „előzménye” van, ezt az időt az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz időtartamába be kell számítani. Olvasónknak tehát az is problémája, ha a balesete nem minősül üzemi balesetnek, most január 19-ével kimerítette a táppénzre a jogosultságát. Jóllehet közben kiírták és szabadságon is volt Az, aki táppénzre jogosultságát kimerítette, táppénzt újból akkor, kaphat, ha keresőképessé vált és biztosítottként újra dolgozott. • Megszűnik-e az özvegyi nyugdíj a házasságkötéssel? Sz. J. és H. J. érdi olvasónk levelet írtak hozzánk. Két évi együttélés után házasságot szeretnének kötni, bár mindketten nyugdíjasok. 60 éven felül vannak mindketten, szeretnék életüket rendezni, de félnek, hogy egyikük nyugdiját elveszítik házasságkötés esetén. Többfelé érdeklődtek, mondták is nekik, hogy nyugodtan köthetnek házasságot, kár nem éri őket, mégis nyugtalanok, és hozzánk fordulnak felvilágosításért. Mi is megnyugtatjuk olvasóinkat, mert az özvegyi nyugdíjra való jogosultság csak akkor szűnik meg, ha az özvegy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának a betöltése előtt köt házasságot. Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor az 55. életév. Egy másik olvasónk P. J. Öcséről hasonló ügyben érdeklődik, akiknek rokkantság címén állapítottak meg özvegyi nyugdíjat. Írja, hogy már nem rokkant. Ez utóbbi olvasónknak nemleges választ kell adnunk, mert a rokkantság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy már nem rokkant. MOZIMŰSOR 1980. JANUAR 17-TGL JANUAR 23-IG ABONY 17—20: Volt egyszer egy vadnyugat 1—11. 21—23: Allegro Barbaro» ABONY, Mese 19—22: Mindentlátó királylány ABONY, Művész 19—22: Komédiás•• BUDAÖRS 17—20: Gyilkos a tetőn«» 20: Koppányi Aga testamentuma (du.) *1—23: Forradás« CEGLÉD, Szabadság 17—20: Konvoj« 21—23: Tecumseh (du.) 21—23: Lidércnyomás (este) CEGLÉD, Mese 17—23: Nuki majom kalandjai CEGLÉD, Művész 17—23: Szenvedély« DUNAHARASZTI 17—18: Pantaleon és a hölgyvendégek**® 19—20: Fehér Agyar visszatér 21—22: A fej nélküli lovas DUNAKESZI V. Cs. 17—23: A jó, a rossz és a csúf I—II.*« 19—20: A vad hattyúk (du.) DUNAKESZI, Rákóczi 17—18: Ahová lépek, ott fű nem terem* 19—20: Bankrablás 31—22: Szótagrejtvény** DUNAKESZI, J. A. 17 és 20: A jó, a rossz és a csúf I—II.** 20: A vad hattyúk (du.) 21: Szótagrejtvény 23: Sebzett madarak ÉRD 17—18 és 20: Fekete fülű fehér Bim I—II. 21—22: Bizalom fót 17—18: Bankrablás 19—20: Kockázat ,21—22: Bizalom* GÖDÖLLŐ 17—20: Égig érő fű (du.) 17—20: Lidércnyomás (este) 21—23: Nick Carter a szuperdetektlv* GYAL 17—18: Macbeth** 19—20: Nálunk csend volt 21—22: Rejtelmes sziget MONOR 17—20: Koldus és királyfi (du.) 17—20: Allegro Barbaro* (este) 31—23: Konvoj* NAGYKÁTA 17—20: Buffalo Bili és az indiánok* 21—23: Nyomorultak I—II. NAGYKŐRÖS, A. J 17—20: 2x2 néha 5 (du.) 17—20: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 21—23: Gyilkos a házban van (du.) 21—23: Előkelő alvilág** PIUSVÖRÖSVÁR 17—18: Magyar rapszódia 19—20: Az első kísértés** 20: Farkas sziget rejtélye (du.) 21—22: Kétbalkezes és az örömlány POMÁZ 17—18: A blokád folytatása I—II. 19—20: Pantaleon és a hölgyvendégek«*« a—22: Fehér Agyar visszatér RÁCKEVE 17—18: Keoma 19—20: Severinó 21—22: A vasálarcos férfi SZENTENDRE 17—20: Nick Carter a szuperdetektiv* 21—23: Félelem a város felett** SZIGETSZENTMIKLÓS 17—18: Severinó 19—20: A vasálarcos férfi 21—22: Sziklabarlang titka (du.) 21—22: Száguldás gyilkosságokkal* (este) TÁPIÓSZELE 17—18: Szerelmem segíts 21—22: Buffalo Bili és az indiánok* VÁC, Kultúr 17—20: ördögcsapat (du.) 17— 20: Bizalom* (este) 21—23: Egyiptomi történet (du.) 21—23: Férfiak póráz nélkül** (este) VÁC. Művelődési Központ 18— 19: Csillagok háborúja I—II. 20: Keménykalap és krumpli orr VECSÉS 17—20: Robinson Crusoe (du.) 17—20: San Babila egy napja*** (este) 21—23: Törökfejes kopja (du.) 21—23: A blokád folytatása I—II. (este) DABAS 17—18: A vasprefektus* 19— 20: Az örödög menyasszonya *31—22: Kínai negyed* • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek! •*• Csak 18 éven felülieknek! A férj özvegyi nyugdíja megszűnik, ha már nem munka- képtelen. • Az Írásbeli végrendelet érvényességéről. K. I.-né nagykátai olvasónk elkeseredett hangú levelében azt írja, hogy férje Nagynénje életveszélyes égési sebekkel került a kórházba másfél évvel. ezelőtt, ahol meg is halt. A végrendeletet a közjegyző nem fogadta el, mert szabálytalannak tekintette. Már korábban írtunk arról, hogy szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt elejétől végig maga írja és aláírja, vagy két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírtíst két tanú előtt magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják. ' Dr. M. J. A törvény lépést tart az élettel Dr. Markója Imre igazságügyminiszter nyilatkozata Alapvető jogpolitikai célunk, hogy a szocialista törvényesség az élet minden területén következetesen érvényesülő és maradéktalanul megvalósuló gyakorlattá váljék. Sokat tettünk ennek érdekében ebben az évtizedben mind a jogalkotás, mind 'a jogalkalmazás terén. Az eredményekről és a további teendőkről dr. Markója Imre igazságügyminiszter nyilatkozatot adott. Tíz év eredményei — A szocialista jogrend kiépítésében és megszilárdításában túlzás nélkül mondhatom, hogy az utóbbi évtizedben alapvető jelentőségű lépéseket tettünk. Nézzük „tételesen”, miről is van szó: — Szocialista társadalmunk ebben az időszakban fejlődésének új szakaszába lépett. 1970-ben pártunk X. kongresz- szusa már megállapíthatta, hogy leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait, a XI. kongresszuson pedig célul tűzhettük ki a fejlett szocialista társadalom, építését. E folyamatban fontos szolgálati szerepet tölt be a jog, amelynek mindig igazodnia kell a változásokhoz, hogy a társadalmi viszonyok fejlesztésének aktív tényezője maradjon és a fejlődés modulátora legyen. így vált szükségessé 1970 után jogrendünk széles körű reformja, amelynek során magas szintű joganyagunkat szinte egészében megújítottuk. Korszerűsítettük azokat a jogszabályokat is, amelyekkel a bűnüldöző és az igazságügyi szervek nap mint nap dolgozTíz nap rendeletéiből A szabad árformába tartozó árak (díjak) tervezett emelésének előzetes bejelentéséről a 16/1979. ÁH. sz. rendelkezés rendelkezik az Árszabályozás és Termékforgalmazás 50. számában. Az egészségügyi szakiskolákról rendelkező 11/1975. Eü. M. sz. utasítás módosításáról és kiegészítéséről rendelkezik a 36/1979. Eü. M. sz. utasítás. (Művelődésügyi Közlöny 1 sz.) A törzsgárdamozgalomra vonatkozó szabályok továbbfejlesztéséről szóló határozatát közli a Művelődésügyi Közlöny 1. száma. A földtulajdonra és a tartós földhasználatra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről a Magyar Közlöny 94. számában jelerit meg az 1979. évi 32. és 33. sz. törvényerejű rendelet. A rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban az 53/1979. és az 54/1979. MT. számú rendeletek rendelkeznek ugyanitt. A társadalombiztosításról szóló 1375. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. MT. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről ugyanebben a Magyar • Közlönyben jelent meg az 52/1979: MT. számú rendelet, valamint a polgári eljárásjogi szabályok módosításáról kiadott 1979. évi 31. sz. tvr. nak. Utalok — egyebek között — az új bírósági és ügyészi törvényekre, az új büntető törvénykönyvre és a büntetőeljárási törvényre, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló új jogszabályra. A szabálysértési joganyagok korszerűsítésére, a polgári törvénykönyv és a polgári eljárási törvény módosítására, az új családjogi kódexre, a bírósági végrehajtásról szóló új törvényerejű rendeletre és a legutóbb megalkotott új nemzetközi magánjogi kódexre. —■ Mindez a jogszabályelőkészítésben és a jogalkotásban érdekelt szerveknek igen sok és felelősségteljes munkát jelentett, s elvégzése egyben azt is igazolja, hogy ezekben az években határozott lépéseket tettünk a törvényelőkészítés és törvényhozás tervszerűbbé, módszertanilag tökéletesebbé, tartalmilag megalapozottabbá és demokratikusabbá formálása érdekében, Számítógépes rendszer — Jogrendszerünk tökéletesítésének nincs „végállomása”. Minden bizonnyal azok a célkitűzések, amelyek a következő pártkongresszustól várhatók, a fejlett szocialista társadalom további sikeres építése érdekében, a magas szintű jogalkotásban is újabb teendőket tesznek majd szükségessé. — Amikor a magas szintű jogalkotásban — remélhetőleg — egy kicsit fellélegezhetünk, itt az ideje, hogy megoldjuk két nagyon fontos és időszerű gondunkat: rendezzük az alacsonyabb szintű joganyagot, és fokozatosan kialakítsuk a jogszabály-nyilvántartás számítógépes rendszerét. — Ami a számítógépes jogszabály-nyilvántartást illeti: az ilyen rendszer folyamatos kialakításával — régi törekvé- j sünknek megfelelően, már el- , határozott pogramunk megvalósításával — igencsak meg- könnyítjük a jogalkotási, de főként a jogalkalmazói munkát, emelhetjük színvonalukat- is. — A jövőben az eddiginél jobban szem előtt kell tartanunk: a jogszabályokat azért alkotjuk, hogy helyes irányba befolyásoljuk az állampolgárok viselkedését és magatartását. Éppen ezért hatékony jogi felvilágosító munkát kell végeznünk. — A jogalkalmazás, közelebbről az igazságszolgáltatás dolgozói nincsenek könnyű A Legfelsőbb Bíróság döntései Megtagadott tanúvallomás A járásbírósági tárgyaláson az egyik tanú három kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, ezért ötszáz forint pénzbírsággal sújtották. Többletként vették figyelembe, hogy a bírósággal szemben tiszteletlen és rendzavaró magatartást tanúsított. A megyei bíróság ezt a végzést helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a döntést megváltoztatta és a pénzbírság kiszabását mellőzte. A határozat indokolásában a következőket mondta ki: Azt a tanút, aki a vallomástételt ok nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére — a következményekre történő figyelmeztetés ellenére — megtagadja, a bíróság pénzbírsággal sújthatja, de csak akkor, ha az illető olyan előírást szegett meg, amire a bíróság kötelezte. Amennyiben a tanú továbbra sem hajlandó vallomást tenni, a bíróság a megtagadási jog tárgyában határozni köteles és csak ezután lehet bírságot kiszabni. A járásbíróság azonban ilyen határozatot nein hozott, ezért pénzbüntetést sem róhatott volna ki. A tárgyalási jegyzőkönyvből az derül ki, hogy a tanút nemcsak múltbeli eseményre vonatkozóan hallgatták meg, hanem szakkérdésekben is kikérték véleményét és ennek megtételére kötelezték. Ezek azonban nem tartoznak azok köte a tények közé, amelyekre a tanú köteles vallomást tenni. Ami a rendzavaró magatartást illeti, efelől a tárgyalási jegyzőkönyv semmiféle adatot sem tartalmaz. A tanúnak az a kijelentése, hogy egyes kérdésekre a vallomástételt joga van. megtagadni, amikor pedig ezért megbírságolták, jogorvoslattal élt, nem lehet rendzavarásnak tekinteni. Ezzel sem a bíróságot, sem a tárgyalás rendjét nem zavarta meg, tehát a járásbíróság törvénysértéssel sújtotta pénzbírsággal. A cselekvőképtelenségről Egy elhunyt férfi gyermeke pert indított egy házaspár ellen. Keresetében előadta, hogy apja a házaspárnak eladta telkét, de olyan alacsony áron, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság áll fent. Ezenkívül arra is hivatkozott, hogy édesapja súljtos agyi érelmeszesedésben szenvedett, az üzletkötéskor teljesen beszámíthatatlan volt. Ez utóbbi állítását a kezelő orvos megerősítette, mire a városi bíróság kimondta: az adásvételi szerződés semmis, mert megkötésekor az eladó cselekvőképtelen volt. Ezt az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A Polgárjogi Törvény- könyv értelmében gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olya” állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Ebben a perben azonban kétséget kizáró bizonyossággal nem állapítható meg, hogy az elhunytnak a szerződés megkötésekor az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott. Ebben a vonatkozásban az eljárt bíróságok döntésüket egyedül a körzeti orvos tanúvallomására alapították. Egyéb figyelembe vehető adat nem állt rendelkezésünkre, ezért a bizonyítási eljárás kiegészítésére van szükség. A rendelőintézettől és a körzeti orvostól be kell szerezni az elhunyt betegségére vonatkozó kartonokat és egyéb bizonylatokat. Szükség esetén orvosszakértőt is meg kell hallgatni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezve új eljárást rendelt el. helyzetben. Az elmúlt években alkotott törvényekkel és más, magas szintű szabályozással nagy terjedelmű új joganyag került a jogalkalmazókhoz, amelyet nem könnyű „megemészteni” és megfelelően érvényesíteni a gyakorlatban. Emellett is jelentős a jogalkalmazók megtermelése. Egy év alatt az igazságszolgáltatásban dolgozó csaknem 2000 bírónak, közjegyzőnek és végrehajtónak több mint 1 millió peres és nem peres ügyet keU elintéznie. — Az igazságszolgáltatás — ilyen nehézségek közepette is — többségében megfelelő színvonalú munkát Végez. Amikor áz igazságszolgáltatás színvonalát értékeljük, mindig három tényezőt veszünk figyelembe: milyen az ítélkezés időszerűsége és gyorsasága, csorbítatlan-e a törvényesség, és mennyiben érvényesülnek az ítélkező tevékenységben a jogalkalmazás jogpolitikai elvei. Nemrégiben az országos igazságügyi vezetői értekezleten e tényezőket illetően helyzetelemzést végeztünk. Megállapítottuk, hogy az ítélkezés időszerűsége a büntető, a gazdasági és a munkaügyi bíróságokon megfelelő, a polgári ügyeknél azonban sajnos nem. Az ítélkezés törvényessége egészében jónak mondható, ritkán fordulnak elő törvény- sértések (s ezek is főleg eljárásjogi rendellenességek). Amennyiben a törvényességi követelményeket tágadban értelmezzük, ide tartozónak tekintjük például a tárgyalások külsőségeit, az ítéletek és a határozatok, kellő indoklását, a bírósági peri rátok, ítéletek külcsínjét — amelyek szintén eszközei lehetnek a bíróság tekintélye megóvásának, akkor már több teendőt látunk magunk előtt További feladatok — Nekünk minden ügybe» — szakmailag, jogilag, politikailag egyaránt — jót és jól kell produkálnunk, ez szocialista államiságunk lényegéből fakadó követelmény. Enélkiil elképzelhetetlen azoknak a feladatoknak a megoldása is. amelyeket a bíróságoknak különösen szem előtt kell tartaniuk az elkövetkező időszakban. így az új büntető jogszabályok alapján a büntető bíróságoknál olyan differenciált a kellő szigort és a humánumot egybeötvöző büntetéskiszabási gyakorlat kialakítását amely az eddigieknél hatékonyabban - szolgálja a bűnözés elleni küzdelmet. A korszerűsített polgári jog alapján olyan ítélkezésre van szükség a polgári bíróságoknál, amely teljesen mentes a formális jogszemlélettől; a bíráskodásban rkesszemenően biztosítja a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangját, az össztársadalmi érdekek védelmében határozottan fellép a még fellelhető olyan negatív jelenségek ellen, mint amilyenek például a jogtalan vagyonszerzési, harácsolási és spekulációs törekvések, ugyanakkor következetesen védi az állampolgári érdekeket és jogokat — További terveink között szerepelt a bírósági szervezet korszerűsítése. Például elképzelések vannak olyan nagyobb I. fokú bírósági egységek kialakítására, amelyek egyedül képesek biztosítani a kifogástalan ítélkező munkához szükséges specializálódást. Ide tartozó feladat az igazságügyi szakértői szervezet, a pártfogói hálózat fejlesztése is. Folyamatosan és sokat foglalkozunk a bírói munkamódszerek tökéletesítésével, s igyekszünk mind szélesebb körben alkalmazni a technika legújabb vívmányait a bírói munkában. Fontos feladatunknak tekintjük a bírák továbbképzési rendszerének tökéletesítését is — mondta befejezésül dr Markója Imre.