Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

1980. JANUAR 16., SZERDA Vtcxa | K/uitap Heti jogi • Az üzemi balesetről. Sz. h donmyi olvasónk még a múlt év január 19-én balesetet szenvedett a mun­kahelyén. Lábszártörése volt, amellyel 8 hét után kiírták munkára. Mivel testsúlyát nem bírta el a beteg lába, egy teljes nap ledolgozása után 3 hét fizetett szabadságra ment, majd újból betegállományba került. Az orvosi szakvéle­mény szerint, táppénzes éve lejártáig keresőképtelen. Olvasónk azután érdeklő­dik, hogy melyik időtől szá­mít a táppénzes ideje, mivel most január 19-én munkába kell állnia. Az üzemi baleseti jelleg nem teljesen állapítható meg olvasónk leveléből. Ez azon­ban közömbös a táppénz meg­állapítását illetően, mert hi­szen az az irányadó, hogy be­teg volt, vagy nem volt beteg. Ha a lábtörés a munkahe­lyen történt, és nem vettek fel az esetről baleseti jegyző­könyvet, ez sem jelentheti, hogy ne ismerjék el a bal­eset üzemi jellegét. Ha a vál­lalat megtagadná a fizetés és táppénz közötti különbözet ki­fizetését és az egyéb kárának megtérítését, akkor a válla­lati munkaügyi döntőbizott­sághoz kell kérelemmel for­dulni. Elutasítás esetén a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel élni. Ha azonban a baleset nem üzemi baleset jellegű, akkor is január 19-től kezdődött betegállománya, bár ez a betegállomány a fizetett szabadság idejével megsza­kadt. Mint ismeretes, a kere­sőképtelenség tartamára, leg­feljebb azonban a keresőkép­telenség első napjától egy, gü- mőkóros megbetegedés esetén 2 évig jár a táppénz. A táppénzes jogosultság idő­tartamának kiszámításánál fi­gyelembe kell venni a kereső- képtelenséget megelőző, folya­matos biztosításban időt, va­lamint az előzményeket. Ha a biztosított betegség miatt vá­lik keresőképtelenné, és en­nek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már kapott táppénzt, azaz „előz­ménye” van, ezt az időt az újabb keresőképtelenség alap­ján járó táppénz időtartamá­ba be kell számítani. Olvasónknak tehát az is problémája, ha a balesete nem minősül üzemi balesetnek, most január 19-ével kimerí­tette a táppénzre a jogosult­ságát. Jóllehet közben kiírták és szabadságon is volt Az, aki táppénzre jogosult­ságát kimerítette, táppénzt újból akkor, kaphat, ha kere­sőképessé vált és biztosított­ként újra dolgozott. • Megszűnik-e az özvegyi nyugdíj a házasságkötéssel? Sz. J. és H. J. érdi olvasónk levelet írtak hozzánk. Két évi együttélés után házasságot szeretnének kötni, bár mind­ketten nyugdíjasok. 60 éven felül vannak mindketten, sze­retnék életüket rendezni, de félnek, hogy egyikük nyugdi­ját elveszítik házasságkötés esetén. Többfelé érdeklődtek, mondták is nekik, hogy nyu­godtan köthetnek házasságot, kár nem éri őket, mégis nyugtalanok, és hozzánk for­dulnak felvilágosításért. Mi is megnyugtatjuk olva­sóinkat, mert az özvegyi nyug­díjra való jogosultság csak akkor szűnik meg, ha az öz­vegy az állandó özvegyi nyug­díjra jogosító életkorának a betöltése előtt köt házasságot. Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor az 55. életév. Egy másik olvasónk P. J. Öcséről hasonló ügyben ér­deklődik, akiknek rokkantság címén állapítottak meg özve­gyi nyugdíjat. Írja, hogy már nem rokkant. Ez utóbbi olva­sónknak nemleges választ kell adnunk, mert a rokkantság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy már nem rokkant. MOZIMŰSOR 1980. JANUAR 17-TGL JANUAR 23-IG ABONY 17—20: Volt egyszer egy vadnyugat 1—11. 21—23: Allegro Barbaro» ABONY, Mese 19—22: Mindentlátó királylány ABONY, Művész 19—22: Komédiás•• BUDAÖRS 17—20: Gyilkos a tetőn«» 20: Koppányi Aga testamentuma (du.) *1—23: Forradás« CEGLÉD, Szabadság 17—20: Konvoj« 21—23: Tecumseh (du.) 21—23: Lidércnyomás (este) CEGLÉD, Mese 17—23: Nuki majom kalandjai CEGLÉD, Művész 17—23: Szenvedély« DUNAHARASZTI 17—18: Pantaleon és a hölgyvendégek**® 19—20: Fehér Agyar visszatér 21—22: A fej nélküli lovas DUNAKESZI V. Cs. 17—23: A jó, a rossz és a csúf I—II.*« 19—20: A vad hattyúk (du.) DUNAKESZI, Rákóczi 17—18: Ahová lépek, ott fű nem terem* 19—20: Bankrablás 31—22: Szótagrejtvény** DUNAKESZI, J. A. 17 és 20: A jó, a rossz és a csúf I—II.** 20: A vad hattyúk (du.) 21: Szótagrejtvény 23: Sebzett madarak ÉRD 17—18 és 20: Fekete fülű fehér Bim I—II. 21—22: Bizalom fót 17—18: Bankrablás 19—20: Kockázat ,21—22: Bizalom* GÖDÖLLŐ 17—20: Égig érő fű (du.) 17—20: Lidércnyomás (este) 21—23: Nick Carter a szuperdetektlv* GYAL 17—18: Macbeth** 19—20: Nálunk csend volt 21—22: Rejtelmes sziget MONOR 17—20: Koldus és királyfi (du.) 17—20: Allegro Barbaro* (este) 31—23: Konvoj* NAGYKÁTA 17—20: Buffalo Bili és az indiánok* 21—23: Nyomorultak I—II. NAGYKŐRÖS, A. J 17—20: 2x2 néha 5 (du.) 17—20: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 21—23: Gyilkos a házban van (du.) 21—23: Előkelő alvilág** PIUSVÖRÖSVÁR 17—18: Magyar rapszódia 19—20: Az első kísértés** 20: Farkas sziget rejtélye (du.) 21—22: Kétbalkezes és az örömlány POMÁZ 17—18: A blokád folytatása I—II. 19—20: Pantaleon és a hölgyvendégek«*« a—22: Fehér Agyar visszatér RÁCKEVE 17—18: Keoma 19—20: Severinó 21—22: A vasálarcos férfi SZENTENDRE 17—20: Nick Carter a szuperdetektiv* 21—23: Félelem a város felett** SZIGETSZENTMIKLÓS 17—18: Severinó 19—20: A vasálarcos férfi 21—22: Sziklabarlang titka (du.) 21—22: Száguldás gyilkosságokkal* (este) TÁPIÓSZELE 17—18: Szerelmem segíts 21—22: Buffalo Bili és az indiánok* VÁC, Kultúr 17—20: ördögcsapat (du.) 17— 20: Bizalom* (este) 21—23: Egyiptomi történet (du.) 21—23: Férfiak póráz nélkül** (este) VÁC. Művelődési Központ 18— 19: Csillagok háborúja I—II. 20: Keménykalap és krumpli orr VECSÉS 17—20: Robinson Crusoe (du.) 17—20: San Babila egy napja*** (este) 21—23: Törökfejes kopja (du.) 21—23: A blokád folytatása I—II. (este) DABAS 17—18: A vasprefektus* 19— 20: Az örödög menyasszonya *31—22: Kínai negyed* • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek! •*• Csak 18 éven felülieknek! A férj özvegyi nyugdíja meg­szűnik, ha már nem munka- képtelen. • Az Írásbeli végrendelet érvényességéről. K. I.-né nagykátai olvasónk elkeseredett hangú levelében azt írja, hogy férje Nagynénje életveszélyes égési sebekkel került a kórházba másfél év­vel. ezelőtt, ahol meg is halt. A végrendeletet a közjegyző nem fogadta el, mert szabály­talannak tekintette. Már korábban írtunk arról, hogy szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, írásbeli végrendeletet egyálta­lán nem vagy csak jelenté­keny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet akkor ér­vényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlété­ben, a tanúk által értett nyel­ven végakaratát egész terje­delemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő vég­rendelete. Az írásbeli magánvégrende­letet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Az írásbeli magán­végrendelet érvényes, ha an­nak végrendeleti minősége keltének helye és ideje ma­gából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt elejétől végig maga írja és aláírja, vagy két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírtíst két tanú előtt ma­gáénak ismeri el, és a végren­deletet mindkét esetben a ta­núk is e minőségük feltün­tetésével aláírják. ' Dr. M. J. A törvény lépést tart az élettel Dr. Markója Imre igazságügyminiszter nyilatkozata Alapvető jogpolitikai célunk, hogy a szocialista törvényes­ség az élet minden területén következetesen érvényesülő és maradéktalanul megvalósuló gyakorlattá váljék. Sokat tet­tünk ennek érdekében ebben az évtizedben mind a jogalko­tás, mind 'a jogalkalmazás te­rén. Az eredményekről és a további teendőkről dr. Markó­ja Imre igazságügyminiszter nyilatkozatot adott. Tíz év eredményei — A szocialista jogrend ki­építésében és megszilárdításá­ban túlzás nélkül mondhatom, hogy az utóbbi évtizedben alapvető jelentőségű lépéseket tettünk. Nézzük „tételesen”, miről is van szó: — Szocialista társadalmunk ebben az időszakban fejlődé­sének új szakaszába lépett. 1970-ben pártunk X. kongresz- szusa már megállapíthatta, hogy leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait, a XI. kongresszuson pedig célul tűz­hettük ki a fejlett szocialista társadalom, építését. E folya­matban fontos szolgálati sze­repet tölt be a jog, amelynek mindig igazodnia kell a változá­sokhoz, hogy a társadalmi vi­szonyok fejlesztésének aktív tényezője maradjon és a fej­lődés modulátora legyen. így vált szükségessé 1970 után jogrendünk széles körű re­formja, amelynek során magas szintű joganyagunkat szinte egészében megújítottuk. Kor­szerűsítettük azokat a jogsza­bályokat is, amelyekkel a bűnüldöző és az igazságügyi szervek nap mint nap dolgoz­Tíz nap rendeletéiből A szabad árformába tartozó árak (díjak) tervezett emelé­sének előzetes bejelentéséről a 16/1979. ÁH. sz. rendelkezés rendelkezik az Árszabályozás és Termékforgalmazás 50. szá­mában. Az egészségügyi szakisko­lákról rendelkező 11/1975. Eü. M. sz. utasítás módosításáról és kiegészítéséről rendelkezik a 36/1979. Eü. M. sz. utasítás. (Művelődésügyi Közlöny 1 sz.) A törzsgárdamozgalomra vo­natkozó szabályok továbbfej­lesztéséről szóló határozatát közli a Művelődésügyi Köz­löny 1. száma. A földtulajdonra és a tartós földhasználatra vonatkozó egyes rendelkezések módosí­tásáról, a mezőgazdasági ren­deltetésű földek védelméről a Magyar Közlöny 94. számában jelerit meg az 1979. évi 32. és 33. sz. törvényerejű rendelet. A rendelkezések végrehajtásá­val kapcsolatban az 53/1979. és az 54/1979. MT. számú ren­deletek rendelkeznek ugyan­itt. A társadalombiztosításról szóló 1375. évi II. törvény vég­rehajtása tárgyában kiadott 17/1975. MT. sz. rendelet mó­dosításáról és kiegészítéséről ugyanebben a Magyar • Köz­lönyben jelent meg az 52/1979: MT. számú rendelet, valamint a polgári eljárásjogi szabályok módosításáról kiadott 1979. évi 31. sz. tvr. nak. Utalok — egyebek között — az új bírósági és ügyészi törvényekre, az új büntető tör­vénykönyvre és a büntetőeljá­rási törvényre, a büntetések és az intézkedések végrehajtá­sáról szóló új jogszabályra. A szabálysértési joganyagok kor­szerűsítésére, a polgári tör­vénykönyv és a polgári eljárá­si törvény módosítására, az új családjogi kódexre, a bírósági végrehajtásról szóló új tör­vényerejű rendeletre és a leg­utóbb megalkotott új nemzet­közi magánjogi kódexre. —■ Mindez a jogszabályelő­készítésben és a jogalkotásban érdekelt szerveknek igen sok és felelősségteljes munkát je­lentett, s elvégzése egyben azt is igazolja, hogy ezekben az években határozott lépéseket tettünk a törvényelőkészítés és törvényhozás tervszerűbbé, módszertanilag tökéletesebbé, tartalmilag megalapozottabbá és demokratikusabbá formálá­sa érdekében, Számítógépes rendszer — Jogrendszerünk tökéletesí­tésének nincs „végállomása”. Minden bizonnyal azok a cél­kitűzések, amelyek a követke­ző pártkongresszustól várha­tók, a fejlett szocialista társa­dalom további sikeres építése érdekében, a magas szintű jogalkotásban is újabb teen­dőket tesznek majd szükséges­sé. — Amikor a magas szintű jogalkotásban — remélhetőleg — egy kicsit fellélegezhetünk, itt az ideje, hogy megoldjuk két nagyon fontos és időszerű gondunkat: rendezzük az ala­csonyabb szintű joganyagot, és fokozatosan kialakítsuk a jogszabály-nyilvántartás szá­mítógépes rendszerét. — Ami a számítógépes jog­szabály-nyilvántartást illeti: az ilyen rendszer folyamatos kialakításával — régi törekvé- j sünknek megfelelően, már el- , határozott pogramunk meg­valósításával — igencsak meg- könnyítjük a jogalkotási, de főként a jogalkalmazói mun­kát, emelhetjük színvonalukat- is. — A jövőben az eddiginél jobban szem előtt kell tarta­nunk: a jogszabályokat azért alkotjuk, hogy helyes irányba befolyásoljuk az állampolgá­rok viselkedését és magatar­tását. Éppen ezért hatékony jogi felvilágosító munkát kell végeznünk. — A jogalkalmazás, köze­lebbről az igazságszolgáltatás dolgozói nincsenek könnyű A Legfelsőbb Bíróság döntései Megtagadott tanúvallomás A járásbírósági tárgyaláson az egyik tanú három kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, ezért ötszáz forint pénzbír­sággal sújtották. Többletként vették figyelembe, hogy a bí­rósággal szemben tiszteletlen és rendzavaró magatartást ta­núsított. A megyei bíróság ezt a végzést helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a döntést megváltoztatta és a pénzbír­ság kiszabását mellőzte. A határozat indokolásában a kö­vetkezőket mondta ki: Azt a tanút, aki a vallo­mástételt ok nélkül vagy a bíróság jogerős határozata el­lenére — a következményekre történő figyelmeztetés ellenére — megtagadja, a bíróság pénzbírsággal sújthatja, de csak akkor, ha az illető olyan előírást szegett meg, amire a bíróság kötelezte. Amennyi­ben a tanú továbbra sem haj­landó vallomást tenni, a bí­róság a megtagadási jog tár­gyában határozni köteles és csak ezután lehet bírságot ki­szabni. A járásbíróság azon­ban ilyen határozatot nein hozott, ezért pénzbüntetést sem róhatott volna ki. A tárgyalási jegyzőkönyvből az derül ki, hogy a tanút nemcsak múltbeli eseményre vonatkozóan hallgatták meg, hanem szakkérdésekben is ki­kérték véleményét és ennek megtételére kötelezték. Ezek azonban nem tartoznak azok köte a tények közé, amelyek­re a tanú köteles vallomást tenni. Ami a rendzavaró ma­gatartást illeti, efelől a tár­gyalási jegyzőkönyv semmi­féle adatot sem tartalmaz. A tanúnak az a kijelentése, hogy egyes kérdésekre a vallo­mástételt joga van. megtagad­ni, amikor pedig ezért meg­bírságolták, jogorvoslattal élt, nem lehet rendzavarásnak te­kinteni. Ezzel sem a bíróságot, sem a tárgyalás rendjét nem zavarta meg, tehát a járás­bíróság törvénysértéssel súj­totta pénzbírsággal. A cselekvőképtelenségről Egy elhunyt férfi gyermeke pert indított egy házaspár el­len. Keresetében előadta, hogy apja a házaspárnak eladta telkét, de olyan alacsony áron, hogy a szolgáltatás és az el­lenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság áll fent. Ezen­kívül arra is hivatkozott, hogy édesapja súljtos agyi érelmesze­sedésben szenvedett, az üzlet­kötéskor teljesen beszámítha­tatlan volt. Ez utóbbi állítását a kezelő orvos megerősítette, mire a városi bíróság kimond­ta: az adásvételi szerződés semmis, mert megkötésekor az eladó cselekvőképtelen volt. Ezt az ítéletet a megyei bíró­ság helyben hagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényessé­gi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság a következőket mondta ki: — A Polgárjogi Törvény- könyv értelmében gondnok­ság alá helyezés nélkül is cse­lekvőképtelen az, aki olya” állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Ebben a perben azonban két­séget kizáró bizonyossággal nem állapítható meg, hogy az elhunytnak a szerződés meg­kötésekor az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott. Ebben a vonatkozásban az eljárt bíró­ságok döntésüket egyedül a körzeti orvos tanúvallomására alapították. Egyéb figyelembe vehető adat nem állt rendel­kezésünkre, ezért a bizonyítá­si eljárás kiegészítésére van szükség. A rendelőintézettől és a körzeti orvostól be kell sze­rezni az elhunyt betegségére vonatkozó kartonokat és egyéb bizonylatokat. Szükség esetén orvosszakértőt is meg kell hallgatni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az alsófo­kú ítéleteket hatályon kívül helyezve új eljárást rendelt el. helyzetben. Az elmúlt években alkotott törvényekkel és más, magas szintű szabályozással nagy terjedelmű új joganyag került a jogalkalmazókhoz, amelyet nem könnyű „meg­emészteni” és megfelelően ér­vényesíteni a gyakorlatban. Emellett is jelentős a jogal­kalmazók megtermelése. Egy év alatt az igazságszolgáltatás­ban dolgozó csaknem 2000 bí­rónak, közjegyzőnek és vég­rehajtónak több mint 1 millió peres és nem peres ügyet keU elintéznie. — Az igazságszolgáltatás — ilyen nehézségek közepette is — többségében megfelelő szín­vonalú munkát Végez. Amikor áz igazságszolgáltatás színvo­nalát értékeljük, mindig há­rom tényezőt veszünk figye­lembe: milyen az ítélkezés időszerűsége és gyorsasága, csorbítatlan-e a törvényesség, és mennyiben érvényesülnek az ítélkező tevékenységben a jogalkalmazás jogpolitikai el­vei. Nemrégiben az országos igazságügyi vezetői értekezle­ten e tényezőket illetően hely­zetelemzést végeztünk. Megál­lapítottuk, hogy az ítélkezés időszerűsége a büntető, a gaz­dasági és a munkaügyi bírósá­gokon megfelelő, a polgári ügyeknél azonban sajnos nem. Az ítélkezés törvényessége egészében jónak mondható, ritkán fordulnak elő törvény- sértések (s ezek is főleg eljá­rásjogi rendellenességek). Amennyiben a törvényességi követelményeket tágadban ér­telmezzük, ide tartozónak te­kintjük például a tárgyalások külsőségeit, az ítéletek és a határozatok, kellő indoklását, a bírósági peri rátok, ítéletek külcsínjét — amelyek szintén eszközei lehetnek a bíróság tekintélye megóvásának, akkor már több teendőt látunk ma­gunk előtt További feladatok — Nekünk minden ügybe» — szakmailag, jogilag, politi­kailag egyaránt — jót és jól kell produkálnunk, ez szocia­lista államiságunk lényegéből fakadó követelmény. Enélkiil elképzelhetetlen azoknak a feladatoknak a megoldása is. amelyeket a bíróságoknak kü­lönösen szem előtt kell tarta­niuk az elkövetkező időszak­ban. így az új büntető jogsza­bályok alapján a büntető bí­róságoknál olyan differenciált a kellő szigort és a humánu­mot egybeötvöző büntetéski­szabási gyakorlat kialakítását amely az eddigieknél hatéko­nyabban - szolgálja a bűnözés elleni küzdelmet. A korszerű­sített polgári jog alapján olyan ítélkezésre van szükség a pol­gári bíróságoknál, amely tel­jesen mentes a formális jog­szemlélettől; a bíráskodásban rkesszemenően biztosítja a tár­sadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangját, az össztársadalmi érdekek vé­delmében határozottan fellép a még fellelhető olyan nega­tív jelenségek ellen, mint ami­lyenek például a jogtalan va­gyonszerzési, harácsolási és spekulációs törekvések, ugyan­akkor következetesen védi az állampolgári érdekeket és jo­gokat — További terveink között szerepelt a bírósági szervezet korszerűsítése. Például elkép­zelések vannak olyan nagyobb I. fokú bírósági egységek ki­alakítására, amelyek egyedül képesek biztosítani a kifogás­talan ítélkező munkához szük­séges specializálódást. Ide tar­tozó feladat az igazságügyi szakértői szervezet, a pártfo­gói hálózat fejlesztése is. Fo­lyamatosan és sokat foglalko­zunk a bírói munkamódszerek tökéletesítésével, s igyekszünk mind szélesebb körben alkal­mazni a technika legújabb vívmányait a bírói munkában. Fontos feladatunknak tekint­jük a bírák továbbképzési rendszerének tökéletesítését is — mondta befejezésül dr Markója Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents