Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

\ NAGYKŐRÖSI JL líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1980. JANUÁR 13., VASÁRNAP Tudós vagy kereskedő? Gyógyszertári hétköznapok Negyed mázsa algopy- rin ... Minden képzeletet fe­lülmúló mennyiség. Pontosan ötvenezer tabletta. Ennyit, vá­sárolnak egyetlen év alatt a nagykőrösiek a három gyógy­szertár egyikében, a Szolnoki útiban. Bizonyos, hogy a má­sik kettőben sem kevesebbet. Persze akadnak, akik fájdal­maik csillapítására inkább a demalgont, a kalmopyrint vagy más készítményt tartják alkalmasnak. Kölcsönhatás Megnyugtatóbb, ha nem szá­molunk tovább. S ha mégis megtennénk; akkor sem hihet­jük, hogy valóban szükségünk volna ennyi fájdalomcsillapí­tóra. A negyed mázsa algopy- rin jelentős hányada bizonyo­san a szemétbe kerül. Mégis megvesszük, s aztán csodálko­zunk, hogy Magyarország, Svájc után, a világ második legnagyobb gyógyszerfogyasz­tó országa. Ügy tűnik, mintha divattá vált volna a tablettaevés.' Ugyanakkor a gyógyszerekről, de különösképpen az ezeket árusító gyógyszerészekről na­gyon keveset tudunk. Ügy járunk a patikába, mint az élelmiszerboltba. Kérek két doboz ezt, két doboz amazt. A gyógyszerész pedig kiszolgál. A közvélemény régen besorol­ta a kereskedők közé. — Alapvetően tévesen — vélekedik Lévay Imre, a Szol­noki úti Petőfi gyógyszertár vezetője. Az orvos megállapít­ja a betegséget, vényt ír, mi pedig kiadjuk a gyógyszert E folyamatban az utolsó felelős­ség a miénk. Ha a gyógykeze­lés során valamilyen nehézség merül fel, az első kérdés min­dig az, hogy mi, gyógyszeré­szek vajon helyesen adtuk-e ki az orvosságot, megfelelően tüntettük-e fel az adagolást Megtörténhet, hogy mi olvas­suk rosszul a vényen feltün­tetett adatokat de megeshet az is, hogy az orvos téved. Az előző esetben a mi fele­lősségünk mindenki előtt nyil­vánvaló. Nem különbözik et­től azonban a második eset sem, hiszen nekünk pontosan kell ismerni valamennyi gyógyszer hatását, adagolását, a gyógyszerek kölcsönhatását. Vagyis, amikor ránézünk a receptre és kiadjuk a gyógy­szert, nagyon sok ismeretet alkalmazunk. Ezt a gyógy­szertárba betérők nem veszik észre, nem tudják. Egyáltalán nem véletlen, hogy a gyógy­szerészeket egyetemen képzik ki, s nem is a 'legkönnyebbi­ken. Mellékállásban — Mindezek ellenére sokan úgy vélik, hogy a gyógyszerész szakma qz utóbbi években ve­szített szépségéből. A hajdani gyógyszerészek nagyon sok or­vosságot saját maguk készí­tettek, sőt, sokuknak volt sa­ját találmányú gyógyírja is. Ma a gyógyszerész nem alkot, gyári készítményeket árusít... — Ez a változás kétségte­len. Magam is sajnálom, hogy nagyon kevés alkalmunk van gyógyszerkészítésre. Szebb volna a szakmánk, ha többet forgolódnánk a gyógyszertár laboratóriumában. Még sze­rencse — mondja önmagát vigasztalva Lévay Imre —, hogy a gyermekgyógyász or­vosok elég gyakran fölírnak úgynevezett magisztrális gyógyszereket, vagyis olyan orvosságokat, amelyeket, ne­künk kell elkészíteni. Ennek egyébként az a magyarázata, hogy ezeket az orvosságokat nem érdemes gyárilag előállí­tani, vagy' pedig olyanok, me­lyek csak frissen használha­tók, vagyis romlandók. — A gyógyszerész egyetemi diplomájával tudós ember­nek számít. Ezek szerint nincs alkalma arra, hogy is­mereteivel alkotó módon gaz­dálkodjék. — Szó, ami szó, a gyógy­szertárban erre kevés a lehe­tőség. Persze az megeshet, hogy elméleti ismereteink alapján kigondolunk valami­lyen új készítményt, de en­nek előállításához már a gyógyszergyárakban vagy ku­tatóintézetekben kell lehetősé­get szerezni. Nekem egyéb­ként szerencsém van, mert mellékállásban a KÖJÁL-nál is dolgozom, és foglalkozhatok a növényvédő szerek toxikolóJ giai, vagyis mérgező hatásá­val. A közeljövőben e téma­körből fogok szakvizsgát ten­ni. Vagyis tanulhatok és bi­zonyos mértékig kísérletezhe­tek is. . I ■ ;> ................. Mily en évszak? — Térjünk vissza a gyógy­szertári hétköznapokra. Hon­nan tudják az itt dolgozók, hogy milyen készítményeket rendeljenek a gyógyszertári központtól? Nagyon kevéssé tervezhető meg, hogy a nagy­kőrösiek közül kin milyen betegség tör ki. — A gyógyszerek rendelé­sénél sok éves tapasztalataink­ra támaszkodunk. Ez eléggé megbízható módszer, hiszen a mi feladatunk a járóbetegek gyógyszerellátása. A váratlan betegségek, különleges esetek ebben a körben ritkák, hiszen, ha ilyen előfordul, az orvos azonnal kórházba utalja a be­teget. Ennek a következménye az, hogy a kórházi gyógyszer- tárak lényegesen különböznek a mienktől. Egészen más a gyógyszerkészlet. — Régebben az ilyen nyil­vános gyógyszertárakban volt úgynevezett kötelező gyógy­szertartás, de ma már ez meg­szűnt. Valóban a tapasztala­taink döntőek, természetesén igyekszünk olyan gyógyszere­ket is tartani, melyekből éven­ként legfeljebb egy-két adag szükséges. A gyógyszerrende­lést egyébként az is befolyá­solja, hogy milyen évszakról van szó. Télen például sok az influenzás megbetegedés, s erre gondolnunk kell. Nyáron viszont általában nagyon ke­vés gyógyszer fogy. Alighanem azért, mert a kertészkedő nagykőrösiek ilyenkor nem érnek rá betegeskedni. E gészségesebbek — Mi nehezíti a gyógysze­részek munkáját? — Szerencsére különösebb nehézségekkel nem kell meg- küzdenünk. Olykor persze elő­fordul, hogy a betegek türel­metlenek, vény nélkül kérnek csak receptre kiadható gyógy­szert vagy azt követelik, hogy írjuk rá a gyógyszeresdobozra, milyen betegség ellen jó a tartalma. Ezeknek a kívánj- Ságoknak a szabályok szerint nem tehetünk eleget. Sajnos, sokszor ezt elég nehéz meg­magyarázni. Egyébként annak örülnénk, ha minél kevesebb gyógyszer fogyna, mert ez azt mutatná, hogy egészségeseb­bek vagyunk. Farkas Péter A római korból Bronz amfora Római kori bronz amforá­val gyarapodott a mosonma­gyaróvári Hansági Múzeum helytörténeti gyűjteménye. A kecses bronzedény a város­széli kavicsbánya mélyén rej­tőzött. A Vízgazdálkodási Vál­lalat dolgozói találtak rá, és átadták a múzeumnak, ahol a szakemberek megállapították, hogy a második századból való. Minden valószínűség szerint vallási ünnepeken használhatták. Hatékonyan — sokat Készül a mérleg a TRAKIS ban Az elmúlt év végéhez kö­zeledve mind gyakrabban esett szó különböző tanácske. zásokon, de utcai beszélgeté­sekben is a TRAKIS-szovet- kezetről. Az a hír járta, hogy a transzformátorok és rönt­genkészülékek gyártói felte­hetőleg igen jó eredménnyel zárják az évet, pedig terme­lési tervüket bizonyosan nem teljesítik. A közgondolkozás nehezen birkózik meg az ilyen és hasonló ellentmondásokkal. Hiszen annyira kézenfekvő, hogy az a gyár dicsekedhet, amelyik többet termel a ter­vezettnél. Jó ötlet — Ebben a vélekedésben is van némi igazság — mondja Baghy Károly, a szövetkezet főkönyvelője —, csakhogy ez a mennyiségi szemlélet a mai gazdasági körülmények közt már meglehetősen elavult. A jő eredménynek nem a meny- nyiség, hanem a hatékonyság az alapvető feltétele. Persze azért az sem közömbös, hogy mennyi terméket állítunk elő hatékonyan. Lehetőleg minél többet és jól eladhatók — A szövetkezetnek éppen ezzel az eladással voltak gondjai... — Valóban voltak értéke­sítési gondjaink. Ennék a tör­ténete azzal kezdődik, hogy 1978-ban 80 millió forint ér­tékű hegesztő transzformátort adtunk el belföldön. Semmi jelét nem tapasztaltuk annak, hogy a kereslet mértéke vál­tozna. Erre számítva, úgy gondoltuk, hogy beleértve a többi termékünket is, 1979- ben a korábbinál 3—4 száza­lékkal magasabb tervvel is megbirkózunk,, jobb szerve­zéssel, okosabb gazdálkodás­sal. Ekkor jött az a bizonyos villámcsapás a derült égből. A nagykereskedelem bejelen­tette, hogy hegesztő transz­formátorokból telítődött a piac, s csak 20 millió forint értékűt vesz át. — Elnézést kérek, hogy el­lentmondók a, főkönyvelőnek, de legjobb tudomásom sze­rint a hegesztő transzformá­Érdekes olvasmányok Ú] kincs a gyermekkönyvtár A legnagyobb termelőszövetkezeti üdülő Száz szoba - százezer nap Harkányban elkészült az or­szág legnagyobb termelőszö­vetkezeti üdülője, amelyet kö­zös erővel Hozott létre a moz­galom. A világhírű gyógyvízre alapozva nemcsak pihenést, hanem gyógyulást is nyújt az intézmény a beutalt vendégek­nek. A százszobás épületben évente százezer üdülőnapra nyílik lehetőség önköltségi áron. A szép, modem vonalú, négyszintes üdülőszálló mű­szaki átadása megtörtént. A program szerint ebben a hó­napban fogadják majd az el­ső üdülőcsoportot Harkány­ban — pontosan három évre rá, hogy megkezdődött az építkezés. A közős vállalatnak, amely létrehozója és fenntartója az intézménynek, az ország ti­zenhét megyéjében és a fővá­rosban összesen 163 tagja van: termelőszövetkezetek, szakszö­vetkezetek, társulások, tsz- szövetségak és maga a TOT is. Az üdülőépítés anyagi alap­jának megteremtésére a tag- szövetkezetek részjegyeket váltottak, és annak arányában üdültethetik majd. dolgozóikat Harkányban. Kint mínusz fok van, bent a könyvtárban, a jó melegben hősökről, űrutazásról, déli tengerekről olvasnak a gyerekek. ifj. Fekete József felvétele tor a boltokban keresett hiánycikk. — Nem nekem mond el­lent, hanem a nagykereskede­lemnek. Mi sem vagyunk tel­jes bizonyossággal meggyőződ­ve a piac telítettségéről. Min­denesetre tőlünk nem rendel­tek többet Terveink füstbe mentek. Ám nemcsak ez ne­hezítette a dolgunkat A Pest megyei Szolgáltató és Cso­magoló Vállalat félszáz dol­gozója tavalyelőtt még ná­lunk kereste a kenyerét egy szerződés alapján. Róluk tud­tuk, hogy 1079-ben már nem nekünk dolgoznak, de azt mondtuk, hogy sebaj, van ne­künk annyi jó ötletünk, hogy kisebb létszámmal is teljesít­jük a nagyobb tervet Hát ki­derült hogy mégiscsak hiány­zik ez az ötven ember. Belföldi kereslet — A szövetkezet mégsem omlott össze... — Nem, mert. 8 ezer he­gesztő transzformátorra kap. tunk megrendelést egy NSZK- beli cégtől. — Véletlen szerencse? — Nem egészen. Ezzel a céggel már 1973-ban kapcso­latban voltunk. Azután ez ab­bamaradt. Most mi adtuk ne­ki a legkedvezőbb árajánlatot s újra egymásra találtunk. Olyannyira, hogy az idén már 30 ezer transzformátort szál­líthatunk az NSZK-ba. Min­den két hétben egyszer ideáll a nagykőrösi telep elé a ka­mion, s viszi az árut. Ne­künk pedig adni kell, mert különben vége az üzletnek. — Mi volt az ára ennek a legkedvezőbb árajánlatnak? — Sejtem, mire gondol. Megnyugtatásul annyit hogy szövetkezetiünk 27 forintért termel iki egy dollárt Ezt na­gyon sok exportra termelő üzem megirigyelhetné. Más szóval, nem áron aluli a leg­kedvezőbb ajánlat — E kedvező üzlettel vala­mennyi gondjuk megoldódott? — Nem. A tőkés exportunk 1978-ban 10 millió forint volt tavaly 18 millió. Szocialista exportunk 1978-ban 80 millió forintra rúgott, tavaly elérte a 110 milliót. A különbség még nem akkora, hogy nehézsé­geinktől elköszönhettünk vol­na. Ezért új termék gyártá­sára is vállalkoztunk. Elkezd­tünk hálózati áramkimaradás esetén akkumulátorokból vál­takozó áramot szolgáltató ké­szülékeket úgynevezett szü­netmentes áramforrásokat vagyis itwertereket -gyártani Ezek iránt nagy a belföldi érdeklődés. E vállalkozásunk már az exporttal együtt meg­mentette a helyzetet. A leg- \ fontosabb változás, hogy mun­kánk hatékonyabbá vált. Újabb üzlet — Milyen mértékben? — A szövetkezet egészét te­kintve, vagyis a budapesti és a nagykőrösi telepen együtt­véve 55 millió forint nyeresé­get terveztünk. Ezzel szem­ben 56—57 millió forint nye­reséget könyvelhetünk el, mi­közben a tervezett 350 millió forint értékű áru helyett csak 340 milliónyit gyártottunk. — Mire számítanak az idén? — A korábbinál nehezebb gazdasági körülmények elle­nére bizakodunk. Az már bi­zonyos, hogy tőkés exportunk megháromszorozódik. Remél­jük, hogy ipari röntgen ké­szülékeink kereslete is meg­növekszik, különösen a szo­cialista országok piacain. Most tárgyalunk újabb üzletekről, elsősorban a Szovjetunióban. — Köszönöm a beszélgetést. Alig félóra alatt legalább ha­tan keresték. Sok a dolga a főkönyvelőnek ? — Mindig sok, de most kü­lönösen. Nyakunkon a mér­legkészítés. A tervekbe bekell építeni az árváltozásokat, a2 új gazdasági szabályozókat. Úgyszólván se éjjelem, se nappalom. — Remélhetőleg megéri a fáradságot ez az esztendő is, F. P. Moziműsor Moziműsor Meghívás egy gyilkos va­csorára: Magyarul beszélő an­gol bűnügyi filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás kezdete: 4, • és 8 óra. Matiné A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók: Színes, szinkronizált szovjet kaland­film. Előadás kezdete: 10 óra. Hétfői műsor Kalózok Jamaicában: Szí­nes angol film. Előadás kez­dete: 4, 6 és 8 óra. SPORT - SPORT-SPORT - SPORT-SPORT Járási felnőtt tekebajnokság A napokban a Dailmady Győző utcai új, korszerű gyer­mekkönyvtárban jártunk. A kölcsönzési napokon csak úgy sereglenek ide az általános is­kolások. de megfordulnak itt középiskolások is. Főleg a gim­názium óvónőképzős diákjai, akik jövendő foglalkozásukhoz tanulmányozzák a gyermek­könyveket. A városi tanács e gyermekkönyvtár fejlesztésé­nél hasznosabb beruházásra nem is szánhatta voina rá ma­gát. Azok a gyermekek, akik kis korukban megszeretik a könyvet s az olvasást egész életükben kedvelik majd az írott betűt, a tudást, és embe- rebb emberek lesznek. A gyermekkönyvtárt Pletser- né Futó Katalin vezeti sok szeretettel. Alig győzi beírni az új tagokat, és az olvasásra igényelt kölcsönkönyveket. — A régi helyen tavaly 1983 tagunk volt — mondotta —, de ahogy a jelentkezésekből lá­tom. az idén több olvasónk lesz. Könyvtárunknak eddig 21 ezer kötet könyve van. Olya­nok, melyek legjobban érdek­lik a fiatalokat. A mesés- és egyéb szépirodalmi könyvek mellett vannak matematikai, csillagászati és más szakiro­dalmi allapismereteket nyújtó könyvünk is. A bejáró .tagok a kézikönyvtár könyvei mel­lett számos képes, irodalmi, szak- és napilapot olvashat­Elbeszélgettünk azután több kis könyvtári < taggal. Bimbó Andreával. Propsz Tiborral és Szabó Magdával, akik mind­hárman az Arany János Álta­lános Iskola hetedik osztályos tanulói, és Gábor Margittal. aki a Kossuth iskola hetedik osztályos tanulója. Mindnyá­jan azt mondták, hogy mióta megtanultál^ a betűt, nagyon szeretnek olvasni, és boldogok, hogy ebben a könyvtárban sok jó könyvhöz hozzájutnak. Kopa László Cegléden, az Üttröszt— KÖZGÉP SE kétsávos teke. pályáján került sor az 1980. évi járási felnőtt férfi nagy- golyós egyéni tekebajnokság- ra. A háromnapos viadalon a rendező egyesület, a Hon­véd Bem SE (Cegléd) és két kőröpi sportkör képviseleté­ben' 35-en vetélkedtek. A 100 vegyes dobásos verseny az erős mezőnyből négy körösi sportoló vívta ki a továbbju­tás jogát. Az eredmények a követke­zők voltak: 5. Lóczi Mihály (Nagykőrösi Mészáros TSZ SK) 406 ; 7. Kovács László (Nfc. Mészáros TSZ SK) 406: 10. Farkas Ferenc (Nk. Mé­száros TSZ SK1 397; 17. Tóth Sámuel (Volánbusz Nagykő­rös) 379; 23. Dobos József (Volánbusz) 367; 24. Tajti De­SK) 364 ; 27. Tóth Ferenc (Volánbusz) 358; 29. Farkas Zoltán (Nk. Mészáros TSZ SK) 354; 30. Ligeti Zoltán (Volán­busz) 354; 31. Balogh Balázs (Volánbusz) 349; 32. Papp Sándor (Nk. Mészáros TSZ SK) 346; 34. Fankas József (Nk. Mészáros TSZ SK) 344 összfávaL Az 1—18. helyezettek ju­tottak a január 26-án és 27-én városunkban megrendezésre kerülő megyei viadal mező­nyébe, a 19—24-ek pedig tar­talékok arra az esetre, ha a gödöllői járásból nem érkezik nevezés. A Nagykőrösi Mészáros TSZ SK tekézőínek egyéni összteljesítménye az 1979. évi NB III-as csapatbajnokságban hazai pályán a következő volt zső (Volánbusz) 367; 25. Ka­(tavasszal Cegléden, ősszel sza Ferenc (Nk. Mészárc« TSZ már Nagykőrösön) mérkőzés összfa egyéni pont faátlag Lóczi Mihály 14 5457 9 389 Kovács László 14 5274 7 376 Petrovics János 11 4102 5 372 Farkas Zoltán 6 2220 4 370 Rátóti István 11 4053 4 368 Farkas Ferenc 9 3296 — 366 Papp Sándor 4 1445 — 361 Mikulás József 3 1075 — 358 Harsányi József, 5 1793 1 358 Farkas József 8 2764 — 345 HÉTFŐI SPORTMŰSOR Sízés Sakk Dobogókő: a XV. téli út­KlOSZ-székház, 19 óra: a törő-olimpia megyei döntője. November 7. Kupa minősítő egyéni verseny 25. játéknapja. „ S. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents