Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

MONOMIim A P£ST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1980. JANUÁR 12., SZOMBAT Zárszámadás előtt Még billeg a mérleg nyelve... Segítenek a melléküzemek is — Csak itt van most hely és csönd — szabadkozott a na­pokban- az egyik termelőszö­vetkezet főkönyvelője, miköz­ben a kongó tanácsterembe tessékelt, hogy nyugodtan be-’ szeiget hess iink. Valóban, nem meglepő kép, ha mostanában kimutatásokkal zsúfolt, leltár- ívekkel borított íróasztalokat, karikás szemű, zsebszámoló­gépeken pötyögtető fáradt em­bereket lát a belépő a mező- gazdasági üzemek központi iro­dáiban. Lázas munka — Hol tartanak a nagy mun­kában? — kérdeztük Pilisen. — Ezekben a napokban részben meg a . decemberi anyagokat értékeljük, részben a leltáríveket ellenőrizzük — válaszolta Tanyi József, az Aranykalász Tsz főkönyvelője. — Magvizsgáljuk az esetleges eltérések okait, egyeztetjük a kimutatásokkal..., egyszóval a szokásos feladatokkal birkó­zunk. — Hányán? — összesen körülbelül het­ven ember vesz részt közvet­lenül a zárszámadás előkészí­tésében j termesztés vetésszerkezetéből j adódóan az átlagosnál is na­gyobb kieséssel kellett számol­ni. Nemcsak a búza, a borsó hozama maradt el a tervezet­től, hanem a több száz hektá­ron termesztett burgonyáé is, hiszen épp a legkritikusabb időszakban a kötés idején ma­radt el az áldást hozó eső. — Szerencsére a kiegészítő tevékenységekből származó bevételek valószínűleg ki­egyenlítik a mérleget — mond­ta Tanyi József. — A faipari, a forgácsoló-, a mintakészítő üzem összes árbevétele meg­haladja a 10 millió forintot A n:.p kulturális programja Gyomron, 7 órától: zene; 13- tói: balett-tanfolyam, órai'ere szerint, 19-től: táncest, játszik a Caraván együttes. M emlőn, 14-től: a gyermek­klub foglalkozása. Monoron a moziban, 16-tól: Égig érő fű, 18-tól: A jó, a rossz és a csúf, I—II. Pilisen, 15-től: a cigánygye- rekkilub összejövetele, 18-tól: táncest gépzenére. Pénzbírság Szabálysértők ellen Tavaly összesen huszonhét szabálysértési feljelentés ér­kezett a gombai közös tanács szakigazgatási szervéhez. A szabálysértési bizottság által az év során kiszabot! pénzbírság összege 18 ezer 400 forint volt, s csupán 500 fo­rintról nem érkezett meg a befizetést tanúsító szelvény az óesztendő végéig. Vasárnap Horgászok közgyűlése A szokásosnál is többet kop­nak ilyenkor az írógépek be­tűi,' nagyobb a forgalom a ka- véfőzőgépek környékén. Las­san vége felé közeledik a mér­legkészítés időszaka, végleges formát öntenek a zárszámadó közgyűlések forgatókönyvei. Fagy, aszály.. Persze a pilisi közös gazda­ságtan — akárcsak másutt — tavaly szinte az év minden napjára jutott egy-egy küzde­lem: a faggyal, az aszállyal, az esővel, az idővel... Náluk azonban a növény­Szünidő után Döntés előtt a végzősök Milyen pályát válasszon a gyerek? Néhány napja ért csak vé­get a diákok szokatlanul hosz- szú téli vakációja, a végző­sök máris fontos döntés előtt állnak. Végleges elhatározásra kell jutniuk, milyen pályát választanak — remélhetőleg — egy életre. A felelősség súlya neheze­dik a szülőkre is. Persze, míg a gyerekek általában csupán hiányos ismereteikre, jó vagy rossz tanácsokra támaszkod­hatnak, a felnőttek szinte „tudományos” alapossággal készülhetnek fel. Ezekben a napokban a járás több telepü­lésén is tartottak, illetve tar­tanak TIT-élőadást, a helyes Választás elősegítéséről. Mendétl, január 8-án szer­veztek ilyen programot, Gyom­ron viszont január 14-én, hét­főn kaphatnak választ a szü­lők — TIT-előadás kereté­ben — arra a kérdésre: mi­lyen pályát válasszon a gye­rek? Kézilabda Egy csapat újjászületik Az egyenleg — Van-e már adatuk arról, hogyan alakult tavaly a ter­melőszövetkezeti dolgozók jö vedelme? — Pontos számokat nem tu­dok mondani, de bizonyos, hogy az előző évihez hasonló­ak voltak a keresetek, a bér- színvonal nem emelkedett je­lentősen. A pilisi Aranykalász Tsz- bem úgy tervezik, január 17— 18. körül készül el a befejező­dött gazdasági év mérlege, az ember és a természet erőpró­bájának újabb egyenlege.. Veresaki János Vasárnap délelőtt 9 órától a Vigadó Étterem nagytermében tartja rendes évi közgyűlését a Monor és Vidéke Horgász­egyesület. A tanácskozáson az egyesü­let Vezetősége beszámol tava­lyi munkájáról, a korábbi ha­tározatok végrehajtásáról, a szelektáló próbahalászat ta­pasztalatairól, a halfogás ered­ményeiről. Jelentést tesz mun­kájáról a közgyűlésnek az el­lenőrző bizottság is. A holnapi plénumon vitat­ják meg és hagyják jóvá a Monor és Vidéke Horgász­egyesület zárszámadását és vagyonmérlegét, valamint az idei költségvetést Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyomron: köz­ponti ügyelet (Steinmetz ka­pitány u. 12., telefon': 26.). Monoron. Monori-erdőn, Csév- haraszton. Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet, dr. Koppányi Krisztina (Monoron, az egészségházban), Maglódon és Eeseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pilis. Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriham: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve­dr. Tury István tart ügyeletét vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­nóron a főtéri, Veesésem a Hailmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Csajbók Ferenc, Monor, Kistói u. 2. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- tőJ 16 óráig, és vasárnap reg­gel 8-tól 13-tí.ig Monoron, a fő­téri gyógyszertáriban, egyéb időpontban: az ügyeletes altot - orvos címén. Orvosi ügyelet esésen: Aszfalt a laboratóriumban A Betonútépítő Vállalat üllői főépítésvezetőségének asz­faltkeverő telepén havonta, több ezer tonna aszfaltot készít neb. Gyártás közben folyamatosan ellenőrzik a minőség Ott jártunkkor Iíunszt Mártonné laboráns a szilárdságúiéi' c vizsgálatot végezte el. Ifj. Fekete József felvétele Csőtörés után folyik a víz Eljutnak-e a panaszok az illetékeshez? Telefon a monori rendelő- intézetből: reggel hat óra óta próbáinak vizet fakasztani, mindhiába, így valószínűleg le kell állítaniuk a rendelése­ket. Nem ez az első eset, s is­merős a vízhiány azokban a lakásokban is, amelyek a köz­üzemű hálózatról kapják — illetve nem kapják — a vizet. — Miért? — kérdeztük a panaszok nyomán Magócsi Sá­mueltől, a Monor Térségi Viz­es Csatornamű Társulás elnö­kétől. — Szívesen válaszolok, bár ez a gond már nem hozzánk tartozik, a PVCSV ugyanis átvette az üzemeltetést. De tudják-e vajon, hogy az ő szakembereiket hol találhat­ják ..? __ _ > ? — A szennyvíztisztító telep­nél. Ott van egy kis irodájuk, ám erről alig-alig néhányan tudnak, így aztán az sem cso­da, ha baj esetén azt sem tudják, leit és hol is kell érte­síteni. Nemegyszer szó esett már arról a nagyközségi ta­nács illetékesei előtt is, hogy jó lenne számukra a központ­ban egy irodahelyiséget biz­tosítani, ahol könnyen elérhe­tők. — ... mert bizony gyakran szükség van rájuk. — így igaz. Hol itt, hol ott fordul elő csőtörés, nem is ki­csi, folyik a víz az utcákon, ömlik, amerre tud, s éjszaka gyakran úgy „leül” a meden­ce, hogy reggel már nem jut víz például a lakóházakba, vagy — mint a példa mutat­ja — a rendelőintézetbe... Egy irodán múlna, hogy za­vartalan legyen a vízellátás? Aligha. De hogy a jelzések, panaszok időben jussanak el oda, ahol orvosolják őket, ab­ban valóban segíteni kellene. K. Zs. Megkezdik a felkészülést tavaszra Járásunkban a kézilabda­sportág népszerűsége messze elmarad a labdarúgástól is. Pedig, hazánkban a foci után a kézilabda áll a második he­lyen, ez vonatkozik egyaránt a csapatok és a játékosok szá­mára is. Üriban, jól szereplő női csapat van, a vecsési lányok is hallatnak magukról, s ör­vendetesen a pilisi férficsapat is részt vett már tavaly az összevont bajnokságban A múlt Gyomron, 1964-ban alakult meg a kézilabda-szakosztály. Társadalmi munkával elké- | szült a vörös salakos játéktér ' is. A férficsapat szerepelt a megyei és a területi bajnok­ságban egyaránt. 1978-ban azonban megszűnt i szakosztály. Több játékos eltávozott az egyesületből, má- ; sok bevonultak, az edző is lemondott. Csaknem egyévi szünet után j tavaly szeptembertől ismét hallatnak magukról a gyöm- rői kézisek. Közben azért tör­tént egy s más a csapat háza- táján. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, valamint a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat monori főépítésveze­tősége jóvoltából elkészült a bitumenes játéktér, amely hosszú évekre megoldja a sze­replési lehetőséget. Gulyás László, személyé­ben (ő a gyömrői nagyközsé­gi tanács vb-titkára) lelkes, hozzáértő kezekbe került a csapat irányítása, tavaly szep­temberben ő szervezte újjá a sportköri' vezetőséggel együtt a csapatot. Komoly edzések után már részt vettek egy teremtornán is, ahol. sikeresen szeretjeitek. Az esztendő utolsó napjaiban új szerelést kaptak a kézilab­dázók, úgy tűnik az újjászü- : letés a vártnál zökkenőmen- 1 tesebb lesz. A jelen Ezt igazolni látszik az a tény is, hogy a mostani átiga­zolási időszakban több „új” játékossal erősödik a gárda. Erős, Kriskó és Marosán Ül­lőről igazoltak át Gyömrőre. Utóbbi már szerepeit a gyöm- rőiek színeiben, s most visz- szatért áz egyesülethez. Szabó Imre, Szabó István is régebben a gyömrői szí­nekben szerepeltek, aztán a KÉV Metró NB Il-es csapatot erősítették. Most ők is vissza­térnek, Nagy Tamással együtt, aki. szintén tehetséges játékos. Érsek Tibor az Űjpesti Dózsa ifi-csapatából került vissza Gyömrőre. Van tehát bőven játékos, minden lehetőség megvan a tavaszi bajnokságban . az ered­ményes szereplésre. Gulyás László, a csapat ed­zője elmondta, hogy január 15-én kezdik meg a téli ala­pozást a monori Kossuth is- ! kola tornatermében. A tervek szerint a gödöllői járási baj-' rtokságban vesz részt a gyömrői csapat A jövő Nem titkolt vágyuk, hogy megpályázzák a bajnoki cí­met, s jövőre már a megyei bajnokságban szeretnének szerepelni. Ha a játékosok lelkesedése és'szorgalma nem. hagy alább, akkor* a magasra állított mér­ce. a kitűzött tervek magvaló­sítása biztosan nem ma-ed el G. J. A szürke dosszié A híd eltűnt, s mégis létezik Szaporodó ügyiratok — fokozódó balesetveszély Sülysáp nagyközségben, a 31-es főútvonal közelében az elmúlt 25 évben 100—150 csa­lád kiépült. A felnőttek több­sége Budapestre ingázik na­ponta, a gyerekek a községben járnak iskolába. A vasútállo­mást, az állomás környékén levő középületeket — a pos­tát, az ABC-áruházat, s a se­gélykérő telefont, a TÜZÉP-et,, iskolát, óvodát — az említett községrész lakói hat-nyolc perc alatt érhetik el gyalogosan. Azaz — érhetnék. Illetve... De ez a történet még akkor kezdődött, amikor a Pest me­gyei Tanács ÉKV osztálya a mérnöki hídszemlék során a Tápión levő hidat életveszé­lyes műszaki állapotúnak nyil­vánította: és elrendelte annak elbontását. A tanács nem fo­gott. hozzá a bontáshoz, míg meg nem bírságolták, hiszen jól tudta: ez a híd harminc éve épült ugyan, de ha lebont­ják. s nem kerül belátható időn belül másik a helyére, az nem csuhán balesetveszélyt okoz... Márpedig honnan te­remtsen új terveket, félmillió forintot, s egy új hidat a nagyközségi tanács hirtelenjé­ben? Többszörös hídszemle és bírságoló határozat után 1979 júliusában a híd eltűnt a föld színéről. El kellett tűnnie. ★ ..A postát, az ABC-áruházat. az óvodát, iskolát, a vasútál- i leméri, á híd elbontása miatt I csak úgy lehet megközelíteni, hogy a 31-es főútvonalon to­vábbhaladunk a község köze­pe felé, ott elkanyarodunk a Kólca felé Vezető úton, majd ismételtem balra kanyarodva két és fél kilométeres gyalog­lás után érünk célhoz. Igaz, igénybe lehetne venni az Űri­ből a súly-sápi MÁV-álIomásra közlekedő autóbuszt, ez azon­ban a bejáró dolgozóknak .egy órával korábbi felkelést, az állomáson 23 percnyi várako­zást jelentene. Ha gyalogosan tesszük meg a leint, útvonalat, rendkívüli balesetveszélynek vagyunk kitéve, mert a 31-es útvonalon kisebb megszakítá­sokkal záróvonal van felfest­ve, éppen a be nem látható­ság miatt. Gyalogjárda nincs, a gépjárműforgalom rendkí­vül nagy...” A panaszos levél, melyből idéztünk, tavaly augusztusban íródott ötven család nevében a monori járási Népi Ellenőrzési Bizottsághoz címezve, ötven családot — s velük együtt több száz embert — érintett rendkívül érzékenyen a híd elbontása. Hol közlekedett ugyanis a régi átjáróhely he. lyett ezután a lakosság? A mederben — közvetlenül a vízszint felett — két beton villanyoszlopot helyezett el, amit a partba vájt 6—8 lép­csőfok segítségével közelített meg kicsi és nagy. Elképzelhe­tő. hogy esős időben hogyan használták a csúszós földlép­csőket, az alkalmi hidat... És hol közlekednek most? Ugyanott. Csak közben jég rakódott a lépcsőfokokra, az átjáróra, s deszkák, cölöpök igyekeznek „biztonságosabbá” tenni a közlekedést. Feltehető­en nem szükségeltetik hátbor­zongató leírás ahhoz, hogy józan ésszel könnyen felmér­hető legyen, mit is jelent így eljutni a hajnali munkásvo- natihoz, vagy beérni az óvodá­ba, iskolába... ★ A járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság a nyári közérdekű be­jelentést kivizsgálta. Szürke dosszié őrzi a tapasztaltakat és véleményeket. Az ellenőrzés megállapította, hogy a beje­lentés valós, az igény — az új híd elkészültéig egy ideig­lenes, de biztonságos átjáró építése — jogos. A sülysápi nagyközségi tanács elnöke. Pál László, a ÍNTEB-vizsgálat során arra kérte a Népi Ellenőrzési bizottságot, nyújtson segítséget az elbontott híd helyére épí­tendő ideiglenes gyalogátkelő létesítéséhez szükséges enge­délyek beszerzésének gyorsító, sához, mellyel kapcsolatban először a KPM-nek kell nyi­latkoznia, majd a vízügyi szerveknek... ★ Szeptember végén „hídügy- ben” ismét tanácskozásra ke­rült sor a nagyközségi tanács­nál, a „Sülysáp Tápió-patak felett a Pesti útnál levő hidak átépítésének tervezést megelő­ző helyszíni bejárása~ ügyé­ben. Hogy ne szaporítsuk a szót .feleslegesen: a- jelenlevő szakemberek és illetékesek aizon igyekeztek — a jegyző­könyv tanúsága szerint —, hogy megoldást találjanak. A monori járási NEB pedig a megyei NEB-hez terjesztette fel a bejelentést, s vizsgálatá­nak eredményét, hogy az ille­tékesek mielőbb állást foglal­hassanak az ügyben. Mi történt azóta? Cseh Kálmánné, a Mönor— Dabasi 1ÍEB elnöke: — Nem kaptunk választ. Az akta nálunk is lezáratlan. Badacsonyi Ferenc süiysápi lakos, a panaszosok „szószóló­ja”: — Elképesztő a helyzet, ami a hídnál tapasztalható. Hg változott valami, az csak meg rosszabbra változott a koráb­binál. Pál László, a sülysápi nagy­községi tanács elnöke: — Pénzünk, félmillió forin­tunk, új híd építésére nincs. A Tápió—Hajta Vízgazdálko­dási Társulat tavaszra elké­szíti, s esetleg pénzügyi se­gítséget is kapunk . .. — Van-e a reménynek va­karni alapja? — ...Meglesz a híd. Ha másképp nem megy, magunk építünk magunknak egy biz­tonságos átjárót, mert a jelen­legi állapot tarthatatlan. — S ha a saját kivitelezésű átjáró létének jogosságát is­mét megkérdőjelezik, s új bír­ságok következnek ...? — Akkor ... Majd vitatko­zunk. S addig több százan kúsz­nak, másznak, testi épségüket kockáztatva igyekeznek a túl­oldalra, át a lefektetett vil­lanypóznákon Kobleucz Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents