Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

N/fíútm 1980. JANTJÄR 12., SZOMBAT ELŐADÁSOK SZERBÜL, HORVÁTUL Nemzetiségi ismeretterjesztés Nemzetiségi művelődés, nyelvápolás — ha ezeket a fo­galmakat halljuk, elsősorban és talán egyedül, a különböző hagyományápoló együttesekre gondolunk. Például a ptlis- szentkereszti szlovák páva- körre, a Vujicsics-együttesré, a solymári német nemzetiség asszony kórusára. Pedig a me­gyénkben élő délszlávok, né­metek, szlovákok művelődése természetesen sokkal több en­nél. Ezernyi szállal kötődik az emberek mindennapi életéhez, munkájához, s a népművé­szeti, a folklórhagyományok ápolása mellett magában foglalja a nyelvművelő klu­bok munkáját, az újság- és folyóiratolvasást, az irodalmi művek böngészését, az anya­nyelven tartott, illetve hallga­tott ismeretterjesztő előadáso­kat is. Lórévi példa Ha a megye délszlávok — pontosabban szerbek — lak­ta községei közül Lórévre, a Soroksári-Duna-ág gátjához húzódó, alig három és fél száz lakosú településre gondolunk, először a helyi klubkönyvtár és a ráckevei Áfész táncegyüt­tesének fellépései jutnak eszünkbe, a faluban és a me­gye más községeiben, városai­ban rendezett estek, amelyek mindig igen sok érdeklődőt vonzanak. A hagyományőr­zés azonban önmagában nem elég. Ahhoz, hogy a község lakói a múltat megtartva a je­lenben is otthonosan érezzék magukat, olyan ismeretszerzé­si alkalmak szükségesek, amelyek aktív részvételt biz­tosítanak időseknek, fiatalok­nak. Az Itteni előadások szerve­zője Radasin Bogolyubné, aki délelőttönként a község szerb tannyelvű iskolájában az alsó tagozatos gyerekeket tanítja, délutánonként pedig a két év­vel ezelőtt újjáépített könyv­tárban várja az olvasókat. Ha a lehetőségeket, külső feltéte­leket tekintjük, a kis község lakói nincsenek rossz helyzet­ben. Például azért sem, mert igen kevesen kényszerülnek arra, hogy naponta a főváros­ba vagy a megye más telepü­léseire ingázzanak: a férfiak, nők nagy része helyben, a Du- namenti Tsz-ben talál mun­kát; de azért sem, mert az 1900 kötetes könyvtár állomá­nyának harmadrésze szerb nyelven íródott, s a könyvtá­ros, maga is délszláv anya­nyelvű lévén, mindenkinek a megfelelő művet • ajánlhatja. — Ez persze nem azt je­lenti, hogy ezek a korosztá­lyok nem használják anya­nyelvűidet — mondja a könyvtáros. — Ötvenkét csa­ládnak jár, például a Nas {Ca­lendar, s ha szerb nyelvű TIT-előadást rendezünk, nem kell félnünk az érdektelenség­től. Járt már nálunk B elos Péter, Lásztity Liubomir, itt voltak a budapesti délszláv gimnázium diákjai, író—olva­só találkozót rendeztünk Dé- kity Márk költővel. Előadólista Lórévet úgy emlegetik, mint ahol évek óta rendszeresen rendeznek TIT-előadásokat, ahol a könyvből szerzett vagy szóban átadott, de minden­képpen az anyanyelvápoláshoz is kapcsolódó ismeretek kiegé­szítik egymást vagy éppen egy-egy oldott hangú, de tar­talmas előadás teremti meg a kedvet az olvasáshoz is, Lórév követendő példát jelent — de ez nem jelenti azt, hogy a me­gyében, az országban nem ke­rült sor máshol is nemzetisé­gi anyanyelven tartott TIT- előadásokra. Bács-Kiskun me­gyében például már tíz évvel ezelőtt megalakult a megyei TIT-szervezét nemzetiségi elő­adócsoportja, tartalmas mun­ka folyik Csongrád, Baranya megyében is. Az egyéni, elszórt kezdemé­nyezések összefogására, a ha­zai német, délszláv, szlovák, román nemzetiségű lakosság közművelődésének sokoldalúb­bá, hatékonyabbá tétele érde­kében a nemzetiségi szövetsé­gek és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat képviselői 1978 októberében kötöttek öt évre szóló együttműködési megállapodást — A megállapodásban megfogalmazott célok ott ér­hetők el a legkönnyebben — mondja Agatity János, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­előadója —, ahol kialakult a nemzetiségi klubok hálózata, s az ismeretterjesztés ezeknek a munkájára támaszkodik, va­lamint ott ahol megalakult a medvéi . TIT-szervezet nem­zetiségi élőádőcsópbrtjá. Szö­vetségünk elkészítette azoknak a délszláv előadóknak a név­sorát, akik anyanyelven tarta­nak TIT-előadásokat, sőt, azt is megjelöltük, mely területek szakemberei ők. Ezt a listát elküldtük a TIT-nek, majd Klubélet című kiadványunk­ban megjelentetve, a nemzeti­ségiek lakta községek nép­művelőinek, könyvtárosainak, pedagógusainak. Az együttműködési megálla­podás értelmében megyénk­ben is megalakult a nemzeti­ségi előadócsoport, a fent em­lített lista pedig jó néhány Pest megyében lakó, s még több fővárosi előadó nevét tartalmazza. Sok lehetőség Sok' lehetőséget ígér hát a jövőben a nemzetiségi isme­retterjesztő munka. Ahogyan Földes■ István, a TIT Pest megyei Szervezetének titkára mondja, ebben az évben több előadás szerepel a tervekben, mint a korábbi öt évben bár­mikor, az igény nem hiányzik sem a délszláv, sem a szlovák, Tanulás a könyvtárban Megkezdődött a viz-gaidőszak a főiskolákon és az egyete­meken. A? ■ Orszá 3j \ ülést Könyvtárat naponta mintegy három­száz, viz,-„ára készülő diák látogatja. sem a német anyanyelvű la­kosságból. Ahhoz persze, hogy valóban egyre színvonalasabb, eredmé­nyesebb legyen ez a tevékeny­ség, még jó néhány problé­mát meg kell oldani. Az évad megkezdése előtt például nem mindenhol egyeztetik elképze­léseiket időben a községi könyvtárosok, népművelők és a TIT képviselői. De — a me­gyében élő délszlávokra gon­dolva — lehet-e egyáltalán határozott elképzelése a nem­zetiségi TIT-előadásokról an­nak a közművelődési szakem­bernek, aki nem beszéli a községben élő nemzetiség anyanyeivét? A könyvtárosok közül talán csak a lórévi Ra- dasin Bogolyubné ismeri a lakosság anyanyelvi tudását, igéníyeit. Ebben a kérdésben talán az jelentene megoldást, ha a művelődési intézmények társadalmi vezetőségébe fo­kozottabb mértékben bevo»- nák a nemzetiségi aktivistá­kat, nyelvet tanító pedagógu­sokat. Mert olyan települések is vannak még a megye dél­szlávok lakta települései kö­zött — mint például Budaka­lász, Pomáz —, ahol még egyáltalán nem tartottak anya­nyelven TIT-előadást. P. Szabó Ernő BOSEGES VÁLASZTÉK Színházi bemutatók januárban Az 1980-as esztendő első színházi bemutatója már azért is különlegességet ígért, mert magyar színházban csak má­sodszor játsszák Henrich von Kleist Homburg hercege című drámáját. A Vígszínház ja­nuár 10-én tűzte először mű­sorára a már klasszikusok kö­zött is sok vitát kiváltott mű­vet. Az író nagy kortársai, Goethe és Schiller egyaránt írtak és mondtak jót-rosszat Kleist darabjáról. Az idő vé­gül is a szerzőt és a művet igazolta: a világ nagy szín­házai időről időre műsorra tűzik a Homburg hercegét. Budapesten ezúttal Marton László rendezésében kerül színre, a főbb szerepeket He­gedűs D. Géza, Tóth Éva, Bács Ferenc, valamint Mádi Szabó Gábor, Andai Györgyi és Deák Sándor alakítja. A Magyar Állami Qperaház is ritkán látható műsorral várja a közönségét, először január 19tón. Két dán balett kerül műsorra. August Bour- nonville éppen 100 éves ko­reográfiáját újítja fel Paul Gnatt, a Dán Királyi Balett egykori vezető, táncosa. Az előadás első részében az Etű- dök-et láthattuk, amely lé­nyegében egy színpadra átül­tetett balettóra. A második Könyvek, koprodukcióban Jövőre újabb értékes művek egész sora lát napvilágot köt­és több oldalú együttműködés erediményeként. A külföldön terjesztett szépirodalom mel­lett a magyar tudományos művek, művészeti albumok nagy résize is közös gondozás­ban jelenik meg 1980-ban a tervék szerint. Ady verseinek orosz nyelvű gyűjteménye a Corvina és szovjet partnere kiadáséban ötvenezer tót világot. Magyar—szovjet „kop­rodukcióban” jelennek meg a közkedvelt „Képes történe­lem” sorozat világtörténelmi vonatkozású művei, s a „Bölcs bagoly” ismeretterjesztő köny­vek egyes kötetei is. A Corvi­nán kívül az NDK-beld Hen- schel Verlag és a lengyel Ar­kady vesz részt A művészet' egy-két kötetet adnak ki át­lagosan hetvenezer példány­ban, s a partnerek számára a két idegen nyelvre is lefor­dítják a műveket. Itthon leg­közelebb Rippl-Rónai József munkásságát bemutató kötet­tel gyarapodik a sorozat. A világ mintegy 200 cégé­vel kapcsolatban álló kiadó kooperációs terved között sze­repel egy, Magyarországot be­mutató művészi fotóalbum iajkásaítésé magyar, 5 angol -és •német kísérő szöveggel, vala­mint Balassa—Ortutay „Ma­gyar néprajz” című művének nemét, és Klaniczay Tibor ma­gyar irodalomtörténetéinek francia kiadása. Érdekesség, hogy egy brazil kiadónak is szállítanak magyar könyve­ket: „A festészet korszakai” című sorozat eddigi 4 köteté­világa című sorozat szerkesz- [ nek portugál nyelvű változa- tésébem. Mindhárman évente 1 tán dolgoznak. részben- a Napoli című tánc­játéknak élvezhetjük a min­dent elsöprő, fergetegesen vi­dám zárórészét, amely önálló balettként is bejárta a világ nagy operaszínpadait. Az Ope- raházban Kékesi Mária, Sza­káiig György és Keveházy Gábor táncolják a főbb szere­peket. Egy nappal később a Nem­zeti Színház emeleti íoyer-jában Csernus Mariann eleveníti meg Jászai Mari naplójának izgal­mas részleteit.* Az előadást Zsám'qéki Gábor, a színház vezető rendezője gondozza. Valószínűleg az évad egyik legizgalmasabb produkciója lesz ez a monodráma. Az Erkel Színház január 24- én mutatja be Verdi korai művét, az Ernanit. Victor Hugo sok vihart kavart mű­véből készült az opera az 1840-es. évek közepén, s azóta legalább olyan megbecsülést szerzett magának, mint az eredeti mű. Most Békés And­rás rendezésében láthatjuk- hallhatjuk az operát, amely­nek legfontosabb szerepeit Kincses Veronika, Miller La­jos, Nagy János és Kováts Ko­los énekli. Az előadás izgal­mas összeíiasonlitsára ad le­hetőséget a korábbi évek be­mutatóival. A lovakat lelövik, ugye...? Jane Fonda örökbecsű filmje idéződik fel az olvasóban. S többnyire már csak a színházi szakemberek emlékeznek a 30-as évek bestseller írójára, aki ugyan rövid ideig, de vi­lágsikert aratott az eredeti drámával. Iglódi István, a Népszínház rendezője a követ­kező műfaji meghatározást adta a darabhoz: maratoni táncverseny két részben. Ez is mutatja, hogy Horace McCoy művét csak afféle ke­retjátéknak alkalmazzák, egyébként a mű újjáteremtő- je, Ungvári Tamás. A lovakat lelövik, ugye...? című drámát január 25-én mutatja be a Népszínház Budán, a Várszín­házban. A produkció lényegé­ben a végletes kiszolgáltatott­ságról szól, arról, hogy elkö­vetkezhet az a pillanat, ami­kor az embereket le kell lőni ahhoz, hogy megmentsék az emberségüket. A Bábszínház hosszú idő után jelentkezik új bemutató­val a Jókai téren. Benedek * Elek Magyar mese- es mon­davilág című kötetének fel- használásával a nagy mese­mondó unokája, Benedek András írta a bábjáték szto­riját. Valóságos főhős Marci és Ancsi, az édesanyjuk ártat­lanságát bizonyítván fognak nyomozásba, *' derítik ki az igazságot. Az aranytollú ma­dár című bábjáték január 26- án kerül színre először a, Jókai téren. A nagyobb gyerekeknek ígért kellemes szórakozást és gondolatokat ébresztő élményt ugyan ezen a napon a Buda­pesti Gyermekszínház bemu­tatója. Dickens költőien szép, szívbe markoló és tanulságos művét, a Karácsonyi éneket mutatják be. Scrooge-ét, a kapzsi és dölyfös gazdag em­bert, aki a maga bőrén okul­va formálódik gyerekeket sze­rető, jóságos öreggé, Bíró Jó­zsef alakítja kettős szereposz­tásban Zente Ferenccel. A darab további figuráit Balogh Zsuzsa, Detre Annamária, Harkányi János és Peczkai Endre alakítja. Rendező: Bo­kák György. A hónap utolsó két napján a kolozsvári Állami Magyar Színház vendégszerepei a Szent István körúton, a Víg­színházban. Első nap Az ötö­dik hattyú, másnap az Egy lócsiszár virágvasárnapja cixtú drámát mutatják be. További két produkciót je­lez a színházi eseménynaptár erre a hónapokra. Betegség és technikai probléma teszi bi­zonytalanná a bemutatók idő­pontját. A Pesti Színház ké­szül műsorra tűzni Peter Shaf­fer Equus című 'drámáját Kapás Dezső rendezésében. A főszerepeket Darvas Iván, Benkő Gyula, Kútvölgyi Er­zsébet, Tábori Nóra és Gálffi László alakítja. A különlege­sen érdekes dráma egy pszi­chológiailag is nehezen ma­gyarázható, valóságos bűncse­lekmény alapján született. A Nemzeti . Színház új Shakes- peare-bemutatóval lép közön­ség elé. A kulcsdrámaként is emlegetett Troilus és Cressida közel 15 év után látható bu­dapesti színpadon. Az emberi érzéseket végletekig felkorbá­csoló műalkotást valószínűleg január végén mutatják be. Kr. Gy. UJ POLITIKAI KÖNYVEK Forró béke — hidegháború KENDE ISTVÁN KÖNYVE A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKRÓL ressziőt követett el az akkor haladó Egyiptom ellen. S mint ismeretes, a Szovjetunió határozott fellépésére vissza­kozni kényszerültek. Be kel­lett látniuk, hogy a nemzetkö­zi erőviszonyok a haladó erők javára változtak meg. A szo­cialista világrend kisugárzó hatásának eredményeként megindult a világtérkép sza­kadatlan átalakulása: az új nemzeti államok születésének folyamata a hatvanas években tovább gyorsult és az egykori gyarmati rendszer megszűnt létezni, a világ mindenütt előrehaladt. EZ A VILÁGMÉRETŰ erő­próba bebizonyította, hogy a békés egymás mellett élés ke­retei között sem szűnik meg az éles harc a szembenálló erők között. Egyik fél alapve­tő célja sem változik meg. Mint tapasztalhattuk, a továb­biakban is sor került békülé- keny lépésekre és a békepoli­tika jelentős eredményei mel­lett újabb * feszültségekre, újabb helyi háborúkra, újabb vereségekre és győzelmekre mindkét fél oldalán. Kende István könyve ezeket kitűnően megmutatja. S ha napjainkban a világpolitikai helyzet kiéleződött, ha az im­perializmus igyekszik a hala­dás erőit visszaszorítani, ez azért van, mert fellendülőben vannak a forradalmi mozgal­mak és újabb győzelmeket ér­nek el a haladó erők. Az im­perialista hatalmak terve azonban, mint ahogyan a múltban, a jövőben sem sike­rülhet. mert a haladó világ­nak. élén a Szovjetunióval, megvan hozzá az ereje, hogv a világfolyamat fő irányát visszafordíthatatlanná tegye. Gall Sándor között alakult meg az Egye­sült Nemzetek Szervezete, s milyen alapelveket szögezett le, melyek a céljai, intézmé­nyei. Sorra veszi azokat a problémákat is, amelyek a tárgyalt időszakban a világ közvéleményét foglalkoztatták: a német és a lengyel kérdést, a gyarmati rendszer felbom­lásának kezdetét, a két tábor kialakulását, a szocializmus előrenyomulását Ázsiában és a hidegháború megszerveződését, kibontakozását. Milyen okok járultak az em­lítet viszonyok kialakulásá­hoz? Mindenekelőtt a szocia­lizmus térhódítása késztette az imperialista hatalmakat a hi­degháborús eszközök alkalma­zására. A fejlődéssel szemben makacsul védelmezték had­állásaikat. Ilyen légkörben in­dult meg a szovjet diplomá­ciai offenziva. amely a hideg­háború megszüntetésére irá­nyúit és a békés egymás mel­lett élés megválósítását céloz­ta. Az offenziva végül is siker­rel járt, bár az imperialista hatalmak többször megpróbál- ták megtorpedózni, , de ez a szoyfet diplomácia állhatatos­ságán megbukott. A könyv az 1956-os esemé­nyek elemzésével fejeződik be, amikor a békés egymás mel­lett élés politikájában előtér­be kerültek a nyílt összecsa­pások, és a reakció fokozta tá­madásait a szocialista tábor ellen, egészen odáig, hogy ág­ért j ük azokat a jelenségeket, amelyek jellemzik és mozgat­ják a mai világot. Mint ismeretes, az országok, államok közötti kapcsolatok története rendkívül bonyolult, szerződések, csoportosulások, két és többoldalú kapcsolatok sűrű szövevénye; a nemzetközi kapcsolatok ugyanis mindig az egyes fő törekvések kö^ül alakulnak ki. Minden kor­szaknak megvannak a vezető hatalmai és főbb irányzatai. A könyv ezeket a főbb irány­zatokat vizsgálja, mivel a há­ború után és jelenleg is két .fő irányzat érvényesül: a szocia­lista és az egykor monopol- helyzetet élvező imperialista irányzat. Miként fejlődik, ha- , lad előre az új irányzat és mi­ként védekezik a régi? A kér­dés megválaszolása nagyon fontos, hiszen földünkön min­den megváltozott. Az egyre gyorsuló technikai előrehala­dással -párhuzamosan gyors forradalmi változások követ­keztek be és alapvetően mó­dosították a nemzetközi erő­viszonyokat. HOGYAN JÖTT LÉTRE ez az új erőviszony? Ezt kutatja és elemzi könyvében Kende István. Elsőként azt írja le. hogy miként alakult a világ a háború utáni első években, hogyan erősödött meg a Szov­jetunió és milyen új, haladó államok léptek a nemzetközi élet színterére. Majd azt vizs"- gálja. milyen körülmények RENDKÍVÜL bonyolulttá vált a nemzetközi helyzet. A két világrendszer különböző irányú fejlődése, a reakció és a haladás erőinek összecsa­pása, az osztályharc világmé­retűvé szélesedése tovább fo­kozza a nehézségeket. A gaz­dasági életben megmutatkozó depresszió, a két világrend- szer versengése váratlan hely­zeteket teremt. A forradalmi fejlődés néha olyan akadá­lyokba ütközik, amikor a dip­lomácia helyett a fegyverek, a forradalmi néptomegek mond­ják ki az utolsó szót. Ilyen helyzetnek vagyunk tanúi ma á világ egy sor or­szágában. Ezért is érdekes és időszerű Kende István a For­ró béke hidegháború című könyvének újbóli megjelente­tése. Jól tette a Kossuth Könyvkiadó, hogy újra közre­adta az 1970-ben nagy vissz­hangot kiváltott kötetet, amely sokoldalúan elemezte a világ- politikai helyzetet és adott hiteles képet a háború utáni diplomácia történetéről. Az első megjelenés óta egyes törekvések, tendenciák világosabban kirajzolódtak és újabb adatok váltak ismertté, így az átdolgozott, bővített kiadás a jelen helyzetet figye­lembe véve tárgyalja az ese­ményeket. Ha ismerjük az előzményeket — s ehhez Ken­de István könyve jó alapot nyújt — akkor jobban meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents