Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7. MSZMP PESJ MEGYÉI 'BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS XXIV. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. JANUÄR 12., SZOMBAT Malomkövek P anasszal jött valaki hozzám, magam men­tem tovább az érintett nagyközség végrehajtó bi­zottságánál! titkárához, aki nagyot sóhajtott, miután meghallgatott. Sóhajtott pedig azért, mert a panasz jogosnak látszik, de... egy esztendő alatt már a ne­gyedik előadó birkózik az építéshatósági munkával, azaz nincs gyakorlata, helyismerete, ahogy elődei­nek sem lehetett, hiszen rö­vid idő után szinte meg­szöktél!, megmondták, nem bírják tovább... S aki most van, bírja-e, főként akkor, ha működése elején rögtön leteremtik, ráadásul az újságban, s bár hibája kétségtelen — így a vb-tit- kár —, bántsuk-e, avagy kapjon türelmet, hogy gya­korlatot szerezhessen? A nagyközségben a legutóbbi években esztendőnként föl­épült hatvan, hetven csa­ládi ház, továbbá üdülők tucatjai, azután ott vannak a toldások, a bővítések, mindazon dolgoknak a ki­terjedt köre, melyek az építéshatósági tevékenység­be beletartoznak, s akkor az összes feladatra egy szem ember...! Egy szem ember, akitől az ügyfél joggal elvárja — mert ő nem egy szem em­berhez, hanem a hivatalhoz megy, neki a hivatallal, a tanáccsal van dolga, s nem az apparátusi létszámhely­zettel —, hogy ügyét ala­posan bírálják el, minél előbb döntsenek arról, a törvényeknek, a rendelke­zéseknek megfelelően. Az ügyfélnek igaza van. S bár elismerjük, nem létezik kétféle igazság, azt kell le­írnunk: igaza van az ügy­intézőnek is. Igaza akkor, ha úgy gondolja: a mun­kához legalább a minimá­lis feltételeket meg kell kapnia. Ami alatt termé­szetesen nem az íróasztalt értjük, még csak'nem is az írógépet — ami azért nem mosolyogtató dolog, mert tanácsaink egy részénél bi­zony ez is gond, hozzájut­ni a használható írógépek egyikéhez —, hanem első­sorban és főként azt, hogy módja legyen beletanulnia munkakörébe. Aminek az az alapja, hogy az új ügy­intéző egy begyakorlott mellett töltsön néhány hó­napot, megismerhesse, át­olvashassa a jogszabályo­kat ... Amire azt felelte az érintett nagyközség vég­rehajtó bizottságának tit­kára: hasonló álmai neki is vannak. T énylegesen ugyanis a következő történik: az építéshatósági munkát vállalóknak a nagy többsé­ge azonnal mély vízbe ke­rül, s nem azért, mert fele­lőtlenek lennének a tanácsi vezetők, hanem, mert az előd iratok tömegét hagyta hátra, amíg az utódot ke­resték, újabb iratok hal­mozódtak «fel, mivel a he­lyettesítő örült, ha elintéz­hette a legsürgősebb esete­ket A helyettesítő ugyanis a maga munkája mellett csinálta azt, amit tudott, s legtöbbször szemrehányás, bírálat a járandósága, mert hiszen nem képes úgy dol­gozni, mint az, akinek ez a fő megbízatása, s akinek ez a szakterülete. Érdekelni kezdett a do­log, hogyan is van ez kö­vetelmények és teljesíthe­tőségük viszonyával; túl sok örvendetest nem hal­lottam. Beszéltem olyan műszaki ügyintézővel — a megye legfiatalabb városá­ban, Érden —, aki húsz ki­lométert tesz meg egyetlen kiszállás — helyszíni szem- e — alkalmával, akkora a település. S nehogy azt gondoljuk, hogy hivatali- szolgálati gépkocsi ülésén íárja meg ezt az utat, s még csak nem is a saját — iá van — Trabantján vagy Zsiguliján, hanem — ke­rékpáron. S talán ennyit ílég is tudni ahhoz, hogy megérthessük, miért nem tülekednek a jelentkezők erre a munkakörre, holott ez az ennyi csak csipetnyi az ügyintézők körülményei- lek halmából. Mert ebbe a aalomba annyi minden be- .etartozik! Amik miatt a beavatottnak nem hat meg- epően a tény: olykor hó­napokba telik, amíg sikerül találni valakit, aki vállalja ízt a munkakört, amelyben — megyei összesítésben — két esztendő alatt huszonöt százalékos volt a fluktuá­ció, azaz a cserélődés. Ami­nek egyenes következmé­nye: a meglevő státusok nyolc-tíz százaléka tartósan betöltetlen. M íg többet mond a valóságos helyzetről az az adat, hogy az ;lső fokú építési hatóságok­nál dolgozók nagyobb ré­sze — megyei összességben hatvanöt százaléka! — öt esztendőnél rövidebb ideje látja el munkakörét Fiatal tehát ezen a területen, de gyakran életkorát tekintve is az, s így könnyen' moz­iul tovább, ha olyan lehe- iősége kínálkozik, ahol ke­vesebb a munka, kisebb a felelősség, s jobb a java­dalmazás. Kár lenne elhall­gatni: sok a csábító lehető­ség. Emiatt azután jó né­hány helyi tanács arra kényszerül, hogy azt is* al­kalmazza, akinek hiányzik a munkakör zavartalan el­látásához szükséges képe­sítése; kényszerhelyzetben döntenek a fölvételről, egész egyszerűen nincs más választás. Tapasztalatok szerint az ügyintézők egy- harmada tartozik ebbe a csoportba, s ez bizony meghökkentően magas arány, ha a feladatok gya­rapodását, az ügyintézés színvonalával szemben tá­masztott követelményeket tekintjük. A témában jártas megyei szakember hasonlata sze­rint, itt nem két malomkő között őrlődnek az érintet­tek, hanem malomkövek egész rendszere őröl; las­san. Mert a tagadhatatlan fejlődés ellenére a tanácsi szakigazgatási tevékenység legtöbb gondot okozó terü­lete az építéshatósági mun­ka, s ezt a lakosság is érzi, tapasztalja. Érzik, tapasz­talják az érintett tanácsi testületek és tisztségvise­lők úgyszintén, azaz: nyil­vánvaló, hogy a követelmé­nyek és teljesítésük lehető­ségei között itt a legna­gyobb a távolság a szak- igazgatás valamennyi rész­terepe közül. Amivel lénye­gében már azt is kimond­tuk, hogy itt a legsürgetőbb a munkakörnyezet elemzé­se, a helyi munkamegosz­tás felülvizsgálatának szük­ségessége, annak mérlegelé­se, a mai szervezet egyál­talán megfelelhet-e a mai követelményeknek?! M. O. Közlemény A PFSZ látogatása A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa meghívására Fa­ruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a politikai osztály vezetője pa­lesztin küldöttség élén január 8—11. között látogatást tett Magyarországon. A küldöttséggel megbeszé­lést folytatott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fő­titkára. A küldöttséggel talál­kozott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Rácz Pál külügyminisztíáriumi államtit­kár. (Közleményt a 2, olda­lon ismertetjük.) Bizalom a párt politikájában A HMF ss kongresszusi irányelveket tárgyalta A népfrontmozgalom a jö­vőben is arra törekszik, hogy tovább erősítse a nemzeti egy­séget, az állampolgárok rész­vételét politikánk és fejlesz­tési terveink kidolgozásában és végrehajtásában — fogal­mazták meg pénteken a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának ülésén. . A Kállai Gyula elnökletével az Ország­ház Vadásztermében megtar­tott tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás- pár^ Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Sarlós István főtitkár beve­zető előadása után a 241 tagú országos tanács — a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága javaslatának megfelelően — megvitatta a párt XII. kongresszusára ki­dolgozott irányelveket. Többen nemcsak egyéni véleményük­nek adtak hangot, hanem la­kóhelyük közösségeinek észre­vételeit, gondolatait is tolmá­csolták. A felszólalásokból tükröző­dött az a bizalom, amelyet társadalmunk különböző osz­tályai és rétegei tanúsítanak a párt nyílt és következetes, ugyanakkor a kor igényei sze­rint megújulásra is képes elvi Kistermelők szerződései Nőtt a vállalkozókedv — 1979-ben a Pest megyé­ben felvásárolt zöldség- és gyümölcs 60 százaléka szárma­zott a kistermelőktől, s jelen­tős volt a kisállattenyésztés volumene is. Célunk, hogy 1980-ban tovább növekedjék a háztájiban megtermelt növé­nyi és állati termékek meny- nyisége, s az arány 75—80 százalékra emelkedjék — mondta még decemberben Gulyás László, a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége osztályvezetője. — Megvalósulnak-e az el­képzelések, mi a helyzet most, az 1980. évre szóló szerző­déskötések után? — kérdez­tük ismét az osztályvezetőt. Megtudtuk, hogy korántsem mérséklődött a vállalkozói kedv. bátran alapozhatnak a megye 163 szakcsoportjában tevé­kenykedő több mint 7 ezer kistermelőre. A szerződéskötések már ok­tóberben elkezdődtek, s a fo­gyasztási szövetkezetektől beérkezett adatok alapján összegezték a jövő évben vár­ható mennyiségeket. A téli tárolásra alkalmas, tartós zöld­áruból, konzervipari feldol­gozásra szánt nyersanyagok­ból, piacra küld&ndő, frissen szedett primőr, illetve szabad­földi zöldségekből és gyü- , mölcsből összesen 25 ezer ton­nára számítanak. Ez nagyobb árutömeget jelent a tavalyinál. A mennyiségen több vállalat osztozik: egy részét a buda­pesti Zöldártnél értékesítik, nagyobb tételt adnak el a Pest megyei Zöldértnek, s külde­nek a Hunganofructnak, illet­ve a konzervgyáraknak is. Tojásból összesen 10 millió­nyi értékesítésére kötöttek szerződést. Az átvételre kerülő élő nyúl várhatóan 1200 tonna lesz, a galambtenyésztő szakcsoportok pedig kö­rülbelül 20 tonna vágóga­lambot adnak. Mivel jelentősen gyarapodott a baromfitenyésztésre vállal­kozó termelői kollektívák tá­bora, broiler-csirkéből na­gyobb lesz a kínálat: várha­tóan 700 tonna gyűlik majd össze. A méhészekkel még nem kötötték meg a szerző­déseket, ám az előzetes fel­mérések alapján idén 450 ton­na vegyes virágméz ígérke­zik. örvendetes, hogy emelke­dett a több esztendőre szóló, nagyobb termelői biztonságot nyújtó szerződések száma, a kistermelők közül mind töb­ben ismerik fel annak elő­nyeit, s élnek a' különféle kedvezményekkel. A január 1-vel módosult új árak is ösztönzést jelentenek. , Előrelépés, hogy az anya­gi-műszaki ellátás kedve­zőbb lesz, például a kisgépimport, s ha­zai gyártás révén is széles vá­lasztékot nyújtanak. Javul a kínálat vetőmagvakból, nö­vényvédő szerekből is. A kis­termelők és a felvásárló szer­vezetek között kölcsönös ér­dekeltséget teremtenek, s to­vábbra is a biztonságos átvé­tel áll a figyelem középpont­jában. K M. írógépek doktorai politikája iránt. Kifejezésre jutqtt az a meggyőződés, hogy az ország előtt álló feladato­kat — miként az elmúlt évti­zedekben, ugyanúgy a jövőben is — csak olyan nemzeti egy­ségben lehet megoldani, amely minden állampolgár számára biztosítja alkotó erőinek ki­bontakozását a haza javára. Az ülés résztvevői hangot ad­tak annak a véleményüknek, hogy az egész emberiség szá­mára sorsdöntő feladat a bé­ke megőrzése, egy új világ­háború elkerülése. Nyomatékosan megfogal­mazták, hogy a szocializmus és a demokrácia egymástól el­választhatatlan fogalmak — nem pedig „jelzői” egymás­nak —, a népakarat megnyil­vánulásainak keretét és meg­valósításának eszközét, for­máját jelentik. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa osztja azt a véle­ményt, hogy gazdasági gond­jaink megoldása minden ál­lampolgártól önálló gondolko­dást,• kezdeményezőkészséget igényel, ezért a népfrontmoz- galom is hozzáértő és felelős cselekvésre serkent. Az embe­reknek egyidejűleg érezniük kell azt a biztonságot — álla­pították meg az ülésen —, Í ogy újító, jobbító szándékai- at nem juttathatja zátonyra a szűklátókörűség, gáncsosko- dás. Egyöntetű igényként fo­galmazódott meg, hogy a gaz­dasági és a társadalmi élet minden területén hatékonyab­bá kell tenni az ellenőrzést. Kitértek a vitában a kultu­rális feladatokra is. A tudo­mánynak, a köznevelésnek, az általános műveltségnek, az egyetemes és a nemzeti kultú­ra ápolásának összhangban és kölcsönhatásban kell lennie a gazdasági építőmunkával. A Hazafias Népfront -r az irányelvekkel összhangban — növelni kívánja a maga erőfe­szítéseit is a szocialista élet­forma, életmód általánossá té­tele érdekében. Ide tartozónak véli az egyéni élet lehetőségei­nek sokoldalú és humánus ki­aknázását; a családnak, mint a társadalom alapsejtjének erősítését és megbecsülését, fokozva az idősebbekkel való lelkiismeretes törődést; a, köz­életben való részvételt, a te­lepülésfejlesztő és egyéb tár­sadalmi munkát. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa — hangsúlyozták — helyesli, támogatja a kong­resszusi irányelvekben meg­fogalmazott gondolatokat. Kü­lön is kiemelték, hogy egyet­értenek az irányelveknek a népfrontmozgalomra vonatko­zó megállapításaival. A Hazafias Népfront- Orszá­gos Tanácsa felhatalmazása alapján a Hazafias Népfront országos titkársága a vitában elhangzott javaslatokat és ész­revételeket eljuttatja a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt iti Bizottságához. Kedvező fordulat után Túl az egymilliárdon A monori MEZŐGÉP tervei Az elmúlt év során gyakran adtunk hírt arról, hogy né­hány jelentős megyei vállalat exportelképzeléseibe kemé­nyen beleszóltak a világpoliti­kai események. így volt ez a monori MEZŐGÉP esetében is, ahol az iráni forradalom, s az ezt követő áttekinthetetlen gazdasági helyzet kérdésessé tették, vajon le tudja-e szállí­tani a monori gyár exportját, számíthat-e az ebből szárma­zó bevételekre? Nos, a helyzet kedvező for­dulatot vett, olyannyira, hogy a vállalat nemcsak telje­síteni tudta tőkés export- tervét, hanem 20 száza­lékkal sikerült az eredeti elképzeléseket is felülmúl­nia. Mint azt dr. Sándorfi László Igazgatótól megtudtuk, Irán­ba irányuló szállításaik jelen­leg is folyamatosan történnek. Összességében eredményes, évet zárhattak a monoriak. Teljes árbevételük és fővál­lalkozásuk együttesen megha­ladta az 1 milliárd forintot, ami a terv 102 százalékos tel­jesítését jelentette. Emögött igen komoly erőfe­szítések húzódnak meg. A már említett iráni események, illet­ve a szekszárdi húskombinát építésében bekövetkezett csú­szás miatt az oda rendelt be­rendezések gyártását év köz­ben át kellett programozni. Ez természetesen többletráfordí­tást igényelt, s így bár 1978- hoz képest sikerült 4 százalék­kal növelni nyereségüket, a kívánt eredményt nem tudták elérni. Az export már említett túlteljesítése azonban így is megteremtette az alap­ját egy 6 százalékos bér­fejlesztésnek. Ebben az évben legfonto­sabb feladatuk a szekszárdi húskombinát kiemelt állami ges feldolgozó berendezések programszerű, ütemes leszál­lítása. Ugyancsak 1980-ban ad­ják át az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szombathelyi vágóhídján azt az új sertés- vágóhidat, melynek gépei új konstrukciók, s első beépíté­sük sikerétől függ az egész vágóhíd rekonstrukciójának eredménye is. A tavalyi Agromasexpo ki­állításon nagy figyelmet kel­tett a holland Stork cégtől vásárolt licenc alapján ké­szült baromfifeldolgozó gép­sor. A világszínvonalú, minden piacon jól értékesíthető be­rendezések dokumentációjának honosítása megtörtént, elkészültek a szükséges technológiák, s ebben az évben megkezdődik az üzemszerű gyártás is. Dr. Sándorfi László befeje­zésül elmondta, hogy igen jól sikerült az 1980-as év indítá­sa. A jól elkészített' progra­moknak megfelelően január 2-án reggeltől ütemesen folyik a munka. Nem kis része van ebben azoknak a termelési ta­nácskozásoknak, munkásgyű­léseknek, melyeket a vállalat szétszórt telephelyein tartot­tak, illetve tartanak meg a közeljövőben, s melyek jó le­hetőséget kínálnak a közös feladatok megismertetésére, a minél gazdaságosabb terme­lés hogyanjának megbeszélé­sére. KÖZELET Március végéig tart a gépek téli nagyjavítása a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetben. Ez alatt az idő alatt csaknem 60 erőgépet a hozzájuk tartozó munkagé­pekkel és 14 teherautót javítanak meg. A képen: Bajdics Gyula MTZ 50-cs szovjet típusú traktor motorját szereli. Barcza Zsolt felvétele Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban üdvözölték Indira Gandhit, India új mi­niszterelnökét. lioska István külügyminisz­ter-helyettes és Victor Bolo- jan, a Romái! Szocialista Köz­társaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete pénteken a Külügyminiszté­rium Dísz téri vendégházában kicserélte a két ország között 1979. június 13-án aláírt, a kettős állampolgárság eseíei­7 j> nek megoldásáról és megelő­zéséről szóló egyezmény meg­erősítő okiratait. Kallós Ödön, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke és Janusz Burakiewicz, a Lengyel Külkereskedelmi Kamara el­nöke csütörtökön este Varsó­ban aláírta a két kamara közti együttműködési megállapo­dást. A megállapodás célja, hogy a két intézmény hatás­körén belül minél jobban elő­segítse a lengyel—magyar áru­csereforgalom, a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés továbbfejlesztését.

Next

/
Thumbnails
Contents