Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
1979. DECEMBER 21., PÉNTEK ÍW Pótolni a talajerőt Legjobb a szerves, de kevés van A mezőgazdasági nagyüze mek egy része — a drágulás miatt — a vártnál kevesebb műtrágyát' vásárolt az idén, ezért sokfelé a talajok nem kapták meg a szükséges táp- erö-utánpótlást. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának ezzel kapcsolatos vizsgálatsorozata megállapította: a műtrágyaadagok csökkentése valójában nagyon kevés helyen indokolt, »mert csak kis számú üzemben tapasztalható műtrágyá-túl- adagolás. A szakemberek számításai szerint arra a kérdésre, hogy valójában a hazai talajok műtrágya-ellátottsága milyen szinten van, viszonylag köny- nyű a válasz: egyharmados arány alakult ki. A vizsgálat szerint a mező- gazdasági nagyüzemek közül ma csak nagyon kevés engedheti meg magának, hogy visz- szafogja a műtrágyaadagokat. Ebben az esetben különösen azok a nagyüzemek kerülnének nehéz helyzetbe, amelyek nem rendelkeznek állatállománnyal — csakis növényárutermelést folytatnak — s ily módon szerves anyagokkal sem tölthetik fel kellő mértékbeli talajaikat. Az elemzés utal arra, hogy az üzemeknek a gazdaságos fel- használásért az eddiginél is többet kell tenniük, mert még mindig gyakran előfordul, hogy a gondatlan tárolás 10— 20 százalékos veszteséget okoz. Falugyűlések előtt Közös számvetésre készülnek Örkény, Hernád, Pusztavacs, Táborfalva Kis- és nagyközségeink fontos eseménye minden évben a falugyűlés. Örkényben és a hozzá tartozó három közös tanácsú településen (Hernád, Pusztavacs, Táborfalva) február végén, március elején találkoznak a politikai, a tanácsi vezetők és a társadalmi szervezetek képviselői a lakossággal. Somogyvári László, Örkény nagyközség tanácselnöke nemcsak fontos, hanem a legfontosabb fórumnak tartja a falugyűlést, mert mint mondotta, tulajdonképpen egész munkájuk itt a széles nyilvánosság előtt kap igazi értelmet. Összefogással — Valóban az egész községet mozgató eseményről van szó? — Igen. Főként az utóbbi pár évben nőtt meg az érdeklődés és ennek megfelelően a lakosság tevékeny részvétele a közéletben. Ennek okát pontosan meg is tudom határozni. Az utóbbi időben ugyanis községeinkben egyre szélesebbé vált az összefogás. Örkényben például az új, tizenkét tantermes iskola, Hernádon két kilométer hosszú járda, Táborfalván az óvoda, iskola bővítéséhez, Pusztavacson óvodaEgy levél tanúsága Bajcsy-Zsilinszky Endre halálának évfordulóján géretem szerint, ha kissé késve is, megírom néhai férjével... — Bajcsy-Zsilinszky Endrével történt személyes találkozásom és kapcsolataim emlékét. Személyesen 1932. évi március hő 22-én találkoztunk a Szabadság szerkesztőségében, mely alkalommal több falusi, ellenzéki-politikai mozgalom célkitűzésének és munkájának megvizsgálása, összhangba hozása, valamint szorosabb szövetségszerű kapcsolat kiépítése volt a megbeszélés és tárgyalás célja. Bajcsy-Zsilinszky Endre. . . meleg szeretetet sugárzó egyénisége minden jelenlevő teljes bizalmát és rokonszenvét váltotta ki. Ezen tárgyalás után nevezte őt Kájel Endre, mint 1848-ban a debreceni Főiskola és Kollégium rektora Kossuth apánkat, a magyarok Mózesének. A Bleyer Jakab elleni parlamenti csatája alkalmával hosszú levélben üdvözöltem és teljes elismerésemet kifejezve a további nemes harcához erőt, egészséget és tántoríthatatlan elhatározást kívántam több szigetszentmiklósi lakos, barátaink nevében is. Üdvözlésemre leyélbeli választ kaptam, de a Szabadság 1933. május 28-i számában is történt említés hozzá küldött levelemről. Ezek az események politikai és lelki kapcsolatot építettek közöttünk. melynek hatására nemes küzdelmeit, elszánt munkásságát fokozott érdeklődéssel figyelve mindig fülembe csengett, hogy a 8 osztályú elemi iskolák, a különböző nép-főiskolák és egyetemeinken keresztül, továbbá egy messze távlatokban is jól átgondolt, erkölcsileg és politikailag jól megszervezett és pénzügyileg, gazdaságilag teljes mértékben alátámasztott radikális földbirtokreformon keresztül olyan magas műveltségű és gazdaságilag is nyugodt, kiegyensúlyozott életű ... magyarságot akarunk és fogunk teremteni, mely... képes lesz szabad, független és boldog jövendőjét megépíteni... A Történelmi Emlékbizottság alakuló okmányán ott szereplő aláírása és neve, majd egyetlen üzenete elég volt ahhoz, hogy Szabacsl Szabó Pál,, Sipos Károly református áegédlelkész, a magam és testvérbátyám lelkes munkásságával megszervezzük Szigetszentmiklóson is a Petőfi-jelvényesek nagy táborát. Ezzel a lélekkel kísértük el ,•Mártírhaláláig” és ezzel a lélekkel vettünk tőle búcsút temetésén 50 tagú küldöttséggel... Hosszúra nyúlt, de a valóságot megillető levelemért elnézést és bocsánatot kérve, a magam, feleségem, családom és miklósi barátaink nevében is friss, jó egészséget kívánva édesapjának, szeretteinek és tisztelőinek is, kézcsókunk és őszinte meleg üdvözletünket küldve Kincse Józsefék konyha építéséhez kaptunk számottevő segítséget a lakosságtól, ami körülbelül 1 millió 500 ezer forint értékű társadalmi munkát jelentett. Mindez pedig aktív közreműködővé tette az itt élőket tá- gabb környezetük alakításában, így természetesen fokozottan fordult figyelmük a közös dolgok felé. — Hogyan készítik elő a falugyűlés munkáját? — Most január hónapban, a Hazafias Népfront helyi elnökségével közösen, mind a négy községben külön-külön tanácstagi csoportüléseket tartunk. Itt ismertetjük az évi terveket, elképzeléseket, a várható fejlesztéseket, beruházásokat, majd a tanácstagokat felkérjük, hogy az elhangzottakat vigyék szét a lakosság körében, ugyanakkor pedig gyűjtsék be és hozzák vissza a véleményeket, javaslatokat. Arra is felkérjük őket, hogy készítsék fel az embereket a falugyűlésen való részvételre, lehetőleg közugyeket vessenek fel, egyéni panaszaikat inkább év közben, a tanácstagok közreműködésével intézzék. Szép eredmények — A falugyűlésen tehát a következő év tennivalói szerepelnek, együtt a felszólalásokban megfogalmazott észrevételekkel ? — Legelőször értékeljük az elmúlt évet és csak ezután kerül sor a jövő terveire. — Visszatekintve az 1979-es évre, milyen eredményekről számolhatnak be a községeknek? — A tavalyi falugyűlésen 480 lakos vett részt, 48-an szólaltak fel. A hozzászólók a tanács munkájával, a nők, fiatalok tevékenységével, főút, járda, csatornaépítéssel, gyermekintézményekkel, vízellátással, kereskedelmi és áruellátással, egészségügyi és szociális intézményekkel, környezetvédelemmel és egyéb problémákkal foglalkoztak. Ezek közül megoldódott egyebek között a hernádi óvodakonyha ügye; Örkény új kutat kapott, 1980 nyarától így még egyszer annyi vizet tudunk szolgáltatni, mint eddig. Pusztavacson megtörtént a villanyhálózat korszerűsítése, új trafót kaoott a község. Táborfalván bővítettük a közvilágítást. — És mi maradt el? — Amit nem sikerült megoldani — és ami egyúttal legégetőbb problémánk is —, az utak, járdák nagyon rossz állapota mind a négy községben. Szilárd útburkolattal alig büszkélkedhetünk, tavasszal ősszel mindent eláraszt a sár. Sajnos, anyagi erőink a közeljövőben sem nyújtanak lehetőséget nagyobb arányú úthálózat-fejlesztésre. A tervekből A februári-márciusi gyűlések elé kerülő tervekből is sorolt fel néhányan Somogyvári László tanácselnök: — Elsőként a már megkezdett beruházásainkat kell befejeznünk, mint például a pusztavacsi óvodakonyha bővítését, a táborfalvi iskola központi fűtését. Újak is lesznek: a táborfalvi óvoda központi fűtése, négy szolgálati lakás felépítése, az Örkényi művelődési központ fűtésének korszerűsítése, és természetesen a lehetőségekhez mérten új járdák, utak építése. Ennek első lépéseként az Örkényi iskola betonutat kap. S. Horváth Klára Érettségizett cipészek A Simon Ferenc Cipő- és Bőripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben nemcsak a cipőipar szakmunkásait képezik, hanem itt tanulják a szakmát az ipar leendő középszintű vezetői is. A szakközépiskolások — összesen száz- nyolcan — az elméleti tudnivalók melleit ugyanúgy megtanulják a szabász, a cipőgyártó, cipőfelsőrész-készítő szakma gyakorlati fogásait, mint a szakmunkások. A tanulók a négyéves képzés után érettségi bizonyítványt kapnak, ezzel a cipőiparban technológus!, művezetői, segédművezetői állást tölthetnek be. Fehér József felvétele Félezren a budai járásban Ingázók a közéletben A lakóterületi KISZ-szervezetek munkájáról Kezdjük a számokkal. A budai járásban 130 ezren élnek: csaknem h úszón kétezren olyan fiatalok, akik 14—29 évesek. A járás , földrajzi helyzetéből adódóan közülük sokan nem lakóhelyükön dolgoznak, ha- nam ingáznak. Vajon milyen sajátos feladatokat jelent ez a tény az ifjúsági szervezet számára? — ezzel a kérdéssel fordultunk Gáspár Andráshoz, a KISZ budai járási bizottságának titkárához. Eredményes útkeresés — Mindenekelőtt . arra tö-, rekszünk, hogy az ingázó fiatalok ne csak aludni járjanak haza, hanem a lehetőségekhez képest vegyenek Is részt lakóhelyük közéletében. A járás területén tizennégy lakóterületi KISZ -s zervezetben csaknem félezren tevékenykednek, s a kedvező példák sora bizonyítja, hogy útkeresésük egyáltalán nem eredménytelen, Egy-egy településen ugyanis bőségesen akadnak értelmes feladatok a fiatalok számára, még akkor is, ha munkahelyük nem helyben van. Sietve hozzáteszem: az, hogy nemes célok érdekében mozgósíthatók legyenek, mindenekelőtt rajtuk, magukon múlik. Egyébként a KISZ szervezettsége a lakosság körében meghaladja a huszonöt százalékot, ami jóval magasabb a megyei aránynál. Ez viszont azt bizonyítja, hogy nagyon sok járásbeíi településen az ingázó harminc éven aluliak is bevonhatók az ifjúsági szervezet munkájába. — Ez így kétségkívül szépen hangzik, de milyen elvek szerint döntik el azt, hogy az ingázó fiatal egyáltalán hol legyen tagja az ifjúsági szervezetnek ? A munkahelyen, vagy a lakóterületen? Az érdekegyeztetés ugyanis nem mindig zökkenőmentes ... — Valóban .előfordul, hogy a munkahelyen vagy az iskolában nem nézik kifejezetten jó szemmel, ha a fiatalok a lakóterületi KlSZ-alap- szervézethez tartoznak. Akik kellő mozgalmi ismeretek hiányában képviselik ezt a nézetet, többnyire a statisztikai szemlélet bűvöletében élnek. Mire gondolok? Mindenekelőtt arra, hogy e nézet képviselői a munkahelyen vagy az iskolában a taglétszám ‘növelését tartják elsősorban fontosnak, nem pedig azt, hogy a fiatalokat konkrét, érdemi feladattal bízzák meg az Ifjúsági szervezetben. Elparentálják a lakóterületi KlSZ-szervezete- ket anélkül, hogy közelebbről ismernék tevékenységüket. A jó példák — Hogyan döntenék a vitás esetekben a budai járásban? — Nálunk egyszerű a képlet. A kölcsönös megértés alapján mi azt valljuk: legyen az ingázó fiatal ott KISZ- tag, ahol aktívan részt tud venni a közéletben, s ahol I Járomra ígérted, u hogy jössz. Én már egyre odamentem Tamás albérleti szobájába. Az utcán ita’.áltam egy fenyőágat, amit aztán karácsonyfa gyanánt az asztalra állítottam. Cérnával rákötöttem egy szál gyertyát, a könyvet pedig alá tettem. Nem írtam bele semmit, mintha csak ■éreztem volna, hogy nem jössz el. Nagyon vártalak! Öt órakor kikapcsoltam .a villanymelegítőt és írtam pár sort Tamásnak, aki csak későn ion meg a munkából. Mikor az ajtót zártam be, eszembe jutott egv mondatod. Az el-ő randevúra nem szoktam elmenni. Nagyanyám reggel ette elő a fenyőt. Poros, naftalin szagú műanyag fenyő volt. amin már hét éve nem cseréllek még egy szaloncukrot ^J\cimaázLcircícóon íj sem. Tavaly megkós-, toltam egyet mérgemben, olyan ize volt, mint amilyennek a csigát képzelem. Reggel még reméltem, hogy más karácsonyom lesz, hiszen veled majd ... Megint nem történt semmi. N agyanyám vallásos volt, így a szenteste nagy ünnepnek számított, csak ünnepelni nem tudtunk. Miért? Miért nem várfam semmit a ma estétől? Azokra az emberekre gondoltam, akiket a boltok előtt hosz- szú sorokban láttam, kezükben csomagokkal. Ajándékok. Ajándék. Sokszor eszembe jutott nekem is. Ügy történt, hogy bementem egy könyvesboltba, kiválasztottam két olcsó könyvet, az egyikbe beleírtam: Szeretettel nagymamának, a másikat üresen hagytam. Hátha lesz kinek ajándékozni. Hét éve mindig két könyvet kaoott a nagyanyám. Most is, pedig az egyiket neked szántam, Eszter. Nagymamával megcsókoltuk egymást, megígértem, hogy nem leszek többet rossz, megtaláltam a papírba csomagolt pénzt, és részünkre befejeződött a szenteste. A pénznek nem örültem, hiszen be kellett a takarékba tenni. Lefeküdtünk és bekapcsoltuk a televíziót. A műsor nem érdekelt, terád gondoltam. Néha a karácsonyfa felé fordultam és a könyvedet néztem. Túl kicsi voltam ahhoz, hogy magamban legyőzzelek. és túl nagy ahhoz, hogy sírjak. Végül: úgy döntöttem, hogy gyűlöllek, hiszen be vagy a felelős ezért és Lalán az összes többi rossz karácsonyomért. A' villamoson egymással szemben ültünk le. Sehogysem értetted, miért nem hozom szóba már a randevút. Végül nem bírtad tovább: — Azt hittem, lesz hozzám néhány szabad. — Igazad van. Nem tehetek róla. Ne haragudj, de nem tudtam elmenni a randevúra. És döbbent arcod pillanatnyi kárpótlást nyújtott az elrontott. összes karácsonyomért. Dunai Attila nem látszatfel adatokat kap, hanem lehetőség nyílik a életkorból adódó tenniakarás teljes kihasználására. Egyébként tapasztalatok sora bizonyítja, hogy az ingázó harminc éven aluliak munkahelyükön töltik el napjuk java részét, szabad idejüket viszont odahaza — baráti körben. S ez a tény egyúttal válasz azoknak is, akik megkérdőjeleznék a lakóterületi KISZ -szervezetek létj ogosult- ságát. — Kétségkívül ritka jelenség rriegyaszerte is a herceghalmi és a tárnoki példa: e két településen a lakóterületi KlSZ-saervezet tagjainak átlagos életkora alig tizenhat esztendő. Hogyan lehetséges ez? — Mindenekelőtt úgy, hogy ezeket a fiatalokat, már az úttörőcsapatban felkészítették a KISZ-taggágra. Amikor pedig elvégezték az általános iskolát, s választott pályájuk a szélrózsa mifíden irányába vitte őket, egyetlen pillanatig sem merült fel bennük az a gondolat, hogy ne a lakóhelyükön legyenek tagjai az ifjúságii szervezetnek. A tárnoki és a herceghalmi példánál maradva: saját mozgalmi életük aktív szervezése mellett például többen vállaltak közülük az úttörőcsapatban ifivezetői megbízatást. S azt sem kell különösképpen hangsúlyoznom, hogy a lakóhelyükhöz hűséges fiatalokból lehetnek — kellő mozgalmi tapasztalat megszerzése után — a legeredményesebben tevékenykedő népfrontaktivisták, a közösségért mindig tenni kész tanácstagok. S a tárnoki ifjúsági házban például minden lehetőség megvan arra, hogy a fiatalok hasznosan, kulturált körülmények között töltsék el szabad idejük jelentős részét. És szép jövője lehet a pilisvörösvári lakóterületi KlSZ-szervezet- nek is, ahol szintén helyes úton járnak. Az összkép kedvező — Az elmondottakból világosan kiderül: a lakóterületi KlSZ-szervezetek nem válhatnak pusztán ifjúsági klubokká... — Így igaz. Egyébként nagyon sokat tesznek a kibontakozás érdekében e közösségekben tevékenykedő párttagok, akiket az ifjúsági szervezet ajánlása nyomán vettek fel az MSZMP-be. Az összkép jelenleg kedvező, hiszen amíg néhány éve csökkent a lakó- területi KISZ-szervezetek taglétszáma, addig a közelmúltban egyértelműen bebizonyosodott, hogy megszűnt ez a tendencia. Aktívabbak lettek, s javult munkájuk színvonala is. F. G. v \ IGT EMLÉKEZETT vissza Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Magyar Történelmi Emlékbizottság szigetszentmiklósi kapcsolataira Kincse József,, aki életének 8 évtizedében (1896— 1976) részt vett a ráckevei járás minden haladó társadalmi megmozdulásában. Baráti kapcsolatot tartott fenn Bajcsy-Zsilinszkyvel, id. Erdei Ferenccel és if). Erdei Ferenccel is. A felszabadulást követően kiemelkedő szerepet játszott Szigetszentmiklóson a földosztás megszervezésében és a demokratikus népi átalakulás irányításában, melyért a Szabadság Érdemrenddel tüntették ki. Alapvetően fontos szerepe volt 'abban is, hogy a Hazafias Népfront felhívására a ráckevei járásban elsőként Szigetszentmiklóson alakult meg 1961-ben a honismereti szakkör, melynek 1972-ig elnöke volt. Szigét- szentmiklós é.s a Csepel-szigeti Duna-táj honismereti aktívái kegyelettel őrzik emlékét. Mészáros László Ráckeve A KÉT VILÁGHÁBORÚ közötti demokratikus, antifasiszta parlamenti ellenzék vezéralakja, Bajcsy-Zsilinszky Endre, már a 30-as évek elején erőfeszítéseket tett az antifasiszta, németellenes, függetlenségi érzelmű vidéki parasztság és polgárság haladó rétegének összefogására, megszervezésére. Ennek folyamán kapcsolatot létesített vele Pest vármegye ráckevei járása is, Szigetszentmiklós haladó gondolkodású lakossága. Amikor 1942 februárjának végén az összefogás eredményeként megalakult a német- ellenes, hazafias erőket tömörítő első legális szervezet, a Magyar Történelmi Emlékbizottság, Bajcsy-Zsilinszky közvetítésével a szigetszentmikló- siak is bekapcsolódtak munkájába. Az emlékbizottság március 1-én kibocsátott felhívását követően lépett Bajcsy érintkezésbe régi szigetszentmiklósi hívével, Kincse Józseffel, , felfalva a Petőfi- jelvényesekhez való csatlakozásra. Törekvése sikerrel járt: Kincse József, Kínosé Sándor, Sipos Károly és Szabacsi Szabó Pál Szigetszentmiklóson is megszervezték a Petőíi-jelvé- nyesek népes táborát. Az emlékbizottság rövid, de annál eredményesebb működésére emlékezteivé, az alábbiakban részieteket közlünk a már elhunyt Kincse József egyik leveléből, melyben özv. Bajcsy-Zsilinszky Endréné kérésére visszaemlékezett a mártír hazafi és a Történelmi Emlékbizottság szigetszent- miklósi kapcsolataira. A levél 1967. június 24-én kelt, Szi- getszentmiklóson.