Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
I ARESüI wmm VI. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM SA : 1979. DECEMBER 7., PÉNTEK Szolgáltató kisiparosok Szerződés a szövetkezettel Nem tagadhatjuk: ma nehéz lenne a szolgáltatást kisiparosok nélkül elképzelni. Sőt: egyáltalán nem ártana, ha némely szakmában többen váltanának iparengedélyt. Jegyzetfüzeteim tanúsága, de emlékezetem szerint is több községben arra panaszkodtak- a vezetők, hogy örömest adnának működési engedélyt női és férfifodrásznak, cipésznek, ácsnak, villanyszerelőnek és másoknak, akikből hiány van. Hirtelenében a nagytarcsal, a kartali és a valkói tanácson hallott kívánalmakat sorolhatnám. Szinte minden településünkről hiányzik kisiparos valamilyen alapvetően fontos szakmából. Húsz panasz Ennek az sem mond ellent, hogy például a KIOSZ gödöllői körzeti csoportjához, amely nem öleli fel az egész járást, csak a várost és néhány környező községet, mintegy ezerháromszáz kisiparos tartozik. Érdekvédelmüket, ügyes-bajos dolgaikat itt intézik. Ebben a KlOSZ-csoport- ban a közelmúltban tartottak taggyűlést, amely bizonyos mértékig önmagában is tükrözi gondjaikat, s persze eredményeiket is. No meg azt az aktivitást, amely a kisiparosok részéről is megnyilvánul, amikor ki-ki a maga szakmájának gyakorlása közben segfti a közintézmények munkáját, ha kell önzetlenül is. A gödöllői csoport taggyűlésén Bánkuti Béláné, a körzeti csoport titkára adott tájékoztatót szervezetük munkájáról, a . társadalmi bizottságok és aktíváik tevékenységéről. Elmondotta azt is, hogy a legutóbbi taggyűlés óta húsz panasz érkezett hozzájuk, ami több, mint egy évvel korábban. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy e bejelentésekben mindössze négy-öt kisiparos szolgáltatása ellen emeltek kifogást. Tehát többségük becsületesen dolgozik. Egyébként a gödöllői csoporthoz tartozók közül 832 a főfoglalkozású csaknem 400 munkaviszony, 110 pedig nyugdíj mellett vállalkozott egy- egy szakma további gyakorlására. Kisiparosaik 83 százaléka szolgáltató tevékenységet fejt ki, a többiek félkész vagy késztermékeket állítanak elő, azaz többnyire olyasmit gyártanak, amit a nagyüzemek egyelőre nem tudnának gazdaságosan termelni. S lám, mintha csak összecsengene a KlOSZ-titkár, s a falvakat járó tapasztalata: a taggyűlésen is kiderült, hogy hiányszakmaként könyvelik el területükön a férfi és női, szabót, illetve fodrászt, a cipészt, az ácsot és a bádogost. Annak ellenére így van, hogy valamelyest emelkedett a gödöllői körzeti csoport tagjainak létszáma. Közös vállalás Szó esett arról is, hogy a Pest megyei KIOSZ és a KISZÖV irányelveinek megfelelően hamarosan együttműködési szerződést köt a KIOSZ gödöllői csoportja és a gödöllői Építőipari Szövetkezet. Anélkül, hogy a dolgok elébe mennénk, érdemes felidézni a megyei szervezetek irányelveit, vagyis azt, hogy miért és milyen területen valósulhat meg az együttműködés. Ezek elsősorban a lakásjavítást szorgalmazzák, hiszen e tekintetben feszítő gondok m"ta!koznak. Az ipari szövetkezet, amikor lakossági szolgáltatást végez, megrendelőinek felajánlhatja a vele kapcsolatban álló kisiparosok szabad kapacitását olyan szakmában, amelyekben neki nincsenek munkásai. Ismert, hogy a kisiparosok gépparkjának jelentős része elavult. Megállapodásuktól, alapszabályuktól függően a szövetkezetek esetenként gépet, illetve gépkezelőt kölcsönözhetnek majd a kisiparosoknak Ugyanez fordítva is lehetséges, ha e kisiparos rendelkezik jobb géppel. De mindkét eset csak a szolgáltatási munka hatékonysága, javítása érdekében történhet Az együttműködésnek természetesen még számos passzusa lehet, amiben a közös munkavállalást, az anyagbiztosítást, sőt a propagandát és a szakmai továbbképzést is összehangolják. Nincs ellentmondás, hiszen ha csupán az együttműködés legfontosabb gondolatait nézzük: a hiányszakmákban működők munkájának összehangolását, a gépkihasználást, az anyagellátás javítását, a két szolgáltató szféra azonos célért, a lakossági szolgáltatás javításáért tehet többet, ha valóban ésszerűen szerveznek a jövőben. Jobb élet Legfeljebh annyiban, lehet bizonyos nehézség, hogy amely szakmákban a szövetkezeteknél és a kisiparosoknál is kevés az ember, a meglévő erők kölcsönös szervezése valóban nagy erőfeszítést igényelhet majd. A taggyűlésen megjelent kisiparosok örömmel üdvözölték az együttműködés lehetőségét, s felveteti ték, jó lenne, ha a Vegyesipari Szövetkezettel is kötne megállapodást a KIOSZ. Az utánpótlásról ugyancsak számot adtak ezen a taggyűlésen. Az idén, tizennégy szak- ) mában 50 első osztályos tanulót iskoláztak be. A szobafestő-- és mázoló szakmákra túljelentkezés volt. A járás területéről csak a gödöllői Ma dách Imre Szakmunkásképző Intézetbe írathattak be ipari tanulókat azokra a szakmákra amelyekre itt oktatás folyik. A kötelezettség mellett azonban azt is hangsúlyozták, hogy ebben az intézetben igen jók az oktatás tárgyi feltételei, a gyerekek jól felszerelt tantermekben és műhelyekben tanulhatnak. A KIOSZ hamarosan mestervizsga előkészítő tanfolyamot szervez, amelyre még lehet jelentkezni ___________ F. I. Va sárnap: ingyenes fánjf5zórób8áilltás Ingyenes fényszóróbeállítást tartanak 9-én, vasárnap délelőtt 9-től 13 óráig Gödöllőn a járási hivatal előtti téren a járási-városi közlekedésbiztonsági tanács, a Magyar Autóklub gödöllői csoportja és a MÉM Műszaki Intézet rendezésében. A szolgáltatást a • járás és a város gépkocsivezetői és az ebben az időben átutazók is igénybe vehetik. — Mit kell tudni a taz-tör- vényről — erről tartanak TIT-előadást ma este Ikladon, i a klubkönyvtárban. Ma: ÁBC-átadás Ma, pénteken adják át Pé- celen a 800 négyzetméter alapterületű, 16 millió forintos költséggel felépült ABC' áruházát. A megnyitó délelőtt 11 órakor lesz. Megtartották a határidőt Két éve jelent meg a törvényerejű rendelet, amely a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal, javaslatokkal kapcsolatos kérdéseket rendezi, részletesen szabályozza az előterjesztés, a vizsgálat és az elintézés módját. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi, ülésén áttekintette, miként alkalmazták és érvényesítették a rendeletet a szakigazgatási szervek. Kisebb kezdeti bizonytalanságok akadtak, sőt akadnak most is, előfordul, hogy panaszként kezelnek olyan jogsérelmet, amelyet speciális területén már szabályoztak. Bizonyos formai hiányosságokra a népi ellenőrzési bizottság hívta fel a figyelmet. Általában azonban az a tapasztalat, hogy az egységes szabályozás jól szolgálja az ügyintézést. A közérdekű panaszok, bejelentések, javaslatok többnyire a tanácstagi beszámolókon hangzanak el. Számuk erősen változó. Két esztendeje például 288, tavaly 501, az idén 269 érkezett a tanácshoz. Nagy többségük az út- és járdaépítéssel, a villanyhálózattal, a közlekedéssel, az ivóvízzel, az iparral^ kereskedelemmel és a köztisztasággal kapcsolatos. A javaslatok, kérések java részének megoldása sok pénzbe kerül, gyors eredménye ezért nem várható. Sok panasz érkezik a termelésellátási csoporthoz is. Legtöbbje a szolgáltatások gondjaival, hiányosságaival foglalkozik. A csoport a rendelet megjelenése óta mindenkor annak szellemében járt el, betartották a törvényes elintézési határidőt, meghallgatták az érdekelteket, s minden esetet kivizsgáltak. — Ü jjáválasztották a vezetőséget és a különböző bizottságokat az aszódi Ferro- mechanika Ipari Szövetkezetben. A ma sorra kerülő küldöttgyűlésen a bizottságok rövidem beszámolnak munkájukról is. — A Smog együttes muzsikál szombaton este 8 órai •kezdettel a bagi művelődési központban rendezendő bálon. A múltról a mártok Í0gel8¥0üacii történelem Megjelent a Munkásmozgalmi Almanach öt esztendeje dolgozik a gödöllői pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának irányításával a munkásmozgalmi emlékbizottság. Tagjai városukat szerető, a múlt, a történelem iránt érdeklődő emberek, akik szorgosan vallatják a tovatűnt éveket, kutatják, feltárják a település életének, sorsának alakításában szerepet játszó erőket, szervezeteket és egyéneket, jó, követendő, avagy elvetendő példaként állítva őket az utódok, a mai gödöllőiek elé. Uradalom és nyaraló Mostanra összegyűlt annyi írásos anyag, ami elegendő volt egy kis kötetre, s amit a napokban le is tettek mindannyiunk közös asztalára. Munkásmozgalmi emlékbizottságról lévén szó, természetesen a város forradalmi hagyományait térképezik fel elsősorban. Jelen füzetükben, melynek címe: Gödöllő forradalmi napjainak és munkásmozgalmának története 1918—1919, két hosszabb dolgozat az akkori község, járási székhely lakosságának életét, tetteit, állásfoglalásait kíséri figyelemmel az őszirózsás és a proletárforradalom hónapjaiban. Bemutatják a Tanácsköztársaság két kiemelkedő személyiségének, Stromfeld Aurélnak és Karikás Frigyesnek a pályáját, akiknek gödöllői műI ködése is jelentős volt. A | könyv befejező részében kapott helyet o munkásmozgal- | mi arcképcsarnok. Tíz forra- 5 dalmár életét idézik meg, | olyanokét, akik szereplői, ve- I zetői, meghatározó egyéniségei I voltak Gödöllő forradalmi múltjának. A bevezető két tanulmány szerzői Fábri Mihály és Heltai I Miklós Gábor. Gazdagon do- { kumentált írásaikból, jóllehet ■ a munkásmozgalomra és a forradalmi eseményekre összpontosítanak, feltárul a korabeli Gödöllő helyzete, társadalmi státusa és szerkezete. A járási székhely hű tükörképe, írják, az akkori Magyarországnak, néhány, az eseményeket döntően befolyásoló jellegzetességgel. Nagyszámú parasztsága a földnek csupán kis részét birtokolja, miként másutt is, de itt található a korona,- ur ad alom, és itt a királyi nyaralóhely, amely egvebek között gátolja az iparfejlődést, hiszen az üzemek szennyeznék levegőjét. Higgadtan, türelemmel Még egy sajátosság, ami sok mindenre magyarázatot ad. Nevezetesen a mátyásföldi repülőgépgyár közelsége, ahová sok gödöllői járt dolgozni, s ahol jelentős számban ismerkednek meg a munkásmozgalommal, megtanulják a forradalom ábécéjét, hogy tapasztalataikat, szervezőkészségüket majdan a szülő-, illetve lakóhelyükön kamatoztassák, mint a forradalmi szervek vezetői és tagjai. Gödöllőn áll a királyi kastély, a pályaudvaron külön királyi váróterem, a felség az uradalom erdejében vadászik. Az itteni lakosság tehát közvetlen közelről érzi a kiváltságokat és a megkülönböztetést. Érthető volna, ha a felgyülemlett indulatok gátlástalanul feltörnének a forradalmas napokon. De nem. Móricz Zsigmond írja Egy korona- gyarmat és ezer koldustarisznya című nevezetes cikkében, amelyet a füzetben teljes terjedelmében olvashatunk: Őrön} volt látni azt, hogy az emberekben nincs meg az a vad vandalizmus, amelytől félteni kell az ország régi kultúráját és jövendő fejlődését. Szabadjára kell engedni az emberek akaratját és mindenütt meg lehet találni azt az áldott középutat. amely a biztos fejlődés záloga. Higgadtságról, felkészültségről, határozottságról, megértésről és türelemről tettek tanúbizonyságot a földművesek és kőművesek, az ácsok és asztalosok, a vasesztergályosok és lakatosok, a tanítók és tanárok, a szabók és a csizmadiák, akik a direktórium tagjaiként álltak a járási székhely élére akkor, amikor a proletariátus vette át az ország irányítását. Még ebben az évben elkészül Üj gyaloghidat készítenek Gödöllőn, a Munkácsy úti lakótelepen a Galgamcnti Vízi Társulat dolgozói. A tíz méter hosszú négy és fél méter széles, előregyártott áthidaló szerkezetből épülő gyaloghíd a tervek szerint még az év vége előtt elkészül. Barcza Zsolt felvétele Felszabadító harcok járásunkban A dönti ütközet előtt Harmincöt évvel ezelőtt ezekben a napokban, hetekben heves harcok dúltak a mai gödöllői járás területén. A Vörös Hadsereg csapatai lendületes, sok véráldozatot is követelő küzdelemben semmisítették meg és űzték nyugatra a szívósan védekező fasiszta csapatokat. A ma élők között egyre kevesebben vannak, akik átélték és emlékeznek e nagy jelentőségű eseményre, ezért a krónikás feladata, hogy ismertesse a felszabadító harcokat. A 2. ukrán front Mali- novszkij marsall vezetésével kapta azt a parancsot, hogy a Tiszántúlról és a Duna— Tisza közéről támadva semmisítse meg az ellenséget, szabadítsa fel a magyar fővárost. A németek és a velük szövetséges magyar csapatok nagy erőket vontak a város védelmére, mélyen tagolt védelmi rendszert építettek ki. Az arcvonal középső szakaszán a 7. gárdahadsereg helyezkedett el Sumilov vezér- ezredes parancsnokságával. Hogy a kezdeti sikertelen előrenyomulást eredményesen folytassák, a főparancsnokság csapásmérő csoportot létesített, amelyhez a 6. gépkocsi Ezernyi dolguk közepette is mindig, még az utcán is meghallgatták a panaszkodót vagy kérelmezőt, számukra nem léteztek kis ügyek. Megszervezték az ellátást és a közbiztonságot, a vörösőrséget és a Vörös Hadsereget, egyetlen rétegről sem feledkeztek meg, amíg egyáltalán lehetséges volt, fáradhatatlanul dolgoztak az új társadalmi rendért. Ki sport rék Heltai Miklós írta a két vezető portréját. A tőle megszokott aprólékos utánjárással, gondos gyűjtőmunkával mutatja be a Vörös Hadseregnek a gödöllői kastélyban berendezett főhadiszállását, Stromfeld Aurél személyiségét és tevékenységét, felvillantva a történelmi párhuzamot is, azt, hogy annak idején Kossuth Lajos is innen irányította rövid ideig az országot. Karikás Frigyes a névadója a gödöllői Légszesz utcai iskolának. Ha eddig nem tudták volna, Heltai Miklós írásából megtudhatják, miért is áll az ő neve iskolájuk homlokzatán. A kötet szerkesztői előszavukban jelzik, az emlékbizottság munkáját hosszú távra tervezték. Nyilván lesznek újabb kötetek is. Ezt figyelembe véve fogalmazzuk meg véleményünket. Csiba József, aki a tíz munkásmozgalmi kis- oortré közül hétnek a szerzőié. első ízben nálunk közölte írásait. A napilap természetesen korlátokat szab a terjedelemnek. Nem volna talán haszontalan, ha a következőkben a könyvbe kerülő életrajzokat kibővítenék, hiszen tudjuk. a szerző sokkal több adat birtokában van. K. P. hadsereget Kravcsenkó altábornagy . és a lovas gépesített csoport Plijev altábornagy vezetésével osztotta be. A csoportban így több mint kétezer löveg és aknavető, valamint 500 harckocsi volt. A 7. gárdahadsereg kötelékébe tartozott ezenkívül még a 7. román gyalogos hadtest is, Sava tábornok vezetésével, de ők nem tartoztak a csapásmérő csoporthoz. A fasiszta alakulatok az arc- vonalnak a Galga völgyére eső területén jól kiépített védelmi vonalat létesítettek. Számos műszaki zárat, erős páncélelhá- rító tűzrendszert telepítettek erre a területre. Hasonlóképpen mélyen tagoltan, három sávban építették ki az Attila- erődrendszert is, amely a Pácéi, lsaszeg, Gödöllő, Veresegyház vonaltól nyugatra he- lyezekedett el. . A Vörös Hadsereg csapatainak döntő fontosságú támadása előtt sikerült néhány, a járásunkhoz tartozó települést elfoglalni. November 16- án felszabadult Zsámbok, Dány, Hévízgyörk, majd Túra, Vácszentlászló és Galgahé- víz. A nagy offenzivát 1944. december 5-én 10 óra 45 perckor tüzérségi előkészítéssel kezdték meg. Ennek a támadásnak eredményeként még azon a napon felszabadult Kartal és Domony, majd a következőn Aszód. December 7-én lkiad. 8-án Galgamácsa, 9-én pedig a 7. gárdahadsereg csapatai már Balassagyarmatot szabdították fel. Ezután kezdődött a támadás az Attila-védőöv ellen. December 12-én felszabadult Gödöllő, lsaszeg, Szada, 14-én Mogyoród. A keményen védekező és ellentámadásokat is indító fasiszták visszafoglalták ugyan Isaszeget, de a következő támadás olyah megsemmisítő volt, hogy hamarosan az egész gödöllői járás felsza- dult. December 27-én Pécel, lsaszeg, Nagytarcsa, Kistarcsa, Kerepes, 29-én pedig Csömör. Ezzel lényegében befejeződött a Magyarországot felszabadító harcok egyik jelentős fejezete, a budapesti hadmozdulatok előkészítése. A csapadékos időjárás az utakat és a földeket szinte járhatatlan sártengerré változtatta abban az évben. Ilyen viszonyok között törtek előre a szovjet és a román csapatok, hogy felőröljék a szívósan védekező ellenséget. Nem csoda, hogy ezekben a harcokban igen sok katona esett el, különösen a Túra, Kartal és lsaszeg környéki ütközetekben. Sok áldozatot követeltek az ágyúzások és a bombázások a polgári lakosság soraiból is. Ahol egykor harckocsik szabdalták a terepet és fiatal katonák vére- festette meg az őszi földeket, ma béke honol. Emlékezzünk a harcosokra, mert nekik köszönhetjük szabadságunkat. I. N.
