Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-05 / 284. szám
1979. DECEMBER 5., SZERDA ~iMütn> Heti jogi tanácsok © A személyi tulajdonban levő lakások forgalmáról. Az utóbbi időben a hozzánk érkező levelekből megállapítható, hogy olvasóink körében bizonyos bizonytalanság tapasztalható a lakások értékesítésének jogi kérdését illetően. Egyik olvasónk például szövetkezeti, egy másik levélírónk tanácsi lakását akarta értékesíteni, amely azon bukott meg, hogy az eladónak nem volt annyi pénze, hogy a lakással kapcsolatos állami támogatás összegét visszafizesse. Olvasóink azt panaszolták, hogy tudnak olyan esetről, amikor szervezett akcióban épült lakás cserélt gazdát, és az állami támogatás összegét nem követelték vissza. Van olyan levélírónk, aki újraértékesítésre ajánlatta fel lakását, de ezt nem fogadták el, másik olvasónk pedig azt kérdezi, hogy újraértékesítés esetén meg kell-e fizetnie a teljes vagyonátruházási illetéket, vagy pedig kaphat-e valamilyen kedvezményt Egy cikk keretében nehéz a felvetett kérdésekre teljes választ adni. Megpróbáljuk röviden, a lényeget érintően tájékoztatni olvasóinkat Ha a tulajdonos a tanácsi értékesítésű illetőleg munkás- lakás-építés esetén, a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén pedig a tanácsi vagy az OTP általi értékesítést követő 15 éven belül első ízben elidegeníti, köteles a lakással kapcsolatos állami támogatás teljes összegét visszafizetni. (11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM.) A visszafizetési kötelezettség adás-vételnél az eladót, ajándékozásnál a megajándékozottat életjáradéki szerződésnél pedig a tartásra kötelezettet terheli. (A tartási szerződésre nem vonatkozik ez a kötelezettség.) Nem kell visszafizetni az állami támogatást, ha a lakást — másik lakás tulajdonjogának megszerzése ellenében — csereszerződéssel idegeníti el. Ez utóbbi esetben csak akkor kell visszafizetni az állami támogatást, ha a megszerzett másik lakást 5 éven belül adás-vételi, ajándékozási, vagy életjáradéki szerződéssel elidegeníti. Ebből a szempontból a szövetkezeti lakás egy fogalom alá esik a tanácsi értékesítésű lakásokkal, tehát a szövetkezeti lakásoknál is az előbb elmondottak az irányadóak. ★ Viszont nem kell az állami támogatást visszafizetni, ha a tulajdonos a tanácsi értékesítésű lakást a rendelet szerint, újraelosztásra a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja, a munkáslakást (ez alatt az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása keretében épült vagy vásárolt lakásokat értjük), az OTP. útján az állam javára idegeníti el, nem kell visszafizetni, ha egyeneságbeli rokona (örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), vagy az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülők javára idegeníti el, úgyszintén a házasság felbontása esetén, ha a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján történik az elidegenítés. Ha a tanácsi értékesítésű lakást a megváltozott jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete miatt tanácsi bérlakás kiutalása ellenében a lakásügyi hatóságnak újrafelosztásra felajánlja a tulajdonos, de a tanács ezt az igényt égy éven belül nem tudja kielégíteni, ha emiatt a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban, másik lakás bérleti jogának megszerzése érdekében idegeníti el (cserélik). Felfüggesztik a visszatérítést, ha a lakást azért idegenítik el, mert másikat építenek vagy vásárolnak. Építés esetén 3, vásárlásnál pedig 1 éven belül kell igazolni a megszerzett tulajdonjogot. ★ Ami a szervezett akcióban épült lakás eladását illeti, ezzel kapcsolatban az érdeklődő olvasóink figyelmét a 4/1978. (II. 15.) PM—ÉVM— Mü. M. sz. rendelettel módosított 73/1975. (XII. 20.) PM— ÉVM—Mü, M. sz. együttes rendeletre hívjuk fel. Az említett jogszabály értelmében a szervezett akcióbán épült vagy vásárolt személyi tulajdonban, levő lakás tulajdonosa, ha lakása a gyermekek számának növekedése miatt, illetőleg — kivételesen indokolt esetben — a szülők odaköltözése folytán kicsinek, a családtagok számának csökkenése miatt nagynak, egészségügyi okokból nem megfelelőnek bizonyul, továbbá, ha a munkáltató telephelyének változása, illetőleg a munkáltató kezdeményezésére más helyiségbe történő áthelyezés miatt, lakóhelyet kell változtatnia, lakását az OTP útján ^ 9 v DECEMBER 24 Ne halogassa az utolsó pillanatig... MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! KÉRJÜK: GONDOS CSOMAGOLÁSSAL ÉS PONTOS CÍMZÉSSEL SEGÍTSE A POSTA MUNKÁJÁT! %/ M/GYAR POSTA az állam javára értékesítheti, ha szervezett akcióban másik lakást kíván építeni vagy vásárolni. Ez utóbb említett lakások alatt nem értendők a családi házak, a 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM számú együttes rendelet hatálya alá tartozó szövetkezeti, illetőleg tanácsi értékesítésű lakások, valamint az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása keretében épült (vásárolt) olyan lakás, amely nem az előbbiekben említett okból (telephelyváltozás, áthelyezés) kerül elidegenítésre. Ezekből következik, hogy szervezett akcióban épült lakásnak tekintendő a rendelet szempontjából a KISZ-la- kásépítési (vásárlási) akció keretében, a munkáltató szervezésében és támogatásával, a munkáltatói kölcsöntámoga- tással épült, vásárolt, az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása keretében épült (vásárolt), az OTP beruházásában épült tainácsi vevőkijelöléssel, vagy anélkül értékesített, valamint 1961. január hó 1. napját követően az OTP által nyújtott kölcsönnel épült többszintes lakóházakban levő lakásokat kell érteni. A vételárból az eladónak viszont ki kell egyenlítenie az OTP-nél fennálló kölcsöntartozását, a munkáltatói kölcsöntartozást, az állami támogatást, a fiatal házaspár esetében a megelőlegezett, az OTP-vel még el nem számolt szociálpolitikai kedvezmény összegét, és annak kamatát. Tehát olvasónkat tévesen tájékoztatták, hogy a szervezett akcióban épült lakás elidegenítésénél az állami támogatás összegét nem kell visszafizetni. Lehetséges, hogy aki olvasónknak ezt említette, az nem volt teljes bizonyossággal afelől, hogy mit kell érteni szervezett akcióban épült lakás alatt. Erre most itt megadtuk a választ ★ Ha az újraértékesítésre történő felajánlásra alkalmas lakást ajánlott fel a tulajdonos, arra nincs vételi kötelezettsége az OTP-nek. Erre vonatko1 zóan olvasónknak a figyelmét felhívjuk a 18/1978 (Vili. 23.) PM. számú rendeletre, és abban találja meg az az olvasónk is a választ, aki az illetékekkel kapcsolatban érdeklődött. Röviden ez utóbbi olvasónknak annyit, hogy részére kedvező ez a rendelkezés, mert a lakásnak a 18/1978. (Vili. 23.) PM. számú rendelet alapján történő újraértékesítés esetén, a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték kulcsa 7 százalék, amei lyet a vásárló — külön kérelem nélkül — 12 havi egyenlő részletben adópótlékmentesen fizethet meg. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Tartásdíj három gyermekért A Pest megyei bíróság az iszákos, durva férjnek már a második házasságát bontotta fel. A férfi első házasságából származó gyermeke után havi 600 forint tartásdíjat fizet. A másodikból született két gyermeket a bíróság az anyánál helyezte el, és az apát fejenként 800 forint tartásdíj fizetésére kötelezte. A feleséget, akit a brutális férj a lakásból kizárt, s emiatt kénytelen volt szüleihez költözni, a közös családi ház kizárólagos használatára jogosította fel. Ezenkívül az ingatlannak a férjet illető részét 120 ezer forintért az asszony tulajdonába adta azzal, hogy volt férjének a kiköltözésekor egy összegben 50 ezer forintot fizessen, a hátralékot pedig 1000 forintos havi részletekben törlesztheti. A jogerős ítéletnek a gyermektartásdíjra, a lakáshasználatra és a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolása szerint a gyermektartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként a kötelezett szülő átlagos munkabérének és egyéb juttatásainak 20 százalékát érje el. Több gyermek tartásánál, különösen, ha nem egy helyen vannak elhelyezve, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. Az érvényesíthető összeg tartási igényt azonban a munkabér és a juttatások 50 százalékát nem haladhatja meg. A volt férj havi négyezer forintos keresetének 50 százaléka, azaz kétezer forint szolgálhat a tartásdíj alapjául. így egy gyermekre havi 660 forint jutna. Áz eljárt bíróságok meg sem indokolták, miért ítéltek meg a második házasságból származott két gyermeknek lényegesen magasabb tartásdíjat, mint az előző házasságból születettnek. Ezenkívül a bíróságok által alkalmazott elosztás az apa keresetének 50 százalékát meghaladja. Abban az esetben, ha a második házasságból való két gyermek tartására a megítélhető összeg nem volna elegendő, akkor — az első feleség perbevonásával — a tartásdíjakat arányosítani kell. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: az egyik résztulajdonos házas- társat csak akkor lehet elhagyásra kötelezni, ha a lakás, akár terjedelme vagy beosztása, akár pedig a felek között fennálló rossz viszony, illetve más okok miatt megosztva nem használható. Arra kell törekedni, hogy a kérdés lehetőleg a volt közös lakás keretében oldódjék meg. Ebben az esetben a szóban forgó családi ház a súrlódásmentes használatot biztosító teljes elkülönítésre alkalmas. Szakértői véi Tíz nap rendeletéiből Az állami szervek magán- személyektől, és nem állami szervektől történő ingatlanvásárlásainak, árubeszerzéseinek és bérleti szerződéseinek szabályozásáról szóló 24/1979. (VII. 5.) MT. számú rendelet végrehajtásáról a Fővárosi Közlöny 8. számában találják meg az érdekeltek az 520/1979. számú utasítást. Az ajándékozások tilalmáról a Kereskedelmi Értesítő 32. száma közöl fontos közleményt. A reklámköltségekkel való takarékos gazdálkodásról szintén a Kereskedelmi Értesítő 32. számában találják meg az érdekeltek a belkereskedelmi miniszter X./1979./32. Bk. M. szántó irányelvét. A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló nemzetközi egyezmény kihirdetéséről az 1979. évi 28. tvr. rendelkezik. (Magyar Közlöny 82. szám.). A gazdálkodó szervezetek részére közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a gazdálkodó szervezetek által igénybe vett közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról a 4/1979. (XI. 27.) OVH—ÁH. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 82. száma.). A tanácsi ingatlankezelő vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter a 13/1979. (PK. 17.) PM—MüM. sz. együttes utasításában rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 42. száma.). A végző közgazdászok elhelyezkedéséről a Nehézipari Értesítő 22. száma tartalmaz közleményt. lemény szerint a műszaki leválasztás többféle változatban is végrehajtható. Ilyen esetben a bíróságnak o lakás megosztott használatát kellett volna elrendelnie, különös tekintettel arra, hogy egyikük sem rendelkezik a másik tulajdoni illetősége magához váltásához szükséges anyagiakkal. A jogerős ítélet alapján — hangzik tovább a határozat — a volt férj a neki megítélt megváltási árnak több mint a felét: 70 ezer forintot öt év alatt kapná meg. Ez rá nézve méltánytalan. A közös házban bentmaradó tulajdonostárstól a fokozott anyagi megterhelés vállalása is elvárható, ha pedig erre nem képes, akkor a magáhozváltás helyett más megszüntetési módot kell alkalmazni. Ezt az új eljárásban kell tisztázni. Egy kilakoltatás bonyodalmai Egy segédmunkás, feleségével együtt elhagyta lakását és önkényesen egy lezárt lakásba költözött. Néhány nap múlva a tanács karhatalommal kilakoltatta őket, s ingóságaikat elszállíttatta. Hónapokkal később a házaspár visszaköltözött régi lakásába és ingóságait elvitte. Ilyen előzmények után a segédmunkás a városi tanács ellen kártérítési pert indított. Arra hivatkozott, hogy a kilakoltatáskor bútorait esős időben, ponyva nélküli kocsiban vitték el, és így teljesen tönkrementek. A tanács azzal védekezett, hogy a szállítás kellő körültekintéssel történt. Egyébként az ügyben eljárt dolgozója ellen fegyelmi eljárás megindítására nem volt ok. Fellebbezésre a per a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: A tanácsnak a kilakoltatásnál közreműködő alkalmazottja ellen a fegyelmi eljárás lefolytatását elévülés kizárta, ezért a felelősség kérdését a bíróságnak kell elbírálnia. A tanácsi dolgozó szerint a kérdéses napon nem esett, a szállításnál közreműködő rakodómunkás azonban ellenkező »állomási tett. A Vízügyi Igazgatóság szerint a költöztetés napján o városra mindössze 5,1 milliméter csapadék hullott, de pontos tájékoztatást csak a közeli meteorológiai obszervatórium adhat. Karhatalmi úton történő ki- költöztetést — az időjárási viszonyok figyelembevételével — úgy kell foganatosítani, . hogy az ingóságok ne károsodjanak — hangzik tovább a határozat. — A járásbíróság nem tisztázta, hogy a bútorok és egyéb ingóságok milyen állapotban kerültek megőrzésre a tanácshoz, s milyenben voltak akkor, amikor a tulajdonosnak visszaadták, vagyis a tanácsot az őrzési kötelességgel kapcsolatban terheli-e felelősség, különösen, mert arra hivatkozott: amikor az ingóságokat visszaadták, a segédmunkás nem emelt kifogást. Nincs megállapítva az sem, hogy az elvitelkor és a visszaadáskor készült-e jegyzőkönyv és azt a segédmunkás, illetve annak megbízottja aláírta-e. Mindezek tisztázására új eljárásra van szükség. MOZIMŰSOR 1979. DECEMBER 6-TÓL. DECEMBER 12-IG ABONY 6— 7: A vasprefektus* 8— 9: A fekete farkasok üvöltése* 10—12: Ulzana ABONY, Mese 8—11: Visszatérés Öz földjére ABONY, Művész 8—11: Ellenségek BUDAÖRS 6— 9: Családi összeesküvés* 10—12: Apámuram** CEGLÉD, Szabadság 6—12: A jó, a rossz és a csúf I—II.** (este) 6— 9: Hajókkal a bástyák ellen (du.) 10—12: Az ördög menyasszonya (du.) CEGLÉD, Mese 6—12: Kacor király CEGLÉD, Művész 6—12: Dráma a vadászaton* DUNAHARASZTI 6— 9: Nick Carter a szuperdetektfv* DUNAKESZI, Vörös Csillag 6— 9: Ütközben* 8— 9: Huckleberry Finn és a csavargók (du.) 10—12: A burzsoázia diszkrét bája* DUNAKESZI, Rákóczi 6— 7: Októberi vasárnap 8— 9: Kovpak a Kárpátokban I—II. 10—11: Félénk vagyok, de hódítani akarok DUNAKESZI, József Attila 6: Ütközben* 9: Huckleberry Finn és a csavargók 10: Fehér telefonok*** ÉRD 6— 7: A jó, a rossz és a csúf I—II.** 9— 11: A jó, a rossz és a csúf I—II.** 9: Nuki majom kalandjai (du.) FÓT 6— 9: Kínai negyed» 10—11: Magyar rapszódia» GÖDÖLLŐ 6— 9: A dzsungel könyve (du.) 6— 9: Fekete fülű fehér Bim I—II. (este) 10—12: Gábor diák (du.) 10—12: Az első kísértés** gyál 6—11: Csillagok háborúja I—II. MONOR 6— 9: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (du.) 6— 9: Ajándék ez a nap* (este) 10—12: A vasprefektus* (este) NAGYKÄTA 6— 9: A kétbalkezes és az örömlány* 10—12: Vendégek vadnyugaton NAGYKÖRÖS. ■Arany János 6— 9: Az ördög menyasszonya (du.) 6— 9: Piedone Afrikában 10—12: Hajókkal a bástyák ellen(du.) 10—12: Az elveszett múlt* (este) PILISVÖRÖSVÁR 6— 7: Júlia* 8— 9: Csúfak és gonoszak*** 9: Szarvacska, manócska (du.) 10—11: Szegény gazdagok POMÁZ 6— 7: A friss széna bódftó illata 8— 9: Nyomorultak I—II. 10—11: Buffaló Bili és az indiánok* RÁCKEVE 6— 7: Minden szerdán* 8— 9: Buffaló Bili és az indiánok* 10—11: Nyomorultak I—n. SZIGETSZENTMIKLÖS 6— 7: Buffaló Bili és az indiánok* 8— 9: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (du.) 8— 9: Minden szerdán* (este) 10—11: Emir kincse (du.) 10—11: Márványember I—II.* SZENTENDRE 6— 9: A vasálarcos férfi 10—12: A vad hattyúk (du.) 10—12: Fekete fülű fehér Bim I—II. (este) tApiószele fi— 7: Fantozzi 8— 9: Vendégek vadnyugaton 10—11: A kétbalkezes és az örömlány* VÁC, Kultúr 6— 9: Ulzana (du.) 6— 9: A burzsoázia diszkrét bája** (este) 10—12: Hyppolit a lakáj (du.) 10—idi Útközben* (este) VÁC, Művelődési Központ 7: A kérdés** (Előzetes filmbemutató!) 8: A lovakat lelövik ugye? 9: Aladdin és a csodalámpa VECSÉS 6— $* Vad hattyúk (du.) 6— 9: Az első kísértés** 10—12: A vasálarcos férfi DABAS 6— 7: Hívj a messzeségbe* 8— 9: Szenvedély* 10—11: A nyomozó dilemmája • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek! ••• Csak 18 éven felflieknek!