Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

1979. DECEMBER 5., SZERDA ~iMütn> Heti jogi tanácsok © A személyi tulajdonban levő lakások forgalmáról. Az utóbbi időben a hoz­zánk érkező levelekből meg­állapítható, hogy olvasóink körében bizonyos bizonytalan­ság tapasztalható a lakások értékesítésének jogi kérdését illetően. Egyik olvasónk pél­dául szövetkezeti, egy másik levélírónk tanácsi lakását akarta értékesíteni, amely azon bukott meg, hogy az el­adónak nem volt annyi pénze, hogy a lakással kapcsolatos állami támogatás összegét visszafizesse. Olvasóink azt panaszolták, hogy tudnak olyan esetről, amikor szerve­zett akcióban épült lakás cse­rélt gazdát, és az állami tá­mogatás összegét nem köve­telték vissza. Van olyan le­vélírónk, aki újraértékesítésre ajánlatta fel lakását, de ezt nem fogadták el, másik olva­sónk pedig azt kérdezi, hogy újraértékesítés esetén meg kell-e fizetnie a teljes vagyon­átruházási illetéket, vagy pe­dig kaphat-e valamilyen ked­vezményt Egy cikk keretében nehéz a felvetett kérdésekre teljes vá­laszt adni. Megpróbáljuk rö­viden, a lényeget érintően tá­jékoztatni olvasóinkat Ha a tulajdonos a tanácsi értékesítésű illetőleg munkás- lakás-építés esetén, a haszná­latbavételi engedély megadá­sát, vásárlás esetén pedig a tanácsi vagy az OTP általi ér­tékesítést követő 15 éven be­lül első ízben elidegeníti, kö­teles a lakással kapcsolatos állami támogatás teljes össze­gét visszafizetni. (11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM.) A visszafize­tési kötelezettség adás-vétel­nél az eladót, ajándékozásnál a megajándékozottat életjára­déki szerződésnél pedig a tar­tásra kötelezettet terheli. (A tartási szerződésre nem vonat­kozik ez a kötelezettség.) Nem kell visszafizetni az állami tá­mogatást, ha a lakást — má­sik lakás tulajdonjogának megszerzése ellenében — cse­reszerződéssel idegeníti el. Ez utóbbi esetben csak akkor kell visszafizetni az állami tá­mogatást, ha a megszerzett másik lakást 5 éven belül adás-vételi, ajándékozási, vagy életjáradéki szerződéssel el­idegeníti. Ebből a szempont­ból a szövetkezeti lakás egy fogalom alá esik a tanácsi értékesítésű lakásokkal, tehát a szövetkezeti lakásoknál is az előbb elmondottak az irányadóak. ★ Viszont nem kell az állami támogatást visszafizetni, ha a tulajdonos a tanácsi értékesí­tésű lakást a rendelet szerint, újraelosztásra a lakásügyi hatóság rendelkezésére bo­csátja, a munkáslakást (ez alatt az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépíté­sének támogatása keretében épült vagy vásárolt lakásokat értjük), az OTP. útján az ál­lam javára idegeníti el, nem kell visszafizetni, ha egyenes­ágbeli rokona (örökbefoga­dott, a mostoha és nevelt gyermeke), vagy az örökbefo­gadó, a mostoha és a nevelő szülők javára idegeníti el, úgyszintén a házasság felbon­tása esetén, ha a vagyonkö­zösség megszüntetése érdeké­ben, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján tör­ténik az elidegenítés. Ha a tanácsi értékesítésű lakást a megváltozott jövedel­mi, vagyoni és szociális hely­zete miatt tanácsi bérlakás kiutalása ellenében a lakás­ügyi hatóságnak újrafelosztás­ra felajánlja a tulajdonos, de a tanács ezt az igényt égy éven belül nem tudja kielégí­teni, ha emiatt a tulajdonos a lakást a szabad forgalom­ban, másik lakás bérleti jogá­nak megszerzése érdekében idegeníti el (cserélik). Fel­függesztik a visszatérítést, ha a lakást azért idegenítik el, mert másikat építenek vagy vásárolnak. Építés esetén 3, vásárlásnál pedig 1 éven belül kell igazolni a megszerzett tulajdonjogot. ★ Ami a szervezett akcióban épült lakás eladását illeti, ez­zel kapcsolatban az érdeklő­dő olvasóink figyelmét a 4/1978. (II. 15.) PM—ÉVM— Mü. M. sz. rendelettel módo­sított 73/1975. (XII. 20.) PM— ÉVM—Mü, M. sz. együttes rendeletre hívjuk fel. Az említett jogszabály értel­mében a szervezett akcióbán épült vagy vásárolt személyi tulajdonban, levő lakás tulaj­donosa, ha lakása a gyerme­kek számának növekedése miatt, illetőleg — kivételesen indokolt esetben — a szülők odaköltözése folytán kicsinek, a családtagok számának csök­kenése miatt nagynak, egész­ségügyi okokból nem megfele­lőnek bizonyul, továbbá, ha a munkáltató telephelyének változása, illetőleg a munkál­tató kezdeményezésére más helyiségbe történő áthelyezés miatt, lakóhelyet kell változ­tatnia, lakását az OTP útján ^ 9 v DECEMBER 24 Ne halogassa az utolsó pillanatig... MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! KÉRJÜK: GONDOS CSOMAGOLÁSSAL ÉS PONTOS CÍMZÉSSEL SEGÍTSE A POSTA MUNKÁJÁT! %/ M/GYAR POSTA az állam javára értékesíthe­ti, ha szervezett akcióban má­sik lakást kíván építeni vagy vásárolni. Ez utóbb említett lakások alatt nem értendők a családi házak, a 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM számú együt­tes rendelet hatálya alá tarto­zó szövetkezeti, illetőleg taná­csi értékesítésű lakások, vala­mint az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépíté­sének támogatása keretében épült (vásárolt) olyan lakás, amely nem az előbbiekben említett okból (telephelyválto­zás, áthelyezés) kerül elidege­nítésre. Ezekből következik, hogy szervezett akcióban épült lakásnak tekintendő a rende­let szempontjából a KISZ-la- kásépítési (vásárlási) akció keretében, a munkáltató szer­vezésében és támogatásával, a munkáltatói kölcsöntámoga- tással épült, vásárolt, az ál­lami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének tá­mogatása keretében épült (vá­sárolt), az OTP beruházásá­ban épült tainácsi vevőkijelö­léssel, vagy anélkül értékesí­tett, valamint 1961. január hó 1. napját követően az OTP ál­tal nyújtott kölcsönnel épült többszintes lakóházakban levő lakásokat kell érteni. A vétel­árból az eladónak viszont ki kell egyenlítenie az OTP-nél fennálló kölcsöntartozását, a munkáltatói kölcsöntartozást, az állami támogatást, a fiatal házaspár esetében a megelő­legezett, az OTP-vel még el nem számolt szociálpolitikai kedvezmény összegét, és an­nak kamatát. Tehát olvasónkat tévesen tájékoztatták, hogy a szerve­zett akcióban épült lakás el­idegenítésénél az állami tá­mogatás összegét nem kell visszafizetni. Lehetséges, hogy aki olvasónknak ezt említette, az nem volt teljes bizonyos­sággal afelől, hogy mit kell érteni szervezett akcióban épült lakás alatt. Erre most itt megadtuk a választ ★ Ha az újraértékesítésre tör­ténő felajánlásra alkalmas la­kást ajánlott fel a tulajdonos, arra nincs vételi kötelezettsé­ge az OTP-nek. Erre vonatko1 zóan olvasónknak a figyelmét felhívjuk a 18/1978 (Vili. 23.) PM. számú rendeletre, és ab­ban találja meg az az olva­sónk is a választ, aki az ille­tékekkel kapcsolatban érdek­lődött. Röviden ez utóbbi ol­vasónknak annyit, hogy részé­re kedvező ez a rendelkezés, mert a lakásnak a 18/1978. (Vili. 23.) PM. számú rende­let alapján történő újraérté­kesítés esetén, a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási il­leték kulcsa 7 százalék, amei lyet a vásárló — külön kére­lem nélkül — 12 havi egyenlő részletben adópótlékmentesen fizethet meg. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Tartásdíj három gyermekért A Pest megyei bíróság az iszákos, durva férjnek már a második házasságát bontotta fel. A férfi első házasságából származó gyermeke után havi 600 forint tartásdíjat fizet. A másodikból született két gyer­meket a bíróság az anyánál helyezte el, és az apát fejen­ként 800 forint tartásdíj fize­tésére kötelezte. A feleséget, akit a brutális férj a lakásból kizárt, s emiatt kénytelen volt szüleihez költözni, a közös csa­ládi ház kizárólagos használa­tára jogosította fel. Ezenkívül az ingatlannak a férjet illető részét 120 ezer forintért az asszony tulajdonába adta az­zal, hogy volt férjének a ki­költözésekor egy összegben 50 ezer forintot fizessen, a hátra­lékot pedig 1000 forintos havi részletekben törlesztheti. A jogerős ítéletnek a gyer­mektartásdíjra, a lakáshaszná­latra és a közös tulajdon meg­szüntetésére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás­ra, a Legfelsőbb Bíróság mind­két alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíró­ságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára köte­lezte. A döntés indokolása szerint a gyermektartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként a kötelezett szülő átlagos munkabérének és egyéb juttatásainak 20 szá­zalékát érje el. Több gyermek tartásánál, különösen, ha nem egy helyen vannak elhelyez­ve, a tartásdíjat úgy kell meg­állapítani, hogy egyik se ke­rüljön a másiknál kedvezőtle­nebb helyzetbe. Az érvényesít­hető összeg tartási igényt azonban a munkabér és a jut­tatások 50 százalékát nem ha­ladhatja meg. A volt férj havi négyezer fo­rintos keresetének 50 százalé­ka, azaz kétezer forint szol­gálhat a tartásdíj alapjául. így egy gyermekre havi 660 forint jutna. Áz eljárt bíróságok meg sem indokolták, miért ítéltek meg a második házasságból származott két gyermeknek lé­nyegesen magasabb tartásdíjat, mint az előző házasságból szü­letettnek. Ezenkívül a bírósá­gok által alkalmazott elosztás az apa keresetének 50 száza­lékát meghaladja. Abban az esetben, ha a második házas­ságból való két gyermek tar­tására a megítélhető összeg nem volna elegendő, akkor — az első feleség perbevonásával — a tartásdíjakat arányosítani kell. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott arra: az egyik résztulajdonos házas- társat csak akkor lehet elha­gyásra kötelezni, ha a lakás, akár terjedelme vagy beosztá­sa, akár pedig a felek között fennálló rossz viszony, illetve más okok miatt megosztva nem használható. Arra kell tö­rekedni, hogy a kérdés lehető­leg a volt közös lakás kereté­ben oldódjék meg. Ebben az esetben a szóban forgó családi ház a súrlódásmentes haszná­latot biztosító teljes elkülöní­tésre alkalmas. Szakértői véi Tíz nap rendeletéiből Az állami szervek magán- személyektől, és nem állami szervektől történő ingatlanvá­sárlásainak, árubeszerzéseinek és bérleti szerződéseinek sza­bályozásáról szóló 24/1979. (VII. 5.) MT. számú rendelet végrehajtásáról a Fővárosi Közlöny 8. számában találják meg az érdekeltek az 520/1979. számú utasítást. Az ajándékozások tilalmá­ról a Kereskedelmi Értesítő 32. száma közöl fontos közle­ményt. A reklámköltségekkel való takarékos gazdálkodásról szin­tén a Kereskedelmi Értesítő 32. számában találják meg az érdekeltek a belkereskedelmi miniszter X./1979./32. Bk. M. szántó irányelvét. A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, mint a vízima­darak tartózkodási helyéről szóló nemzetközi egyezmény kihirdetéséről az 1979. évi 28. tvr. rendelkezik. (Magyar Közlöny 82. szám.). A gazdálkodó szervezetek részére közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a gazdálkodó szervezetek által igénybe vett közüzemi csator­namű használatáért fizetendő díjakról a 4/1979. (XI. 27.) OVH—ÁH. számú rendelet in­tézkedik. (Magyar Közlöny 82. száma.). A tanácsi ingatlankezelő vállalatok jövedelemszabályo­zási és anyagi érdekeltségi rendjéről a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter a 13/1979. (PK. 17.) PM—MüM. sz. együttes utasításában ren­delkezik. (Tanácsok Közlönye 42. száma.). A végző közgazdászok elhe­lyezkedéséről a Nehézipari Értesítő 22. száma tartalmaz közleményt. lemény szerint a műszaki le­választás többféle változatban is végrehajtható. Ilyen eset­ben a bíróságnak o lakás meg­osztott használatát kellett vol­na elrendelnie, különös tekin­tettel arra, hogy egyikük sem rendelkezik a másik tulajdoni illetősége magához váltásához szükséges anyagiakkal. A jogerős ítélet alapján — hangzik tovább a határozat — a volt férj a neki megítélt megváltási árnak több mint a felét: 70 ezer forintot öt év alatt kapná meg. Ez rá nézve méltánytalan. A közös házban bentmaradó tulajdonostárstól a fokozott anyagi megterhelés vállalása is elvárható, ha pe­dig erre nem képes, akkor a magáhozváltás helyett más megszüntetési módot kell al­kalmazni. Ezt az új eljárásban kell tisztázni. Egy kilakoltatás bonyodalmai Egy segédmunkás, feleségé­vel együtt elhagyta lakását és önkényesen egy lezárt lakás­ba költözött. Néhány nap múl­va a tanács karhatalommal ki­lakoltatta őket, s ingóságaikat elszállíttatta. Hónapokkal ké­sőbb a házaspár visszaköltö­zött régi lakásába és ingósá­gait elvitte. Ilyen előzmények után a se­gédmunkás a városi tanács ellen kártérítési pert indított. Arra hivatkozott, hogy a kila­koltatáskor bútorait esős idő­ben, ponyva nélküli kocsiban vitték el, és így teljesen tönk­rementek. A tanács azzal vé­dekezett, hogy a szállítás kellő körültekintéssel történt. Egyéb­ként az ügyben eljárt dolgo­zója ellen fegyelmi eljárás megindítására nem volt ok. Fellebbezésre a per a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: A tanácsnak a kilakoltatás­nál közreműködő alkalmazott­ja ellen a fegyelmi eljárás le­folytatását elévülés kizárta, ezért a felelősség kérdését a bíróságnak kell elbírálnia. A tanácsi dolgozó szerint a kér­déses napon nem esett, a szál­lításnál közreműködő rakodó­munkás azonban ellenkező »ál­lomási tett. A Vízügyi Igazga­tóság szerint a költöztetés nap­ján o városra mindössze 5,1 milliméter csapadék hullott, de pontos tájékoztatást csak a közeli meteorológiai obszer­vatórium adhat. Karhatalmi úton történő ki- költöztetést — az időjárási vi­szonyok figyelembevételével — úgy kell foganatosítani, . hogy az ingóságok ne károsodjanak — hangzik tovább a határo­zat. — A járásbíróság nem tisztázta, hogy a bútorok és egyéb ingóságok milyen álla­potban kerültek megőrzésre a tanácshoz, s milyenben voltak akkor, amikor a tulajdonosnak visszaadták, vagyis a tanácsot az őrzési kötelességgel kap­csolatban terheli-e felelősség, különösen, mert arra hivatko­zott: amikor az ingóságokat visszaadták, a segédmunkás nem emelt kifogást. Nincs megállapítva az sem, hogy az elvitelkor és a visszaadáskor készült-e jegyzőkönyv és azt a segédmunkás, illetve annak megbízottja aláírta-e. Mind­ezek tisztázására új eljárásra van szükség. MOZIMŰSOR 1979. DECEMBER 6-TÓL. DECEMBER 12-IG ABONY 6— 7: A vasprefektus* 8— 9: A fekete farkasok üvöltése* 10—12: Ulzana ABONY, Mese 8—11: Visszatérés Öz földjére ABONY, Művész 8—11: Ellenségek BUDAÖRS 6— 9: Családi összeesküvés* 10—12: Apámuram** CEGLÉD, Szabadság 6—12: A jó, a rossz és a csúf I—II.** (este) 6— 9: Hajókkal a bástyák ellen (du.) 10—12: Az ördög menyasszonya (du.) CEGLÉD, Mese 6—12: Kacor király CEGLÉD, Művész 6—12: Dráma a vadászaton* DUNAHARASZTI 6— 9: Nick Carter a szuperdetektfv* DUNAKESZI, Vörös Csillag 6— 9: Ütközben* 8— 9: Huckleberry Finn és a csavargók (du.) 10—12: A burzsoázia diszkrét bája* DUNAKESZI, Rákóczi 6— 7: Októberi vasárnap 8— 9: Kovpak a Kárpátokban I—II. 10—11: Félénk vagyok, de hódítani akarok DUNAKESZI, József Attila 6: Ütközben* 9: Huckleberry Finn és a csavargók 10: Fehér telefonok*** ÉRD 6— 7: A jó, a rossz és a csúf I—II.** 9— 11: A jó, a rossz és a csúf I—II.** 9: Nuki majom kalandjai (du.) FÓT 6— 9: Kínai negyed» 10—11: Magyar rapszódia» GÖDÖLLŐ 6— 9: A dzsungel könyve (du.) 6— 9: Fekete fülű fehér Bim I—II. (este) 10—12: Gábor diák (du.) 10—12: Az első kísértés** gyál 6—11: Csillagok háborúja I—II. MONOR 6— 9: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (du.) 6— 9: Ajándék ez a nap* (este) 10—12: A vasprefektus* (este) NAGYKÄTA 6— 9: A kétbalkezes és az örömlány* 10—12: Vendégek vadnyugaton NAGYKÖRÖS. ■Arany János 6— 9: Az ördög menyasszonya (du.) 6— 9: Piedone Afrikában 10—12: Hajókkal a bástyák ellen(du.) 10—12: Az elveszett múlt* (este) PILISVÖRÖSVÁR 6— 7: Júlia* 8— 9: Csúfak és gonoszak*** 9: Szarvacska, manócska (du.) 10—11: Szegény gazdagok POMÁZ 6— 7: A friss széna bódftó illata 8— 9: Nyomorultak I—II. 10—11: Buffaló Bili és az indiánok* RÁCKEVE 6— 7: Minden szerdán* 8— 9: Buffaló Bili és az indiánok* 10—11: Nyomorultak I—n. SZIGETSZENTMIKLÖS 6— 7: Buffaló Bili és az indiánok* 8— 9: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (du.) 8— 9: Minden szerdán* (este) 10—11: Emir kincse (du.) 10—11: Márványember I—II.* SZENTENDRE 6— 9: A vasálarcos férfi 10—12: A vad hattyúk (du.) 10—12: Fekete fülű fehér Bim I—II. (este) tApiószele fi— 7: Fantozzi 8— 9: Vendégek vadnyugaton 10—11: A kétbalkezes és az örömlány* VÁC, Kultúr 6— 9: Ulzana (du.) 6— 9: A burzsoázia diszkrét bája** (este) 10—12: Hyppolit a lakáj (du.) 10—idi Útközben* (este) VÁC, Művelődési Központ 7: A kérdés** (Előzetes filmbemutató!) 8: A lovakat lelövik ugye? 9: Aladdin és a csodalámpa VECSÉS 6— $* Vad hattyúk (du.) 6— 9: Az első kísértés** 10—12: A vasálarcos férfi DABAS 6— 7: Hívj a messzeségbe* 8— 9: Szenvedély* 10—11: A nyomozó dilemmája • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek! ••• Csak 18 éven felflieknek!

Next

/
Thumbnails
Contents