Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
Aszód Művészetpártoló mecénás a nagyközségi tanács Az ország lakosságának jelentős része falun, községekben, nagyközségekben él, ahol az elmúlt évszázadokban, évtizedekben alig-alig létesült műemlék értékű épület, állítottak fel művészi színvonalú emlékművet, szobrot. Ezek az emberek is igénylik a szépet, az_itt élőket is kell nevelni a műalkotások megbecsülésére. Egy szép műemlék Sajnos, még nem jellemző hazai viszonyainkra, hogy a kisebb településekben is áldoznának az ott lakók szabadtéren elhelyezhető, művészi értékű alkotások megvásárlására, felépítésére. Az is ritkán fordul elő, hogy állami támogatásként állítanának fel szobrot, emlékművet, vagy más műalkotást. Vannak persze kivételek is. E kevesek közé tartozik Aszód is, ahol a település vezetése felismerte a művészetek szerepét az emberek tudatformálásában és művészetpártoló mecénásként számos fontos lépést tétt ennek érdekében. Közismert Petőfi Sándornak aszódi kapcsolata. Ennek emlékére még az 1930-as évek végén, a gimnázium kertjében állították fel Morzsa Mor- hardt Gyula szobrászművész bronz Petőfi-szobrát, melynek költségeit közadakozással hozták össze. Születésének 150. évfordulója tiszteletére élénkült meg újból az érdeklődés művészi értékű alkotások létesítésére. Ennek eredményeképpen állították fel Kovács Ferenc szobrászművész szürke andezitből faragott Petőfi-szobrát a múzeum előtti téren, a Képző, és Iparművészeti Lektorátus anyagi támogatásával. Továbbá ekkor készíttette el a községi tanács Lesenyei Márta szobrászművésszel a nagy költő aszódi diákoskodásának emlékére azt a díszes Petőfi-pla- kebtet, amelyet azoknak a kö- zületeknek, személyeknek adományozta, amelyek, akik jelentős tevékenységgel járultak hozzá az aszódi Petőfi-kultusz elmélyítéséhez. Társadalmi munkával Hasonlóképpen színvonalas bronzplakettet készíttetett a községi tanács a település érdekében végzett társadalmi munka elismerése céljából is, mely alkotásra egy szép műemlék, a régi Podmaniczky- kastély kontúrjait véste fel a művész. Ugyancsak a társadalmi munkásoknak adományozza a település másik két műemlékét (Petőfi-múzeum Széchenyi-kastély) ábrázoló, művészi grafikai megoldással kivitelezett oklevelet is a község vezetése. Segíti, támogatja azoka't a festőművészeket is Aszód nagyközség, akik a múzeumban állítják ki alkotásaikat. Így vásárolt festményeket Somogyi István és Péli Tamás festőművészektől, mely alkotásokkal a tanácsháza helyiségeit ékesíti, hirdetve a mecénás tanács kultúrát támogató szándékát. A közelmúltban készült el egy szépmívű emlékplakett (Ligeti Erika alkotása), azok a helybeli lakosok kapják majd, akik Aszód nagyközség területén kiemelkedő politikai, gazdásági, kulturális, egészség- ügyi tevékenységet végeztek az elmúlt évtizedekben. Ez egyfajta Pro Űrbe kitüntetés, amelyet a nagyközségi tanács által hozott rendelet értelmében minden esztendőben két aszódi és egy-egy ikladi és do- monyi kiválóságnak adományoznak. A bronzplakett három egymás kezét fogó, légies, táncoló nőalakot (Gráciát) ábrázol, jelképezve a három település együttmunkálkodását. A terepet is rendezik Kivitelezés alatt áll és 1980. április 4-én avatják fel az aszódi Győzelem emlékművet, amelyet a Szabadság téren helyeznek el. Az 5'méter magas, fehér mészkőből faragott szárnyas Niké-szobornak az alkotója a Szentendrén élő Papa- krisztosz Andreász, görög származású szobrászművész. A szobor felállításával egyidőben a teret is rendezik, melynek terveit Kangyal Ferenc műépítész készítette el. I. N. Textiltervek Kiállítás Nagytarcsán A nagytarcsai Falumúzeumban Hunyady Judit textiltervező műveiből nyitottak kiállítást vasárnap. A tárlatot január 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között. MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1979. DECEMBER ,4., KEDD Zzómve/cs c!ön lövéfiyvédelem helikopterről A nyár hírei régen elfogytak, s apadóban az ősziek is. Amit keiiett s lehetett, betakarítottak a földekről. De azért nem élettelen a határ, hiszen, ha csak csírájában, hajtásában is, már őrzi a jövő évi kenyérnek valót. Talán még jókor jött az eső, fejlődésnek indulhattak az őszön elvetettek. Fejlődés. Ahogy éppen a búzának számít, miképpen kap erőre ilyenkpr, hogy viszonylag jól átvészelje a telet, úgy volt ezzel a szövetkezeti mozgalom is, amelynek kezdeti korszaka, az indulás ugyancsak a friss hajtás ismérveit mutatta. Hogy izmosodjon, s állja a nehezebb időket, azért sokan tettek, s tesznek ma is. A kezdetre és arra, ami ma van, szinte iskolás módon könnyű a válasz, de hogy a fokozatosan javuló termelési színvonal kialakítása, megteremtése érdekében mi minden történt, különösen az elmúlt fél évtizedben, arra csak azok adhatnak választ pontosan, akiknek ez a köznapi gondja. Nagyobb táblák A kérdés úgy is fogalmazható: mit tettek a fejlett szocialista mezőgazdaságért? A válaszban mindazoknak a munkáját érthetjük, akiknek egyáltalán köze volt vagy van a termelőszövetkezetek gazdálkodásának előbbre viteléhez, emberi vagy technikai vonatkozásban egyaránt. De szűkítsük a kört, s nézzük, egy adott gazdaság miként változott, erősödött meg a közelmúlt időszakban. A, fejlődésben két alapvető tényezőre kell különösen odafigyelni, amelyek egymás nélkül aligha létezhetnének: a szellemi és az anyagi, technikai erőfeszí- ésekre. Túrán éppen alkotmányunkkal egyidős a szövetkezet: a mai téesz őse, a Galgamenti 1949. augusztus 20-án alakult meg, amellyel később egyesült az Uj Ütőn, majd csatlakozott hozzá az időközben ugyancsak egyesült galgahévízi Haladas és Kossuth tsz. így a jelenlegi túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Tsz már csakugyan tekintélyes, csaknem 6 ezer hektáros területen gazdálkodik. Tucatnyi helyett három önmagában már ez is jelzi a fejlődés bizonyos lépcsőfokát, hiszen ha valaha a nadrágszíj parcellák hátrányát emlegettük, amelyek még a kisebb traktorok gazdaságos üzemeltetéséhez sem adtak volna elég teret, a nagy gépek korszakában sokáig a közös táblák egy jelentős hányada hasonló módon törpévé vált. Persze nemcsak emiatt volt szükség egy időben a nagyobb gazdaságok kialakítására, hanem azért is, mert világos volt, hogy a kisebb közösségek anyagi és szellemi értékei további összefogással még nagyobb eredményre vezethettek, mint külön-kijlön. A megtett út fontosabb lépéseiről beszélgettünk Lévai Ferenc elnökkel és Dobi Mihállyal, a szövetkezet pártvezetőségének titkárával. — Termelési szerkezetünkön is Változtatni kellett az elmúlt években —mondja Lévai Ferenc. — Évtizede még több mint harminc növényfajtát termesztettünk, ma pedig mindössze tizenkettővel foglalkozunk. Akkor 25 hektár volt az átlagos táblaméret, ma 80. Elég, ha azt vesszük, hogy amíg régen az előző gazdaságoknak egyenként tucatnyi kis traktora volt az alapvető talajmunkákra, ma ezek helyett három, kétszáz lóerő feletti nagy traktorunk van. félreértés ne essék: a kisebb Vaksötét. A vérségi iskola és a művelődési ház közötti teret bevilágító lámpa legalább két hete nem ég. Ráadásul esik, csendesen, kitartóan. Óvatosan lépkedek. Bent barátságosabb. Az épület hátsó szárnyának egyik kis helyiségébe nyitok be, ahol Kalmár János, a községi pártszervezet titkára dolgozik. Világnézeti témák A faluban a házak ablakának jó részén a televízió kékes fénye szűrődik ki ilyenkor az utcára, az emberek pihennek, szórakoznak. Neki is akadna más teendője, de elvégre, mint mondja, nem lehet lazítani, hiszen a párttitkárnak példát kell mutatni. Enélkül a tagoktól sem követeidet fegyelmet, de e téren nincs is probléma. — Az elmúlt években valamennyi taggyűlésünk határozatképes volt. A tagok rendszeresen megjelennek az ösz- szejöveteleken, különösen a velük folytatott beszélgetések óta. Eszmecseréinken jól megmutatkozik. hogy éles szemmel és marxista álláspontú kritikával figyelik az eseményeket. Ideológiai képzésük rendszeres. Gondot fordítottunk a pártonkívüliek eszmeipolitikai képzésére is: valláskritikai tanfolyamot indítottunk, kulturális kérdésekről előadássorozatot, a pedagógusoknak etikai és világnézeti témakörben szerveztünk több mint fél éven át tartó stúdiumot. — Milyen a kapcsolata a pártszervezetnek a község más szervezeteivel, intézményeivel? — A jó kapcsolatot, a párt jelenlétét mindenekelőtt az a tény jellemzi, hogy a különféle szervezetek, intézmények vezetői, kettő kivételével, maguk is párttagok, ahol pedig a vezetők pártonkívüliek, ott is képviselve vagyunk. Ennek az az előnye, hogy a község életének bármely területén adódik probléma, gyorsan eljut hozzánk, rövidebb idő telik el a megoldást célzó határozat meghozataláig, végrehajtásáig. — A községi tanács huszonegy tanácstaggal működik. A negyedévenként megtartott üléseken megjelenési arányuk hatvan-hetven százalék között mozog. Számottevő javulás az utóbbi években nem történt. A távolmaradottak egy része indokolatlanul hiányzott, s né- hányan a tanácstagi beszámolójukat sem tartották meg. A tanácstagok aktivitásáról azonban nem lenne teljes a képünk, ha elhallgatnám, hogy az üléseken részt vevők minden döntést alaposan, körültekintően megbeszélnek? — Hogyan végezték munkájukat a tömegszervezetek? — Tavaly a tömegszervezetek között erősödött a kapcsolat. A népfrontbizottság például még 1975-ben együttI működési szerződést kötött a tanáccsal, amelynek pontjait már két ízben is bővítették. Mozgalmak ápolása — Sikeresnek bizonyultak a népfrontbizottság és a tanácstagok közös eszmecseréi. Ki kell emelni a falugyűléseket, amelyeken évről évre növekedett a megjelenők és a hozzászólók száma. A népfront által szervezett akciókból az olvasó népért mozgalom ápolása, a rendezvények, a népi fesztiválok és a versengő falvak sorozat támogatása emelkedett ki. A nőbizottság rendszeresen felmérte a kereskedelmi és szolgáltatási ellátottság helyzetét, serkentette a lányokat és asszonyokat a népművészet ápolására, szervezte az öregek napját, figyelemmel kísérte a női tanácstagok munkáját. — Miként értékelhető az ifjúkommunisták tevékenykedése? — A KISZ-szervezet egészséges működését hátráltatta a vezetők gyakori változása, elsősorban a titkárok cserélődése. Volt olyan esztendő, amikor három titkár követte egymást, de tavaly sikerült stabilizálni a vezetőséget, ami a szervezet tevékenységét előnyösen befolyásolta. Létszámuk tizenötről huszonkilencre emelkedett. Jó eredményeket értek el a társadalmi munkákban és a hasznos anyag gyűjtésében. Papíron maradt — Parkosították a művelődési ház környékét, részt vettek az óvoda kerítésének javításában, a járdaépítésben, a járási és megyei munkaakciókban. Kifestették az ifjúsági klubot, s még számos apróbb munka dicséri őket. A szervezeti életet kirándulásokkal, túrákkal, táborozásokkal tették színesebbé. — El kell azonban marasztalni őket a politikai képzés terén: két-három évig csak terveket készítettek, de azokat képtelenek voltak megvalósítani. Sikerültebbek a kisebb csoportokban szervezett képzések, például az ifjúsági vitakör, valamint a vetélkedőkkel egybekötött foglalkozások. A tagok egy része ifivezetői tisztséget is betölt. Ók rendszeresen találkoznak a csapatvezetővel, s külön képzésben részesülnek. A késő esti beszélgetést ketten folytattuk, de Kalmár János párttitkár nem a saját véleményét mondta el, hanem a pártszervezetét, azokat a megállapításait összegezte, melyeket a párttagok közösen és felelősen alakítottak ki. Benc Mihály és a közepes erőgépek szintén megtalálhatók a szövetkezetben, hiszen a betakarítás és részben a szállítás, a növény- védelem, valamint más speciális munkák miatt ezekre is szükség van. De alig használják már a növényvédelemre őket, hiszen — ez is sokat jelez a fejlesztésben mutatkozó előrelátásukból — tíz éve, hogy az országban az elsők között alkalmazták a légi növényvédelmet. Akkor elsősorban a közismerten nagy zöldségtermelés miatt látták gazdaságosnak, hogy a repülőgépet s a helikoptert igénybe vegyék erre a munkára. A szövetkezet tagja a Heves megyei székhelyű Agroplan közös vállalkozásnak, s ma már a gazdaság összes növényvédelmi munkáinak 80 százalékát ezekkel a modern eszközökkel végzik. Hús Újpestnek A fejlesztéseket csakúgy, mint más gazdaságbk, a túrái gazdaság is sok tekintetben a munkaerő csappanása, nem egy esetben a jobb munkakörülmények megteremtése, de leginkább a gazdaságosabb termelés érdekében hajtja végre. Nyolc éve még 1738, ma pedig csupán 880 dolgozót foglalkoztatnak a szövetkezetben- Tíz év alatt mintegy 60 millió forintot költöttek gépesítésükre. Előbbre lépésük jele az is, hogy amint a lehetőség úgy hozta, utat nyitottak a külvilágra. A búzát, a napraforgót és a kukoricát a fél országot átfogó KITE tagjaként termelik, ebből a napraforgó az, ami évről évre százvagonos tételben exportra kerül. Ez év január 1-től pedig a vácszent- lászlói Zöldmező és a dabron- ci összefogás Tsz-szel gazdasági társaságot alakítottak Főszövlcer elnevezéssel. Tizenhat üzletük van, elsősorban Üjpest munkásnegyedében: tejet, húst, zöldséget és gyümölcsöt árusítanak egyebek között. F. I. KKMV Tudományos csoport A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál megalakították az Építőipari Tudományos Egyesület vállalati csoportját. Az alakuló ülésen a csoport jövő évi programját is elfogadták. Általában havonta tartanak összejöveteleket, amelyeken hasznos témákról érdekes előadások hangzanak el. Néhányszor külső előadókat hívnak meg. Meglátogatják a fontosabb munkahelyeket is, például az észak-pesti és a gödöllői szennyvíztisztítótelep építését, s az ott folyó munkálatokat is értékelik majd a KKMV ÉTÉ csoportjának tagjai. MÉM időszaki Intézet ötéves 2 VIT csoport öt évvel ezelőtt alakult meg a TIT-csoport a MÉM Műszaki Intézetben. A csoport létszáma azóta kétszeresére növekedett, s szaporodott azoknak az eVőadásOflcnak a száma, amelyeket az aktívák a mezőgazdasági üzemekben tartottak. Pest megyében — az üzemek kéréseitől függően — az elmúlt években átlagosan 60— 70 előadásra került sor. A MÉM—MI TIT-csoportjának munkáját elsősorban az aranykoszorús fokozatot elért, Rázsó Imre nevét viselő szocialista brigád szervezi. Gödöllő és Vidéke Afész Termelékenyebben A Gödöllő és Vidéke Áfész harminckilenc szocialista brigádja vesz részt az MSZMP XII. kongresszus és hazánk felszabadulása évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyben. a dolgozók vállalták a kereskedelmi és a szolgáltatási munka javítását, s azt, hogy az árbevételük növekedését mintegy nyolcvan van százalékban a termelékenység fokozásával érik el. Szolgáltatás munkaviszony mellett Negyvenkét kisiparos dolgozik Kartalon, közülük huszonhármán önállóak, a többiek rendszeres munkaviszony mellett folytatják tevékenységüket. A nyugdíjasok közül mindösz- sze hárman végeznek szolgáltatást. Hiány van a községben villanyszerelő, ács, cipész, épületburkoló, valamint férfi- és női szabóból. Kiestek Járási válogatottjaink Lejátszották visszavágó mérkőzéseiket a járás válogatott labdarúgócsapatai a Pest megyei Labdarúgó Szövetség által kiírt tornán. S bár két győzelem és egy döntetlen a mérleg, egyik gárdának rém sikerült kivívnia a továbbjutást. Gödöllői járás—Cegléd- Monori járás 1-0 (1-0) Felnőtt mérkőzés. Vezette: Darnyik (Bodor és Köti). Az eredmény nem fejezi ki hűen a játék képét, mert a mieink nagy mezőnyfölényben játszottak. Jól helytállt a védelem, de a csatárok rendre hibázta: óriási gólhelyzeteket puskáztak cl. Jellemző, hogy a gólon kívül két kapufát is lőttek. A vendégek kapusát a 75. percben kiállították. Gödöllői járás ifi—CeglédMonori járás ifi 2-2 (2-0) Vezette: Lovász (Surmarn és Molnár). Túrán, a mérkőzés szünetében senki sem Gondolta volna, hogy végül a gödöllői iá- rásbeli csapatnak meg kell elégednie a döntetlennel. Hiszen számtalan gólhelyzetet teremtettek, s az első félidő végén meggyőző fölénnyel vezettek. A második játékrészben azonban a vendégek egy szép támadással először szépítettek, majd szabadrúgásból kiegyenlítettek. A mieinknek az utolsó percekben is akadtak helyzeteik, de a győzelmet nem tudták megszerezni, így az ifjúsági csapat sem juthatott tovább. A vendégek közül egy játékost már az első félidőben kiállítottak durvaságért. Gödöllői járás serdülők— Ceglédi-Monori járás serdülők 4-0. Az első mérkőzésen 5-0-ás vereséggel vonultak le a pályáról a mieink, s így nem nagyon hittek abban a szakemberek és a szurkolók, hogy sikerül kiharcolni a továbbjutást. Félreértés ne essék, nem a bizonyítványt magyarázzuk, de ide kívánkozik néhány megjegyzés a mérkőzéseket illetően. Amint azt Kovács Tibor, a városi és járási testnevelési és sportfelügyelőség vezetője is elmondta, a tornát nem a legszerencsésebb időben hirdette meg a megyei szövetség. A költséges szereplés késleltette a bajnokság folytatását. s így a befejező mérkőzések belenyúlnak a télbe. Az is kifogásolható, hogy a mo- nori mérkőzésekre a szövetség nem küldött megyei bírókat, s ez az eredmények alakulásában is közrejátszott. Cs. J. Éles szem, marxista kritika
