Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
/ t PES ;t megy El HÍRLAF » KÜLÖN! Cl A DÁSA . ' . '' « " ‘'’ •-1 ívA ás* * —- - VI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1979. DECEMBER 31., HÉTFŐ Megbecsülendő apróságok Újítók a szövetkezetben Gondolom, sokan ismerik a szólást: nincs új a nap alatt. Megvallom, amikor valamilyen újdonság kapcsán hangzik el, méghozzá némi gúnnyal vagy éppen irigységi felhanggal, haragot érzek a szólást idézővel szemben. Az még elfogadható, hogy manapság nem botlunk léptén-nyomon olyan felfedezni válókba, amelyek világraszólóak, éppen ezért aligha engedhető meg, hogy a kis dolgokat lebecsüljük. Az újításokban, a százszámra születő ötletekben, ha más nem, az a rendkívüli, hogy csakis az ember alkotja: egyedül vagy többen tökéletesítik olyanra a benne foglaltakat, aminek révén a munkát megkönnyítik, gyorsítják, jobbá, mi több, egyáltalán elvégezhetővé teszik. A legtöbbször hát kár gyorsan, reflexszerűen legyinteni az apróságnak tűnő, de a munkás hétköznapokat jobbító szándékkal javítani akarókra. Felpaprikázott ke'dv Így vagyok azokkal az újításokkal is, amelyekről a minap a Gödöllő és Vidéke Áfész-ben hallottam, s amelyek kapcsán felötlött ez a néhány mondat, vagy inkább sok korábbi tapasztalat juttatta eszembe. Mert tulajdonképpen az is ide tartozik, hogy az e tárgyban mutatkozó rossz gyakorlattal ellentétben, sok , olyan munkahely van, ahol ösztönzik, szervezik az újítómozgalmat, mintegy pofont adva az apró ötletekre legyintőnek. Noha az is tény, hogy az újítókedvűek megbecsülésében általában sok még a tennivaló. De térjünk vissza az áfész- hez, ahol most már szinte hagyományos, hogy minden évben újítási hónapot tartanak. Ez ugyan önmagában nem hat újszerűnek, mert ilyet t— újítási hetet vagy hónapot — másutt is meghirdetnek, ők azonban 1979-ben azzal paprikázták fel egy kissé az újítási kedvet, hogy kimondták: legyen egy brigád — egy újítás verseny. Mindez nem jelentette azt, hogy csak abban a hónapban és csak brigádok ötleteit várták, hiszen ezt a dolgot nehéz időhöz vagy brigádhoz kötni. Mindenesetre, mint arról Kovács Jánosné titkárságvezető és Szállási Gáborné újítási felelős tájékoztatott, egyetlen hónap alatt, szeptemberben, 14 javaslat érkezett az igazgatóságra. Ezeket, elsősorban a munkahelyi vezetők közreműködésével, decemberig elbírálták. Közülük 11-et újításként elfogadtak, 3 csak ötletnek számít. Falra szerelhető A legtöbb ésszerűsítést az áruház vas- és műszaki osztályán dolgozó Vasas szocialista brigád nyújtotta be. Közülük is igen figyelemre méltó az a pvc padlótekercset tartó állvány, amely egyúttal kézikocsiként is használható. Miért kell ez a munkájukhoz? Egy-egy ilyen pvc-tekercs tömege 80—90 kilogramm. Amíg a raktárba, a raktárból az eladótérbe viszik, néhányszor meg kell emelni. A kiméréskor hasonló a gond. A Vasasok brigádja úgy tervezte meg a kézikocsit, hogy azzal egy vagy több tekercs hordozható, ha meg a földre helyezik, a lemérendő tekercs forog rajta. Ugyancsak az ilyen műanyagpadlóra vonatkozik a brigád másik újítása. Milyen bosszantó, ha az üzletben úgy vágják le a pvc-t, hogy odahaza derül ki: a végét ferdén metszették. A szemmérték ilyenkor csalóka, így hát olyan eszközt konstruáltak, ami garantálja a pontos vágást. Ennek révén nemcsak a vevő lehet elégedettebb, a bolt selejt- je is kisebb. Mindenki szeret fedett helyen dolgozni, ha esik az eső, a hó. Az áruházak, boltok nagy részében nincs fedett rakodóhely. Az áfész áruházánál is régi gond, hogy ilyenkor kellemetlen a rakodók, az alkalmazottak dolga, nem szólva arról, hogy a szállítmány egy része rövid idő alatt is megázhat. A Vasas brigád egy, az áruház falára szerelhető, összecsukható fóliasátort tervezett, olyat, amely mellé a tehergépkocsi odaállhat, a rossz időben is fogadhatják a küldeményeket. Bemutatóvitrin Arra, hogy manapság valóban nem lehet, s talán nem is kell világrengető dolgokat kitalálni, ez is példa. De mert ott született az ötlet, ahol megvalósítására óhatatlanul szükség mutatkozott, az ilyet és társait is érdemes becsülni, nem pedig kézlegyintéssel elintézni, mint olykor szokásos ma még. Legfeljebb azon érdemes bosszankodni: egy-egy ilyen ötlet miért nem előbb jutott eszébe valakinek. Ha ugyanis — vonatkoztassunk el az áfészíől — ezt a kérdést tesszük fel, azzal mutathatjuk építő szándékunkat az újítómozgalomban . t A kereskedelemben a reklámban is lehet újítani. Az áruház' kultúrcikk- és illat- SZSroáktílVáriák Caméá brigádjától származik az ötlet: használják fel a lépcsőfeljárónál eddig üresen álló kis területet egy bemutatóvitrin elhelyezésére, amiben órákat, ékszereket, hanglemezeket és más árukat tesznek ki ezután, hogy ott is látható legyen, mit kínálnak az osztályon. Sorolhatnánk tovább újításaikat, például a nagytarcsai önkiszolgáló élelmiszerboltban dolgozó József Attila szocialista brigádét. Az üzletben nincs tejhűtőpult. Volt viszont egy régi típusú, gyengébben fagyasztó hűtőgép. Ha ebbe minden átalakítás nélkül tejet tartanak, hozzáfagy a géphez. Megoldották, hogy ez elő ne forduljon, de azért a vásárlók jól hűtött, friss tejet kapjanak nyáron is. F. I. Tartalmas évek A Kékestetőfői a Parlamentig — Mit csinálsz a hét .végén? — kérdezte Réti István, a hévízgyörki nyugdíjasklub vezetője. — Van még egy hely az autóbuszon, szívesen magunkkal viszünk a kirándulásunkra. Feketeruhás. sokszoknyás asszonyok, sötét ruhába öltözött férfiak gyülekeztek reggel a művelődési ház előtt. Az asszonyok karján kézikosár, benne kirántott hús, sütemény, egy kis üvegben, víz. A férfiak kezében kopottas aktatáska — bizonyára az unokától örökölték — a táskában fasírozott, sült hús és a literes üvegekben saját termésű homoki bor. — Hosszú lesz a nap - mondogatják —, kell egy kis tartalék, ha megéhezik, vagy megszomjazik az ember. Várnak az alapítók — Az idén ez az ötödik kirándulásunk — tájékoztat a klubvezető.* — Megismerkedtünk a járás nevezetességeivel, látnivalóival. Jártunk Gödöllőn, Szadán, Galgamá- csán. Voltunk Versegen, Isaszegen. Foton, Vácrátótón. Egerben, Párádon. Megnéztük Kékestetőt és ott voltunk az cpajpusztai lovasnapok rendezvényein is. — Arra törekszünk, hogy a járás minden nevezetességét megismerjük. — Buszunk először Nagytarcsán áll meg, ahol megnézzük a falumúzeumot. A múzeum alapítói, szervezői. vezetői — a Molnár házaspár — várnak bennünket, ők lesznek kalauzaink. Egy órát időztek a hévíz- györkiek a nagytarcsai falumúzeumban. Az asszonyok elsősorban a nagytarcsai hímzéseket veszik szemügyre, a férfiak a régi munkaeszközöket nézegetik. Dobronai Mihály megtöri az ismerkedés csendjét: — Minden ilyen eszköz megtalálható még a mi falunkban ís. Ideje lenne, hogy megnyíljon Hévízgyörk tájháza. A következő úticél a Néprajzi Múzeum. A jegyváltás ideje alatt az idős asszonyok és férfiak az épület belsejét nézegetik. Rácsudálkoznak az aranyozott márványoszlopokra, a hatalmas freskókra, simogatják az erkélyek korlátáit, vizsgálják a márványlépcsőket. v A belsejét is — Milyen gazdagság, menynyi érték! — állapítja meg Békefi Gáborné. Bányásszky András és felesége az előtérben felállított könyvárusító asztalhoz siet. Vásárolnak az unokáknak. Az ügyeletes muzeológus köszönti a hévízgyörki nyugdíjasokat, mint a múzeum vendégeit. Vezetésével járják körül a kiállítási termeket. Türelmes magyarázata, hozzáértése mindent felfedeztet a látogatókkal. A gyermekjátékok előtt ugyanolyan szívesen időzik a csoport, mint a hímzett szűrök színes gazdagsága előtt, s kijut a csodálkozásból a cserepeknek is. Kancsók. köcsögök, tálak, korsók. — De szívesen hazavinnék egy-egy darabot — sóhajtanak elsősorban az asszonyok. A múzeumi séta csaknem Újabb jó eredményekért J árásunk és városunk üzemei, intézményei, szövetkezetei, dolgozói ebben az esztendőben is sok sikert értek el a termelőmunkában, a városépítésben, a községek fejlesztésében, a politikai, társadalmi és kultu- s rális életben. A megnehezült körülmények közepette erőfeszítéseket tettek a munka hatékonyságának javításáért, a gazdaságosabb anyag- és energiafelhasználásért, a takarékossági szemlélet elterjesztéséért az élet valamennyi területén. Erőfeszítéseinket az-új esztendőben kell fokoznunk, hogy teljesíthessük az ötödik ötéves tervben elő- írtaltat. Járásunkban és városunkban is sikeresen folyik a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. A további jó eredményekhez kívánunk minden dolgozónak, a város és a járás valamennyi lakosának erőben, egészségben gazdag boldog új esztendőt. A járási és a városi pártbizottság-, a városi tanács és a járási hivatal Nyugdíjasoknak Hús? színházi bérlet ötéves múlt az erdőkertesi nyugdíjasok Barátság klubja, amely az Ady Endre Művelődési Házban havonta tartja összejöveteleit. A nyugdíjasok azonban nemcsak itt találkoznak rendszeresen: az elmúlt évadban húsz színházi bérletet váltott számukra a művelődési ház vezetősége. Új transzformátor Korszerű villamos hálózat Erdőkertesen háromszáz- ezer forintot költöttek 1979- ben NIM-kerétből az üdülőövezet villamos hálózatának bővítésére. Az úgynevezett Balázsi és BKV-részen transzformátort és húsz kilowattos vezetéket telepítettek. A középfeszültségű hálózatot 1980- ban szerelik. 1 — Jól halad az aszódi, tizenkét tantermes általános iskola építése, amelynek gene- rálkivitelzője a helyi tanács építési és költségvetési üzeme. Azt tervezik, hogy még a tél beállta előtt tető alá hozzák a tantermi épületszámyat, s így a belső munkákat a hideg évszakban is folytathatják. — Színházi esték. Gödöllőn számos, intézménynek van közönségszervezője. Például az áfész-nek is, az ő szervezőjük csaknem ötszáz dolgozójukat látta el rendszeresen színházjeggyel 1979-ben. Jo szóval oktasd, játszani is engedd címmel közművelődési mozgalmat és vetélkedőt szervez a városi tanács művelődésügyi osztálya, a városi-járási Juhász Gyula Könyvtár és a Petőfi Művelődési Ház nagy proletár költőnk születésének 75. évfordulója tiszteletére.. Hogy miért nevezik mozgalomnak a rendezvénysorozatot a szervezők? Mert nemcsak egyszerű vetélkedésről van szó: januártól májusig havonta egy, illetve két összejövetelt tartanak a versengő csapatoknak. Benevezhetnek a város valamennyi vállalatának, szövetkezetének, intézményének szocialista brigádjai, s a rendezők azt ajánlják, hogy a kollektívák vegyék be IrvT+urí’b; v'” •'.Asr”t közé a vetélkedőt, az arra való felkészülést. Januárban Költőnk és kora címmel előadáson mutatják be azt a kort, a század első négy évtizedét, amelyben József Attila alkotott, majd a két februári összejövetelen a költő munkásságává! ismerkedhetnek meg a brigádok tagjai. Márciusban a felszabadulás utáni magyar lírában vizsgálják meg József Attila, hatását, később pedig — áprilisban és májusban — elemzést hallhatnak a versenyzők arról, hogy mi volt a közös József Attila, Derkovits Gyula, valamint Bartók Béla szellemiségében. A rendezvények után a brigádok feladatlapokat kapnak, ezeket a megadott határidőre kell eljuttatni a Juhász Gyula Könyvtárba. A májusi, a könyvhét alkalmával megrendezendő városi döntőbe a legjobb nyolc brigád jut be. A verseny érdekessége, hogy a brigádok öt fős csapata mellé egy-egy közönségcsapatot is szervezhetnek a többi brigádtag közreműködésével. A jutalom értékes könyvutalvány lesz. Az első megbeszélést január 7-én, hétfőn délután 3 órakor tartják a jelentkezett brigádok vezetőinek a könyvtárban. Programajánlat, tallózó Legyen mindig más a házigazda Nem mondhatjuk, hogy nincsenek felelős gazdái a járás közművelődésének, hiszen ha csak a községi művelődési házakra, a múzeumokra és tájházakra gondolunk, vagy az irányító járási művelődésügyi osztályt, illetve a közművelődési bizottságot tekintjük, sokan bábáskodnak a tartalmas, színvonalas művelődés kialakítása körül. S még nem is szóltunk a vállalatokról, szövetkezetekről, amelyek anyagilag segítik a művelődési házakat, a közös fenntartás mellett a járási közművelődési alapba is befizetnek s maguk is önálló rendezvényeket tartanak. Aztán itt vannak még az iskolák s nem utolsósorban a KISZ-szervezet. Mit tesznek az ifjúsági mozgalomban azért, hogy a fiatalok közművelődése se legyen három óra hosszat tartott, s amikor a nyugdíjasok kilépnek a múzeum ajtaján, napfényben látják az Országház tornyait. Nézik az épületet, s mindenkinek van mondanivalója. Abban egyeznek meg, hogy hamarosan megnézik a belsejét is. Rövid séta a Körúton. Délután ismerkedés a Várral. Csorna András a Hilton szálló presszójában elfogyaszt egy duplát. — Ha már itt jártam, ennyit megengedek magamnak — nincs igazam? A Mátyás-templom idegen- vezetője régmúlt korokba kalauzolja a hévízgyörkieket. — Mennyi mindent láthattak ezek a falak — súgja Rajkó Gáborné Blaskó Ferencnének. Az idegenvezető mintha ráfelelne Rajkóné szavaira. — Királyok koronáztatták magukat, miközben a templom falain túl nyomorgott a nép. Szép nap volt Még világos van, amikor a Halászbástya árkádjai alól letekintenek a kirándulók a fővárosra. Kilenc óra. amikor Hévízgyörkön megáll a busz. — Gazdag, szép nap volt — mondja búcsúzóul Réti István, amiben valamennyien egyetértenek. íer esik Mihály fehér folt a járás térképén. Nem mintha a 30 s 15 év közöttieket csak a KISZ mozgósíthatná tanulásra, önképzésre, az amatőr művészeti együttesekbe, a különféle programokra. De ha a KISZ- ben komolyan veszik ezt a munkát, akkor az egész köz- művelődés nyer vele. Az eddigi tapasztalatokról, a tervekről kérdeztük Márton Andrást, a KISZ járási bizottságának titkárát és Mikulán Ferencet, a bizottság politikai munkatársát, aki a KISZ járási közművelődési bizottságát vezeti. Minél több pedagógus — Kritikus szemmel nézzük a közművelődési bizottság tevékenységét — kezdi a tájékoztatót Márton András — s ez elmúlt időszakban többször is fontolóra vettük, hogyan lehetne élénkebbé, hatásosabbá tenni működését, hiszen a testület könnyen megtalálhatja a lehetőségeket, széles körben együttműködhet a járásban a közművelődés intézményeivel, a KlSZ-szervezetek- kel. Elhatároztuk tehát, hogy átszervezzük a bizottságot s arra törekedtünk, hogy minél több pedagógust nyerjünk meg az ügynek. A fiatal tanítókon, tanárokon sok múlik a községek közéletében s így a közművelődésben is. Mi lesz az átszervezett bizottság feladata, erről Mikulán Ferenc beszélt: Elsősorban helyi — A bizottságban a pedagógusok mellett helyet kaptak a fiatal közművelődési szakemberek és olyan KlSZ-akti- visták is, akik már hosszabb ideje a közművelődés felelősei alapszervezetükben. A testületnek arra kell törekedni, hogy támogatást adjon, szervezze és irányítsa a különféle programokat, elméleti, módszertani segítséget nyújtson. Eddig persze nem esett szó sok újdonságról, a bizottságnak korábban is ez volt a feladata, amit többé-kevésbé el is látott. Milyen új ötletek születtek? — Egyszerre több minden foglalkoztat bennünket — folytatja Mikulán Ferenc. — Elhatároztuk, hogy a háromhetenként egybegyűlő társaság havi programajánlatot állít össze, amiben elsősorban a helyi, a járási programokra, rendezvényekre hívjuk fel a fiatalok figyelmét. Politikai szemüvegen át film, könyv, színház, sajtó, TIT-figyelő is lesz ez a kiadvány, amelyet eljuttatunk valamennyi alapszervezethez. — Ugyancsak a tájékoztatást szolgálja majd a tallózó, amiben egy-egy hónap KISZ- es eseményeiről kapnak változatos, fiatalos összeállítást az alapszervezetek. Nem titkoljuk, hiszen ez a legfontosabb: kedvet, aktivitást szeretnénk éleszteni minden KISZ-esben. Mindig más És ezzel még nem értünk & tervek végére. Latolgatják egy járási alkotó ifjúság klub létrehozását is. Egyelőre tudakozódnak, érdemes-e megcsir nálni, érdekli-e a fiatal szakembereket. Ha igen, s valószínűleg így lesz, akkor megkezdődhet a szervezés és megalakulhat a klub, amely hasznosan egészítheti ki a vállalatok, szövetkezetek alkotó ifjúság mozgalmát, jó alkalom lehet ez egymás munkájának, terveinek, lehetőségeinek megismerésére. Természetes, nemcsak a diplomások lehetnének tagjai a klubnak. Éppen azt szeretnénk, ha rendszeres véleménycsere alakulhatna ki a fiatal vezetők és a szakmunkások között. Ez mindkét fél számára sok előnnyel járna. A közművelődési bizottság folytatja munkáját. Erről if beszámoltak a járási bizottsá gon: — Javaslatokkal fordultunk az alapszervezetekhez. Arra kértük őket, hogy egy-egy községben szervezzenek toldl- kozókat a különféle intézményekben, gazdasági egységekben dolgozó fiatalok részvételével. Legyen mindig más a házigazda, ismerkedjenek egymás munkájával. kutassák, hogyan segíthetnék egymást a továbbképzésben, a közművelődésben. G. Z. Versengő brigádok
