Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

1979. DECEMBER 4„ KEDD Apáról fiúra száll az ének HETVENÖT ÉVES A SZÖVETKEZETI FÉRFIKAR 1 Aligha lepi meg á Nagyma­ros kulturális életét ismerő ol­vasót a tény: a helyi művelő­dési ház nagyterme minden zenei rendezvényen zsúfolásig telik. Serlegek, oklevelek j . Nem volt ez cember elsején különbül éle­seim: délután 5 órakor megteltek a székso­rok, s még az állóhelyek is. Érthető volt, hiszen a három­negyed évszázados Nagymarosi Szövetkezeti Férfikar kórusta­lálkozóval ünnepelte aa*évfor- dulót, s vendégül látta a Szentendrei Városi Vegyes­kart, a Vác Városi KlSZ-kó- rust, a Dél-Balatoni Háziipari Szövetkezet Kodály Zoltán női karát, a Péceli Szövetkeze­tek Petőfi Sándor Férfikarát, s fellépett a nagymarosi mű­velődési ház kamarakórusa is, akárcsak a házigazdák. A hangversenyen sokszor csattant fel a vastaps. Bachot, Lassust, Kodályt, Bárdost, Lisztet értő közönséget nevelt fel itt a most jubiláló szövetke­zeti férfikar. De ne szóljunk ezúttal a hangversenyről, a szereplők felkészültségéről — kiemelkedőek voltak — be­széljünk inkább az ünnepei­tekről. A Nagymarosi Szövetkezeti Férfikar fennállásának 75 éve alatt múzeumra való emléket, •trófeát gyűjtött, s most, a 'hangverseny idején a művelő­dési ház előcsarnokában kiállí­táson mutatta be a történetét illusztráló tárgyakat. Serlegek, plakettek, kupák, emléklapok, oklevelek jelzik nevezetesebb szerepléseiket. Láthatunk másféle — az el­ismerést mutató — dokumen­tumokat is. Művelődésügy* miniszteri dicséret, a szakma! sikert tanúsító Arany Koszorú Oklevéllel minősítés, s a leg­utóbbi, az idei: Szocialista Kul­túráért kitüntető jelvény. Tamburás dalkör Heinczinger János, a kórus egykori tagja, mai krónikása mondja: — 1904-ben a Szociáldemok­rata Párt Munkáskórusa né­ven alakult meg — kizárólag építőmunkásokból — az akkor tíztagú kar. Igazi munkásda- lárda volt, saját szórakoztatá­sukra, s a mozgalomért éne­keltek. A 60. évfordulón élt még az egyik alapító tag, Heinz János (a fia is tagja volt a kórusnak, ma unokája énekel velünk), s tőle tudom, hogy a Nagymarosról Pestre bejáró munkások önként hoz­ták létre a kart. — 1908-ban már nyilvánosan is felléptek, Tamburás dalkör néven, ez arra utal, hogy volt már hangszeres kíséret is. Az első víláaháború a válság ide­je, de 1913-tól ismét a pó­diumra léptek, Patakfalvi ta­nító úr vezényletével. Nyolc esztendővel később leköszönt a karnagy, s helyét Maurer TIT-PROGRAM JOVORE Kötetlen ismeretterjesztés Végső formát öltött a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat központjának 1980-as munkaterve — javában folyik a jövő évi tennivalók számba­vétele a társulat megyei és budapesti szervezeteiben. A TIT jövő évi tevékenységéről, törekvéseiről Jeney Jenő főtit­kárhelyettes adott tájékozta­tót. Események, évfordulók ' Társulatunk tevékenysége egyaránt szolgálja a tudás gyarapítását és a szocialista tudat formálását — mondotta. — Sajátos eszközeivel 1980- ban tovább kívánja segíteni az utóbbi időkben hozott párt- és állami határozatok megva­lósítását. A TIT a következő esztendőben ismeretterjesztő munkája szerves részének te­kinti a felszabadulás 35. év­fordulójának jelentőségét mél­tató rendezvényeket, a párt soron levő, XII. kongresszusa állásfoglalásainak, az V. ötéves terv befejezésével és a VI. öt­éves terv előkészítésével kap­csolatos feladatoknak a meg­ismertetését. Jelentőségéhez mérten foglalkozik az esedé­kes országgyűlési és tanácsi választásokkal, a Varsói Szer­ződés 25. évfordulójával, József Attila születésének 75. évfor­dulójával is. Szemléletformálás ' Ä TIT tevékenysége a jövő­ben is kiterjed majd minden tudományág ismeretanyagára, de 1980-ban az eddiginél jó­val nagyobb erőfeszítéseket kíván tenni a társulat a szo­cialista jogi és erkölcsi tudat erősítéséért, különös tekintet­tel a jogok és a kötelezettsé­gek egységben való felfogásá­ra, az állampolgári és a mun­kafegyelemre. A rendezvé­nyeken hangsúlyt kap a szo­cialista közgazdasági művelt­ség, s a manapság annyira időszerűvé vált gazdaságossá­gi, takarékossági és hatékony- sági szemlélet fejlesztése. Cé­lúi tűztük ki, hogv magasabb színvonalra emeljük, és széles körűvé tegvük az ismeretek — köztük elsősorban a természet­tudományi és műszaki isme­retek — terjesztését, amelyek viszonvlag közelről érintik a termelést. Sajátos forma ' A társulat a jövő évben nagyobb részt kíván vállalni a szakmunkásképzésből, tovább­képzésből — elsősorban a kor­szerű szakmai, technikai és technológiai ismeretek elsajá­tításához szükséges természet- tudományi, műszaki, közgazda- sági alapismeretek nyújtásá­val. Ennek megvalósulása — amelynek során a TIT-előadók beépülnek a termelő üzemek szakmai tanfolyamaiba — nem­csak a működési tér bővülését jelentheti, hanem sajátos munkaformát is kialakíthat. Terveink között szerepel a kö­tetlen, klubszerű keretben fo­lyó ismeretterjesztés az ifjú­ság soraiban, s a jól bevált szabadegyetemi formák alkal­mazásának nagyobb arányú kiszélesítése az értelmiségiek körében. Ezenkívül fel kell készülnünk arra, hogy az amúgy is sokrétű és kiterjedt idegen nyelvoktatási munkát minőségileg fejlesszük, további területekre is kiterjesszük. Ferenc vette át. Kottát nem ismerő kőműves volt ő, aki szabad idejében sajátította el a zene ismeretét, a karveze­tés tudományát. Első nagy si­kerét az 5 vezetésével érte el a kórus: 1932-ben a Margit­szigeten az Országos Iparos Dalosverseny első díját nyer­ték. — 1936-ban Pestre költözött Maurer Ferenc, s helyébe Dé­nárt János lépett — egy vil­lanyszerelő. A második világ­háborúig az országot, s főként a Dunakanyart járta a kórus. 19.45. után Hernádi Ferenc szíj­gyártó lett a karnagy, ő ma is énekel a kórusban. Á felsza­badulás utáni években, külö­nösképp 1965 után terjedtek ki a dalárda kapcsolatai, s 1967- ben jártak először külhonban, az NDK-beli Grevesmühlan- ben. — Ma Kismartoni Ferenc a karnagy, ő vezényel 1969 óta. s az első szakember a kórus élén: a váci Gábor József ál­talános iskola ének-zene taná­ra. Szögek a zászlórúdban — Ha mérleget kellene ké­szítem azt mondhalnám: Nagymaroshoz nőtt a kórus. Apáról fiúra szállt az éneklés szeretete, s nem volt hiány pártolókban sem: ezt Jelzi az a több mint kétszáz szög, ame­lyeket a dalárdát támogatók üthették a kar zászlójának rúdjába, 1964-ben, a hatvana­dik évfordulónkon. Háromne­gyed évszázad alatt 'több mint 120 tagja volt a kórusnak, sma 35-en énekelnek együtt Az 1971-es esztendő fordulat volt életünkben: ezóta a helyi szö­vetkezetek a mecénásaink. Hogyan tovább? — erről kérdeztük Kismartoni Ferenc karnagyot: — A kórus ma is munkásda­lárda, a tagok négyötöde fizi­kai dolgozó. Eddigi sikerein«, egy részét annak köszönhettük, hogy korábban be nem muta­tott kórusműveket adtunk elő. Ezek egyike Bárdos—Petőfi Márciusi ifjak című szerzemé­nye, amelynek utolsó sorait jelszavunkként is említhetjük: Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon. Ezután is szeretném? ismeretlen műveket műsorunk­ra tűzni. A jubileumon ismét gyara­podott a Nagymarosi Szövet­kezeti Férfikar gyűjtsménye. elnyerték a Kórusok Országos Tanácsa díszoklevelét, a Pest megyzi K1SZÖV, és a MElZÖ.', emléklapot adományozott, az OK1SZ pedig szép faliterítőt, rajta egy életfa: talán a kórus szimbóluma is lehetne ... V. G. P. KIÁLLÍTÓTERMEKBŐL Aranydiploma és fődíj PORTRÉBIENNÁLÉ HATVANBAN - DELI-EMLÉKKIÁLLÍTÁS A Hatvani Galériában de­cember 16-ig látható a portré- biennálé, mely*en a Dömsöűön alkotó Vecsési Sándor festő­művész kapta az aranydiplo­mát és a fődffat. Deli Antal művei a szentendrei Művész­telepi Galériában 1980 áprili­sáig tekinthetők meg. A Kmet- ty Jánosról elnevezett teret de­cemberben avatják Szentend­rén. Arcok és sorsok Szalay Ferenc visszaesett, Né­meth József 1972-ben festett képét küldte be. Meglepően mérsékelt a grafikai anyag, melyből ezúttal csak Decsi Ilona ceruzarajzát lehet emlí­teni. Ügy érzi a kritikus, hogy a hatvani kezdeményezést maguk a festők, grafikusok, szobrászok gondosan váloga­tott és teremtett művekkel fo­Most került sor a második portré- biennáléra Hat­vanban. Bár nem olyan egyenletes, mint 'az első volt, mégis vannak ki­magasló alkotá­sok, mint Vecsési Sándor két nem­zedéket jelenitő, öt férfit bemutató képe, mely nem­csak családtagjait ábrázolja, hanem a régi Magyaror­szágot jeleníti. Megfordítanám a véleményt; nem azért jó kép, mert realista mű, ha­nem azért igazi realizmus, amit Vecsési létreho­zott, mert csak az elérhető legmaga- sabb minőséget te- ,1. kintette célnak. ^ Mellette pompás portré Barcsay Je­nő arcmása még a harmincas évekből. A kiállítás lelke, szervezője, rendezője talált rá e képre, Moldvay Győző. Milyen sorsokat példáznak a hétköznapok arcmásai? Drá­mákat is. Mesterházi Lajos életbúcsúját Ezüst György közreműködésével, Csontváry idézett arcát Bráda Tiboé ta­láló ötlete nyomán. Azokat a műveket emelem ki, amelyekben ez a sorsjelleg jó és méltó művészi diszpozí­cióval jelenik meg. Bazsonyi Arany, Pirk János, Kurucz D. István, Patay László, Dezső József és Fazekas Magdolna képeire gondolok elsősorban, e megoldott, érzékeny művek­re. Szabó Iván érmei ezúttal is meggyőzőek, és Rácz Edit ismét újítani tudott Salamon király húgát kereső jelképes portréjában. A Nagymaroson alkotó művészházaspár, Pálffy Katalin és Kaubek Péter ez­úttal sem engedett a műgond­ból, minden harsányságtól mentes arcokat mutatnak be. Sokkal több nincs a tárlaton, Breznay* József: Pannóniái család TV-FIGYELO Energia. Bizony igazat kell adnunk annak az idős szak­embernek, aki a vasárnap esti Hét egyik riportjában azt mondta, hogy a mezőgazdaság mai energiaéhségét el sem tudták volna képzelni néhány évtizeddel ezelőtt. S nemcsak azt, hogy milyen nagy tö­megben nyelik majd a folyé­kony üzemanyagot a munka­gépek, hanem ugyanígy azt sem: hány és hány száz ton­nányi fűtőanyag kell az istál­lók, a melegházak meglan- gyosítására. Hatalmas energiafogyasztó lett tehát a mezőgazdaság, s mint ilyennek, a manapság annyit emlegetett takarékos­ságból is sikerrel kell vizsgáz­nia. Sok jó példa akad arra, mi­képpen lehet kevesebb gázzal, olajjal ugyanolyan termelési eredményt elérni, s az meg külön örömünkre szolgált, hogy a tévések éppen innen, Pest megyéből gyűjtöttek ösz- sze egy csokornyi ilyen jó pél­dát. Herceghalmon azt filmezték le, hogy ott egy ügyes kis műszerrel, az úgynevezett ned- vességmérővel figyelik a ku­korica gépi szárítását. Ha ez a masina azt jelzi, miszerint a száradás elérte a 14 százalé­kot, máris véget vetnek a mű­veletnek, mert a további — szintén hőenergiát igénylő — szikkasztás teljességgel fölös­leges. (Egy százaléknyi túlszá- rítás nem kevesebb, mint 75 ezer liternyi üzemanyagot po­csékol el.) Dunavarsányban szintén gép — automata berendezés — fi­gyeli az istállók hőmérsékle­tét, s nem engedi, hogy a kel­leténél nagyobb legyen ott a meleg. Mint Kovács Bálint fő­energetikus — merthogy az ügy fontosságára való tekin­tettel egy ilyen státust is ala­pítottak — elmondotta, éven­te 10—12 tonnányi üzemanya­got tudnak így megtakaríta­ni. Az Óbuda Tsz szakemberei meg úgy spórolnak, hogy nem az olcsóbb, hanem éppen a drágább üvegházakat hozzák tető alá. Ezek ugyan többe kerülnek, de annyival jobbak, hogy egy négyzetméterük fű­téséhez csak 38 kiló üzem­anyag kell a korábban föl­használt 55 kiló helyett. Ha­marosan megtérül tehát a kez­deti nagyobb befektetés. Ugyanígy az is a takarékos­kodást szolgálja, hogy az olaj­fűtésről a gázenergia alkal­mazására térnek át — ez mindenkéonen mérsékli a me­legítésre szánt összeget. Hát úav újéviéből i’vesmH emlegettek ebben az időszerű riportban, amely bizonyára nemcsak a főváros környékén, de az ország más tájain is el­gondolkodtathatta a szakembe­reket : lám, lám, hányféle úton- módon takaríthatok meg azok a bizonyos, egyáltalán nem olcsó tonnák és köbméterek __ Fa nd. Szombat este is lát­hattunk egy Pest megyei kép­sort. Ez a híradóban villant fel, és Pándot mutatta, még­pedig abból az alkalomból, hogy ott megnyílt a helység szülöttének, Pándi Kiss János szobrászművésznek a kiállítá­sa. A műsorvezető, a mindig íze­sen választékos stílusban fo­galmazó Pálffy István el­mondta, hogy a népszerű Jan­csi bácsi tárlata iránt nagy az érdeklődés: sokan kíváncsiak, milyen munkák kerültek ki a hetvennegyedik évét nemrég betöltött, hosszú időn át — 1925-től egészen 1939-ig — Ró­mában élő mester keze alól. Sajnálattal hallhattuk vi­szont. hogy Pánd jeles fia be­teg. Nem is tudott elmenni gyűjteményének megnyitásá­ra. Ezért hát — miközben ott­honi közszerepléséhez őszin­tén gratulálunk — egyúttal jobbulást is kívánunk neki, s ugyanígy azt is reméljük, mi­hamarabb kezébe tudja venni nrnntázófáiát, amelvnek nyo­mát annyi műemlék, épölet- n’asztika stK. stK őrzi mind Itáliában, mind Hobnza. Akácz László kozhatják a jövőben emléke­zetessé. Ebből most csupán idé­zetet, nem teljességet érzékel­tünk. Intimitások vásznai Rokonszenves mester Deli Antal becsületes értékrend­del. Megbízható minden alko­tása. Münchenben, Nagybá­nyán kezdte festői működését, 1937-ben telpedett le Szent­endrén. Különösen kedvelte az izbégi tájat, melyről pasz- telljei tanúskodnak. Vonzó­dott az intimitásokhoz. Ha egy kőhídra, gereblyézőre, söprő nőre, parasztudvarra bukkant, az számára mindig új festmény lehetőségét je­lentette. Tehetségét egyenle­tessége bizonyítja, melyet megszerzett, melyet megőrzött. Kiemelkedik oeuvre-jéből A , régi művésztelep kertje, mely- 1 nek festői finomsága nemcsak kedves, hanem maradandó is. Kmetty János tér . Nem tudom eléggé dicsérni Szanthó Imrét. Mindig kitalál valamit, amiről megfeledkez­tünk, ami fontos, ami lehető­ség. Alkot és szolgál. Művet, ügyet. Rendezi a Mini Goli Galériát, gyűjti, rajzolja kari- katúrakollekcióját, követ őriz Czobel Béla egykori szentend­rei házából, emlékezik régi Szentendrei művészsírokra, gondozza is azokat. Felújítot­ta a Dalmát Házat, grafikái, cikkei jelennek meg a hazai sajtóban, igen sokszor a Pest megyei Hírlapban is. Nyugha­tatlan alkat, sokan türelmet­lennek érzik, pedig minden tet­tét, ötletét önzetlen közösségi szándék vezérli. Lépkedő szentendrei história ő, aki most megint valami lényeges dolgot ambicionált, s a terv­től a megvalósításig lendítette a szentendrei városi tanács segítségével. Arról van szó, hogy Kmetty János december 29-én lenne 90 esztendős. So­kat járt, festett Szentendrén, gyakorta megfordult az egy­kori Zábránszky vegyeskeres­kedésben, ahol sajtot, kkiflit, tejet vásárolt. Erre a napra képes alkalmi bélyegzőt is készített Szánthó Imre, abból az alkalomból, hogy Kmetty Jánosról teret neveztek el. Losonci Miklós Lázár Ervin A FÁJÓS FOGÚ OROSZLÁN hangjáték gyerekeknek Rendezte: SOLYMOSI OTTÓ Előadók: BESSENYEI FERENC. MÁRKUS LÁSZLÓ, HARKÁNYI ENDRE. MÁRTON ANDRÁS, HALÁSZ JUDIT, BARACSI FERENC, BENEDEK MIKLÓS. DÉGI ISTVÁN, JAKÓ PÁL DICKENS Karácsonyi ének prózában Fordította: BENEDEK MARCELL Átdolgozta és rendezte: MAÁR GYULA Elmondja: TÖRÖCSIK MARI 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents