Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
6 méta V ___ K/ imav 1979. DECEMBER 30., VASÁRNAP Óvodásoknak, iskolásoknak Gumimókus és társai [ Olvassatok mindennap! hirdette december elején a gyer- mekkönyvheti plakát, ám a Móra Könyvkiadó munkatársai aligha csupán erre a hét napra gondoltak, amikor köz- ■ tétették harminckilenc izgalmas olvasmányból álló választékukat. A három törpe r Hány kisfiú és kislány van, akik — bármennyire is igyekeznek — csak nagy nehézségek árán tudják átlépni meseország határát. Ennek az oka leggyakrabban a szülői türelmetlenségben keresendő. Rege Sándor könyve, a Mesék Gumimókusról ahhoz nyújt segítséget, hogyan kell szavainkat úgy egymás mellé rakni, hogy abból érdekfeszítői, tartalmas történet kerekedjék. A Zolikának és minden nagycsoportos óvodásnak ajánlott kötet beszámol a szeneslapát utazásairól, a különös tortáról, a higanypumpáról és toroksoprűről, azaz egy kellemetlen betegség történetéről. Rege Sándor meséi nemcsak a gyermekeknek nyújtanak élményt, hanem példaként szolgálhatnak a szülőknek is. Az óvodások könyvespolca sorozatban látott napvilágot Jékely Zoltán A három törpe című bolgár mesefeldolgozás. Az egyik történetnek Borsika, a lusta törpe a főszereplője, míg a másik a kisfiú, a kiskutya, a kismacska és a kis- béka kalandjairól szól. Jékely könyvét Róna Emmy rajzai illusztrálják. Török Sándor folytatja Kököjszi és Böbojsza találkozásainak közreadását. Üjabb mesegyűjteményének címe Gilikoti. Hogy ki Is ez a furcsa nevű valaki? Nem más, mint egy üveggolyó, amely különböző bonyodalmakat okozva újabb történetek elindítójává válik. í/nnepsoroló Figyeljük meg, hogy nemcsak mi, felnőttek szeretünk a színekkel játszani, hanem a gyerekek is. Imants Ziedonis lett író a fehéret, a sárgát, a barnát, a kéket, a feketét, a pirosat, a lilát, a zöldet, a szürkét ragyogtatja fel úgy előttünk, hogy mindegyikhez tanulságos, egyben nagyon humánus mesét kerekít. A kötet gyönyörű rajzait Aija Zile készítette. Aki nemcsak esténként akar tornászni, azoknak nyújt segítséget dr. Krizsaneczné Németh Edit Játékos gyermek- torna című könyve, amelyet a Medicina jelentetett meg. A kötet elsősorban óvónők, tanítónők és szülők számára készült: az elméleti fejezetek mellett több mint négyszáz ábrával ad hasznos tanácsot a tornagyakorlatok elvégzéséhez. Hasonló igénnyel készült — óvodásoknak és óvónőknek, de mondhatnánk azt is, hogy szülőknek — az Vnnepsoroló című Móra kiadvány, amely ver. seket, dalokat, játékokat és jó tanácsokat tartalmaz — különböző ünnepekre. A sok színes, hónapokat jelképező labdából megannyi igényes olvasmány, móka meg figyelmességet feltételező megnyilvánulás muzsikája csendül ki. Tréfás KRESZ Dallos Jenő most a közlekedés ábécájeleit ismerteti meg a kisiskolásokkal. Pompás ötletek és kitűnő rajzi megele- venítés nyűit segítséget a rögzítésihez. Ügy tűnik: Dallos nemcsak a kitalálásban, hanem a didaktikában is utolérhetetlen. A Már tudok olvasni! sorozatban jelent meg M. Sz+anyu- kovics Makszimka című elbeszélése. Az egykor filmből megismert történet kis néger hősét bizonyára az újabb korosztól'rok is megkedvelik. Táró kalandjai a hegvek országában címmel a janán Mrjoko Macutani meséit adta közre a Móra kiadó. Mintha báb’été- kok elevened” érek meg olvasás közben, úgv hat ránk a tö”l?net. s az íróval egvütt iz- gi,1h”*-"nlc hozv a naolooó fiúból hozván lesz az elemek folget; g'vr''1"^ ^ nnm.” V Ő hns. Varga Judit rajzai látványosan adják vissza ennek a világnak a különlegességeit Erich Kästner újabb könyvéről — Emil és a három iker — csupán annyit árulunk el, hogy komoly izgalmat jelent a hét éven felülieknek. Áni Máni vásárlásáról, a szitakötőről, csodákról és csudákról, a Holdról és reggelről, három gyermekrajzról meg egyéb érdekességekről szól Bella István lenyűgöző verses- kötete, A zöld pizsamabéka. Magannyi nyelvi lelemény, csalafintaság, ördöngős szókép bújik meg a sorokban, amelyeket Kovács Péter rajzai avatnak teljes élménnyé. ■ * Évkönyvek 1980-ban ünnepeljük hazánk felszabadulásának harmincötödik évfordulóját. A kezdetet ezt a ma már történelemnek számító kort eleveníti fel a Kisdobosok évkönyve versekkel, riportokkal, beszélgetésekkel. Illyés Gyula, Nagy László, Juhász Ferenc, Zelk Zoltán, Weöres Sándor műveit olvashatjuk többek között, hogy aztán utolérjük napjainkat, s mindjárt az olimpia városába, Moszkvába repüljünk. Egy másik fejezet a félelemmel es bátorsággal foglalkozik, majd a múzsák testvériségének a jegyében elindulhatnak a kis olvasók a művészet országút- ján. A Fiúk-lányok könyve (Rigó Béla összeállítása) teljes terjedelmét a sportnak szenteli. Azaz mégsem csak annak, mert a sporttal kapcsolatban eligazodhatunk a történelem lapjain, kutathatjuk az emberi teljesítőképesség felső határait, példát vehetünk edzettségiről, jellemességről és küzdőszellemről, egyben a művészetek sportábrázolásait is szem ügyre vehetjük. M. Zs. A számítógép lelke | Lapoz- I | gató | Megszólal a múlt Áz okos más kárán tanul, tartja a közmondás. Lehet, hogy ebben az egyik legemoe- ribb sajátság fogalmazódott meg? Az ember az, alti képes nemcsak a saját tapasztalatán okulni, sőt azon túl, amit emberi környezetétől, közvetlen elődeitől minta — példa — után elsajátíthat, a távolabbi emberelődök tapasztalatát is megörökíti: a szóban, írásban, emlékben ráhagyomámyozott történelmet. Kérdés: me? is érti vajon ezt az üzenetet? Sajnos, legalábbis gyakran nem. Szüksége van olyiam tolmácsokra, akik megszólaltatják számára a múltat. Tömény történelem Vörös Károlynak, a polgári fejlődés Budapestje kiváló kutatójának és ismerőjének az Akadémiai Kiadónál megjelent munkája, a Budapest legnagyobb adófizetői 1873—1917. tömény történelem. Mindenekelőtt gazdaságtörténet, gazdasági és társadalmi statisztikán alapuló, végig számokon nyugvó és végig dokumentált leírás a tárgyalt időszakból, adatokba rejtett regónyfolyam. Amit egy megkésve sem született magyar Balzac elmulaszthatott, mindaz (vagy még több) itt van pontos tényekben. Osztály születése, rétegződése, szintjeinek alakulása, sorsok tömkelegének változása forr, hullámzik előttünk a 186 oldalnyi műben. Családtörténetek és cégtörténetek. Ha már újságban írunk a könyvről, kínálkozik ide betekintésre egy alcím a második fejezetből: Budavest vlrili- set az oktatásban és a sajtóban. A gazdasági növekedés tüneteként 1873-ról 1888-ra, másfél évtized alatt, kettőről tizenegyre szaporodott a lapkiadás nagy adózóinak száma. Egyikük, Bródy Zsigmond — a Neues Pester Journal tulajdonosa — egyúttal a vá-os egyik leggazdagabb adózója volt A második egy nagybirtokos ellenzéki lapszerkesztő, Csávolszky Lajos volt. S a tizedik, tehát utolsó előtti Jókai Mór... A reformáció vonulatai Érdekes — tudományos, figyelmet igénylő — munka Kónya Istváné, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Kálvinizmus és társadalomelmélet vagy — alcíme szerint — A kálvini szociális doktrína teológiai-elméleti alapjainak bírálata. Magyarországon, ahol a kálvinizmus az egyik legelterjedtebb vallás, felvilágosító, népnevelő szerepe van e munkának, ha ez korántsem a nagyközönségnek, inkább a képzettebb olvasónak szól. A történelmi elemzésből bontja ki a reformáció vonulatait, részletesebben a kálvinit, elmályülten taglalva Kálvin életét és munkásságát. így tér át a kálvini tanok lényeges vonásaira, különösképpen a nredestinációra. Majd a ká'- vlni tan társadalmi vetületeit elemzi, így annak törványfel- fogását, államelméletét, a tel- sőbbség és a nép viszonyáról, a tőkés tulajdoniról, a munkáról, a művészetről, a tudományiról vallott nézeteit. Kimutatja, hogy a kálvini hit a polgári szabadságot és az egyháznak (az államtól való) függetlenségét a szuverén istennek való kizárólagos alávetettséggel biztosítja, persze lélekben, képzeletben, de ezáltal egyszersmind magatartási mintában. Gazdasági elmaradottság Tovább lépve a jelen felé, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó termékéből érdemes elidőznünk a Gazdaság és elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában című tanulmánykötetnél, amelyet Ber&nd T. Iván és Ránki György szerkesztett — s egyúttal kát tanulmánnyal gya- rapított. Az egyik — a címadó — mindjárt a kötet bevezető munkája. Vajon miiért és hogyan következett be az európai perifériának (s benne a magyar területeknek is) a gazdasági, fejlődésbeli lemaradása Európa nyugati és középső területeihez képest? Ezt elemzi a bevezető tanulmány az ipari forradalom korától a kései gazdasági fellendülésig, vagyis addig, amikor a perifériákon is hátai kezdett, teret nyert — sajátos módon — laz ipari forradalom. A többi fejezeteik külföldi történészek munkái, egy-egy Több ezer éves mondás, a régi görögöktől maradt ránk: ismerd meg magad. Az önmegismerés az énnek, az ember belső mozgatóerőinek a megismerése. Érdekes, hogy míg a külvilágra irányuló megismerés számos tudományt teremtett, a nem kézzel fogható benső kutatása igazában csak az utóbbi században bontakozott ki tényleg tudományosan, nem kevés vita közepette. Közúti balese'ek A jelen népbetegségének, a közúti baleseteknek az elhárításában, megelőzésében is fontos szerepe van a pszichológiának több más mellett. Dr. Irk Ferencnek a Közúti balesetek című könyvében — amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet kiadványaként — a legérdekesebb részek közé tartoznak a pszichológiai vonatkozások, hiszen a közlekedés rendszere, a balesetek fajai, statisztikái vagy a baleseti okok objektív tényezők ismertebbek, legalábbis meg- szokottabbak, gyakrabban emlegetettek. E könyv persze ezeket is átgondoltabban, alaposabban taglalva tárgyalja. Most megalapozott tájékoztatást kapunk a személyiségismérvek közlekedési vonatkozásairól, a járművezetéssel kapcsolatos tulajdonságokról, részletesebben az agresszióról, a szorongásról, az ijedtségről, az információ és a döntés kapcsolatáról, a cél, a motívum és a döntés összefüggéséről vagy a kockázatvállalás és a döntés viszonyáról is. Nem kevésbé érdekes az életvezetés és a közlekedési magatartás összefüggése. Újszerűén hat, hogy a közlekedés viktimológiájáról is olvashatunk e könyvben, holott szinte nyilvánvaló, hogy vannak jellegezetesen balesetet kihívó magatartások, típusok, netán életkorok. Ugyancsak érdekes fejezet szól a szükségszerű és a véletlen helyéről a közlekedésben és a közlekedési balesetekben, illetve a közlekedési kriminalitásban. Olyan elgondolkodtató fogalmakkal találkozunk itt, mint a balesetbe keveredés esélye vagy a szerencse baleseti szerepe. Talán már ennyiből is érzékelhető, hogy nemcsak gyakorlati szempontból, haország vagy országcsoport fejlődési sajátosságait veszik nagyító alá: Jörberg Skandináviáét, Nadol Spanyolországét, Castro Portugáliáét, Cafújna Itáliáét, Babanászisz Görögországét. Majd isimét a magyar szerzőpáros veszi át a szót, második tanulmányuk az ipari forradalomnak ezt a sajátos közép-kielsit-európai típusát elemzi — ideértve Bulgáriát, Szerbiát, Romániát is Magyarország mellett. A kötetet Bovikin tanulmánya zárja az oroszországi ipari fejlődés sajátosságairól. Történelmi ön- és környezetismeretünk alapműve a kötet Ugrás a sötétbe Az Akadémiai Kiadónál jelent meg a sikeres Sorsdöntő történelmi napok sorozatiban Vígh Károly könyve, az Ugrás a söiétbe. A második világháború végét idézi. A román átállástól követi nyomon főleg a hazai eseményeket, az elszalasztott kiugrási lehetőségeiket,, Horthy fegyverszüneti próbálkozását és az átállást meghiúsító rossz előkészítést és árulásokat, a nyilas hatalomátvétellel, a Szálasi-puccsal bezáróan. A szerző, a bor történésze, az eseményeik és mozgatóik történetét a dokumentumokból és visszaemlékezésekből drámai feszültséggel, cselekményesen bontja ki. Érthető, meggyőző és plasztikus képet ad e századi tö-ténelmünk súlyos szégyenéről. N. F. nem elméletileg is érdekes és magvas munka ez. A programozás A számítógépnek is van lelke? Amenyiben lelket lehelt belé teremtője: az ember. S mert ember adja fel a leckét, a feladatot, az elvárást, ő programoz — ezzel a saját személyiségjegyeit, pszichéjét is beleviszi a gép munkájába. Gerald M. Weinberg könyve, A számítógépprogramozás pszichológiája — szintén a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó publikálta — a programozást, mint emberi tevékenységet vizsgálja, úgy is, mint egyéni s úgy is, mint társas tevékenységet. Egyebek közt olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy miképpen befolyásolják ezt a munkát az emberi személyiségjegyek, mik e tekintetben a kritikus tulajdonságok, milyen intelligenciát és problémamegoldó képességet igényel, milyen közönségi szerveződés felel meg neki. Külön nagyobb fejezetet találunk a programozás eszközéről is. Egy fejlődő szakma és tudománynak új aspektusú átgondolása a kötet egy nagy tapasztalaid tudóstól. Dráma és előadás Pszichológia a közlekedésben, pszichológia a számítógépprogramozásban, végül most a műalkotások — az esztétikum — hatásának vizsgálatában. Ez utóbbi László Jánosnak a Dráma és előadás című kötete, amelyet az Akadémiai Kiadó jelentetett meg a Pszichológia a gyakorlatban című sorozatban. Egy kutatásról számol be a szerző. Ez a kutatás — kísérlet — Moliére Amphitryon című vígjátékának csoportonként eltérő sorrendben olvasói és színházi élményként való hatását, illetve befogadását mérte fel. Meglehetősen bonyolult egy ilyen vizsgálat — erről csakúgy képet ad e tanulmány, mint az előkészületekről, a lefolytatásról és az értékeiről, illetve a kísérlet elméleti alapjairól, a művészi kommunikációra vonatkozó kiindulási tételekről. S támpontokat ad a színpadi és az olvasmányi hatás eltérő sajátosságaira, arra, hogy melyik módon mit fog fel jobban a befogadó, s hogy ezek hogy erősítik vagy gyengítik és milyen sorrendben mélyítik el jobban egymás hatását. Ez az új megközelítés. egzaktabb ismeretekre irányuló úiszerű kutatás. Még nagy lehetőségei vannak. Németh Ferenc megvásárolhatjuk három-három lemezen. De így járhatunk Haydnnel is, hiszen a már említett szimfónia mellett még százhárom közül választhatjuk ki a szerző oeuvre- jéből a nekünk lebjobban tetszőt. Hándelnél a versenymű- vek és az oratóriumok nagyszerű gazdagságára hívja fel figyelmünket a Szereti ön...? címet viselő lemez. VALÖJÄBAN ezekkel a válogatásokkal kell rájönnünk arra, hogy a Szereti ön..-? sorozat a hanglemez megked- veltetésének és elterjesztésének remek példája. S mivel a hanglemez a zene megszerettetését szolgálja, úgy a tömegek általános zenei ismerete is gazdagodik. Persze, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak a lehetőséget kell felvillantani, hanem az egyre inkább megfogalmazódó igényeket is táplálni kell belülről. És ez már nem egyes- egyedül a zenebarátok érdeklődésétől, hanem a mindenkori ember hozzáállásától függ. Aki vagy ráérez arra, hogy gondolkodására, világról alkotott véleményére milyen hatást gyakorol a muzsika, avagy megengedi magának azt a luxust, hogy nap mint nap érzéketlenül elmenjen a zene meghitt örömöt fakasztó forrása mellett. Molnár Zsolt KEZDETBEN modenveskedő színkompozíciók, újabban festményreprodukciók kerülnek a Szereti ön...? hanglemezsorozat tasakjaira. A megfontolt szerzőválasztás komponistára és festőre egyaránt vonatkozik: Verdi és Delacroix, Haydn és Gainsborugh, Händel és Guercino párba állítása hangzás és látvány élményszerű hasonlóságát feltételezi. Persze, amíg a zene alkalmasint közhelyes lehet, azaz a könyökünkön jön ki, addig a festményrészletek nem minden- napiságukkal hivják fel magukra a figyelmet. Vagyis azt a zenét reklámozzák, amit részleteiben ugyan illik ismerni, ám így összegyűjtve, egyik válogatás sem jelent felesleges időtöltést meghallgatója számára. Amennyiben nem így lenne, aligha írhatnánk a Hungaroton javára, hogy zeneszerzői arcképcsarnoka közhasznú. hiszen mást sem emlegetnénk, mint hogy jó üzleti fogásként négy-öt hanglemez anyagából készít egy hatodikat. Meghallgatva a sorozat újabb darabjait: a Verdi, Haydn és Händel életmű keresztmetszetét bemutató lemezeket, mindenekelőtt az a feltűnő, hogy a szinte már közhelyesnek mondható Nabucco kórus (Szállj, gondolat, aranyszárnyakon . r.), a Messiás Halleluja részlete, vagy Az évszakok Tavasz-kórusa mégsem hat ebben az összeállításban agyoncsépeltnek. Bizonyára nemcsak azért, mert éppen ezeken a lemezeken világosodik meg egy-egy életmű kiteljesedése, hanem azért is, mert valószínűleg éppen közismertségük feltételezi azt, hogy magukhoz kötik a kevésbé népszerű darabok: operák, szimfóniák, hangszeres művek dallamvilágát. Nemcsak a Rigo- letto harmadik felvonásbeli négyesét dúdolhatjuk reggeli borotválkozás közben, hanem Haydn G-dúr, Üstdobiités címet viselő szimfóniájának a dallamai is hasonló ingeren- ciát válthatnak ki belőlünk többszöri meghallgatással. ENNEK a sorozatnak bizonyára az a legfőbb érdeme, hogy megpróbál rendet teremteni értékeink között. Arra figyelmeztet, hogy a zenei közhelyeket gyakorta összetévesztjük felszínes ismereteinkkel: az általánosan elterjedt melódiákat könnyedén lefitymáljuk, avagy éppenséggel velük kielégítőnek is tartjuk zenei tárházunk készleteit. Előfordulhat az is, hogy nyitottnak tüntetjük fel magunkat, ámbár éppen a befogadásnak az igénye hiányzik, s ezzel megint a fából vaskarika elmélet faramusziságát hangsúlyozzuk. Ezekben a helyzetekben az a legbántóbb, amikor sokan hagyják, hogy a köznapi dolgok vagy a kényelem elsodorja az érdeklődésnek még a látszatát is. Végül marad a mese, hogy mit szeretnénk, dehát az idő nem engedi meg, hogy teljesítsük vágyainkat. Holott csak a küszöbön kellene átlépnünk, hogy néha felpiszkáljuk szuny- nyadó művelődési — ha úgy tetszik: zenei — igényeinket. Azért is jó ez a sorodat, mert közreadásával ízlést lehet finomítani. Például az éppen kéznél levő Verdi-lemez- zel. Tíz operából válogatták össze a felhangzó részleteket. Ha fegyelmünk netán tovább terjed, akkor a következő lépésként akár a Nabucco vagy A trubadúr teljes felvételét is f Hanglemezek — reflektorfényben Zeneszerzők arcképcsarnoka
