Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
MOT MEc irr 1979. DECEMBER 29., SZOMBAT j 5 Az ellátás feltételei Jó tapasztalatok a járásban Ellenőrző körútra mentünk Matuschek Gyulánéval, a szentendrei járási hivatal termelés-, ellátás- és felügyeleti osztály vezetőjével, hogy a helyszínen, a községekben győződj ü-ik meg arról, hogy a Kereske.-. ;lmi szervek Ígéreteiket — melyek szerint jó lesz az áruellátás — mennyire tartották meg. Utunk először a szigetre vezet, Kisoroszi községbe, ahol a 200-as bolt vezetőjétől megtudjuk — de a látottak is arról győznek meg —, hogy az üzletben a déligyiimölcs kivételével minden kapható. A felügyeleti osztály vezetője egy észrevételt tesz: nincs kint árcédula egyes cikkeken. Azonnal pótolják a hiányt. A 403-as zöldségbolt, Kisoroszi. Déligyümölcs kivételével az áruválaszték kifogástalan. Narancs is volt, csak már elfogyott. Kevesebbet szállítottak, mint amennyit a bolt rendelt. Az első kellemetlen meglepetés a tahitótfalui 122-es boltban fogadott: délelőtt 11 órakor még nem jött meg a kenyér, s még mindig nem érkezett meg az áfész által korábban megígért tejhűtöp.űt. Az áruellátás azonban kifogástalan. Bőséges a választék ital-, édesség-, hús- és töltelékáruból. Budakalász, 83-as bolt. A pultok roskadoznak. Töltelékáru például 22-féle van. Jó a tejellátás, s az édesség-, ital- választék is kielégítő. Délelőtt fél tizenkettő van, de kenyer még senoi! Csoöánlca, 204-es bolt. Áru van, de rendetlenség is! A pultok rendezet.enek, s éppen ezért, nona a választék bőséges, az üzlet mégis rossz benyomást kelt. A rfend és a tisztaság éppen olyan fontos kellék, mint a kínálat. Párnáz, 99-es bolt. Az ellenkezője a csobánkainak. Tisztaság, rend — és ugyancsak árubóség. öröm itt vásárolni. Azért itt is akad hiány: óriás- és vajaskifliből nem annyit kaptak, mint amennyit megrendeltek. Húsbolt, Pomáz. A nagy, vízzel teli tartályokban bugyborékol a víz, élő halak úszkálnak benne. A pultokon, a kampókon különféle húsok. Lehet válogatni... Hazafelé összegezzük tapasztalatainkat, s egyértelműen megállapítjuk: az áruellátás kielégítő. Abban is egyetértettünk, hogy a jó ellátásnak nemcsak az árubüség az egyedüli feltétele. Például az is fontos, mikor érkezik meg az áru az üzletekbe. Időben vagy késve. A boltvezető szívén viseli-e az üzletet, vigyáz-e boltja tisztaságára, rendjére, és időben, kellő mennyiségű árut rendel-e. S az sem mellékes, teljes létszámmal dolgozik-e a bolt vagy sem. Ez egyébként súlyos gondja a kereskedelemnek országszerte. De megoldást erre is mindenképpen találni kell! Városi színío’tok Cjöröcf utca A dalmátok és szerbek mellett különösen fontos szerepet játszottak a város felvirágoztatásában a görög kereskedők. Külön céhet alkottak. Idetelepü- lésük után is szoros kapcsolatot tartottak fenn az óhaza és más vidéken élő görögökkel. K,'zilizben összpontosult nemcsak a város, hanem az egész ország kereskedelmének jó része. Főleg nekik köszönhető, hogy a szentendrei kereskedők boltjaiban minden kapható volt, morva posztó, szepességi vászon, svájci gyapjú, keleti fűszer. A piacon nyüzsgőit az élet, s a gazdasági fellendülést a város épülése, szépülése követte. A főtér színes, hangulatos keresksdőházai még emlékeznek erre az eleven, színes életre. Az egyik szentendrei görög kereskedő sírkövét a főtérre néző Blagov esztenszka templomot is, és építették be. A nép azóta a templom oldalába az utcát is görögnek nevezi. A Dunára lefutó enyhe lejtésű utca több műemlékkel dicsekedhet. Felső sarkán az 1752-ben épült Balgovesztensz- ka, vagy Görög templom áll. Falát értékes és szép freskó díszíti, amely Szent Konstantint és Szent Ilonát ábrázolja. A Görög utca Duna felőli utolsó háza a Bó- bics-ház. Kiugró szép sarokerké- lyével a barokk osztrák városok divatját idézi. A vele szemben álló étterem, a Görög Kancsó is az utcától kapta nevét. A tanácstagok szóvá tették Az intézkedés ezúttal sem maradt el Szentendre város tanácsüléseiről beszámolva, már többször megírtuk, hogy azok alkotó megbeszélések, mert a tanácstagok választóikat képviselve, azok jogos problémáit terjesztik az ülés elé. A város vezetése pedig értékeli a tanácstagok munkáját s igyekszik a felvetett gondokon segíteni. Kovács Lajos tanácstag a Virág utcában levő betontömb elszállítását sürgette, s aziránt érdeklődött, hogy a Bükkös-patak mentén a tanácstagi alapból létrehozandó buszváró még ez évben megépül-e. A városi tanács intézkedett, s a Virág utca elején fekvő betontömböt a technikai részleggel elszállíttatta. Még ebben az évben öt autóbuszvárót helyeznek ki, ezek között szerepelt az interpellációban felvetett is.' Saághy Károly tanácstag azt kérdezte, hogy mi az oka a táp- és nemestakarmány-ellá- tás akadozásának, és mikor nyitnak takarmányárusító boltot. A termelés- és ellátásfelügyeleti osztály tájékoztatta a tanácstagot, hogy szemes taI karmányból valóban akadozik [ az ellátás, és sajnos a jövőre I vonatkozóan sem tudnak jót ígérni. Új terménybolt létesíté- j sét a közeljövőben a város nem tervezi; a terményraktár naponta reggel 6 órától 13 óráig áll a vásárlók rendelkezésére. Az ellátás javítása érdekében pedig az osztály támogatást kért a Pest megyei Tanács illetékes osztályától. Kezdődik a tanfolyam Szabás-varrás tanfolyam kezdődik jövő év január 7- től a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár szervezésében a Pannónia telepen lakók számára. A foglalkozások minden héten hétfőn lesznek majd, Csanádi Mártonná vezetésével. A tanfolyam megszervezésével a Pest megyei Művelődési Közoont és Könyvtár már régóta jelentkező igényt elégít ki. Az érdeklődők jelentkezhetnek a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban. Kálvária Budakalászon A lakosság türelme elfogyott Nem Ígéretekre, ivóvízre van szükség „Lenz-e jó ivóvíz Budakalászon?” címmel, november 17-i lapszámunkban beszámoltunk arról a kálváriáról, amit tizenkétezer, községi lakosnak, a főváros közvetlen szomszédságában immáron 1974. óta járniuk kell, hogy egészséges, jó ivóvízhez jussanak. Hiányzó felelősségérzet Az alapanyag, a víz megvan, a vezetékek megépítéséhez mind az állami, mind a lakossági hozzájárulás adott, csak egy hiányzik: a felelősségérzet. Ugyanis a nagyközségben az indulatok húrja pattanásig feszült. A lakosság türelme elfogyott. Jogo. san! A felelősségérzet, amely nem tulajdona ' a kivitelezőnek, a Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulatnak, sem vezetőjének Titton Miklósnak, aki mint a társulat elnöke november 9-én sok felelős ember, köztük a szentendrei járási hivatal elnöke, a nagyközségi pártbizottság titkára, a nagyközségi tanács elnöke, az az MSZMP Budakalász nagyközségi pártbizottságának címzett jelentésében. A másik levél — s ez már súlyos — feladója a Ganz Villamossági Művek óbudai gyára üszb-titkára. „Budakalász nagyközségben lakó dolgozóink ... kénysze. rülnek elszenvedni nap, mint nap látottakat annak reményében, hogy vízhez juthatnak. Ma már ennek minden reményét elvesztették... A panasztevők a fentieket politikai kérdésként fogják fel és hanyag munkájáért az állami és politikai vezetést teszik felelőssé... Elvtársi üdvözlettel: Havasi Mihály, üszb-titkár.” A levél súlyos, ám tévedésen alapuló megállapítást tartalmaz. Nem az állami és politikai vezetés a felelős, hanem aki a munkát elvállalta, a Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulat, illetve annak vezetői. Politikai kérdés Persze, ma már az sem segít, hogy megnevezzük a felelőst, mert attól még nem lesz jó, s egészséges Ivóvíz a szakszerűtlenül megépített vezetékekben. Itt esők. egy segíthet, ha a Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulat felettes szervei, azok a hatóságok, amelyek elmulasztották évek során a számonkérést (talán akkor nem fajulhatott volna idáig az ügy) most végre gyorsan intézkedjenek, hogy végre tizenkétezer ember, a főváros szomszédságában, hozzájusson elemi létfel. tételéhez. Nem magyarázkodásra, nem újabb és újabb határidőkre, ígéretekre van szükség, hanem ivóvízre! Fontos apróságok A napokban teljesítette az idei tervét a dunabogdányi Úttörő Tsz fémfeldolgozó melléküzeme. Idei termelést értékük 9 millió 200 ezer forint volt. Csaknem 400 féle fém- tömegcikket, különféle méretű Csavarokat és anyákat, ösz- szekötő bilincseket, valamint a mezőgazdasági gépekhez szükséges egyszerűbb, de hiánycikként szereplő alkatrészeket gyártottak. Program — lokálpatriótáknak Megújhodik a honismereti mozgalom ügyben érdekelt társszervek képviselői előtt kijelentette: véget vet az évek óta tartó huzavonának, s 1979. december 15-re befejezik a munkát, s átadják a vezetékrendszert a községnek. Régi történet Persze, ebből nem lett semmi, hanem megismétlődött a régi történet: az ígéret elhangzása után megkeződött a munka, s aztán szép lassan abba is maradt. S így megy ez már évek óta, a község lakóinak szeme láttára. Az előbb említett cikkünkben, amely november 17-én, szombaton jelent meg, bőséges idézetekkel illusztráltuk a lakosság, a tanács kálváriajárásának különböző stációit, s most két újabb következik: „...megjegyezzük, hogy a november 9-i értekezleten a kivitelező társulat elnöke részéről a kivitelezési munka december 15-ra történő teljesítésére tett megállapítása nem volt megalapozott...” — írta Kovács Sándor, a budakalászi ivóvíz társulat elnöke, AZ UTÖBBI ÉVEKBEN némiképp háttérbe szorult Szentendrén a honismereti tevékenység. Pedig szép számmal élnek a városban patrióták, akik szeretik a várost, ismerik múltját és érdeklődő figyelemmel kísérik jelenét. Közülük sokan kutatnak tárgyi emlékek * után, búvárkodnak írásbeli dokumentumokban, vagy örökítik meg fényképen a város életének egy- egy mozzanatát. Buzdítás és összefogás, program és irányítás hiányában azonban munkálkodásuk elszigetelt maradt és nem terebélyesedett mozgalommá. Felismerve a továbblépés szükségességét, a Hazafias Népfront városi bizottsága november 13-1 elnökségi ülésén megtárgyalta és határozattá emelte a szentendrei honismereti mozgalom távlati tervét. Megvalósítására honismereti munkabizottságot hoz létre. FÜLKUTATJÁK például, hogy a korábbi honismereti tevékenység milyen hasznosítható eredményeket ért el. ösz- szeírják a Szentendréről szóló irodalmat, a könyveket, könyvrészieteket, tanulmányokat, újságcikkeket és kéziratokat, és bibliográfia formáAz idén 1G3 ezer üveg habzóbort palackoztak a Pest megyei Állami Pincegazdaság szentendrei üzemében. Ezen felül még csaknem 50—60 ezer üveg pezsgőt is szállítanál! Budapestre és Pest megye csaknem minden területére. Felvételünkön: az utolsó pezsgő- éa babzóborrakományt készítik elő kiszállításra. jában megjelentetik, mert ez a további munka egyik alapvető feltétele. Kérik a szentendrei és a Pest megyei művelődési intézményeket, hogy ismertessék helytörténeti részlegüket, gyűjteményüket és annak használati módját. Közzéteszik és népszerűsítik a megyei honismereti, néprajz zi, munkahely- és várostörténeti és krónikaíró pályázatokat. A szentendrei tárnával pályázóknak szakemberek bevonásával szakmai és módszerbeli támogatást adnak. Javasolják a városi tanácsnak és a művelődési intézményeknek, hogy adjanak megbízást szentendrei tárgyú tanulmányok megírására. Részvételre, együttműködésre kérik fel a Szentendre Barátainak Körét, a Dunakanyar Intéző Bizottság szentendrei területi csoportját és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének a városban működő Pest megyei területi szervezetét. Nem f eledkeznek meg az üzemekről sem: szorgalmaznák, hogy a szentendrei gyárak és vállalatok szervezzék meg a rendszeres és folyamatos munkahelyi króniikaírást. A krónikaírókat munkájukban szakemberek bevonásával támogatják. Az utóbbi évtizedben Szentendrén is fokozottan pusztul a múlt történeti értékeit hordozó tárgy- és dokumentumanyag. Ezért a leendő városi helytörténeti múzeum anyagának gyűjtőmunkájához — a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának szakmai irányításával — társadalmi méretű akciót szerveznek, hogy minél többen figyelemmel kísérjék az építkezéseket, költözéseket, helytörténeti értékű dokumentumok és tárgyak gyűjtése, bejelentése és a leletmentés céljából. KÖZREMŰKÖDÉSRE hívnak mindenkit — szakembert és amatőr kutatót —, aki valamilyen formában Szentendrével foglalkozott, vagy szeretne foglalkozni. Konkrét feladatokkal vonják be a mozgalomba a középiskolásokat és szakm- nkástanulókat; segítséget adnak az általános iskolák honismereti szakköreinek. Nagyon kevés a mindenki által hozzáférhető — Szentendre múltjával és jelenével foglalkozó — tanulmány. Ugyanakkor nagyon sok érdekes téma feldolgozása várat magára. A Hazafias Népfront elnöksége ezért úgy határozott, hogy Szentendrei Füzetek címmel népszerű, de tudományos igényű honismereti-helytörténeti kiadványsorozatot indít. Az egyes füzetek az anyagi lehetőségektől függő gyakorisággal jelennek meg. A sorozatban helyet kapnak régebbi, pályadíjat nyert tanulmányok, munkahelyi krónikák. Részletes tématerv alapján pedig hozzáfognak olyan témák kidolgozásához, amelyek a település múltjának és jelenének jobb megismerését szolgálják. Az érdekes tervben — többek között — ilyen témák szerepelnek: fejezetek a nemzetiségek történetéből; dokumentumok az 1918/19-ss forradalmak idejéből; a közoktatás, a könyvtárak, a múzeumok és a sajtó története; a szőlő- és borkultúra, a vendéglátás és az idegenforgalom emlékei; régi temetők; régi mesterségek; a szentendrei üzemek története; a munkás- mozgalom kialakulása; a nyári rendezvények története; társadalmi és kulturális mozgások az elmúlt 35 évben; városfejlesztési elképzelések az ezredfordulóig — és így tovább. MEGKEZDIK a gyűjtőmunkát egy kislexikon összeállításához, amelyben összegyűjtik mindazt, amit Szentendréről tudni érdemes: személyek, testületek, üzemek, intézmények, nevezetes események, néprajzi és régészeti tárgyak, földtani és növénytani tudnivalók rövid leírásait. A szentendreiek közül bizonyára sokan örülnek a népfront kezdeményezésének. Mindannyiunkon múlik, hogy ez a szép és hasznos tevékenység miként fog mozgalommá terebélyesedni és mennyire lesz gyümölcsöző. M. Gy. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Barcza Zsolt / Hangisiatpalaekok
