Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

Megjött a tél Lelassult a forgalom Pénteken a délutáni óráktól fokozatosan kiterjedt a hava­zás, elsősorban a dunántúli megyékben. Később fehérbe öl­tözött Pest megye, Komárom és Nógrád megye, nagy ré­sze is. Az Űtinform-tól ka­pott tájékoztatás szerint Pest megyében 60 gép szórja sóval, homokkal, az utakat. Bár a forgalom lelassult, fennakadás egyelőre még sehol sincS. Már új évet írnak A Közgép ceglédi gyárában A Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi, Il-es számú gyárában útépítő gépeket javítanak, s újakat készítenek. A KPM, az ÉVM, valamint, a tanácsi vál­lalatok megbízása, megrende­lése alapján készülnek az új, s kerülnek javításra a már ko­rábban gyártott, az útépíté­seknél használt gépek. Ugyan­akkor az idén Megkö vetetve S ajnos, nem anekdota, hanem valóság: a Ko­hó- és Gépipari v Mi­nisztérium az átlagos haté­konyságot el nem érő vál­lalatokat — s ez bizony nem csekély arány, az ösz- szes gépipari cég negy­venkét százaléka — intéz­kedési terv készítésére kö­telezte, dolgozzák ki, írják • le, miként kívánják leg­alább az átlagos hatékony­ságot elérni. A beérkezett terveknek a fele még for­mailag sem felelt meg a ki­tűzött célnak... Meghök­kentő? Igen, s nem a fe­gyelmezetlenség okán első­sorban, hanem, mert fényt vet arra, mennyire eltávo­lodhat egymástól a követel­mény és a követelmény fölismerése, mennyire ala­csony színvonalon áll — ha némely helyen létezik egyáltalán — a vállalati önismeret képessége s en­nek a »képességnek a kifej­tése. Előbbiek tudatában már kézenfekvőnek látszik az a feladat, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-i üléséről ki­adott közleményben így fo­galmaztak meg: „Az irá­nyító szervek határozottab­ban követeljék meg az ala­csony hatékonyságú, gaz­daságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet át­alakítását.’’ Amiben, ha ugyan kimondatlanul is, de benne van: eddig nean min­dig érvényesült ez a hatá­rozottság, holott kellett volna, hogy érvényesüljön. Ezt diktálták az össztársa­dalmi érdekek, a külgaz­dasági hatások, csak éppen ennek a diktátumnak nem nyitott utat a lokális érde­kek minden áron való vé­delme, a munkahelyek megtartásának fétise, an­nak a hibás felfogásnak gyakorlattá tétele, hogy a stabilitás egyenlő a vál­tozatlansággal, a mozdulat­lansággal. Ami egy folyto­nosan változó világban rö­vid idő alatt tévedésnek bizonyult ugyan, de ennek a tévedésnek a föl- és beis­merésére nehezen szánták rá magukat az érintettek. Aminek hatásait meglehe­tősen keserves munkával kell most és holnap kö­zömbösíteni a termelőága­zatokban. írj éhány esztendővel ez- előtt szinte a csőd szélére jutott el a megyében a tégla- és cse­réptermelés, az ilyen áru­kat készítő üzemek sora. Most meg annak lehetünk tanúi, hogy rövid három esztendő alatt — ún. kis­méretű tágiában számolva — 110 millió darabbal nö­vekedett a termelés, a la­kosság ellátása a koráb­biakhoz képest szinte ösz- szehasonlíthatatlanul egyen­letesebb — de: még mindig nem egyenletes —; mi tör­tént? Sok minden. A tárca, ha némileg késve is, de föl­ismerte a kritikus helyze­tet, intézkedések sorát hoz­ta — szervezeti, személyi értelemben —, követelmé­nyeket fogalmazott meg, határidőkkel, pontosan ki­jelölt feladatokkal szorította sarokba az érintetteket. Az eredmény: örvendetes vál­tozás. Abban is, ahogyan a megye ilyen üzemeinek csoportja most kinéz — mert olyan új gyárak van­nak benne, mint az ör- bottyáni, ahol negyven szá­zalékkal áll az átlag fölött a termelékenység —, abban szintén, ahogyan ezekben az üzemekben ma gondol­koznak. Mert polgárjogot kapott e gondolkodásmód-változás következtében a költség, a fajlagos ráfordítás fogal­ma, főszerepe — mivel a leginkább energiaigényes termőterületek egyikéről van szó —, az automatizá­lás, a mennyiségen belül a különböző minőségi osztá­lyokba sorolt áruk aránya. Ma biztonságosan halad azon az úton a megye tég­la- és cserépipara — még a sokszor sajnált-bírált abo- nyi gyár is, ahol az elké­pesztően kezdetleges álla­potokat most már fokoza­tosan eltünteti a rekonst­rukció —, amelyet előírtak a számára, amelyet megkö­veteltek tőle. S azért halad rajta, mert nemcsak álta­lában és elvben, hanem konkrétan és a gyakorlat­hoz kötve követelték meg az irányító hatóságok ezt a haladást. Amikor nem volt már más választás, akkor a személyi konzek­venciákat is levonva, s górcső alá helyezve a sok­szorosan átszervezett — hol egyesülésként, hol tröszt­ként működő —, de töké­letlen szervezetet. E nnyire egyszerű lenne a Központi Bizottság ülésén megfogalma­zottak teljesítése? Idézett példánkban sem volt egy­szerű — évekig tartott, ma sem befejezett változások seregével járt —, más terü­leteken sem az. Mégis, an­nak lehetünk szemtanúi, hogy ott, ahol a szigor és az ösztönzés összetalálko­zott — így például az ad­dig változékony teljesít­ményt fölmutató ikladi Ipari Műszer gyárban, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat ceglédi cipőgyárá­ban, a Váci Kötöttárugyár­ban —, meghökkentő rit­musban változtak az ará­nyok eredmények és ku­darcok között, az előbbiek javára természetesen. Ilyen nagy jelentősége lenne az irányításnak? An­nak, hogy ez az irányítás követelményeket fogalmaz­zon meg? Az irányításnak valóban fölbecsülhetetlen a súlya abban, hogy ami tör­ténik, az miként megy vég­be, ám: csak a követelmé­nyek megfogalmazásával tapodtatnyit sem jutni előbbre. Volt még -valami, amit az irányítás tett: kialakí­totta az alapvető feltétele­ket a változáshoz, megke­reste a feladatra alkalmas embereket, s folyamatosan figyelemmel kísérte a mun­ka menetét. Mondhatnánk: természetes, hogy ezt tette, mert ez a rendeltetése, a teendője. S valóban, mond­juk ezt, de hozzátéve: az említett ügyek, esetek a szabályt erősítő kivételhez tartoztak, azaz ez követ­kezett be ritkán, s az álta­lános az volt, hogy az irá­nyítás '— az okokat most nincs módunkban részle­tezni — hosszú ideig szem­lélője volt csupán a bajok­nak, s csak akkor avatko­zott közbe, amikor már süllyedt a hajó, amikor mentőcsónakot kellett kül­deni. Küldtek... Ez azon­ban túl sokba került a tár­sadalomnak. A Központi Bizottság megfogalmazta teendő tehát elsősorban a tárcákat, az irányítókat te­kinti címzettjének; ha ott érvényesül az, amit a mai helyzetben a társadalom érdeke megkövetel, akkor az érintett vállalatoknál is lehetőség lesz a változások megkövetelésére. M. O. már nyolcvanmillió forin­tot jelentett a gyár tőkés országokba irá­nyuló exportja. A svéd Volvo, valamint NSZK-cég megren­delésére gyártottak úgyneve­zett rakodó, illetve tömörítő berendezéseket. Az idén a nyugati export értéke tízmil­lió forinttal növekedett. Ügy az export, mint a belföldi kö­telezettségeknek a gyár már december tizenötödikén ele­get tett. Ez az előrehozott év vége azt jelenti, hogy a nyolc- vanmilldós export mellett az idén a 354,4 millió forint ér­tékű termelési tervet is való­ra váltották. Ugyanakkor az energiata­karékosságban is számottevő eredményeket értek el. . Már második éve a fűtőberendezé­sek korszerűsítésére is gondot fordítanak. A változások az év feladatait összegező, az energiatakarékosságra vonat­kozó intézkedési tervekkel vannak összhangban. A cél az yolt, hogy egyszázalékos meg­takarítást érjenek el. Az elő­zetes számítások szerint az eredmény egy százalék­nál több. Az üzemcsarnokok, a mun­kahelyek hőveszteségének csökkentéséért is sokat tettek. A nyílászáró szerkezetek szi­getelése mellett teleszkópos kapukat is felszereltek. Ugyan­is a javításra kerülő, illetve legyártott berendezések be- voníatása a csarnokokba nem egyszerű. A nagy gépek ki- és bevontatásánál az üzemcsar­nokok sokáig nyitva maradtak. S közben szökött a meleg, az energia. A veszteségek csök­kentését szolgálják a gomb­nyomásra működő teleszkópos kapuk. Túl az éves terv teljesíté­sén, ma már a Közgép ceg­lédi gyárában az 1980-as évet készítik elő. Foglalkoznak az­zal az elképzeléssel is, hogy a gyár egy újabb, kétezer négy­zetméteres csarnokkal bő­vüljön. V. E. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 29., SZOMBAT A testvériség virágexportja Szövgei elismerés ceglédi termelőszövetkezetnek Tegnap délelőtt Cegléden a helyőrségi művelődési otthon­ban küldöttgyűlést tartott a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Az elnök­ségben foglalt helyet Balogh László, a Pest megyei pártbi­zottság titkára, Fekete Antal, a járási, illetve Gyigor József, a városi pártbizottság első tit­kára, Ihászi József, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke, Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára és Alekszander Marcsenko, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó egyik szovjet alakulat tisztje. Az ünnepségre abból az al­kalomból került sor, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti tudomá­nyos-műszaki együttműködés 30. évfordulója alkalmából a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság műszaki-tudományos együttműködési állandó albi­zottsága elismerésben részesí­tette a termelőszövetkezetet. Az ezt dokumentáló díszokle­velet és kitüntető jelvényt Csonka Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese adta át Skultéty József tsz-elnöknek. Csonka Tibor beszédében Krumplis kenyér, mákos kalács Nyolcezer tostna clpé Azt mondják, hogy a pékek fordított életű emberek. Amíg mások alszanak, ők dolgoznak, hogy frissen, talán még mele­gen kerülhessen az asztalra a mindennapi kenyér. Mi, ma­gyarok, különösen sok kenye­ret fogyasztunk, s ha másért nem is, azért mindig hábor- gunk, ba rossz minőségű az asztalon a szeletelt cipó. A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat az idén sok mindent tett azért, hogy jóízűen együk termékeit. A tavalyinál több­féle terméket készítenek, így gyártják a rozslángos ke­nyeret, a burgonyapehellyel kevert, népszerű nevén krumplis kenyeret és megje­lent a boltokban a 3 kilós ke­rek t alföldi cipókenyér is. A budai, ráckevei és dabasi já­rás lakosságát látja el mindennap a vállalat. Legna­gyobb üzemei Erden, Budaör­sön, Pilisvörösvárott, Rácke­vén, Szigetszentmiklóson, Du- naharasztin és Dobáson van­nak, amelyekből sok-sok ton­na kenyér kerül ki naponta. Tavaly a vállalat termelé­sének még csak 7,7 százalékát tette ki a kisebb méretű, egy­kilós kenyerek mennyisége. Az idén már mintegy 28,3 száza­léka volt össztermelésüknek a kilós kenyér. Csak érdekes­ségként említenénk meg, hogy eddig egykilós kenyérből 8244 tonnát fogyasztott a három járás lakossága. A vállalat túlteljesíti az idén árbevételi tervét, 204 millió forint értékű árut ál­lítottak elő, s mintegy 102 millió forintot forgalmaztak, a 49 boltból álló saját hálóza­tukban. A vállalat nyeresége az idén meghaladja a 16 mil­lió forintot, s ez 1 millióval több a tervezettnél, ötven­négymillió forintért vásárolt a környék lakossága péksüte­ményt. S bár jelenség, hogy az áremelések óta bizonyos péksütemények fogyasztása erősen visszaesett — például a rétes és a mákos kalács — a vállalat a minőség javításá­val igyekszik a fogyasztókat megnyerni a drágább, de jobb sütemények vásárlására. Be­vezették s kiemelt feladatként kezelik a pékáruk minőségé­nek javítását. A kidolgozott rendszer szerint a vállalat dolgozói minőségi bérezést kapnak. Ezzel, pontozásos ala­pon minden egyes ember munkáját naponta felülbírál­ják, s aki rosszabbat csinál, az kevesebbet, aki jobbat, az több pénzt kap. Negyvenkét féle termék ké­szül a három járás üzemeiben, így például igen keresett a zsemlemorzsa és a kétszersült, amelyből négymillió forintért vásároltak az idén a három járás lakói. Tavaly még 10 millió forintért készítettek Dunaharasztin rozsos két- szersültet, amelyet exportra szállítottak. Az idén azonban megrendelés már nem érke­zett, s így e termék gyártását kénytelenek voltak megszün­tetni. K. A. E. elismeréssel szólt a három év­tizedes múltra visszatekintő együttműködésről, amelynek a többi között a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban egyaránt, nagy jelentősége van. A Szovjetunióból vásárolt traktorok, kombájnok, gépek serege segíti a munkát. A szovjet búzafajtákkal sikerült tavaly hazánkban 40 mázsát meghaladó hektáronkénti ter­mésátlagot elérni gabonából. Sok agrárszakember szovjet egyetemeken szerzett képesí­tést. A Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet, amely nevében örökítette meg a két nép összetartozását, méltán részesült az elis­merésben, állapította meg a megyei ta­nács elnökhelyettese. A gazda­ságban 1971-ben alakult meg a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportja. A ceglédi közös gazdaság exportja révén is kapcsolat­ban áll a Szovjetunióval. Évente több mint 1 millió szál szegfűt és jelentős mennyiségű hízómarhát szállít. 1977-ben részt * vettek az omszki nem­zetközi virágkiállításon is. Az IKR termelési rendszer kere­tében Ukrajnában segítik a színvonalasabb kukoricater­mesztés megalapozását. A Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet csapatok tiszt­jeivel és katonáival együtt ünnepük meg a nemzeti és a nemzetközi évfordulókat. Szo­ros baráti szálak fűzik egy­máshoz őket, amelyeket a kö­zösen létesített Barátság park is jelképez a szövetkezetben. Skultéty József, köszönetét mondva az elismerésért, kife­jezte a szövetkezet tagságá­nak azt a szándékát, hogy a jövőben még jobb gazdasági eredményeikkel erősítik a ba­rátságot. T. T. Ismét vaspályán Visszaterelik a MÁ V-hoz a közúti szállítást A vasút jövő évi feladatai feszítettek, de megalapozottak, jól szervezett, fegyelmezett munkával, a kapacitás tarta­lékainak feltárásával és hasz­nosításával végrehajthatók — hangsúlyozta Szűcs Zoltán. a MÁV vezérigazgatója a Vasu­tasok Szakszervezete elnöksé­ge és az országos bizalmi kül­döttek együttes ülésén pénte­ken, a MÁV Vezérigazgatósá­gon. Az ülésen a vasút idei várható eredményeit össze­gezték és a jövő évi felada­tokról tájékoztatták a mint­egy 140 000 vasutast képviselő bizalmiakat. A vezérigazgató beszámoló­jából kitűnt, hogy a személy- szállítás teljesítménye a ki­sebb igények miatt az idén tovább csökkent, az árufuvarozási keresle­tet pedig nem tud la min­den esetben kielégíteni a vasút, amely az előzetes ada­tok szerint ebben az évben 290 millió utast és 134 millió tonna árut továbbított. A ter­vezettnél kisebb teljesítménye­ken most már nem tudnak változtatni, a tapasztalatokat azonban figyelembe vették a jövő évi tennivalók meghatá­rozásánál. , Gördülő szervizállomások Az Autóalkatrész Gyárban többek között kerekeken gör­dülő szervizállomások is készülnek. A gyárban az idén két új típus sorozatgyártását kezdték meg. Szállításra készítik elő a képen, az úgynevezett U—6-os utánfutóra szerelt szerviz­állomás utolsó darabjait. A vasút jövőre már nem számol az utasszám csökkenő, sével, s emellett javítani akarja a személyszállítás kul­turáltságát. A terv a maximá­lis teherfuvarozást, 137 millió tonna áru szállítását irányoz­za elő annak érdekében, hogy a korábban közútra került, de a vasúton gazdaságosab­ban fuvarozható árúk ismét visszatérhessenek. A MÁV vezetői a nagyobb feladatokhoz szervezési intéz­kedésekkel, a munkakörülmé­nyek javításával igyekeznek megteremteni a feltételeket. Jövőre terven felül 1500 nagy. raksúlyé tehervagonnal bőví­tik a kocsiállományt. Számítanak a fuvaroztatók tevékeny együttműködésére, elsősorban az első negyedévi előszállítások, a munkaszüne­ti rakodások növekedésére Is. Fontos feladatként írták elő a veszteségidők csökkentését, a nagyobb feladatokhoz igazodó jolpb kocsigazdálkodást, a te­hervonatok terhelésének to­vábbi növelését, a vontató- park lehető legjobb kihaszná­lását, a termelékenység foko­zását. Jövőre a vasút rendelkezé­sére álló fejlesztési eszközö­ket még inkább a folyamat­ban lévő beruházásokra kon. centrálják. Mintegy 2,1 milliárd fo­rint felhasználásával a vasút műszaki színvonalá­nak, munkabiztonsági helyze­tének további javítását terve­zik, s bővítik az üzemi egész­ségügyi és szociális hálózatot is. A MÁV vezetői arra kérték a szakszervezeti aktívahálóza­tot, hogy elsősorban a dolgo­zók mozgósításával, a munka- fegyelem megszilárdításával nyújtsanak segítséget á vasút gazdasági munkájához, a na­gyobb feladatok megoldásához. KOZELET A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Guya­nái Népi Haladó Párt Köz­ponti Bizottságát, a párt meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents