Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
1979. DECEMBER 28., PÉNTEK 3 Kereskedők karácsonya Helytállásért illő köszönet Kopogtat a kérctexőhixtos (1°) Változó sorrend r Ezüstvasárnap-aranyvasárnap... S a közbeeső hét- | köznapok. A pult innenső oldalán sem volt könnyű... i Az ünnepek előtt vásárlóként is figyelemmel kísér- | hettük, hogyan hömpölyög a nép üzletbe be, üzletből | ki, hivatalból meg azért faggattuk a kereskedőket: mi- | ként alakul a forgalom? De gondoltunk-e vajon arra, | mit jelent a kereskedelem dolgozóinak ez a hajrá? I A pult túlsó oldalán álló embereknek sem volt köny- 1 nyű... Tegnap fölkerestünk néhány áruházat, ahol kará- | csony előtt is megfordultunk, a fentiekben említett § okokból. Ám ezúttal mást kérdeztünk. — Mit kaptam karácsonyra? Oj függönyt. A kisfiamnak, Istvánkának autókat, mese- könyvet hozott a Télapó. Idén nem volt nagy ajándékozás, lakásra gyűjtünk, talán az lesz jövőre a meglepetés — mondja Malárik Istvánná, a szentendrei ruházati bolt eladója. ö egyike azoknak, akik az ünnep előtt derekasan állták az ostromot — a pult mögött. Ajándék a pihenő ■— Egyébként 70—80 ezer forint az átlagos napi bevételünk. Az utóbbi két hétben naponta 200 ezer körül volt. Ráadásul tizertkettőnk közül öten megbetegedtek — de a gondjainkat nem rakhattuk a vevők elé. Nem volt elég kosár az önkiszolgáló ruhaüzletben, még azért is sorba kellett állniuk az embereknek. Türelmetlenek voltak, bizony. S ha hiszi, ha nem, még ilyenkor is akadt bolti tolvaj: egy fiatalasszony teli táska kesztyűvel, harisnyanadrággal, fehérneművel próbált fizetés nélkül távozni ... — S hogy 'teltek az ünnepek? — Az igazi ajándék a néhány napos pihenő volt. Zárva tartott az üzletünk vasárnap és hétfőn, így jutott időm arra, hogy én is megvásároljam a főzni-, süínivalót az ABC-áruházban. Persze, vásárolni kevésbé szeretek, mint RODOLFO MESTER, megforgatta csodapálcáját és ebben a pillanatban a látszólag lakatlan bűvészkalitkából — előlépett Télapó. Az úttörők óriási üdvrivalgása jelezte: az országházi gyermekkarácsony már a legelső műsorszámnál teljes sikert aratott. Pedig hát. e decemberi délutánon korántsem ez volt az egyetlen varázslat... A fő csoda: a karácsonyfa. Csaknem tizenöt méter magasra nőtt. a jóég tudja, hogyan sikerült feldíszíteni. Egy biztos: akik a fenyőóriáson elhelyezték a vörös csillagot, a békegalambot, a megannyi csengettyűt és szaloncukrot, aligha szenvednek tériszonyban ... Miként az Állami Artistaképző Intézet apró növendékei sem rettegnek a magasságtól. A tizenéves légtornászok szórták a szaftokat és produkciójuk befejezéseként valószerűtlenül nyakatokért gúlával rakták ki az olimpiai ötkarikát. A mozdulatokat még szemmel követni is bonyolult volt, nem hogy végigcsinálni .. I Artisták módjára ügyeskedtek a KISZ Központi Művészegyüttes úttörő táncosai is. Ök egyébként annyira megszerették a színpadot, hogy ott sem akarták hagyni: egy-egy álványos bemutatójukat követően csupán arra az időre űntek el, amíg egy másik nűsorszám lezajlott, aztán — nintha csak akikor kezdték tolna a programot — újfent >eszáguldozták a dobogót. lajkóék és a közönség önfe- .edt tapsa kíséretében ... A legnagyobb ovációt azonban kétségtelenül Halász Judit és a Bojtorján együttes váltotta ki. A gyerekek legkedvesebb színésznője nyugodtan elhallgathatott, a ku- 7 Materem vendégseregét legeladni. Ha csak tehetem, nem állok sorba semmiért. Az utolsó percekben Rózsahegyi Gézáné, a váci Naszály áruház iparcikk osztályán a csomagolóban dolgozik: — Rengetegen voltak itt, főleg az aranyvasárnapon, amikor a váci vásárt is tartották. A három pénztár alig győzte, s idegesek voltak az emberek. Érthető. Akadt, aki csak nézelődött, s akadt aki sietett; de a forgalmunk ötször, hatszor akkora volt, mint máskor. Kivált ebédidőben és délután 4 óra után jöttek a vásárlók rohamai. — Nem volt könnyű állni. Megesett, hogy szapultak bennünket. Én például, ha szépen csomagolok, akkor az a baj, hogy lassú vagyok, ha gyorsan csomagolok, az baj, hogy nem elég szép a pakk. A többség persze, az utolsó percben szeretne mindent megvenni. Volt, akinek sikerült, a játékok közül például még most is van Matchbox- autó, de a Lego-t az első napokban elkapkodták. feljebb vezényelnie kellett: Ö, ó, Mary, Iceletről fúj a szél... A többszáz éneklő apróság között ott dalolt tíz Pest megyei csöppség is. A számok közben, természetesen, nem mertük őket megszólítani, ám a műsor végeztével kettőt közülünk magunkhoz hívtunk. Az első osztályos Nemoda Sárit már csak azért is, mert ő az idén több ízben is debütált: először foglalt helyet az iskolai padban, először járt a Parlamentben és — először adott nyilatkozatot..1 — Csudaszép itt minden! — örvendezett a tököli kislány — De ne haragudjon a bácsi, most szeretnék odamenni Télapóhoz. hogy megköszönjem a táskát és a kozmetikus játékot, amit karácsonyra kaptam... — Reggel 8-tól este fél 6-ig álltunk a pult mögött minden nap. Elfáradtam én is, a többiek is. — A Télapó? — neveti el magát. — Szinte mindent hozott. Ruhát, blúzt, zöldalma- illatszereket. És persze, a pihenést. Rámf árt... A jó szó A veresegyházi ABC-áruház pénztárosa, Chmelik Pálné szerint itt is kétszer akkora volt a forgalom, mint a hétköznapokon. Nem csoda, Sza- dáról, Erdőkertesről, örboty- tyánról is sokan Veresegyházon vásároltak be. — A tavalyinál jóval nagyobb volt a választék, sokféle ajándéknak valót találtak a vevők. Több köszönő jó szót kaptam a boltban az elmúlt hetekben, mint elmarasztalást. Pedig itt is sorba álltak az emberek. Csak játékokból vagy félmillió forint értékűt adtunk el. — Az az igazság, hogy én egy lépést nem tettem a bevásárlásért, itt az üzletben vettem meg a férfiaknak az italt, a nőknek a poharakat, tálcákat, porcelánedényeket, a gyerekeknek a holdautót, fémépítőt, társasjátékot, elemes pingvint. Vagy négy-ötezer forintot fizettem a kasz- szába. De nekem is szép karácsonyom volt: díszes gyertyatartó, konyhafelszerelés került a fa alá. — Most nyugalom van az üzletben. De nem sokáig. Közeleg az újév, az újabb bevásárlási láz.., A kiskunlacházi általános iskola ötödik osztályos őrsvezető-helyettese, Balogh Edina, már bőbeszédűbb volt: — A bizonyítványaimban eddig csupa jeles van — büszkélkedett, joggal —. ezért is lehetek itt. A legjobban a matelcot szeretem — és a sportot! Az iskolai sportkörben atlétizálok, a futás, a kis- labda-hajítás, a magas- és a távolugrás egyaránt jól megy. Hogy az ünnepélyen mi tetszik a leginkább? A hatalmas fenyőfa, azután Rodolfó bácsi, meg az a sok játék. De jó lenne jövőre is eljönni! GYANÍTJUK: e kívánság valamennyi jelenlévő kispajtás* nevében hangzott el... Hegyi Iván Kérdezőbiztosok kopogtatnak ajtainkon a következő két hétben; ismét népszámlálásra kerül sor hazánkban. Ismét, mert — a háborús időszakokat nem számítva — 1869 óta rendszeresen összeszámláltat- tak elődeink és magunk, otthonaink és más javaink, kérdőívek rögzítették családi állapotunkat, iskolai végzettségünket ... Az első hivatalos, minden tekintetben megbízható népszámlálás szerint — az 1869. december 31-i állapotokat rögzítette — Magyarország lakossága — hazánk mai, területére átszámítva — 5 011 310 főt tett ki. A legutóbbi népszámláláskor — most tíz éve, 1970 első napjaiban — a kérdezőbiztosok 10 315 597 főt írtak össze. Elmondhatjuk tehát: kivándorlások, háborús veszteségek ellenére egy évszázad alatt megkétszereződött Magyarország lakossága. A világ akkor hárommilliárdnyi népésségéből 10,3 millió élt a föld e darabján. Azóta a földön majdnem egymilliárddal lettünk többen, hazánkat ebből a gyarapodásból 376 ezer lélek képviseli. Ennyi a tényleges népességszoporodás 1970 és 1979 januárja között. Utcehosszal vezetve Milyen tényezők játszottak közre a népességszám alakulásában az első hivatalos nép- számlálás óta eltelt száztíz esztendőben? Az ország népességének növekedését gyorsította a halandóság s különösen a csecsemőhalandóság nagymérvű csökkenése, illetve a két világháborút követő áttelepülés. Lassította a népesség növekedését a születésszám fokozatos mérséklődése, a kivándorlás, a nagy járványok — különösen az 1873. évi kolerajárvány —, s a két világháború. A népesség gyarapodásának legfőbb tényezője a természetes szaporodás, azaz a halálozások és a születések pozitív vagy negatív egyenlege. A tényleges szaporodás mértéke számszerűen a legnagyobb évi átlagot az 1900-as évek első évtizedeiben érte el, 76 ezret tett ki. A legalacsonyabb volt az 1870—1880 közötti évtizedben, évente 29 ezer, illetve az 1960—1970 közötti években, 35 ezer. A jelenlegi évtizedben 41,7 ezer fő az esztendőnkénti átlag, s ismét a mérséklődő irányzat felé hajlik. Nem feledhetjük ugyanis: egy ország népessége döntően — ritka kivételtől eltekintve, mint amilyen a nagymérvű bevándorlás — csakis a természetes szaporodás pozitív egyenlege segítségével emelkedhet. Egy-egy országon belüli Yerület — megye, járás, város, község — lakosságát azonban rendkívüli mértékben apaszthatja vagy bővítheti az úgynevezett migráció, azaz a népességmozgás, a vándorlás. Ennek ismeretében már nem érdektelen annak szemrevéte- le, hol élnek hazánkon belül a legtöbben? Természetesen: a fővárosban. Ez volt a helyzet 1970-ben, s 1979-ben is, mindenkor a január elsejei állapotokat figyelembe véve. A nagyvárosok közül valamennyi megtartotta korábbi helyét; a második a főváros után Miskolc, a harmadik Debrecen, azután Szeged, Pécs, Győr a sorrend. A megyék népességi listáján utcahosszal Pest megye volt az első 1970-ben és 1979-ben is, s itt a népszámlálás alapján sem várható semmiféle változás. A megye lakónépességének száma 1970 és 1979 között 111 ezer fővel lett nagyobb, azaz több emberrel, mint Nyíregyháza vagy Székesfehérvár összes polgára! S ezen a rendkívüli gyorsaságú népességgyarapodáson a népszámlálás adatai sem módosítanak, hiszen itt egy tartós — de: a regionális tervezésben még mindig nem kellő súllyal méltányolt — folyamatról van szó. Hat nagyváros után nézzük a kisebbeket. Az idei, januári állapotok szerint e települések listáján Nyíregyháza, majd Székesfehérvár áll az élen; a megyében levő városok a középmezőny tagjai. A legkisebb lélekszámú város az országban Lenti, a megyében Százhalombatta, ám lakossága kétszer is több, mint Lentié. Ami érdekesség: a megyében 1970 és 1979 között nem volt olyan város, amelynek lakossága fogyott volna, míg I960 és 1969 között akadt, Cegléd. Sőt, az következett be, amire számítani lehetett: meggyorsult a városok népességének gyara- podáéa, így például Nagykőrös lakossága az előző évtizedben 1,9 százalékkal, míg a jelenlegiben hat százalékkal nőtt. A megye legnépesebb települése Cegléd, az itt élők tábora majdnem negyvenezer fős, ha a tavalyi év végi állapotokat vesszük figyelembe, ha azonban az idei év eleji helyzetet, akkor változott a sorrend: Érd városa az első, a most e rangot megkapott településen ugyanis 43 ezren laknak. Mielőtt tovább bóklásznánk a népesség elhelyezkedésének sok mindenre hatással levő, változékony terepén, vessünk egy pillantást a tágabb világra. A népesség elhelyezkedésének hogyanjára jó mércéje van a nemzetközi statisztikának, s ez a népsűrűség. Ez a mutató az adott területre — általában egy négyzetkilométerre — jutó népesség. Persze, itt is vannak megszorítások, mert jó néhány ország területe nem azonos az emberi letelepedésre alkalmas földdel. (Hollandia összterülete 40 893 négyzetkilométer, ebből azonban csak 32 450 négyzetkilométer a lakható szárazföld!) A nagy vizek, a kétezer méteren felüli magasságok nem alkalmasak az ember tartós ottélésének helyszínéül, s ezért a nemzetközi szakiroda- lom úgynevezett nyers népsűrűségi mutatóként fogja fel az említett mércét. Ilyen értelemben a világon belül rendkívül nagyok az eltérések, hiszen — 1978-as adatok alapján — az egy négyzetkilométerre számított népesség mindössze két fő volt Ausztráliában és Kanadában, de 342 Hollandiában, 323 Belgiumban. Ahogy hazánkban is lelhetők végletek: Pest megye népsűrűsége — a megyék között a legnagyobb — 153 fő egy négyzetkilométerre számítva, míg Somogybán hatvan. Csak a számunkra szűkebb világot, Európát tekintve is meghökkentő szélsőségeket találunk. A már említett, s a világlista vezető két ország — Hollandia és Belgium — után a Német Szövetségi Köztársaság következik, majd Anglia, a sor másik végén, tehát a legtágasabban élőknél a Szovjetunió áll az első helyen, egy négyzetkilométerre vetítve tizenkét fővel, őt követi Norvégia, majd Finnország. Hazánk ilyen értelemben — 1960-ban 107, 1970-ben 111, 1979-ben 115 fő jutott átlagosan egy négyzetkilométerre — a középmezőny élcsoportjába tartozik. Sűrűbben lakott, mint például a Szovjetunió, Norvégia, Finnország, Ausztria, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Svédország, Románia, de kevésbé, mint egyebek között Hollandia, Belgium, az NSZK, Anglia, a Német Demokratikus Köztársaság, Olaszország, Svájc. Hazánkhoz viszonyítva több a ritkábban, mint a sűrűbben lakott ország, mert huszonhárom európai államot figyelembe véve kilenc előz csak meg bennünket. Például Százhalombatta Az 1840-es években hazánk mai területének népsűrűsége 43 fő volt. Az első népszámláláskor is — 1869-ben — csupán 54. Száz fölé 1941-ben emelkedett, de tájanként már akkor is nagy eltéréseket mutatott, s ezek a különbségek azóta még szembetűnőbbé lettek, földrajzi, gazdasági és társadalmi haladásokat tükrözve. A népsűrűség a legnagyobb — érthetően — a városokban, de nagy szélsőséges értékeken belül, míg a megyéket nézve, mint említettük, szűkebb pátriánk behozhatatlanul vezet, majd a további sorrend: Komárom, Borsod és Csongrád megye. A lista végén, az egy négyzetkilométerre számított lakosok alapján Somogy, azután Bács-Kiskun, Tolna áll. Teljesítette éves tervét az MGM Az év közepén befejezett 3,6 milliárd forintos rekonstrukció után a tervezettnél korábban teljesítette éves tervét a Magyar Gördülőcsapágy Művek. Termékeik mintegy felét exportálják. ! Az biztos, hogy sokan mindent az utolsó percek- I ben akartunk. De eszünkbe jutott-e egy-egy jó szót | szólni annak az eladónak, akitől végül megkaptuk a | pulóvert, játékot, könyvet, magnót és a többit? Attól = félek, nem mindig. Am akadt, aki megtette ezt he- ! lyettünk is — például a Naszály áruházban —, az = üzlet vezetői nyugtatták, segítették a dolgozókat, ami- | kor azok már úgy érezték, nem lehet tovább bírni az | iszonyú hajtást. És megtették a hozzátartozók, akik = számukra is kellemes ünnepeket teremtettek. i V. G. P. Jó Senne jövőre is eljönni! Gyermekünnep az Országházban Általános és könnyen meglátható vonásnak tarthatjuk, hogy az ipari s az újonnan keletkezett városok népsűrűsége jóval fölötte áll a mezővárosokénak, s jó néhány, történelmi patinájú településének. Csupán utalunk rá: Leninvá- ros népessége 1970 és 1979 között 88, Paksé 26 százalékkal emelkedett, s a megyének sincs oka a sor végére állni. A jelzett időszakban ugyanis Százhalombatta népessége 61 százalékkal, Érdé 34, Dunakeszié 28 százalékkal növekedett. Jóval több dolguk lesz tehát itt — s a megyében általában — a kérdezőbiztosoknak, mint tíz évvel ezelőtt! Hegyről völgybe Szántunk, de nem vetünk — ez a mondás járta a század elején az egykéző, azaz a vagyon, a birtok együttmaradá- sa miatt családonként csak egy utódot nemző Ormánságban. Aminek következményeit . egy régi tanú, a nagy hírű jogász, történész, Bolgár Elek I szavainak fölidézésével fejezhetjük hűen ki, aki a Huszadik Század című folyóirat 1908 decemberi számában ezt írta: „Magyarország népmozgalmi tényei háromféle eredményben nyernek kifejezést: a gyermekhalandóságban, a mind jobban terjedő egy gyermek rendszerben és a kivándorlásban. Míg az előbbi kettő a modern Magyarország anyagi és szellemi kifejlődése szempontjából mérhetetlen lucrum cessans (elmaradt haszon — a szerk.), addig a legutolsó effektive damnum emergens (tényleges kár — a szerk.)...” Sokféle kötelezettséget lát el a társadalom, hogy fenntarthassa magát Ezeknek a kötelezettségeknek a legfon- tosabbjai közé tartozik a népességreprodukció. A természetes szaporodás — azaz áz élveszületések és a halálozások különbözete — 1930-ban ezer lakosra számítva 9,9 fő volt. 1949-ben 9,2, 1960-ban 4,5 s 1978-ban 2,6 fő. Hegyről völgybe mentünk, s ez — nemzetközileg is — a gazdasági fejlődés törvényszerű kísérője. A következtetések Történelmi tapasztalatok alapján a tudósok négy szakaszt különböztetnek meg az egyes nemzetek, népcsoportok gyarapodásában. Az első: magas születési és magas halálozási arány, azaz alacsony természetes szaporodás. A második: a születési arány magas marad, a halálozási — a társadalmi, egészségügyi stb. fejlődés következtében — süllyed, a természetes szaporodás tekintélyes. A harmadik: a halálozási arány tovább süllyed, de a születési arány is gyorsan apad, azaz a természetes szaporodás erősen mérséklődik. Végül a negyedik szakasz: mind a születési, mind a halálozási arány alacsony színvonalon stabilizálódik. Papíron világos modell... csakhogy nem mindegy, egy- egy szakaszon mennyi idő alatt s mi módon jut át az érintett terület népessége. A gazdasági növekedésnek ugyanis lényeges eleme a már említett népességreprodukció, hiszen bekövetkezhet olyan helyzet, amikor — mindenféle tudományos és műszaki haladás ellenére — a legszükségesebb munkaerőt sem fedezi pótlásként az újonnan felnövekvő nemzedék. Ezért sem lehet közömbös: egy-egy időszakon belül miként alakul az ország lakossága, hiszen az adatokból lényeges következtetések vonhatók le a jövőt illetően. Mivel a gazdasági növekedést alapvetően három tényezőcsoport határozza meg — a műszaki fejlődés és a termelőeszközök bővítése; a munkaerőforrás nagysága és minőségi összetétele; a természeti és a társadalmi környezet —. ezek egyike sem hagyható figyelmen kívül a tervezéskor. Mészáros Ottó Következik: UTÓDOK, NEMEK, VÁNDOROK 4 ■A
