Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

Csendes harc Kádon //. Bonyodalmak egy üzlet köri Ha gyalogolni kell, akkor gyalogoljunk el Rád új, kor­szerű^ vegyesboltjához. A falu végétől tán negyedórái járás a bolt, de megéri a fáradsá­got. Az idősebbek bizonyára másként vélekednek erről. A, mintegy 300 négyzetméter1' alapterületű bolt bármelyik nagyobb város büszkesége is lehetne. Az ide betérő vásárló, szin­te mindent megvehet, amire szüksége van. A friss hús, a műszaki cikkek, vagy a napi fogyasztáshoz szükséges áru éppen úgy megtalálható, mint a kifogástalan minőségű zöld­ségáru. Horváth János, a vegyes­bolt vezetője, mielőtt ide ke­rült, a Petőfi utcai boltban dolgozott. — Panaszkodnak az embe­rek arra, hogy a bolt mesz- szebb van, mint a másik volt? , A férfi csodálkozva néz, őszintén hangzik a válasza: — Panaszkodni? — Itt még senki sem panaszkodott. De hát erre nincs is ok. Ebben a boltban mindent megtalál a vásárló, amire szüksége lehet. Sőt, nemcsak a helyiek, de Vácról és még Dunakesziről is sokan rendszeresen ide jár­nak vásárolni. — Dunakesziről? Hiszen ez legalább húsz kilométer... — Igen. Csakhogy megéri a fáradságot, mert nálunk még akkor is meg lehet kapni egy- egy keresettebb árut, amikor az már a legtöbb helyen hiánycikk. — És a régi bolt milyen volt? — Ne is kérdezze — le­gyint. — örültem, hogy végre megszabadulhattam onnan. Akár hiszi, akár nem, de ott még patkányok is voltak... Az az épület már semmire sem jó, higgye el nekem. It{ mindent megvásárolhat az. aki ide bejön. Később megmutatja a rak­tárát, az árukészletet, s min­dent, ami az üzlethez tarto­zik. Kétségtelen, kitűnően el­látott bevásárlóhely. Házi bolt ? Csakhogy a csendes harc Radon tovább folytatódik. Nem is az új vegyesbolt el­len van kifogás, inkább, hogy ham’ ott van, ahol a másik volt, hanem attól kissé távo­labb egy másik utcában ... A községi tanácson ismerős a Petőfi utcaiak panasza: Sőt, Csernák József tanácselnök, azt sem hallgatta el, hogy más- utcákból is érkeztek már hoz­zá panaszok, bár egyik sem volt olyan kitartó, mint a Petőfi utcában lakóké. — A régi bolt épülete 1970 óta életveszélyes — mondja a tanácselnök. — A község­ben nein tudja mipdenki, ds nekünk külön harcot kellett folytatnunk azért, hogy a KÖJÁL be ne zárassa addig, amíg az új üzlet el nem ké­szül. Rengeteg energiát emész­tett fel ez a munka. Ami­kor elhatároztuk, hogy me“- éoítjük az új vegvesboltot, el­sősorban azt tartottuk szem előtt, amelv minden tekintet­ben kielégíti az igényeket. Ma már az a cél, hoev mindent egv helyen lehelen megvásá­rolni, s ne kelljen üzletről üzletre járni. Mi itt ezt sze­rettük volna megvalósítani. — De hisz ez sikerült is. — Igen. Ehhez hozzájárul az is, hogy az új boltnak olyan vezetője van, aki ízig- vérig kereskedő, s nagyon ió az áruválaszték is. Amíg a ré­gi boltban a havi forgalom 3 —400 ezer forint volt, itt el­éri az 1 millió forintot is. — Milyen intézkedéseket tettek a Petőfi utcaiak pana­sza ügyében? — Felajánlottuk a panaszo­soknak, hogy a régi boltban létrehozhatnak egy úgyneve­zett háziboltot. Ehhez persze, az kell, hogy valaki elvállalja az épület felújítását, s áruljon ott tejet meg kenyeret. Ed­dig még senki sem jelentke­zett, hogy ezt elvállalja. — Panaszkodnak arra is, hogy nagyon rossz az út. — Igen, erről is tudunk, sőt megtettük a szükséges intéz­kedéseket. 1980-ban a Petőfi utat teljes hosszában felújítja a KPM, mintegy 600 ezer fo­rint értékben. Lehetőségek Paksi Péter, a községi párt- bizottság titkára, nemcsak ke­resi, de minden valószínűség szerint meg is találta a leg­megfelelőbb megoldást. — Többféle megoldás is van a panaszokat illetően — mondja. — Az első, hogy a váci Sütőipari Vállalattal kö­zösen felújítjuk a régi bolt­helyiséget, s ott egy mintabol­tot hozunk létre. A második a házibolt kialakítása. Ha ez a kettő valamilyen oknál fog­va nem 1 sikerülne, akkor a községben megszervezzük azt, hogy az idős, beteg emberek­nek á Vöröskereszt, a KISZ, vagy az általános iskola úttö­rőinek közreműködésével, rendszeresen bevásároltatunk. — Hány bevásárlásra szo­ruló család lakik a Petőfi ut­cában? — Kigyűjtöttem az ebben az utcában lakók névsorát. Kiderült, högy mindössze 4— 5 olyan idős ember él ott, akinek valóban nincs itt a községben hozzátartozója. A többség azonban olyan, hogy a gyerekei, rokonai a szom­szédban vagy a szemközti házban laknak ... Hivatalból — hivatalba? A rádiak csendes harcának nagyobb a füstje, mint a lángja. A vita még nem szűnt meg, az emberek várják a I megoldást. Csakhogy ez a megoldás nem akkor születik meg, ha az egyik hivatalból a másikba járnak panaszuk­kal. Pedig a rádiak ezt te­szik, s közben megfeledkez­nek arról, hogy orvoslást csak ott a helyszínen találhatnak vélt sérelmeikre, hiszen ők is­merik a problémát a legjob­ban. S még valamit. Kicsit talán elkényelmesedtünk. s elidege­nedtünk egymástól. Hiszen, ha az üzlet messze van, s ma­gányos emberek nehezen tud­ják megközelíteni azt, akkor a szomszédban lakók is meg­könnyíthetik egy-egy jó szó­val, segítő szándékkal az idős emberek életét. S ha mégsem teszik ezt paeg, akkor nem az üzlet megszüntetése miatt, de a közönyösség mi^tt kellene, hogy elpiruljon a Rádon lakó emberek arca ... Csitári János Riportok, tudósítások Ismét megjelent a Harsona Megjelent a Váci Harsona, a Hajós Alfréd Üttörőház új­ságíró szakkörének alkalmi kiadványa, amely az első pró­baszám után immár másod­szor látott napvilágot. A decemberi számban ol­vashatjuk Füstös Miklósnak, az Árpád úti iskola tanulójá­nak cikkét Hajós Alfréd éle­téről. Hazánk első olimpiai bajnoka 1896-ban Athénben szerezte meg a győzelmet a 100 és az 1200 méteres gyors­úszásban. De Hajós Alfréd nemcsak a sportban, hanem az építészetben is maradandót alkotott: ő tervezte egyebek között a margitszigeti Fedett-' uszodát, az újpesti stadiont, a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt. Szintén a Váci Harsonában olvashatjuk a Magyar Madár­tani Egyesület börzsönyi cso­portjának felhívását az őrsök­höz madáretetők, fészkelő­odúk készítésére. A lapot a „Vidám tízper.c” című rovat teszi színessé: itt a szakköri tagok által gyűjtött viccek je­lennek meg. Pálmai Gyöngyi, a Radnóti iskola diákja ri­portban mutatja be az úttörő­ház népitánc-szakkörét, majd a következő oldalon Kovács Ildikónak, a Radnóti iskola hetedikes’ tanulójának „A tél” című versét olvashatjuk. A kisebb híreken, tudósításokon kívül még szerepel a Lapban Entz Mónika „Eltévedtünk...” című írása is. Mint megtudtuk, a Váci Harsona a jövőben színes bo­rítóval jelenik majd meg. A lap célja, hogy a város isko­láiban tevékenykedő úttörők jobban megismerhessék egy­mást. A jazz története A Jazz szombatok sorozat­ban december 22-én este hat órakor Regős István tart elő­adást a Lenin úti művelődési központ 34-es termében A dzsessz története címmel. XXIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1919. DECEMBER 22., SZOMBAT —■ ll I I ■ II ........■ .11 ■■■■!!■■! ‘ — Ül ést tartott a járási pártbizottság Változások a szemléletben Egységes gyakorlat és megítélés Csütörtökön délután a váci járási hivatal tanácskozó ter­meden kibővített ülést tartott a járási pártbizottság, amelyen a jövő évi gazdaságpolitikai cselekvési programot vitatták meg. Az ütésen a meghívott vendégek kpzött .ott volt Fu- rulyás János, a Pest . megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a vácszentlászlói Zöldmező Tsz elnöke is. Szalai Árpád, a já­rási pártbizottság titkára meg­nyitó szavai után, Tóth Albert első titkár isrnértette az MSZMP KB december 6-i ülésének főbb irányelveit, majd az eddig végzett munka eredményeiről beszélt, s végül rátért a következő esztendők feladataira. A járási pártbizottság hatá­rozata alapján minden párt- szarv és pártszervezet elkészí­tette a cselekvési programját, amply a helyi lehetőségek ki­használása mellett az anyag- és energiatakarékosság a tér mékszerkezet korszerűsítése és a hatékonyság javítása érde­kében határozta meg a. fel­adatokat. Hatékonyabb termelés Az eddigiekben a járás szö­vetkezetei és vállalatai a ko­rábbinál jobban növelték a tőkés exporttermelésüket. Eb­ben különösen a ‘ Kemencei Vegyesipari és a Nagymarosi Háziipari Szövetkezet ért el jó eredményeket. A kémén - ceiek több mint 12 százalék­kal, a nagymarosiak pedig 50 százalékkal növelték a tőkés exporttermelésüket. A járásban levő mezőgaz­dasági nagyüzemek a terve­zett termelésnövekedést vár­hatóan túlteljesítik, s így az év végéig a termelési érték 20 százalékkal lesz- magasabb, mint az elmúlt évben, s eléri a 2,7 milliárd forintot. A ter­melőszövetkezetek kihasználva a területi adottságokat, haté­konyabbá tették a termelést, korszerűsítették a termékszer­kezetet. Elsősorban a gödi Du­A karácsony előtti nagy pia­ci napon, pénteken nagy fel­hozatal volt baromfiból. A gö­di termelőszövetkezet két he­lyen is árulta a frissen vágott baromfikat: pulykát és kacsát 66. csirkét 42 forintos áron mértek. A falusi tisztított ka­csákért 220—320 forint közöt­ti árakat kértek. Libát 70 fo­rintos kilónkénti áron kínál­tak. Aki élő baromfit akart. 34 forintos áron vehetett csir­két kilóra, falusi tyúkot 260— 300 forintért párba kötve. A hizlalt élő kacsákat 260—300 forintra mondták darabon­ként. Tojást 2—2,50-ért lehe­tett venni. A halászoknál sor­ban álltak a dunai halért. aminek ára 20—38 forint kö­zött változott. A süteménybe való dióbél 100—120, héjasán 30, a mák 55—60 forintért kelt el. Mé­zet 50, szőlőt 30 forintért árul­tak. Az alma ára 7—14, a kör­téé 14—20 forint között vál­tozott. A savanyú káposztát 16—18, a savanyított paprikát 40, csalamádét és céklát 30 fo­rintért árultak. Fehér és pi­ros káposztát egy aráét 8 fo­rintért, kelt 9—10 forintért ad­tak. A levesbe való zöldség­félékből a fehér répát 10—14. a sárgát 6.40—10, a zeller- gyökeret 10—12 forintért árulják. Gombát 7. fejes salá­tát 6 forintért vásárolhattak az ínyencek. A kisbabáknak a spenót és sóska kilója 50 fo­rintért volt kapható a magán- kereskedőnél. Kukoricalisztet 10, kásái 8 forintért adtak. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét a rokonok­nak. a ió barátoknak, ismerősök­nek, a volt Váci Bőrinariskoia dolgozóinak, tanulóinak és mind­azoknak. akik szeretett halottunk. Kovács Ferenc temetésén m ^ih­letitek. sírjára koszorút, virágot helveitek és fájdalmunkat °nvM- teni igyekeztek. A gyászoló csa­lád. namenti, a sződi Virágzó, a fóti, Béke, a püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetke­zet és az Alagi Állami Tan­gazdaság ért el szép eredmé­nyeket ebben. Az elmúlt- időszakban a ko­rábbinál jobban 'igazodott a növénytermesztés is a területi adottságokhoz. A kedvezőtlen időjárás azonban befolyásolta a termésnövekedést, hiszen csak búzából 985 hektárnyi pusztult ki, s az átlagtermés 27,5 mázsa volt. Energiatakarékosság Jelentős változások történték az állattenyésztésben is. A szobi tsz-ben a sertéstenyész­tés, Letkésen a juhászat szűnt meg, s előtérbe került a szarvasmarha-állomás és a juhtenj’észtéa fejlesztése. Az esv tehénre jutó tejtermelés a tervezett 3 ezer 500, liter he­lyett várhatóan eléri a 3 ezer 600 litert. Az alági ÁG ered­ményeivel együtt g járási át­lag 3, ezer 700 liter lesz. Az eredmények értékét növeli, hogy csökkent az abrakfel­használás. Szódon a libate­nyésztő telep, valamint a gödi csiirketelep az eddigi eredmé­nyek alapján kedvező lehető­ségeket biztosít a jövőben is, Az anyag- és energiatakaré­kosság terén is kedvező volt a változás. A korábban tőkés importból származó anyagokat, hazai vagy szocialista import­ból származókkal sikerült pó­tolni. Sokat javult a munka­erőgazdálkodás, a szakember­ellátottság helyzete. Az idén elsősorban az volt a cél, hogy az áthúzódó beru­házások megvalósuljanak. A járásban nyolc célcsoportos lakás épült, Bernecebarátiban és Örbottyánban korszerű tor­naterem létesült. Elkészült a verőcemarosi egészségház, s rövidesen befejeződik a nágy- marosi építése is, részben megvalósult a járásban a víz- program megoldása is. A jö­vőben a jelenleginél is job­ban kell a társadalmi összefo- r-ict szorgalmazni, hiszen a lakossági munka nagyban hoz­zájárulhat a feladatok ered­ményes végrehajtásához. A következő évek egyben szem­léletbeli változásokat is igé­nyelnek. Meg kell valósítani az egységes gyakorlatot, s a mindenkori azonos megítélést. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindén vezetőnek a maga te­rületén meg kell találnia azt a lehetőséget,* amelv az a^ott körülmények között, a leg­megfelelőbb. Felszólalások A beszámolót követően több felszólalás hangzott el. Galam- bosi Bélá, a fóti Papírfeldol- gozóban folyó munkáról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a náluk készülő cselekvési mun­katerv reális célkitűzéseket határoz meg, s a feladatok végrehajtásában számíthatnak a KISZ-íiataloikira, a szakszer­vezetekre is. Csankó János a gödi Dunamenti Tsz eredmé­nyeit hangsúlyozta. Mint mondta, a tervezett 3 ezer 600 literes tejtermelést 3 ezer 800 literre sikerült teljesíteni. Határidő előtt fejeződött be a bagotnfitelép építése is, amely 330 ezer csirke nevelé­sére alkalmas. Szép eredmé­nyeket ért el a kertészet, ahol 14-féle növény termesztését tartiák fontosnak a jövőben. Az idei évben „érméit 120 hektárnyi paradicsommal szemben jövőre 150 hektárra fejlesztik azt. a szövetkezet­ben. Kovács Árpád, a fóti Béke Termelőszövetkezet elnöke, a jövő évben érvénybe lépő új szabályzókról beszélt. Mint mondta, ésszerűsítem kell a lehetőségeket, jobban fel kell tárni a belső tartalékokat, ugyanakkor szemléletváltozás­ra is szükség van. Beszélt a ipari tevékenység fontosságá­ról, amelyre elsősorban azért lenne szükség mart a mező- gazdasági termőterület sokkal kedvezőtlenebb, mint a járás más részein. Koczó József, Letkés párt­vezetőségi titkára ismertette a helyi tsz idei várható ered­ményeit, majd elmondta, hogy a szövetkezet munkáját nehe­zíti, hogy időnként nincs meg­felelő alkatrész a mezőgazda- sági gépekhez. Előfordul az is, hogy csak csúszópénzért, kü­lönféle ajándékokért, egy-egy üveg konyakért lehet azt be­szerezni az illetékesektől. Ras­m.an István, a szobi Áfész ve­zetője, a kereskedelem továb­bi feladatait hangsúlyozta. Murányi Róza, a járási KISZ- bizottság titkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az éves munka értékelésekor nem szabad arról sem megfeledkez­ni, hogy a KISZ-fiatalok is jelentős mértékben hozzájá­rultak az eredményekhez. A mezőgazdasági üzemekben, például 21 újítással jelentkez­tek, s nagyon sok társadalmi munkát vállaltak és végeztek is el. Végül Furulyás János kért szót. Néhány mondatban ele­mezte a magyar mezőgazda­ság helyzetét. Mint mondta, a 60-as évek vége és a 70-es évek eleje a mezőgazdaság aranykorának számított. A helyzet azóta jelentős mérték­ben megváltozott, amelyet kedvezőtlen külső behatások is befolyásoltak. A váci járás elsősorban mezőgazdasági te­rület. Az ipar és a mezőgaz­daság is a következő idő­szakban kevesebb anyagi le­hetőségekkel fog rendelkezni, mint az eddigiekben. De a terveket a jövőben is el .kell készíteni, s azok megvalósítá­sához fokozottabban igénybe kell venni a lakosság társa­dalmi munkáját is. Csitári János Ünnepi moziműsor Kultúr Filmszínház (Vác, Lenin út 58!) december 24- től 26-ig csak 4-órakor:ÍSztro- goff Mihály (színes, szinkro­nizált bolgár—olasz—francia— NSZK kalandfilm), 25-én és 26-án csak 6 és 8 órakor: Ajándék ez a nap (színes, új magyar film), 27'-től 30-ig csak 4 órakor: A dzsungel konyáé (zenés amerikai rajzfilm), es­te '6 órakor: A jó, a rossz es a csúf (színes olasz western - film, kétrészes, csak 16 éven felülieknek!). Madách Filmszínház (Vác, Lenin út 63.) december 28-án este fél hatkor a filmklub 1/6- os vetítése. Csak fél 8 órakor: Pantaleon és a hölgyvendé­gek (színes dominikai film előzetes bemutatója, csak 18 éven felülieknek!), 29-én: El­lenségek (színaSl szinkronizált szovjet filmdráma). Vasárnapi matiné 30-án: Csizmás kandúr a világ körül (színes, szinkro­nizált japán rajzfilm). Piaci jelentés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents