Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
1979. DECEMBER 22., SZOMBAT xMl ap 5 Felszabadulási ünnepség Emléktábla-avatás, koszorúzás, díszpolgár-kitüntetés Az egész ország kincse másozó szovjet hadsereg, a KISZ és a Hazafias Népfront, majd a város tanuló ifjúsága helyezte el az emlékműnél a megemlékezés virágait. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban Marosvölgyi Lajos tanácselnök adta át Pála Károlynénak és Pirk János festőművésznek a díszpolgár-oklevelet. A város két új díszpolgára az elmúlt évtizedben nagyon sokat tett a város fejlődéséért. A kitüntetés eddigi tevékenységük elismerését jelenti. Minden ember, minden nemzet leghőbb vágya: a szabadság. Vele jól élni, azt alkotó módon kihasználni, talán még nehezebb, mint kiharcolni. Szentendre 35 évvel ezelőtt, a szovjet hősök harcának nyomán, lehetőséget kapott, hogy falai között emberi életet, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődést alakítson ki. A három tényező vizsgálata egyszerre átívelhetetlen, ragadjunk hát ki most egyet: a kulturális fejlődést. Budakalász az egyik kapu, s Magyarország legfestőibb pontján, a hegyek övezte szorosban elterülő Visegrád a másik. Ami a kettő között van: az a Dunakanyar. Fővárosa: Szentendre. Szentendre adottságai miatt különleges város. Az egész országé! A nagyváros, a metropolis — mondják — megvédi az embert minden természeti veszedelemtől, de elviselhetetlenül szűk helyre szorítja, s ott kiszolgáltatja legfőbb ellenségének: önmagának. Szentendre kis városka, de embermé- reíű. Tág teret ad, képzeletünk szorongás nélküli csapongásának. Nyári napokon — szerintem — itt zuhog legcsillogóbban a napfény, s az éjszakákban itt hullik legpuhábban a csillag-csönd. „Hiszek a művészetek hatalmában, mint a rettegés és gyűlölet ellenszerében” — mondta Chaplin. Itt, Szentendrén, Kovács Margit egy országot tanított meg múzeumba járni. Tegnap délután kettős ünnep volt Szentendrén: leleplezték Somogyi Árpád szob- sr ászművész. Móricz Zsigmon- dot ábrázoló domborművét és Szentendre felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Az ünnepségsorozaton az MSZMP Pest megyei Bizottságát Komáromi János osztályvezető képviselte. A Móricz Zsigmond Gimnázium falán elhelyezett domborművet Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára leplezte le. s méltatta az író munkásságát. Az új domborművet Ko- csorái Károly igazgató, a gimnázium nevében" köszönettel átvette, a város politikai, államigazgatási, a Hazafias Népfront városi bizottságának képviselői megkoszorúzták. A város felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a szovjet hősi emlékművet megkoszorúzta az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a városi pártbizottság nevében Komáromi János és dr. Barát Endre. Ezután a városi tanács, a fegyveres erők, az ideiglenesen hazánkban álloA nemzetiségi centrum A múzeumok városa havonta váltakozó képzőművészeti kiállítások láthatók. Népművészetek Háza. A Várdomb alján áll a város egyiik legrégibb épülete. Ebben kapott helyet az a minden év júniusában újra és újra megnyíló kiállítás, amely egy éven keresztül bemutatja Pest megye legszebb néprajzi anyagából gyűjtött anyagot. Római Kőtár. A római kori Szentendre katonai táborának, temetőinek kőemlákeit mutatja be. És most hagyjuk a felsorolást, helyette játszadozzunk el a számokkal. A megye összes múzeumában, vagyis 23 múzeumban, ez év júniusában 62 724 látogató gyönyörködött a kiállított tárgyakban, Szentendrén, ugyanebben a hónapban 151 302 látogató járt. A Szentendrei Képtárat 34 623 érdeklődő kereste fel, és 97 175 ember dobbanó szívvel figyelte, mit üzen Kovács. Margit az embereknek. Pest megye múzeumaiban ez évben, június 1-től október 31-ig 1 248 778 látogató volt, s ugyanebben az időszakban Szentendre múzeumaiban egymillió 7906 ember járt. A számok önmagukért beszélnek. Szentendre a múzeumok városa, vonzási körzete: az egész ország! December 1. a Pest magyei Művelődési Központ és Könyvtárban német nyelvű családi esték. Zsúfolt nézőtér. A mai este mottója — mondja a konferanszié, Csobánné Gelencsér Ildikó, a' dunabogdányi művelődési ház igazgatója — Juhász Gyula Prológus című verséből ez a résztót: ...Lehet, hogy gyenge még hangunk. I lehet, hogy léptünk bizonytalan, Ide indulunk: a szépet, jót akarjuk, / érezzük, hogy hitünknek szárnya van... Adják hát a kezüket, induljunk el ezen az estén együtt... És a résztvevők a konferanszié vezetésével, a közreműködők segítségével valóban elindultak saját életükbe es őseik történelmébe. Dunaibogdányba 1723-ban érkeztek az első német telepeA Kovács Margit Múzeumban. A királyok lakhelye uralkodóit, udvartartásukkal égyütt-itt helyezzék el. Valószínű — írja Héjj Miklós múzeumigazgató —, hogy a palota falai között tartották ez év őszén a híres visegrádi kongresszust. Közép-Európa ez időben legjelentősebb uralkodóinak, a magyar, a lengyel, a cseh király és a német lovagrend vezetőinek részvételéSzentendre a múzeumok városa. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésében 9 múzeumi kiállítóhely van. Egy kisvároshoz ez nagy szám. Hogyan kezdődött? Alkotmány utca 1. Az öreg ház falán emléktábla: „Fe- renczy Károly, 1862—1917. A nagybányai festőiskola vezető mestere, a Képzőművészeti Főiskola tanára, itt élt családjával 1889—1892 között, iker gyermekei a szobrászművész Béni és a gobelinművész Noémi e házban születtek 1390- b-sn. Emlékükre a Pest magyei Tanács múzeumot alapított.” Ferenczy Múzeum. 1952-ben nyílt meg, 1972-ben kibővítették. Az épületegyüttes régi és új szárnyában a Ferenczy család öt tagjának.állandó kiállítása látható. így kezdődött... és a hely szelleme, a genius loci, követelte a továbblépést... Barcsay-gyűjtemény. A főtér szomszédságában, jellegzetes szentendrei polgárház adott otthont a magyar képzőművészet nagy mestere sok kiváló — sajátos konstruktivista iskolát teremtő — festménye és mozaikalkotója műveinek. Czóbel Múzeum. Czóbel Béla festőművész, a város szerelmese, egész életművét a múzeumnak hagyta. A műveit bemutató állandó kiállítás, a mester születésének 90. évfordulója tiszteletére nyílt meg. Herényi Jenő Múzeum. A jelenkori magyar képzőművészet kiemelkedő szobrászművészének életművét mutatja be a múzeum, s mellette a papban felállított köztéri alkotásokat. Kovács Margit Múzeum. Barokk műemlék házban kapott helyet a kiváló keramikusunk által Pest megyének ajándékozott gyűjteményanyaga, ami nemcsak a megyét, az országot vonja bűvkörébe, hanem Európát, a világot is. Szentendrei Képtár. A nagy kiállítótermet a város régi főterének kereskedőiházaiból létrejött műemlék épületek földszinti helyiségéből alakít>el... A mintegy három hónapig tartó találkozó arányait, a megjelent vendégek nagy számát. a rendezvények pompáját jól megvilágítják a krónikák adatai. Ezek szerint egy ebédhez a cseh király emberei 2500, a lengyel király kísérete 1500 kenyeret fogyasztott. Bor pedig napi 180 akó (9800 liter) fogyott... A palota fénykorát Mátyás király idejében élte. A szemtanú. Oláh Miklós esztergomi érsek így ír: ... Palotái és más épületei valóban királyhoz méltóak... Azt mondják ugyanis, hogy 350 helyiségnél több van benne... A kaputól befelé haladva ... középen forrás tör elő a csodás művészettel kifaragott vörösmár- vány kútból... Ez a forrás ... győzelem ünnepek alkalmából bort folyatott éspedig hol fehéret, hol vöröset, amint azt az öregektől hallottam... Visegrád reneszánsz csodái között az emberi képzelet hajlamos a szellemi kalandozásra. Csakhogy... A visegrádi Mátyás-palotában azonban a magyar műemlékvédelem a ránk maradt régészetileg bizonyított valóságot kívánja a látogató elé állítani — írja Héjj Miklós —. mert úgy véli, hogy feladata nem a csillogó fantázia birodalmának, hanem a történeti valóságnak a bemutatása ... ráébreszteni a látogatót, milyen gazdag, sokszínű kultúra virágzott Magyarországon, s abból milyen sokat pusztítottak el a háborúk. „Nemzetek, melyeknek jövőjük van, megbecsülik múltjukat” — mondotta volt, Kossuth Lajos. A Budapesti Néprajzi Múzeumból nőtt ki a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skanzen. A múzeum több éves előkészítő munka után 1974-ben nyitotta meg első kiállítását. A 33 népi építészeti objektumból álló Felső-Tisza vidék épitmenycsoport a megnyitás óta több százezer látogatót vonzott. A múzeum egvik feladata, hogy a magyarorszagi XVIII—XIX. századi falusi és mezővárosi lakosság anyagi kultúráját, a 'termelésben, építkezésben és életmódban megnyilvánuló műveltségét felku- tását. A jövő év áprilisától pe- őrizze és bemutassa. A Felső-Tiszavidék idemenekített emlékei között sétáivá óhatatlanul is a szatmári adózó nép állapota jut az eszembe, mert ott meghallom Kölesei/ keserű szavait: .. .Szat- mar megyében a jobágysaq nagy ínségben szenved, házát sárból, életét’ nyűggel ven... vajh, meddig lészen éhezendő még? ... A múzeum jelenleg gyűjti és rövidesen bemutatja maid a Kis-AUöld, valamint a nyugar- dunántúli tájegység összeállítását A jövő év áprilisától pedig már látható, megcsodálható lesz az 1670-ben épült, s most idetelepített mándoki görög katolikus templom. És most újra játszadozzunk el a számokkal: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum minden évben április 1-től október 31-ig tart nyitva. A múzeum megnyitásának óvében 20 000 látogatója volt, az idén 120 612- en keresték fel a múltat őrző múzeumot. Aki a múlt összekötő fonalát elmetszi, nem jut el a jövőbe — írta Fábry Zoltán. A múzeum azon fáradozik, hogy soha senki se vághassa el a múltból a jövőbe vezető fonalat. Visßfjräd páratlan természeti adottságai miáit't a XÍV-— XV. században fontos politikai és kulturális központ volt. ma pedig a hegyek és a méltóságteljesen hömpölygő Duna látványa mellett éppen ezeknek a századoknak részben már feltárt művészeti emlékei vonzzák Visegrádra a látogatókat. A tatárjárás után IV. Béla király még védelmi célokból lakótornyot, majd a hegy csúcsán fellegvárat építtetett. Funkciója csak az Anjou Róbert Károly alatt változott meg: királyi rezidencia lett. A király kezdetben a fellegvárban lakott, de nehezen megközelíthető volta olyan lakópalota építésére kényszerítette az uralkodót, amely az udvartartás minden igényét kielégíti. A palota 1335-ben már készen volt, s méreted, mesés kiképzése alkalmassá tette arra is, hogy a szomszédos államok A nyári Teátrum élménye ta a jelen: irdatlan nagy teherautó gördült be a térre. Lécekre feszített festett vásznakkal, dobogóelemekkel, széksorokkal, reflektorokkal. S azután megépült a színpad, a széksorokból összeállt a nézőtér. Színház, játék lesz itt. 3 valóban az lett. Évente egyszer megjelenik itt a reneszánsz szellem ragyogása, hirdetve városiaknak, megyeieknek, s az egész országnak: örömre születtünk! Varázslat ez, korunk évente ismétlődő országos hírű varázslata: a Szentendrei nyár, a szentendrei Teátrum. Hirtelen jött a tél. Dideregve kocogok a főtér felé. Nyakam két vállam közé húzom. Hideg van. Az utcán kevesen járnak. De a városnak télen is van varázsereje. Forrása: a főtér. Most is ott emlékszem egy nyári délelőttre ... Akkor csönd volt, egyedül álltam a téren, s azután a templom tornyában megkon- dult a harang. A lágy bongás- sal bélelt csöndet megzavarBefejezésül. Nem az egészet, csak a részt ragadtuk meg, azt a részt, ami kincs! És ezt a kulturális kincset, ezt az összegyűjtött művelődési tőkét a város, a járás nem tekinti sajátjának. Tudja, az egész megyéé, »z országé! Tudja, őrzője csak mindennek, s ezt a tisztséget igyekszik a legjobban betölteni. A feladat túl nagy, a város, a járás erejét meghaladja. Ezért kap támogatást lakóitól. A város és a járás lakói lokálpatrióták. Szeretik lakóhelyüket. Aggódó figyelemmel vigyázzák a rájuk bízott kincset, tisztelettel őrzik a múlt jövőbe mutató emlékeit. Szabadtéri néprajzi múzeum. A múlt emlékei közt barangolva. Az oldalt írta: Karácsonyi István sek, hat család. Azóta Duna- bogdány nemzetiségi tájcentrum lett. Helytörténeti gyűjteménye^ ma már országos hírű .. Itt találkoznak Ceglódbercel, Budakalász németajkú lakosságával, itt mutatják be mindazt a szépét, ami nemzetiségi kultúrájukból a felszínre kívánkozik Ugyancsak itt, a megyei művelődési központban találkoztak hasonló körülmények között Pilisszentlászló és Pilis- szentkereszt szlovák nemzetiségű lakossága. Pávakörük híre túljutott már a megye határán is. Pomáz a délszláv község. A híres Vujicsics együttes innen sarjadt, s ma állandó szereplője a művelődési központnak, hirdetvén és bizonyítván: Szentendre nemzetiségi város! A népi emlékek ©rzői tolták ki. Az állandó jellegű kiállítás nemcsak a régi szentendrei művészet múzeuma, hanem itt látható az a válogatós, amit a város több, mint 109 művésze fél évszázad alatt létrehozott. Művésztelepi Galéria. A „régi művésztelephez” kapcsolódó kamara-kiállítóteremben
