Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
Az országgyűlés elfogadta a fém évi költségvetési Veress Péter és Púja frigyes hozzászólása Pest megyei felszólaló a vitában — Interpellációk MEGYEI Pénteken délelőtt a jövő évi állami költségvetés tervezetének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, A ez él György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjaiba diplomáciai páholyokban pedig a budapesti külképviseletek több vezetője és munkatársa is helyet foglalt. A vitában elsőként Veress Péter külkereskedelmi miniszter szólalt fel, majd öt képviselő kért szót, köztük S. Hegedűs László (Pest megye 24. vk.). Szünet után az első felszólaló Púja Frigyes külügyminiszter '(Békés megye 7. vk.) volt, majd még négy képviselő vett részt a vitában. A törvényjavaslatról szóló vitát Faluvégi Lajos pénzügyminiszter foglalta össze, majd három képviselő interpellációja, válaszok illetve határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A továbbiakban Veress Péter, Púja Frigyes és S. Hegedűs László felszólalását, valamint Faluvégi Lajos vitaösszefoglalóját, az interpellációkat és a válaszokat ismertetjük. Weress Péter: Éleződő verseny, szigorúbb követelmények a piacokon Az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollár elszámolású behozatali többletet sikerült jeientősen mérsékelnünk. Jogos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakul. Dollár elszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt, behozatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban, már nem . lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folyamattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — körülbelül 44 százalékát — kitevő anyag- és félkészjellegű termékek kivitele növekedett a leggyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett több mint 24 százalékkal emelkedett a gépipari termékek exportja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel az összes dollár elszámolású kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellentmondásos nemzetközi politikai és gazdasági körülmények közepette kell megoldanunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés- és a fejlődő országok többségét lassú termelés- növekedés jellemzi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979 folyamán. Hatása 1980-ban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellenére az infláció állandósult, s jelentős zavarok forrásává - vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbodása, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is meghaladó és tovább folytatóidé emelkedése. A világgazdaság kedvezőtlen változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fokozására törekszenek. Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak o minőségi, műszaki és szállítási követelmények. Erősödnek a szocialista 'partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül mindenütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti igény. Ezek ára könnyebben tud lépést tartani a nyersanyagokéval. Hazánk nemzetközi megítélése — problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízhatónak ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50—70 kooperációs szerződést kötnek, a fejlett tőkésországok cégeivel, elsősorban a gépipar területén, de jelentősek a konfekcióipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és főanyag- ipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több mint egyharmada tartalmaz közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minőségi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentősebb energia-, nyersanyag-, gép-, és berendezés-, s nem utolsósorban fogyasztásicikk- szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk, s ennek érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsereforgalmi megállapo- . dások létrehozására irányuló MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA jS A ME.G YEI TANÁCS U*PJ^ XXIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ^ra |,20 forint 1979. DECEMBER 22., SZOMBAT tárgyalások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a magyar gazdaságnak. Tervünk szerint jelentősen kell növelnünk kivitelünket a tőkésországokba, feldolgozott gazdaságos termékeink arányának növelésére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére törekedve. A terv export előirányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő- és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Egyik legfontosabb feladatunk az — többségében importból származó — energia- és a nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 százalékos csökkentése a mai árakon mintegy 200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegünket. A miniszter aláhúzta: minden viszonylatban erősödő követelmény a jó minőség, bővebben értelmezve) a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének, a külkereskedelem vállalati szervezetének továbbfej lesztése. Benépesült az ülésterem a Parlamentben Törekvéseink azt célozzák és ezt várjuk termelőpartnereinktől is, hogy a külkereskedelem és a termelés egységei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hozzászólását Veress Péter. Pif/ff Frigyes: Nemzetközi tevékenységünkkel az enyhülést sze3gá!jjuk Bevezetőül a külügyminiszter hangsúlyozta: a szocialista és a fejlett tőkésországok kétoldalú kapcsolatainak alakulása igen fontos szerepet játszik a nemzetközi életben. További bővülésüket azonban zavarja, hogy egyes nyugati körök propaganda-kampányokat bontakoztatnak ki, gazdasági diszkriminációt, egyes esetekben embargót alkalmaznák ellenük. Küzdeni kell e jelenségek ellen: ezzel az enyhülés, a nemzetközi együttműködés ügyét védelmezzük. Púja Frigyes a továbbiakban rámutatott: a Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság kormányát és népét abban a hősies küzdelemben, amelyet a kínai expanzionisták ellen folytatnak. A közel-keleti válságról szól. va elmondta: Az elmúlt két esztendő eseményei igazolták álláspontunkat; az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről történő teljes kivonása, a Palesztina! arab nép önrendelkezési, államalapitási jogának biztosítása nélkül a válságot megoldani nem lehet. Kontinensünk helyzetét elemezve Púja Frigyes kiemelte: Magyarország Európa szívében fekszik. Érthető tehát, ha különleges figyelmet szentelünk az európai eseményeknek. E térség országai most az 1980 novemberében esedékes madridi találkozó előkészítésével foglalkoznak. A szakértői . értekezletek eredményei kedvező feltételeket teremtenek a madridi tanácskozás számára. Hozzászólása további részében a külügyminiszter hangsúlyozta: kormányunk kezdettől fogva fellép az amerikai nukleáris rakéták nyugat- európai telepítése ellen. Kétoldalú tárgyalásokon, megbeszélésekein rámutattunk azokra a nagy veszélyekre, amelyek ebből következnek. Ennek ellenére a szocialista országoknak van kitartásuk, folytatják a leszerelési tárgyalásokat. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ez év májusában Budapesten megtartott ülése javaslatot dolgozott ki a bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó politikai konferencia összehívására. A külügyminiszteri bizottság december elején Berlinben tartott ülése az összegyűlt tapasztalatok alapján új elemiekkel gazdagította a javaslatot. A jelek arra vallanak, hogy a külügyminiszteri bizottság javaslata nagy figyelmet kelt. Minden remény megvan arra, hogy a katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó európai konferencia tervéből valóság lesz — hangsúlyozta Púja, Frigyes. A vita felszólalói Dr. Bognár József (Bp.. 24. vk.) akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbinál szigorúbb fettételek jellemzik majd a következő időszak gazdasági politikáját és gyakorlatát. Mind«» területen következetességre, erélyre és türelemre lesz szükség a hazai gazdasági mechanizmus, az irányítási rendszer továbbfejlesztéséhez. A célok világosak: meg kell szüntetni a népgazdasági, a csoport- és egyéni érdekek konfliktusait — természetesén mindig a magasabb rendű érdek javára —, gazdaságos exportra, a minőség javítására, a technika korszerűsítésére van szükség. Azért is ösztönözzük a gyors termékváltást, hogy új piacokat hódíthassunk meg, s a régebbieken is helyt tudjunk állni. Vcisz Antalné (Veszprém, 8. vV.), a marcaliéi Egyetértés Tsz raktárosa a megye iparának fejlődéséről szólva hangsúlyozta: jó eredményeket hozott a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek, bevezetése. Meghozta gyümölcsét az is, hogy következetesebben számon kérték a munka- és technológiai fegyelem betartását. Előnyökkel járt az az együttműködés is, amelyet a vállalatok a környező szocialista országok partner-intézményeivel alakítottak ki. Krasznai Károlyné (Szolnok ín., 5. vk.), a Tisza Cipőgyár szakszervezeti jogsegély-szolgálatának vezetője elmondta: alkalmazkodva a világpiaci igényekhez, megváltoztatták a gyártmánystruktúrát, s az eredmény nem is maradt el — a dollár-elszámolású export az utóbbi években megkétszereződött. A munkaerő-gazdálkodásiban is sikerült- eiőieaép- niük: a termelés követelményei szerint szervezett továbbképzéssel megteremtették a dolgozók gyáron belüli átcsoportosításának a feltételét. Dr. Szabó Kálmán (Bp., 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kiemelte: gazdasági törekvéseink változásai csak akkor lesznek igazán eredményesek, ha a gazdasági élet minden rendű és rangú szereplője változtatni tud és akar azokon a megszokott- ságain, amelyek nem csupán a szabályozók függvényei. Például, a szerződéses fegyelem megjavítása soha nem volt égetőbb, mint a jelen helyzetben. Barcs Sándor (Bp.. 1. vk.), az MTI vezérigazgatója arról szólt, hogy a magyar ország- gyűlés külügyi tevékenységében nagy szerepet játszik részvételünk a nemzetközi tanácskozásokon. Emlékeztetett a Varsói Szerződés parlamenti képviselőinek legutóbbi konzultatív találkozójára, amelyen úgy határoztak: felhívást intéznek az sÉzak-atlanti Szövetség tagországainak parlamentjeihez. A Varsói Szerződés tagállamai készségesen megvizsgálnak minden javaslatot, amely az országok közötti bizalom erősítésére és a háborús vészély csökkentésére irányúi Európában. Vass József (Nógrád m.. 8 vk.), a tolmácsi Lókosvölgye Tsz nyugdíjas elnöke kiemelte: továbbra is szükségesnek tartja az alaptevékenységen ki- vüld munkák differenciált, szelektív, a népgazdasági igényekkel összhangban levő fejlesztését, elsősorban az Ipari üzemekkel való kooperációval és a szabad kapacitások még joibb kihasználásával. Így a legrosszabb feltételek között működő szövetkezetekben is jövedelmező gazdálkodás alakulhat ki. Végh György (Zala m., 10. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára elmondta: jövő évi terveink megvalósításában, majd az azt követő évek eredményeinek biztosításában döntő szerep jut a művelt, politikai- lag-szakmailag felkészült, szocialista erkölcsű, magatartása embernek. Mindennel takarékoskodnunk kell, de a művelt fők sokaságának gyarapítására szánt forintokkal nem. Ez záloga népünk további szellemi emelkedésének, ami bizton kihat gazdasági fel- emelkedésünk re. Németh István (Baranya m„ 6. vk.), a bicsérdi általános iskola igazgatója rámutatott: a tanácsi feladatok megoldásában tevékeny szerepet vállaltak a különböző vállalatok és szövetkezetek, s nem feledkezhetünk meg a lakosság önkéntes munkafel ajánlásáról sem. E társadalmi összefogás nélkül szerényebb eredményekről adhatnánk számot az óvodák, általános iskolák, tornatermiek építésében, de feszítőbbek lennének gondjaink a lakosság egészséges vízellátásiának terén is. Ezután — mivel a beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett — az elnök a vitát bezárta és megadta a szót Faluvégi Lajosnak. (Folytatás a 3. oldalon) Befejeződött a téli ülésszak PEST VILÁG PROLETÁRJAI, ÍÍYBÜUETEi'
