Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

1979. DECEMBER 21., PÉNTEK

%MAm>

MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA

tét, cselekvést követel. Ennek megvalósítását szolgálja a gazdasági szabályzórendszer módosítása is, azzal, hogy a belföldi gazdasági környezetnek a fő célok megvalósítására ösztönző és kényszerítő hatásai erősödnek. Ám szükséges, hogy az irányító szervek kísérjék figyelemmel a vállalatok munkáját, és szükség esetén nyújtsanak segítséget. Nem a követelmények lazításához — ezt nem kívánja senki — hanem a végrehajtás közben felmerülő kérdések értelmezéséhez, az eligazodáshoz. Ugyanakkor a vállalati önállóságot kiemelten foatos kérdésnek kell tekinteni, szá- monkérve a felelősséget is, de csak akkor, ha lehetőségeket is nyújtottunk az önálló cselekvéshez.

Utalt arra, hogy a terv- és költségvetési bizottság úgy érzi, új formában kell foglalkoznia a fejlődést, a törvény- hozást és a közvéleményt szorosan érintő közgazdasági problémákkal. Ezért hozták azt a határozatot, amely szerint a jövő esztendő első negyedévében jelentést kérnek és tárgyalnak meg a módosított irányítási rendszer bevezetésével összefüggő tapasztalatokról.

Befejezésül hangsúlyozta, hogy céljaink érdekében eredményesen hasznosíthatjuk a XII. kongresszusra kezdeményezett szocialista munkaver- ssnyben, a szocialista demokrácia fórumain született, már eddig is eredményesnek bizonyult kezdeményezéseket.

Óvári Miklós:

Népünk helytállása a |©w® @r®f@i'i,ása is

— Gazdaságunk pozitív vonásai azt bizonyítják — mondotta bevezetőben az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára —, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ha jól dolgozunk, és ha jó politikai döntéseket hazunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő feladatot: az áttérést a gazdaságfejlesztés extenzív szakaszáról az intenzív fejlődésre, és ugyanakkor a rugalmas alkalmazkodást a változó világgazdasági helyzethez. • Gazdasági eredményeink egyaránt dicsérik népünk politikai érettségét és odaadó, szorgalmas munkáját. Mindez megmutatkozik a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35: évfordulójának tiszteletére kibontakozott széles körű munkaversenyben éppen úgy, mint a gazdálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kritikai észrevételekben, amelyek egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Népünknek ez a tiszteletre méltó helytállása jövő évi feladataink megoldásának is fontos erőforrása lesz.

Utalt arra, hogv — mint a Központi Bizottság konvresz- szusi irányelvei is megállapítják — még nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés .követelményeihez igazodó folyamatok. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a rom őség és a hatékonyság. Ebben hazai

(Folytatás az 1. oldalról)

fő jellemvonása volt, hogy a népgazdaság helyzetét alaposan ismerő és figyelembe vevő képviselők nem támasztottak irreális igényt a költség- vetéssel szemben. Többen foglalkoztak a kooperáció, a szállítási fegyelem gondjaival, egyes vállalatok — monopol helyzetükből adódó — káros magatartásával, melyet sohasem tűrhet meg a szocialista gazdaság. Elmondta: úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzített célok, az 1930. évi feladatok teljesítése mindenütt szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván. E feladatok megvalósítása a társadalomtól, valamennyi magyar állampolgártól egységesebb szemléleLázár mrgy:

Tervünk nem a stagnálás, hanem a fefiődés terv®

A következő esztendei feladatok kijelöléséhez nagy segítségét és világos útmutatást ad az MSZMP' Központi Bizottságának december 6-i határozata az 1980. évi terv és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett törvényjavaslat. Szelleméből, előirányzataiból kisugárzik jövő évi fejlődésünknek az a követelménye, hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyensúly helyreállításának 1979-ben megkezdett folyamata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért életszínvonalunkat. A terv és a javasolt költségvetés előirányzatai ezt lehetővé teszik, de többre most nem vállalkozhatunk.

Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek általában gazdasági terveink megvalósításának is az első és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre késztető, kiegyensúlyozott politikai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikái helyzetünk szilárd, társadalmunkat a nyílt, bizalomteli légkör, a szocialista demokrácia fejlődése jellemzi. Munkastílusunk fontos jellemzője 'és követelménye is — mondta —, hogy valóságunkról szólva na csak az eredményeket vegyük számba, hanem őszintén szembenézzünk problémáinkkal és gyengeségeinkkel is, a gondokat osszuk meg népünkkel. Most különösen fontos ez, mart dolgunkat az is nehezebbé teszi, hogy a feladatok torlódnak, az idő pedig sürget. Most és az elkövetkező években az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, a számunkra kedvezőtlen világgazdasági helyzetből keletkezett nehézségek leküzdését, megszilárdítsuk

súly további javítását alapvetően azzal kell biztosítanunk, hogy gyorsítjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, előtérbe állítjuk a minőségi tényezőket. Mérsékelt ütemű gazdasági növekedés várható, mondta, de mindjárt hozzátette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredményes végrehajtása minden szinten nagyfokú aktivitást követel. A feladatok közé tartozik mind a termelésben, mind az igazgatásban a költségek csökkentése, az eddiginél is következetesebb és eredményesebb takarékosság. A kormány — mondta — a jövőben is gondot kíván fordítani arra, hogy megőrizzük a viszonylagos ár- stabilitást. Szigorúan fellépünk a tisztességtelen haszonszerzési törekvések ellen, és fokozzuk az árak ellenőrzését.

Belső feladataink kapcsán kitért a sikeres megoldásukat

A szünetben is ugyanaz a téma ... (ür. Novák Béla Soltész István kohó és gépipari miniszterrel.)

mi munka összefoglaló néven említett megmozdulásokra gondolok. Arra is, amit Övári Miklós így mondott: a munkahely mindenütt valóban a munka helye legyen. S hogy ez is megfogható valósággá váljék, ahhoz nélkülözhetetlen az összefogás: mindenki azt csinálja, amit kell, képzettségének — sőt át- képzettségének —, tehetségének megfelelően. És akkor csinálja, amikor kell.

HOGYAN? Erről egy úgynevezett középüzem, a gyömrői Ruhaipari Szövetkezet példája kapcsán beszélgettünk annak elnökével, Bata Jánossal, Pest megye 12. számú választókörzetének országgyűlési képviselőjével. A szövetkezet tíz esztendeje, termel tőkés exportra. Számára ugyanazok a követelmények érvényesek, amelyek a nagyvállalatok előtt állnak: minőségi munka, pontos szállítás, szigorú technológiai fegyelem, gazdaságos termelés, következetes szervezés. Az elnök most bevallja, hogy mindezeknek nem voltak képetek a kezdetben teljesen eleget tenni, de nem a közösség szándékában, hanem az útkeresésben támadtak az akadályok. Az idő, a gvakorlat megteremtette ennek orvoslását is. kiharcolták helyüket, áruik elismerését az európai piacon — igaz, kemény munkával, Pest megye sok üzemének egyikeként ez a szövetkezet idejében felismerte, hogy a munkaszervezés, a piackutatás, a gyártmánylcorsze- rűsítés — magyarán: a versenyképesség megtartása — nem kampányfeladat, hanem megszakíthatatlan folyamat, ami mindig új ötleteket követel, mindig mindenkitől erősebb helytállást •kíván. A szövetkezet termékeit többek között a hamburgi Aerlhoff cég vásárolja, kiteszi Hamburg belvárosának kirakataiban, s ez már jelent valamit, ha a minőségre gondolunk. És a hazai piac? — kérdezheti most bárki. Megkaptuk a választ a gyömrőiektől, az elnöktől és Horváth Dezsőné adminisztrátortól, aki — a szövetkezetből — szintén az országgyűlés tegnapi vendége volt: az eleinte exporttámasztotta magas igények kielégítése ’ mára természetes mindazon termékekre is. amelyeket határainkon belül kér a kereskedelem.

A PÉLDA nem idézett elő vitát, hiszen számtalan Pest megyei gyárat jellemeznek ezek a törekvések, a PEMU- től az Ikladi Ipari Műszergyárig. Egy dologban azonban megegyeztünk: a január elsején életbe lépő gazdasági szabályzók tartalma mindezeket mégin- kább megköveteli. Mert a jövő évi költségvetés kapcsán már ezzel is számoltak a törvényjavaslat alkotói, úgyszintén a január elsejétől esedékes termelői árváltozásokkal is. Nem titok, tegnap Lázár György Is elmondta az

országgyűlésben, hogy ez utóbbiak a fogyasztói árakban ás módosítást jelentenek majd, bizonyos árukat kevesebbért, másokat — főként élvezeti cikkeket — többért veszünk majd, mint az idén. Ez is egyetértésre talált — úgy ítélem — a képviselők hozzászólása, beszélgetései alapján. Ám az is, hogy az új szabályzók nem oldanak meg semmit, egymagukban. Lehetőséget adnak azonban arra, hogy kereteik között az eddigieknél is megfontoltabban gazdálkodjunk.

A JÖVÖ esztendőre javasolt népgazdasági terv figyelembe vesz minden befolyásoló tényezőt. Legfontosabb gazdaságpolitikai célunk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, majd a még további javulás biztonságos megalapozása. Nem hiszem, hogy bárki is megkérdőjelezhetné: e célnak kell jövőre alárendelni a termelés és az élet- színvonal alakításával, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő valamennyi feladatunk végrehajtását.

Pest megye lakosságának állásfoglalását hozták magukkal a megyei kéovi- selőcsooort tagjai az országgyűlésre. Nem kétséges: ma, amikor maid dűlőre kerül a jövő esztendő költségvetésének ügye. választókörzeteik lakosságának egyetértésével fognak dönteni. Valamennyiünk javára.

Bálint Ibolya

— A munkaerőnek a feladatokhoz igazodó folyamatos átcsoportosítása társadalmi és gazdasági fejlődésünk elkerülhetetlen követelménye — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rámutatott: népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit vizsgálva, azt tapasztaljuk, hogy a dinamikus mennyiségi növekedés helyett a minőségi elemek kerülnek előtérbe. Ez egyaránt vonatkozik mind az anyagi javak termelésére, és más hasznos társadalmi tevékenységekre, mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozattabb támogatásban kell részesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kezdeményezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Ez segíti elő a legjobban azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei és ez felel meg a legjobban a dolgozók természetes igazságérzetének.

— A Központi Bizottság a jövőben is elsőrendű feladatának tekinti, hogy elősegítse a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevonását a közügyek intézésébe. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a feladatok, nem kevesebb, hapern több és tartalmasabb demokráciára van szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva, rámutatott:

— A Magyar Népköztársaság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogja erőfeszítéseit a békés egymás mellett élés irányzatának érvényesülése, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy végül is nem az agresszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkal számoló józanság kerekedik felül: a nemzetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem a bizalom légköre lesz uralkodóvá, s nem a fegyverkezés, hanem a leszerelés hívei lesznek erősebbek.

munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg.

— A hatékonyabb gazdálkodás szorosan összefügg a műszaki fejlesztés követelményével. A műszaki fejlesztés elképzelhetetlen a tudományos eredmények alkalmazása nélkül. A kutatómunka nemcsak új tudományos eredmények, felfedezések, találmányok révén segítheti a gazdasági fejlődésit, hanem azzal is, hogy közreműködik a meglevő kutatási eredmények gazdasági és gazdaságos alkalmazásában, a korszerű technológiai eljárások bevezetésében.

— Gazdasági feladataink megoldása azt követeli, hogy az ésszerű takarékosság a termelésben és a társadalmi tevékenység minden más területén életünk természetes velejárója legyen. A takarékosság számunkra mindenekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legésszerűbben használjuk fel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem engedjük meg, hogy a fáradsággal megtermelt javak akár átvitt értelemben, akár a szó szoros értelmében szemétdombra jussanak. A takarékosság nem néhány esztendő kényszerű programja, hanem hosszú távú feladat.

A víla f©üssél®ü@i

Ispánovits Márton (Bács- Kiskun 11 vk.), a megyei áfész elnöke javasolta: az

1980-as tervek végrehajtása, és a VI. ötéves terv készítése során számoljanak a társadalmi erőkkel, és megfelelő szabályozással ösztönözzék mind teljesebb kibontakozásukat.

Bálint Istvánné (Békés m. 12. vk) nyugdíjas telepvezető: elmondta: érdemes lenne szélesebb körben takarmányként alkalmazni a különböző nem mezőgazdasági eredetű adalékanyagokat.

Telepi Pálné (Szabolcs m. 11 v.), a Mátészalkai Sütőipari Vállalat szakmunkása arról szólt, hogy számos korszerű, új üzem nyitott kaput a városban, gondoskodtak a régebbi üzemek fejlesztéséről is.

Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57 vk), a Fővárosi Tanács elnöke arról szólt, hogy a budapesti városfejlesztés ütemét is a népgazdaság teherbíróképességéhez kellett igazítani.

Szeriná Mucsi Ilona (Csong- rád 12. vk), a Szegedi Bőrdíszmű Isz mindszenti üzemegységének szabász művezetője elmondotta: a Csongrád megyei szövetkezetekben a termelés — az állami ipar átlagát meghaladva — dinamikusan emelkedik. Az elért termelésnövekedés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik.

Guba Sándor (Somogy m., 3. vk.), a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola igazgatója hangsúlyozta, hogy az élelmiszer- gazdaság hatékonyságának javítása a követelménnyel összhangban levő ipari háttért feltételez.

Kovács Károly (Bp., 40. vk.), az MSZMP XIII. kerületi bizottságának első titkára a budapesti vállalatok gazdálkodásáról adott körképet.

Németh István (Hajdú-Bihar

m., 10. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke hangoztatta: az árakon, az ösztönzőkön túl a jövedelemszabályozásé volna a kulcsfontosságú szerep.

Szászi Gábor (Tolna m„ 6. vk.), a tamási Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese a Dombóvár—Lepsény közötti vasútvonal felújításának lehetőségét kérte.

Hiba Miklós (Győr-Sopron m. 12. vk.), a Petőházi Cukor-, gyár főművezetője a nagyüzemi cukorrépa-termesztésben rejlő tartalékok feltárására hívta fel a figyelmet.

Jávorkai István (Komárom m., 2. vk.). a tatabányai keleti II. bányaüzem vájára hangsúlyozta: a szénbányászok minden erejükkel igyekeznek eleget tenni a népgazdasági elvárásoknak.

Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja véget ért. A képviselők pénteken az 1980. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat.

elősegítő külpolitikai törekvéseinkre is, amelyeknek legfőbb célja volt és marad — mondta — a békés egymásmelleit élés és az enyhülés folyamatának erősítése, a társadalmi haladás előmozdítása.

Meggyőződésem — hangsúlyozta —, hogy társadalmunk minden rétege az ideihez hasonló felelősségérzettel és ten- niakarással, a most záruló esztendő tapasztalatait is hasznosítva, erejét közös céljaink szolgálatába állítva tesz eleget a megnövekedett követelményeknek. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy jövő évi tervünket és költségvetésünket sikerrel fogjuk teljesíteni.