Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

■MEGYEI BIZOTTSÁGA jS Ä MEGYE! TANÁCS LAPJA >; AZ MSZMP folyiatga mstnkágáf ss pmríameesf ............* i. i u ■'■ ■ ■! ..................... , ----- ------------------------------------ --------------------- ------ r Te gnap megkezdődött az országgyűlés téli, idei utolsó ülésszaka MapireneSen sss S9&Ú* évi k&Sfsé«gv®$és VHifi PROLETÁRJAI, KYBÜUETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÄM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 21., PÉNTEK iis új rakéták eilest Növekvő tiltakozás A kormány tagjai érkeznek az ülésterembe Tegnap délelőtt az Országházban megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Övári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint a Központi Bizott­ság titkárai. Az emeleti páholyok — a fontos közér­deklődésre számot tartó napirendre való tekintettel — zsúfolásig megteltek a budapesti diplomáciai képvise­letek tagjaival. Az ülést délelőtt 11 órakor Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az or­szággyűlés tegnapi ülése egy­beesett történelmünk nagy dátumával: harmincöt évvel ezelőtt, 1944. december 21-én Debrecenben gyűlt egybe az FtsSzavégE iajos: újjászülető Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése. Apró Antal méltatta az Ideig­lenes Nemzetgyűlés munkáját, és azt az utat, amelyet azóta — három és fél évtized alatt a magyar dolgozók bejártak. A marxista—leninista párt vezetésével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok, megszilárdult a mun­kásosztály hatalma. A magyar nép szilárdan halad azoknak a népeknek sorában, amelyek a társadalmi haladást tűzték zászlajukra, harcolnak a bé­kéért, a teljes leszerelésért, a nemzetek függetlenségéért. A megnyitó után az ország- gyűlés a következő napiren­deket fogadta el: , A Magyar Népköz­társaság 1980. évi 'költ­ségvetéséről szóló törvény­javaslat. Interpellációk. A jóváhagyott napirend­nek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. Szorgalmasabb, edaadóbb tevékenységre van szükség Az 1979-es esztendő fő gaz­daságpolitikai célját sikerült elérni — mondotta. — Meg­kezdődött a gazdasági egyen­súlyunk helyreállításának fo­lyamata. A belföldi felhaszná­lás megfelelően alkalmazko­dik a most lassabban növek­vő nemzeti jövedelemhez. A lakossági fogyasztás körülbe­lül két százalékkal nő. Felére csökkent a készletfelhalmo­zás. A beruházások — évek óta először — a tervezett ke­retek között maradtak. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek — prognózis­nak —, hogy a nemzeti jöve­delem csak körülbelül , egy­másfél százalékkal lesz több az idén az előző évinél, kül­kereskedelmi mérleghiányunk azonban a felére csökken, gazdaságunkban a teljesítmé­nyek javításának megvannak a feltételei. A gazdaságpoliti­kának 1980-ban az a legfőbb célja, hogy tovább erősödje­nek a népgazdaság egyensú­lyát helyreállító, erősítő fo­lyamatok, s közben megőriz­zük már elért életszínvona­lunkat. Ehhez a célhoz kell igazítanunk a gazdasági növe­kedés ütemét. A termelésben a jó minőségre kerül a hang­súly. A világpiacon, is csak ilyen árut tudunk eladni. Számolva a termelés szerke­zetének, hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980- ban a bruttó nemzeti termelés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5—4, a mezőgazda­ságé 5—5,5 — százalékkal növe­kedhet. A nemzeti jövedelem — jobb anyag- és energiafel­használással — 3—3,5 száza­lékkal gyarapodik. A gazda­sági növekedés üteme tehát továbbra is szerény, bár az ideihez képest valamelyest fo­kozni szeretnénk azt. A bel­földi felhasználásnak valami­vel az 1979. évi színvonal alatt kell maradnia. A lakosság fo­gyasztása mérsékeltebben, 1— 1,5 százalékkal növekedhet. A külkereskedelmi mérleg ja­vítása jövőre is gazdaságpoli­tikánk egyik sarkpontja: a be­hozatalnak alig 2, a kivitelnek azonban több mint 8 százalé­kos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönző és kény­szerítő gazdasági hatások, in­tézkedések várhatók jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A hazai termelői ár­színvonal átlagosan mintegy 3 százalékkal emelkedik. Az anyagok és az energia árszín­vonala 30 százalékkal lesz magasabb, serkentendő a ta­karékosságot. A feldolgozó- ipari árak színvonala 10 szá­zalékkal mérsékeltebb lesz. A mezőgazdasági felvásárlási árak és az áruszállítási tarifák emel­kednek, ellenben az építési­szerelési tevékenység árai — a költségekhez igazodva — va­lamelyest csökkennek. A na­gyobb hatékonysággal dolgozó vállalatoknak az átlagosnál több. a kevésbé jól dolgozók­nak pedig jóval kevesebb lesz a nyereségük. Változatlan tö­rekvés: a gazdaságos export növelése, a hatékonyabb mun­ka a termékszerkezet átalakí­tásával és korszerű szervezés­sel is. A bárszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől füg­gő bértömegszabályozás. Vál­lalati — egyben népgazdasági — érdek, hogy a munkabére­ket és a kereseteket ténylege­sen az egyéni teljesítmények szerint állapítsák meg. Az ál­lami gazdaságokban és a tsz- ekben ajövedelem szabályozá­sa azonos elvekre épül. Orszá­gos érvényű törekvés; a szabd­lyozóknak azt kell szolgál­niuk, hogy az eredményes vál­lalatok és dolggzó kollektívák erőteljesebben érzékeljék mun­kájuk hasznát. Lesznek új nehézségek, kialakulhatnak olyan feszültségek, amelyek megoldása tovább serkenti, ja­vítja a gazdasági eredménye­ket. Az 19-80. évi állami költség- vetési törvényjavaslat elő­irányzatai között a bevételek összesen 423,5, a kiadások 428 milliárd forinttal szerepelnek, a hiány 4,5 milliárd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és a szövetkeze­tek befizetéseiből kerül az ál­lamkasszába. Az eszközleköté­si járulék és az illetmányadó megszűnik, érdemesebb lesz az élőmunkát gépekkel helyette­síteni. Az általános nyereség­adó 40-ről 45 százalékra nö­vekszik. Az a törekvés, hogy (a most következő években az állami bevételek jobban nö­vekedjenek, mint a kötelezett­ségek. A szocialista szektor 1980- ban 184 milliárd forint beru­házást hajthat végre. Ez mintegy 20 milliárddal keve­sebb az ideinél. Üj állami nagyberuházás nem szerepel a tervben, 9 nagyberuházás vi­szont befejeződik jövőre, ösz- szesen 82 000 lakás épül, eb­ből 25 000 állami erőből, A vállalati döntésű beruházá­soknak az ott kezdődő jöve­delmekkel arányban kell len­niük, kisebb mértékű lesz a központi támogatás. A termelői árak rendezése nyomán januárban változnak a termékek meghatározott kö­rében a fogyasztói árak. Bizo­nyos fogyasztási iparcikkek ára emelkedik, másoké csök­ken. Némileg mérséklődik a ruházati árak szintje. Néhány kiragadott példa: a fésűsgyap­jú szövetek és az abból készült férfi- és fiúöltönyök ára átla­gosan 20—30 százalékkal, a pulóvereké, kardigánoké 15— 25 százalékkal, a szintetikus függönyöké 30—40 százalék­kal csökken. Emelkedik vi­szont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a dí­ja nagyobb lesz. Az élelmisze­rek és az úgynevezett élvezeti cikkek, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbé­rek, a személyszállítási díjak — most változatlanok marad­nak — közölte a pénzügymi­niszter. Törekvéseink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli tár­sadalmi juttatások Jövőre 13 Tiinleíés Párizsban, tregmozáuksok Angiiéban „Nemet mondunk az új ra­kétákra, igent a leszerelésre, a békére” — hirdette a Fran­cia Kommunista Párt, a Francia Általános. Munkásszö­vetség és 12 más szervezet közös felvonulásának élén a felirat, csütörtökön a francia hazafiak álláspontját. A Na- tional-tértől a Bastille-tárig vezető útvonalon sok ezer ember tüntetett a 14 szerve­zet felhívására a NATO brüsz- szeli döntése, az amerikai Pershing és SEámyasrakéták nyugat-európai telepítése el­len. A tüntetők jelszavai élesen bírálták Carter amerikai el­nököt és Schmidt bonni kan­cellárt. A menet élén kart karba öltve haladt Georges Marchais, a Francia KP fő­titkára, Louis Aragon, a francia irodalom nagy öregje, Georges Seguy, a CGT főtit­kára, a francia fcékemozgalom, a baloldali gaulie-isták, több más szervezet vezetői. A szocialista párt nam vett részt a felvonuláson, mini ahogy képviselői sem szavaz­ták mag a kommunista párt által beterjesztett bizalmat­lansági indítványt a parla­mentben, bár az FKP közös akciót javasolt Mitterrand pártján,ak az amerikai raké- tatelapítési tervek ellen. „Az amerikai Pershing—2 és szárnyasrakéták Nyugat- Európába történő telepítésé­nek célja az, hogy stratégia, előnyhöz juttassa a nyugat, hatalmakat” — jelentette ki a francia nemzetgyűlés csü­törtök délutáni bizalmi vitá­jában Georges Marchais, a Francia KP főtitkára. A vitát a Francia KP kez­deményezte, hogy a bizalmat­lansági indítvány benyújtásá­val is felhívja a figyelmet a NATO-döntés veszélyes voltá­ra, és követelje, hogy Francia- ország mindent tegyen meg a fegyverkezési verseny kataszt­rofális folyamatának megállí­tására, szálljon szembe az amerikai rakéták európai földre való telepítésével, és munkálkodjék a leszerelés ügyén. A bizalmatlansági in­dítványt valamennyi kommu­nista képviselő megszavazta, de a többséghez 246 voks szükséges, s így a nemzetgyű­lés elvetette. (A nemzetközi tiltakozásról szóló beszámolónkat lapunk 2. oldalán folytatjuk.) százalékkal haladják meg az 1979. évit. Az árak, a kerese­tek és a társadalmi juttatások együttes hatására az egy la­kosra jutó reáljövedelem jö­vőre az 197-9. évi átlagos szín­vonalon marad. A hiteleszkö­zökből elsősorban a lakásépí-, issekre jut; a lakáscserék pénzügyi föltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakosságot érintő adórendszer — a gépjárműadót is beleért­ve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forint­tal több jut 1980-ban. Kiemel­ten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a böl­csődék, óvodák, iskolák, kór­házak és más szociális-egész­ségügyi intézmények fejleszté­se, működtetése. Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takarékossági intézkedések határa 2—2.5 milliárd forintra becsülhető. A takarékosság — sajnos, még nzm általános — szemléletet a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő­gazdálkodás javítására, a munkaerő jobb elosztása érde­kében az igazgatásban — kel­lő megkülönböztetéssel, átgon­doltan és szervezetten — öt­tíz, sőt, néhol 20 százalékos létszámcsökkentést kell végre­hajtani; a felszabaduló mun­kaerővel csökkenthető a szak- emberhiány a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Céljainkhoz — társadalmi, gazdasági szem­pontból egyaránt — csakis a folyamatok hosszabb távú át­tekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk történetének olyan szakaszába jutottunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidébb és a hosz- szabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint általában. Mindannyiunk részéről szor­galmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Egységeséig Eh szemlélet, cselekvés A pénzügyminiszter expozé­ja után — az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának képviseletében — dr. Novák Béla, Pest megye 16. számú választókörzetének képviselője, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Először is utalt arra, hogy az országgyűlés bizottságai nagy felelősséggel és kellő hozzáértéssel vitatták meg a törvényjavaslatot. A vita so­rán 93 képviselő mondta el véleményét. Az eszmecsere (Folytatás a 3. oldalon) Rövid eszmecsere a folyosón. Balról Jobbra: Cservenka Perencní. az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Pest megye 4. sz. választókörzetének képviselője. Kárpáti Ferenc honvéd vezér­őrnagy (Pest m., 7. vk.) és dr. Varga János állatorvos (Pest m., 11. vk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents