Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

Of ven vállalat tízezer dolgozója Kádár János látogatása Pakson Kádár János a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán Paksra, az atomerőmű építkezésére látogatott. Ütjára elkísérte Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. A vendégeket a Paksi Atomerő­mű Vállalat központi épületé­nek bejáratánál meleg szere­tettel köszöntötték a mun­káskollektíva képviselői, va­lamint az érdekelt tárcák, a megye és a város vezetői, köztük Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter. Simon Pál nehézipari miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság el­ső titkára és Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára. Páratlan méretű beruházás Az irodaház tanácstermé­ben Szabó Benjámin, az atom­erőmű-beruházás kormány- biztosa adott tájékoztatást a hatalmas építkezés helyzetéről. A hatalmas jelző joggal illeti a beruházást: a Duna partján jelenleg ötven vállalat csak­nem tízezer dolgozója tevé­kenykedik, s még vagy továb­bi száz vállalat szállítja ter­mékeit Paksra, dolgozik köz­vetve az atomerőműnek. A Magyarországon páratlan mé­retű beruházás létesítésére a Szovjetunióval 1966-ban kö­tött kormányközi egyezmény adott lehetőséget. A hely­színi munkák 1973. vé­gén kezdődték meg; a mintegy félezer hektárnyi területen vagy hárommillió köbméternyi földet kellett megmozgatni. S csak címszavakban az elmúlt hat esztendő eredményei: áll az üzemi főépület, a gépház, a reaktorcsarnok, az országos elektromos főhálózat része már az atomerőmű 120 kilovoltos alállomása, üzembe helyezték a Duna partján épült vízkivételi mű hatalmas szivattyúját, fel­épült az erőműhöz csatlakozó új lakótelep. Impozáns az el­végzett munka mérlege, de nem hoz kisebb feladatokat a következő néhány esztendő sem: 1985-ban az 1760 mega­watt összteljesítményű paksi atomerőműnek kell kielégíte­nie a növakvő hazai villa- mosenergia-szükséglet mint­egy 25 százalékát. S hogy így lesz, arra nemcsak a magyar vállalatok jó munkája a ga­rancia. Az építkezés a szocia­lista összefogásnak is szép pél­dája: szovjet tervek és beren­dezések teszik lehetővé meg­építését és üzembehelyezését, számos alkatrészt, részegysé­get Csehszlovákia készít el, s értékes segítséget kapnak a Pakson dolgozók a különlege­sen képzett lengyel vasszer­kezeti szerelőktől, hegesztőktől. Több műszakban — derekasan Hegedűs György, a párt- bizottság titkára elmondta, hogy az itt dolgozók mind­egyikének szívügye az építke­zés: párttagok és pártonkí- vüliek, idős és fiatal munká­sok segítették, segítik a határ­idők — gyakran nem köny- nyű — tartását. Jelentős po­litikai munkát végeztek a pártszervek aktivistái a fo­lyamatos, több műszakos mun­karend bevezetése érdekében; a szakmai vezetők számítanak is a kommunisták lendületére, kezdeményező készségére. Ügy vélekednek: a feladatok na­gyok, de nem elvégezheted e- nek. Szóvá is teszik hát, na zökkenőt tapasztalnak a vál­lalatok közötti együttműkö­désben, ha akadozik az anyag- ellátás, ha nem megfelelő a munkaszervezés. A pártbizottság titkára ár­iról is tájékoztatta Kádár Já­nost, hogy az atomerőmű épít­kezésén dolgozó kommunisták Kádár János és kísérete megtekintette az épülő atomerőművet hozzáláttak a kongresszusi irányelvek megvitatásához, a pártcsoportok nagy része már napirendre tűzte e nagy jelen­tőségű dokumentum elemzé­sét. Reaktoroknál, gépházaknál A tájékoztatókat követően — a hallottakról a gyakorlat­ban is meggyőződve — Kádár János paksi vendéglátói tár­saságában megtekintette az építkezés legfontosabb szín­helyeit. A körvonalaiban már látványosan kirajzolódó gép­ház-épület tetejéről vették szemügyre az elektromos al- állomásokat, a Dunától hú­zódó csatornát, a reaktor­blokkokat. Az atomerőmű leendő szívénél, a reaktorak­náknál, majd a gépháznál, s a turbináknál hosszabban is elidőztek, nagy érdeklődéssel figyelték a szerelők serény munkáját. (A gépház turbináit a Szovjetunió szállította. a generátorokat azonban már hazulról, a Ganz Villamossá­gi Művektől kapják — az el­ső érkezését éppen a közeli napokban várják.) A munka- területen szembeötlő volt az igyekezet. Szükség is van rá, hiszen az itt dolgozók teendő­it már nem is olyan távoli határidők szorítják: a jövő év végén meg kell kezdeni az atomerőmű üzembe helyezését ahhoz, hogy az 1981—82-es „téli csúcsban” már biztonsá­gosan termeljen villamos ener­giát az erőmű első, 440 mega­wattos blokkja. Érthető te­hát. hogy az idén meggyorsult munkaütemet a kedvezőtle­nebb téli időszakban is tarta­ni, sőt fokozni kívánják. Ügy tervezik — és erre megtették a kellő előkészületeket —, hogy bármilyen zord időjárás kö- S'zöntsön is Paks térségére, éj­jel-nappal, ünnepekkel sem számolva, folyamatosan ha­ladnak majd a munkával. Ezt követően — már a ko­ra délutáni órákban a mun' kásikollektíva képviselőivel, szocialista brigádvezetőkkel, a munkában élenjáró dolgozók­kal, termelésirányítókkal, po­litikai és társadalmi aktivis­tákkal találkozott a Központi Bizottság első titkára. A kö­tetlen beszélgetés során szó esett az építkezés életének hétköznapjairól, az eredmé­nyekről és gondokról egy­aránt. Dombi Imre alapszer­vezeti párttitkár például a 22. számú ÁÉV ifjúsági szocialis­ta brigádjainak nevében is nyugtázta: már kialakult, gyümölcsöző együttműködé­sük a helybeliekkel, s a Pak­son dolgozó társvállalatok munkásaival. Szigeti József, a turbinaszerelők csoportvezető­je ugyancsak az együttműkö­dés fontosságára hívta fel a figyelmet. Varga László he­gesztő a szakmabelieknek is címezte mondandóját: a ki­tűnően képzett, felkészült fia­tal hegesztők Pakson megta­lálják, megtalálhatják szak­mai, emberi boldogulásukat. Kertész András vezető szerelő szerint is keményen meg kell dolgozni a jó fizetésért, s ugyanígy vélekedett Lang Ferenc csőszerelő, aki büsz­kén adott számot arról: vál­lalatának Pakson dolgozó bri­gádjai közül már öten nyer­ték el a rangot adó arany ko­szorút. Az összefogás nagyszerű példája összeülő XII. kongresszusáról. Már napvilágot láttak e nagy­fontosságú tanácskozás irány­elvei, párttagok és pártonkí- vüliek vitatják meg a doku­mentumot, vonják meg a leg­utóbbi kongresszus óta végzett munka mérlegét. A készülődés sízámos teendője közepette azonban — hangsúlyozta Ká­dár János — n em szabad meg­feledkeznünk mindennapi fel­adatainkról, hiszen ezek el­végzésében gyökereznek to­vábbi sikereink. A találkozó záróakkordja­ként a Központi Bizottság el­ső titkára emléksorokat jegy­zett a 22. számú ÁÉV, „Killián György”, a 26. számú ÁÉV „Zrínyi”, valamint a Gyár-és Gépszerelő Vállalat „Salvador Allende” szocialista brigádjá­nak naplójába. Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s át­adta a Pakson dolgozóknak az MSZMP Központi Bizottságá­nak üdvözletét. Nagy elisme­réssel szólt látogatásának ta­pasztalatairól, az országos fon­tosságú létesítmény építésének eredményeiről. Hazánk első atomerőművét nagyszerű pél­dájaként említette a szocia­lista összefogásnak, a Szov­jetunió gazdasági segítségé­nek, a KGST-országok együtt­működésének. Az atomerőmű — húzta alá — legnagyobb vállalkozásunk, s jóllehet ma épül, a jövőnek, a holnap nem. zedékének is szánjuk. Az energiaellátás fejlesztése né­pünk jobb létének záloga, gazdasági építőmunkánk kulcs­kérdése. Éppen ezért fontos, hogy az erőmű — amelyre egész népünk büszke lehet, s amely energiaszükségletünk számottevő részét elégíti majd ki — határidőre elké­szüljön. Az építkezés nem gond, nem probléma nélküli. De meggyőződésem — fűzte hozzá — hogy erőink össz­pontosításával áthidaljuk a nehézségeket; a Központi Bi­zottság és a kormány minden segítséget megad a beruházás időre (örténő megvalósításá­hoz, A dinamikus építési ütem azonban csak akkor tartható, ha a munkában részt vevők mindegyike — minisztériumi, és helyi vezető, irányító és beosztott — tudása legjavát adja, felelősséggel, becsülettel, tisztességgel végzi dolgát, ki­ki saját területén tesz eleget gyakran nem is könnyű fel­adatának. A Központi Bizottság első titkára szólt belpolitikai éle­tünk közelgő nagy eseményé­ről, a párt 1980. márciusában PEST MEGYEI Vilié PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SW an •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Ara 1,2« forint 1979. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK • • Összekapcsolták a Szálját—6-ot a pilóta nélküli szállító űrhajóval összekapcsolták szerdán, moszkvai idő szerint 17.05 óra­kor a pilóta nélküli szállító­űrhajót a Szál jut—6. űrállo­mással. Mint a földi irányító központban közölték, az ösz- szekapcsolás földi parancsra történt, a Szojuz—T. irányító berendezéseinek bekapcsolá­sával. Az űrhajó a mellső át­szálló fülke felől kapcsoló­dott össze az űrállomással, amely immár két és egyne­gyed évnél is többet töltött a világűrben és számos űrhajót fogadott. Az első közlés szerint az összekapcsolás célja az, hogy kipróbálják az új szállító űr­hajót, annak berendezéseit a kozmikus komplexum része­ként. A Szojuz—T, mint is­meretes, a korábbi szállító űrhajókat hivatott felváltania szovjet űrkísérletekben. Ma: A pályaválasztáshoz nyújt segítséget összeállításunk a lap 7-10. oldalán Kjeid ölesen Budapesten Szerdán hivatalos látogatás­ra Budapestre érkezett Kjeid Ölesen, a Dán Király­ság külügyminisztere. A Feri­hegyi repülőtéren meghívója, Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte a vendéget. Fo­gadtatásán jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykö­vete is. Délután a Külügyminiszté­rium épületében Púja Frigyes és Kjeid Ölesen hivatalos megbeszélést folytatott. A szí­vélyes légkörű tárgyaláson — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen — átte­kintették Magyarország és Dánia kétoldalú kapcsolatai­nak alakulását, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Este a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Púja Frigyes vacsorát adott Kjeid Ölesen tiszteletére. A vacsorán a két külügyminiszter pohár­köszöntőt mondott. (Vendégünk életrajza a 2. ol­dalon.) A békemozgalmak felelőssége Az OBT leszerelési bizottságának állásfoglalása Az Országos Béketanács le­szerelési bizottsága szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában áttekintette az őszi leszerelési akciók ered­ményeit, megvitatta és elfo­gadta az 1980. évi program­ját. A résztvevők elemezték a NATO miniszteri tanácsának múlt heti döntését, és állás- foglalást fogadtak él. — A békeszerető magyar közvéleményt aggodalommal tölti el az új atomfegyverke­zési tervről hozott NATO-ha- tározat — szögezi le a doku­mentum. E döntéssel az Észak­atlanti Szövetség olyan lépést tett, amely Európában kiinduló­pontja az atomi egy verkezés újabb, súlyos veszélyekkel fe­nyegető szakaszának. A terv megvalósítása felborítaná kon­tinensünkön a katonai erők jelenlegi egyensúlyát, s — a szembenállás növelésével — veszélybe sodorhatná az eny­hülésben, az európai bizton­ság erősítésében elért eddigi eredményeket. | 35 éves a vietnami néphadksreg Katenagyűlés a főiskolán A vietnami néphadsereg születésének 35. évfordulója alkalmából a Zalka Máté Ka­tonai Műszaki Főiskolán me­leg hangú baráti katonagyű­lést tartottak; amelyen meg­jelent Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete, Tran Vu, a nagykövetség ka­tonai és légügyi attaséja, Kár­páti Ferenc altábornagy, poli­tikai főcsoportfőnök, minisz­terhelyettes. Az évforduló alkalmából, szerdán Nguyen Phu Soai, a nagykövetségen fogadást adott, amelyen megjelent Czinege Lajos hadseregtábomok, hon­védelmi miniszter, Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes, Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvise­lője, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó déli hadsereg­csoport parancsnokságának több képviselője, a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője, katonai és lég­ügyi attaséja. — Európa egész békeszerető közvéleménye, a tiltakozó ak­ciók sorozatának sok millió résztvevője, a közelmúltban sikeresen lépett fel a neutron- bomba bevezetése ellen. A neutronbomba és az új ame­rikai rakétafegyverek nyugat­európai telepítési terve ugyan­arról a tőről fakad, egyazon veszélyes katonai elképzelés termékei. Az atlanti stratégák olyan elméleteket próbálnak elfogadtatni, amelyek szerint az új típusú atomfegyverek fokozatos bevezetése nem jár világméretű katasztrófával. Európában is lehetségesnek tartják, a korlátozott atomhá­borút, az ellenfél katonai erői, fegyverzete elleni csapá­sokat. Mindez veszélyes ámí­tás: az atomfegyverek és cél­baj uttató eszközeik technikai tökéletesítése nem változtat­hat azon a tényen, hogy az atomháború kontinensünk, sőt az egész emberi civilizáció pusztulásához vezethet. — A Varsói Szerződés tag­államai az utóbbi időben szá­mos konkrét, reális, a másik fél biztonsági érdekeit is fi­gyelembe vevő javaslatot ter­jesztettek elő. Ä többi között az európai katonai enyhülés és leszerelés érdekében szor­galmazzák az összeurópai konferencia összehívását, s hangsúlyozzák: a továbblépés­hez fóruma lehet a jövő év­ben Madridban sorra kerülő európai biztonsági és együtt­működési találkozó. Az európai államok béke­mozgalmainak fontos feladata és nagv felelőssége, hogy az atomfegyverkezés új forduló­jában rejlő veszélyekre felhív­ja a közvélemény figyelmét Fock Jenő a MTESZ-tanácskozáson A Műszaid és Természettudo­mányi Egyesületek tagegyesü­leteinek és a területi szerveze­teinek főtitkárai és titkárai szerdán értekezleten vitatták meg a műszaki és természet- tudományos értelmiséget tö­mörítő társadalmi szervezet előtt álló legfontosabb felada­tokat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja is. Hajnaltól halásznak Utaznak a pontyok A vendégek érdeklődéssel figyelték, hol, milyen munka folyik, milyen lesz elkészülte után az erőmű? Tegnap hajnalban, négy óra tájt, amikor még a kakasok sem szólaltak meg, elkezdték a lehalászást Százhalombattán. a Temperált Vizű Halszaporító Gazdaság emberei. Nem ha­gyományos módon történik itt a halászat; nincs szükség csó­nakra, evezőre — csupán há­lókra, darura és teherautókra. Könnyű így a fogás, mond­hatnánk, nem csoda, hogy es­tig csaknem 300 mázsa halat emeltek ki a vízből. December 23-ig folytatják a halászatot, s addig 15 vagon- nyi halat juttatnak el a fővá­rosi és a Pest megyei húsbol­tokba, alkalmi árudákba. Kampánymunka ez — a javá­ból. Hajnaltól este hatig tart, megszakítás nélkül. A parton sorakozó, vízzel teli tartály- autók sűrűn fordulhatnaK, hogy karácsonyig mindenhova eljusson a hal. Egy-két napot kibírnak a dézsákban, fürdő­kádakban, vagy más alkalmi akváriumiján is, anélkül, hogy élelmet kapnának. S ha mégsem lenne elég a karácsonyi halkínálat? Száz­halombattán erre is gondol­tak. Két vagon halat tartalé­kolnak, és 24-én, az utolsó órákban oda szállítják, ahol elfogyott, s kiürültek a táro­lók. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents