Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
1979. DECEMBER 19., SZERDA ~xMaa» Heti jogi tanácsok • Mikor követelheti a bérlő a bér elengedését, mérsék- . lését, illetve költségeinek meg- ' térítését? A bérbeadónak, illetve a bérlőnek az épület és a lakás, valamint tartozékai karbantartására. kijavítására, pótlására, és felújítására vonatkozó jogait és kötelezettségeit, külön jogszabály állaoítja meg, amelyről már korábban írtunk. Most éppen ezzel kapcsolatban tett fel néhány olvasónk kérdést, így például arról, hogy mit tehet a bérlő, ha a bérbeadó nem tesz eleget kötelezettségének, és a bérlő végeztette el a bérbeadó helyett a munkálatokat. A Polgári Törvénykönyv szerint a bérlő a bér elengedését, illétőleg mérséklését követelheti arra az időre, amíg a bérbeadó javítási kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesíti, s emiatt a lakás vagv annak egy része huzamosan rendeltetésszerűen nem használható. Ugyanez, vonatkozik arra az esetre, ha a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza vagy jelenitősebb mértékben korlátozza. Ha a bérbeadó a bér elengedésére, illetőleg mérséklésére irányuló kérelmet nyolc napon belül nem fogadja el, a bérlő kérelmével további nvolc naoon belül a bírósághoz for- dulhat. Ha ezt a határidőt elmulasztja, jogát a keresetindításig ebeit időre nem érvényesítheti. A bíróság jogerős határozatáig a korábbi bért kell megfizetni. A bérlő költségeinek megtérítését követelheti, ha a bérbeadó javítási kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette, s ezért a javítást he- - lyetfte a bérlő végeztette el. Ha a bérbeadó a beszámításit vagy a beszámítani kívánt összeget kifogásolja vagy pedig tizenöt napon belül írásban nem nyilatkozik, a bérlő a bíróságtól kérheti a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig csak a bérbeadó által elismert ösz- szeget szabad beszámítani. Jogszabály a bérbeadó megtérítési kötelezettségének körét és mértékét korlátozhatja, illetőleg a költségek megtérítésének egyéb eseteit is meghatározhatja. • Ki nem részesülhet érdemtelenség cimén a hagyatékbői? Egyik olvasónk azt írja, hogy apja minden különösebb indoklás nélkül kitagadta végrendeletéből, emiatt elesett fél házrész jogától. Különösen sérelmezi azért is elhunyt apja döntését, mert hiszen eltartásához is hozzájárult, sőt a temetkezés költségeit is kifizette. A temetkezés költsége és az eltartásra fordított kiadása terheli a hagyatékot, akkor is, ha olvasónk a hagyatékból nem kap semmit. Természetes azonban, az érdemtelenségnek, az öröklésből való kizárásnak megvannak a törvényes előfeltételei. A közjegyző miután megállapította, hogy a végrendelet megfelel az alaki követelményeknek, a hagyatékot annak megfelelően adta át az abban megjelölt örökösnek. Olvasónk azonban jogosult ezt a végrendeletet megtámadni, ha úgy gondolja, hogy a most ismertetésre kerülő érdemtelenség reá nem vonatkoztatható. Érdemtelen az öröklésre ugyanis az. aj aki az örökhagyó életére tört, bj aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyílKülönös képek A hamis dollárokat az Interpol is kereste Aranykor köszöntött a 70-es évek végén Magyarországra — feltéve persze, hogy csempészszemmel figyeljük a fejleményeket. A bűnözés alakulását regisztrálva ugyanis minden változás közül a legszembetűnőbb a vám- és de- vizatörvénysártések számának meredek emelkedése. Két esztendő alatt csaknem megduplázódott — 1912-ről 3418- ra (Pest megyében 52-ről 102- re) emelkedett — a csempészések száma, a feketekereskedelem összege az illegális forgalomról pedig még ennél is többet árul el. Tavalyelőtt 46, tavaly viszont már 130 millió forint értékben folyt áru és pénz tiltott csatornákon az országban. A csempészinvázió ténye tagadhatatlan, a változások robbanássze- rűek. Magyarországon minden nap 52 vám- és devizabűncselekményt követnek el... Mindezek után a legkevésbé sem mondható véletlennek, hogy a Belügyrriinisztérium Propagandafőnöksége — mint arról már lapunk röviden beszámolt — Az idegenforgalom árnyoldalai címmel nyitotta meg a napokban kiállítását Budapesten. Aranylánc Nofretete-fejjel A máris nagy érdeklődést kiváltó kiállításon néhány csempészárut, így. 470 különböző típusú kvarcórát, több tucat farmert, szovjet minitévét és fúrógépet a rendezők „élőben” is bemutatnak. Az illegális aranykereskedelem kulisszatitkait viszont néhány nagyszabású bűnügy rövidített krónikájából ismerhetik meg a látogatók. A feketekereskedelem raktárai — mint a dokumentumokból kiderül — nemritkán az Ibusz-lakások, ahol gyakran az otthoniak is belefolynak a zugügyletekbe. Egy háziasszony- így idézte fel egyik üzletét: Kértem Mohamedet, akit már régóta ismerek, s tudom, hony szíriéi állampolgár, hogy hozzon Olaszországból láncot medállal. Mondtam neki, hogy a medál Nofretete- fejes legyen, a férjemé pedig kereszt alakú. Mohamed 1977 szeptemberében tért vissza, és a következő tárgyakat hozta: egy hosszú, két rövid és egy vastag aranyláncot medál nélkül, továbbá hét Nofretete- fejes és négy Szűz Máriás aranyláncot. Az aranyért most is grammonként 170 forintot fizettem, vagyis összesen 30 ezret. Bankjegyek a benzintankban Bepillantást enged a kiállítás a csempészés módszereibe is. Egy jugoszláv állampolgár Zasztawa gépkocsijának benzintankját kettéfűrészelte, és az alsó részben rejtekhelyét épített ki, ott találták meg a határőrök azt a 900 ezer forintot is, amit ki akart vinni az országból. Az ilyen típüsú csempészések száma egyre magasabb, az árucikkek mellett a forint és a konvertibilis valuta illegális forgalmazása lett a feketekereskedelem másik nagy vállalkozása. Az egyre növekvő illegális pénzforgalomba időnként hamisítványok is bekerülnek. Egy belga állampolgár tavaly 11 ezer 900 hamis dollárral érkezett Magyarországra, a bankjegyek közül néhány a kiállításon is látható, alattuk a Magyar Nemzeti Bank szak- véleményével. „A Capitol ium épületének falát árnyékoló vonalak hiányoznak, a kontúrok elmosódottak. A fák és a bokrok levelei nem különülnek el egymástól, zöld foltban olvadnak össze. A háttér felhőkiképzése rendkívül hiányos. A hamisítványok papírja lényegesen vastagabb és világosabb, mint az eredeti. Összefoglalva: megtévesztésre alkalmas, jó minőségű hamisítványról van szó ..— ami után az Interpol is nyomozott. Látványosságokat kínál tehát a krimikedvelő közönségnek a hétfő kivételével mindennap 10-től 18 óráig megtekinthető kiállítás a Népköz- társaság úton. B. E. vánítását megakadályozta vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte, ej aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó vég- intézkedésében részesített személy életére tört. Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást — bárki ellen irányult is — az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen 'irányult, megbocsátotta. Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a vég- intézkedéssel reárótt. kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. • Tájékoztatás kérése valamely szolgáltatás lehetőségéről és feltételeiről, még nem minősülhet ajánlatnak, így az arra adott válasz, nem hozza létre a szerződést. Az egyik vállalat KISZ- szervezete még a nyár folyamán eltervezte, hogy közös kirándulást szervez az év végén egy jelentősebb vidéki városba. Ezért szálláslehetőségek után kutattak és több turistaszállót, szállodát levélben megkerestek, érdeklődve, hogy csaknem 30‘ember elhelyezésére az ott közölt időben 3 napra tudnának-e szobát biztosítani. A válaszok beérkeztek, a legkedvezőbbet a KISZ-szervezet kiválasztotta és ott megrendelte a szállást. Az egyik vidéki szálloda azonban nemrég levelet küldött, és közölte, hogy pert indított, mert levelük alapján fenntartották a szobákat, az ebből keletkezett kárt tehát köteles a KISZ- szervezet megfizetni. Jogi véleményünk — amely megegyezik a gazdasági kollégium égjük hasonló ügyben elfoglalt álláspontjával — az, hogy a vállalat és a KISZ- szervezet között nem jött létre szerződés, mórt a hallgatás, a -nyilatkozattétel elmulasztása nem fejezi ki a szerződéskötési akaratot. Az ugyan tény, hogv a szálloda közölte a KISZ-szervezettel, hogv ’ud részükre szobát biztosítani, és előjegyzésbe is vette eket, de még ez a körülmény sem hozott létre a felek között szerződést. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Egy pofon következménye A házasság felbontásakor a bíróság mindkét leánygyermeket. az anyánál helyezte el, de a tízéves idősebbik mindenképpen az apjánál akart maradni és ott is nevelkedett. Időközben hat év telt el és egy parázs vita alkalmával az apa a gyermekét pofon ütötte. Állítása szerint udvarlói miatt tett neki szemrehányást, s eközben ragadtatta el magát. Másnap a leány összecsomagolt és anyjához költözött. Ilyen előzmények után az anya gyermeke elhelyezésének megváltoztatása iránt volt férje ellen pert indított. A tárgyaláson a tizenhatodik évében levő leány kijelentette: már korábban is foglalkozott a gondolattal, hogy anyjához költözik, csak nem mert apjának szólni, de a történtek után nem hajlandó visszatérni hozzá. Az ügyben végső folton döntő Legfelsőbb Bíróság a gyermeket az anyánál helyezte el. A . határozat indokolása szerint annak idején a válóperben meghallgatott pszichológus olyan szakvéleményt adott, hogy a tízéves kislány az apai befolyás következtében anyjától teljesen elidegenedett. Ennek ellenére az asszony mindent megtett, hogy gyermekével a kapcsolatot megjavítsa; rendszeresen látogatta, tanulmányait figyelemmel kísért^. A még serdülő korban lévő leány- gyermeknek az anyánál történő elhelyezése — ha csak egyéb körülmények nem szólnak ellene — annál indokoltabb. mert a gyermek életkorával is járó sajátos problémákat az anya általában jobban átérzi és megérti, mint a másik szülő, és így a gyermek helyes irányítására is nagyobb lehetőség van. Különösen fennáll ez a helyzet olyankor, amikor a másik szülő meg nem értése, esetleges túlzott szigorral párosuló nevelési elvei miatt a gyermek érzelemvilágában törés vagy változás következik be — hangzik tovább a határozat. A per adatai arra mutatnak, hogy az apa leánya megfelelő irányításét kéllő pedagógiai eszközökkel már nem tudta elérni, s ezért tettleges bántalmazásra ragadtatta magát, amit a gyermek érzelmi eltávolodása követett. Ilyen előzmények után igen kérdéses, hogy ha a leány viszszakerülne apjához, a r kelésével kapcsolatos feladatokat az el tudná-e látni, míg az anyai környezetben ilyen probléma fel sem merülhet. Egyébként is a tizenhat éves, korlátozottan cselekvőképes gyermeket nem lehet arra kényszeríteni, hogy ahhoz a szülőjéhez térjen vissza, akitől önként elköltözött. A leány most az anyjához kerül, akinél elhelyezése annak idején is indokolt lett Vvlna. Mennyit érnek a méhcsaládok? Egy házaspár ötvenhat kaptár méhcsaládból és a szükséges fölszerelésekből álló méhészetét eladta. A megállapodás értelmében a vevő nyolc évi részletben összesen nyolcvan mázsa elsőosztályú akácmézet vagy annak mindenkori felvásárlási árát köteles fizetni. A vevő az egyik évben húszezer, a következőben huszonötezer forintot fizetett, többet nem volt hajlandó. Az emiatt megindult perben arra hivatkozott, hogy egyrészt az eladók a méhészet tényleges hozamát illetően megtévesztették őt, másrészt a valóságos érték és a kikötött véteíár között feltűnő aránytalanság mutatkozik. Szerinte a negyven- ötezer forinttal a méhészet reális értékét kiegyenlítették. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéletei után az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely azokat hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása szerint a bíróságoknak elsősorban azt k-ksií —’••.a "tizniuk, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között volt-e feltűnő értékkülönbség. A kirendelt igazságügyi szakértő szerint a házaspár méhészete szakkörökben közismerten kf emelkedő volt, az átlagoshoz képest kétszeres teljesítményű családokból állt. Ezért egy család értékét 2400 forintra tette. Eszerint a méhcsaládok összértéke a méhészeti fölszereléssel együtt 155 ezer forint volt, ami valamivel több, mint amennyiért a vevő vásárolta. Ezzel szemben a tanúként kihallgatott méhészeti ( szaktitkár a méhcsaládok értékét a szerződéskötés időpontjában ezer forintra tette. A szakvélemény és a kellő ismeretekkel rendelkező tanú vallomása között jelentős eltérés van, amit vagy együttes kihallgatásukkal kell tisztázni vagy pedig új szakértőt kirendelni — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Meg kell állapítani, hogy a méhcsaládok átlagot meghaladó teljesítménye, s kitenyésztett voltuk forgalmi értéküket mennyiben befolyásolja. A továbbiakban a határozat még rámutatott arra, hogy a vételár részletekben történő kiegyenlítése a vevő részére biztosított kedvezmény, tehát az eladó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mintha a teljes vételárat a szerződéskötéskor nyomban megkapta volna. 0 Tíz nap rendeletéiből A munkavédelemről a 47/ 1979. MT számú rendeteket a Tanácsok Közlönye 43. száma tartalmazza. Az 1980. évi népszámláláshoz kapcsolódó népességnyil- vántiartási feladatokról kiadott 6/1979. ÁNH számú utasítást is a Tanácsok Közlönye 43. számában, találják meg az érdekeltek.. A mezőgazdasági termékek felsorolásáról, a mezőgazdasági nagyüzemek által előállított ipari termékek1 január elsején életbelépő termelői órának kialakításáról fontos közleményeket tartalmaz a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 22. száma. A felesleges készletek elszámolásáról a Nehézipari Értesítő 24. számában van közlemény. A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII., 11.) MüM sz. rendelet alkalmazásáról a 2/ 1974. (XII. 14.) KM számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 87. száma.) A villamosvezetékekre vonatkozó és a távhőellátásd vezetékekre vonatkozó vezetékjogról a 18/1979. NIM, és a 19/1979. NIM rendelet intézkedik ugyanebben a Magyar Közlönyben. Magánépítők — közérdekek AZ ÉN HAZAM, az én váram — ki ne ismeré ezit a mondást? Amikor 1960-ban kezdetét vette az első 15 éves lakás- építési program, az volt a cél, hogy a megépülő 1 millió lakásnak egyharmada készüljön csak magánerőből — a többi az állam dolga. Nos, 1975-re az arány megfordult. A magánerő ugyanis nem azonos a házilagos kivitelezéssel. Magánerősnek számít a statisztikában minden olyan építkezés, amelyet nem teljes egészében finanszíroznak állami forrásból. Így az OTP, vagy a munkahely beruházásában, szervezésében épített lakások ugyanúgy magánerősek, mint az OTP-köl- csönnel, vagy anélkül épített családi házak. Az állami — célcsoportos — lakásokat értelemszerűen az állami építőipar készíti, míg a magánerőből épülőknek csak egy töredéke jut az állami kivitelezőkre. A nagyobb hányadon a szövetkezeti építők, a kisiparosok és a házilagos kivitelezők (kontárok, fusizók, rokonok, barátok) osztoznak. A magánépítők körét .szűkítsük most azokra, akik családi házra — vagy elvétve az ennél gazdaságosabb sor-, illetve láncházra — vágynak, és nézzük meg, hogy az ő érdekeik mikor, mennyire esnek egvhe a köz érdekével. Ha valaki magára vállalja a lakásigényének megoldását, ezzel már önmagában csökkentette az államtól lakást .várók számát. Viszonzásul az álfám — az' OTP közbeiktatásával — hitellel siet az építtető (a valóságnak jobban megfelelő, közhasznú szóhasználattal: az építő) segítségére. A hitel összege aszerint változik, hogy az állam mennyire ítéli korszerűnek az építeni kívánt lakástípust. Legkisebb hitel — az építési költségek legfeljebb 50 százaléka — a családi házra jár. Ennél magasabb hitel nyújtható a kisebb telekigényű sor-, lánc- és átrium-házakra. Ezeknél az építési költségek 70 százalékát előlegezi az állam, és a visszafizetési határidő; valamint a kamat is itt a legkedvezőbb. A helyi tanács természeti adottságaitól és anyagi lehetőségeitől függően közműves telkekkel áfegítheti az építőket. AZ INDULÁSHOZ tartozik még a tervek készítése és az anyagok beszerzése. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ az egyedi tervek egytizedéért — átlagban 800 forintért — kínál típusterveket. Ezzel csak annyi az építő dolga, hogy a telkére adaptóltatja. Az anyagi előny mellett — a több tucatnyi variáns miatt — változatosak is ezek a házak, észszerűen fedik a különböző életvitelű és nagyságú családok igényét, az is lényeges szempont, hogy a kereskedelemben kapható anyagokból állnak össze. Ennek ellenére évente a kereken félszázezernyi családi házból mindössze 5—6 ezer készül az ÉTK fővárosi, pécsi, kaoosvári. debreceni. svőri. szegedi. mi'kotei irodáiban vásárolható típustervek alapján. Sajnos még nem áldozott le a sátortetők korszaka, bár az 1973-as III. lakásépítési konferencia után — itt az építészek ^ugyancsak elítélték a rossz térszervezésű, szemet bántó családi házakat — olyan határozat született, hogy az egyedi terveket engedélyezés előtt be kell mutatni az építészekből álló zsűrinek. Ez a megoldás azonban felemásra sikerült, mivel ha előbb nem, akkor a fellebbezés után engedélyt kap az építő, ha a terv nem ütközik bele egyetlen egy építési szabályba se. Pedig a környezet és az épület harmonikus kapcsolata nemcsak elvont városképi szempont, hanem a lakók közérzetét is befoly4solja. LÉPJÜNK MÉG EGYET, következzen az anyagbeszerzés. Itt újra csak előnyösebb helyzetben vannak azok, akik mondjuk sorház, vagy kisebb társasház építésébe fogtak, hiszen az utánjárás megoszlik az építőtársak között és a jobb kihasználás miatt olcsóbb lesz a fuvar is. Tehát ismét találkozik a köz- és a magánérdek. Az utánjárás megosztása, sajnos, nem utolsó szemoont. A mennyiségi hiány mellett az anyagok idő- és térbeli egyenetlen elosztása is bosszantó. Ha kapható cement, akkor a Tüzép-teleoekerr jószerivel nem tudják hol tárolni, ha t>e- dig nincs, akkor a harmad'k határba kell érte menni. Ezt kiküszöbölendő, köt a Tűzöd az énftőkkel anvagbiz^ccffi5j szerződést. Ebben vá'teHa. hogy a beépítés sorrendjében szállítja a szükséges anyagokat. Az építők tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy erre csak nagyon labilis program építhető, és jobb előre megvásárolni mindent. Ha a családi ház építési költségeiből levonunk 10 százalékot a tervezésre, közmű- bekötésre, az anyagok megszerzésének olajozottabbá tételére, akkor a maradék, három — többé-kevésbé egyenlő — részre osztható. Az első harmad az anyag ára, a második a fuvardíj, míg a harmadik a munkabér. Ebből kiderül áz is, hogy a szűkös kivitelezői kínálat mellett a költségek is a házilagos kivitelezést szorgalmazzák. Így azután csak a feltétlenül szakértelmet igénylő munkákhoz fogad az építő szakembert, a többit igyekszik ügyes kezű barátokkal, ismerősökkel, rokonokkal együtt elvégezni.^ Ezt megkönnyíti a kölcsönző vállalat, amely méltányos díj ellenében rendelkezésre bocsátja a szükséges munkaeszközöket. A bérelhető eszközök köre mára ugyancsak kibővült: többek között zsaluzóanyag, betonkeverő, tapétázósép, festékszóró szerepel a listán. A taoétázó- gép napi használata 100 forintba, míg egy heti igény bévé te’-e 500 forintba kerül: egv 230 literes betonkeverőgépnek oedig 230 forint az egy napi bérleti dra. A BEKÖLTÖZÉS követi az építkezést, de a komfortfokozat növelésére — például központi fűtés beszerelésére — vagy később a felújításra újabb anyagi segítséget kaphat a tulajdonos. Ugyanis a lakások értékének növelése a közösségnek is érdeke. K. S.
